Ugrás a tartalomhoz

Integrált gyümölcstermesztés

Soltész Miklós

Mezőgazda Kiadó

ELÔSZÓ

Integrált gyümölcstermesztés

Soltész, Miklós

Ez a kiadvány a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium Intézményközi Tankönyvkiadási Szakértő Bizottsága jóváhagyásával készült.

Minden jog fenntartva. Bármilyen másolás, sokszorosítás, illetve adatfeldolgozó rendszerben való tárolás a kiadó előzetes írásbeli hozzájárulásához van kötve.


Tartalom

1. Előszó
2. 1. Az integrált gyümölcstermesztés alapjai
1.1. Fogalma és kialakulása
1.2. Nemzetközi helyzete
1.3. Az integrált termesztés és a piac kapcsolata
1.4. Szervezeti kérdések
1.5. Fejlesztési irányok
1.6. Minőségbiztosítási rendszerek
1.6.1. A friss gyümölcsre vonatkozó EU-szabályok és kereskedelmi osztályba sorolások
1.6.2. Az Orosz Föderációban érvényes szabályok és a minőségbiztosítás importárunál
1.6.3. A Magyar Élelmiszerkönyv minőségi előírásai a friss fogyasztásra kerülő gyümölcsökkel szemben
1.6.4. Áruvédjegy – közösségi marketing
1.6.5 Védjegyközösségek az integrált gyümölcstermesztésben
3. 2. Gyümölcsfajok és -fajták
2.1. A nemesítésben és a termesztésben szerepet játszó gyümölcsfajok
2.1.1 Almatermésűek
2.1.2. Csonthéjasok
2.1.3. Héjasok
2.1.4. Kisebb gyümölcsű fajok (bogyós gyümölcsűek)
2.2. A fajták megválasztásának szempontjai
2.2.1. Termesztési és áruérték
2.2.2. A fajtaválasztás folyamata
2.2.3. A szüreti (érési) idény
2.2.4. A fajtahelyettesítés szerepe
2.2.5. A fajtainformációk megbízhatósága
2.2.6. A fajtahasználat
2.3. A gyümölcsök nagysága, alakja és felületi jellemzői
2.3.1. Nagyság
2.3.2. Alaki és felületi bélyegek
2.4. Kórokozókkal és kártevőkkel szembeni ellenállóság
2.4.1. A növényi reakciók típusai
2.4.2. A kórokozókkal szembeni ellenállóságot befolyásoló fajtatulajdonságok
2.4.3. Az állati kártevők támadását és kártételét befolyásoló fajtatulajdonságok
2.4.4. A nemes- és alanyfajta tulajdonságainak érvényesülése az oltványok ellenállóságában
2.5. Gyümölcsfajták nemesítése
2.5.1. Módszerei és célkitűzései
2.5.2. A főbb gyümölcsfajok nemesítési sajátosságai
4. 3. Szaporítás és faiskolai termesztés
3.1. A faiskolai termesztés általános kérdései
3.2. Csemetenevelés
3.2.1. Ivaros szaporítás és magcsemete-nevelés
3.2.2. Bujtványcsemete előállítása
3.2.3. Dugványcsemete előállítása
3.2.4. A málnasarjcsemete nevelése
3.2.5. Szamóca-indanövények nevelése
3.3. Oltványnevelés
3.3.1. Előkészítés
3.3.2. Oltványnevelés alvószemzéssel
3.3.3. Kézben oltott oltvány nevelése
3.3.4. Kitermelés
3.3.5. Tárolás
3.4. Alanyfajták
3.4.1. Az alanyhasználat tényezői
3.4.2. Az alma alanyai
3.4.3. A körte alanyai
3.4.4. A cseresznye és a meggy alanyai
3.4.5. Az őszibarack alanyai
3.4.6. A szilva alanyai
3.4.7. A kajszi alanyai
3.4.8. A dió alanyai
3.4.9. A ribiszke és a köszméte alanyai
5. 4. Ültetvények fajtatársítása
4.1. Virágzásfenológiai sajátosságok
4.1.1. Fenológiai ismeretek
4.1.2. A gyümölcsfajok virágzási ideje
4.1.3. A fajták virágzásfenológiai törvényszerűségei
4.1.4. A virágzási időt befolyásoló tényezők
4.2. Megporzási és termékenyülési viszonyok
4.2.1. A megporzás módjai és a termékenyülés típusai
4.2.2. A gyümölcsfajok termékenyülési viszonyai
4.3. A fajták összetétele és elhelyezése
4.3.1. A fajták száma és aránya
4.3.2. A fajták elhelyezése az ültetvényben
6. 5. Gyümölcsösök létesítése
5.1. A termőhely megválasztása
5.2. Talaj-előkészítés
5.3. Művelési rendszerek
5.3.1. A művelési rendszer elemei
5.3.2. Tenyészterület, sor- és tőtávolság
5.4. Telepítés
7. 6. Termesztési technológia
6.1. Talajművelés
6.1.1. Célja és feladata
6.1.2. Talajművelési módok
6.2. Tápanyag-gazdálkodás
6.2.1. Jelentősége és feladata
6.2.2. A gyümölcstermő növények táplálkozási sajátosságai
6.2.3. A tápelemek és szerepük
6.2.4. A tápanyagszükséglet meghatározása
6.2.5. Trágyázási módok és időpontok
6.3. Öntözés
6.3.1. Szerepe és szükségessége
6.3.2. A gyümölcstermő növények vízigénye
6.3.3. Öntözési területi egységek
6.3.4. Az öntözővíz beszerzése és tárolása
6.3.5. Az öntözővíz szállítása
6.3.6. Öntözési módok és célok
6.4. Fitotechnika
6.4.1. Célja és elemei
6.4.2. Termőfelület-kialakítás, termőre fordítás
6.4.3. A fontosabb koronaformák nevelési alapelvei
6.4.4. A termőfelület fenntartása
6.5. Terméskötődés és -ritkítás
6.5.1. A terméskötődés mértéke és tényezői
6.5.2. Termésritkítás
6.6 Virágrügyképződés
6.6.1. Belső tényezői
6.6.2. Helye és ideje
6.6.3. Virágrügy-differenciálódás
6.6.4. A virág ivarszerveinek kialakulása
6.7. A kedvezőtlen meteorológiai hatások mérséklése
6.7.1. A levegő anyagai
6.7.2. Napsugárzás
6.7.3. Hőmérséklet
6.7.4. Szél és csapadék
6.8. Rovarmegporzás
6.8.1. Megporzó rovarok
6.8.2. A rovarok tevékenysége
6.8.3. Méhcsaládok elhelyezése
6.8.4 Az irányított méhmegporzás technológiája
8. 7. Növényvédelem
7.1. Az integrált növényvédelmi technológia alapelvei
7.2. A kártevők elleni védekezés
7.3. A betegségek elleni védelem
7.4. A gyümölcsösök újratelepítésének növényvédelmi problémái
9. 8. Szüret, tárolás és értékesítés
8.1. Szüret
8.1.1. A gyümölcs fejlődése és érése
8.1.2. A szüreti időpont meghatározása
