Ugrás a tartalomhoz

Környezettechnika

dr. Barótfi István

Mezőgazda Kiadó

6.5. Környezeti zajforrások, zajcsökkentés

6.5. Környezeti zajforrások, zajcsökkentés

A környezetünkben kialakuló zajviszonyokat számos tényező határozza meg, de elsősorban meghatározó a zajforrás típusa és működési körülményei.

A környezeti zajforrásokat az alábbi főbb csoportokra oszthatjuk :

Ipari (üzemi) zajforrások

Üzemi zajforrásnak tekintjük az ipari termelő és szolgáltató üzemeket, beleértve a területükön mozgó járműveket, az épületek rendeltetésszerű használatát biztosító gépi berendezéseket (pl. kereskedelmi és lakossági szellőző-és klímaberendezések, transzformátorok stb.) A jelenlegi jogszabályi előírásoknak megfelelően ebbe a csoportba tartoznak az ún. „szabadidős” zajforrások (kulturális-, szórakoztató-, vendéglátó-, sportlétesítmény, -berendezés, -tevékenység) is.

Közlekedési eredetű zajforrás

A vízi és légi útvonalon, közúton, közlekedési területen mozgó gépjármű, várakozó-(parkoló-) helyen, vasútvonalon, pályaudvaron, repülőtéren és egyéb fel/leszállóhe-lyen, kikötőben (együtt: közlekedési létesítményben) történő, a közlekedéssel közvetlenül összefüggő járműmozgás, járműműködtetés.

Zajcsökkentés során minden esetben az alábbi eljárások alkalmazhatóságát kell megvizsgálni:

  • a kisugárzott zajteljesítmény csökkentése a gép, berendezés konstrukciós kialakításának vagy a technológia változtatásának segítségével,

  • a zajterjedési viszonyok megváltoztatása (tokozás, zajvédő ernyők, teremakusztikai viszonyok módosítása stb.),

  • az embert érő zajterhelés csökkentése (pl. munkahelyen egyéni védőeszközök alkalmazása, épületekben nyílászárók hanggátlásának növelése).

6.5.1. Egyes jellemző üzemi zajok, azok csökkentési lehetőségei

6.5.1.1. Áramlási zajok, gépzajok

Folyadékok és gázok áramlásakor zaj keletkezik Az aerodinamikai zajforrások igen elterjedtek és a legnagyobb intenzitású zajforrások közé tartoznak (pl. szellőztető berendezések, gőz-és gáznyomáscsökkentők, kompresszorok, pneumatikus gépek, biztonsági szelepek, sugárhajtóművek, propellerek, különféle égők kazánokban, kemencékben stb.)

Ventilátorok

A ventilátorok zajteljesítmény-szintjeinek számítására több tapasztalati összefüggést használnak. A gyakorlatban bevált az alábbi összefüggés, amellyel az L W lineáris teljesítményszintet ± 4 dB hibával lehet számítani:

LW ≈ 40 + 10 lgV + 20 lg Δpö

ahol:

V – a légszállítás, m3/s,

Δpö – az összes nyomásnövekedés, Pa.

Az LWokt oktáv-teljesítményszintek:

LWokt = LW + ΔLWokt

ahol:

ΔLWokt értékei az 6.25. ábráról állapíthatók meg.

6-25. ábra - Ventillátorok zajteljesítmény-szintjei a frekvencia függvényében (Schirmer szerint 1989)

Ventillátorok zajteljesítmény-szintjei a frekvencia függvényében (Schirmer szerint 1989)


Zajcsökkentés légcsatornákban

Csőben, csatornában terjedő zaj csökkenthető, ha a csatornát hangelnyelő anyaggal béleljük. A hangelnyelő anyaggal bélelt csatorna D csillapítása, dB:

D=10lg W 1 W 2 = L 1 L 2 , MathType@MTEF@5@5@+=feaafiart1ev1aqatCvAUfeBSjuyZL2yd9gzLbvyNv2CaerbuLwBLnhiov2DGi1BTfMBaeXatLxBI9gBaerbd9wDYLwzYbItLDharqqtubsr4rNCHbGeaGqik8vrps0lbbf9q8WrFfeuY=Hhbbf9v8qqaqFr0xc9pk0xbba9q8WqFfea0=yr0RYxir=Jbba9q8aq0=yq=He9q8qqQ8frFve9Fve9Ff0dmeaabaqaciGacaGaaeqabaWaaeaaeaaakeaacaWGebGaeyypa0JaaGymaiaaicdaciGGSbGaai4zamaalaaabaGaam4vamaaBaaaleaacaaIXaaabeaaaOqaaiaadEfadaWgaaWcbaGaaGOmaaqabaaaaOGaeyypa0JaamitamaaBaaaleaacaaIXaaabeaakiabgkHiTiaadYeadaWgaaWcbaGaaGOmaaqabaGccaGGSaaaaa@451C@

ahol:

W1 – a zajteljesítmény a csatorna kezdeténél,

W2 – a zajteljesítmény a csatorna végénél,

L1 – a hangnyomásszint a csatorna kezdeténél, dB,

L2 – a hangnyomásszint a csatorna végénél, dB.

Egyszerűbben meghatározható a D' helyettesítési csillapítás, dB:

D' = L0 + Lb,

ahol:

L0 – a béleletlen csatorna végén a kilépésnél mért hangnyomásszint, dB,

Lb – a bélelt csatorna végén, a kilépésnél mért hangnyomásszint, dB.

Közelítőleg l hosszúságú csatorna D1 csillapítása, dB, az alábbi összefüggéssel számítható (Piening formula):

D 1 1,5 K b S αl MathType@MTEF@5@5@+=feaafiart1ev1aqatCvAUfeBSjuyZL2yd9gzLbvyNv2CaerbuLwBLnhiov2DGi1BTfMBaeXatLxBI9gBaerbd9wDYLwzYbItLDharqqtubsr4rNCHbGeaGqik8vrps0lbbf9q8WrFfeuY=Hhbbf9v8qqaqFr0xc9pk0xbba9q8WqFfea0=yr0RYxir=Jbba9q8aq0=yq=He9q8qqQ8frFve9Fve9Ff0dmeaabaqaciGacaGaaeqabaWaaeaaeaaakeaacaWGebWaaSbaaSqaaiaaigdaaeqaaOGaeyyrIaKaaGymaiaacYcacaaI1aWaaSaaaeaacaWGlbWaaSbaaSqaaiaadkgaaeqaaaGcbaGaam4uaaaacqaHXoqycaWGSbaaaa@40A4@

ahol:

S – a csatorna szabad keresztmetszete,

Kb – a szabad keresztmetszet kerületének bélelt része,

α – a bélés anyagának elnyelési tényezője;

l – a csatorna hossza.

