Ugrás a tartalomhoz

Integrált gyümölcstermesztés

Soltész Miklós

Mezőgazda Kiadó

14. fejezet - 13. Kajszi

14. fejezet - 13. Kajszi

A világ kajszitermesztése az Armeniaca vulgaris (Prunus armeniaca), vagyis a közönséges kajszifajhoz tartozó fajtákra alapozódik. Dísznövényként ültetik, de feldolgozási célra is hasznosítják Ázsiában a japán kajszifajtákat (Prunus mume). A szibériai kajszi (Prunus sibirica) és a mandzsúriai kajszi (Prunus mandshurica) nemesítési alapanyagul szolgál a hidegtűrő fajták előállításánál. Mind a négy faj Kína területén található.

A közönséges kajszi változata – a Prunus armeniaca var. ansu – szintén értékes nemesítési alapanyag, mivel ellenálló a Sclerotinia laxa és a Stigmina carpophila gombákkal szemben.

A kajszi terjedése és termesztése során ökológiai, földrajzi csoportok alakultak ki. Leegyszerűsítve megkülönböztethetünk kínai, közép-ázsiai, iráni-kaukázusi és európai fajtákat. Termesztett fajtáink az európai csoporthoz tartoznak, de nemesítési szempontból a többi csoport tagjai is értékesek lehetnek Európában. A közép-ázsiai fajták nagy részére jellemző a hosszú mélynyugalom és a hosszú érési időszak, valamint a gyümölcsök magas cukortartalma.

Az iráni-kaukázusi fajták között is sok magas cukortartalmú, aszalásra alkalmas fajta található.

A Magyarországon előállított kajszioltványok többsége kajszi- és myrobalánmagonc-alanyú. A termesztett kajszik heterogén tulajdonságú magjainál sokkal eredményesebb a ceglédi szelektált tengeri barackok használata (C–1300, C–1301, C–1650, C–1652). A myrobalánmagoncok közül a szintén Cegléden szelektált CT–162, CT–359 és CT–801 javasolhatók.

A szárazabb, lazább talajokon a kajszimagonc, a kötöttebb, nedvesebb talajokon pedig a szilvaalanyok használata indokolt. Az ivartalanul szaporított myrobalánváltozatok Magyarországon nem terjedtek el.

A hazánkban szelektált Kisnánai lószemű és Fehér besztercei szilvák több szempontból is figyelmet érdemelnek. A fák mérete kétharmada a magoncalanyon állókéhoz viszonyítva, fajlagos hozamuk magasabb és jóval alacsonyabb a gutaütéses pusztulás aránya.

13.1. Fajták

A fajták többsége kismértékű ökológiai alkalmazkodóképességgel bír. Hidegigényük, hőigényük, hideg- és szárazságtűrésük, kórokozókkal szembeni érzékenységük gyakran egy országra vagy csak egy tájra korlátozzák gazdaságos termeszthetőségüket. Néhány nagyobb adaptációs készséggel és jó áruértékkel rendelkező fajta (például Magyar kajszi, Bergeron) több kajszitermesztő országban is elterjedt.

Magyarországon elsősorban a téli lehűlések okoznak nagy termésveszteségeket. Azok a fajták, amelyeknek hosszú a mélynyugalmi időszaka, illetve virágszerveik a tél folyamán lassan alakulnak ki, kevésbé károsodnak a lehűlésektől (Nyujtó és Banainé, 1975). Ezek a fajták általában kései virágzásúak.

A téli lehűlésekre érzékeny kajszifajták (13.1. táblázat) termesztése csak a környezetből kiemelkedő, kevésbé fagyveszélyes helyeken javasolt. A téli hidegeknek ellenálló fajtáknál is terméskiesést okozhatnak a lehűlések az alföldi sík területeken.