8.1.3. Termésbecslés és szüreti előkészület
8.1.4. A szedés általános szempontjai
8.1.5. A fajok betakarítási sajátosságai
8.2. Tárolás
8.2.1. A tárolásra ható tényezők
8.2.2. Tárolási veszteségek és betegségek
8.2.3. A fajok tárolási jellemzői
8.3. Áruvá készítés
8.3.1. Göngyölegek és csomagolás
8.3.2. Válogatás és osztályozás
8.4. Gyümölcsértékesítés
8.4.1. A termelési és piaci viszonyok bizonytalansága
8.4.2. A gyümölcs mint termék
8.4.3. Az ár kialakításával kapcsolatos marketingdöntések
8.4.4. A piacválasztás és az értékesítési csatorna
8.4.5. Az értékesítési irány megválasztása
8.4.6. Kapcsolattartás és tájékoztatás
8.4.7. Gyümölcsértékesítési csatornák
10. 9. Alma
9.1. Fajták
9.2. Művelési rendszer és fitotechnika
9.2.1. Művelési rendszer
9.2.2. Fitotechnika
9.3. Termésszabályozás
9.3.1. Hagyományos eljárások speciális alkalmazása
9.3.2. Vegyszerhasználat nélküli módszerek
9.3.3. Vegyszeres termésszabályozás
A vegyszeres gyümölcsritkítás és kötődésszabályozás
9.4. Talajművelés, tápanyag-gazdálkodás
9.5. Öntözés
9.6. Betakarítás
9.7. Tárolás
9.8. Növényvédelem
9.8.1. Állati kártevők elleni védekezés
9.8.2. Növényi kórokozók elleni védekezés
9.8.3. Vegyszeres gyomirtás
11. 10. Körte
10.1. Fajták
10.2. Művelési rendszer és fitotechnika
10.3. Termésszabályozás
10.4. Agrotechnika
10.5. Szüret, tárolás és utóérlelés
10.6. Növényvédelem
12. 11. Birs
11.1. Fajták
11.2. Művelési rendszer és fitotechnika
11.3. Agrotechnika
11.4. Betakarítás
11.5. Növényvédelem
13. 12. Őszibarack
12.1. Fajták
12.2. Művelési rendszer
12.3. Fitotechnika
12.3.1. A termőfelület kialakítása
12.3.2. Termőkori metszés
12.3.3. Gyümölcsritkítás
12.4. Agrotechnika
12.4.1. Talajművelés és tápanyag-gazdálkodás
12.4.2. Öntözés
12.5. Betakarítás
12.6. Növényvédelem
14. 13. Kajszi
13.1. Fajták
13.2. Művelési rendszer és fitotechnika
13.3. Agrotechnika, talajművelés, tápanyag-gazdálkodás
13.4. Betakarítás
13.5. Növényvédelem
15. 14. Szilva
14.1. Fajták
14.2. Művelési rendszer és fitotechnika
14.3. Agrotechnika
14.4. Betakarítás
14.5. Növényvédelem
16. 15. Meggy
15.1. Fajták
15.2. Művelési rendszer és fitotechnika
15.3. Agrotechnika
15.4. Betakarítás
15.5. Növényvédelem
17. 16. Cseresznye
16.1. Fajták
16.2. Művelési rendszer és fitotechnika
16.3. Agrotechnika
16.4. Betakarítás
16.5. Növényvédelem
18. 17. Héjasok
17.1. Dió
17.1.1. Fajták
17.1.2. Művelési rendszer
17.1.3. Növényvédelem
17.2. Gesztenye
17.2.1. Fajták
17.2.2. Művelési rendszer
17.2.3. Növényvédelem
17.3. Mogyoró
17.3.1. Fajták
17.3.2. Művelési rendszer
17.3.3. Növényvédelem
17.4. Mandula
17.4.1. Fajták és művelési rendszer
17.4.2. Növényvédelem
19. 18. Málna
18.1. Fajták
18.2. Művelési rendszer
18.3. Fitotechnika
18.4. Agrotechnika
18.5. Betakarítás
18.6. Növényvédelem
20. 19. Szeder
19.1. Fajták
19.2. Művelési rendszer
19.3. Fitotechnika
19.4. Agrotechnika
19.5. Betakarítás
19.6. Növényvédelem
21. 20. Ribiszke
20.1. Fajták
20.2. Művelési rendszer
20.3. Fitotechnika
20.4. Agrotechnika
20.5. Betakarítás
20.6. Növényvédelem
22. 21. Köszméte
21.1. Fajták
21.2. Művelési rendszer és fitotechnika
21.3. Agrotechnika
21.4. Betakarítás
21.5. Növényvédelem
23. 22. Szamóca
22.1. Fajták
22.2. Művelési rendszer
22.3. Agrotechnika
22.4. Fitotechnika
22.5. Betakarítás
22.6. Növényvédelem
24. 23. Különleges mérsékelt égövi gyümölcsök
23.1. Áfonya
23.2. Fekete berkenye
23.3. Festőbodza
23.4. Homoktövis
23.5. Rózsa
23.6. Húsos som
23.7. Kínai datolya
23.8. Különleges gyümölcsök növényvédelme
25. Az ültetvény vegyszeres gyomirtására tapasztalat nincs, a perzselő hatású glifozát, glufozinat vagy speciális, egyszikűeket irtó szerek jöhetnek szóba (quizalofop, fluazifop).
Irodalom

Az ábrák listája

1-1. A különböző gyümölcstermesztési módok összefüggése (Soltész, új adat)
1-2. A holland „Meisje”védjegy
1-3. A „rendszeresen ellenőrzött kiváló magyar termék” védjegye
1-4. „MIGROS-SANO” védjegy
1-5. „AGRIOS” védjegy
1-6. „GREEN CROSS” védjegy
1-7. Hazai védjegyelképzelés az IFP-ben
2-1. A fajták gazdasági értékét befolyásoló fajtatulajdonságok (Soltész, új adat)
2-2. Összefüggés a gyümölcsök átmérője (szélessége) és tömege között 59 almafajta adatai alapján (Soltész, 1976)
2-3. A különböző érési csoportba tartozó sárga húsú molyhos őszibarackfajták gyümölcstömege (Bellini, 1981 adatai nyomán, a fajtanevek az idézett munkában találhatók)
2-4. A csésze felőli oldal jellemző típusai az almafajtáknál (Petzold, 1984)
2-5. A gyümölcsalak típusai a körténél (Bellini, 1986)
2-6. A gyümölcsalak típusai az őszibaracknál (Bellini et al., 1984)
2-7. A gyümölcsalak típusai a kajszinál (Guerriero és Watkins, 1984)
2-8. A szilvafajták gyümölcsalak- típusai (Cobianchi és Watkins, 1984)
2-9. A szamóca gyümölcsalakja, a csészelevelek és aszmagok elhelyezkedésének típusai (Khanizadeh, 1994)
2-10. A szilvafák himlővírussal való fertőződését befolyásoló tényezők (Cociu et. al., 1984. nyomán módosítva)
2-11. A Prima, varasodással szemben rezisztens almafajta nemesítésének menete (Silbereisen, 1983)
2-12. A Maluszámi lisztharmattal szemben rezisztenciájának átvitele (Schmidt, 1994).
