Ugrás a tartalomhoz

Fanchali Jób-kódex

Tóth Tünde, Földes Zsuzsa

Mezura –- CHER –- Bibliopolisz

[BALASSI BÁLINT SZÉP MAGYAR KOMÉDIÁJA]

[BALASSI BÁLINT SZÉP MAGYAR KOMÉDIÁJA][383]

Ajánlás

[p. 311]



                                                Az Erdelẏ Nagÿsagos es Nemes Aszonìok-
                                                                nak mint ió[384] akaro Aszoninak holtigh
                                                                        ủalo zolgalattiat aianlia
                                                                        
Egẏníhaní ok kíszerít rea, hogẏ ktȇknek[385] aianlam eʒ
        Commediat, Egẏk eʒ: hogÿ magamnakis kedủet talalnik
        ŭele, mas megh eʒ hogẏ latom, hogÿ mind odben Erdelben
        s mind ittkin Magẏar Orszaghban, aʒ ủers[386] szörzest igen
        eleö ủettek, es köz dologais töttek, kit nem gondoliak[387] akar
        mi heiaủal esék czak eȯ nekik tesek es aʒ ủersek feieben -
        nehesenek[388] ki az hasonlo bötȯk.[389]
Akaram[390] azert ez Commedia szerzest ủi forma gianat elö
        ủenni, hogẏ ha aʒ otben ủalo Ifıak az ideki ualokot, az
        ủers szersesben nem czak köuettik,[391] hanem sokal inkab
        megis elöczottek, eben se maradnanak ell az ide ủaloktủl,
        sȯtt indolnanak el útannak, egỷ en reszemre penigh eʒt sem
        banom, ha aztis mint az ủers szerzest el ủeszik, tölem meg is
        lehet penigh az ollẏ elmeiȯ fris İfiaktủl[392] kıknek nem cʒak aʒ
        bōlcz tudomanj, hanem aʒ kgtek[393] szepsıgeis serkengeti, ủiab, ủiab,
        dolgokra es ſzerelmes talalmaniakra elmeieket nekem enni
        sok kölemb, kölemb, fele karokot ủalot szegin leginek igaʒ[394]
        elegh czak el kezdenijs, az mint egıebek oztan fogiatkoʒas

                                                                                                        nekủl
                                                                                                        

[p. 312]


                    
nekül ủeghez ủinni[395] es megh ékesıteni. Bıʒoniara meniuel en tölem
        ekesb igekkell lehetet ollianal czınaltam eʒ Commediat, kit kedteknek[396]
        ıo szöbȯl kiuanok es aianlok mint az kegtekheʒ[397] ủálo ió akarato
        mnak öroke ủalo Zolgalatıatt:
Vegie ktekis[398] ıo neủen es niomorủlt ſʒolgalo gianat fogadgia be kgtek[399]
        hazaban, szolgaltaſon kgtek[400] ủele mindenkoron, de fökípen akor
        mikor az Vilag biro ſzerelemnek giöʒhettetlen nagÿ hatalmat
        erzitek magatokon:
Ha ez elsöben szerzet Szolgalo Leaniom kedủes lezen kegteknel,
        egiert az en Zolgalatomertth, röủid nap mas zolgalotıs szerzek
        kegteknek,[401] ki nem czak ekes enekelis, es ủalami dolgok aʒ en
        szerelemben[402] megh törtinek mind azokroll irtt szerelmes leuele-
        kel gıoniörkedheti ti kegıelmeteketh.
Jsten eltese kedtẽket,[403] es agdion olẏ kedủes szerelmest kinek ủgẏ
        örölhessen kedtek[404] mint az fulemilek aʒ taủaßi idönek kıknek
        günörü eneklesekel kikeletkor minden hegyek wölgiek, berkek
        szelliel mïndenött zöngenek:

                                                                                kedteknek[405] migh el örömest zolgal
                                                                                        Julia Rabıa N N[406]
                            
Ereőſs teȍkeleteſ Aßonÿ allatot, Szèles ez Vilagon, ha[407]
        talahacʒ hatot, kÿ aʒ termeſzetén tarhatna lakatot,
        kinek oſstablajan kocʒka hogÿ nem Vetne Vakot.
                    
                    

Summa

[p. 313]


                            
Ez Comẽdia, mi röll wagion,
                        annak az Summaia

Ez Comnedia[408] chak arrol wagion, minth ſzereted Candia szige-
tiben, egẏ Tyrsis, neweo[409] Iffjủolegen[410] egẏ Angÿalmía> Angelica
neweo szep leant, melẏ wẏßontth igen teőkelettesen, szere-
tette az Ifiat; Meghteczik penig, mert mideon, mas legines
Monthan neweo föl gerıődet uolna, az Angelica szerelmire es
semmikepen,[411] magahoz nem chalhatna Tyrsistőll Angelicat illȇ
alnoksagot miuelt, hogẏ olẏ italt[412] ada Angelicanak megh innia kẏ
miȧt[413] halalra uallek, kit midőn Tyrsis megh írtet uolna,[414] latwan
hogẏ Angelica, immar uoniogna, azt hiue hogi soha megh nem gẏo-
gőlna, ha nem ugian megh halna ßegen. Jngjen sem warhata[415]
azerth[416] hogẏ az lelek, kẏ mulẏk belőle, ha nem minth[417] remintelen
el keseredet[418] ember, mingjart el ßekek es az őrdekre buidosek
attia hazatől, chak hogy penigh, ìnkab megh ne talalhatna
senkẏ, newetis el ualtoztatta, es Tyrsis heliet, Credulusnak
neuesze magat, melẏ dolgot halwan Monthan slatwan immar
hogj Tyrsistől el waltoztatta wolna Angelicat, menten az Ange-
lica attiahoz megien s fől fogattattia az uen iamboral, hogj ha
ő megh giogethattia, nekẏ agẏa Angelicat, nem kesik azert, hanȇ
hamar megh gẏogita Monthan Angelicat, de azert ugian megh
chalatkozot az alnok lator remensegeben, mert megh gẏogiulwȃ[419]
Angelica, hogi megh erte Monthannak alnaksagat,[420] es az eo szerelmes
Tyrsisse el buidoſaſat[421] őıs menten el szőkik, chak hogi senkẏ
megh nem tudhasa howa leőtt,[422] shogẏ hamareb megh talalhasa Thjrsiſt
Angelica helit Julianak neweze őis magat; Mar tiz eʒtendeje
mulik wala, az Tẏrsis es Angelica[423] buidosasanak melẏ ideő

                                                                                                        közben[424]
                            
                            

[p. 314]


                            
Kȯʒben czak hirt sem kaphatanak, egẏikís aʒ masik felōl[425] egẏ
        mak szemetìs. Mar Tirsis kit mınden ember Credủlủsnak
        hiủ ủala ell ronczosodot oll zakadoʒot ủala, s. az Angelikais
        kẏ Julıanak neủeʒte ủala magatt el nȯtt smegh allapadot uala.
        Hogẏ egẏcʒer tertenet sʒerínt, cʒak ſʒerenchere lata Credủlús,
        de nem öſmere az idöben Juliat, hogy ualami patakbȃ horga-
        ʒna, kinek nagẏ szepsegen el almelkodek, czudaluan mel igen
        hasomlo ủolna aʒ ö regẏ Angelıkajahoʒ. Aʒert nem ösmer-
        heti uala megh Credủlús Jủliat egikert, hogẏ midon azt hẏzẏ mi-
        nemeó halando fellen az elöet tiz eztendeöwel, hatta uolt hogẏ
        soha megh nem giogult, hanem ugian akor megh-holt az szep Ange-
        lica, Masser im ezert nem esmerhette megh, hogẏ tẏz eztendeo ell[426]
        forgasaban, noha nem rutult, hanem ſzeöpult de azert ugian megh
        ualtozot es meg tőlt uala Angelica. Harmadikert hogı Julianak hi-
        ia uala minden, senki nem tudgia uala mas neuet, meli neẅ igen ki-
        lembez uala az Angelica newtöl, mìnd azon ősmeretlen uoltabanis az-
        ert nem turheti niauolias,[427] hanȇ fel giulad Julia szerelmere, meli eö
        nagi szerelmet megh ielente, biztaban egi hitues Attiafianak Sylua-
        nusnak egiszalat sem tartuan Syluanus Arulatasatol,[428] de Syluanus
        mihelt megh lata ottan el hagiuan az eő regi szerellmeset Galatheat,
        ki mind[429] adgikis, megh Syluanus Juliahoz nem hailot, czak kegietlen-
        kedet Sẏluanuson, es megh uetuen az Credulus attìafıủsagot Juliara
        geried, igh azertt, midőn Credulus, niluan, simãr az dologhnak ket eʒ-
        tendeie uala, Julia penigh nem gondola egikellis hogi im Credulust
        nem esmerheti uala, az masiknakis szereteőitt tudgia uala lenni, főekepȇ
        penigh hogi hítti fogadasa tartia uala, hogi soha senkit egiebet teleʒ
        iletiben nem szeretne. Kerde Credulus esziben ueuen az Sẏluanuſ Ju-
        hasza szauabul, Sẏluanusnak Juliahoz ualo szerelmet aletuan szegin
        niauolas, hogi Sẏluanus uolna az Julia, szeretőie, hogi eo miata nȇ

                                                                                                        nerhetne
                            
                            

[p. 315]


                            
nerhetne ő Juliat, őſzue uez Sẏluanusal s Juliaualis szemben leszen, kinek
kőniereőgis erősen, de Julia megh sem esmerhetuen Credulust, Tyrsisnek
lenni, nem haiol hozaia, eſ[430] őkott uettbele hogi eo regen mas legin szerel-
meseʒ[431] kőttete magat, annak mind holtigh tekiletes es igaz akar lenni
melẏ szolt Credulus Sẏluanusra ert, sannal inkab el busul raita; Buaban
penigh mìnd rementelen ember hogi szinten megh akaria ölni magat,
rea talal esmet Julia, ott szoual beszeluȇ egi masal, megh esmeruen
egi mast, egi mashoz hazasolanak Sẏluanus is megh bekilik Galatheaual,
selueszi, uagion az dologh beszelesben, egi nihan trefais, kit azert
egielettetunk ez Commediaban hogi migh az halgatok az Comnedia
ueget-ennek[432] adgik ne szomorkodnanak szanuan az egi mastokott, hanȇ
neuetnenek is őerolnenekis halvan az trefakoth.

                                                                Ez az Commedia Summaia
                                                                

Szereplők


                            
Ez Commediaban szolo beszőleo szemileknek neuek.
Prologus. Fyrfi az Commedia szerʒeo szoloia
Credulus, kinek igazan Tẏrsis uolna neue. firfiu.[433]
Julia, Credulusnak szeretőie. kinek igazan Angelica neue. Azzon
Licida. Credulusnak baratia fẏrfẏ.
Brẏszeida Julianak io baratẏa, Credulusnak Juliaual szolgaloia Aßon.
Sẏluanus, Credulusnak hitues attiafia firfi.
Galathea Sẏluanusnak szereteőie Aßon.
Dienes, Sẏluanusnak Juhaßa. Paraßtember.[434]
Echo, Túnderaßon.
                    
                            
                            

Prológus


                            
                                                Prologús
                                                
Ha mindenkor czak aʒ erös tell Uralkodnek ez Vilagon s koroskint
minden idöben cʒak az nagẏ ho es jegg ell uolna aʒ földbe borulna
aʒ.
                            
                            

[p. 316]


                            
az főuek s az fak hogẏ mutathatnak az eo szep wiragokot, s hogi adhatnanak
io giumelcheket, ezen kepen, ha ualami mulatsagh es uigasagh megh nem kő
niebitene azt az nagẏ terhet es gondot, melẏ az emberekre szalot, hogj tar-
tana sokaigh az emberi alat. Annak okaert enis midőn nagẏ buſulasbȃ
uonek, hogi azban, az kiben minden reminsígemet Jſten uthan uetettȇ
wala, megh chalatkoʒwan akaram ez Commedìaban, nıerhetetlȇ
iom uthan, ualami bumot eluennȇ, uagi inkab ualamenire, megh
enihetenem, azertis penìgh hogi megh teczeneìek, hogi nem chak
fedjwere[435] io sziuel, ha nem egiebreis mìndenert io elmiuel szerette
uolna Jñ az mi nemzetsigunket, chak hogj nem tudom michoda
bolond szokas, es por szemirmesigh bant benűnket, hogj azt chak
mi ßegienliuk, az miuel egieb nemzet dichekedik es tyʒtelkedik
ugj mind> Diaksagal io nẏeluel s elmiuel, suers szerzesell, melẏ
dolkok Jſtennek fȯe aiandekẏ, az emberekben. Ha regen Ciceron-
nak Romaban, s Demostenesnek Athenasban, nagj tiʒtesiget szerzet
az io hir neẅ,[436] ha Virgiliusnak, Homerusnak io hirt newet szerze-
tek az szep wersek azon kẏpen ha Sandornak s Juliusnak az io tudomȃ
s bőlchesigh nem chak haßnalt, de tẏʒtesigire esset, mi mert pirolúk
megh raita. Michoda lehet ektelemb bolontſagh, mint[437] aʒt szegiȇ-
leni, az miuel ember, nem chak iob egieb alatoknal, hanȇ az mibeol
ember az Jñ esmeretit, saz Öduesigre ualo utat igazan megh tano-
la, (kik az Biblianak segez Doctoroknak irasinak oluasasabol le-
hetnek) kiuel ember egesigetis oltalmazhattìa, betegsegetis gio-
githattja, snegh[438] arrulis az beolch emberek szoktanak irnia, s re-
gulakott szabni, mind most smind ez eleot, kieből ember peldat stanul-
sagot uehet, minth mehesen eleo, s mınth uehesen io neuet, sminth
nierhesen io newet s io hirt, s nagj tekintetet maganak ez uila-
gon. Ha attìank Matias kiralnak, Karolẏ Chasarnak nem
uolt karara, sőt nagi haznara az Diaksagh, Astrologia azon
kepen, Ha Cortes Ferdinandusnak ki ieles wers szerzeo uolt

                                                                                                        (az
                            
                            

[p. 317]


                            
(az ki iob resze az egez Jndiat, kinek noua terra newe, megh
holdoltata Carolj Chaszarnak) nem hozot szedent, sem kart
az Diaksagh, mi ıdőnkben Swendi Lazarnak, ha nem artot
sőt haznalt az Pfilosophia, Geometria, mì mert irtezunk, ugj az
io s bőlch tudomantöl, ha latiuk hogj az kinek az Iſten az bator
sziu melle az io tudomantis atta, annak nem tompetia, hanem igȇ
megh iobetia szablaia shirelet[439] wele: tudom ḿit itt mondnak az sza-
pora sziuek ellenem, tudni illik hogj nem szerelȇ dolgarul hanȇ
masrul kellet uolna elmelkednȇ, mert ezekel chak botrankozasat
chinalok, az Jfiu s feier cheled kőzet, kiknek aztfelelem hogj
Hiſtoriat nem irhatam, mert egik az uagion ki iria masik az
penik hogi talam ennekem arra nem uolna anni miuoltomis,
szent irast sem, mert arrulis mint kett[440] feleol eleget irtanak
sirnakis hanem olliat kellet eleo hoznom, ki az minth elseobenis
megh mondam, az szomoroknakis őremet s uigh keduet hoʒna.
Botrankozast az nem hoz senkinek, mert tizteseges szerelem uagiȏ
benne, olẏ kegik kẏ szabad nem kőteoles szemelek kőzőt forogh,
sem egieb wegre, hanem hazasagra. oztan menni Olaz Franzus
Nemet uagion, ki az fele dolgokrul szerez uagj uerset uagi Coḿediat,
kit nem botrankosasnak hanem szep talalmanik>nak dichirnek,
egieb nemzetek.
Ha enis azert az magìar neluet ezel akartam megh gazdaģitanj
hogi megh ősmeriek mindenek hogj magìar neluenis megh lehetne
ez az mi egieb neluen megh lehet, es io akaratert nem irdemlȇ
hogi botrankoszanak hi ianak az emberek. Mertt az mi az szerelmet
ileti azt magiar orßagban ímmar regen annira feluettek, ugj el
tanultak, s ugj kőuetek mind titkon s mınd niluan, mindenek
hogj sem az Olazok nagiob okosagal sem Spanìolok nagiob buszgosagal

                                                                                                        nȇ
                            
                            

[p. 318]


