Ugrás a tartalomhoz

Környezettechnika

dr. Barótfi István

Mezőgazda Kiadó

1. fejezet - Előszó

1. fejezet - Előszó

A tudományos-technikai forradalommal meginduló műszaki felsőfokú képzés először főként új gépek és új technológiák ismeretére összpontosított. A technikai fejlődés első szakaszában nem is okozott gondot a munkaerő, energia vagy nyersanyag mennyisége, illetve ezek árai. E század közepétől kezdődően azonban mind erősebben jelentkezett az a követelmény, hogy az alkalmazott technológiák bevezetése, új termékek gyártása csak a ráfordítások meghatározott mértékénél kifizetődőek. A műszaki szakembereknek mostmár nemcsak jó gépek tervezését kellett megtanulni, hanem ökonómiai ismereteket is el kellett sajátítani. A műszaki képzésben megnövekedett az ökonómiai ismeretek súlya, és megindult a műszaki szakemberek gazdasági továbbképzése is. A termelés méreteinek rohamos fejlődése felvetette a nyersanyag és energiakészletek számbavételét, és a termelés melléktermékeként környezetbe került anyagok nagy mennyisége illetve ezek káros hatása napjainkban érlelődtek olyan problémává, amely az ember-környezet viszony tisztázását jövőnk alapvető feltételévé emeli.

Ennek következményeként az oktatás különböző szintjein megjelennek a környezettudomány összefüggései, a technikai lehetőségek nyújtotta korlátok és az emberi környezet megóvásának szükséges tennivalói. A felsőoktatás különböző szintjein is megindul a környezetvédelem oktatása. A műszaki szakemberek számára a környezetvédelem oktatási feladata kétirányú:

  • egyrészt ismertetni kell a környezetrendszert és belső összefüggéseit, hogy ezáltal világossá váljék mi veszélyezteti a környezetet, és mi ellen kell védekezni,

  • másrészt ismertetni kell azokat a technikai lehetőségeket és speciális eszközöket, melyek a technika környezetkárosító hatását korlátozzák, a szennyezés csökkentését eredményezik.

A környezetkárosítás egyik jelentős forrása maga az emberi tevékenység. Ennek mértéke a technikai eszközök használatával megsokszorozódott, ilyenformán az ipar, ill. az iparszerű tevékenység a környezetszennyezés fő okozójává lépett elő. Környezetünk védelmének leghatékonyabb módja, ha a tevékenység végzésekor a technika minden lehetőségét felhasználva megakadályozzuk a környezet károsításait. A környezet megóvása érdekében alkalmazott technika az ún. környezettechnika tehát az ipar, a mezőgazdaság, a kereskedelem, a szolgáltatás, stb. területén a tevékenységgel szervesen összefüggő kérdés. E könyv a környezettechnika területén tevékenykedő, vagy azzal kapcsolatba kerülő egyetemi oktatók, hallgatók, kutatók és ezen a szakterületen dolgozó szakemberek számára készül, hogy részükre a környezetkárosítás csökkentésének lehetőségeit, technikai és technológiai eszközeit, valamint ezek alkalmazásával összefüggő műszaki-ökonómiai számításokat foglalja össze.

A környezet védelmét a szennyezés keletkezése helyén, tehát általában a tevékenység, a termelési folyamat során kell elkezdeni. Ugyanakkor a termelésben dolgozó szakemberek szakmai ismerete – ma még – elsősorban természetesen a termelési folyamattal összefüggő, még akkor is ha végzettségük szerint alkalmasak lehetnének ilyen feladatok elvégzésére is.

A könyv szakmai színvonalában, nyelvezetében, felépítésében a célhoz igazodóan alapfogalmakat, összefüggéseket, adatokat, rendezéseket, jogszabályokat, számítási példákat tartalmaz rendszerezett a mindennapos munkavégzéshez is könnyen felhasználható formában. A könyv az egyes kapcsolódó szakterületek részleteire a vonatkozó szakirodalmakat, hazai és külföldi szabványokat fejezetenként adja meg.

