Könyvtári információkeresés
Ungváry Rudolf, Vajda Erik
Typotex
Tartalom
- Előszó
- 1. Könyvtár és információkeresés. Áttekintés
- 2. Az információkereső nyelv és szótára
- Miért kell sajátos nyelv az információkereséshez?
- Melyek az információkereső nyelvvel szemben támasztandó követelmények?
- Az értelmi (tartalmi, jelentésbeli, paradigmatikus) összefüggések
- Az adott „esettől” (szövegkörnyezettől) függő összefüggések
- Az információkereső nyelv elemei
- Hierarchikus információkereső nyelvek
- Mellérendelő információkereső nyelvek
- Szemantikai (relációs) információkereső nyelvek
- Automatikus hierarchikus osztályozási rendszerek (ontológiák)
- Az információkereső nyelv és az információkereső rendszerek fejlődő kapcsolata
- 3. Az információkeresés technikája
- 4. Adatbázisok, szolgáltatás
- 5. Keresés az interneten
- 6. Keresés a dokumentumok nem tartalmi jellemzői szerint
- 7. Tárgyköri keresés. Az információkereső nyelv szótárainak használata
- 8. Az információkeresés szavai
- 9. Az információkeresés értékelése
- 10. Az információkereső gondolkodás története
- Meghatározások
- Ajánlott irodalom
- Tárgyszavak jegyzéke
Az ábrák listája
- 1. Általánosan és korlátozottan közös alosztások alkalmazása az ETO-ban. Az általánosan közös alosztást képviselő jelzetrészt aláhúzás, a korlátozottan közös alosztást jelölő jelzetrészt félkövér szedés jelöli.
- 2. Különféle szempontok keveredése a felosztásokban az ETO példáján
- 3. Szabványos tezauruszcikk (bal oldalon) példája az OSZK-tezaurusz/Köztauruszból . Alul a nemdeszkriptorcikk, illetve a „lásd utalás” példája látható. A jobb oldalon ugyanannak a két fogalomnak a lehetséges tárgyszócikke látható (átlagos tárgyszórendszert véve alapul).
- 4. Az OSZK-tezaurusz/Köztaurusz taxauruszának részlete
- 28. A Gene Ontology Consortium ontológiájának részlete . A hierarchia grafikus formában is megtekinthető. Az ontológiák kialakulása az elmúlt néhány év fejleménye. Azoknak a törekvéseknek az egyik praktikus eredménye, melyek célja, hogy a web forrásai a tartalmuk alapján jobban elérhetők legyenek. A webnek ezt a mai böngészőknél jobban kereshető, a következő évtizedekben valószínűleg kialakuló változatát nevezik szemantikus webnek. E téren viharos fejlődés tanúi lehetünk.
- 5. Az információkeresés teljes folyamata
- 6. Dokumentumtétel megjelenítése és adatcsere–formátuma. Webhelye: Az ábra bal oldalának felső sorában a szerző neve látható egységesített besorolási alakban, amit a cím követ. A tétel alján az illusztrátor és a fordító neve látható adathiányos egységesített besorolási adatként. A tétel alján a kiadvány nemzetközi könyvazonosító-száma (ISBN) és az ETO-jelzet látható. A kiadónevek (itt a „Livroservo”, helyesen „Libroservo” — manapság nem ritka beviteli hiba, amire célszerű kereséskor felkészülni) alapján is keresni lehet, de ez nem egységesített besorolási adat. A jobb oldalon a HUNMARC adatcsere–formátum szerinti mezők hívójelei, majd a meghatározott kezelést, értelmezést jelző indikátorértékek, közvetlenül az adat értéke előtt pedig a megfelelő almező(k) azonosítói láthatók (az utóbbiakat a $ jel előzi meg. A mezők hívójelei, az indikátorok és az almezők azonosítói a formátum tartalomjelölői. Az egységesített besorolási adatok és az ETO-jelzet nélküli (de az ISBN-t tartalmazó) rész a dokumentumtételen belül a szűken vett bibliográfiai leírás. Csak az aláhúzott almezők tartalma alapján lehet keresni (például az 500**$a megjegyzésmező „Verses képeskönyv” tartalma alapján általában nem lehet), de az egyes mezők kereshetősége mindig a kezelőrendszer függvénye.
