Ugrás a tartalomhoz

Környezettechnika

dr. Barótfi István

Mezőgazda Kiadó

4.2. A szennyező anyagok

4.2. A szennyező anyagok

Talajszennyezést minden a talaj felszínre vagy közvetlenül a talajba került folyékony, oldott, vagy oldható antropogén, talajidegen anyag okoz. Ezek a fizika (gravitácó, nyomásviszonyok, fajsúly különbség, kapillarítás, szorpció/deszorpció stb.) törvényei nek megfelelően vándorolnak, vagy éppen rögzülnek a talaj szemcséi között. Számtalan anyag és anyagcsoport, még nagyobb számú tulajdonságokkal ad színes feladatot a környezet technológusnak kárelhárítás során. Az alkalmazott technológiák ugyan egyediek, mégis a hasonlóság (önálló terjedésük vagy vízzel való mobilizálódásuk) okán kármentesítést két anyagcsoport, az olajok, szerves ipari segédanyagok és a fémvegyületek példáján mutatjuk be. Annál is inkább, mert hazánkban ezek a leggyakrabban előforduló szennyezések. Minden szennyezőanyag csoportnál közös feltétel a környezeti kár azonnali felmérése. Ez, a szennyezés szakszerű horizontális és vertikális lehatárolásával kezdődik. Ezután a geofizikai szondák tájékoztató mérései alapján, a szükséges gyakorisággal vett talaj és vízminták helyszíni, majd részletes analízise következik akkreditált laboratóriumban, ezek után célszerű a kockázat elemzést elvégezni, majd a szóban forgó szennyezőanyagokkal, ezek oldataival kapcsolatos fizikai, kémiai és szennyezéskinetikai alapismeret – szennyeződésterjedési modellek – áttekintése után kerülhet sor a kárelhárítási technológia kiválasztására és a kármentesítés megtervezésére.

A következőkben az olajkárelhárítás példáján mutatjuk be a talajkár mentesítés problematikáját, módszertanát és a gyakorlatban bevált technológiáit. Azokban az esetekben, amelyekben más szennyezőanyag (pl. nehézfém, organohalogének stb.) kezelése miatt lényegesen eltérő eljárásra van szükség külön kitérünk ezekre.