13-1. táblázat - A kajszifajták érzékenysége a lehűlésre és a kórokozókra (Forrás: Szabó, nem publikált és OMMI [Mády, 1994])

Fajta

A virágrügyek érzékenysége a lehűlésekre

Kajszi-himlő-vírus

Pszeudomóna-szos és leu-kosztómás ág-és faelhalás

Moníliás hajtás-hervadás

Gnomóniás levélfoltosság

Bergeron

5

2

3

2

2

Borsi-féle

5

1

4

4

3

kései rózsa

Budapest

3

3–4

1

1

1

Ceglédi bíborkajszi

1

4

1

4

3

Ceglédi óriás

3

3–4

1

3

2

Korai piros

4

3

3

4

3

Liget óriás

3

2

1

3

2

Magyar kajszi

2

3

3

4

4–5

Mandulakajszi

3

2

3

1

1

Pannónia

3

2

3

4

3

Piroska

3

3

3

4

4

Polonais

4

2–3

1

3

2

Rakovszky

3

2–3

3

4

3

Rózsakajszi, C–1406

5

1

4

4

3


Magyarázat: l = a legkedvezőtlenebb érték, nagyon érzékeny 3 = közepesen érzékeny 5 = a legkedvezőbb érték, kissé érzékeny, vagy nem érzékeny

A jelenlegi szortimentben szereplő fajták virágzási idejében mindössze 4-5 nap a különbség, valamennyi fajta virágzása alatt hasonló gyakorisággal fordul elő fagypont alatti lehűlés. A tavaszi fagyok kockázatát csak jóval később virágzó fajták használatával lehetne csökkenteni.

A fajták érzékenysége a kajszihimlővírusra eltérő (Plum pox). A tünetek a leveleken és a gyümölcsökön is jelentkeznek. A kissé érzékeny fajták gyümölcseinek egy részén gyűrű alakú foltok figyelhetők meg. A nagyon érzékeny fajtáknál tünetes és deformált gyümölcsök, illetve nekrotikus gyűrűk is előfordulnak.

A kajszi gutaütését illetve a fa vagy az ágak rákosodását és elhalását elsősorban a Pseudomonas syringae baktérium és a Cytospora cincta gomba okozza. Hazánkban a nem optimális ökológiai adottságok miatt gyakori ez a betegség. Különösen nagymértékű ág- és fapusztulás jelentkezik a gyenge kondíciójú, elhanyagolt ültetvényekben. A rákosodásra hajlamos fajták (például Budapest) az átlagosnál több figyelmet kívánnak.

A csonthéjasok moníliás betegsége (Sclerotinia laxa) a fertőzésre kedvező évjáratban az érzékeny fajtákon 60-70%-os termőfelület-veszteséget is okozhat.

A gnomóniás levélfoltosság kórokozójának (Gnomonia erythrostoma) erős fertőzése korai lombhullást, gyümölcshullást és a fa kondíciójának csökkenését eredményezi. A Magyar kajszi fajtakör ellenállósága kiemelkedő a többi termesztett fajtához viszonyítva.

Termesztési tulajdonságok. A fa növekedési tulajdonságai (13.2. táblázat) alapvetően meghatározzák a tenyészterületet, az alkalmazható koronaformát, az alakítás és a termőkori metszés módját.

13-2. táblázat - A kajszifajták növekedési és terméshozási tulajdonságai (Forrás: Szabó, nem publikált és OMMI [Mády, 1994]

Fajta

Növekedési erély

Korona alakja

Elágazási hajlam

Termőre fordulás ideje

Termőképesség

Terméshozás rendszeressége

Bergeron

középerős

feltörő

közepes

korán

kiváló

kicsi

Borsi-féle kései rózsa*

erős

gúla

közepes

későn

kiváló

közepes

Budapest*

közepes

kúp

gyenge

korán

közepes

közepes

Ceglédi bíborkajszi*

erős

szétterülő

erős

középidőben

gyenge

közepes

Ceglédi óriás*

középerős

kissé széthajtó kúp

közepes

középidőben

közepes

közepes

Korai piros*

erős

félgömb

erős

középidőben

közepes

közepes

Ligeti óriás*

középerős

kúp

közepes

középidőben

gyenge

közepes

Gönci magyar kajszi*

középerős

félgömb

közepes

középidőben

nagy

Mandulakajszi*

középerős

feltörő

gyenge

későn

kicsi

Pannónia*

gyenge

szétterülő

közepes

korán

nagy

Piroska*

gyenge

szétterülő

közepes

korán

közepes

nagy

Polonais

gyenge

szétterülő

közepes

korán

kiváló

nagy

Rakovszky

középerős

félgömb

közepes

középidőben

közepes

rendszertelen

Rózsakajszi C–1406*

erős

gúla

közepes

késői

kiváló

nem nagy


* hazai fajták

A gyenge és középerős növekedésű fajták alkalmasabbak a szűkebb térállásra (6 × 4-5 m) telepített, kézi szüretelésű ültetvényekhez. A ritka koronának kisebb a metszési igénye, szellősebb a koronájaés könnyebben megvédhető a kórokozóktól és kártevőktől.