Az összefüggés nem alkalmazható, ha az elnyelő felületek távolsága nagyobb a hullámhossznál : 2h //>// λ. Az összefüggés elsősorban kis elnyelés tényezők esetén ad használható eredményt.

Abszorpciós zajtompítók

Az abszorpciós hangtompítókban a hangenergia hővé alakul át. Az abszorpciós zajtompítók lényegében elnyelő anyaggal bélelt csatornák. A csillapítás közelítő számítására az előbbi összefüggés használható. A csillapítás annál nagyobb, minél kisebb az elnyelő felületek 2h távolsága. A szükséges szabad keresztmetszetet ezért a csatornákban több párhuzamos részcsatornára osztják. Ezeket kulisszás zajtompítóknak nevezzük (6.26. ábra).

6-26. ábra - Kulisszás zajtompítók keresztmetszetei (Schirmer szerint 1989)

Kulisszás zajtompítók keresztmetszetei (Schirmer szerint 1989)


1. négyszög keresztmetszet szélső csatornákkal; 2. négyszög keresztmetszet a széleken kulisszákkal; 3. kör keresztmetszet kör alakú kulisszákkal; 4. kör keresztmetszet egyenes kulisszákkal

A kulisszák felületét a portól védeni kell, főleg nagyobb áramlási sebességeknél. Borításra drótszövet, üvegfátyol, perforált lemez stb. vagy ezek kombinációja alkalmazható. A vastagabb fóliával való takarás csökkenti a csillapítást. Az abszorpciós zajtompítókkal viszonylag széles sávú csillapítást lehet kis nyomásveszteség mellett elérni. Hátrányuk, hogy nedvességre érzékenyek. Elsősorban ventilátoroknál, szellőztető berendezésekben alkalmazhatók. Fel kell hívni a figyelmet, hogy a tompító alkalmazásával a ventilátor eredeti áramlástechnikai jellemzői megváltoznak, ezért a tervezéskor erre minden esetben figyelmet kell fordítani.

Reflexiós zajtompítók

A reflexiós zajtompítók kamrákból és összekötő csövekből állnak (6.27. ábra), amelyeken a levegő keresztüláramlik. A kamrák rugóként, a csövek tömegként működnek. Megfelelő kialakítás esetén a zajtompítók a zajt a forrás felé visszaverik, míg a levegőáramot átengedik. Hátrányuk, hogy jelentős nyomáscsökkenést okoznak és csak meghatározott frekvenciatartományban hatásosak. Előnyük, hogy a kis frekvenciákon jó csillapítás érhető el, egyszerű kivitelűek és hőre érzéketlenek. Igen nagy számban alkalmazzák őket belsőégésű motorokhoz.

6-27. ábra - Reflexiós hangtompító elvi vázlata

Reflexiós hangtompító elvi vázlata


1. kamra; 2. a kamrákat összekötő cső S: az összekötő cső keresztmetszete; l: az összekötő cső hossza

Egy kamra fr rezonanciafrekvenciája, Hz:

f r c 2π 2S lV , MathType@MTEF@5@5@+=feaafiart1ev1aqatCvAUfeBSjuyZL2yd9gzLbvyNv2CaerbuLwBLnhiov2DGi1BTfMBaeXatLxBI9gBaerbd9wDYLwzYbItLDharqqtubsr4rNCHbGeaGqik8vrps0lbbf9q8WrFfeuY=Hhbbf9v8qqaqFr0xc9pk0xbba9q8WqFfea0=yr0RYxir=Jbba9q8aq0=yq=He9q8qqQ8frFve9Fve9Ff0dmeaabaqaciGacaGaaeqabaWaaeaaeaaakeaacaWGMbWaaSbaaSqaaiaadkhaaeqaaOGaeyisIS7aaSaaaeaacaWGJbaabaGaaGOmaiabec8aWbaadaGcaaqaamaalaaabaGaaGOmaiaadofaaeaacaWGSbGaamOvaaaaaSqabaGccaGGSaaaaa@41A7@

ahol:

c – a hangsebesség,

S – a kamrákat összekötő cső keresztmetszete,

l – a kamrákat összekötő cső hossza,

V – a kamra térfogata.

A zajtompító D csillapítása, dB, a rezonanciafrekvencián:

D40nlg f f r , MathType@MTEF@5@5@+=feaafiart1ev1aqatCvAUfeBSjuyZL2yd9gzLbvyNv2CaerbuLwBLnhiov2DGi1BTfMBaeXatLxBI9gBaerbd9wDYLwzYbItLDharqqtubsr4rNCHbGeaGqik8vrps0lbbf9q8WrFfeuY=Hhbbf9v8qqaqFr0xc9pk0xbba9q8WqFfea0=yr0RYxir=Jbba9q8aq0=yq=He9q8qqQ8frFve9Fve9Ff0dmeaabaqaciGacaGaaeqabaWaaeaaeaaakeaacaWGebGaeyyrIaKaaGinaiaaicdacaWGUbGaciiBaiaacEgadaWcaaqaaiaadAgaaeaacaWGMbWaaSbaaSqaaiaadkhaaeqaaaaakiaacYcaaaa@402F@

ahol:

n – a kamrák száma.

Az alábbiakban összefoglaljuk az áramlási zajok csökkentésének alapelveit :

  • Nagyzajú áramlási folyamat helyett kiszajú működtetés biztosítása sűrített levegős hajtás helyett villamos hajtás, sajtológépeknél mechanikai kidobó, sűrített levegős helyett.

  • Zajszegény áramlástechnikai működés választása kis motoroknál vízhűtés léghűtés helyett, többfokozatú vagy folyamatos nyomáscsökkentés egy fokozat helyett, fogaskerék-szivattyú axiál-vagy radiál dugattyú-szivattyú helyett, kis hűtőtornyoknál keresztáramú ventilátor axiálventilátor helyett.

  • Akusztikailag optimális üzemelési körülmények kiválasztása áramlástechnikai gépek optimális illesztése a beépített rendszerhez, tekintettel a hatásfokra, a rendszer építőelemei rezonanciájának elkerülése.

  • A rendszer építőelemeinek akusztikailag optimális elrendezése az áramlástechnikai géptől messze elhelyezett egyéb elemek (görbületek, hőcserélők stb.), kerülni kell a nagy felületű, jó lesugárzó építőelemek csatlakozását az áramlásakusztikai forráshelyhez.

