Ugrás a tartalomhoz

Integrált gyümölcstermesztés

Soltész Miklós

Mezőgazda Kiadó

23.2. Fekete berkenye

23.2. Fekete berkenye

A fekete gyümölcsű berkenye (Aronia melanocarpa Elliot) Észak-Amerika keleti részén őshonos. Észak-Európában több mint száz éve jelent meg. Rendszertanilag a Rosales sorozathoz tartozik, mint az egyéb berkenyefajok.

A fekete berkenye gyümölcshéja nagy mennyiségű festékanyagot tartalmaz. Antocianin-tartalma háromszorosa a fekete ribiszkéének.

Gyümölcse kiváló élelmiszerfesték, a feldolgozott termékeknek szép rubinszínt kölcsönöz. A berkenyéből kellemes zamatú dzsemet és ivólevet lehet készíteni. A természetes gyümölcslé kiváló diabetikus ital. Zamatos bor és likőr is készíthető belőle.

Gyümölcsét a gyógyszeripar vérnyomás-szabályozó és idegbetegségek kezelésére alkalmas gyógyszer-alapanyagként használja.

Az érett gyümölcs vitaminokban és ásványi sókban is gazdag. Beltartalmi összetevőit a 23.2. táblázat tartalmazza. A természetes vitaminok – kiegészülve a gyümölcsben levő egyéb biotikus kísérőanyagokkal – hatékonyabbak és tartósabb hatásúak, mint a mesterségesen előállítottak.

23-2. táblázat - A fekete berkenye gyümölcsének beltartalmi összetevői (Dittrich, A., 1990)

Megnevezés

Mérték

Szélső értékek

Átlag

Szárazanyag

%

16,0

28,8

22,4

Kipréselhető lé

%

75

80

77,5

A lé szárazanyag-tartalma

%

12,5

21,4

17,1

Redukáló cukor: összes

glükóz

fruktóz

%

%

%

6,4

4,8

1,6

10,6

8,0

2,7

8,5

6,4

2,1

Szaharóz

%

0,9

1,00

0,95

Összes pektin

%

0,3

0,5

0,4

Vízben oldható

%

0,007

0,35

0,022

Cellulóz

%

3,0

3,1

3,05

pH

3,3

3,8

3,6

Savtartalom: almasav

%

0,6

1,4

1,0

borkősav

g/1

7,0

12,0

9,5

Vitamin: C

P

B2

B,

E

E

PP

mg%

mg%

mg%

mg%

mg%

mg%

mg%

15,0

2222

0,1

0,05

0,5

0,6

0,6

68,0

6000

0,1

0,8

0,8

0,8

41,5

4111,0

0,1

0,075

0,65

0,7

0,7

Karotinoidok

mg%

2,1

11,0

6,5

Tannin

mg%

1110

1973

1528,0

Antocianin összes

mg%

306

631

492,0


Jelenleg Oroszország rendelkezik a legnagyobb feketeberkenyetermő-területtel, mintegy 6000 hektár üzemi ültetvénnyel.

A fekete berkenyét a tőlünk északabbra fekvő államokban termesztik, de termesztése egyre délebbre terjed. Népszerű gyümölcs a skandináv államokban is. Finnországban több új fajtát (például Viking) állítottak elő, de termesztik Norvégiában és Svédországban is. Lengyelországban, Szlovákiában és újabban Magyarországon is. Az Alacsony-Tátrában terméshozama nagyobb, mint az északi államokban. Honosítási kísérlet alatt áll Bulgáriában, Jugoszláviában és Ausztriában.

1976-ban kezdték meg a hazai klimatikus tényezők mellett is sikert ígérő fekete berkenye honosítási kísérleteit (Porpáczy, 1980; Porpáczy és munkatársai, 1987a, b; Porpáczyné és Porpáczy, 1988; Porpáczy, 1988).

Magyarországon az első referenciaültetvényt (2 hektár) 1987 tavaszán ültették Diósjenőn. 1988 tavaszán a Bécsalmási ÁG 5 hektár, a Hevesi ÁG 17 hektár ültetvényt létesített. Jelenleg a hazai összes feketeberkenye-ültetvényünk meghaladja a 40 hektárt. Ezek nagyobb része még nem termő korú.

Virágai sátorvirágzatot alkotnak. A csúcsrügyben lehetséges 20 virág is, az oldalrügyből fejlődő virágzat átlagosan 14 virágot tartalmaz. A virágok kicsik, kétivarúak. A virágpárta fehér, a szirom- és a csészelevelek száma öt, a porzók száma 18-20, egybibéjűek. A magház öt magrekeszből áll, almatermésű (23.4. ábra).