A nagy termőképességű fajták hajlamosak a túltermelésre, ami a kondíció romlását és alternancia kialakulását eredményezheti.

Gyümölcstulajdonságok. Árukajszifajtáink érési ideje rövid, mindössze négy hetet fog át (július eleje–augusztus eleje). A fajtakísérletekben már szereplő fajták termesztésbe állításával június közepétől augusztus közepéig tarthat a kajsziszüret (Pedryc és Szabó, 1994).

Magyarországon friss gyümölcsként a gömbölyű, narancssárga alapszínű, piros fedőszínű, bő levű, aromás fajtákat kedvelik (például Magyar kajszi). A honosítás és a hazai nemesítés eredményeként várható, hogy fajtaválasztékunkban megjelennek a megszokottól jelentősen eltérő tulajdonságú gyümölcsök is. Megemlíthető a világos hússzínű NJA–1, a fénylő felületű, kemény húsú Harogem és az igen magas szárazanyag- és cukortartalommal rendelkező 86/36/7/8 jelű szigetcsépi hibrid. Ígéretes a Harcot fajta is.

Exportcélra a nagy gyümölcsű fajták keresettek. A korai érésű fajtákat elsősorban friss fogyasztásra termesztjük. A július közepétől érő kajszik szárazanyag-tartalma nagyobb, húsa keményebb, mint a koraiaké, ezért ipari célra is alkalmasabbak. Ipari feldolgozás esetén gyümölcsük rázógéppel is betakarítható (13.3. táblázat).

13-3. táblázat - A kajszifajták áruérték-tulajdonságai (Forrás: Szabó, nem publikált és OMMI [Mády, 1974]

Fajta

Érési idő a Gönci magyar kajszihoz viszonyítva ± nap

Alapszín

Fedőszín

Alak

Gyümölcs mérete

Íz

Felhasználás

Bergeron

12

narancssárga

élénkpiros

gömbölyű

közepes

friss, befőtt, ivóié

Borsi-féle kései rózsa

14

sötét narancssárga

sötétpiros

oldalról lapított

kicsi

gyenge

friss, befőtt

Budapest

13

világos narancssárga

pirosán pontozott

megnyúlt, lapított

nagy

közepes, savas

befőtt

Ceglédi bíborkajszi

–3–0

sötét narancssárga

sötétpiros

kissé megnyúlt

nagy

kiváló

minden célra

Ceglédi óriás

–3

halvány narancssárga

halványpiros

megnyúlt

igen nagy

friss

Korai piros

5

világos narancssárga

kárminpiros

nyomott gömb

kicsi

gyenge

friss

Ligeti óriás

5

halvány narancssárga

halványpiros

megnyúlt, lapított

igen nagy

friss

Gönci magyar kajszi

július eleje, közepe

élénk narancssárga

élénkpiros kúpos

gömbölyű,

közepes

kiváló

minden célra

Mandulakajszi

8

világos narancssárga

kárminpiros

erősen megnyúlt, lapított, kúpos

nagy

minden célra

Pannónia

5

narancssárga

kárminpiros

gömbölyded, lapított

közepes

minden célra

Piroska

–6

fényes narancssárga

élénkpiros

nyomott gömb

nagy

közepes

friss, befőtt

Polonais

10

sárga

barnáspiros

szabályos gömb

közepes

befőtt

Rakovszky

6

narancssárga

élénkpiros

gömbölyded, lapított

közepes

friss, ivóié

Rózsakajszi, C–1406

16

naranccsárga

kárminpiros

kissé nyújtott

kicsi

gyenge

friss, befőtt