  • Kisebb áramlási sebesség megválasztása ventilátorok kisebb fordulatszámmal és nagyobb átmérővel.

  • Kisebb méretek kialakítása járulékos lapátrács beépítésével szegmentizálni az áramlást, többlyukú fúvóka beépítése az áramlásba (6.28. ábra).

  • A turbulenciák elkerülése minden alkatrész áramlástechnikailag legmegfelelőbb kiképzése (6.29. ábra).

  • Nagyméretű és helyi nyomásváltozások elkerülése többfokozatú nyomáskiegyenlítés kiépítése, kiegyenlítő hornyok és furatok hidraulikus rendszerben.

6-28. ábra - Többlyukú fúvóka beépítése az áramlásba

Többlyukú fúvóka beépítése az áramlásba


Bal oldali cső: nagy zajkibocsátású megoldás; jobb oldali cső: zajszegény megoldás

6-29. ábra - Áramlási akadály hatása a zajkeltésre Az akadálymentes áramlás gerjeszti a legkisebb zajt

Áramlási akadály hatása a zajkeltésre Az akadálymentes áramlás gerjeszti a legkisebb zajt


6.5.1.2. Gépzajok csökkentése

Mechanikai eredetű zajok csökkentése

A gépzajok csökkentésének két alapvető feladatot különböztethetünk meg : zajcsökkentett (zajszegény) géptípust kell kifejleszteni, tehát lehetőség van a konstrukció megváltoztatására vagy meglevő géptípus zaját kell a felhasználás helyén csökkenteni. A tervezés legfontosabb kiinduló adata a gép zajteljesítmény-szintje. Jelenleg még ritka eset, amikor a gyártó a gép műszaki adatai között a zajteljesítmény-szintet megadja, ám várhatóan a közeljövőben jogszabályi előírás jelenik meg egyes zajos gépek, gépi berendezések kötelező zajkibocsátás-vizsgálatára vonatkozóan, amely előírja a vizsgálat részletes menetét, illetve kibocsátási határértéket is rögzít. Ugyancsak kötelező lesz ezekben az esetekben a zajteljesítmény-szint terméken, vagy kísérő dokumentumban való feltüntetése. Ha nincs gyári adat, a teljesítmény-szin-tet méréssel kell meghatározni. Zajcsökkentési célokra azonban nem elegendő az A-teljesítményszint ismerete. Az A-teljesítményszintek elsősorban a követelményekkel való összehasonlítások céljára használhatók. Zajcsökkentés esetén meg kell határozni a színképet is, így elsősorban az oktáv-teljesítményszinteket, kivételes esetekben a tercsávos, vagy keskenyebb sávú elemzés is indokolt lehet.

Meglevő zajforrások esetén, a teljesítményszintek meghatározása után a zajforrásokat kell azonosítani, azaz meg kell határozni, hogy egyes gépek, géprészek milyen mértékben járulnak hozzá a kibocsátott zajhoz. A zajforrások azonosításának eszközei: megfigyelés; egyes egységek kikapcsolása mel-lett végzett mérés; mérés különböző üzemállapotokban; a zaj időbeli változásának regisztrálása; frekvenciaelemzés (oktáv-, terc-vagy keskenysávú); rezgésmérés a gép felületén; közeltéri mérés.

Lehetőséget ad a zajforrások azonosításában a hazánkban (elsősorban műszerezettség hiány miatt) még korlátozott mértékben alkalmazott intenzitásmérés.

A mechanikai eredetű zajok csökkentésének főbb lehetőségei:

  • rezgéstanilag méretezett alapozás, a gép dinamikus kiegyensúlyozása; a fordulatszám csökkentése (hátrány a teljesítmény csökkenése) (6.30. ábra);

  • a gép rendszeres karbantartása, kenése, a kopott alkatrészek cseréje;

  • felületek rezgésének csökkentése egyrészt merevítéssel, (itt figyelembe kell venni, hogy a merevítés megnöveli a rezonanciafrekvenciát, ha ez egybeesik más gerjesztés frekvenciájával), másrészt az anyag alkalmas megválasztásával (pl. fa, műanyag alkalmazásával, illetve dübörgésgátló anyagok felhordásával stb.);

  • rezgő felületek felületnagyságának csökkentése (6.31. ábra);

  • egyes elemek (lemezek, felületek, rudak, csövek) rugalmas csatlakoztatása pl. rugalmas alátétekkel a gép többi részeihez, ezáltal a rezgést nem viszik át olyan elemekre, amelyeknek rezgése felesleges; fémes, kemény alkatrészek ütközésének kiküszöbölése, helyettesítése műanyaggal (6.32. ábra);

  • ütközéses jellegű zajok keletkezésének megakadályozása a fellépő erőhatás, erőváltozás időbeli „elnyújtásával” (6.33. ábra).

6-30. ábra - Rezgésszigetelt (rugalmas) gépalapozás

Rezgésszigetelt (rugalmas) gépalapozás


a) présgép „úsztatott”alapozása (1. rezgésszigetelő anyag; 2. „úszó” betonalap); b) szivattyú rezgéscsillapító elemekre való felállítása

6-31. ábra - Sugárzó (rezgő) felület csökkentése elkerülése (pl. hulladéktároló kialakításánál)

Sugárzó (rezgő) felület csökkentése elkerülése (pl. hulladéktároló kialakításánál)


1. lemezfalú szekrény; 2. hálós kialakítású szekrény

6-32. ábra - Csővezeték testhang-szigetelése

Csővezeték testhang-szigetelése


1. nem szigetelt csőszerelés; 2. helytelen testhangszigetelés acélrugóval; 3. csőbilincs rugalmas betéttel; 4. testhangszigetelés rugalmas felfüggesztéssel

6-33. ábra - Ütközéses jellegű zajok keletkezésének megakadályozása a fellépő erőhatás erőváltozás időbeli „elnyújtásával” (pl. présgép kivágó szerszámának geometriájával)

Ütközéses jellegű zajok keletkezésének megakadályozása a fellépő erőhatás erőváltozás időbeli „elnyújtásával” (pl. présgép kivágó szerszámának geometriájával)


1. bélyeg; 2. ellendarab; 3. lemez; 4. matrica a) ferde szerszám él; b) kúpos szerszám él; c) „hullámos” szerszám él

Tokozás

A gépek zajkibocsátása eredményesen csökkenthető, ha a gépet nagy eredő hanggátlású tokkal vesszük körül. Teljesen zárt tokkal, helyes kialakítással igen nagy zajcsökkenés érhető el. A tokon lehetnek ablakok, ajtók, a megmunkálandó anyag be-és kivitelére csillapított nyílások. Ha a gép kezelése nem teszi lehetővé a teljes körülzárást, részleges tokozást alkalmazhatunk. Részleges tokozás esetén az elérhető zajcsökkentés igen korlátozott. (A tokozás elvi kialakítását, a „kerülő hangutak” lehetséges módozatait mutatja be a 6.34. ábra.) Zárt tok esetén külön megoldandó feladat a gép hűtése (6.35. ábra).

