Ugrás a tartalomhoz

Integrált gyümölcstermesztés

Soltész Miklós

Mezőgazda Kiadó

13.2. Művelési rendszer és fitotechnika

13.2. Művelési rendszer és fitotechnika

A hagyományos és az új kajsziültetvényekben is a nagy térállású, széles soros ültetési rendszer terjedt el. De számtalan külföldi és néhány hazai példa is bizonyítja, hogy nagy sűrűségű, korán termőre forduló kajsziültetvény is létesíthető.

A 13.4. táblázatban a kajszitermesztésben alkalmazott néhány koronaforma adatait ismertetjük. A hazai kajsziültetvények többségében a nagy térállásra (7—8 × 5—6 m) telepített fákból metszés nélkül – vagy kevés metszéssel alakít- va – zárt felületű, sudaras vagy kombinált koronájú fa fejlődik. A kicsi ültetvénysűrűség miatt lassú a termőre fordulás, a termőkorú fák nagy mérete nehezíti az ápolást és a szüretet.

13-4. táblázat - A kajszitermesztésben alkalmazott koronaformák (Forrás: Molnár, 1981, Monastra, 1993)

Koronaforma

Térállás (m* m)

Fék száma (db/ha)

Metszési igény

Megjegyzés

Zárt felületű, sudaras, kombinált

7—8×5—6

208—286

kicsi

Papp-féle ernyő

6—7 × 5—6

238—333

kicsi

szétterülő

Váza 3 vázággal

6—7 × 6—7

204—278

közepes

gépi betakarításhoz

Váza 4–5 vázággal

4,5—5 × 3—4

500—740

közepes

szétterülő növekedési fajtáknál

Késleltetett váza

4,5—5 × 3

667—740

közepes

közepes növekedési edény, szétterülő növekedési fajtáknál

Palmetta-sövény

4,5 × 3—4

555—740

közepes

támrendszert igényel

Karcsú orsó

4,5—5 × 2

1000—1111

nagy

feltörő növekedésű fajtáknál

Tatura

4,5—5 × 1—1,5

1333—2222

nagy

támrendszert igényel


A gépi betakarítás céljára alkalmasabb a tölcsérkorona, mivel a jobb fényellátás miatt a gyümölcs érése egyenletesebb, és a korona szerkezete révén kevésbé sérülnek a hulló gyümölcsök.

A Papp-féle ernyőkorona természetes úton alakul ki. Az ültetéstől kezdve mérsékelt metszést igényel. A szilvatörzs gyengíti a növekedést, így a hagyományoshoz viszonyítva kisebb térállásra (6—7 × 5—6 m) telepíthető. A koronát a termés súlya széthúzza, ezért lapított, ernyőszerű forma alakul ki.

A palmettasövény 1,5—2 m vastag termőfelületének fényellátása megfelelő, a kézi munkák könnyen végezhetők és a növényvédelem is hatékony. A forma kialakítása támrendszert és technológiai fegyelmet igényel.

Az állománysűrűség növelésével korai, nagy termés érhető el. A kezdeti évek termése az állománysűrűség növelésével fokozható. 2000-3000 fa/ha-nál nagyobb sűrűség esetében azonban az ültetvény nehezen ápolható, és jelentősen csökken a gyümölcsök minősége.

Külföldi adatok (Monastra, 1993) alapján az 1000-2000 fa/ha tőszámú karcsú orsó és a Tatura-művelésű ültetvényekben korai termőre fordulás, nagy termés és jó gyümölcsminőség érhető el. Hazánkban még nem vizsgálták ezeket a művelési rendszereket.

Alakító metszés. Célja, hogy minél gyorsabban kialakítsuk a nagy termések kinevelésére alkalmas koronaformát. Magyarországon a rákosodás mértékének csökkentése érdekében a hagyományos formák (zárt felületű, sudaras, kombinált) alakítása során nem, vagy csak alig metsszük a fákat.