3-1. A vírusmentes szaporítóanyag-termesztés rendszere (Hrotkó, 1995)
3-2. Izolátor háló alatt nevelt edényes növények a soroksári szűrőfaiskolában (Fotó: Hrotkó Károly)
3-3. A feltöltéses anyatelep létesítésének műveletei (Hrotkó, 1995)
3-4. Sugaras bujtások (Hrotkó, 1995)
3-5. SL 64 dugványtermelő ültetvény tavaszi metszés után (Fotó: Hrotkó Károly)
3-6. Fásdugványozás (Czáka és mtsai, 1992)
3-7. Hajtásdugvány csemetenevelési változatok (Hrotkó, 1995)
3-8. Talajuntság tünete vadcseresznye magoncokon (Fotó: Hrotkó Károly) A baloldali oltványok helyén 6 évvel korábban vadcseresznye volt
3-9. Az alvószemzéssel történő oltványnevelés folyamata (Hrotkó, 1995)
3-10. A chip-nemzés (Hrotkó, 1995)
3-11. Oltványok törzse chip-nemzéssel (hátsó sor) és T-nemzéssel (első sor) (Fotó: Hrotkó Károly, 1995)
3-12. A koronásodást elősegítő kezelések hatása Idared-oltványok másodrendű hajtásképződésére (Soroksár, 1993), (Hrotkó et al., 1995) 1 = kezeletlen kontroll, 2 = subterminális levelek eltávolítása, 3 = koronába csípés, 4 = Paturyl 3 ×, 5 = 2 + 4 kombinációja
3-13. A koronásodást elősegítő kezelések hatása Gloster oltványok másodrendű hajtásképződésére (Soroksár, 1993), (Hrotkó et al., 1995) 1 = kezeletlen kontroll, 2 = subterminális levelek eltávolítása, 3 = koronába csípés, 4 = Paturyl 3 ×, 5 = 2 + 4 kombinációja
3-14. Az oltványnevelés folyamata kézben oltással és koronába oltással (Hrotkó, 1995)
3-15. Az almaoltványok gyökereinek tartalék tápanyagai különböző időpontokban (Bahrens, 1984)
3-16. A víztartalom és az oltványeredés alakulása a tárolási módtól függően (Bene és Körtvély, 1983)
4-1. Az alma virágzási időszaka 1973-1992 között (Helvécia, OMMI, Soltész, 1992)
4-2. A Boskoop almafajta lehetséges virágzási ideje Európában. A vonalak az egyes megfigyelési helyeken kapott adatok alapján készültek (Kronenberg, 1985 nyomán)
4-3. Az együttvirágzás meghatározása különböző virágsűrűségű fajtáknál a kinyílt virágok aránya illetve mennyisége alapján (Soltész, 1992)
4-4. A megengedett legnagyobb távolság a pollenadó és az önmeddő megporzandó fajta között a sortávolság függvényében (Soltész, új adat)
4-5. Fajtaelhelyezési változatok a gyümölcsültetvényekben (Soltész, 1989)
4-6. Pollenadó díszalmafák elhelyezése a megporzandó fajta fái között (Soltész és mtsai, 1979)
4-7. A megporzandó fajtával azonos virágzási időcsoportba tartozó két pollenadó díszalma elhelyezése (Soltész és mtsai, 1979)
5-1. A művelési rendszer összetevői
5-2. Három vázágas nyitott koronaformák (Soltész, új adat)
6-1. Káliumhiány-tünet a málna levelén (Fotó: Papp János)
6-2. Magnéziumhiány-tünet az alma levelén (Fotó: Kocsis Péter)
6-3. Tipikus vasklorózis almahajtáson (Fotó: Kocsis Péter)
6-4. Bórhiányos hajtások almafán (Fotó: Papp János)
6-5. Bórhiányosan fejlődő almagyümölcsök (Fotó: Kocsis Péter)
6-6. Cinkhiánytünetek almahajtásokon (Fotó: Kocsis Péter)
6-7. A beszivárgó víz mozgása a talajszelvényben (Dávid, 1970)
6-8. Az időjárás hatása a növények vízfogyasztására (Denmead és Show, 1962) a = részben felhős; b = meleg és száraz; c = felhős és párás
6-9. Az ariditási tényező sokéves átlaga Magyarország folyóinak vízgyűjtő területén
6-10. Szórófejek kötése
6-11. Esőztető szórófej szórásképe szélcsendes időben.T max. = maximális intenzitás: 21,2 T = átlagos intenzitás: 11,1 mm/óra
6-12. Esőztető szórófejek vízadagolása különböző szélerősségnél
6-13. Egyfúvókás szórófej
6-14. Csepegtető vízkiadagoló elemek. a) furatos csepegtetők, b) járatos csepegtetők, c) nyomáskiegyenlítéses csepegtetők
6-15. A vízsugaras adagoló szórásképe
6-16. Eltérő szórásképű üközőlapos mikroszórók
6-17. Forgóelemes mikroszórók
6-18. Beázás a csepegtető öntözőtest alatt (Ligetvári, 1987) a: vályogtalajon; b: homokos talajon; 1 = csepegtetőtest; 2 = átviteli zónák; 3 = nedvesedési zóna
6-19. A talajnedvesség (térfogat %) izovonalai homoktalajon, 24 órával az öntözés után, eltérő vízadagú (q) 6 órás öntözés esetén (Ligetvári, 1987)
6-20. Triklon típusú csepegtető öntözőberendezés. 1 = szivattyú; 2 = fővezeték; 3 = főelzárócsap; 4 = szűrő; 5 = mellékvezeték; 6 = szárnyvezeték; 7= csepegtetőtest; 8 = tápanyagadagoló
6-21. Oldhatósági diagramok A: Ammónia-szuperfoszforsav-karbamid- ammónium nitrát - kálium klorid - víz rendszer 0 C°-onB: Ammónia - ortofoszforsav - karbamid - ammónium nitrát - kálium klorid - víz rendszer 0 C°-on
6-22. A vegetatív és reproduktív tevékenység viszonya, illetve a különböző jellegű fitotechnikai műveletek szerepe a közepes törzsű, hagyományos sudaras koronájú almaültetvényekben (Soltész, új adat)
6-23. A vegetatív és reproduktív tevékenység viszonya különböző növekedési típusoknál (Soltész, új adat)
6-24. Különböző szögállású elágazások termőgally alakulása az almánál
6-25. A Pillár-metszés alapelve (Brunner, 1990 nyomán)
6-26. A háromrügyes metszés alapelve (Gautier, 1977 nyomán)
6-27. Különböző vastagságú termőgallyak ifjító visszametszése (Gautier, 1977)
6-28. A termőrészifjítás néhány módja (Gautier, 1977 nyomán)
6-29. Összefüggés a gyümölcstömeg, a virágsűrűség és a terméskötődés között almánál (Soltész, 1992b) (Megjegyzés 1600 db fa/ha)
6-30. Összefüggés a virágsűrűség, terméskötődés és a gyümölcstömeg között a cseresznye- és meggyfajtáknál (Soltész et. al. 1993)
6-31. A terméskötődés folyamatábrája almánál (Brain és Landsberg, 1981 nyomán, módosítva)
6-32. Az aszmagok fejlődésének hatása a szamócagyümölcs fejlődésére (Nitsch, 1963 nyomán) A = megporzatlan virág, a vacok nem húsosodik megB = egyetlen aszmag fejlődése esetén csak a közvetlen közelében lévő vacokrész fejlődikC = néhány aszmag jelenlétében a vacok nagyobb része meghúsosodikD = teljes megporzás, szabályos gyümölcs
6-33. Egyes hormonok képződésének helye és a virágképzésben fontos mozgási irányai (Bubán, 1979) A = auxinok; G = gibberellinek, Cyt = cytokininek
6-34. A vegetatív rügy felépítése a viráginiciálódás előtt Abbott (1970) után, módosítva (Bubán, 1984) T = tenyészőkúp; P = rügypikkely; Á = átmeneti levél; L = lomblevélkezdemény; F = fellevélkezdemény
6-35. Virágrügy-differenciálódás az almafák dárdáinak csúcsrügyében I. Vegetatív tenyészőkúp
6-36. Virágrügy-differenciálódás az almafák dárdáinak csúcsrügyében I. Szövettani differenciálódás
6-37. Virágrügy-differenciálódás az almafák dárdáinak csúcsrügyében I. Virágmerisztéma (Bubán, 1965)
6-38. Virágrügy-differenciálódás az almafák dárdáinak csúcsrügyében II. Pflock-stádium T = csúcsi virágkezdemény, L = oldalvirág-kezdemény (Bubán, 1965)
6-39. Virágrügy-differenciálódás az almafák dárdáinak csúcsrügyében II. A virágzatkezdemény kialakulása. T = csúcsi virágkezdemény, L = oldalvirág-kezdemény (Bubán, 1965)
6-40. Virágrügy-differenciálódás az almafák dárdáinak csúcsrügyében II. A virágzatkezdemény kialakulása. T = csúcsi virágkezdemény, L = oldalvirág-kezdemény (Bubán, 1965)
6-41. A köszméte virágrügyeinek differenciálódása. Vegetatív tenyészőkúp (Lp = levélkezdemény) (Bubán, 1980)
6-42. A köszméte virágrügyeinek differenciálódása. Virágmerisztéma (Bubán, 1980)
6-43. A köszméte virágrügyeinek differenciálódása. A fürtvirágzatban alapi helyzetű virág iniciálódása (nyíllal jelölve), (Bubán, 1980)
6-44. A köszméte virágrügyeinek differenciálódása. A fürtvirágzatban alapi helyzetű virág iniciálódása (nyíllal jelölve), (Bubán, 1980)
6-45. Virágrügy-differenciálódás az őszibarackfák hajtásain (Bubán, 1992) A jellegzetes hármas rügycsoport kialakulásának első jele az (egyik) oldalrügy iniciálódása – nyíllal jelölve – a középső (hajtás-) rügy tenyészőkúpja mellett
6-46. Virágrügy-differenciálódás az őszibarackfák hajtásain (Bubán, 1992) Az oldalrügy (leendő virágrügy) vegetatív tenyészőkúpjának kifejlődése
6-47. Virágrügy-differenciálódás az őszibarackfák hajtásain (Bubán, 1992) Az oldalrügy (leendő virágrügy) vegetatív tenyészőkúpjának kifejlődése
6-48. Virágrügy-differenciálódás az őszibarackfák hajtásain (Bubán, 1992) a. b. = a virágmerisztéma szerveződése
6-49. Az őszbiarack virágkezdeményeinek kialakulása (Bubán, 1992): a csészelevél (S), a sziromlevél- (P), a portok = (A) és a termőkezdemény (Pi) megjelenése
6-50. Az őszbiarack virágkezdeményeinek kialakulása (Bubán, 1992): a csészelevél (S), a sziromlevél- (P), a portok = (A) és a termőkezdemény (Pi) megjelenése
6-51. Az őszbiarack virágkezdeményeinek kialakulása (Bubán, 1992): a csészelevél (S), a sziromlevél- (P), a portok = (A) és a termőkezdemény (Pi) megjelenése
6-52. Az őszbiarack virágkezdeményeinek kialakulása (Bubán, 1992): a csészelevél (S), a sziromlevél- (P), a portok = (A) és a termőkezdemény (Pi) megjelenése
6-53. Az alma-virágkezdemények mérete (m = mikron) és növekedése télen (%) a nitrogén-műtrágyázás őszi vagy tavaszi időzítésétől függően (Bubán és mtsai, 1979)
6-54. A virágrügyarány (dárdákon) és a fajlagos termés összefüggése (Bubán, 1979)
6-55. A pollenképződés egyes szakaszai az almavirág portokkezdeményeiben. Pollenanyasejtek (Bubán és Kökéndyné Inántsy, 1980)
6-56. A pollenképződés egyes szakaszai az almavirág portokkezdeményeiben. Pollentetrádok (nyíllal jelölve) (Bubán és Kökéndyné Inántsy, 1980)
6-57. A Spencer's Seedlees almafajta virága. Pi = bibeszálak, A = csökevényes portok, S = csészelevél, O = magkezdemény (ovulum), Oy = magház, (Bubán, 1978 nem publ.)