6-34. ábra - Kerülő hangutak gép tokozása esetén (elvi vázlat)

Kerülő hangutak gép tokozása esetén (elvi vázlat)


B1: tokrészek rossz illesztési hézagain (ajtók, szerelő-, megfigyelő nyílások); B2: rosszul záró gépelemátvezetéseken; B3: a tokfal és a gépegységek rossz illesztésén; B4: feleslegesen hagyott nyílásokon; C1: a tok gépre való merev kapcsolódásán; C2: géprészek tokon történő merev átvezetésén; C3: gerjesztett részeken át; D1: a tokból kivezető géprészeken át; D2: a határoló felületelemeken

6-35. ábra - Tokozott gépi berendezés szellőztetésének megoldása (elvi vázlat)

Tokozott gépi berendezés szellőztetésének megoldása (elvi vázlat)


a) friss levegő; b) meleg levegő 1. tokfalazat elnyelő anyaggal burkolt acéllemezből; 2. hangcsapdák a be- és kiáramlási nyílásokra; 3. szellőztető ventilátor; 4. a friss levegő és meleg levegő keveredését elválasztó fal

A tok belső felületeit hangelnyelő anyaggal célszerű burkolni, hogy megakadályozzuk a tokon belül a hangnyomásszintek jelentős növekedését. Az elérhető ΔLtok hangnyo-másszint-csökkenés, dB:

Δ L tok =R10lg S A tok , MathType@MTEF@5@5@+=feaafiart1ev1aqatCvAUfeBSjuyZL2yd9gzLbvyNv2CaerbuLwBLnhiov2DGi1BTfMBaeXatLxBI9gBaerbd9wDYLwzYbItLDharqqtubsr4rNCHbGeaGqik8vrps0lbbf9q8WrFfeuY=Hhbbf9v8qqaqFr0xc9pk0xbba9q8WqFfea0=yr0RYxir=Jbba9q8aq0=yq=He9q8qqQ8frFve9Fve9Ff0dmeaabaqaciGacaGaaeqabaWaaeaaeaaakeaaiiGacqWFuoarcaWGmbWaaSbaaSqaaiaadshacaWGVbGaam4AaaqabaGccqGH9aqpcaWGsbGaeyOeI0IaaGymaiaaicdaciGGSbGaai4zamaalaaabaGaam4uaaqaaiaadgeadaWgaaWcbaGaamiDaiaad+gacaWGRbaabeaaaaGccaGGSaaaaa@4705@

ahol:

R – a tok falának hanggátlása, dB,

S – a tok felülete, m2,

Atok – az egyenértékű elnyelési felület a tok belsejében, m2, Atok =

α MathType@MTEF@5@5@+=feaafiart1ev1aqatCvAUfeBSjuyZL2yd9gzLbvyNv2CaerbuLwBLnhiov2DGi1BTfMBaeXatLxBI9gBaerbd9wDYLwzYbItLDharqqtubsr4rNCHbGeaGqik8vrps0lbbf9q8WrFfeuY=Hhbbf9v8qqaqFr0xc9pk0xbba9q8WqFfea0=yr0RYxir=Jbba9q8aq0=yq=He9q8qqQ8frFve9Fve9Ff0dmeaabaqaciGacaGaaeqabaWaaeaaeaaakeaacuaHXoqygaqeaaaa@37DF@

So

α MathType@MTEF@5@5@+=feaafiart1ev1aqatCvAUfeBSjuyZL2yd9gzLbvyNv2CaerbuLwBLnhiov2DGi1BTfMBaeXatLxBI9gBaerbd9wDYLwzYbItLDharqqtubsr4rNCHbGeaGqik8vrps0lbbf9q8WrFfeuY=Hhbbf9v8qqaqFr0xc9pk0xbba9q8WqFfea0=yr0RYxir=Jbba9q8aq0=yq=He9q8qqQ8frFve9Fve9Ff0dmeaabaqaciGacaGaaeqabaWaaeaaeaaakeaacuaHXoqygaqeaaaa@37DF@

– az átlagos elnyelési tényező a tok belsejében; So a teljes belső felület (beleértve a padlót is), m2.

Zajvédő fülkék

A zajvédő fülkék (kezelő fülkék) a zajos környezetben teljes védelmet nyújthatnaka fülkében tartózkodó számára. Akkor előnyösek és hatékonyak, ha pl. a gép kezelése nem igényli a gép mellett való tartózkodást, hanem elegendő csak a gép külső figyelése, irányítása. A zajvédő fülkék sok tekintetben hasonlók a tokokhoz, csak épp a zajforrás és a megfigyelő helyzete fordított. A zajvédő fülke R e eredő hanggátlása, dB :

R e = L pt L pf +10lg S A , MathType@MTEF@5@5@+=feaafiart1ev1aqatCvAUfeBSjuyZL2yd9gzLbvyNv2CaerbuLwBLnhiov2DGi1BTfMBaeXatLxBI9gBaerbd9wDYLwzYbItLDharqqtubsr4rNCHbGeaGqik8vrps0lbbf9q8WrFfeuY=Hhbbf9v8qqaqFr0xc9pk0xbba9q8WqFfea0=yr0RYxir=Jbba9q8aq0=yq=He9q8qqQ8frFve9Fve9Ff0dmeaabaqaciGacaGaaeqabaWaaeaaeaaakeaacaWGsbWaaSbaaSqaaiaadwgaaeqaaOGaeyypa0JaamitamaaBaaaleaacaWGWbGaamiDaaqabaGccqGHsislcaWGmbWaaSbaaSqaaiaadchacaWGMbaabeaakiabgUcaRiaaigdacaaIWaGaciiBaiaacEgadaWcaaqaaiaadofaaeaacaWGbbaaaiaacYcaaaa@4680@

ahol:

Lpt – a hangnyomásszint a teremben (a fülkén kívül), dB,

Lpf – hangnyomásszint a fülkében, dB,

S – a fülke felülete, m2,

A – az egyenértékű elnyelési felület a fülkében, m2.