                            
nem köủetthetik. Tủdok egy nihanj peldat Magyar Orzagban
kiknek ủasarra nem iủttot szerelmek, kıkröll ha gıalazattiok ne
köl emlekeʒhetnem megh bizonitanam, hogj mostan időben nincz
semmi nemzet, ki töbet szenủegien s mi ellien s nagiobat ki sze
rezen szeretöieierth mint aʒ Magiar nemʒeth. Mert tủdok
ollianokoth kik hazas tarsok elötth sem tagadtak szerelmeketh
sött megh mondotak hogi ök tekintetnelkül ßerettnek mellj
tekintesnekủl walo ſʒerelmeketh midon hazas Tarsok kerdene
tölė mi ủolna: Azt feleltek hogj semni nem egieb, ha nem
ök sem az Istent sem az lelkeketh, sem gjermekeket sem ile-
teketh ſem tiztesıgeket sem nemzeteket, sem hirt, sem Emberth
nem tekinthetnek aʒ eö ſʒerelmegben, hanem mind eʒeketh
hatra hagjủan aʒ eö ſzeretöıököth kell ſzeretnìek, megis
halni pedigh ki keʒ lett ủolna szeretöiöert, tủdok minth fer-
fiat s mind Aſʒont, úgy penigh hogẏ ingien nem mas mìath
hanem maga keze miath, sem egiebertth hanem czak aʒ ſze
relemnek szeretöieheʒ ủalo megh bízonietaserth kéllíet
ủolna lelkeknek ez ủliagböl karhazatal ki mủlniok, ha aʒ
Iñ megh nem ota s tartota ủolna öketh czủda kipen:
                Azert bar ugian ualami megh tiltot szerelem forognaìs
eʒ Commedıaban, nem esnek sem peldaiara sem botrankoz
tatasara eʒ egicʒalníerais aʒ magiar nemzetnek: Merth
Peter Pap is megh ırtha aʒ kísertetekrủll irtth könủiben eʒ
elȯtth egnihannj[441] eʒtendöủel, mìntth meröllt el aʒ Ma-
giar nemzeth aʒ ſʒerelemben. Jollehetth czak keủesett
irtth
                            
                            

[p. 319]


                            
irtth megh benne, ahoz kepesth aʒ ṁíth aʒ dologh eö magaban fogh.
Az pedıgh aʒ jeles dologh, hogẏ noha minden ember magaban
ſʒerelmeskedıgh, uagj iol, uagj gonaßủl, de aʒert mindenìgh
szıgíenli s tagagẏa, hogj ėȯ nem tủdgia mitt eſsıgh s mi allat
aʒ szerelem, bar iol szereſsenis, kinek ím megh irom hogj eſmerie
ha nem tudgia az jambor. Az szerelem azertt semmi nem
egieb, ha nem egy ígen nagẏ kiuansagh melliel ıgıekezủnk nem
cʒak szemilliet, ha nem minden io kedúetth is megh níerni annak
aʒ kinek mindenek felet zolgalni, engedni s. kedueskedni igiekezúk.
Mellj indủlat aʒ ifiủ embernek gıakorta sok ioknak oka, mert
ha reßeges ell hagẏa aʒ reßegsıgett, cʒak aʒert hogj aʒ ıozansagal
ínkab kedủet lehetne szerelmenek, s.tiztesiges ủolta miat, giủ-
lesigben ne eſsék nala. Ha gond ủiselettlen s túnnia ottan tiztȃ
ıar, fríſsen ßepen s mìndenre gond ủissell, hogj megh nem iegieʒe
s giūlele aʒ ſʒeretȯie. Ha ūndok s moczkoson ủiseli magath
ha penigh tompa elmiiü ottan elmelkedik mint ıarion, smint
szolljon szep uerseket szerezen, kiủel maganak ſʒeretöienel
kedủett lehessen. Az felekent penigh mi teßi batorra, midon
czak egẏ szemben letelertth uagy egẏ taūol ủalo beßılgeteserthıs.
ollj uezedelemre szerencʒere erezti magat, ki iletiben s tizte-
sigiben iar. Ha azert illen aʒ io ſʒerelem hogj eröseket ba-
toreth, bolondokoth eszesett. resteket megh giorsetth, reſʒeget
megh ıozanith, miert alazủk szidalmazủk szegint, en bizon
nem ủgy an sött köuettem mind holtigh mint io oskola Mestere-
meth sengedek neki nem gondoluan ſemit aʒ tudatlan kösignek

                                                                                                        szapora
                            
                            

[p. 320]


                            
szapora ſzöuek all .s. ragalmazoknak beſʒidekel.[442] Hogẏ penigh ez dolgot
ủettem elȯmben s màst nem oka eʒ hogÿ aʒ en ūighetetlen nagj sʒe-
relmemnek[443] ủalami peldaiat akartam megis eʒ Comediaban megh mu
tatni,[444] annak aʒ kinek newenek emlekeʒetire aʒ igaʒ ßerelmem
ben nagẏ alazatosan engedellmesen, megh haioll mindenkor[445] az
en terdem:
                Vegie aʒert io newen tőlem regi niomorȗlt rabiatủl eʒ
kis aíandekomotth, s ha aʒ Iñ aʒt hata hogi aldoʒek regen aʒ
en lölkemmell egetúen niaủalíast aʒ eö regi ſʒerelminek
töʒiben Boldogicʒon[446] ímmar megh ủalaha aʒ ıgaʒ lelkem aldo
zattıaertth enni sok kin ủallasom útan be ủiúen szegin feie
meth az ö ködủiben, s nagy szerellmiben,[447] hogy eñi sokéreſsellj
mı at ne eſsem remintelensigben, hanem gìủchosegh gianant
reſzesölhesik[448] aʒ eő ìo kedủekre,[449] kit iltessen Iñ boldogoll
kiuanta iauaiban sok eʒtendėiglen. Amen:
                    
                    

Actus I.

Scena I.


        
                                                Actús. I scena: I-
                        Inqùa animìs angor eorùm qủi perditò amant Ex
                        prímitủr, quibủs nec dies nox qúieti e[ss]e[450] potest
                                        Credủlús szoll ömagaban aʒ Hainalnak.
                                        
Oh en úeszet feiem megiek immar hamegh piros Haí
nalis öreghbeti gerieʒti aʒ en keseredet sziuemben fel
gıủlt buzgo nagẏ szerelmemnek tùzetth, midon regell[451] aʒ
embereketth dologra s aʒ barmokot mủnkara, s egieb
fele allatokotis s niaiakotth az legellö heliekre szillíell
        
                                                                                                        feköủe
        
        

[p. 321]


        
feköue heliekböl föll ſerkent s föll indíth: .Oh szep hainall.
neked ſzolok, mert the uagẏ oka aʒ en faidalmimnak, Ime cʒak alligh
setetölnek ủala tegnap aʒ odok, hogi ismigh aʒ te uílagosetö piros
finiedetth. kiủanom ủala latni de nem tủdok mìtt tenni, mert magȃ
sem tùdom mit kiuanniak, aʒ napot’ aủagẏ etszakatth, aʒ mint aʒ
szerelem aʒ en bumot öreghbeti s eniheti: Mert eiell (aʒ mikor
mar nem latom aʒ en kegẏetlen tundor Aſʒoniomnak fene abraʒatiat)
ígaz hogẏ nem alhatom akor, cʒak niughatatlankodom, de mind enni
niughatatlansagombanis ūgian biʒom aʒert hogj holda kelủe megh latha-
tom aʒ eö aldot szemielejnek[452] diczösiges feníeth, sött remilemís
hogẏ talam ìmmar megh elegedủen aʒ en koniủhủllatasìmall,[453] ke-
gìesenis fordítia boldogítot szemeítth ream. Eʒ illen biʒo-
dalmomban leuen penigh, eiell aʒonban regell midön te is mith
el erkezell aʒ Cʒılagokot[454] laſsan laſsan ell emißtủen hogj aʒ
ıgétt aʒ setettsıgnek homaliabol megh tiztetöd, alígh úarom
hogẏ laſsan aʒ ſʒep, de ígen uád Juliat, aʒ en sziuembelj eleủen
tủʒnek kegıetlen giutoiat, de latuan akoris czak szokasa ße-
rinth neki hozam kedủetlen ủoltat; s haragall ream fordúlt
szemeít[455] nem tùdok mit tenni, hanem cʒak ßillíel bủidosom[456]
siruán s fohaʒkoduan, mert hogẏ niluan lattia hogẏ noha
elege epedek s kesergek írete, de mínden kìpen megh cʒalat-
koʒom napal abban aʒ mit eiell felöle remıllek. Nints
aʒert ımmar ſemmi reminſıgem kiủel czak tengethesem
shítegesemis keseredet lelkemet söt búm kȍníebsìgire
cʒak hıʒekeldni, sem tudok ımmar semminemö gondolatal
magamnak en ßegin niaualías; mer latom hogj minden
biʒodalmom czak heıaban ủalo , s az en ueghıtetlen ſʒerel
memnek snincz orủosaga, sohonnan senkítủl semmi iot

                                                                                                        nem._
        
        

[p. 322]


        
nem tudok uarnom, semmi segıtsigeth: Oh keserủes gonoʒ ſʒerencʒe
oh dichȯölt szepsıgh, dohölt kegıetlensigh, mell ıgen nagj ßeren-
cʒetlen.s.igen keseredet te míattad az en szarandokarua íletem
ki remintelen ueszelíre iutott ıgıem, oda uagion ìmmar
minden erömem kedủem, oh atkoʒot szerelem szerelem.

Scena II.


        
                                                Actủs I scena II
                        Inqủa Argumentủm sıue Materia Comediæ proponitur
                                          Credủlủs szȯll egẏ Barattiaủal
                                                            Licinasall:[457]
                
Lıcida. Mi dolog tars Credủlús hogj íten keröll mind aʒ te
                siralmidal zengınek szillel aʒ uadon Erdok.
Credulus: Hagẏ beket Inȇrt[458] kirlek ha Iñ aʒ te maiorsagodot
                minden egj haborủtủl megh otalmaʒta s. feiedeth
                sem latta, semmi bủủall .banattal,[459] kirlek ne indícʒ fell
                aʒ en regi köserösıgemeth, ne ker[460] aʒ en siralomnak
                okath mert aʒall czaknitott aʒ en keserösıgemnek regi
                sebeıtth:
Licida: Sött annal inkap mond megh tars, mert tủdot hogj en
                hißek embernek banatia bızot baratiủal ủalo beſʒılgeteʒt
Credủlủs. Ne hid aʒt tars, mert nincʒ ani kalaſs ß, Istủan,>
                s Iủan haủabȃ sem ſzent Mihali haủabȃ anni ßolo szem
                ȧmeniſʒer[461] kölemben tapaʒtaltam aʒt en megh emagíamon, de
                ha ugian megh akarod erteni aʒ en regi keserủes siralmim
                nak okatth megh mondom, aʒ menire siralmimtủl s fohaʒko-
                dasimtöll lehet. oh, oh, oh, oh, oh.
Lıcida Ne sẏr hatt el im mar, beßeld megh aʒ miertth illien
                ıgen keseregs, kẏ tủdgia talam enis haſʒnalhatok

                                                                                                        szolgalhatok
        
        

[p. 323]


        
szolgalhatok eʒ moſtani niaủȯlȧiadban.
Credúlủs. Eʒt érched elöſʒer hogj Candia aʒ en haʒam, Credủlủs
                sem igaʒ neủem, noha itt aʒ körnìekben mìnd eʒ ủilag annak hiú .s.tartt
                engemeth.
Lıcıda: Hat miczoda szerenchetlensígh uzöt ki tigedet edes ha-
                zadböl s. micʒoda kegíetlen cʒílagh keßeretett Credủlủs neủere tígedet
Credủlủs. Gíermek koromban mikoron ủolnek tizen harmad fell
                eʒtendòs, aʒ minemö úarasban laktam ottan kőzell egẏ kies ủolgıben,
                egieb giermek tarsaiḿal gìakran mủlatam gìermek íatekban,
                vgian aʒon Varosbủl aban aʒ völgjben sok leani gjermekekis,
                ssoktanak ủala egy ben giủlni, aʒ iatek kedúertth s. mủlatsagerth.
                ki koszorủt köttet. s. ki tanczolt, s kj jacʒot,[462] ki ủerseth ėnekleth.
                Egykor aʒert mínden egynihaniat kölelön aʒ töbitủl úersent
                enekelni latnìgh, latègh egy ſʒözet kezettek, ki mind ſʒepsigell
                s mìnd giủnërösigell, ıllendö maga ủiselisell, ıdesìgell, kedủe-
                sigell aʒ töbith nagẏall megh hallataủolna, nem tudȃ ha
                termiszetimböl löne, ūagẏ aʒ ßerelemtủl (mert gıermėk
                ſʒiủiben rìtkan ſʒokot aʒ ſʒerelem ủralkodni) de nem törhetem
                ha nem mingíarth aʒ sʒep Angelıkahoʒ menik, s beßilleni kezdek
                ủele, s trefalni hol ßoủal s holl egẏeṕ kipen, uigezetre úersent
                akarik ūele ínekelni, íllien okal hogẏ ủalamelìkúnk ioban
                inekelne, anak ana aʒ masikủnk mínden ủersert egy, egẏ,
                erȯkötth,[463] ıgy hol eö czokolt engemet s. holl en öttet, nekem
                mínd egy ủolt akar ủeztetem s akar nìertem, mert ani karom
                ủolt aʒ nieresbenis mint az ūeztesben.
Lıcìda Oh boldogh s. igen ſʒerenczes Ember, ki minden
                kiuansagodban anni io tetëlett aʒ ſʒerelemnek hozad:

                                                                                                        Credủlủs
                
        

[p. 324]


        
Credủlùs. Sȯtt Boldogtalan szerencʒ ȏiȯnek mondgy inkab mert
                keủes ıdeìgh tarta aʒ aʒ öruendetes allapatt[464] kozöttunk, mert aʒ en
                gonoz ſʒerenczemnek atkozot czillaga, aʒ en öruendetes ìdȍmnek gìủnerȍ
                feníet, hamar az nagẏ bủủall. s úeletlen ueszellíel mìnt egy sȍrȍ
                köddel ủgẏ ell terete, oh h>[465] mellj igen kezel ıar az banat, mindenkor
                aʒ ủigasaghoz, de hogẏ szerenchetlensıgemet megh erched, egeʒ eʒten
                deigh tartot ủala immar aʒ aldot szerelem en közettem es Angelıca
                közȍth, melj ıdeigh senkì nem ìregdkedet reank. senkì sem ıgie-
                keʒet egẏmastủl el zakaztani benúnketh, hanem ủìgre ùgyan aʒ
                en kiptelen szepsigh kẏ engemet Rabba tȍtt ủala, mas leginekìs
                eſʒet ùèzti. Mellj legin mìdon en tōlem Angelìcat semi kìpen
                magahoz nem haithatna (mert ıgen ígaʒan ßeretet ủala engem
                Angelıca) giủlesìghben es aʒ arolo aʒ Angelica hoz, ìol lehet
                aʒt ertete hogẏ inkab szeretne mìntt aʒ elotth – Irıgelủen aʒert
                es ſʒomiúhoʒuan aʒ atkozot aʒ en jömoth kiūel erömomben
                mar bekeủel egeʒ eʒtendöt töltettem üala, s egy nap midon
                Angelica faradủa s. ìzadủa haza menne, s egy szep tízta
                forras mellet ẅlủín innia akarna, adigh hazùdoza aʒ
                arolo keröle, hogẏ mirges ìtalt ada szegínnek megh ínnía.
Lıcida. Ah nagẏ kegẏetlensìgh, oh hıtetlen gȯnoʒ[466] ember, hogj
                úehėtetet illen rettenetes ūitket lelkere, de mint ıara oʒtan
                aʒ ital ủtan ſʒegin Angelica.
Credủlủs. Minth mihelt aʒ dolgot megh hallam ottan haza
                fủtamam, s latủan, hogẏ egyedōll ủestengh ott aʒ fȍlden
                s aʒ egh[467] fele felöl emelúen kegíes szemeit s. kezeìth fulodozủa
                kialta az mínth lehete neùemeth, mihelt penigh[468] intek ottan ſʒe
                gin ream emelúın kegies ſʒemeìth, aʒ mìnt lehete, monda
                ıgen lasan hogỳ ẽmagamìs[469] czak aligh irthetem ùala

                                                                                                        (mond)
        
        

[p. 325]


