Ugrás a tartalomhoz

Integrált gyümölcstermesztés

Soltész Miklós

Mezőgazda Kiadó

15. fejezet - 14. Szilva

15. fejezet - 14. Szilva

14.1. Fajták

A fajták megválasztását elsősorban a gyümölcs piaci értéke határozza meg. Nem rendelkezünk még olyan széles fajtaválasztékkal, hogy az azonos érési idejű és hasonló minőségű fajták közül az ökológiai feltételekhez jobban alkalmazkodó, a kórokozóknak és kártevőknek ellenállóbb fajtát válasszuk. A folyamatos ellátást megvalósítható fajtasorban még találunk érzékeny, az átlagnál intenzívebb növényvédelmet igénylő fajtákat. A szilvafajták nemesítésében is előtérbe kerül a környezethez jól alkalmazkodó, kórokozóknak és kártevőknek ellenálló fajták előállítása.

Magyarországon elsősorban a háziszilva (Prunus domestica) fajtákat termesztjük. Kevésbé terjedt el a ringló (Prunus italica) és a kökényszilva (Prunus insititia). A japán szilvák (Prunus salicina) és hibridjeik vizsgálat alatt állnak.

A háziszilva elsősorban az északi szélesség 35. és 50. foka között terjedt el. A többi csonthéjashoz viszonyítva a nagyobb hidegtűrés és a jobb alkalmazkodóképesség jellemzi.

A háziszilvák hidegigénye nagy, mélynyugalmi időszakuk hosszú. A virágrügyek fakadása és a virágzás későn indul. A japán szilvák mélynyugalma korán véget ér, ezért a virágrügyek és a korán nyíló virágok érzékenyek a lehűlésekre. A hazai ökológiai feltételek nem optimálisak számukra, ezért termesztésük kockázatos. A téli és tavaszi fagykárok mellett a leukosztomás ágelhalás is gyakran jelentkezik (Szabó et al., 1987).

A téli és tavaszi lehűlések az évek többségében nem okoznak jelentős károkat a Prunus domestica fajtákon. Terméskiesés csak a fagyzugokban, a gyenge kondíciójú fákon és néhány kevésbé fagyálló fajtánál tapasztalható (14.1. táblázat). Környezetéből kiemelkedő, kevésbé fagyveszélyes helyre kell ültetni a Bluefre, Cacanska lepotica és a Ruth Gerstetter fajtát valamint a japán szilvákat.

14-1. táblázat - Szilvafajták virágrügyeinek és virágainak ellenállósága a lehűlésekkel szemben (Szabó és Nyéki, 1994)

Fajta

Virágrügyek ellenállósága a lehűlésekkel szemben

Virágok ellenállósága a lehűlésekkel szemben

mélynyugalomban

kényszernyugalomban

Ageni

közepes

közepes

Althann ringló

közepes

Besztercei szilva

kiváló

kiváló

Bluefre

közepes

kicsi

kicsi

Cacanska lepotica

kicsi

kicsi

Cacfanska najbolia

közepes

Cacanska rana

közepes

Cacanska rodna

közepes

közepes

kicsi

Centenar

Debreceni muskotály

közepes

Olasz kék

kiváló

Pescarus

President

Ruth Gerstetter

közepes

kicsi

kicsi

Sermina

Silvia

Stanley

Tuleu gras

Utility

közepes

közepes

Zöld ringló

közepes


Az európai típusú szilvafajták virágzási idejének különbsége Magyarországon mindössze 5-7 nap. A virágzási idő kis eltérése miatt nem figyelhető meg egyértelmű összefüggés s virágzás ideje és a virágfagykár mértéke között.

A téli nagy hőingadozásokat a Stanley és Cacanska najbolja – szemben a Besztercei szilvával – rosszul viseli, gyakori a törzsön a kéreg hosszirányú repedése.

A túlzott meleg, az erős napsütés szintén káros hatású. A Cacanska rodna gyümölcseinek felületén parás foltok képződnek. Az Althann ringló húsa a mag körül megbarnul. A szárazság, különösen a vírusfertőzött fákon, korai gyümölcsszíneződést és -hullást okoz a Besztercei szilva esetében. Vízhiánynál a gyümölcs mérete és minősége drasztikusan csökken a nagy gyümölcsű háziszilváknál (Bluefre, President) és a japán szilváknál.