A zajvédő fülkét ajtóval és ablakokkal látják el. A hangnyomásszintek számításánál a fülke eredő hanggátlásával kell számolni. A kielégítő hanggátlás elérésére az ajtót, ablakokat gondosan kell tervezni. Mivel a résmentes zárás alapvető követelmény, gyakran kell mesterséges szellőztetést alkalmazni.

6.5.2. A közúti és a vasúti közlekedési zaj

A közlekedés a környezetében – főútvonalak, vasúti fővonalak mentén – esetenként akár 80 dB-t is elérő, illetve megközelítő egyenértékű A-hangnyomásszinteket okozhat. Jelentőségét az is emeli, hogy a közlekedési zaj a lakosság igen nagy hányadára kiterjedő terhelést okoz.

Az utakon különböző típusú és zajkibocsátású járművek különböző üzemállapotban, változó sebességgel haladnak, az okozott zajt a fentieken kívűl a környezeti viszonyok (pl. beépítettség, az útburkolat fajtája és állapota stb.) is befolyásolják. Közlekedési zaj esetén ezért az utat vagy vasútvonalat tekintjük egyetlen egységes vonalszerű zajforrásnak. Az út-vagy vasútvonal zajkibocsátását az úttól meghatározott távolságban, akadálytalan terjedés feltételezése mellett meghatározott egyenértékű A-hangnyomásszinttel jellemezhetjük. A vonatkoztatási távolság (a vonatkozó számítási szabványelőírások szerinti referenciapont) utak esetén 7,5 m, vasutak esetén 25 m. Közlekedési zaj megítélési ideje (az egyenértékű A-hangnyomásszint, LAeq vonatkoztatási ideje) az előírások szerint nappal 16 óra, éjszakai időszakban 8 óra.

A közúti és vasúti közlekedés által okozott zaj a forgalmi adatok, valamint a terepviszonyok, az építmények és az út (vasút) egymáshoz viszonyított elhelyezésének ismeretében számítható.

6.5.2.1. A közúti közlekedési zaj számítása

A közúti közlekedési zaj számítási eljárását az MSZ-07-3720-1990. sz. szabvány tartalmazza. A szabvány tárgya közutak létesítésének, felújításának és korszerűsítésének tervezéséhez a forgalmi és környezeti adatok ismeretében a közúti közlekedési zaj egyenértékű A-hangnyomásszintjének számítással történő meghatározására szolgáló módszer leírása, a mértékadó nappali és éjszakai forgalom megállapítása. A számításokhoz a forgalmat járműkategóriákra kell osztani. A szabvány szerinti járműkategóriák :

  • járműkategória: személygépkocsi, mikrobusz, segédmotoros kerékpár;

  • járműkategória: tehergépkocsi, autóbusz, trolibusz, motorkerékpár, villamosszerelvény – Vignoles pályás;

  • járműkategória: nehéz tehergépkocsi, csuklós autóbusz, villamosszerelvény – betonpanel-pályás.

Az átlagos napi forgalmat járműkategóriánként nappali és éjszakai forgalomra kell bontani.

Amennyiben az óránkénti napszaktényezők nem ismertek, a következő összefüggést kell használni:

NÁFnappal,i = 0,92ANFi és ÉÁFéjjel,i = 0,08ÁNFi

Az egy órára vonatkozó mértékadó nappali és éjszakai forgalmat járműkategóriánként a következő összefüggéssel kell megállapítani:

Q nappal,i = NÁ F nappal,i 16 és Q éjjel,i = NÁ F éjjel,i 8 MathType@MTEF@5@5@+=feaafiart1ev1aqatCvAUfeBSjuyZL2yd9gzLbvyNv2CaerbuLwBLnhiov2DGi1BTfMBaeXatLxBI9gBaerbd9wDYLwzYbItLDharqqtubsr4rNCHbGeaGqik8vrps0lbbf9q8WrFfeuY=Hhbbf9v8qqaqFr0xc9pk0xbba9q8WqFfea0=yr0RYxir=Jbba9q8aq0=yq=He9q8qqQ8frFve9Fve9Ff0dmeaabaqaciGacaGaaeqabaWaaeaaeaaakeaacaWGrbWaaSbaaSqaaiaad6gacaWGHbGaamiCaiaadchacaWGHbGaamiBaiaacYcacaaMc8UaaGPaVlaadMgaaeqaaOGaeyypa0ZaaSaaaeaacaWGobGaamyWaiaadAeadaWgaaWcbaGaamOBaiaadggacaWGWbGaamiCaiaadggacaWGSbGaaiilaiaaykW7caaMc8UaamyAaaqabaaakeaacaaIXaGaaGOnaaaacaaMc8UaaGPaVlaaykW7caaMc8Uaaey6aiaabohacaaMc8UaaGPaVlaaykW7caaMc8UaamyuamaaBaaaleaacaWGPdGaamOAaiaadQgacaWGLbGaamiBaiaacYcacaaMc8UaaGPaVlaadMgaaeqaaOGaeyypa0ZaaSaaaeaacaWGobGaamyWaiaadAeadaWgaaWcbaGaamy6aiaadQgacaWGQbGaamyzaiaadYgacaGGSaGaaGPaVlaaykW7caWGPbaabeaaaOqaaiaaiIdaaaaaaa@79E9@

Elegendő hosszúságú, egyenes, egész hosszában közelítőleg azonos forgalomsűrűségű út esetén az LAeq(7,5) kiindulási egyenértékű A-hangnyomásszint értékét a következő összefüggéssel kell számítani (a közút középvonalától mért 7,5 m-es referenciapontra):

L Aeq ( 7,5 )=10lg 10 0,1 L Aeqi (7,5) MathType@MTEF@5@5@+=feaafiart1ev1aqatCvAUfeBSjuyZL2yd9gzLbvyNv2CaerbuLwBLnhiov2DGi1BTfMBaeXatLxBI9gBaerbd9wDYLwzYbItLDharqqtubsr4rNCHbGeaGqik8vrps0lbbf9q8WrFfeuY=Hhbbf9v8qqaqFr0xc9pk0xbba9q8WqFfea0=yr0RYxir=Jbba9q8aq0=yq=He9q8qqQ8frFve9Fve9Ff0dmeaabaqaciGacaGaaeqabaWaaeaaeaaakeaacaWGmbWaaSbaaSqaaiaadgeacaWGLbGaamyCaaqabaGcdaqadaqaaiaaiEdacaGGSaGaaGynaaGaayjkaiaawMcaaiabg2da9iaaigdacaaIWaGaciiBaiaacEgadaaeabqaaiaaigdacaaIWaWaaWbaaSqabeaacaaIWaGaaiilaiaaigdacaWGmbWaaSbaaWqaaiaadgeacaWGLbGaamyCaiaadMgaaeqaaSGaaiikaiaaiEdacaGGSaGaaGynaiaacMcaaaaabeqab0GaeyyeIuoaaaa@4FDC@

ahol: LAeqi(7,5) az i-edik járműkategória forgalmától származó kiindulási egyenértékű A-hangnyomásszint a referenciaponton.