23-4. ábra - A fekete berkenye termése (Fotó: Porpáczy Aladár)

A fekete berkenye termése (Fotó: Porpáczy Aladár)


Termése gömbölyű, néha megnyúlt, fényes, fekete alapszíne hamvas viaszbevonattal fedett. Átmérője fajtától függően 7-15 mm. Átlagos tömege 1-1,6 g. Minden termés általában 5 jól fejlett magot tartalmaz.

A fekete gyümölcsű berkenye virága illatos, ez megkönnyíti a méhmegporzást. Az almától eltérően a legtöbb virág megtermékenyül. Természetes szabad megporzás esetén a kötődött termések aránya 80-90%. Mesterséges önbeporzás esetén a kifejlődött gyümölcsök aránya csökken, de nem esik 40-60% alá. Ez jó öntermékenyülésre utal. E tulajdonsága különösen előnyös akkor, amikor a virágzás alatt hideg, szeles idő uralkodik.

A fekete gyümölcsű berkenye más berkenyefajokkal nem kereszteződik. Nálunk a virágzás április 25. körül kezdődik és 15-20 napig tart. A termés kifejlődéséhez és beéréséhez 88-93 nap szükséges.

A leningrádi körzetben a magoncokkal telepített táblákon 5,2 t/ha, míg a szelektált anyaggal klónozva telepített táblákon 7,3 t/ha volt a termés 8 év átlagában. Az Altajszkaja krupnoplodnaja fajtával 14 t/ha termést értek el.

Fajtái. Dél-Finnországban a leginkább termesztett fajta a Viking. Ehető gyümölcsű, vegyes hasznosítású díszfajtáik a Hakkija és az Ahonnen. A hazai termesztésre alkalmasnak ígérkezik a Szlovákiában nemesített Moravska sladkoploda és a Nero fajta. Ez utóbbival az Alacsony-Tátrában 16 t/ha termést értek el. Ennél még produktívabbnak mutatkozik a By 1. számú állami fajtakísérletben levő fajtajelöltük (Senk, 1983; Simanek, 1983). Hasonlóan jó tapasztalatokat szereztünk az Albigowsky lengyel fajtával is.

Az 1976-ban megkezdett honosítómunka igazolta a fekete berkenye eredményes hazai termeszthetőségét. Nagy termőképességűnek mutatkozott Fertődön is a Viking, a Nero, valamint az Albigowsky fajta. Azóta több keresztezést végeztek a klimatikus tényezőinkhez jobban alkalmazkodni képes fajtajelöltek előállítására. Ezek közül figyelemreméltóak a nagy hozamú Rubina (F–1/7) és az F–1/28 fajtajelöltek, amelyek minden tekintetben vetekszenek az előbbi fajtákkal. Bokronként 5,2-8,1 kg termést értek el a kísérleti parcellákon. A termesztési kísérletben szereplő fajták fontosabb jellemzőit a 23.3. táblázat szemlélteti.

23-3. táblázat - A honosító kísérletben szereplő feketeberkenye-fajták fontosabb paraméterei (Fertőd, 1990-1939)

Fajta

Érési idő

Terméshozam (kg /bokor)

Átlagos bogyótömeg (g)

Bokorméret

Albigowsky

késői

5,18

1,3

nagy

Altajszkaja krupnoplodnaja

közép

4,98

1,0

nagy

Ahonnen

közép

3,54

1,1

nagy

Byl.

korai

4,98

1,2

középnagy

Fertődi 1/28.

közép

3,98

1,4

kicsi

Hakkija

közép

3,42

1,1

igen nagy

Moravska sladkoploda

késői

4,52

1,3

nagy

Néró

késői

4,86

1,3

középnagy

Rubina (F-l/7)

késői

5,22

1,4

középnagy

Viking

korai

4,98

1,5

nagy


Művelési rendszer. A fekete berkenye évelő, bokrai délen 1,5-1,8 m, északon 2-2,5 m magasra nőnek (Nyman és Dalman, 1987). Fejlődése során a bokor tömötté, terebélyessé válik. Jellemző sajátossága a nagyfokú hajtásképzési hajlam. Gyökérsarjakat is fejleszthet, ezért a bokor elsűrűsödhet. Fényigényes növény. Levele egyszerű, elliptikus vagy fordított tojásdad. A levél éle kétszeresen csipkézett. A 10-15 mm hosszú levélnyélen két, le nem hulló pálhalevél talál- ható.