6-58. Az almamagkezdemény (ovulum) fejlődése. Az ovulum fejlődésének kezdete a tél végén (Bubán, 1979, nem publ.)
6-59. Az almamagkezdemény (ovulum) fejlődése. A kifejlődött ovulum, néhány nappal virágnyílás előtt (Bubán, 1979, nem publ.) F = funikulusz (köldökzsinór), Fb = a funikulusz az edénynyalábja, Ch = chalaza, N = nucellusz, M = mikropile, lo és li = külső integumentum
6-60. Az almamagkezdemény (ovulum) fejlődése. Embriózsák a nucellusz csúcsában (Bubán, 1979, nem publ.) P = poláris sejtmagvak, E = petesejt, A = ellenlábas sejtek
6-61. A köszméteovulumok fejlődése. Ovulumkezdemények (Op) a pollentetrád-képződés időpontjában (Bubán és mtsai, 1980)
6-62. A köszméteovulumok fejlődése. Kifejlett ovulumok (O) virágnyílásakor (Bubán és mtsai, 1980)
8-1. Friss fogyasztású és ipari őszibarack, illetve nektarin-fajták érési ideje (irodalmi közlések alapján)
8-2. Néhány almafajta tárolási szempontból számba jöhető szüret ideje (Sass, 1993)
8-3. Az alma tárolási vesztesége (%) a szüretidőtől függően (Sass, 1986)
8-4. Golden Delicious keményítőskála, az elsötétülés mértéke a keményítőtartalom nagyságára utal) (Sass, 1986).
8-5. Összefüggés a tömegveszteség és a gyümölcs ráncosodása között (Hruschka, 1977)
8-6. A Jonathan foltosodásának és az alma nagyságának összefüggése (Sass, 1993)
8-7. A körte rothadása a gyümölcs nagyságától függően (Sass, 1993)
8-8. Az Érdi bőtermő meggy fajta tárolhatósága (VL-tárolás, 10 cm-es rekeszekben) (Kollár és Kemenes, 1994)
9-1. Különböző alanyokhoz javasolt térállás és koronaforma (Gonda, új adat)
9-2. A kézi gyümölcsritkítás időpontjának hatása 7 éves Idared M 26 almafák hajtásainak csúcsrügyben záródási dinamikájára (Gonda, 1994)
9-3. A hagyományos és a belső rügyes metszés hatásai (Brunner, 1990 után)
9-4. Hajtásképződés hagyományos (külső rügyre) metszés után (Brunner, 1990 után)
9-5. Hajtásképződés belsőrügyes metszést követően (Brunner, 1990 után) A = vessző visszametszése; B és C = a képződött elágazódások metszése a következő évben
9-6. Az alma Kc-tényezőjének változása (Löffler és Tamás, 1993)
9-7. Öntözött Jonagold almafa napi és a halmozott vízfogyasztása MM-106-os alanyon, homoktalajon (Löffler, 1993)
9-8. A N tápanyag értékeinek elosztása (mg/kg) almaültetvény alatt, csepegtető öntözés hatására, hagyományos műtrágyázás esetében (Löffler, 1993)
9-9. A N tápanyag értékeinek eloszlása (mg/kg) almaültetvény alatt, csepegtető öntözés hatására, tápoldatozás esetében (Löffler, 1993)
9-10. 20 °C-on tartott almafajták etiléntermelése
9-11. Az Idared tárolás alatti pektinváltozása (El Sayed, 1979)
9-12. A Jonathan húsbarnulása és a Starking szkaldosodása a szüreti időtől és a termőhelytől függően (Sass, új adat)
9-13. Az alma átmérőjének és tömegének változása a tárolás idején (Sass, új adat)
9-14. A 230 napig tárolt alma húsbarnulásának és titrálható savtartalmának változása (Ghergh et al., 1994)
9-15. A Granny Smith szakaldosodása 1991-ben, háromféle légösszetétel/ és tárolásiidő-variációban (Nardin, 1994) Megjegyzés: a vizsgálatot kitárolás után 10 napig végezték 20 °C-os helyen.
10-1. Összefüggés a kősejttartalom és a gyümölcstömeg között (Dibuz, 1993)
10-2. Az egyéves oltványok elágazódási típusai a körtefajtáknál (Sansavini és Zocca, 1965 nyomán) A) Claude Blanket; B) Clapp kedveltje; C) Giffard vajkörte; D) Avranchesi jó Lujza; E) Hardy vajkörte; F) Nemes Krasszán; G) Guyot Gyula; H) Conference; I) Vilmos körte; L) Fétel apát; M) Társulati esperes; N) Butirra Precoce Morettini
12-1. Az őszibarack-termesztésre leginkább alkalmas körzetek Magyarországon
12-2. Az őszibarack tölcsérkoronája (Fotó: Timon Béla)
12-3. Karcsú orsó karós támberendezéssel (Fotó: Timon Béla)
12-4. Tölcsérkorona telepítéskori metszése
12-5. Tölcsérkorona metszése a második év tavaszán. a) egyenlő erősségű és dőlésszögű vesszők esetén csúcsrügyből nevelünk tovább; b) egyenlőtlen vezérerősség és dőlésszög esetén megfelelő irányú rügyre metszünk
12-6. Hajtásválogatás a tölcsérkorona nevelésénél. a) hajtásválogatás előtt; b) hajtásválogatás után
12-7. Júliusi zöldmetszés a tölcsérkorona második évében. a) metszés erős csúcsi növekedésnél; b) elgyengült vezérhajtásnál a másodrendűt metszik vissza; c) a túlerős csúcshajtást egy jó irányú másodrendű elágazásra metsszük vissza
12-8. A tölcsérkorona vezérvesszejének álsudaras visszametszése
12-9. A tölcsérkorona vázágrendszere
12-10. Karcsú orsó kinevelésének lehetőségei. a) koronába nem metszett suháng; b) szabványos koronás oltvány; c) koronanevelés a másodrendű hajtások lekötözésével; d) felkupacolt szemzett alany
12-11. Törzsben visszametszett suháng (a) és fakadás utáni hajtásválogatása (b)
12-12. Hajtásválogatás a karcsú orsó nevelésénél
12-13. Az egyensúly szabályozása karcsú orsó nevelésénél. a) visszametszés csúcsi növekedési túlsúly esetén; b) visszametszési oldal (vázkari) növekedési túlsúlynál
12-14. A karcsú orsó kialakított termőfelülete. a) metszés előtt; b) metszés után
12-15. Egyensúlyi viszonyok a karcsú orsó koronájában (Timon, 1995)
12-16. Őszibarack-metszési módok. a) egyvesszős metszés; b) szálvesszős metszés
12-17. Szálvesszőszám beállítása a vázágak csúcsi régiójában (a) és a vázágak töréspontjain (b)
12-18. Terméssel túlterhelt fa (Fotó: Timon Béla)
12-19. A gyümölcsritkítás időpontja (Fotó: Timon Béla)
12-20. Elégtelenül ritkított termővessző (Fotó: Timon Béla)
14-1. A tölcsér korona kialakítása a szilván (Szabó Z.)