        
(s mond) en ıdes nagy iom en ímmar elhadlak, mert aʒ en ſʒerniủ
halalomnak oka czak aʒ iregh Monthan ö ada alnoksagal mergett
megh ınnom: eʒt halủan el keseredem .es mìnt remintelen eſʒeueßet ember nagj
bumbȃ az eördȯre fủtigh s bủıdosni índolek:
Licida. Laddè hogẏ uigreis aʒ szerelemnek czak kin bẅ s kese-
                rusigh gemëlcze:
Credủlủs. Hogẏ penigh az ßegin üön attiam hirenekül ùalo eliȯ-
                tomath ne aletana[470] arra hogẏ ủagj uad szagatot ủolna ell, uagj[471]
                menj ötët uolna megh, annak ìnkab ne kesergene sʒegin ūȯn attiam
                raitam, egy attıamfıanak mindeneket megh ielentek. Azủlta penìgh
                míolta Angelica eʒ vilagbủl kimủlt, aʒ olta iḿar tiſʒer rekeʒtette
                be erös fagial aʒ ſʒep forasokoth aʒ erös tell, s az io niar is
                megh anizor szabaditota megh folíasokoth, de mind enni ıdeíghis
                megh czak ember ìarta osủint sem latam, ha nem czak ìtt bủidostam
                szíllel aʒ ördeken mìnd enni niaúalias ìletemben is penìgh, noha
                mar tíz eʒtendeie aʒ mint mondam, hogẏ it bolgok, niomorgogh,
                sem aʒ rút hauasokon ủalo keserủes bủidoſas, sem edes hazamtol
                úalo meſʒe taùozas, sem ehsigh sem szomiusagh, sem ho, sem
                hídegh, sem esö nem feleithete el ūelem aʒ en ſʒerelmes egẏetlen
                egy lelkömeth.
Lıcida: Bizon ha sem az niaúalas eletth, sem aʒ meße
                taúozas nem olthata sött megh sem lagethata benned aʒ te
                nagỳ búʒgo[472] szerelmedet enni sok eztendöknek, meghis
                megh kellet ẇolna eníhittenj,[473] mert tủdo dologh hogj az
                eztendők megh az köủet ùasatis elfogÿattıak:

                                                                                                        Credủlủs_
        
        

[p. 326]


        
Credủlủs. oh azok sem egẏ cʒalnierais sot[474] egẏ makſʒèmnire [475]
                sem mostòlhatak[476] ki az Angelìca abrazatiat. Ö maga az ße-
                relem önen[477] ket[478] keziủell, lelkemnek köllȇ köʒepete, me
                czete ủala bennem, igẏ aʒert ıḿar minden aʒ ıdönek hoßủ
                ủoltanal sem uarnam semmi könìebsigemet, czak azon ıarok
                ủala hogẏ az Angelicahoz, ủalamenire hazonílo[479] kegiest talal
                hatnek: Egẏkor azert sok hiaban keresesem útan latek
                egẏ ủiz parton egj ígen szep aſʒont, hogẏ az tudatlan halakot
                hórogra czalogatna, kinek kegÿes szemillíe aníra hasan
                loãk teczek az szegen Angelicahoz, hogẏ ha biʒonniall
                nem tūdtam ủolna, ſʒegennek[480] aʒ atkozot míregh miat ủalo
                ſzörniủ halalat, szaßor megh mertem ủolna raita esködnj, hogj
                úgyan[481] aʒ aʒ Angelica:
Licida: Ennekem ūgẏ tecʒigh hogẏ aʒ ollj szerelmes ember-
                nek kj taủol ủagion szerelmesiböll, nem kettes könìebsígere
                esigh, ha masat lat szeretȯjehez hasonlo kıpet úagẏ termetet.
Credủlủs. Jngien iol megh semeneʒhettem aʒ eö szep ủilagos
                kodo ſʒemeith, hogẏ mingẏart erzem ereiben sziuemnek
                hattni az szerelemnek titkos langíath:
Licida. Mint ıartal oztan ủele ſʒolalt nekj.
Credủlủs. Talam tiſʒer tatottam fell az ſʒamoth
                hogj megh ìelenczȇ neki ſʒerelmemeth es[482] mındenſʒer
                ualami felelem retente ell. kiben ủgj an el hültem,
                czak olljan ủoltam mint aʒ nema czak egitlen egẏ egẏ>[483] szot
                nem tủdigh[484] neki mondani ủgỳ megh tartoßtatta valamj[485] aʒ niel
                ủemet[486] Az Aſʒoni latủan hogj czak rea Amodȃ[487] ùala

                                                                                                        nagj
        
        

[p. 327]


        
nagẏ szemiermetesen elpirolla, s az ueszötis aʒ kíuell horgas ủala
ell eitủin, le hȧitta feiet, s nagẏ halgatủa egy sörö bokorban
ballaga, s elreitezik eleöttem:
Licida: Kẏ hamar elment ủolth
Credủlủs Az napsagtủll fogủa, noha mar ketczer hozta
                elö az jó niar az eö gẏủmelczet aʒ[488] telis aniſʒor foʒtota megh
                az föủeket aʒ ſʒep uiragoktủll, nem hogj eö en raitȃ könierúlne
                nem hogj siralim mia esnekj, de megh inkap keminöl ellenȇ
                s kegýetlenkedik raitam. Ez azert oka attiȃfia az en Ba-[489]
                natimnak es siralmimnak anakis hogj onan enel toủab nȇ
                búdastam,[490] hanem ìtúeletek az ördöben maratam. Bízony
                hogẏ azt hítem, hogẏ ha szinte az en esedesesem, s köníörge-
                ſem megh nem lag’ıiethatnais hozam az Jūlia kemen ſziueth.
                (mert Julia neủe az ūiz parton latam ſʒep Aſsonak)[491] talam
                Briseída az eö híẇ tarsa,[492] kẏ egẏ ígen tủdos, okos, aſʒon allath.
                ủagẏ szep szoủaủall ủagj bolcz tủdomaniaủall. megh engeʒtel-
                hetneje az eö kemen szöủinek gyöʒhettetlen ereiet hozam,
                De aʒ mint latam czak heaban faradủnk mint kettenis aban
                mert nem lattom, hogj semmi kelne dolgunkban:
Licida Hadgıarjon tars ne esel ketsigben. s. neis bủsūl
                feleteb az te ſʒep szörelmesednek kemen termiſʒetin mi lehet
                keminib az marủan könell, s mi lehet üiſʒont lagyab az üiznel
                megis lade hogẏ ủgyan ủigreis megh likaztia a kemin
                maruan[493] köuet. aʒ lagj ủiznek gjakorta ủalo czepegese
                bizal czak az ſʒerelemben s köneörögj nekj, rea felelek
                ủgẏ megh taneth minth jarÿ erete s. minemeö mestersigell

                                                                                                        ūerd megh.
        
        

[p. 328]


        
ủerd megh aʒ halott ủtanna hogj ha egikbȇ nemis, de az masíkbȃ
negh kel esni, oʒtan ha ugẏan semmi egẏeb neked nem haſʒnalhatnaíſ
czak az idöis lehetetlen hogj ualamel kesöre megh nem engeʒtelne
hozad eöttet, hallotam hogẏ idöuel[494] ebnek foga kopık, de-
cʒegh lonakis hata túrosodik. Enis penigh ualamiben haſʒnal
hatok parancʒollj[495] es eromeſt zolgalok, el megẏek ualamı
nadat ſzedek az hazheiara, hogẏ aʒ esö ream ne czepegien

Scena III.


        
                                                Actủs I Scena. III.
                                ſuspicio inijcitủr ex Pastoris sermone Cre-
                                        dủlı de amore ín Juliam Sılūani.
                                Dıenes aʒ ſiluanủs Jủhaſza ſʒol Credủlủsal
                                
Dienes. Besticié lam úgyan ìo az sokueſʒel feiemre nínt
                az sok legẏ az júngatara, ollj nap nínts hogj uagj juhaimíth
                ūagẏ keczkemet el ne lopnak.
Credủlus: Ahon io Dienes aʒ tartom>[496] juhaſʒa>[497] maid megh
                kerdem ha lattae[498] ma aʒ en ſzerelmes Juliamoth, hallade
                Dıenes lattad e ma ủalaholl:
Diėnes. Vıgıen ell; czak nem mondam, mi, hagý beket
                gondom uagıon most egẏ keczkemet lopak ell azt kel megh
                kereſnem:
Credủlủs. Alj mondok latādé úalaholl.
Díenes. Latam czak nem mondam mith
Credúlủs.[499] Mi lehetth eſzed üeßteö
Dienes. Hagẏ beket ne szoll. aʒ Iñertt
Credủlủs. Mi dologh czak ket ſzora. hallad

                                                                                                        Jambor
        
        

[p. 329]


        
jambor uagẏ[500] Díenes?
Dienes: Lam szinte mint egẏ dönge bogar ủgẏ bủsitaʒ! Mẏ kel?
Credủlủs. Mond megh ha lattade ủalaholl az en Tùnder Aßo-
                niomoth az kj az en ſziủemet el lopta:
Dìenes: Ha eſzemben ūehettem uolna mikor aʒ ſzıuedet el
                lopta, egẏ kis darabatt meghis elkırtem úolna benne aʒ boglocz
                kamnak mert maid negyed napia hogẏ semit nem ött ſʒegin
                hiſʒem bolondſagot beſʒıltetek, ti kık ìgẏ szeretkeztek:[501] Bolond
                ha ſziủed nem uolna úalíons szolhatnale ug> ủagẏ egẏ kūkủkoth
                vaý loptak ūolna ell ủgẏ az en keczkemeth aʒ mintth az te ſʒiủe-
                deth tölem, nem kellene moſt semmi faradnom:
Credūlủs. No ageb no! mond megh latad ė aʒ en kegiesemeth?
                mond megh!
Dıenes: Mond megh te is hat ha latadè aʒ en keczkemetth.
Credủlủs. Las agebet aʒ zödagon, mond megh ha latadè
                aʒ en ủíragomoth:
Dienes: Hogẏ tùdom miczoda aʒ te ūiragod, ha megh
                neūeʒed, latod hogẏ rakủa aʒ meʒö aʒ sok szep uiragh ſzalal,
                s neūesd megh mellik aʒ mert em propheta nem ủagẏok:
Credủlủs: Megh ſem tūdodé ky neủe en aʒt hitem hogj aʒ
                meniſʒer ſzolotam Vradal felöle, hogỳ bar megh[502] ne neủezemis
                túdod mít akarok:
Dienes. Nema Gıermeknek annia sem erthi ßaủat, en ſem
                erthetem mondatlan, the mit akarʒ, ha nem tủdom mikor

                                                                                                        reʒett.
        
        

[p. 330]


        
reʒet mủtacz ream köszöned aʒkor.
Credủlủs. Jủlia aʒ aʒ kitt kirdek.
Dienes: Ho, ho, ho. nem ủeʒett ủolna neked megh el aʒ
                ſzemed fenie[503] szep símaczka am aʒ köúerke pirosoczka io
                ủʒecʒke mint egy niủl czımerecʒke ollj feier mint aʒ en íngem
                karacʒon napian, aʒ melle mint egẏ gyömbelö retkecʒke
                aʒ orczaja mint egj parlagi[504] rosa, aʒ ajaka mint egj kis
                megh erth czereſsnie, ollj[505] fejer aʒ foga mint egj lizt langh,
                aʒ orra ủikon hoſzủczka mınt egj ủikon hamzot salata torsacz
                ka, ıo szago penigh mint az en cicʒkemnek aʒ kemencʒebȇ
                de hallad en aʒ tanaczom[506] legẏ anekül, mert bızonÿ egjben
                horgiủk aʒ gubath.
Credủlủs. Miertth mi gondot ủagyon neked rea:
Dıenes: Az hogẏ Siluanủs szeretöıe.
Credủlủs. Mellık Sıluanủs ė aʒ Vradeė.
Dıenes. Az tott beʒek
Credulủs. Ne jaczall.
Dıenes. Ki ủagẏ szegin mindenkor egẏut ủatok
                aʒ gaʒdamal mind eltigh egy’ mas niakan czủgotok, mint
                aʒ harangh aʒ en bakom níakan, s megh ſem tủdod.[507]
Credủlủs. Lehetetlen dologh hogj az kẏ ennekem illen
                megh hit megh probalt baratom, minden titkomnak
                tủdoia, hogj aʒ ennekem illj hamiſsat tenne.
Dienes. Azt nem tudom mind ủattok hamisoke ủagj ıga-
                ʒok, de eʒt[508] iol tủdom hogj Sílủanủs ínkab ſzereti Juliat
        
        

[p. 331]


        
mínt aʒ heia, aʒ tik fíat. No maradgj[509] ell ennekem az kecʒket kellj[510]
megh keresnem merth ſzolgalatomban tudgjak hamegh nem lölem:
Credủlủs. Allj mondok, ủarr ides batiam czak egẏ keủesse;
                hallad Dıenes Dienes, el megẏek czak kar: oh keserūes alhatatlan
                ſzerencʒe, miczoda ủi bủt foralß ísmet feiemre, kellj hinni
                ủalion, hogẏ Silủanủs ıllıen nagẏ arultatastt mi ellien
                ủalaha raitam, aʒ kÿ ủgẏ tecʒet hogẏ megh aʒ kett ßemenelıs
                ſʒerett ìnkab ủala engemetth, ennis mindennemö titkomot
                megh ìelentettem ö neki, rea biztam s rea tamaʒkotam, s rea
                hattam magamoth. Nem tudom mith hidgẏek, de migh be
                setetedik, uigire megẏek s ki ủeſzem ketsigemeth belöle,
                s ha ugyan igaʒ leſʒen aʒ jủhaz ſʒaủa, megh lattia, hıtemre
                hogẏ ugẏ allom megh boſʒủmot aʒ mint ollian arủlo erdemlj.

Scena IV.



                                                Actủs I scena. 4.
                                Silủanủs Amore Júliæ íncensủs partim Car-
                                        mine partim ſolủta oratione deflet et
                                        absentiam et Credulıttȇm[511] Juliæ
                                Sıluanủs ſzol ö magaban neʒuen ſʒellíėl Julíatth.
                                
Sıluanủs. Czak egy osủınien sem tủdom aʒ en ſʒerelmes ſʒep Jủ-
                lıamnak kısded niomath eỳ ioll iúta eſʒemben neha
                amaʒ ủölgien latam hogy holl lepell holj kelepczeủell
                madaraʒdogalth maid[512] aʒ fele ballagok, s niugoduan
                aʒ io szago föuekben megis enekgeldegelek, s ùgẏ mủ-
                latom ell adigh aʒ ìdött migh ủalahol megh lathattom it
        
                                                                                                        az tenger.

[p. 332]


        
az tenger szakadek milleth. .Oh nagẏ kerek kek egẏ di
                cʒöſsigh fenıeſsigh cʒillagok Palotoia, szep zöldel be borủlt
                uıragokal uıok ıo ıllato fóld taia, gallıakot ủiselȍ, czudakot
                neuelö nagi[513] tenger morotūaia.

Actus II.

Scena I.


                
                                                ACTVS 2. SCENA. I.[514]
                                Julia magaban ſzol elmelkeduen regẏ ſzerelmeröl
                                
Julia. Nem hyßem, hogi eghalat főld kereksigeben, aßonẏ alat
                ennalamnal niaualiasb szelenchetlemb, ez uilagon lehesen senkj
                En az en attiam hazatöl, az hol nagi gazdagon, nagi kiniemre[515] ked-
                uemre fol nütem s neuelkettem uala, holot szep lagi puha agion hal-
                tam, most meſze ki budosuan, az ketlemben elek s giaszotth uiselek
                agak keöze földen, kőuen hol heuerek, bizoni hogi minden hittem
                ez uolt, hogi nem sokara ueget erne az en keserues buidosasomban
                az neúemnek[516] salapatomnak, el ualtozasa, hamarebis megh talalȏ igy[517]
                az en lőlkemtöl szakad Tyrsisemet, de igen megh chala az remensigh
                mert latom hogi megh sem elegedet megh az gonoz ßerenche, az en
                keserő bummal. Och reghj atkozot s igen gonoz ßerenche, mert adad
                hogi ha illien hamar akaral tőle megh foztani. Och kegietlen iſten
                telen iregisigh, ha immar minden iomtől megh foztotal, foztotal uona
                megh iletemtőlis, hogi ha az en szerelmes Týrsisem, meregh mia aljtott[518]
                engem megh holtnak lennj, s azon ualo buaban atta bủidosasra ma-
                gat, attad uolna hitt uolna bizon dolgot, s holtam uolna megh ugian
                ualoban, hogi ok neköl ne buidosnek miatam niomorulton ez uilagh
                Kereksegeben szelliell szegin niauolas
        
                

Scena II.


