Ugrás a tartalomhoz

Integrált gyümölcstermesztés

Soltész Miklós

Mezőgazda Kiadó

1. fejezet - Előszó

1. fejezet - Előszó

Az ökológiai szemléletű integrált termesztés a fenntartható fejlődés keretei között a jobb életminőség és a nagyobb környezetbiztonság elérését szolgálja. Látványos és várhatóan tartós térnyerése azzal magyarázható, hogy szinte egyedüli lehetőséget jelent a gyümölcstermesztés előtt álló feladatok megoldásában. Termőhelyi adottságaink sokféle gyümölcs termesztését teszik lehetővé. Ennek megfelelő kihasználása hosszú távú nemzetgazdasági érdek. A nálunk termett gyümölcsök különleges beltartalmi jellemzői (íz, zamat, illat, kedvező cukor-sav arány stb.) piaci értékké akkor válnak, ha alkuerős gyümölcskínálattal csatlakozunk az Európai Unióhoz, illetve veszünk részt a világ gyümölcskereskedelmében. Ez azt is jelenti, hogy a termékszerkezet kialakításánál nem a konkurencia élezését tekintjük elsődlegesnek, hanem a harmonizációt segítő kapcsolódási pontok megtalálását.

Az integrált termesztés biológiai alapjainak, szervezeti kereteinek és minőségbiztosítási rendszereinek megteremtése állami támogatást és koordinálást igénylő, igen sürgős feladat. A legyengült és az agrárollótól is szenvedő gyümölcságazat csak látszólagos előny az EU-hoz való csatlakozásnál. Ebben a folyamatban gyümölcstermesztésünk nem eshet áldozatul. Az ökológiai értelemben vett integrált termesztés ökonómiai szempontból is nagyfokú szervezettséget és gazdasági integrációt jelent. A módszer többe kerülhet, ezért a költségek csökkentése érdekében is nagy szükség van az ökonómiai összhangra. Az integrált termesztés szervezett, összehangolt és koordinált termesztés. Az utóbbiakra annál is inkább szükség van, mert nagy verseny várható az információk átadásában, a szaktanácsadási rendszerben, a termelői érdekképviselet fejlődésében. Az integrált gyümölcstermesztés fejlesztési irányvonalába esik a biológiai diverzitás, a genetikai struktúrák megőrzése és bővítése, a nemzetközi rendszerhez kapcsolódó génbankok fenntartása. Ezek sem képzelhetők el megfelelő állami finanszírozás és arányos szerepvállalás nélkül.

Fontossá válik a gyümölcspiac kreatív fejlesztése, amely felszínre hozza és közvetíti a fogyasztók távlati érdekeit a vegyszerrel kevésbé terhelt gyümölcsök és termékek fogyasztásában. Az ökológiai szemléletű termesztésre azonban nem csak az export reményében és a nemzetközi követelmények miatt van szükség. Az ökológiai érdekeltség akkor is fennáll, ha belföldi piacra vagy családi felhasználásra kerül a gyümölcs. Európai szintű harmonizációnk ezen a területen sem maradhat el.

Az integrált gyümölcstermesztés Európában széleskörűen és nagyobb ütemben terjed, mint a többi kontinensen, amelyet a termőterületek szűkössége, a felismert ökológiai felelősség és a piaci verseny éleződése határoz meg. Az ökológiai szemléletű szervezett integrált termesztés elsőként a legnagyobb gazdasági súllyal bíró almánál valósul meg, de fokozatosan teret nyer a többi gyümölcsnél is. Európa néhány térségében (Hollandia, Baden-Württenberg, Dél-Tirol, Svájc) rövid idő alatt annyira megerősödött ez a szemlélet, hogy ma már külön hangsúlyozás nélkül természetes velejárója a termesztésnek és az értékesítésnek. Ez a válasz fogadható el egyedül arra a kétkedő felvetésre, hogy vajon van-e értelme a felelős gondolkodásnak, amikor másutt regionális háborúkban 1 nap alatt több szenynyező anyag kerülhet a környezetbe, mint amennyit egy nagyobb ország gyümölcstermesztésének egyéves környezetterhelése jelent. De nem lehetünk pesszimisták. Bármiféle visszahúzó erő sem adhat okot arra, hogy lemondjunk a jövőt szolgáló fejlesztési feladatokról. A pesszimista szakember növeli az általa művelt tudományterület kilátástalanságát is. A termesztő ember mindig is optimista volt. Az ültetvénylétesítő pedig különösen az. Az új ültetvények létrehozásához viszont az optimizmus önmagában nem elegendő. Nagyon fontos a megfelelő biológiai alapok és a gyümölcstermesztésre leginkább alkalmas termőhelyek hasznosítása. Csak így lehetünk versenyképesek a biológiai és termőhelyi tényezőket maximálisan kihasználó konkurens gyümölcstermesztő országokkal.