Meleg éghajlati termőhelyen terem megfelelően a Ruth Gerstetter fajta. A Sermina ringló hűvös és párás körülmények között érzi jól magát.

Kórokozók és kártevők. Szilvatermesztésünkben a legnagyobb károkat a szilvahimlővírus (Sharka-vírus, Plum pox virus) okozza. Tünetei fajtától függően a leveleken, a gyümölcsökön és a fás részeken jelennek meg. A különböző növényi részeken megfigyelhető tünetek erőssége nincs szoros összefüggésben egymással. Gazdasági kárt elsősorban a gyümölcshullás fokozásával és az áruérték csökkenésével okoz. A fajtákat a gyümölcstünetek erőssége és megjelenési gyakorisága alapján csoportosítottuk (14.2. táblázat).

14-2. táblázat - A szilvafajták érzékenysége a szilvahimlő vírusfertőzéssel szemben (Szabó és mtsai, al., 1991)

Fajta

A levél tünet erőssége

Gyümölcstünetek előfordulása

Érzékenység a gyümölcstünetek erőssége és gyakorisága alapján

A

B

C

D

E

Ageni

igen erős

toleráns

Althann ringló

gyenge

-

+

+

-

-

kissé érzékeny

Besztercei szilva

közepes

+

+

+

nagyon érzékeny

Bluefre

erős

+

+

+

kissé érzékeny

Cacanska lepotica

gyenge

+

+

+

+

kissé érzékeny

Casanska najbolja

gyenge

+

+

+

-

+

kissé érzékeny

Cacanska rana

gyenge

toleráns

Cacanska rodna

közepes

+

+

érzékeny

Centenar

gyenge

+

+

nagyon érzékeny

Debreceni muskotály

közepes

+

+

+

+

kissé érzékeny

Korai besztercei

közepes

+

+

+

+

nagyon érzékeny

Olaszkék

erős

+

+

+

+

+

nagyon érzékeny

Pescarus

erős

+

+

+

+

kissé érzékeny

President

erős

+

kissé érzékeny

Ruth Gerstetter

nincs

toleráns

Silvia

gyenge

+

kissé érzékeny

Stanley

közepes

+

+

toleráns

Tuleu gras

gyenge

+

+

+

kissé érzékeny

Utility

gyenge

+

+

érzékeny

Zöld ringló

közepes

toleráns


Jelmagyarázat: A = a gyümölcshullást fokozza B = felületi f olt

C = gyümölcshúsba süppedő folt D = piros elszíneződés a mag körül és a magon E = mézgakiválás + = a tünet előfordul —= a tünet nem fordul elő

A „nagyon érzékeny” és „érzékeny” fajták (Besztercei szilva és az Olasz kék változatai) telepítése csak vírusmentes szaporítóanyag használata és fertőzést kizáró termesztéstechnológia esetén javasolható.

A “kissé érzékeny” csoportba tartozó fajták (például Bluefre, Cacanska lepotica) gyümölcsein csak ritkán és gyengén jelentkeznek a jellegzetes süppedő foltok. Az Althann ringló gyümölcsein többnyire felületi elszíneződés alakul ki, amely éréskor alig észlelhető.

A „toleráns” fajták esetében levéltünet előfordulhat, de a vírusfertőzés a gyümölcs áruértékét nem rontja.

A „kissé érzékeny” és a „toleráns” fajták termesztésének gazdaságosságát a vírusfertőzés nem (vagy alig) rontja.

A csonthéjasok szklerotíniás (moníliás) betegsége (Sclerotinia laxa) Magyarországon csak a fertőzésre igen kedvező, csapadékos tavasz esetén okoz nagymértékű hajtáshervadást a szilvafákon. A fajtakülönbségeket a 14.3. táblázatban foglaltuk össze. Jóval gyakoribbak a gyümölcstünetek, melyek általában a kései érésű fajtákon fordulnak elő. A fertőzött gyümölcsök aránya meghaladhatja a 10%-ot a Bluefre, a President és a Stanley esetében.