A képlethez az LAeqi(7,5) értékeit a következő összefüggéssel kell számítani:

LAeqi,1(7,5) = 15,0 + 10 lgQ1 + 16,7 lgv1

LAeqi,2(7,5) = 17,3 + 10 lgQ2 + 16,7 lgv2

LAeqi,3(7,5) = 23,2 + 10 lgQ3 + 16,7 lgv3

ahol:

Q1Q3 – az egyes járműkategóriák mértékadó nappali, illetve éjszakai forgalma, jármű/h,

v1v3 – az egyes járműkategóriákra érvényes, az adott útszakaszon megengedett legnagyobb menetsebesség, km/h.

A számítás során alkalmazható legkisebb sebességek: v1 = 60 km/h; v2 = 50 km/h; v3 = 50 km/h;

Az észlelési (terhelési) ponton várható egyenértékű A-hangnyomásszint meghatározása. A védendő létesítmény előtti megítélési pont(ok)ban a közúti közlekedés várható LAeq(d,h) egyenértékű A-hangnyomásszintjeinek meghatározását a következő összefüggés szerint kell elvégezni :

LAeq(d,h) = LAeq(7,5) + Kd + Ke + Kb + Kk + Kh + Ká + Ksz + Kz

ahol:

Kd – az út középvonala és az észlelési pont közötti távolságtól függő korrekció,

Ke – az emelkedéstől függő korrekció

Kb – az útburkolat kialakításától függő korrekció

Kk – az útkereszteződéstől mért távolságtól függő korrekció

Kh – a hangvisszaverődésektől függő korrekció

Ká – a hangárnyékolástól függő korrekció

Ksz – a vizsgált útszakasz rálátási szögétől függő korrekció

Kz – a növénysáv (erdő) zajárnyékoló hatását kifejező korrekció.

A korrekciók számítása:

A Kd távolságtól függő korrekciót a következő összefüggéssel kell számítani :

K d =12,5lg 7,5 d (dB), MathType@MTEF@5@5@+=feaafiart1ev1aqatCvAUfeBSjuyZL2yd9gzLbvyNv2CaerbuLwBLnhiov2DGi1BTfMBaeXatLxBI9gBaerbd9wDYLwzYbItLDharqqtubsr4rNCHbGeaGqik8vrps0lbbf9q8WrFfeuY=Hhbbf9v8qqaqFr0xc9pk0xbba9q8WqFfea0=yr0RYxir=Jbba9q8aq0=yq=He9q8qqQ8frFve9Fve9Ff0dmeaabaqaciGacaGaaeqabaWaaeaaeaaakeaacaWGlbWaaSbaaSqaaiaadsgaaeqaaOGaeyypa0JaaGymaiaaikdacaGGSaGaaGynaiGacYgacaGGNbWaaSaaaeaacaaI3aGaaiilaiaaiwdaaeaacaWGKbaaaiaacIcacaWGKbGaamOqaiaacMcacaGGSaaaaa@44C2@

ahol:

d – az út középvonala és az észlelési pont közötti távolság, m.

Amennyiben az útvonal és az észlelő közötti szabad terület hangelnyelő tulajdonságú (pl.: füves park, mezőgazdasági művelésű terület), akkor Kd távolságtól függő korrekció számítására a következő képletet kell felhasználni:

K d =15lg 7,5 d (dB) MathType@MTEF@5@5@+=feaafiart1ev1aqatCvAUfeBSjuyZL2yd9gzLbvyNv2CaerbuLwBLnhiov2DGi1BTfMBaeXatLxBI9gBaerbd9wDYLwzYbItLDharqqtubsr4rNCHbGeaGqik8vrps0lbbf9q8WrFfeuY=Hhbbf9v8qqaqFr0xc9pk0xbba9q8WqFfea0=yr0RYxir=Jbba9q8aq0=yq=He9q8qqQ8frFve9Fve9Ff0dmeaabaqaciGacaGaaeqabaWaaeaaeaaakeaacaWGlbWaaSbaaSqaaiaadsgaaeqaaOGaeyypa0JaaGymaiaaiwdaciGGSbGaai4zamaalaaabaGaaG4naiaacYcacaaI1aaabaGaamizaaaacaGGOaGaamizaiaadkeacaGGPaaaaa@42A6@

Az út emelkedésétől függő korrekció, K e számítása:

Az út emelkedése miatti korrekciót 5%-os útemelkedésig nem szabad alkalmazni.

E felett:

Ke = 0,6 (e‑5), (dB)

ahol

e – az útemelkedés mértéke, %

Az útburkolat kialakításától függő korrekció, Kb számítása:

Az útburkolat kialakításától függően a 6.8. táblázat korrekciós értékei kell alkalmazni. (A közölt értékek jó állapotú útburkolatra érvényesek.)

6-8. táblázat - Az útburkolat kialakításátó függő korrekció, Kb

Burkolat

Korrekció, Kb ,dB

„Csendes” aszfalt

–1,5…–2,5*

Öntött aszfalt, aszfaltbeton, beton

0

Érdesített aszfalt

+ 1

Kiskockakő

+ 2


* Az aszfalt építési technológiájától és a menetsebességtől függően változik.

Az útkereszteződéstől függő korrekció, Kk számítása:

Az útkereszteződés középpontjától az út tengelye mentén mért 150 m távolságon belül az alábbi táblázat szerinti korrekciókat kell alkalmazni, 150 m felett korrekcióra nincs szükség.

6-9. táblázat - Az útkereszteződéstől függő korrekció, Kk

Nehézjárműarány* %

Korrekció Kk,dB távolság az útkereszteződéstől, m

0–60

61–90

91–120

121–150

0–10

1,5

1,0

1,0

0,5

11–25

2,5

2,0

1,5

1,0

25 felett

3,0

2,5

2,0

1,5


* A 2. és 3. járműkategóriába eső elhaladó járművek számának aránya a teljes forgalomhoz az éppen számolt útvonalon.