Könyvünk a témát jól ismerő, a környezetbiztonságért felelősséget érző gyümölcstermesztő és növényvédelmi szakemberek együttműködésének eredménye. Az 1-8. fejezetben a témával kapcsolatos alapismereteket és az általános összefüggéseket tekintjük át. Ezt követően az egyes gyümölcsfajok termesztésének legfontosabb sajátosságait foglaljuk össze. Alapvető célunk az új gondolkodásmód kiszélesítése, a szemléletformálás. Kellő figyelmet kell kapnia a gyümölcstermesztési adottságok ésszerű hasznosításának, a természeti erőforrások regenerálódásának, valamint a környezetterhelés csökkentésével kapcsolatos tudnivalóknak. A könyv szakismereteken keresztül szeretne hozzájárulni a természet óvásához, a globális ökológiai gondolkodás kiteljesedéséhez. Minden piaci kényszer nélkül is ráfér a magyar társadalomra, hogy egészségesebb életvitelre váltson, s ezen belül egészséges, vegyszerrel nem szennyezett gyümölcsöket fogyasszon, vegyszerrel kevésbé terhelt környezetben éljen.

Nem vállalhattuk fel a gyümölcstermesztéssel kapcsolatos valamennyi ismeret közreadását. Ezt azért sem tehetjük meg, mert az integrált termesztés is dinamikusan változó rendszer. A kézirat elkészítésekor tekintettel voltunk arra, hogy a részletes ismeretek megszerzésére más forrásmunkák is rendelkezésre állnak. Nem akartunk kizárólagosságra sem törekedni. Meg vagyunk győződve arról, hogy más munkák is ebbe az irányba viszik a hazai gyümölcstermesztés fejlesztését. Azokban a fejezetekben, ahol terjedelmi okok miatt a témát rövidebben kellett áttekinteni, a szakirodalmi forrásokat bővebben adtuk meg. Az ismeretkicserélődési ráta a gyümölcstermesztésben is nagyobb lett. Abban bízunk, hogy a következő 5 évben (amely remélhetőleg az EU-hoz való csatlakozás időszakát is jelenti) könyvünk megfelelő alapot nyújt az egyetemi és főiskolai hallgatók tanulmányaihoz, illetve az integrált gyümölcstermesztés stratégiai és napi feladatainak meghatározásához. Reményünk szerint a második kiadás már az EU-hoz tartozó Magyarország gyümölcstermesztését fogja segíteni.

Ilyen jellegű tankönyv eddig külföldön sem jelent meg. A járatlan út nehézségei is nagyobbak. Az ismereteket megfelelő szintetizáltsággal igyekeztünk átadni. Felhívjuk a figyelmet a problémákra és az ellentmondásokra, valamint a megoldásra váró kérdésekre. Ezek egy része néhány év múlva nem lesz aktuális. A témával kapcsolatos ismeretek rohamosan növekedni fognak, s bizonyára lesznek újabb nehézségek is. Ezért hozzákezdünk a második kiadás előkészítéséhez, hogy kellő időben újabb ismeretekkel álljunk az érintettek rendelkezésére. Feltehetően a könyvben sok olyan hibát is felfedeznek, amelyek kijavítása szintén nélkülözhetetlen. Nagyon kérjük a Tisztelt Olvasót, juttassa el hozzánk kritikai észrevételeit és javaslatait, hogy azokra is támaszkodhassunk további munkánk során.

Szerzőtársaim nevében hálásan köszönöm Dr. Eke István, Dr. Mészáros Zoltán és Dr. Nyéki József mindenre kiterjedő, gondos lektori munkáját. A kéziratot kritikusan és segítő szándékkal nézték át. Észrevételeiket és javaslataikat teljes körűen hasznosítottuk. A könyvben közölt információkat gazdagította, hogy Nyéki József a témával kapcsolatos igen sokoldalú szakirodalmi forrásait is rendelkezésünkre bocsátotta.

Tisztelettel köszönjük meg az ITSzB-nek a téma felkarolását és a mű megjelentetésének támogatását. Köszönet illeti a Mezőgazda Kiadót és munkatársait a szakmai együttműködésért és sokoldalú segítségért, valamint a könyv színvonalas kivitelezéséért.

Soltész Miklós