15-1. A Schattenmorelle meggyfajta termőgallyainak felkopaszodása és ifjítása (Blasse, 1987 nyomán)
16-1. Az új cseresznyefajták érési ideje (Valence-ben, Saunier et al., 1987 nyomán)
16-2. A cseresznyefajták különböző növekedési típusai (Ecchor és Bondaz, 1982 nyomán)
16-3. Termőkaros orsó kialakítása a cseresznyénél (Hrotkó és mtsai, 1996)
16-4. Karcsú orsó kialakítása a cseresznyénél (Hrotkó és mtsai, 1996)
16-5. Függőleges fűzér (Alibert, 1982 nyomán)
16-6Természetes orsó (Alibert. 1982 nyomán),X
18-1. A málna föld feletti hajtásrendszere (Kolesznyikov, 1966 cit. Gyuró F. 1990) 1 = letermett termővessző; 2-3 = tősarjak; 4-8 = gyökérsarjak; 9-10 = még a talaj felszíne alatt elhelyezkedő gyökérsarjkezdemények
18-2. Málnagyökérsarj a gyökértörzsön jól látható helyettesítő rügyekkel (Fotó: Papp János)
18-3. Gyér gyökérzettel rendelkező, a tősarjakkal felújuló málnatő (Fotó: Papp János)
18-4. Az anyagyökéren fejlődő sarjak közül a jobb oldali jól fejlett, önálló gyökérzettel rendelkező, I. osztályú gyökérsarj, a bal oldali gyengén fejlett, telepítésre nem alkalmas (Fotó: Papp János)
18-5. Korszerű sövényművelésű málnaültetvény (Fotó: Papp János)
18-6. A málna sátoros gyalogművelése (Fotó: Papp János)
18-7. Karós művelésű málnaültetvény (Fotó: Papp János)
18-8. Termővesszők visszametszés után (Fotó: Papp János)
18-9. A káliumszulfát és káliumklorid műtrágyák hatása a terméshozam és a vegetatív teljesítmény alakulására
18-10. Esőztető öntöző berendezéssel ellátott málnaültetvény (Fotó: Papp János)
19-1. Járulékos gyökérzetet fejlesztő hajtáscsúcs az ún. fejbujtvány. (Fotó: Papp János)
19-2. Szedertermőhajtás nagyszámú fejlődő gyümölccsel. (Fotó: Papp János)
19-3. A szederültetvény korszerű támaszrendszere Nagyrédén. (Benedek, 1994)
19-4. A szeder hajtásrendszerének helytelen elrendezése, ami a támaszrendszer megdőléséhez vezet (Fotó: Papp János)
19-5. A szeder cserjetörzsét talajjal takart állapotban kell tartani (Fotó: Papp János)
19-6. A szedertő kibontott cserjetörzse kiszárad, a gyökerek károsodnak, és a tövek felújulóképessége csökken. (Fotó: Papp János)
20-1. A piros ribiszke cserjetörzséből képződött eltérő korú bokorrészek (Fotó: Papp János)
20-2. Kétéves feketeribiszke-termőgally hosszú termővesszőkkel (Fotó: Papp János)
20-3. Kétéves pirosribiszke-termőgally részlete különböző méretű termőnyársakkal (Fotó: Papp János)
20-4. Feketeribiszke-sövény összefüggő növényfallal (Fotó: Papp János)
20-5. Ribes aureum-törzsre oltott feketeribiszke-fácska (Fotó. Papp János)
20-6. Fás dugványozással szaporított egyéves ribiszkecsemete (Fotó: Papp János)
20-7. Joonas finn gyártmányú ribiszkebetakarító gép munka közben (Fotó: Papp János)
21-1. A köszméte zöldoltása. A) Az alanyhajtás visszavágása, a második rügy eltávolítása; B) A PVC-cső felhúzása; C) Az oltás elkészítése
21-2. Motoros kapával művelt „szélessoros” köszméteültetvény (Fotó: Harmat L.)
21-3. Termőegyensúlyban lévő törzses köszméte (Fotó: Harmat László)
22-1. A szamócanövény részei (Papp in Gyuró, 1990)
22-2. Nagyszámú oldalelágazódással rendelkező idős szamócatő elöregedett gyökérzettel (Fotó: Papp János)
22-3. Fejlődő szamócaindák (Fotó: Papp János)
22-4. Egysoros szamócaültetvény (Fotó: Papp János)
22-5. Fekete fóliával takart, bakhátas és ikersoros szamócaültetvény (Fotó: Papp János)
22-6. Háromsoros elrendezésű szamócaültetvény Nagyrédén (Fotó: Papp János)
22-7. Lombleveles, hagyományos szamócapalánta (Fotó: Papp János)
22-8. Kötegelt, lomblevél nélküli frigószamócapalánták (Fotó: Papp János)
23-1. Az áfonya jellemző bokortípusai (Porpáczy, 1987) 1 = Berkeley; 2 = Bluette; 3 =Herma III.; 4 = Weimouth
23-2. A Coville áfonyafajta termése (Fotó: Porpáczy Aladár)
23-3. Az áfonya és a fekete berkenye termesztésére alkalmas területek
23-4. A fekete berkenye termése (Fotó: Porpáczy Aladár)
23-5. A Haschberg bodzafajta termése (Fotó: Porpáczy Aladár)
23-6. A bodza metszése (Porpáczy, 1987) Felső sor: az első metszési fázis és hatása; Alsó sor: a második metszési fázis és hatása
23-7. Terméssel berakódott homoktövis ág (Fotó: Porpáczy Aladár)
23-8. A japán rózsa termése (Fotó: Porpáczy Aladár)

A táblázatok listája

1-1. A gyümölcstermesztés fejlodési szakaszai (SOLTÉSZ, új adat)
1-2. Gyümölcsökre vonatkozó EK-szabványok
2-1. Elsődleges (alap) Malus fajok és főbb jellemzői (Way et, al. évszám nélkül)
2-2. A fontosabb Pyrus fajok előfordulási helye és kiemelt tulajdoságai az integrált termesztés szempontjából (Bellini, 1986 és Dibuz, 1993 nyomán)
2-3. Szilvafajok (Prunus sp.) (Ramming és Cocin, évszám nélkül)
2-4. Cseresznye és meggyfajok, illetve elterjedésük (Rehder 1974. cit. Iezzonni et.al.)
2-5. A málna és a szeder alnemzetségbe tartozó Rubus fajok rezisztenciája vagy nagyfokú toleranciája a betegségekkel szemben (Jennings et.al.)
2-6. Áfonyafajok (Vaccinium sp.) és a nemesítésnél számításba vehető főbb tulajdonságaik (Luby et. al. nyomán)
2-7. Az almafajták csoportosítása a gyümölcsök átlagos nagysága alapján (Soltész, új adat, G. Tóth, 1994, Szabó, 1995)
2-8. A cseresznye- és meggyfajták gyümölcsnagyság szerinti csoportosítása (Gozob et. al. 1979, Albertini, 1981, Testoni és Albertini, 1983, Trefois, 1986, Blasse, 1987, Brózik, 1993, Apostol, 1994 és Szabó, 1995. adatai alapján)
2-9. A plum pox vírussal szemben toleráns szilvafajták (Gautier, 1977b, Cociu, 1975, 1983, Cociu et. al., 1984, 1986, Hein, 1986, Erdős, 1988, Tóbiás és Szabó 1992, W. Németh és Kölber, 1993 adatai alapján)
2-10. Külföldön a plum pox vírussal szemben immunisnak és rezisztensnek talált kajszifajták (Dosba et. al., 1972, Karayiannis és Mainou 1993, cit. V. Németh és Kölber, 1993)
2-11. A ribiszke- és köszmétefajták érzékenysége, illetve toleranciája a köszméte amerikai lisztharmatával szemben (Kotte, 1958, Berend, 1960, Bradt et. al. 1978, Veszelka, 1984, Porpáczy, 1992)
2-12. Génforrások kedvező tulajdonságok átvitelére almánál (Way. et. al.)