                
                                                Actus 2. Scena 2.
                                        Brizeida s Julia szol egi masal.
Brıszeida, Isten agion ionapot Julia, megh hozad iuuek Ju>
Julia, Valami nagi gondod uagıon moſt, ne banchon Iſtenert kirlek
                
                

[p. 333]


                
Briszeida. Neße mit beßeli, azt ſem tugia mi szom uagiȏ uele.
Julia Talam tudom, fogagiuk ismet az Credulus szerelmirol akarsz s
                egieb hủ szokasot szerent trecʒelni uelem, s előtem.
Brıszėda Rea talalad de chak egi kichin dolgon esedezigh szegen, kit
                ha megh nȇ engedcʒ embernek sem tartlak ha nem kőnek ez utan, chak
                azon kőnőregh, ueßed, hogi előtem bezelhesen uagi ket szot ueled.
Julia, Jai io brißejda mit bezelß lam az eleottis, soksßor megh mon-
                dotam, hogi mind ketten chak heiaban halaztok, a feleol mast keres-
                hettek. kẏrlek iſtenert mond megh neki, uesze masban remenseget,
                mert eleob el futt az Oroßlanj[519] az Szaruas eleot, mint[520] en el ualtoztaſȃ
                az en tőkelet[521] s el uegezet tiʒta ßandekomot.
Brızėda. Ki kemeni uagi bar chak ezered resſet erredetid>[522] az faidolom-
                nak kiked eo ßenued ereted niaualias bizonj megh ßeledőlnel s iobban
                beßelnel, ha chak azt sem akarod szeginnek megh engedni, Neme
Julia Lam mondom hogi nem, nem, nem megh sem irtede.
Brízeda, Vaj eʒtelen, leßen megh oli üdeo hogi ez mostani dolgodot
                bizoni megh banod, olikor mikor nem tehetz rȯla akor forditanad
                megh őremest, az szokot ha lehetne de kőső leß akar, ilien szep
                s illien neuezetes, s illiȇ ieles legen ßered[523] tegedet, Kinek sohol itt
                az körnőghben nintſen masa, s megh sem kelli neked. Nem ollian am
                az, mind ne meli teies szaiok, kiknek, mind hogi serte snintſ az orʒaio-
                kon, azon kepen okosagh s nintſen fele> feiekben, halod meli hailandok
                s mind niargalnak, smind ualtoznak tetoua az szerelemben, akor meli
                szepechkek tekintetere[524] is, de oli kőnien[525] mosdulnak mind az aszu
                leuel, akar mi kis szélelőtis.[526] talam azt hißed hogj rutt uele hogi
                illien szakalos, hiſzem[527] aʒal szep az firfi. Mitt er aʒ fa zőld leuel nekől?
                s az Lois minemeó az Serin neköl? az madarak tollokal, s Juhok giap-
                iakal, ekesek, s az leginekis az szakalal, ad szepseget, tekentetet es
                bechőleted.
Julia. s No megiunk neki ha szakalos? Meczek a ßakalal agsagaual,
                s nemzetsegeuel, s akar okosagaual, ha semit nȇ gondolok ő magaual.
                
                

[p. 334]


                
Brisıa. Ha mind eʒekel nem gondolsz, gondol gazdagsagaual. Nintſs
                itt sohul nalanal marhasb ember, s ha azal nem gondolsz, ottan chak
                az tudomaniaual gondol, Hißem tudot minemeo bőltſ, hogi chak
                eneketis kűlemb kűlemb fele szep notakra mond, az Erdőkis[528] ugian
                zőngőnek az madarak repősnek bele, sőt megh az szep uadakis ëorőlnek
                őrőmekben, de megh Echois noha tunderaſzon,[529] megh felel neha Uer-
                seire, mikor ualamirol[530] ßol neki, s eʒt nem szereted am te Neszhet-
                cʒe: talam azt akarnad hogi fel akasztana magat ereted.
Julia Attöl nem keli felteni, nem uezti el magat nem hirtelenkedik uele
                bar ne felcʒ nem oli bercʒe.
Brizeıda. Miben tecʒik megh inkab az halando termeſßed,[531] az kegiesik, s nemes
                erkőltcʒ, mind ha azt ſzereti ember az kit tiſztesegere szered felete bizol
                io leaniom szepseged hez ifiusagad hoz. nem tudode hogẏ szepsegh, keues
                ideigh tart, ifi> s ıgen mulando romlando, ioßagh az emberben, ſzol> soli
                kit az üdeois, nem chak az beteksegh, uagi gonduiseletlensegh uehet el
                embertől, ne kettelkegiel azert ha ßinte oli feier uagis mind az ho solj
                piros mindtaz Rosa, mert tudod[532] aʒ ho is hamar eloluad, s aʒ Rosakis
                hamar el hulanak.
Julia Chak heiaban heiaban haniot az Borsod az[533] falra, chak heiaban hege-
                dőlz az malomban, mert nȇ szeretem sem most sem ez utan, hizem erted
                immar.
Brızeıda. Nem tudom mi uagj, ez harom keʒől; kegietlene uagi Iſtentelȇ
                uagi talam az ſzegien től retegsz, s abban nem merß szerelemben elnj,
                annak mogiat leliuk. Ez ſzeles uilagh tudgia hogi megh az Menibeli Ju-
                piteris forgot ſzerelemben. Szereteoie kedueert, neha Bikaủa[534] s neha
                Aranẏ eſsőue[535] s neha emez amaʒa tẇnt
Julia Oh lam ugian megh keseretell, te az szerelmedt beszeled[536] nekem en pe-
                nigh tudom regen mi űző, mert sok ideie, immar hogi sok keserues ni-
                laid hordozom sziuemben, regen esmerem immar sulios uoltad az adko-
                zotnak, most sem egiebert lakom az Erdőben,[537] hanȇ hogi hiuen es
                igazan, szeretek sfogadasomban tekeletesen, megh halok[538] megh elek.
Brıseida Nem ertesze uerem mitt beßelesz, szol niluan edesem.
                
                

[p. 335]


                
Julia Hagiarion ne keseredʒ, ennelis inkab, maſsor oztan megh mondȏ.
Briseida. Ertem szauabol hogi iol esmeri az szerelmed, noha azt tettetj
                mind ha nem esmerne, ha azert nȇ kedueled, Credulust hogi Juhaz[539] ember
                az semmj, mert Appollo is őrzed barmod ſzerelmeert[540] Adonis[541] azon
                kepen, de aʒert sokszor fekőt őlieben Venusnak, ha sziegienled aʒt
                gondolod, hogi talam uegereis ſzemedre[542] uetne s aʒt mondana, hogj
                te magadnakis uolt kedued aʒ eo ſzerelmehez, az ſemnẏ bar engedeo[543] le-
                gien az hogi ream őmmagam elhittetȇ uele hogi immar te ıngien sȇ
                tudtad, ha nem en chaltalagh megh, s eois őreouel[544] uett rea s megh őmagais
                aʒt fogia mondani, hogi egjıgő menẏechke leuen, nem alhattal elenne
                az eo hatalmanakis, s az en chalarsagomnakis.
Julia De chak kar hogi ſzolaz mert bizon semmj nem kelẏ benne, ſzintȇ
                el kesem miatad, elmegiek, mirtinamhoz amaz[545] domb meget uar hogi egiut
                madaraſsunk.
Briseida Eregj eregi nem hadlak migh megh eʒen, mert az sok uagasal
                dölle[546] az nagj fa,[547] ennel kemenebetis engeʒteltem en megh, had[548] chak
                el nem, megi megh, megh latt kegìetlenke, ha talam nȇ tudom mind[549]
                kerőlnelis.[550]
        
        

Scena III.


                
                                                Actús 2 SCENA 3:[551]
                                      Siluanusall. az regi szeretöie Galatea ſzol.
Sıluanủs. Oh sıralmas nap hogẏ sohol nem talalhatok aʒ em[552] edes
                szerelmes[553] Júliamoth..[554]
Galatea: Egesìggell lōlkem Sılủanùs.
Síluanủs. Ineȓt kirlek, hagẏ beket, tarcʒ dolgot nem kellíesʒ.[555]
Galatea: Volt aʒ idoie hogẏ kölliettim, nem ủſʒ ủala ıgh el akor, iol
                [lát]om,[556] hogy’ immar ell ủittetel elöled, maga egẏsʒer aʒ en kezeimeth
                mondot uala gieönierösíges oknek, ho hoʒ, feier Lilíomhoʒ, alabaſʒtrom
                hoʒ, aʒokhoʒ haſsonlitod[557] ủala: aʒ en ſʒemeimet penigh aʒ te magad
                
                                                                                                        ſʒemed.
                
                

[p. 336]


                
ſzemed uilaganak neủezet ủala, kikkel bar kedủetlen, úagy nem
                akarattomal tekintettemis read:[558] Boldognak mondotad magadot
                ūtannam. Ha penìgh czak hozad szoltamis fel ėöſʒtendöben[559] egjßer[560]
                nem tủttal erömedben mitth ennj. Seòtth egyszer ùalami hitủan
                gombos teömetis kaptad ủala ell kiủel aʒ fatıölt egiengetem aʒ
                feiemen, aʒ jute eſʒedben. minth ſʒereted? Mintth böczölled?[561]
                ugẏ tartottad minth egẏ ſʒẅ faias ellen ủalo erekliet. Ha
                azert akkor[562] olly igen ſʒerettel s mindenem . ollẏ igen tecʒet, moſt
                miert giẅleölz ollẏ igen? miert röſʒ ell? mi okaert fủcz ȇ tölem?[563]
                mierth nem ſʒolz ủelem? .Vallion nem azon haÿ, keʒ, aủagẏ ſzaje
                eʒ moſtis, aʒ mint aʒ eleȍtt ủolth?
Sÿlủanús. Aʒt nem tagadom: De akaratia egẏkwnknek ſem az most
                az kẏ akkor ủolt jutė eſʒedbȇ, hogẏ az baranẏfi sem oÿa ioban na
                gat az farkastủl mint te onod uala akor magadot en teölem: akkor
                (mondek) mikor az edes ſzerelmesemet erted el hagjủan, inkab ſze-
                retlek uala tiged, mint az girlicze aʒ eö egjetlen egẏ tarsath. Enis
                aʒerth mostan inkab giẅleöllek mint aʒ kigio az paẅat. Ha te akor
                mosoligottall[564] aʒ en siralmìmen,[565] melto hogẏ enis ūigadgíak s ne
                ūeſsek moſt az tieden: Aʒ mikor en akartam, te akkor nem
                akartad. Viſzont aʒert enis nem akarom ímmar moſt, aʒ mikor
                te akarnad, cʒak ennek okaerth hogẏ ūalamith kiuȃtȃ ſzeretem,
                aʒt moſt mind giẅlelėm s. ủtalom:
Galathea: Tugya aʒ Igaʒ Iñ, hogẏ akkor sem gíẅloltelek en tigedeth>
                ha ſʒinten ualami ủegínnek mủtatamis magamod hozad, aʒt aʒ
                emberek nielūetủl ualo feltembenis miủeltem: fökıpen aʒert
                hogẏ aʒ teökelletesíget s teöredelmeſsìgeth akartam benned
                keresni, s oſztan hogẏ keủes keöſerö ủtan job ẅzeöủen esnek
                aʒ ſzerelemnek edes giẇmelcze. Ah Sẏluanủs Sýluanủs
                ki miltan ủiseled aʒ neủed, tủdni illık aʒ ủad embe neủeth[566]

                                                                                                        mert
                
                

[p. 337]


                
mert nem czak ſzodrủl s dolgaidröl,[567] hanem neuedreölis, megh teczíkaʒ
                te nagẏ termizettednek kegıetlen uolta; Tudom ioll tủdom, hogẏ
                Jūlıara ủeszet eßed: ki igaz hogj nalamnal ıffiab, de hozad bizon
                sem hiủeb sem teökileteöb, s. ha ſʒinten ollj ıffiủ nem ủagyokis
                mínth eö, de rủtabnak ùgjan nem tartom azert magamot nalanal
                énís. Aʒ mi penigh ïgaſsagot, híủſsıgetth. s. teökiletesiget illeti
                arra ſem eö nalanal, ſem maſnal ſenkinel ez ủilagon alab ủalonak
                magamot nem tartom. Seött ha ualami dicziretitth ủagẏ iủtal-
                matt erdemel ez ủilagon emberek keözet, aʒ tiſʒta s teökiletes
                jamborsagh, en uagyok aʒ kẏ bator ſʒiuell merek aʒal kirkedni,
                hogẏ egẏ aloth eʒ feöldkereksigiben ſenki nincz, ki annak jutalmat
                s haznat ígazaban .s. meltaban megh erdemli nalamnal.
Sẏlủánủs. El[568] megyek eleöle, mert aʒ nap eſtigh sem hagj beketh!
Galathea. Jủs fús. neſʒe mint megẏen aʒ kegẏetlen: Oh en
                keserủes szerenczem mellj saniarū kipen giötrez engem hogẏ aʒt
                kỏlė köuetnem, aʒ utan kel faradnȏ keduem ellenis aʒ kj elfủtt
                elȯttem, oh te hamis ſzerelem, miert eröltetcz annak szerelmere
                aʒkj ıllien ígen giủleli szegin feiemeth, Moſtan úeſʒem eszebem
                hogy’ igaʒ ủolt az mit ecʒer beſzel úala ennekem, Briseida, aʒ
                ſzerelemnek ígen tūdos Doctora, hogẏ aʒ kẏt ember mereßnek ſʒor-
                galmatosnak ủell aʒ ſzerelemben, arra igaʒ hogẏ ritkan köllj
                czak io szeḿelis tekinteni, hogẏ ne hagẏon ember bızodalmath
                        magan ẃenni,[569] ne alıcʒa embert köʒ marhaua, hanem szajan
                kell ūiſeldegelni[570] io remınſigell, ủgy hogẏ aʒ kedủetlen te-
                kintetes kegielem gianȃt esek neki, de aʒert ember oʒtan
                ha megh tapaztalia tekelleteſsigetth s nilủan lattia hogj nincʒ
                mit felni töle .s. miert ketelkedni hoza, aʒkor oztȃ io kedủeth
        
                                                                                                        múttasd
                
                

[p. 338]


                
mutasd, hoza neki hogẏ az reminsegh ki ne ẅʒe aʒ ſzerelmet sziue-
                böl, mert igen ritkan szokott az ſzerelemnek uíonnan giủlt tủze ot
                sokaigh egni. hol remınsiget nem raknak rea, s bizodalommall nem
                gıereztik. Oh ủaiha fogattam ủolna –[571] nem kegyetenketem ủolna
                azkor elene, aʒ mikor sok probalas ủtan nagj szantalȃ dologban
                megh bızonittotta ủala tekìletes szerelmet hozam, most bezegh
                nem nielnek enni keserȍ sok bútt:
        
        

Scena IV.