- 7. Dokumentum–ismérv mátrix
- 8. Online bibliográfiai keresőrendszer mutatóinak választéka. A példaként bemutatott rendszerben az egyes mutatókon belül „tallóznak”, a dokumentumrekordok között „böngésznek”, ismert mutatónév alapján pedig „keresnek”. A példában a 637.044 (Kutyák otthoni tartása) ETO-jelzet alapján kezdődik böngészés az ETO-mutatóban. Webhelye:
- 9. Személynevek besorolási alakjának mutatója. A különböző származású bibliográfiai adatbázisok korábbi egyesítésével keletkezett adatbázisban jól felismerhetők a következetlenségek (például Móricz Zsigmond ötféle, Móricz Virág három féle besorolási néven is szerepel). Az ilyen mutatókban tehát látványosan megjelennek a feldolgozási hibák. Webhelye:
- 10. Személynév, megjelenési év és ország szerinti keresés az OSZK keresőfelületén. A jobb oldali beviteli mezőkben választható ki a keresőszó (ismérv, adatelem) típusa (a típusok választékát a jobbszélső legördülő sáv itt nem megjelenített jegyzékéből választhatjuk ki). A bal oldali beviteli mezőbe írhatók a keresőszavak, bal szélükön az összehasonlító műveleti jelek legördülő sávja látható. A kép bal alsó sarkában az országnévkódok legördülő jegyzéke látható, melynek alapján a kereső kiválaszthatja az országnévkódok kötött szótárából a megfelelő kódszót (példánkban ez a „hu”). Webhelye:
- 11. Paranccsal vezérelt keresés a DIALOG rendszerben. AU a szerző, PY a megjelenési év, CP a megjelenési hely mezők azonosítója. Az elején az addig végrehajtott keresés (session, „keresési ülés”) idejéről és költségeiről látható tájékoztatás. Webhelye:
- 12. Felülettel vezérelt keresés a DIALOG rendszerben. A „wildcard” tetszőleges karakter használatát jelenti (például ? alkalmazásával). Webhelye:
- 13. Iparjogvédelmi adatbázis (PIPACS, Publikus IParjogvédelmi AdatbázisCSalád) keresőfelülete. Keressük mindazokat az érvényes, lajstromozott és teljes leírással is rendelkező szabadalmi dokumentumokat, amelyeket 1993. után a The Procter a Gamble cég kivételével külföldi bejelentők tettek az AIDS, illetve a rák elleni gyógyszerkészítmények területén. A * a jobb oldali csonkolás jele, az A61k a Nemzetközi Szabadalmi Osztályozási rendszernek a keresés tárgyára vonatkozó jelzete, a példában csonkolási jellel megadva, hogy az alárendeltjeit is megkapjuk. (A találatok száma 2002. 01. 03-án 2 volt.) Webhelye: , ill.
- 14. Összetett paranccsal vezérelt keresés a DIALOG rendszerben. A folyamatban a RANK paranccsal relevancia-visszacsatoláson alapuló stratégiát alkalmaztak (lásd erről a 3.6.2.7 fejezetet).