A hangvisszaverődésektől függő korrekció, Kh számítása:

A hangvisszaverődésektől függő korrekciót a beépítési viszonyoktól (egyoldali, kétoldali, laza beépítés) függően a homlokzat előtt 2 m távolságban az alábbi táblázat szerint kell megállapítani:

6-10. táblázat - A hangvisszaverődésektől függő korrekció, Kh

Az észlelési pont relatív magassága

Az észlelővel szembeni beépítés

szabad tér laza zárt

0,3 alatt

0,5

0,5

1,0

0,3–0,65

0,5

1,0

2,0

0,66–1,30

0,5

1,5

2,5

1,3 felett

0,5

2,0

3,0


Az észlelési pont relatív magassága:

h sz MathType@MTEF@5@5@+=feaafiart1ev1aqatCvAUfeBSjuyZL2yd9gzLbvyNv2CaerbuLwBLnhiov2DGi1BTfMBaeXatLxBI9gBaerbd9wDYLwzYbItLDharqqtubsr4rNCHbGeaGqik8vrps0lbbf9q8WrFfeuY=Hhbbf9v8qqaqFr0xc9pk0xbba9q8WqFfea0=yr0RYxir=Jbba9q8aq0=yq=He9q8qqQ8frFve9Fve9Ff0dmeaabaqaciGacaGaaeqabaWaaeaaeaaakeaadaWcaaqaaiaadIgaaeaacaWGZbGaamOEaaaaaaa@391C@

ahol:

h – az észlelési pont magassága

sz – az út épülethomlokzattól épülethomlokzatig mért szélessége, m.

Ha az észlelési pont magassága nagyobb, mint a szemben levő oldalon a beépítési magasság, akkor a táblázat utolsó két oszlopában szereplő értékeket 1 dB-lel csökkenteni kell. Az így kapott érték nem lehet 0,5 dB-nél kisebb.

A hangárnyékolástól függő korrekció, á számítása:

Az út és az észlelési pont között elhelyezkedő árnyékoló létesítmények (pl. zajvédő fal, töltés, épület) esetén a 6.36. ábra szerint meg kell határozni a Zá árnyékolási tényezőt.

6-36. ábra - Zá árnyékolási tényező meghatározása

Zá árnyékolási tényező meghatározása


A Zá árnyékolási tényező meghatározásához a zajforrás magasságát az út felülete felett 0,5 m-re kell felvenni. Zá értéke akkor negatív, ha az észlelési pontból a zajforrás látható.

A Ká árnyékolástól függő korrekciót a következőképpen kell kiszámítani:

K á =10lg 0,6 Z á +6 150 Z á +20 ,ha Z á 0,01m K á =( 3+250 Z á ),0,01m Z á //>//0m K á =0,ha0m//>// Z á MathType@MTEF@5@5@+=feaafiart1ev1aqatCvAUfeBSjuyZL2yd9gzLbvyNv2CaerbuLwBLnhiov2DGi1BTfMBaeXatLxBI9gBaerbd9wDYLwzYbItLDharqqtubsr4rNCHbGeaGqik8vrps0lbbf9q8WrFfeuY=Hhbbf9v8qqaqFr0xc9pk0xbba9q8WqFfea0=yr0RYxir=Jbba9q8aq0=yq=He9q8qqQ8frFve9Fve9Ff0dmeaabaqaciGacaGaaeqabaWaaeaaeaaakqaabeqaaiaadUeadaWgaaWcbaGaamy4aaqabaGccqGH9aqpcaaIXaGaaGimaiGacYgacaGGNbWaaSaaaeaacaaIWaGaaiilaiaaiAdacaWGAbWaaSbaaSqaaiaadgoaaeqaaOGaey4kaSIaaGOnaaqaaiaaigdacaaI1aGaaGimaiaadQfadaWgaaWcbaGaamy4aaqabaGccqGHRaWkcaaIYaGaaGimaaaacaGGSaGaaGPaVlaaykW7caaMc8UaaGPaVlaabIgacaqGHbGaaGPaVlaaykW7caaMc8UaaGPaVlaadQfadaWgaaWcbaGaamy4aaqabaGccqGHLjYScaaIWaGaaiilaiaaicdacaaIXaGaaGPaVlaaykW7caqGTbaabaaabaGaam4samaaBaaaleaacaWGHdaabeaakiabg2da9iabgkHiTmaabmaabaGaaG4maiabgUcaRiaaikdacaaI1aGaaGimaiaadQfadaWgaaWcbaGaamy4aaqabaaakiaawIcacaGLPaaacaGGSaGaaGPaVlaaykW7caaMc8UaaGPaVlGacIgacaGGHbGaaGPaVlaaykW7caaMc8UaaGPaVlaaicdacaGGSaGaaGimaiaaigdacaaMc8UaaGPaVlaab2gacqGHLjYScaWGAbWaaSbaaSqaaiaadgoaaeqaaOGaeyOpa4JaaGimaiaaykW7caaMc8UaaeyBaaqaaaqaaiaadUeadaWgaaWcbaGaamy4aaqabaGccqGH9aqpcaaIWaGaaiilaiaaykW7caaMc8UaaGPaVlaaykW7caqGObGaaeyyaiaaykW7caaMc8UaaGPaVlaaykW7caaIWaGaaGPaVlaaykW7caqGTbGaeyOpa4JaamOwamaaBaaaleaacaWGHdaabeaaaaaa@AB8D@

ahol:

Zá – az árnyékolási tényező, m.

A vizsgált útszakasz rálátási szögétől függő korrekció, Ksz számítása:

Ha az észlelési pontról belátható útszakasz rövidebb 600 m-nél, nem érvényes a végtelen hosszú vonalforrás feltételezés (pl. véges hosszúságú zajárnyékoló fal, hézagos beépítés hézagai), a rálátási szögtől függő korrekció nagyságát az útszakaszra a következő összefüggéssel kell megállapítani:

K sz =10lg β 180 , MathType@MTEF@5@5@+=feaafiart1ev1aqatCvAUfeBSjuyZL2yd9gzLbvyNv2CaerbuLwBLnhiov2DGi1BTfMBaeXatLxBI9gBaerbd9wDYLwzYbItLDharqqtubsr4rNCHbGeaGqik8vrps0lbbf9q8WrFfeuY=Hhbbf9v8qqaqFr0xc9pk0xbba9q8WqFfea0=yr0RYxir=Jbba9q8aq0=yq=He9q8qqQ8frFve9Fve9Ff0dmeaabaqaciGacaGaaeqabaWaaeaaeaaakeaacaWGlbWaaSbaaSqaaiaadohacaWG6baabeaakiabg2da9iaaigdacaaIWaGaciiBaiaacEgadaWcaaqaaiabek7aIbqaaiaaigdacaaI4aGaaGimaaaacaGGSaaaaa@4215@

Az út szakaszokra bontásának módját mutatja be a 6.37. ábra. Az észlelési pontba kell meghatározni az LAeq,k (d, h), dB egyenértékű A-hangnyomásszintet a rálátási szögtől függő K sz korrekció alkalmazásával, majd ezeket a szintösszegzés szabályai szerint össze kell adni.