                
                                                Actủs 2 Scena 4.
                                        Brıseida szoll Credủlusall
Briseida. Am lasd am ha ìllien roʒ Ember hazugsagahoʒ
                kepest kelli ketsıget s gıanosagot feiedre ueñed, czudalom
                eſʒes ember leủin: hogj eʒ fele bolondsagot hiſʒes egẏ czep iga
                ſagh ṅi[n]cʒ[572] aban, hamareb laknak aʒ halak aʒ ſʒaraʒ homokon mint
                aʒ Sẏluanủs feleöll en eʒt ell higẏem:
Credủlủs. Hat immar mi haznert monta Díenes ennekȇ olljan
                egyıegyö paraʒt ember ủalủan, ha igaʒ nem ủolna. Hoho moſt
                uiſʒem eſʒemben míert sietal ūolt gjakorta alas fel Sẏlủanus
                Uram aʒ Jūlía haza elötth:
Bríseıda: Egẏeb szukseghe eʒt nem ủoltè ſʒabad aʒon elö menj
Credủlủs. Mi ſzöksıgh ủolt úalion, ſʒínten ollian gjakorta balla
                gni alla s fell, uai hogẏ nem tūdod, hogẏ aʒ horgon ūagion aʒ ele-
                del; kere aʒ halakot czalogattíak.
Briseida. Ot uagyon az icze, czak nem mondam mj. felsi
                ges Iñ, ualion ſzerettete ủalaha ủalakj, hogy maſtủl nem feltette
                ủolna szerelmeset, s kẏ ủgẏan ne ketelkedet s gıanakodot úolna
                ſzerelmesehez soha:

                                                                                                        Credủlủs
                
                

[p. 339]


                
Credủlủs. Oknekủl bıʒon ıgen bolondsagh az kj gjanokodik de aʒ mínek
                ember bıʒonios ıelet latia, analis nagjob bolȯndsagh ha megh sem ủeßi eʒiben.
Brıseıda: Vallıon melligh ielben esmered hogj ſʒerelmedben elarủlt Sylủanûs.
Credulủs. Mıhoda nagẏob iell köllj anal, ha latom hogẏ Jủlia, ha
                czak rea tekintekis ottan le haitia feiet el foldolủan[573] tölem menten
                megẏen elölem, kiczoda ollj ủak, aʒ kj okat annak eſʒiben ne ūegye.
Briseida. Niaualias ki almos serkeni fel szegenj s teröld megh
                szemedeth neʒhecʒe miủel almodnak, neha ö magokban aʒ ſzerel-
                mesigh: Hallad ủram fia czak moſt keʒdette illj kömen lennẏ Jủlia
                hozad, tekıntete inkab ủalaha iol szeḿel read, ủallion holl treczell
                shol neẅetkezet, kȇdtek[574] egẏmasal, s ki latta hogẏ Sẏluanủsall niaia-
                skodot ủolna, ladde balgatok mint uagion:
Credủlủs: Ne hagyaron, aʒ nap elnem megien s. el nem niủgßik
                adıgh, hanem nilủan uegire megẏek, ủalamint s ủalo hogẏ iarok mertth
                az minemö nagý bûsủlas lelkemre szallot, á’mint lehettetlen dologh
                hogẏ czak egy tsep[575] niugodalmamis leheſsen ủaloban megh nem irtem
                az dolgott mint ủagyon:
Bríseida. Oh dủhos gıanasagh, mell igen el follia embernek
                sziủeth, aʒ te halalos mírgeth, im mellj hamar be tölted keserö miregell
                az ollj ſziủeket, az kıket az ſzerelem, giủnerösiggell s edesegell taplal,
                De te Credủlủs ennekem aʒ ủtan beket hagy, ne kunioral ủtanam
                s ne tủdakoʒall tölem, ha Jủlia enheszike hozad ŭagj nȇ, se ne sủplical
                aʒon, hogẏ öttet hozad, haiczom, ha nem hogj mas hoʒ, mert aʒert ol’>
                hogj ilj hamiſsat hiſʒel[576] felöle, mert ha eʒ ủtan melleted ſʒolok bar:

                                                                                                        Credủlủs
                
                

[p. 340]


                
Credủlủs. Latode ſzep dologh Iſnemȓe[577] mondom, megh eö harag
                ſzigh, hogẏ karoman törödöm seminek tartod te aʒt hogj ıllen nagẏ
                ſzerelmes, mitöll, sött az eltötö, lelkemtȯll foʒtiak megh ſʒegin feiemeth.
Briseida: Jnert[578] ne bolondoskogıal. s. ūesd kj ſʒiủedböl eʒ okne
                kủl ualo hamis gıanosagoth, s hıgy megh engemis ủalaha uagy egj
                dologban, mert en tūdom mítt beßıllek s fogati[579] szōtt[580] koniėregh[581] Jủ
                lianak, ne gondoll uele, ha ſʒınte harugosom tökintis read. Nem
                latode aʒ tulokis mit miủel, míkor megh szélidítygh,[582] mint rủgh
                kapal öklel, de aʒert ugyan nem sokara megh ſʒeledül s ủiseli
                az ıgat. Aʒ regi fenniủ fais elegh kemin, de aʒert sok ủa
                gassall ủgyan ledül sött megh az erös köſʒiklakonis megh tecʒik
                neholl aʒ hangẏa niomis, à holl ſok hangỳak iarnak konìorủgj
                czak gıakran fohaʒkogyal, sirūan elötte, tudȏ hogẏ nȇ artaʒ ủele.
Credūlủs. Veſʒek s te nem akarʒė hat az ūtan melletem ßolni,
                nem elege, hogẏ el arủla Sẏlủanús, hogy te is el alaʒ melölem
                Aʒ mi az neki ualo köniergeſt illeti, aʒt en nem tủdom, de mond
                megh ha ugyan nem akarſʒe eʒ utan ſʒolgalom lenni elötte.
Brıseıda. Ne aggja Iñ hogẏ en megh ſzuníem ủala, ha
                te neked ſzolgalni sȯtt ıo lelki esmeretem ſʒerint mondhatȏ,
                hogẏ soholl senki snincz iob akarod neked ennalamnal, s
                ha aʒ ördö ſʒolhatna, aʒal biʒonittanȃ hogj ſʒantalanſʒor
                ſzollotam melleted Jủlıanak, de hogẏ aʒt hagẏom hogj ma
                gad ſzoll s. konierogh neki, aʒt czak aʒertth mondom, mert
                nekem ủgỳ teczik, hogj foganatosb sokal akarmellı
                aſʒonnakis aʒ szerelminek maga szaua mint iʒengetese
        
                                                                                                        s aʒ iras
                
                

[p. 341]


                
s az iras, de sem aʒ köủet sem aʒ leuel[583] nem jelenth alazatoſsagot,
                ſem boczatt sziủe ſʒerint ollj fohaʒkodoſokat, ſem ollj keserủes
                kȯnıueket[584] nem hulat, mint aʒ ſzokot, ſzereti öt elȯtt halatnj
                aʒ kj aʒ leweleth ủagẏ aʒ köuetett köldette ki, mikor ſzeretoie-
                ủel beſʒel, ugẏ teczik hogẏ míndent aʒ mitt szoll Cupído ủagẏ
                Venus ömaga sūgna föleben:
Credūlủs. Megh lehett hogẏ talam fog úalami ủegre ha nem
                mıngiartis embernek bủʒgo köniergese, aʒ ollían Aßoñál aʒ
                kinek dıczösıges szinìe aʒ emberi kepet megh nem[585] hallodta,
                ūagẏ aʒ kj czak ollj,[586] ha ıgen szepis mınt eʒ uılago kiūalt ſʒepek
                keʒöll egjk:[587] . . De nem nagẏ lehet ith aʒ dologh. Laddé
                minemeök ennek az ſʒemei, s miủel ßep akar melẏ Túnder
                Aſzonnalis mideön tetoua kegieſsen dủjteögetėti,> mellj nagy
                ſzereleḿell ſzıkraʒnak ſʒelliell.: kıkkel niha mikor akara-
                tıaual uígan tekint ream, tủdod mint aʒ hoo aʒ Veröfenben
                ūgẏ oluagyok el aʒ eȯ ſʒerelmiben.Mi kıppen hogy aʒ
                leppentieöczke aʒ giertia langhoʒ ūalo erömiben, aʒ gıertia
                langban akatua ẅtj magat, enis erömeſt fẇtem aʒ eȯ
                kedủerth nagẏ ſzerelemben lölkemeth. De úıßont ha
                keduetlen tekint ream, mint aʒ balủan, czak el nem eſem mint
                remintelen ember ietemben, czak el halok s el hẇleök eleötte,[588]
                ki miat minden ſziníem ottan el ualtoʒık. Neha mint egy Nema
                czak ſzolni ſem tudok, s. anira uagiokımmar hogj ha aʒ üeghettetlȇ[589]
                keseröſıgböl ualami io teteleddel ki nem menteʒ, mait iletemnekìs
                uege leſʒen, tẁled fẅgh aʒert ides Aſʒoniom aʒ en ıletemnek
                mìnden reminſıge:

                                                                                                        Brıseıda.
                
                

[p. 342]


                
Briseida Ne keseregh, Im fogadom hogẏ ismeth ſʒemben me-
                giek ủele: De ha ualahogy eʒenben Jủlia aʒ te ſʒerelmes elen
                siged read talal; ha ſʒinten megh nem rerszis ủelė ūini de el
                ne fủs elöle, ha nem ủess ellent nekj, ha ủagni nem merszis hozza
                ne fellj ſeḿıt, ha ſzinten haraggall leöıs, read ſzemibeöl aʒ
                ſzerelemnek tẅʒes nilaủal, mert giakorta eleöll jaroja aʒ
                ıgaʒ ſzerelemnek az köminsigh s aʒ ellenkedes.
Credủlús. Aʒt miủelem aʒ mit mondasz[590] im íde kell egj bara
                tomhoz mennem. Isten hozad; Aẏanlom zolgalathomoth s aʒ
                en elethemetis.
Brıseıda. Nem kell annak ayanlas, az kıteöl ßorgalma
                tos gond ủiſzeles úagyon, Eregỳ, ủisellien Isten s aʒ ſʒerelem
                jo ſzerencheūell.
        
                

Actus III.

Scena I.


        
                                                ACTVS. III. SCENA PRIMA[591]
                
Credủlủs. Aholl[592] latom tauủl, hogẏ aʒ agag keöʒeöth.
                egẏ igen ſep kegies jeödeögel,[593] ugy teczik aʒ mìnt aʒ ke
                pireöll, esmerem hogẏ Julia, ha aʒ ſzemem megh nem cʒall,
                kẏ Julianal egiebet ſem tủd neʒni. Eö bıʒon eö, oh
                boldogh uiragoczkak, kik uiselitek az eö aldot labaczka
                inak niomdokat, ủgyan irillem hogẏ labaiual íllet
                benneteket moſth. Moſt ìdeje immar aʒ en niaualiam
                beſʒileſenek es gyȍgietaſomnak: No hoʒza had en
                nielūem s ſzol nekj es kegỳelmet kerủin nierẏ ſegedelmet
                teölt. Mith filz hıſzem lam eö maga aʒ ſzerelem
                batorith .s. tanit, mith keölleßek ſzolnod. Oh te
                felsiges.
        
        

[p. 343]


        
felsiges szep Venủs Aſʒon agẏ kerlek ollj ereöth s ollj hatal-
                math moſt ennekem regj keserủes ſzolgadnak hogj geörjeſʒthessȇ
                feöll ennek ſziueben ſıralmas keöniergesemmel aʒ kegẏesigeth
                s. kegÿelmessıgeth.
                Szep ủiragok keöʒt jaro ſzep ủiragh Isten teölcze be mındȇ
                kıuansagodoth.
Júlia Aʒ gondom moſt hogẏ ủeled treczellíek?
Credủlủs: Ha ūalaha czak egẏ mak ßemmre megh eſtel
                ủalakj keȯnıergessen. Allj aʒ eleö Jstenert ne ſies ılljen
                igen el teölem, irʒeddė hogẏ aʒ uereöfenith mellj híủen
                ſẅth moſtan. Níncʒ ſemmi lad ſem madar ki moſth aʒ
                arnikon nem niügodnek, ủagẏ cʒủrge pataknall aʒ
                joſʒago fẅuekben, ūagẏ ʒeöld agak keöʒeth fan aʒ hẅ-
                ủesben. Alẏ kirek egý keủesse .s. ne tilcz el siralmas[594]
                ſzemeimeth, aʒ te regen kiủanth ßep ſzemeidnek neʒeseteöll.
                ủed hozad aʒ en esedeʒesemeth. s engengied halgatnom
                aʒ te ſzodnak gieönieörẅ edes beſzideth. Nem úetek
                bizoni köniergesemmel ſemmith te ellened, es maid ủgjan[595]
                el mehecz oſztan, merth megh igen feön aʒ nap.
Júlia. Mond el hatth gyorſan Verſed, ìm megh halgatom
                de mı haſznod benne, ha tủdod hogj cʒak kar hogẏ beſʒelz
Credủlủs. Tủdod ſʒerelmes edes egẏetlen egy leölkem
                hogẏ aʒủlta immar ketczer rúhaʒta ʒeóldben az
                kedues taúaß az ſʒeles feöldet megh adúan aʒ föueknekìs

                                                                                                        az ſʒep.
        
        

[p. 344]


        
aʒ ſzep ùiragokath, az faknakis kölemb kẅleömb, fele szep
                gyẅmeölczeökėth, aʒ miulta ſzerelmedre feöl geöreſedủın
                ſzep ſzemeidnek menneẏ ủilagosagaủal ſʒiủemed ideſem
                el tolủajlotad, aʒủlta magad nagẏ[596] bizonſagom, hogj mìnd czak
                az uttanad ủalo, keserủes kialtasímmal ʒeöngeötek aʒ ủadon
                erdök keößeth,[597] houa toủab, mind cʒak kegyetlenkettel raitam.
Julia. Aʒ mikor aʒ Emberek aʒ Jủhokoth az Farkaſra
                bizak, s aʒ mikor ſ aʒ fẅlemílek aʒ Tengerben ſzollanak
                akor leſʒek enis kegies s. ſʒerelmes hozad:
Credủlủs. kẏ hınne feölsıges Iñ hogẏ ìllien: nagẏ Isten
                telensigh. Angyalj ſʒepsighben effele kegıesnek szıūıben
                illien nagẏ Istentelensegh, es ßerniủ kegẏettlensigh ủral-
                kodnik? Talam im eʒ repedeʒet keȯßiklaktủl ßöletel?
                ủȧgẏ Cartago hatariban, Oroſʒlantejet ittall! Vagẏ aʒ
                Armeneẏ Pardủßok Cʒeöcʒeit ſʒoptat; Aʒ minemeö
                kegjetlen ủagý? Aʒ ſʒep Díana aʒ Vadaſʒaſnak[598] Iń
                Aſʒonia, gjakran elhatta mulatſagat, s fegyelmeteſſen
                halgata aʒ en Verſeimnek Siralmat, seött megh aʒ
                ėördeögh, Hedgyek, Veölgyek, Berkek, tenekis hal
                ủan, aʒ en keſerủes enekjmeth, melletem keöſerủeſen
                megh zeòngettek. Czak the egýegýủl ſʒep Jủlia
                hogẏ Iſtentelen kıpen .nem könierủlʒ rajtam: Seötth
                latom, hogj ſʒınten ủgỳ ìlʒ kinnoḿall,[599] s.[600] könhủlataſim[601]-
                mal, mind egj kedủes eledelel.

                                                                                                        Julía.
        
        

[p. 345]


        
Júlia. Tiſʒtes kis eledel bator: nem ŭeſzedé eßedbȇ
                ßegenj, hogj ínkab idegenith eʒ mind idesiteʒ magadhoʒ
                effelủl engem, ha niluan lattod. hogẏ ſeḿıt nem haſznalʒ
                en nalam aʒ ſok siraſſoddal. Merth ſirʒ míndủntalan[602]
                elöttem? Minth úetcz ekedell? Mìnt giẇtred magadot
Credủlủs Ketelen uagẏok úele, mert az nagẏ ſzerelem
                es aʒ te ſʒepsıgetủl megh birth eſʒem s fel geöriedet kiuȃſa
                gom, eröltett rea. Szolnom kell aʒert s. sírnom, nem
                halgathatok akaratom ellenis, aʒert aʒ ſʒerelmet szıdgjak
                bennem, kegẏetlen s ne engemet: jol lehett en ſem keptelen
                ſem tízteletlen, sem lehetettlen dolgot nem kiủanok, ha nem
                czak aʒon keöniergek, hogj ne legẏen ellened, ha nȇ legẏen
                ſzabad batran ſzep ſzemeidre neznem.
Jủlia: Bízonj ſzanȏ veſʒed níâủalıadoth. s banom
                hogý aʒ igaʒ ſzerelem miath, valacz anni ſok bẅtt,[603] s banȏ
                aʒis ſziủm ſzerint, hogẏha akarnȃıs nȇ ſegithetlek s nȇ
                kóníebithetlek ſemmiủell, aʒert laſsad, mert engemeth
                czak híaban. igyekeʒel hoʒad haitani.
Credủlủs. Ha ȧʒ Iñ mint az Menneý s földj ſzep-
                sigeket epen. s gÿöczöſıges kipen teremtötte, nem
                tudodė, hogj ollj ſzinten aʒ ſzepsigh s aʒ kegẏeſıgh
                nelkủl, mint aʒ ıo kútt aʒ forras nelkủl, s mint az ſʒep

                                                                                                        fíatal.
        
        

[p. 346]


        
fiattal, ʒeöld ágh gyẇmelcz nelkủl? Ha aʒt tartot hogy
                nem ìrdemlem az te ſzerelmedet, am bar ne ſzeres engem
                czak enged aʒt hogj en ſzereſelegh tígedet, s ha ſzınten nȇ
                kedủelet s nem beczöletthis, meghis czak ne utal tellesi
                gėll aʒ en ſzerelmemet: s ha ſzerelmeſet nȇ lehettekis
                legẏen ottan czak rabot megh illek.
Jủlia. Nem kell ſem ſzerelmet ſem ſzolgalatot ſe rabsa
                gott, akar ki ſzeretöie, szolgaía rabía legỳ, czak nekȇ
                hagẏ beket en el megyek.
Credủlủs. Ne sies en ides fönies Napȏ, mert ha
                te elmed, en maid ugẏ maradok aʒ köſeröſıgben, mind
                aʒ seteöttighben. Ur Iń mítt ủittetem ollj nagẏod
                ellened, hogẏ hozam nem engeʒtelled? Oh ſzerelem ſze
                relem, mikor ſzektem megh az te teörủınedet, hogj ellenem
                ígẏ köminetett, lam ſenkit nem gıẁleölel en nalamnal in
                kab ez vılagon, de míth panaſzolkodom, hıabȃ, ha
                mint czak Sẏluanus ennek aʒ oka. Haladatlan teköle
                tlen roʒ ember, te tẇled reminlettem ſegitsıgıt, tetẃled
                ủartam minden jot, Neked jelentettem megh minden ſze
                relmes kiuanſagimoth, ıgaʒnak alituan tiged arủlo
                s neʒhecʒe mint al> arūlʒ el, de bar remintelenủl

                                                                                                        halẏak
        
        

[p. 347]


        
hallýak megh, ha magam ket keziủel nȇ alom boſzumoth
                megh raitad.