2-13. Az alma génlistája (Alston), 1975)
2-14. A legújabb nemesítési programokban előállított, összetett rezisztenciával rendelkező almafajták Dresden-Pillnitzben (Fischer, 1994)
2-15. Körtegénlista (Knight, 1963 és Alston, 1975)
2-16. Az ismert genetikai bélyegek örökletes viselkedése az őszibaracknál (Bellini, 1981)
2-17. A hatékony nemesítést a korai szelekciót segítő korrelációk az őszibarack örökletes tulajdonságai között (Pisani, 1965, Monet, 1977 cit. Bellini, 1981)
2-18. A betegségekkel szembeni rezisztencia génforrásai a cseresznyénél és a meggynél (Iezzoni et. al.)
3-1. A faiskolai termesztés részfolyamatai
3-2. A szemzési mód hatása almaoltványok (Mutsu/MM-106) kihozott arányaira és minőségére (Soroksár, 1987-88)
3-3. Az almaalanyok fontosabb tulajdonságai
3-4. Az M-9 vírusmentes klónjainak fontosabb tulajdonságai
3-5. A körtealanyok fontosabb tulajdonságai
3-6. A cseresznye és a meggy alanyainak csoportosítása növekedési erélyük alapján
3-7. A cseresznye- és meggyalanyok fontosabb tulajdonságai
3-8. Az őszibarackalanyok csoportosítása növekedési erélyük alapján
3-9. Az őszibarackalanyok fontosabb tulajdonságai
3-10. A szilvaalanyok csoportosítása növekedési erélyük szerint
3-11. A szilvaalanyok fontosabb tulajdonságai
3-12. A kajszialanyok fontosabb tulajdonságai
4-1. Almafajták virágzási időcsoportja és a javasolt pollenadók (Soltész, 1986, 1992)
4-2. A körtefajták csoportosítása fő virágzási idejük szerint (Nyéki, 1970, 1980)
4-3. Körtefajták részére javasolt pollenadók
4-4. A birsfajták virágzási időcsoportjai (Forrás: Brózik, 1980, In.: Nyéki (1980)
4-5. A szakirodalomban közölt jól termékenyítő pollenadó fajták a birsnél
4-6. A cseresznyefajták virágzási és termékenyülési adatai (Nyéki és Szabó új adat, Brózik, 1993, Apostolné, 1994)
4-7. Meggyfajták virágzási és termékenyülési adatai (Nyéki, 1989 és Szabó, 1995)
4-8. Kajszifajták virágzási és termékenyülési adatai (Nyéki, 1989, Szabó és mtsai, 1980)
4-9. Európai típusú szilvafajták virágzási és termékenyülési adatai (Szabó, 1989, Nyéky, 1989)
4-10. Nemzetközileg elterjedt japánszilva-fajták virágzási és termékenyülési adatai (Szabó, 1989, Nyéky, 1989, 1990)
4-11. A nemzetközileg elterjedt őszibarackfajták virágzási és termékenyülési adatai (Nyéki, 1989 nyomán)
4-12. A magyarországi mandulafajták termékenyülési viszonyai (Brózik, 1980, 1993)
4-13. Termékenyülési kombinációk a különböző mogyorófajtáknál (Jona, 1986)
4-14. A megporzandó fajta minimálisan szükséges együttvirágzási szintje a pollenadó fajtákkal (Soltész, 1989, 1996 nyomán, módosítva)
4-15. A fajtaspecifikus termesztés lehetőségei a gyümölcsültetvényekben (Soltész, 1981)
5-1. A talajadottsággal szembeni igény illetve tűrőképesség összehasonlítása a gyümölcstermő növényeknél, nagyszámú szakirodalmi adat és saját megfigyelések alapján (Soltész, új adat)
5-2. A kedvezőtlen éghajlati adottságokkal szembeni tűrőképesség tényezői a gyümölcstermő növényeknél, nagyszámú szakirodalmi adat és saját megfigyelések alapján (Soltész, új adat)
5-3. A gyümölcsfajok ökológiai tűrőképessége (Soltész, új adat)
5-4. Törzses gyümölcsfajok egysoros telepítési rendszerben nevelhető koronaformái magyarországi körülmények között (Soltész, új adat)
5-5. Kisebb (bogyós) gyümölcsű fajok művelési rendszere
5-6. Összefüggés a koronaforma, a tenyészterület és a felhasznált alany között Olaszország különböző szilvatermő vidékein (Cobianchi és Bergamini, 1981)
5-7. Összefüggés a növekedési jelleg, a térigény és a fák hektáronként telepíthető száma között
6-1. A talaj humusztartalmának határértékei a fontosabb gyümölcstermesztési termőhelyeken (Buzás, 1983)
6-2. A gyümölcsösök talajának kedvező foszforellátottsági határértékei (Al-oldható P2O5 mg/kg) a 0-40 cm illetve a 0-60 cm talajrétegre vonatkozóan (Mezőgazdasági Műszaki Irányelvek, MI-08-1741/1-88)
6-3. A gyümölcsösök talajának kedvező káliumellátottsági határértékei a 0-40 cm illetve a 0-60 cm talajrétegre vonatkozóan (Mezőgazdasági Műszaki Irányelvek, MI 08-1741/1-88)
6-4. Határértékek a talajok magnéziumellátottságának megítélésében
6-5. A gyümölcsfajok kedvező tápelem-ellátottságát tükröző levélanalízis-értékek szárazanyag-%-ban
6-6. Egy tonna gyümölcs előállításához átlagosan szükséges tápanyagmennyiség gyümölcsfajonként (Szűcs és mtsai, 1981)
6-7. Az almafák nitrogénellátottságára utaló külső bélyegek (Wirth etal., 1970)
6-8. A szervestrágyázás átlagos tápanyag-szolgáltatása (közepes minőségű, almos istállótrágya esetén)
6-9. A zöldtrágyanövények fontosabb mutatói (Cselőtei és mtsai, 1967)
6-10. A feltöltőtrágya-adagot korrigáló faktorok (Szücs és Horák, 1984)
6-11. A gyümölcsfajok klórérzékenysége (Hilkenbäumer, 1964)
6-12. A gyümölcsösökben szükséges CaCO3 mennyiségének meghatározása a hidrolitos aciditás (Y1) értékétől és a kötöttségtől függően a 0-40 cm-es talajrétegre számítva (Mezőgazdasági Műszaki Irányelvek, MI 08-174 1-88) CaCO3 szükséglet, t/ha = Y1 × költség szerinti faktor
6-13. A mikroelemek pótlására alkalmas vegyületek
6-14. Az alma vízigény-együtthatói az érési idő függvényében
6-15. A körte vízigény-együtthatói az érési idő függvényében
6-16. A meggy vízigény-együtthatói az érési idő függvényében
6-17. A cseresznye vízigény-együtthatói az érési idő függvényében
6-18. Az őszibarack vízigény-együtthatói az érési idő függvényében
6-19. A szilva vízigény-együtthatói az érési idő függvényében
6-20. A kajszi vízigény-együtthatói az érési idő függvényében
6-21. A mandula vízigényegyütthatói az érési idő függvényében
6-22. Az esőszerű öntözés párolgási veszteségei (Veszteség a kiadagolt vízmennyiség százalékában)
6-23. A leggyakrabban alkalmaztot műtrágyák oldhatósága 0 és 20 °C-on
6-24. A műtrágyák korrozív hatásának mértéke (0-4) a különböző fémekre
6-25. A gyümölcstermő növények termőrészei (Soltész, új adat)
6-26. A megfelelő termésmennyiség eléréséhez szükséges terméskötődési százalék az almatermésű gyümölcsfajoknál
6-27. A megfelelő termésmennyiség eléréséhez szükséges terméskötődés a diónál kisebb gyümölcsű fajoknál
6-28. A megfelelő termésmennyiség eléréséhez szükséges terméskötődési százalék a csonthéjas gyümölcsfajoknál
6-29. A virágkezdemények illetve virágok 50%-ának károsodását okozó hőmérséklet (°C)
6-30. A méhcsaládszükségletet befolyásoló tényezők irányított méhmegporzás esetén.