A telepítést követően a suhángot 1—1,2 m magasan vágjuk vissza. A koronás oltvány másodrendű elágazásai közül 4-6 darabot 80-120 cm magasságban egyenletesen elosztva meghagyunk, és azokat kétrügyes csapra vágjuk. Május végén eltávolítjuk a törzsmagasság alatt fejlődő hajtásokat. Három hajtást vázágképzésre, egyet a tengelyirányú növekedés folytatására kiválasztunk, a többi hajtást visszacsípjük, illetve azok egy részét eltávolítjuk. A lehasadási veszély csökkentése érdekében ügyeljünk arra, hogy a vázágak között 10-15 cm távolság legyen. A vázágképzésre kiválasztott hajtások elágazási szöge nem lehet 45°-nál nagyobb. Az ennél meredekebben növekedő hajtásokat eltávolítjuk vagy kitámasztjuk.

A további 4-5 évben a fákat egyáltalán ne metsszük. A termőre fordulást követően a gallyak ritkításával alakítsuk ki a kívánt szerkezetű és sűrűségű koronát.

A Papp-féle ernyőművelésnél is szükség lehet az eltelepített koronás oltványok vesszőinek visszametszésére a megfelelő termőfelület kialakítása érdekében.

Szabályos tölcsérkorona a fák évenkénti rendszeres ritkító metszésével és a vezérvesszők esetleges visszavágásával nevelhető.

A palmetta- és a Tatura-forma kialakítása támrendszert igényel. A közepes és nagy tőszámú ültetvényekben csak rendszeres metszéssel érhető el a kívánt forma.

A metszéskor figyelembe kell venni, hogy Magyarország éghajlata nem optimális a kajszitermesztés számára és a fák rákosodásra hajlamosak. Az ág- és faelhalásnak utat nyitó metszési felületek számát minimumra kell csökkenteni, legalább a koronanevelés éveiben. Leggyorsabban a metszetlen fák fordulnak termőre.

A nem túlzott mértékű hajtásválogatással és pincirozással gyorsítható a korona kialakulása.

Termőkori metszés. Legtöbb termés a metszetlen fákon érhető el. Az évenkénti rendszeres, gyenge termőrész-ritkító metszés azonban több szempontból is kedvező. A metszetlen fa elsűrűsödik, a növényvédelmi permetezések hatékonysága csökken, a fa belső része kopaszodik, az érés elhúzódik, az elöregedő termőrészeken csökken a gyümölcs mérete.

A nagy térállású fákon a hároméves gallyak ritkításával a termőfelület legfeljebb 20%-át távolítsuk el. Ezzel biztosíthatjuk a termő gallyak képződéséhez megfelelő, 40-60 cm-es hajtásnövekedést.

A sűrű ültetvényekben a fák metszésének megtartása érdekében a gallyritkítás mellett szükséges a vesszők ritkítása és visszavágása is. Ez esetben a hajtásnövekedés 1-1,5 m is lehet. A kajszifajták egy része (például a Pannónia, Piroska) a hosszú vesszőkön is terem.

A kajsziültetvényekben is alkalmazhatók a síkfalmetsző gépek. A kajszi jól viseli a vastagabb részek ifjítását. A felkopaszodott ágakat visszavágva sok erős hajtásra és vízhajtásra számíthatunk, amelyekből ritkítás után újabb termőfelület nevelhető.

Az ág- és faelhalást előidéző kórokozók fertőzését megelőzendő, a metszést a szüretet követően augusztus végéig vagy a rügyfakadást követően a virágzásig végezzük.

Termésszabályozás. A termésritkításra a koronaalakítás idején és termő korban is szükség lehet. A kajszi vegyszeres ritkítását megnyugtató biztonsággal még nem dolgozták ki. Legjobb eredményt a kézi ritkítás ad, de megoldást jelent a terméskezdemények bottal történő leverése is.

A ritkítással megelőzhető a rendszertelen terméshozás, növekszik a gyümölcsméret, korábbi és egyöntetűbb lesz az érés.

A terméskötődés fokozására a Nevirol 20 WP javasolható. A teljes virágzáskor 0,5 kg-ot 1000 l vízben feloldva juttatunk ki.