Scena II.



                                                ACTVS III SCENA Secủnda.
                                        Sẏluanủs inekelue beſʒil aʒ Tunder
                                                Aſʒonnial Echoual.[604]

Sẏluanủs. Nappal uagjon aʒ fileken, niulaknak aʒ
                Agarak, viſlak[605] miatt bantaſok s. ãʒ halaknakis Napal
                ủetėk megh az halokot, s horgot, s aʒ Szanto baro mìs
                akor ủiſelj aʒ ígath, de eyelre kelủe midön aʒ fönies
                holt fel terieʒti uilagat, mìnt niūlak, Halak, barmok
                bekiủel niugoʒnak, czak egẏegiwl nekem, hogy ſem
                ejell, ſem nappal nincz ſemmi niugodalmȏ, mert mind
                eẏel nappal czak az ſzerelem töziben igegh, de maẏd
                ez kőßalnak panaſzolkodom enekemmell.
                        Oh magas kőſʒiklak, ki etlemböll nötth fak
                kit nagý ſzerelmem tẅʒen ıgaʒ bıʒonſagim vattok, mert
                kinaím tudgẏatok ſzınten mint en. [etc.]
        

Scena III.


        
                                                ACTVS. III SCENA Tertia
                                                Briseıda ſzoll Sẏluanùſsall.
                                                
Brıseıda. Az mínt Júlıatúl irtem nȇ oknelkủl pa.
                naſzolkodot aʒert az ſzegin Credủlủs, mertaʒt mongẏa

                                                                                                        Julía.
        
        

[p. 348]


        
                Julia hogẏ ugẏ jar utanna Sylủanus, es ollj ſzakadatlan töle,
                mint az galamb edes feleiteöl.
Sÿluanus. Ihon jẇ Briſeida jḿar nem kirdeʒkedhetem teö
                beth Echotöl magam felủl
Briseida. Ihon ủagẏon aʒ arölo Sÿluanùs. Ezt kelle Cre
                dủlủsal miūelned. Soha nem hittem hogẏ illen hamis legẏ nekẏ[606]
Sẏluanủs. Sem Uẏa ſem gallera eb ủegye magara kirlek
                ha lehett ne korpaʒ ìo aſʒonìom, merth nem alhattia az fejȇ
                az hiẅ lủgott, de mi bolondſagoth hiſʒen Credulủs is el feleö-
                lem
Briseida. Im holl megh tagadıa. Mitth tagadod hamegh aʒ
                agagh, fak keöuekis tudgyak minden alnoksagıdoth ha
                maſson czeleketted uolna ſoha nem bannam, ſem czủdalnam
                ſeotth mentenelek, mertt ennis tuttam iffiủ koromban mi
                czoda az ſzerelem, kj ſemmi nem egẏeb, ha nem egÿ ŭak cʒa
                lard gẏermek, de Credủlủſt el arolnod biʒoni nagẏ bẅn[607]
                nagẏ ßegín, bıʒzon igen banom magaderthis.
Sẏlủanủs: Brıseida megh boczas: En Credủluſt el nem
                arultam, s te ugẏan arủltatasnak neueʒted dolgomoth bi
                ʒonìtom aʒ eördekkell kik aʒ en tudomani tetelemeth
                halliatok hogẏ nem en ủitkem.
Brıseida. Nincz s nemis lehett ſemmì ıgaʒ ment
                sighed magatủlis megh kelliene pirủlnod, Julıat ſzere
                tedben mert nem czak egẏ fele aroltatasd miủelß[608] am
                aʒʒal, hanem ketfeleth egẏ ſʒerſmind: mert aʒ te igaz ba
                ratodnak Credulủſnak arūloja uagj, s aʒ Galateanakıs[609]

                                                                                                        aʒon kepen:[610]
        
        

[p. 349]


        
aʒon kipen kinek uidam ſʒemeit jute eʒedben hogẏ egẏßer aʒ magad
                ſzemeiủelis ínkab ßereted úala: Eʒè aʒ ıgaſsagh Eʒé aʒ teökelle
                teſsigh. Ha egẏet nem niʒnik talam eʒʒemnell.
Sẏlủanủs. Aʒ minth latom megh aʒ feöủek s ủiragokis kẏ kial-
                tıak az en nagẏ ſʒerelmemeth. Latom bıʒon en magamis, hogẏ eʒ
                ſʒerelemmell en ollj nagıoth uitek hogẏ melto kiki giwleöliëön
                erte. Vallom s nem tagadom en magamis, de te ſʒerelem magadra
                hagẏon, hogẏ nem en ūitkem, hanem tíed, mert aʒ minemèo haloth
                ennek eleötte aʒ Galatea abraʒattiara ennekem ủental ủolt, ủgian
                aʒont ủontad moſt Julìat ßemeliere: De ennek feö oka aʒert
                cʒak az Galatea tẅrhettetlensige, kj miat mideön remintelensigbȇ
                eſtem uolna, s minth egẏ haba ủgẏ jarnek aʒ meʒeön ßeliel, akarȃ
                aʒ Júlia ſʒepsigiủel aʒ Galatea miath ủalo bủmoth el nernem,
                ủgẏ mint ſʒeggel ßegeth, de igÿs chak niaủalíara jủtottam
                noha bủ eleȯtt futottam.
        
        

Scena IV.


                
                                                ACTVS. III SCENA QVARTA
                                                  Dienes szoll Galateaủal!
                                                  
Galathea. Hala Istennek hogẏ megÿs kónìeb, hogẏ neha en
                túlem fủt de aʒert ủgẏan nem ủtal!
Dıenes. Egeſsíggel Viragom? aʒt halom hogẏ edesb aʒ
                ſʒad aʒ lagẏ saẏtnal.
Galathea: Erthetlen lam ollian ủagy’ mint aʒ Vrad!
Dienes - Ha. ha, minth haragßigh: lam mondom hogy’
                nem miuelem egỳ keörȍdeȍth, hanem tıʒeth cʒak paran
                czollj. megh alkoſzủnk mj edes uirem:

                                                                                                        Galathea.
                
                

[p. 350]


                
Galathea. kẏ treffas ìm Vram minth ha him Varro tarſam ủolna
Dıenes. Czi, czý, cʒẏ ki keöủer, ủaẏ ha megh foghatnam!
Galathea: Kiủel beſʒílez?
Dienes. Egẏ Tengelíczel cʒj, cʒẏ cʒj.[611] Neſʒe minth jeö aʒ
                ſzomra, ha lepem ủolna maid megh foghatnam:
Galathea: Megh aʒ ebeth, hagẏ beket annak Ihon laddè aʒ
                ſzep íngeth? neked adom en eʒt, ha ím eʒ kosarka Epperíeth
                el ủethetned en teölem[612] az Vraddal bızonj cʒak eʒennel ſʒet
                tem en magam ketth keʒiủell.
Dienes. De ide adode aʒ ìngeth?
Galathea. oda!
Dıenes. Talam czak Treffalʒ?
Galatea. Nem treffalok biʒonj[613]
Dıenes: Megh merße raìtta eskẅnny?
Galath. Megh akar ſzaſzor![614]
Dıenes. Hogj nekem adoth aʒ ìngeth ha el ùeszj Sylủa
                nủs teöled aʒ Eperíeth?
Galathea: Neked adom lam mondom hitemre.
Dıenes: Ad ıde az eperieth s ted ell aʒ íngeth had
                allion keſʒen!
Galathea. Bathor ủalamellj oraban kered oda adom
                ottan cʒak ủegẏe el Sẏluanủs aʒ Eperieth:
                
                

Actus IV.

Scena I.


       
                                                ACTVS IIII SCENA PRIMA.
                                        Credủlủs Beszẏl Sẏlủanủſsal!

                                                                                                        Credủlús
       
       

[p. 351]


                                    
Credŭlủs. Czak kar nem meſterkedhettel úgẏ Sẏlủanủs hogẏ
                dolgodot el fedeʒheted ủolna eleöttem. Nincʒ ollj úekonj ſodroth
                fonal, ki ualo, ha aʒ ủereöfönre ne kellien, titok ſnincʒ ollian, kj
                ủalaha ki ne jelennien.
Sẏluanủs. Mi dologh talam bort ital? mith garaʒdolkodol[615] en ủelem?
Credủlủs Nem cʒak garaʒdolkodom aʒ the hittetlen ūoltoderth
                hanem ugyan eſʒue horgẏủk ma aʒ marhath.
Sylủanủs. Valamerth? Vallion mi hamiſsad ủolth, ủalaha en
                teölem jambor, hogẏ igẏ partolkodol?
Credulủs. Mi hamiſsan?[616] megh aʒt kirdeth! the hozad en ủgẏ
                biztam minth magamhoz s a’hoz kepest tanaczotis kerdettem töled
                mìnth megh hitt baratomtủl, dıczirủin holl ſʒemeth kell keʒeth, holl
                ſzauath, holl homlokath Julianak elötted, aʒt alitủan hogẏ orūos
                lannall>[617] ìnkab hogÿ ſem el arủlnal niaủaliamban s ha tekintem
                hatt nem baratom, hanem halalos elensigem úoltal ennekem, mert
                ſok eʒtendeigh ūalo ßolgalathomnak minden bereth erdemeth
                elủeʒtetted teölem: hogẏ miuelhetnek illyen arủltataſt raìtad
                Tudom hogẏ engemeth illien jo tarsodoth s baratodot arúlsz
                ūele, engem mondok kinek mindenkoron ajanlotad ſzolgalato-
                doth! Eʒe aʒ igaʒ baratsagh s tekilletes íamborsagh:
Syluanủs: Hallíad im megh mondom azūtan tegy magad
                itelettet benne ha erdemleke beczöletet ūagẏ nem: Egẏkor Dame-
                taủal ballagunk ủala aʒ Olaifa ūȯlgíȯn, s egẏ dombnak aʒ ar
                nìkaban talalank egẏmas mellet fekủnni Juliat Mírthinaủal.[618]
                hogẏ ot niugodnanak aʒ joſzago föuekben aʒ ıo madaraſzas ủtan.
                uala ūalami eledelis mellet, mıhelt megh latak bennủnket Mjr-
                thina ottan fel kelle s nagẏ embersıggel kezde itelel es

                                                                                                        italal.
                                    
                                    

[p. 352]


                                    
italal kinalni bennủnket, s mÿs mellejek ẅleőnk s hogẏ ött
                ennenk sinnank immar, teörtenek hogý az beszid kȯʒben Julia
                czak teörtinet ſzerìnth fordota ream szemeit. s ennis penigh
                titkon eszemben ủettem ūala aʒ eö tekintetit, io ıdö mủlủan
                ſzomorủan föll emeltem uala szömöldökömeth nagẏ ßo
                moruan reaja tekintek úgẏ hogẏ egẏ mas tekintetủnk. egyben
                talalanak s ugyan ott mıngẏart aʒ ſzerelem (kinek aʒ eȯ ße
                meliet lesben allata ủala ellenem) egy niaủal gẏogithatata
                lan ſebet eite szıuemen: Czak esek en raıtam hogj ottan el
                ủeſʒe eszem, s ell halek s ell nemölek>[619] halalos ueretek úte kj
                homlokomon, ki miat cʒak ell halok s ell nemölek, s mint aʒ lean.
                gẏermek almaban megh retenúen, s fȯlserkenủin ieteben
                ıdes anniat kìaltia
Credủlủs. Míertth nem tekintetel masoủa, mìert nìʒtel
                rea, mit amottal czủdaíöll az ö mennej abrazattíara.
Sẏluanủs Bizon egẏnihanßor akartam s ıgẏekeʒtem, de
                soha eröủell sem fordıthatam ell ſzememet rola mert aʒ eö
                hitetlen ſzep ủolta akaratom ellenis maga czūdajara hủza
                ủala sziủemeth.
Credủlủs. Nem aʒ nem, nem aʒ eö ſzepsige hanem aʒ magad
                tekeletlensige s hitetlensige ennek aʒ oka, tūdod hogj nem cze
                lekedtem en aʒt te ùeled, míkor Galateaban egʒ ủala:
Sylủanủs. Bizonìara ha aʒ ßerelem rabia ủagẏ, aʒ-
                mint hogj tagȁdhatatlan dologh[620] hogj aʒ uagj tehat tủdnod
                köllj haſzontalan ö elötte mind aʒ el fủtas s mínd az el rőıtő
                res s mind penigh aʒ ellenkeʒes, mert eö mind lönj[621] s mind
                ropolnj, s mìnd gyutani iol tùd, s ha ſzinte neha ūalamellj
                embernek az sziủe kemin ùolta miat nilủan nem arthatís

                                                                                                        ugjan.
                                    
                                    

[p. 353]


                                    
ùgyan nem mert ember aʒert azal, mertt kinek sziủet nilaủal
                megh nem hajtia, aʒt turellgiutia s ủgẏ megh lagiettia, s ott megh aʒ
                giủto tủzetis ha megh akarna oltanj[622] ủalakj, az tizta ſze-
                mermeteſsìgnek nedủesıgiủell ủgẏ sem fogh semit. Mert aʒ
                hoủa ember laban ígıekezigh, oda hamareb el erkezik szarníon,
                s eleött ủiszen, mert repőlủi megẏen:
Credủlủs. Semmi mentsigh eʒ czak aroltatasodnak s tökiletlen
                hamis uoltodnak úndogsagat (kiben ellenem fertetel) forgatad
                uolnais ſzemed elött szabadon, mert ember lehettel ủolna, aʒ ßere
                lemnek nilaitủl, szarnìatoll, langyatöll:
Sylủanủs. Nam mondom hogj nem en ủitkem, ha nem aʒ ße
                releme kit magadis ìol tủcz hogj ủak, s aztis ủakka teßi aʒ ki
                nek sziuȇ föll giörieʒti, hogẏ aʒ ủitket sem esmeri, s az baratsa-
                gott sem tekinti, s az attiafıủsagat sem böczöllj.
Credủlùs. Az mint latom nem czak mertesiggell, ha nem
                ugyan eröủelis akarod tennem magadot ıgazetanj, no am
                legien hellie mentsıgednek, noha nem ıgaʒ, s am bator legien
                ugy hogẏ az ſzerelemnek eröltetesiböl szereted te Jủliat,
                en ellenem semit nem ủeteß,[623] de itt mind mondaʒ arra, hogj
                nem elegetel aʒal hogẏ ßeretni merted Juliat, ha nem añak
                fellette en tölem el akartad ùeztenj, hogj eñalam nekủl
                czak egẏegẏủl örūendeʒheſʒ nekıe, kiủel aʒ elteteö lelkemtöl
                akaratal engemet megh foʒtanj. Nem hamiſsagė eʒ, nem
                gonoſage, aʒ mell gonoſagod naprol napra mind adìgh
                örȯghbell migh megh nem ßẇnníell tẅlé:

                                                                                                        Syluanus
                                    
                                    

[p. 354]


                                    
Syluanủs. Biʒonſagom aʒ menj es az föld, hogẏ aʒ elöttis
                ſzantalanſʒor [pro]baltam s moſtıs mìndennap aʒon ùagẏok hogj kj
                ūesȇ sziuemböl, de nem enged aʒ ſʒerelem sòtt akaratom ellen
                tartoztat engem. Ha nem könıergiủnk mint ketten nekj hogj illıen
                milto kiuansagủnknak ne legìen ellene, hanem oczamegh aʒ
                rútt tùʒett bennem .s. menczekj te elötedis artatlan feiemet
                Iñ hoʒad:
Credủlủs: Oh arolo ſʒerelem mire jutatal engemetth,
                oh hogj banom hogẏ megh nem kirdem Sẏluanủſt ha ßaniae
                ötteth[624] Julìa, ha örömeſt halliat mikor szoll, ủagy penigh
                czak öủelejs igh banigh mìnt ßınte en ủelem, hogy migh
                eröll gıötrelmemȇ. De ihon színte aʒ kegıetlen Julia
                mint beßill Briſeidaủal maid fel fele ùonßom maga
                moth. s megh hallom ha engem szania ìnkab uagẏ Sẏlủanúſt:
                
                                    

Scena II.


                                    
                                                        ACTVS IIII SCENA. II.
                                Bríseida ſʒoll Jủliaual Credủlủs egẏ
                                                Bokor mellet halgattìa
                                                
Briseida: Nagẏ ok adgẏa tennȇ, hogj ìsmegh megh
                [pro]baliam michoda akaratal ủagj aʒ ßegìn Credủlủshoʒ.
Julia. Nekemis, nagẏ ok adgẏa hogy rėgen se haliam
ſzodot: – Brıseıda: Aʒt akarode hogj mind hol-
                tigh czak bủban, szomorủsagban ủisellie iletett s mind enko
                ron czak keserö kȯniueketh sullaſon[625] niàủalìas, szand
                megh ſzeginth te ủad allat .s. terẏ hoza mar ủalaha eczer.