14-3. táblázat - A szilvafajták érzékenysége a kórokozókkal és kártevőkkel szemben (Szabó, új adat)

Fajta

Csonthéjasok szklerotiniás betegsége

Polisztigmás levélfoltosság

Sárga szilva-levéltetű

Ageni

nem

közepes

Althann ringló

nem

Besztercei szilva

nem

nagyon

közepes

Bluefre

kissé

nem

kissé

Cacanska lepotica

kissé

közepes

közepes

Cacanska najbolja

közepes

nem

nagyon

Cacanska rodna

kissé

közepes

közepes

Centenar

kissé

Debreceni muskotály

nagyon

közepes

Korai besztercei

nagyon

közepes

Olasz kék

kissé

kissé

közepes

Pescarus

kissé

nem

kissé

President

közepes

kissé

közepes

Ruth Gerstetter

nem

Silvia

nem

nem

közepes

Stanley

nagyon

kissé

nagyon

Tuleu gras

kissé

nem

kissé

Utility

nem

Zöld ringló

közepes


A szilva polisztigmás levélfoltossága (Polystigma rubrum) nagymértékben csak elhanyagolt ültetvényben lép fel. Kiemelkedő a Besztercei szilva nagyfokú érzékenysége. Az új fajták egyelőre kevésbé érzékenyek erre a gombára, a japán szilvákon is ritkán figyelhető meg.

A sárga szilvalevéltetű (Brachycaudus helichrysi) gyakran és súlyosan károsítja a szilva hajtásait. Különböző mértékben, de minden megfigyelt európai szilvafajtán szaporodik és károsít.

A szilvafajták eredete. Termesztett fajtáink megoszlása származási hely és genetikai eredet szerint igen változatos. Fajtaválasztékunk tartalmaz több száz éves, ismeretlen eredetű fajtákat is (Besztercei szilva, Zöld ringló). A fajtasor legintenzívebben az utóbbi húsz év során fejlődött. A hazai termesztésbe állítottuk a keresztezéses nemesítés során nyert legújabb amerikai, jugoszláv és román hibrideket.

Növekedési és terméshozási tulajdonságok. A fák növekedési erélye meghatározza a fák végleges méretét és ezen keresztül térállásigényét is. A nagy térállás (8-9 × 5-6 m) az ültetvény lassú termőre fordulásához és alacsony termésátlaghoz vezetett. A túl sűrű telepítés szintén kedvezőtlen terméshozási és növényvédelmi szempontból.

A gazdaságos szilvatermesztéshez alapvető a korán termőre forduló, rendszeresen és bőven termő fajták használata. Az utóbbi két évtizedben terjedő fajták többsége megfelel ezeknek a követelményeknek (14.4. táblázat).

14-4. táblázat - A szilvafajták terméshozási tulajdonságai (Harsány, 1979, Tóth, 1980, Gyuró és Szabó, 1990)