6-31. A gyümölcsösök optimális megporzásához szükséges méhcsaládok száma
8-1. A Kaliforniában termesztett őszibarackfajták érésének és szállításának ideje (Sass, 1993)
8-2. A Kaliforniában termesztett nektarinfajták érésének és szállításának ideje (Sass, 1993)
8-3. A Kaliforniában termesztett szilvafajták érésének és szállításának ideje (Sass, 1993)
8-4. A mechanikai károsodások valószínű forrása McIntosh alma tartályládás szüretelése és tárolása során (Blanpied, 1974)
8-5. Rosszul irányított illetve ellenőrzött szedőcsapat sérüléseket okozó munkája (Blanpied, 1974)
8-6. Az almafajták tárolhatósága (Szakirodalmi ajánlások alapján összeállította Sass Pál)
8-7. A körte tárolására ajánlott paraméterek Hollandiában (Sass, 1993)
8-8. Magyarországon javasolt tárolástechnológiai paraméterek (Sass, 1994)
8-9. A gyümölcsösgöngyölegek rendszerezése (Mády, 1974)
8-10. A gyümölcstermesztésben használt göngyölegtípusok (Gondor, 1984)
8-11. A csomagolási módok jellemzése (Mády, 1974)
8-12. A gyümölcsminőség legfontosabb jellemzői (Mády, 1974)
9-1. A fajtaszortiment változása Magyarországon 1976-1996 között
9-2. Az 1995/96-ban szaporításra engedélyezett almafajták megoszlása több tulajdonságaik alapján
9-3. Az almafajták csoportostása a gyümölcsök parásodási jellege alapján (igen nagyszámú szakirodalmi forrás és Soltész nem publikált vizsgálatai alapján)
9-4. A telepítésre javasolt almafajták főbb jellemzői
9-5. A paturyl-kezelések hatása Gloster M-9 fákon (Újfehértó, Kutató Állomás, Bubán és Vásárhelyi, 1988)
9-6. Üzemi ültetvény Paturyl-kezelésének eredménye (Tornyospálca, rákóczi Mg. Szövetkezet, Bubán és mtsai, 1989)
9-7. Különböző korú Gloster-ültetvények Paturyl-kezelésének eredményei (Bubán és Urfiné, 1991a)
9-8. A Paturyl nyári használatának eredménye új telepítésű Gloster-ültetvényben (Újfehértó, Kutató Állomás, Bubán és Urfiné, 1991b)
9-9. Hajtásfejlődés Paturyllal kezelt Gloster-suhángokon (Buj, Új Élet Mg. Szövetkezet, Bubán és mtsai, 1989)
9-10. Koronanevelésre alkalmas oldalhajtások képződése suhángokon (Újfehértó, Kutató Állomás, Bubán és Urfiné, 1991a)
9-11. Cultar-kezeléshatások Gloster almafákon (Újfehértó, Kutató Állomás, Bubán, 1988)
9-12. Üzemi ültetvények virágzása és termése a Cultar-kezelést követő évben (Bubán, 1986b)
9-13. A virágrügyképződés fokozása termőkorú ültetvényben (Újfehértó, Kutató Állomás, Bubán és mtsai, 1981)
9-14. A gyümölcsritkító kezelések hatása Golden Delicious fákon (Újfehértó, Kutató Állomás, Bubán, 1984b)
9-15. A parásodott gyümölcsök aránya (%) Golden Delicious fákon1 (Bubán és mtsai, 1993)
9-16. Az almaültetvények tápanyag-ellátottságát jelző levélanalízis-értékek
9-17. Az almalevek N-K és a K-Mg arányának alakulása a tápanyag-egyensúly függvényében (levelek szárazanyag-%-ából számított értékek) (mintavétel VII. közepe--VIII. közepe)
9-18. A N-műtrágyázás hatása az M-9 alanyú Jonathan almafák hozamára, termésingadozására, a gyümölcsök tápelemtartalmának és néhány minőségi mutatójának alakulására 13 éves tartamkísérletben (Papp, 1989)
9-19. A Ca-kezelések hatása a Cox narancs alma keserűfoltosodása a 4 év átlagában (Link, 1984)
9-20. 1 éves Jonagold MM--106 almafák kumulatív evapotranspirációja (ETc) homok talajon (Debrecen-Pallag, 1991)
9-21. 2 éves Jonagold MM--106 almafák kumulatív evapotranspirációja (ETc) 1992-ben.
9-22. Néhány érésjelző módszer jellemzése
9-23. A szüret főbb technológiai csoportjainak összefoglalása
9-24. Az almafajták légzésének alakulása különböző hőmérsékleten (MgCo2/h/kg)
9-25. Az Elstar húskeménységének csökkenése (tárolás 1,5 °C-on) (van Chaik,
9-26. VL-ben és SzL-ben tárolt Jonagold húskeménységének (N) változása (Goffings-Herregods, 1994)
9-27. VL-ben és SzL-ben tárolt Jonagold húskeménységének változása (tárolás után + 8 nap piaci körülmények) (Goffings-Herregods, 1994)
9-28. A Granny Smith alma (tárolási vesztesége (%) a termőhelytől függően (Nenadovic-Mratanic, 1994)
9-29. Alma tárolására Hollandiában ajánlott tárolási paraméterek (1992/93)
9-30. Javasolt tárolási paraméterek néhány almafajta CA-tárolásához (Nardin, 1986)
9-31. A gyümölcsös átvizsgálására javasolt, feltétlenül szükséges időszakok és a különös figyelmet kívánó kártevők
10-1. A hazai termesztésben jelentős szerepet játszó körtefajták főbb jellemzői (Brózik, 1957, 1993, Nyéki 1970, 1990, Brózik és Nyéki 1976, Soltész 1976,1989, Lombard et al., 1980, Bellini, 1986, Braniste és Parnia,1986,Weber, 1988, Thibault et al., 1989, Dibuz 1993 és Göndörné, 1993 adatai alapján)
10-2. Az elmúlt 4 évtizedben külföldön nemesített fontosabb körtefajták szüreti ideje
10-3. A különböző birsalanytípusok hatása a Nemes Krasszán termésmennyiségre eltérő termőhelyi viszonyok között (7 termőév termése kg/fa) (Gauiter, 1981 nyomán)
10-4. A fajták csoportosítása a dárdák aránya és a 2 éves gallyakon lévő összes termővessző aránya alapján (Sansavini, 1966 nyomán)
10-5. Bosc kobak fák növekedésének egyes jellemzői Zalaegerszegi ÁG (Bubán és mtsai, 1988)
10-6. Bosc kobak fák növekedési tulajdonságai, virágzása és termése Nagykanizsai ÁG (Bubán és mtsai, 1988)
10-7. Bosc kobak fák növekedési tulajdonságai és virágzása Nagykanizsai ÁG (Bubán és mtsai, 1988)
10-8. A Clapp kedveltje körtefajta fáinak virágzása és termése Nagykanizsai ÁG (Bubán és Vásárhelyi, 1988)
10-9. A Bosc kobak fák termése, Újfehértó, Kutató Állomás (Bubán, 1978 alapján)
10-10. A Bosc kobak fák termése virágzáskori fagykárosodás után, Újfehértó, Kutató Állomás (Bubán, 1978)
10-11. A gyümölcskötődést fokozó kezelések eredménye Bosc kobak fákon, Zalaegerszegi ÁG (Bubán és Borkáné, 1979)
10-12. A körtefajták termése gibberellinsav kezelések után, Zalaegerszegi ÁG (Bubán és Borkáné, 1982)
10-13. A gyümölcskötődés fokozás a Hardenpont téli vajkörtefákon*, Újfehértó, Kutató Állomás (Bubán, 1980, (nem publ.)
10-14. A Hardenpont téli vajkörtefák termése, Újfehértó, Kutató Állomás (Bubán , 1981. nem publ.)