                                                                                                        Cred:
                                    
                                    

[p. 355]

                         
                                    
Credulủs: Ha ſokat kesell az en elettem ſegedelmenel;
                en keủeseth kesem az ủeſʒedelemủel.
Brıseida. Aʒ heủeölth megh ſʒomiủhoʒoth, utonjaronak ſem
                edeseb aʒ tiſzta forras ủiʒ: s az aratoknak sem kedủesb aʒ
                arniek s hẅủes ſzelleö, ſem aʒ níaj[626] nakaʒ ʒeöld pasit fẅ
                hegie, kith aʒ reggellj píros haÿnal gienge harmattal be
                hinteget, mìnth Credủlủsnak az te ſzemeid tekenteti.
Jūlia. Aʒ Dẅheös Fȧrkasis nem nagẏob ellensige aʒ
                Jủhoknak es barmoknak, s aʒ keö eſsö ſem nagyob aʒ eretlen
                gíẇmölcznek s aʒ ßaraʒ der ſem aʒ ủẏ plantaknak, mint nekȇ
                ſzerelme Credủlusnak.
Briseida. Hadell aʒ kegẏetlensiget s tekincʒ kegíelmeſȇ
                mondogh ſʒeginre: Megh lasd ne haragecʒ magadra aʒ ſʒerel-
                met, mert túdod nem fogh ſemmi Poenıtentia Cupídonal. ủalion
                nem eösmeredè az ėo nẏllanak hegẏes úoltath?
Júlia. Haragūdgiek bar leòje ßínten anni nílat ream
                menit akar, mith arthat, annal teöbet aʒmit eʒ ìdeigh
                arthoth. De[627] talam aʒt akarnad hogẏ neked jelenteñem
                en aʒt megh, aʒ kit eʒ ıdeigh ſoha ſenkinek nem mondottam?
                de ne ủard! mert minth hogy’ ekkoraigh, ſenkinek ſem jelen-
                tettem eʒ ủtan ſem ſenkinek migh illegh, hanem ezt biʒonnial
                el hıdgyed aʒert bator felölem, hogẏ en eʒủtan ſoha ſenki ße
                relmeheʒ magam nem keöttem, mert ſok eſztendeje ủagion
                mar, aʒ miulta egẏ İffiủ Vìtez ſzerelmeben attam maga
                moth úalhattatlan kipen, kiteől ſoha elnem ßakadok:

                                                                                                        Actús:
           
           

Scena III.

[p. 356]


        
                                                        ACTVS 4 scena 3.
                                                Dıenes szol Sẏluanủssall:
                                                
Dıenes. Vedel Vram Vegie el ủrasagodd, ha egieb ert nėmis,
                ottan czak aʒerth. had legıen enim aʒ himes íngh kith Ga-
                lathea igert.
Sẏluanủs: Nem cʒủda hogẏ oktalan ủoltodra igẏ bisítacʒ
                hagẏ beketh. menj inkab az Juhokhoz, mert ủalami farkas
                ordìtasd hallok[628] mind aʒ ueölgien
Dienes: Patúar marja mind farkast, medủet, Rokat,
                maid elmegẏek, czak ủed el aʒ Eperìeth, ne ueszen ell
                aʒ himes ìngh tủlem:
Sẏluanủs. Nem veſʒem nem, hallode?
Dienes: Mierth, ha lã kẏ io? Ottan cʒak egẏ ßemet
                egiel benne!
Syluanủs. Eregẏ ūesz el eleölem:
Dienes. Mierth nem koſtolod megh? talam az hiſʒed
                hogẏ ualamith adnak megh enned? im en is eſʒem:
Sẏluanủs. Ad aʒ Szamarodnak!
Dıenes. Miertth adnam? magadis megh ehetned:
                aʒert ha eſʒed uolna! miért[629] adnam aʒ Szamar nak![630]
                Nem tủdode hogẏ nem io ßamarnak Eperý:
Sẏluanủs. Kỳ bolond ſzegin!
Dıenes: Nemond aʒt Vram! Nem bolond aʒ Szamarka[631]
                Lattodè hogẏ mind ủiʒet, fat eö hord ſʒegin az konhahoʒ
Sẏluanủs. Mondom en mind ủagỳon, aʒ kỳ miuöl tar-[632]
        
                                                                                                        solkodık
        
        

[p. 357]


        
ſolkodik ollıana leſzen: ha ſʒamarall ſzamarra! ıḿar eö
                mínd el peöngetne aʒ agneö ßöth! Had ell .s. eregy aʒ Jủhoʒ
Dienes. Vedel hat aʒ Eperieth!
Syluań. Mitt bủsitasz? hagẏ beket ủakary ell!
Dıenes: Miertth nem ủeſʒedel? mit art? miert ủagẏ illien kegietlen
Syluanủs. Nem uagiok ollian kegietlen, mínth Galathea erde-
                mlene, kierth egeʒ eʒtendeigh sinek rinek köniergek nekẏ,
                ūgẏ hogẏ megh aʒ madarakis, ủgẏ teczett[633] keserẅltenek, kiert
                czak ſʒemet sem ủettete ream, ſʒomoth iʒenetimeth, cʒak
                hallanj ſem akarta, lewelemet ſem oluasta, aẏandekẏmoth
                penigh, nem hogẏ eluitte ủolna, de íngyen ſem illete. Aʒert
                ſenkire ne ủessen ha ollian magoth arath, aʒ minemeöis
                uetteth. Had czak had: jol lehet haüalaha megh föʒetem
                aʒ keölczeönt, talam nem leʒ ıllíen kegietlen hoʒzam. De
                itt mith ẇarsz te? hogẏ nem migẏ el? hogẏ nem lacz aʒ Jủhokhoz.
                Megh lasd hogẏ im eſtủere kelue aʒ, koſarba rekeſʒted eöketth;[634]
                egy heja ſe legien, merth bıʒon el hid te adod[635] megh aʒ arath.
                hallode!. nilủan ßolok ertede?
Dıenes: Vagion heja czak nem mondam, aʒ egẏk koss ßar
                ủanak, im minth ủeßti el teölem aʒ himes ingeth, cʒak ủeßi
                ủala el aʒ Eperiet, olliá tartom ủala, minth ha raitam ủolt
                ủolna immar:
        
        

Scena IV.



                                                        ACTVS 4 scena 4.
                                        Credủlủs minth remintelen el bủsủlth ember
                                                magaban ſʒoll egıegiẇll megh akarủan bủ>
                                                        būaban[636] magath eölni:
        
        

[p. 358]


                           
Credủlủs. Mi ſzủksegh ennekem (tủdúan hogẏ Jủlía mast
                ſzereth) touab eʒ ủilaghban ủajudnom? czak mint egẏ kaba esze-
                ủeſzetth ember le czủgot föuel aʒ emberek keöʒet szellell bolognȏ?
                mi jot kel ủarnom ha fẅliủell halom ömaga Jủlia mit beßẏl[637]
                az ſzerencʒit szigẏame, ha latom hogẏ nem aʒ ủetke, ha nem Sẏlua-
                nủse, hogẏ hoủa föneb s kegietlenb Jủlia hoʒam: No hagdiarion
                sem aʒ ſzerelem sem hoſzủ idö orosolhatia[638] megh aʒ en lölkem
                faidalmat, orosolia aʒ halal, ki minden nemö bủban s ni aủalia
                ban hamar ủiget szokot ernj. megiek, Imez köszikla
                rủl szakaſʒame le niakamotth, ha aʒt mielem czak fotonkint
                szakadozik aʒ en testem, ſenki nem fogia tủdni hoủa lettem
                el ſzekteme ủagẏ miben ủeʒtem, biʒon ſenkj hirt nem tủd monda
                nj, halalomrül:! Nem aʒ tehat, hanem aʒt miủelem: oh te
                magas fak kik sokſʒor hallotatok aʒ en keſerủes sıraſímoth
                kiken aʒ en gilkosom Jủlia, czak mosolíogoth, ti legíetek moſtanis
                aʒ en testamentủmoſim, s ti tegíetek biʒonsagod mínd ö elötte
                s mind mas eleöth aʒ en szörniủ halalomrül, mellj[639] halalo-
                mnak keserủes okat im felis iecʒem egẏ fiatalra, hogj menel
                nagẏob idöre. nỏ anal inkab ki terıeße magam aʒ ieczete
                metth, mellj ieczesrủl ủegẏen ki ki peldat, minth ẅʒe aʒ ße-
                relmeth s maſtis taníczon rea. Oh Iñtelen s igen kemenj
                ſzep Jủlia, kj mindetık fene s nema löll hozam, im megh halok
                imar eʒ utan busit az en siralmas kialtasom tegedet, Tala[n]
                ualaha ezủtan, ha jo ſzerenczere rea talaß, aʒ miatad ủeszet
                testemre latúan szörniủ halalomoth sokatis gondolkodủan ma
                gadban, kezdeſʒ akor megh esni, s emlekezeterth talam ủalami
                czontom darabiatis kezedben ủeſzed; sött talam czokodot sem

                                                                                                        tíltod.
                           
                           

[p. 359]


                           
tiltod akor megh. kitt eltemben megh tagadtal tölem, ha penigh
                Iñ aʒt akarta hogẏ úgẏan eʒ gonoʒ ſzerencʒe miath eʒ holtom
                ủtan ủalo jo setelliek raitam, s holt testemre se talali, hanȇ
                ủalamelj ember asta sir, ủagẏ ủalami, vȧd gÿomra legíen aʒ en kȯ
                porsom megis talal ủalaha rea talalʒ aʒ jeczesre, kıtt aʒ fiatalra
                meczek fell, s megh ertủin aboll, hogẏ te miatad kegietlen attam
                aʒ halalra magamath, s talam megh ßanʒ s könủeʒủe fohaʒkodoll
                (noha keserö) ủtanam heaba akor. Teis penigh hitetlen Sẏl-
                ủanủs, engemeth el arolt hamis barathom, elegedgıel megh
                imar aʒ en Jủliamủall: Oh ủeßet s niomorủlt fejem bezegh
                igen megh cʒalatkoʒam: Oh ßep Jủliam immar nem hallja
                tok aʒ szegin Credulusnak szozattiat sem aʒ eö keserủes ene-
                ket. De mit beſʒelek heaban niaủalias, ha czak aʒ hegẏek,
                üölgẏek halgattiak szomotth no had mesem fell eleößer okat
                halalomnak aʒ fiatalra s’ az ủtan had mūliak kẏ ez úilagböll:
                Credulus buban iteʒ nagi puztaban aʒert őle megh magat
                Hogi Sẏluanus töle kit soha nem uele el chalta ſzep Juliat
                Kiert mint ez eleott mostis ezen helien nem ſzanta ő halalat.

                           

Actus V.

Scena I.


        
                                                        ACTVS V SCENA I.
                                        Syluanus ſzol Creduluſal megh ragaduan az kest, kezeben hogi
                                                        megh ne őlẏe magat
                                                        
Syluanus. Mi dologh, mit czinalſz ereszt, az kest, bochaſd mondok,
                Felſeges Inert,[640] kelie miuelned? hogi nem tekentet az lőlködet
                miert miueled azt,
Credulus, Az te hűtetlen uoltodert, ereſzt, hagi beket, bochaſd az kest
                had erie niauolamnak ueget,
Syluanus: Azt bizon nem soha chak kar.
Credulus. Mi keozet hozam, miert nem hadcz megh halnom, hiſzem
                nekedis iob leſzen, ha chak egiedul s mas tars nekul ereolſz.[641]
        
        

[p. 360]


        
 az Julia ſʒerelminek:
Sẏlúanus: Ma ủson megh inkab aʒ menj engemetth minth aʒ
                soha legẏen tied aʒ ſzep Jủlia czak egiegöll te magadìs erde-
                mled öttet, soha czak rea ſem tekíntek eʒ útan aʒ fejebȇ, ha eʒ
                ideìgh aʒ mi baratsagúnk ellen[642] arolȯſȯll[643] gönörkottem ellened aʒ ö
                szipsıgiben, megh boczas aʒ Iñertth kirlek mert banȏ, aʒ ủtan nem
                ìs miuelem:
Credủlủs Ho, ho, ho, keseö ímar sủttủe, aʒ elött kellet ủolna
                jomra gondolnod, erezd aʒ kest s tarcz dolgodoth.
Sẏluanủs. Nem adom hıttemre czak kar, hanem inkab könörgȯk aʒ
                Julıa szemeczkejenek lebbigö feniejertth, sötth az eö ſʒerelmere
                keszeretlek, hogẏ boczasd aʒ keſt, latod hogẏ aʒ nekölis kitekerem
                kezedböll, ha megh sertlekis. Vallion ha ítt halủa latna Jủlia,
                mìtt gondolna bizonj czak neúetne halalodon: s bolondnak mon-
                dana erettė: Nem tủdode hogẏ eʒ ủilagon ſemmi nincz nagẏob örȍ-
                nek s gionȏ rusegek aʒ szep aſzonioknak s Leanioknak, mínt ha
                azokot latiak halnj ủeßni aʒ kik szerelmekre föll göriednek
Credủlủs. Tehat aʒ niakamnak ủege ʒakatatis ìrígdled arolo.
                No hagiaríon tủdom hogẏ ủalaha ell taủoʒol tölem, aʒ koris
                elegh idö, s mondom leʒen dolgombȃ[644]
Syluanủs: Jer oda inkab hozam talam ki megíen aʒ Iñtelen
                szandek sziuedböll ugianis eszes ember aʒ kj gonoʒ ſzandekiat iora
                forditia:
                

Scena II.



                                                        ACTVS 5 SCENA. 2.
                                        Jủlia szoll magaban latuan az Credủlủs nagẏ

                                                                                                        keset
        
        

[p. 361]


        
                                        keset, kiủel magat mégh akarta ölni s az fiatalonis
                                                az jeczeſt el oluasuan kit Credủlủs fel meczeth:
                                                
Julıa: Mıczoda nagẏ kes amaʒ aʒ kẏt aholl aʒ famellet latok, mi-
                czoda ieczes ìmeʒ fíatalon, ualion kj jeczettere, Credủlủs bủabȃ
                itt az pủztaban, aʒertt ölle megh magat! Hazùcz benne hítúan Ember
                hogy en ủölník oka I[ste]ntelen[645] halalodnak. s abanjs hogj en Sjluanủſt
                szeretem. De erre teged czakaʒ magad hamis gianoſaga s tekíle
                tlen ketelkedeö ủolta s bolondſaga ủith. Bızonſagom aʒ ſʒerelem
                hogẏ nem Sẏluanust, hanem Tırsiſt ohaitom aʒ en fohaʒkodasímbȃ
                kiheʒ megh gıermekkoromban föll göríettem. Tírsist kereſem sok
                eʒtendetöl fogua, Tırsis czak egẏedül, aʒ en ſʒerelmes lelkem,
                kin soha senkıt el nem czerellek s kinek neuet szerelmet soha
                ſemmi idö ell nem feleiteti ủelem. De kiczoda aʒ kj eʒ jeczeſt
                el olúaſsnan aʒt ne alícza hogẏ igaz aʒmit ream írtth, s ell ne
                hídgie aʒ hamiſsagot felölem, maid mind eʒ egeʒ uilagnal teki-[646]
                letlen neúem kell. s leſʒen, ha nem had metieliem, ki inkab eʒ
                fiatal heíabȯl hogẏ senki megh ne olủaſshaſsa, hogẏ ne ſzallíon
                artatlan uoltomra öröke ủalo szídalom fejemre. De aʒoll
                ủalami por ío az bokrok kȯʒött, ha ủalahogẏ ítt kap hagẏ metelge
                tek, maid megh akaria tủdni mitt miủelek, mert eʒ fele ertetlen
                porok míndennek úegere akarnak mennj, s ha cʒak rea tekintekis,
                mind mind eʒ egeʒ tartomanj, rakúa leßen ủele, job te hatt
                hogẏ had menniert fell fele, migh el halad eʒen:
        
        

Scena III.


        
                                                        ACTỦS V. SCENA III.
                                                        Dıenes magaban szoll:

                                                                                                        Dienes.
        