Kiváló alkalmazkodóképességű. Szibériában a –35 °C-os fagyokat is károsodás nélkül átvészeli (Petrova és Hromova, 1983; Kuznecov, 1984). Kedveli a csapadékos, párás helyeket. Vegetációs időszaka Magyarországon 190 nap.

A nyugalmi állapotot megszakító hőküszöbérték (effektív minimum) 5 °C, sok tekintetben a fekete ribiszkéével megegyező.

Enyhén savanyú vagy semleges talajon fejlődik jól, a talaj 7 pH-értéke felett lombozata megsárgul. Jól termeszthető a málnatalajokon.

A talajt a fekete ribiszkéével megegyező módon kell tápanyaggal feltölteni és elmunkálni (Kurjanov, 1983).

Telepítéséhez hazai viszonyaink mellett 3,5 m sor-, illetve 1,5-2 m tőtávolság javasolható, így 1428 illetve 2222 bokor ültethető ki egy hektárra. A berkenyét nem szabad mélyebbre ültetni annál, mint amilyen mélyen a faiskolában volt. A mélyebb ültetés eredményeként túlzott gyökérsarjképződés indulhat meg. A fiatal növény az ötödik évben tölti ki a tenyészterületet. Az ültetvény 20-24 év élettartamú.

A bokrok túlzott besűrűsödésének elkerülése érdekében rendszeres ritkítómetszést kell alkalmazni.

A berkenye sajátossága nagyarányú hajtásképzési hajlam. A kifejlett bokor 20-30, különböző korú hajtásképletet nevel. Az új hajtások a vesszők tövénél képződnek, de a gyökereken is kihajthatnak gyökérsarjak. Jó talajon, jó tápanyag- és vízellátottság mellett a fejlődő hajtások és a gyökérsarjak száma a kívántnál nagyobb lehet. A túl erős metszés is hasonló hatást vált ki. A bokor elsűrűsödéséhez vezető túlzott hajtásképzés gyengítése érdekében kerülni kell a mély ültetést, a bokrok tövének feltöltését és a csonkok meghagyását a metszés alkalmával.

A levél hónaljában fejlődnek a rügyek, amelyek a vesszőn elfoglalt helyzetüktől és a vessző típusától függően különbözőek. A vegetatív rügyek megnyúltak és a vesszőhöz simulóak, a csúcsrügyek rendszerint vegyesrügyek. Ezek általában gömbölyűek. Az oldalhelyzetű vegyesrügyek elállóak.

A vegetatív rügyeket három-négy pikkelylevél borítja, bennük levél-, illetve hajtáskezdemény foglal helyet. A vegyes rügyek virág- és hajtáskezdeményt is tartalmaznak.

Talajművelés, tápanyag-gazdálkodás. Tenyészidőben az ültetvényt gyommentesen kell tartani. A gyökérzet sekély elhelyezkedése miatt a sorközöket a málna és ribiszke munkagépeivel, a sorokat kézi kapával. A négy évnél idősebb öntözhető ültetvény váltósorosan gyepesíthető.

A tápanyag-utánpótlást a talaj- illetve lombanalízis alapján kell elvégezni. Amennyiben ez nem áll rendelkezésünkre, úgy foszforból és káliumból 100-120 kg/ha hatóanyag őszi bemunkálásával, illetve 100-120 kg ammónium-nitrátnak a tenyészidő elején való bemunkálásával tarthatjuk jó kondícióban az ültetvényt. A nitrogénműtrágyát osztottan, két részben is adagolhatjuk. Négyévenként szervestrágyázást is ajánlott.

Öntözés. Az egészséges fejlődés és a nagy termés érdekében öntözni kell. A növény fejlődésének két vízigényes szakasza van. Az első május végén, a kötődés után, a második július elején, a termésfejlődés és -érés kezdetén van. Ekkor alkalmanként legalább 30 mm csapadéknak megfelelő vizet juttassunk ki a területre.

Betakarítás. A berkenye virágzatában a bogyók többé-kevésbé azonos időben érnek, ezért a termés egy menetben betakarítható. Érési ideje július 10–30. közé esik. Konzerv- és hűtőipari felhasználásra ernyőstől kell szüretelni. Egy szedő napi szüreti teljesítménye (ernyőstől szedve) elérheti a 150 kg-ot. Bogyója túléretten sem pereg.

Az alcsonyabb bokrú fajtákat Észak-Európában eredményesen szüretelik ribiszkekombájnokkal.