- 15. A keresőkérdés építőkockái
- 16. Az egymás utáni leválogatás módszere
- 17. A páronkénti leválogatás
- 18. A könyvtári kommunikációs rendszer kognitív modellje Ingwersen szerint
- 19. Az OSZK-tezaurusz kezdőlapjának címfeje. A metaadatok ékes zárójelek között szerepelnek és ismétlődhetnek. A META NAME után idézőjelek között látható a metaadat típusának a neve, a CONTENT után az értéke. A „description” az annotációt, a „keywords” a kulcsszavakat „(szabad tárgyszavakat”, deszkriptorokat, jelzeteket), a „classification” az osztályozási jelzetet jelöli. Webhelye:
- 20. A Heuréka indexelőszolgáltatás megjelenített HTML-rekordja. Keresés a „Cégnyilvántartás” keresőszóval. A legfelső sor baloldalán a relevancia mértéke [81%], utána a cím, alatta a dokumentum szövegének kezdete (ahogy a cím alatt a szöveg kezdődik), alatta a dokumentum azonosítója, utána a hossza és utolsó frissítésének dátuma látható. Webhelye:
- 21. A Google felülettel vezérelt keresési űrlapja. A jobb felső sarokban a Keresési tippek, lent jobbra pedig a További információ tájékoztatnak a részletes keresési lehetőségekről. „Szülők és gyermekek iskolán kívüli kapcsolatai” volt a kérdés, kizárva a szexoldalakat, a PDF (hordozható formában kódolt) dokumentumokat és a három hónapnál régebbi weblapokat. Az „Összes ilyen szóval” mezőben az „és előtti + jel azt jelenti, hogy a kereső ne tiltott szóként kezelje az „és” szót. A Google webhelye:
- 22. A Yahoo! internetkatalógus portálja. A képmező közepétől lefelé balra a hierarchikus osztályozási rendszer legfelső szintjének osztályai láthatók betűrendben. Fönt négy sorban más adatbázisokhoz (keresőkhöz) lehet hozzáférni. Jobbra látható a hírhasáb. Legfelül a „search” mezőben adható meg a keresőszó, melynek alapján a rendszer a megfelelő speciális osztályt jeleníti majd meg, ha a „search” parancsot megadják. A képen nem látható alsó sorokban a különféle nyelvű Yahoo! változatok és egész sor speciális adatbázis (keresőszolgáltatás) ugrópontjai található. Webhelye:
- 23. Tezauruszcikk az AltaVizsla internetes keresőszolgáltatásban. Bármelyik aláhúzott kapcsolódó kifejezésre rákattintva annak a tezauruszcikke jelenik meg (böngészés a tezauruszon belül). A „Keress!” parancsra kattintva a szóban forgó kifejezéssel kapott találatok jeleníthetők meg (keresés az adatbázisban). Webhelye:
- 24. Tezauruszcikk megjegyzéseinek és magyarázatainak példája. Webhelye (ahonnan több lépésben elérhető):
- 25. Deszkriptor adatlapja az Egyesült Államok országos orvostudományi szakkönyvtárának (National Library of Medicine) tezauruszából. Webhelye (ahonnan több lépésben elérhető): lwww.nlm.nih.gov/g
- 26. Az OSZK-tezaurusz/Köztaurusz új lexikai egységének fölvételéről tájékoztató lap. Webhelye:
- 27. A „The Internet Public Library” hierarchikus webkatalógusának részlete a Tizedes Osztályozás jelzeteivel. Webhelye:
A táblázatok listája
- 1. Ismérvek típusai a szabványosítás és a kötöttség szempontjából
- 2. A tiltott szavaknak az Országos Széchényi Könyvtár adatbázisában használt jegyzéke (részletek)
- 3. A DIALOG parancsnyelve, webhelye: Ld. még: DIALOG Pocket Guide. — Mountain View, Knight–Ridder, 1995., és Roboz Péter 1998-ban megjelent könyvében a táblázatokat.
- 4. Néhány jelentősebb adatbázis-szolgáltató. Webhelye:
- 5.1. Néhány ismertebb keresőszolgáltatás főbb jellemzői
- 6. Az információkereső nyelvek fajtái szótári jellemvonásaik (szerkezetük) alapján
- 7. A dokumentációs nyelvek szavai (felosztás a használat szempontjából). A dokumentumleíró nyelv szavainak fajtái ugyanazok, mint az információkereső nyelv szavainak fajtái, amit nem ismételtünk meg a táblázatban.
- 8. A keresések fajtái. Félkövérrel jelöltük az előfordulást, ha tipikus.
- 9.1. Információk a relevancia szempontjából