A könyv tehát egyfelől ismereti alapját jelenti a környezetvédelemmel kapcsolatos tennivalóknak, másfelől elősegíti a szakterület specialistáival, ill. a hatósági tevékenységgel való szakszerű együttműködést. A könyv a környezeti elemek sorrendjében és a környezetszennyezés szokásos csoportosításának megfelelően tagozódik fejezetekre:

  1. A környezettechnika globális összefüggései

  2. A levegőszennyezés csökkentése

  3. A vízszennyezés csökkentése

  4. Talajszennyezés csökkentése

  5. Hulladékok ártalmatlanítása

  6. Zaj és rezgés elleni védelem

  7. Rádióaktiv hulladékok elleni védekezés

  8. Környezetvédelem az üzemi gyakorlatban

  9. Környezeti hatástanulmányok A könyv egyes fejezeteit igyekeztünk közelítőleg azonos elvek szerint felépíteni:

1. A szennyezés hatása. 2. A szennyezés során a környezetbe jutó anyagok és fontosabb (fizikai, kémiai, élettani stb.) jellemzőik. 3. A szennyezés szabályozása (jogszabályok, szabványok, műszaki előírások bírságolás stb.). 4. A szennyezés csökkentésének technológiai lehetőségei. 5. A szennyezés csökkentésnek technikai eszközei (működési elv, konstrukciós kialakítás, alkalmazás stb.). 6. A szennyezés mérése (mérési módszerek, eszközök stb.). 7. Irodalomjegyzék (felhasznált és ajánlott irodalom). Az egyes fejezetek tartalmától függően a tervezett egységes felépítés azonban csak irányelvként volt tekinthető. Nagy és nehéz feladatot jelentett a szerzők számára – éppen a környezetvédelem interdiszciplináris volta miatt – az irányelvként megfogalmazottak következetes megvalósítása. A könyv összeállításánál a legfőbb szempont volt, hogy olyan könyv szülessék, mely a tanulmányok befejeztével további útmutatóként is használható legyen, vagyis az alapfogalmak és működési elvek mellett sok ábrával, a számításokhoz, méretezéshez sok táblázattal, diagrammal is segítse a mindennapos munkát. Mindezek ellenére a környezetvédelem sajátosan összetett, sokirányú szakmai, illetve tudományterületi kapcsolata miatt elkerülhetetlen volt, hogy a célul tűzött elveket a téma sajátos kérdéseinél másként tárgyaljuk. A szerzők magas szintű szakmai tudása azonban garancia arra, hogy a könyv mind az oktatás, mind pedig a gyakorlat számára legfontosabb ismereteket fogja össze.

A könyvet valamennyi felsőoktatási intézményben oktatók, hallgatók egyaránt széles körben felhasználhatják, ha munkájuk során valamilyen kapcsolatba kerülnek a környezetvédelemmel. A környezetünk védelmében eredmény csak a közreműködők egységes, a különböző tudományterületek összehangolt, szakmailag magas színvonalú törekvése esetén születhet. A könyvvel ehhez kívánunk szerény segítséget nyújtani.

Magyarország újkori demokratikus berendezkedésének kezdeti nehézségei, a társa-dalmi-gadasági átalakulás problémái mellett a periférián jelenik meg életünk minőségének, környezetünk állapotának kérdése. Pedig minden jövőnkért felelősséget érző ember tudja, hogy saját és gyermekeink jövője nem alakítható olymódon, hogy először kialakítjuk demokratikus társadalmunkat, megoldjuk gazdasági problémáinkat és ezek után megtisztítjuk környezetünket, megpróbálunk elfogadható életfeltételeket teremteni.

Ha reménykedhetünk egy boldogabb jövőben, úgy egy gazdasági fellendülésnek kell elkövetkeznie, ami azonban csak a környezetünk további terhelésének megakadályozásával mehet végbe. Meg vagyok győződve arról, hogy környezetünk védelmének leghatékonyabb módja, ha a technika nyújtotta lehetőségek széles körű felhasználásával akadályozzuk meg tevékenységeink környezetkárosító hatását. A környezettechnika tehát jövőnk szükségszerű lehetősége.

Budapest, 1999. szeptember 16.

Szerkesztő