6-37. ábra - Példa közút szakaszokra bontására

Példa közút szakaszokra bontására


A növénysávtól függő Kz korrekció számítása:

A növénysávtól függő Kz korrekciót az alábbi összefüggéssel kell számítani:

Kz = ‑0,05dz

ahol:

dz – a hangútnak a növénysávba eső hossza, m.

A növényzet csillapítását csak akkor szabad számításba venni, ha a növénysáv legalább 30 m széles és ezt sűrű növényzet borítja. (A Kz korrekció nem lehet 0 dB-nél nagyobb, illetve – 5 dB-nél kisebb értékű.

A közúti közlekedés zajcsökkentési lehetőségei
  • Zajcsökkentés a gépjárművek szerkezeti változtatásai nélkül Az egyes járművek zajkibocsátás-vizsgálati eredményei egyértelműen azt mutatják, hogy ugyanolyan típusú járművek zajszintje között is jelentős különbség adódhat. Ez egyértelműen a gyártási-szerelési körülmények közti különbségre vezethető vissza. Tehát a gyártási és szerelési fegyelem növelésével a zajszint szerkezeti változtatás nélkül is csökkenthető. Ugyancsak érdemes itt szólni a gépjárművezetők vezetési stílusa közti különbség zajkibocsátásra gyakorolt jelentős hatásáról is. A zajkibocsátás szempontjából egyértelmű, hogy a kisebb fordulatszámokon való üzemelés kisebb kibocsátással jár együtt, mint a nagyfordulatszám melletti (6.38. ábra). Ezen utóbbi során jellemző a „padlógázas” gyorsítás, mely ugyancsak fokozza a zajemissziót, mivel magával hozza a zajcsúcsok megjelenését a zaj-idő függvényben. A „sportos” vezetéssel együtt járó, a gumiabrocs-zajt is megnövelő nagy gyorsítások a kisebb sebességfokozatokban történő hosszú „kihúzatás és hirtelen fékezések mellett a gépkocsivezető (motorkerékpár vezetője) a hangtompító betétek kiszerelésével, az ajtók csapdosásával, és számtalan egyéb módon is kelthet közösséget (különösen az éjszakai órákban) zavaró, elkerülhető zajt. E zajforrások megszüntetésében az oktatásnak és a tömegtájékoztatási eszközöknek igen fontos szerepük van.

6-38. ábra - Személygépkocsi hajtási és gumiabroncszaja a menetsebesség függvényében (Dr. Buna 1982)

Személygépkocsi hajtási és gumiabroncszaja a menetsebesség függvényében (Dr. Buna 1982)


  • Zajcsökkentés a szerkezet megváltoztatásával A speciális konstrukciós megoldások lehetőségeivel részleteiben itt nincs mód foglalkozni, azonban megjegyzendő, hogy itt is a gerjesztő hatások elkerülése jelenti a leghatásosabb módot a zajcsökkentésre. Az égési gerjesztés nagyságát elsősorban a motor tervezési adatai, a fordulatszám és a furat, valamint az égési eljárás határozzák meg. Lehetőség van itt is – bizonyos korlátok mellett – zajforrás tokozására. Kutatások folynak jelenleg a gumiabroncs-zaj (gördülési zaj) csökkentési lehetőségeire is. Jelentős mértékben befolyásolja ezen összetevő szerepét az abroncsszélesség, a kerékátmérő, a gumianyag lágysága, mintázata, az egyes útburkolattípusokkal való kölcsönhatása.

  • Zajcsökkentés forgalomszervezésiszabályozási eszközökkel A közúti közlekedést alapul véve, legfontosabb zajcsökkentést eredményező forgalomszabályozási intézkedések:

    • a közúti forgalom (bizonyos járműfajták) sebességének korlátozása;

    • a közúti forgalom nagyságának, volumenének korlátozása, bizonyos gépjárművek (pl. nagyteher) áthaladásának megtiltása, a forgalom elterelése;

    • a jelzőlámpák összehangolt szabályozása, forgalomtól függő szabályozás, a jelzőlámpák éjszakai kikapcsolása (villogó sárgára állítása);

    • a különböző sebességű gépjárművek részére külön forgalmi sáv kijelölése;

    • a sebességváltozást szükségessé tevő okok, forgalmi akadályok előjelzése.

  • Zajcsökkentés a zajterjedés akadályozásával A számítási eljárás ismertetésekor már foglalkoztunk azzal, milyen hatást fejt ki egy árnyékoló létesítmény, fal, ernyő a zaj terjedési jellemzőire. A leggyakrabban előforduló zajárnyékoló elvi megoldásokat mutatjuk be a 6.39. ábrán.

6-39. ábra - Zajárnyékoló létesítmények kialakítási lehetőségei

Zajárnyékoló létesítmények kialakítási lehetőségei


6.5.2.2. A vasúti közlekedési zaj számítása

A vasúti közlekedés okozta zajkibocsátás számítását az MSZ-07-2904-1990. sz. szabvány tartalmazza részletesen. Az alkalmazás közúti zajkibocsátás számításához mért ritkább előfordulása miatt az alábbiakban a vasúti zaj kibocsátásának meghatározására egy tájékoztató jellegű számítást közlünk.

Elegendő hosszúságú (l //>// 2r), egyenes vezetésű vasútvonaltól 25 m-re akadálytalan terjedés mellett:

LAeq = 56 + 10 lg N

ahol:

N – a vonatkoztatási (megítélési) idő alatt átlagosan óránként elhaladó vasúti szerelvények száma.

Az összefüggés v ≤ 60 km/h sebességre érvényes. Az egyenértékű A-hangnyo-másszintet külön kell maghatározni a nappali és az éjszakai időszakra.