10-15. A körteültetvények éves N-igényét (kg=ha) befolyásoló tényezők (Scudellari 1991., cit. Marangoni és Cobianchi, 1993)
10-16. A kijuttatott nitrogénmennyiség hatása a levél- és gyümölcstömegre, a gyümölcs oldható szárazanyag-tartalmára és a körtebolha által okozott kár mértékére, (Raese és Staiff, 1989., cit. Marangoni és Cobianchi, 1993)
10-17. A talajanalízis adatainak értelmezése (Marangoni és Cobianchi, 1993)
10-18. Az alany, a fajta és az évjárat hatása a körtefák leveleinek ásványielem-tartalmára és kationegyensúlyára (Maltoni és Cobianchi 1991. cit. Marangoni és Cobianchi, 1993)
10-19. Az optimálisnak tartott ásványielem-tartalom szárazanyagra vonatkoztatva a körtefák leveleiben néhány körtetermesztő országban, szakirodalmi adatok alapján (Maltoni és Cobianchi, cit. Marangoni és Cobianchi, 1993)
11-1. A birsfajták gyümölcseinek főbb jellemzői, Újfehértó, 1990--1993 (Szabó, új adat)
11-2. A birsfajták érési ideje és terméshozama, Újfehértó, 1990--1993 Szabó, új adat)
11-3. A birsfajták ön- és szabad termékenyülése, Újfehértó (3 év átlaga)
12-1. Az őszibarack ökológiai igényeinek mutatói (Timon, 1992)
12-2. A sárga húsú, friss fogyasztású őszibarackfajták főbb tulajdonságai
12-3. A fehér húsú, friss fogyasztású őszibarackfajták főbb tulajdonságai
12-4. A nektarinfajták főbb tulajdonságai
12-5. A konzervipari fajták főbb tulajdonságai
12-6. A sárga húsú őszibarackfajták betegségérzékenysége (D. Rozsnyay, 1967, Fodor, 1992, Rozsnyay és Timon 1992, Simone, 1985, Varga és Timon, 1994)
12-7. A fehér húsú őszibarackfajták betegségérzékenysége (Rozsnyay, 1967, Fodor, 1992, Rozsnyay és Timon, 1992, Simeone, 1985, Varga és Timon,1994)
12-8. A nektarinfajták betegségérzékenysége (Rozsnyay, 1967, Fodor, 1992, Rozsnyay és Timon, 1992, Simone, 1988, Varga és Timon, 1994)
12-9. A konzervipari őszibarackfajták betegségérzékenysége (Rozsnyay, 1967, Fodor, 1992, Rozsnyay és Timon, 1992, Simone, 1985, Varga és Timon, 1994)
12-10. Különböző kertek CHAMPION őszibarackhozamának alakulása a Pécsi ÁG.-ban (Timon, új adat)
12-11. Az őszibarack-ültetvények optimális ellátottságát jellemző talajtápanyag-értékek a feltalaj 0--60 cm-es rétegében (Timon, 1992)
12-12. Az őszibarack levélanalízisének értékei
13-1. A kajszifajták érzékenysége a lehűlésre és a kórokozókra (Forrás: Szabó, nem publikált és OMMI [Mády, 1994])
13-2. A kajszifajták növekedési és terméshozási tulajdonságai (Forrás: Szabó, nem publikált és OMMI [Mády, 1994]
13-3. A kajszifajták áruérték-tulajdonságai (Forrás: Szabó, nem publikált és OMMI [Mády, 1974]
13-4. A kajszitermesztésben alkalmazott koronaformák (Forrás: Molnár, 1981, Monastra, 1993)
14-1. Szilvafajták virágrügyeinek és virágainak ellenállósága a lehűlésekkel szemben (Szabó és Nyéki, 1994)
14-2. A szilvafajták érzékenysége a szilvahimlő vírusfertőzéssel szemben (Szabó és mtsai, al., 1991)
14-3. A szilvafajták érzékenysége a kórokozókkal és kártevőkkel szemben (Szabó, új adat)
14-4. A szilvafajták terméshozási tulajdonságai (Harsány, 1979, Tóth, 1980, Gyuró és Szabó, 1990)
14-5. A szilvafajták gyümölcstulajdonságai (Szabó, 1988, Szabó és mtsai, 1990)
14-6. A szilvafajták termőfelület-szabályozással kapcsolatos tulajdonságai (Szabó és Dávid, 1990)
14-7. A szilvafajták gyümölcsjellemzőinek változása az érés során (Csány és mtársai, 1984, Szabó et.al., 1990)
14-8. Szilvafajták tárolási paraméterei (Erso, 1993)
14-9. A szilvaültetvényekben alkalmazható herbicidek (Kádár, 1993)
15-1. A meggyfajták néhány jellemző tulajdonsága (Apostol, 1990, 1994)
16-1. A cseresznyefajták fontosabb tulajdonságai az Érd-Elvira-1970--1987. évi vizsgálati eredmények alapján (Apostolné, 1994)
16-2. Nemesítési célok és eredmények a cseresznyénél
16-3. A cseresznye termőkaros orsó koronaalakításának fontosabb műveletei (Hrotkó és mtsai, 1996)
16-4. A cseresznye füzérorsó-koronaalakításának módszere (Hrotkó és mtsai, 1996)
17-1. A szelídgesztenye károsítói elleni védekezés (Gál T., nem publikált)
17-2. A mogyoró károsítói elleni védekezés (Gál T. és Makó Sz., nem publikált)
17-3. A Magyarországon nemesített mandulafajták főbb tulajdonságai (Brózik, 1993
18-1. Magyarország málnatermése (KSH adatok)
18-2. Magyarország málnatermésének megoszlása megyék szerint (tonna) (KSH adatok)
18-3. A világ málnatermelése 1000 t-ban (FAO-adatok)
18-4. A málna gyökérzetének mélységi elhelyezkedése a sorközéptől 50 cm távolságban (Papp, 1974)
18-5. A málnafajták termesztési és áruértéke (Papp, 1990)
18-6. A telepítési rendszerek és művelésmódok hatása a termésmennyiségre (Kollányi, 1968)
18-7. A ritkításkor meghagyható termővesszők száma (5 db/m2 alapján) (Kollányi 1973)
18-8. A visszametszés hatása a Malling Promise teljesítménye (Papp, 1984)
18-9. A termővesszők visszametszésének hatása a gyümölcs tömegére (g) (Kollányi, 1975)
18-10. A málna tápelem-ellátottságát tükröző levélanalízis-értékek szárazanyag-%-ban (Papp, 1990)
19-1. A tüskementes szederfajták fontosabb jellemzői
20-1. A piros és fekete ribiszke kémiai összetétele 100 g friss gyümölcsre vonatkoztatva (Souci, 1977 nyomán)
20-2. A világ ribiszketermésének alakulása 1000 t-ban (FAO-adatok)
20-3. A feketeribiszke-fajták jellemző adatai (Porpáczy, 1987)
20-4. A feketeribiszke termesztési- és áruértékének összefoglaló táblázata (Papp, 1990)
20-5. A pirosribiszke-fajták termését jellemző adatok (Porpáczy, 1987)
20-6. A pirosribiszke-fajták termesztési és áruértéke (Papp, 1990)
20-7. A ribiszkelevelek kedvező tápelemtartalma szárazanyag-%-ban
20-8. A ribiszkeültetvények fenntartó trágyázásához javasolt tápanyagmennyiségek kedvező talaj- és levéltápanyag-ellátottság esetén, kg/ha-ban
21-1. A köszmétefajták termőképessége (Dénes, 1994)
21-2. A metszés erősségének hatása a törzses köszméte terméshozamára (Harmat, 1975)
21-3. A sarjtalanítási kezelések hatása a Pallagi óriás terméshozamára és a keletkezett sarjak mennyiségére (Harmat, 1985)
21-4. A különböző trágyázási kezelések hatása a Pallagi óriás terméshozamára (Harmat, 1987)
22-1. A világ szamócatermésének fontosabb adatai 1000 t-ban (FAO-adatok)
22-2. Magyarország szamócatermelésének megoszlása megyénként (tonna)
22-3. A Magyarországon termesztett egyszer termő fontosabb szamócafajták jellemzői
22-4. Az ültetés időpontjának hatása a terméshozamra az első ültetés időpontjához viszonyítva (%) (Szilágyi, 1975)
22-5. A szamóca levéllemezének tápelemtartalma a különböző fenofázisokban, a tápanyag-ellátottsági állapottól függően (Bould, 1964)
23-1. Az áfonyafajták főbb jellemzői (Porpáczy és mtsai, 1987)
23-2. A fekete berkenye gyümölcsének beltartalmi összetevői (Dittrich, A., 1990)
23-3. A honosító kísérletben szereplő feketeberkenye-fajták fontosabb paraméterei (Fertőd, 1990-1939)
23-4. A bodzaklónok beltartalmának és elemvizsgálatának eredményei (a beltartalmi értékek nyers tömegre, az elemvizsgálatok száraz tömegre vonatkoznak) (Porpáczy és László, 1984)
23-5. A bodzaanyanövények érési ideje és termésük jellemzői (Porpáczy és László, 1984)
23-6. Nyolcéves homoktövisültetvény növekedési adatai (Pentegova és mtsai, 1983)
23-7. A homoktövisfajták beltartalmi összetevői (Pentegova és mtsai, 1983)
23-8. A rózsafajták fontosabb gyümölcs- és hozammutatói (Uggla, 1986)