Fajta

Növekedési erély

Termőre fordulás koraisága

Termőképesség

Terméshozás rendszeressége

Ageni

erős

középidejű

nagy

alternanciára hajlamos

Althann ringló

erős

középidejű

nagy

rendszeres

Besztercei szilva

erős

kései

közepes-nagy

alternanciára hajlamos

Bluefre

középerős

korai

nagy

rendszeres

Cacansla lepotica

középerős

korai

közepes

rendszeres

Cacanska najbolja

erős

középidejű

nagy

rendszeres

Cacanaska rana

erős

középidejű

nagy

rendszeres

Cacanaska rodna

középerős

középidejű

nagy

alternanciára hajlamos

Centenar

középerős

korai

nagy

rendszeres

Debreceni muskotály

középerős

középidejű

közepes

rendszeres

Korai besztercei

középerős

kései

közepes-nagy

alternanciára hajlamos

Montfort

erős

középidejű

közepes

rendszeres

Olasz kék

középerős

középidejű

kicsi

rendszeres

Pescarus

középerős

középidejű

nagy

rendszeres

President

középerős

korai

nagy

rendszeres

Ruth Gerstetter

középerős

kései

kicsi-közepes

nem rendszeres

Sermina

erős

középidejű

kicsi

nem rendszeres

Silvia

középerős

korai

nagy

rendszeres

Stanley

középerős

korai

nagy

rendszeres

Tuleu gras

középerős

középidejű

nagy

alternanciára hajlamos

Utility

erős

középidejű

közepes- nagy

rendszeres

Zöld ringló

középerős, erős

középidejű

közepes

nem rendszeres


Néhány nagy termőképességű szilvafajta (például Besztercei szilva, Tuleu gras) elsősorban a túlzott termésberakódás miatt hajlamos az alternanciára, amelynek mértéke intenzív technológiával (rendszeres öntözés, évenkénti metszés) csökkenthető. Rendszertelen terméshozás a kis termőképességű fajtáknál (Ruth Gerstetter, Sermina) is előfordul. Ezeknél a kedvezőtlen termesztési feltételekben kell keresni a kihagyó év okát.

Gyümölcstulajdonságok. A fajták felhasználhatóságát meghatározó legfontosabb gyümölcstulajdonságokat a 14.5. táblázat tartalmazza.

14-5. táblázat - A szilvafajták gyümölcstulajdonságai (Szabó, 1988, Szabó és mtsai, 1990)

Fajta

Érési idő a Stanleyhez viszo nyítva+/-nap

Héjszín

Tömeg

(s)

Átmérő (mm)

Alak

íz

Felhasználási lehetőség

Ageni

+ 6

rózsaszínes lila

26

32

megnyúlt csepp

édes

aszalás

Althann ringló

–12

rózsaszínes lila

43

42

gömb

friss, befőtt

Besztercei szilva

–12

sötétkék

19

30

megnyúlt

kiváló

minden célra

Bluefre

+ 4

sötétkék

55

44

megnyúlt, részaránytalan

közepes

friss, aszalás

Cacanska lepotica

–29

sötétkék

40

40

kissé megnyúlt

közepes

friss

Cacanska rajbolia

–12

sötétkék

50

40

megnyúlt, lekerekített

gyenge

friss,aszalás

Cacanska rana

–39

lilláskék

45

40

megnyúlt

közepes

friss

Cacanska karodnana

– 8

sötétkék

29

33

megnyúlt

minden célra

Centenar

–25

sötétkék

42

41

megnyúlt

kiváló

friss

Debreceni muskotály

+ 10

sötétlila

32

34

kissé megnyúlt

éretten kiváló

friss

Korai besztercei

– 6

sötétkék

19

30

megnyúlt

kiváló

minden célra

Montfort

–22

lilás sötétkék

28

kissé megnyúlt

friss

Olasz kék

+ 2

sötétkék

32

36

kissé megnyúlt

minden célra

Pescarus

–15

sötétkék

35

36

megnyúlt

friss

President

+ 16

sötétlila

55

43

megnyúlt

friss, aszalás

Ruth Gerstetter

–47

sötétkék

32

36

megnyúlt

közepes

friss

Sermina

–39

liláspiros

51

41

gömb

friss

Silvia

–31

rózsaszínes lila

50

42

megnyúlt

közepes

friss

Stanley

VIII. 26.

sötétkék

35

34

megnyúlt csepp

közepes

minden célra

Tuleu gras

– 6

sötét liláskék

29

34

megnyúlt, lekerekített

kiváló

minden célra

Utility

–19

lilás sötétkék

55

44

kissé megnyúlt

friss

Zöld ringló

–12

zöld

23

33

gömb

édes

friss


Friss fogyasztásra a nagyméretű, megnyúlt, sötétkék színeződésű, hamvas szilvafajták (például Cacanska lepotica, Bluefre) keresettek. A kiváló ízű Besztercei szilva apró mérete miatt csak jóval alacsonyabb áron értékesíthető. A korai érésű (július elejétől augusztus közepéig) szilvák elsősorban a friss piacon értékesülnek.

A kései érésű fajták nagyobb cukortartalmuk és keményebb húsállományuk miatt különböző feldolgozóipari célokra is alkalmasak. Befőttként kiválóak a Besztercei szilva és a Stanley gyümölcsök. Aszalvány készítésére a Stanley, a Bluefre és a President fajták gyümölcse javasolható. Ez a három, későn érő, nagy gyümölcsű fajta háromhetes tárolást követően magasabb áron értékesíthető.