        

[p. 362]


        
Dıenes. Ninczen ani haj ſʒal az Vramon aʒ meni ſʒitkot at
                kor ſʒolok aʒ roſʒ beſtíere, ha aʒ himes inget elủeʒti tölem, nȃ soha nȇ
                eshetik ſʒiue ſʒerinth. Immoſt szinten ủgj uagion dolgom mınt aʒ ebnek, kinek
                torkon[647] akadot aʒ cſʒont el sem melheti[648] s kj ſem ủetheti, Valamit hagiot últ Ga
                latea hogẏ Vramnak megh mongiam s aʒ mÿ úalazt tiſʒen rea, hogj aʒtis megh
                mongiam nekj s ím ſzinte oda megiek moſt aʒ Ingerth, tudom hogj menten
                megh kerdj, ha megh montame aʒ köuethsìgìth, s Vramis hogẏ mit ßolot rea
                s aʒ a beſtieſigh, hogẏ megh nem tūdom mondanẏ,[649] mert job reſʒe mínd kj czủʒot
                az fejemböl, maga migh íde jủttem, mínd aʒt beßiletem magambȃ, hogẏ el ne
                felejczem, oh hogẏ nem iủtth eſʒemben oda leßen aʒ Ingh.
                                                        
                                                        Dienes szoll Sẏlủanủssall,

Dıenes: Aholl io Sỳlủan[us] az, Gaʒdam, jo ſʒerencʒeủel Vram, színte te
kelleʒ wala: .Sÿluanủs: Midologh talȃ ualami kar eſet aʒ
Juhokban: Dıenes: Aʒ à kar, igen talalad ūalami kapoßtacʒ
                kaertth menten ủala az kertben hogẏ ūaczorara megh fözem: hallam hogj
                Galathea monda Friskanak, hogy ott az soủinheʒ tamaʒkoduȃ beſʒelnek
ủala egẏmaſsall: .Sẏluanus: Talam Brıſeidanak inkab,
Dienes: Aʒt, aʒt: Sylủanủs. Mítt monda neký.
Dıenes: Eregẏ (mond) edes ūirem keresd megh aʒ legìnt, mert
                en eʒ ủtan ſenkj ủtan nem jarok töbeth.
Sẏluanus: Nem neūeʒei megh aʒ legínth!
Dıenes: Megh de nem jủt eſʒemben, bestie kj czủdas neủe úagjon
Sẏlủanủs. Talam Bereczk? Dienes. Nem aʒ!
Syluanủs! Damoth. Dienes Aʒ Ordogoth Damar
Sẏluanus: Talam Celſủs
Dıenes: megh ſem az magaſsab annalis;

                                                                                                        Sẏlúanús
        
        

[p. 363]


        
Sÿlúañ. Monalcha: Dienes: Analis nagẏob.
Sẏluan: Hat Corìdon: Dıenes: Az ſem!
Sẏluan! Talam Alphesibeo mert nalanal teȯbet nem tùdok aʒ
kẏ olljas ūolna! Dıenes: Aʒ, aʒ aʒ, Alphesibolo.[650]
Syluanủs. Mit monda Briſeidanak hogẏ annak aʒ legiñek mongjon
Dıenes: Mond megh az Alphesibeonak hogẏ jȯjon el im em[651] it megh varȏ.
                uegie[652] el iḿar haſʒnat aʒ regj ſʒerelemnek!
Sẏluanủs. Elmene Briseída megh mondanj aʒ legẏnek?[653]
Dıenes. El míngẏart minth níakaszakatabȃ elfủta aʒonban hatra
                fordola Galateà hogj engem megh lata, mond a, mond megh ugy mínd Uradnak
                hogy ha ſʒinten ertetlenis, ùgyan nem leſʒek aʒert ủílaga ủeʒtet, úgyan
                leßen aʒert ſʒep ſzeretöm kj ne czak eö kerese magat, hanem ö kónioregíon
                utanam: Nem kötóm ne felíen eʒ útan aʒ Jambor níakara magamot
                mert latom hogẏ úgẏ fútt elöttem, mind egẏ peſtis elötth; adigh be nem
                setetedigh, migh en egẏ ſʒep ıffiủ leginek ölöbe leſʒek kẏ megh fogia
                bóczolenni, nem ugy mint eö aʒ en szepsígemeth:
Sylủanủs: Alphesıbeo, megh czallia bıʒon aʒ reminsigh aʒ
                jamborth, mert migh en ilek, bıʒonj abban semi nȇ kel soha, sem eö
                sem mas nem hogẏ ferje, de megh ſzeretöıe sem leſzen senkẏ Ga
                lateanak ennalamnal, Mert ha ſʒínten az reminſıgh arra ủittis hogẏ
                Juliahoʒ hajolliak, aʒ en keſerö nagẏ faídalomnak köniȯbsígheierth,
                kinek czak az Galathea terhettetlen hozam ủalo kegyetlensige ủolt oka
                ugyan nem giủleltem azert en anni el hagıaſombanis Galatheat soha
                sot ſʒerettem aʒkoris, szeretem eʒủtanıs, migh aʒ lėlek[654] bennem marad
                Moſt penígh anal inkab hogẏ Jủliat Credủlủſnak engetem

                                                                                                        kinek.
        
        

[p. 364]


        
kinek igaz baratsaganak ne engedgíe[655] Iñ hogẏ soha eʒ ủtan ủeczek
                sem hogẏ arologia legiek, cʒak engemet illet aʒert egıedöll Galathea
                senkít nem egiebet de iar[656] aʒ fele ha ủalahogẏ el hoʒta adígh Brıseida Alfel-
                sibeott ö kemȇt , rea felelek, hogẏ az kủrủa annia cecibȯl szopot, teis,
                keserö meregell for az torkara:
Dıenes. Jere im megh mủtatom holl latam Galatheat, oztan aʒ Jủhoʒ megiek mert
                estủe uagion immar bekellj rekeʒtenȇ ökett, oh[657] ßep íngem himes ingem
                maid kezemben leſʒeʒ.

Scena IV.


        
                                                        ACTVS. V. SCENA IV.
                                                        Jủlia ßoll Credủlussall!
                                                        
Jủlia: Ellhallad aʒ por, iḿar senkj nem latt, hanem maid enis kj metelem
                eʒ hamis íraſt aʒ fíatalboll!
Credủlủs. Penigh elszakadhattek aʒ hittetlen Sẏluanústủl, ne iḿar, nincʒ
                kẏ megh tílthason aʒen ilethemnek ủeſzedelmett ell uigeʒesetöll, nem neheʒ
                megh halnom, de aʒ neheʒ hogẏ halalom orajan nincʒ jelen aʒ en Iñ Aſʒoniom
                s nem níʒj mint ölöm megh magam ömíatta, fogadiủk ö aʒ kj ama fa mellet
                all, ö hitemre, oh aldot nap kin kedủem ſʒerint ủigeʒem ell iletemeth.
Jủlia. Aʒt rea felelek senkj elnem olủaſsa enis ủgẏ kẏ metielem!
Credủlus. Aʒ mit anak az jeczeſnek kelliet ủolna mondani aʒt aʒ the
                magad nielủe mondhattia megh az ủtan.
Julia: Ime lam elſʒ megh, uagy[658] moſt tamattal fell?
Credulủs: Talam banod hogẏ elek, ne bankogyal ezenel tiſʒek rola!
Jủlia: Hogẏ elß nem banom, de aʒt hogy gonoʒ hiremben akarß eitenj
                aʒt bızon banom, igaze az hogẏ az fiatalan aʒt mecʒed fell, hogẏ Sẏlua-
                nus szerelmeben attam magamot, miczoda biʒonsagod úagyon arröll, ha
                tudgja az Iñ hogy senkj nem mondhattia ígaʒan, hogj ſoha czak reaìs
                tekıntetem ùolna.
Credulủs. Az gonoſak ủakıtot ủolt megh s magam ſem ủettem

                                                                                                        eſʒemben
        
        

[p. 365]


        
eſʒemben mìtt jrtam, ne ſìes aʒ Iñert kirlek tedell aʒ keſt czak egẏertt köniergök.
Julía. Mẏ kellẏ mond megh gẏorſan!
Credūlủs. Ha aʒte kegıetlensiged[659] s aʒ en gonoß ßerencʒem ígh hozta, hogẏ
                aʒen regi Szolgalathom ne legıen köllíemeties elötted, eleggediel megh egẏ halalo
                mal s nehagj minden nap eʒerſʒer halalt koſtollnom, eʒ eles kesedet ẅsd
                aʒ en melemben s ủed kẏ ſziủemet, kẏ tíged igazan ſʒerettet, s boczasd kj
                aʒ ſok keserösighböll mind egẏ mel tȯmloczboll az faidalmas lölkemeth.
                Nem uittkezel ſeḿit uele, Mert ha ủalakj ſzerelmes Ember ủalaha kedủe ſʒerint
                uegezte elletit eʒ uilagban, en leʒek aʒ maſigh, ha aʒ en edes ſʒerelmese keʒe
                miatt leʒen ìtt ell esesem, melj nem halal, hanem ùẏ eleth gjanant esik enne-
                kem, miert hogẏ aʒt mongẏak jo annak aʒ halall aʒ kj bủnak eri ủiget azzall.
Julia: Iñ öriz ủesd kj eʒ rettenetes dolgot sziuedböll, mi aʒ en hitemre
                úgyan megh ſzanam, bıʒonj aʒ mint aʒ elötis megh montam, ha segethettelek>
                tnelek örömeſt segetenelek. de nem zeghetm megh hıttemet, bızonsagom
                az Iñ es aʒ ſzerelem.
Credủlus: Atkozot legìen az szerelem, az is az kj hiſʒen nekj, oh
                kedūes sebem helíe, oh en edes íelem, kiresokat nizek nap estigh aʒ ſʒe-
                gin Angelica emlekezetire:
Júlia Veszek! mith beszilsz? Angelicat emlegecze!
Credủl: Mellj neheʒ moſt, hogy akkor megh nem holtam, aʒ míkor egy
                kẏgyio eʒ sebet raitam ejtette ủala: Oh en edes Angelicam aʒ te
                magad keʒiủel gjogjtall megh akkor, mellj jo tetelel. czak eʒ moſtani
                ủeſʒeljre jútatal, mert ha akkor megh hattal ủolna halnom, moſt
                eʒ nagÿ bútth nem ſzenúednem, ſeőtth aʒ te aldoth eöledben multȃ
                ủolna kẏ eʒ ủilagböl:
Jủlia: Ha ủalaha ualamiben[660] ennekem kedủemet ígiekeʒted
                teöltennj, biʒonícʒ megh eʒʒell, hogẏ mond megh kíczoda aʒ aʒ Ange-
                lica, aʒ kẏtt emlegecʒ?[661]

                                                                                                        Credulús.
        
        

[p. 366]


        
Credủlủs. Ha lehet, had ne ủÿeczã megh lelkem aʒ en regi niaūoliamot
Júlia: De mond megh feöleötte[662] igen kírlek:
Credủlủs. Ha elethemet the íreted fogıatom megh, miert titkolnȃ
                azt elȍted? Az Angelica egẏ igen ſʒep leanj ủala, kinek ſʒerelmire
                Candìaban (kẏ mind ketteönknek hazaja ủala) feöl geöriettem
                ủala.
Jủlia. S eö az Angelica szeretette teged?
Credủlủs. Igenis: Seótth talam inkab eö:
Julia. Hath nem czūda hogẏ gıeöteȍr aʒ ſʒerelem s enni kj
                ủansagodban, nem ad jo ſʒerenczeth! mert aʒ kẏ ígazan ſzeret
                egẏeth ſzereth![663]
Credủlủs: Merth megh holtam: Vaÿha elne, nem úolnek
                eʒ ủeszeliben! Mert bizon te read ſem egieberth geȍriet
                feöl aʒ en lelkem, hanem hogẏ czùda hasonlo uagẏ[664] hozza.
Jủlia. Bizonj elegh kégìetlen halal ủolt, hogẏ ẏgÿ fosztot
                megh egẏ maſtol benneteket, de mit tehecʒ rola? túrni kell,
                merth aʒ halal ſenkínek nem kedueʒ:
Credủlủs. Aʒ halal nem ſzinten ollẏ keserủes mínth aʒ halal-
                nak oka s mondgia, kiroll könniù hulatas nelkủl nem emlekeʒ
                hettem soha!
Julia: S mi modon holt megh!
Credulus. Egẏ tarsom basoltaban.[665] hogẏ hoza nȇ akart
                hajolni merget adot szegínnek megh innia, aʒ mitt magatủll
                ertem hogẏ ölemben ūoniogh wala:
Jủlia. Kẏ ủolt aʒ tarsodnak newe?

                                                                                                        Credủlủs
        
        

[p. 367]


        
Credủlủs. Monthan ha igazan iútth eſʒenben.[666]
Julia: Mitt hallogh Monthant emlegecz? ueſzek almomban!
                ủagẏ ımeteẅ hallom eʒt! Neked kedigh ki newed ủgẏan? Cre-
                duluse ìgaz neủed:
Credủlủs Öly megh ínkab ne kerdezkedgiel toủab,
Júlia. Mond megh czak ha uagıone mas newed, aʒ utan parȃczollj
                s aʒt miuelem aʒ mít mondaʒ.
Credủlủs. Nem Credủlus hanem Tirsis aʒ en Newem!
Jūlia. Tarcz segellj; Tirsis neked newed, fogh, fogh, maid el esem!
Credủlus. Júlia, Julia, oh atkozot ſzerencze, ell aiủlae wagẏ
                ủgyan megh hala, im mint feieredik hidegedik.
                bizon megh holt, mert semit nem pih, oh retenetes törtenet mi midón
                en kerem azon hogẏ aʒ eö keʒe miath halliȧk megh ö hal megh
                aʒ en kezemben. Ezé aʒ dologh atkozot ſzerelem, igh adodè kezȇbȇ
                aʒ en szerelmesemetth mi ıott uarhasak ımmar töled, ha megh
                ölted öttet, az fejeben bar megh se attad ủolna: Deha eletȇ
                ben nem engeted megh, czokolgatnom megh hálủais megh czokolȏ
                magam ajakamuall, ſzedem ell aʒ eö edes ajakirủl aʒ herủat
                pıros rosat.
Jủlia. Tirsise neked newed?
Credulủs. Valami Vẏ örem ocʒottata fel teged.
Julia. sem nem egíeb, hanem aʒte ſʒerelmes czokod en edes
                Tirsissem, terete ismegh eletre aʒ halalbủl:
Credulủs. Engemet hiſʒete moſt Tırsısednek, kit czak
                immetis[667] ủgẏ gẅleß uala mint az ſzörniủ halalt, s moſt edesnek
                mondot aʒ en czokomot, maga iminth cʒak aʒ tekintetemis
                ellened uala: Vallion mitủl lagiủlt megh illíen hirtelen az te

                                                                                                        kemin
        
        

[p. 368]


        
kemin sziủed? en hiszem hogẏ czak ủalami ủÿ cʒalardsaga eʒ
                aʒ ſʒerelemnek. De mond megh ha Istent ſʒereted, mi ūaltoʒtatot illien
                hamar tiged! s mi fordittota kegíetlesıgedet ıo keduere s kegíelmire
Julia: Migh the Credủlủs ủoltal s en Jủlia, addıgh kegıetlen
                s kedủetlen uoltam hozad: De mihelt teis Thirſısse lettel s enis
                Angelıcaua ottan kegies ſzerelmes lettem hozad.
Credủlủs. Igaʒ bizon edes leölkem hogẏ mind keppel s mind
                termettel igen haſonlo ủagẏ Angelícahoz, de hogẏ ugýan eó
                ủolnal aʒ hihetetlen dologh, mert aʒ magam keth ßememmel[668]
                latam megh ennek elötte hogẏ ſʒinten megh hal ủala:
Julia. Hıſʒem en montam ủala aʒt the neked, mert enmagamis aʒt tủttȃ
                hogẏ miregh ủolt az ital, az kytt Montan adott ủala megh ínnom: oh en
                hamis beſʒidem, mellj nagẏ bủtt s nagẏ kart ſʒerʒet ủolt mínt kettúknek.
                Nem miregh ūolt, nem az az I[ste]nert,[669] ha nem czak ủalami ollj ithal, ký utan
                ember egẏ nap eſtígh mínd alủth:
Credulủs. Nem tủdom mitth hıgẏek, mert lehettetlen[670] dolognak te
                czik hogẏ illj hamar kegielmiben ủett ủolna az ſzerelem, s hogj
                ıllien nagý jomra tartoth uolna megh engem az[671] ıdeígh.
Julia: Vr Iñ miczoda bizonsagal mủtatthaſsam en megh neked az igaʒat
                s mikipen hitetheſsem el ueled? hala Istennek eſʒemben jủtta!
                Latode eʒ Ủnicornis ſʒarủa hegẏt, kẏtt ıllien modȏ aranìban fo-
                glalủan, magad attal ủala Othon Candiaban, hogj aʒ te emlekeʒete
                dre niakamon ủiselíem: Nesze! eöſmerede? mẏ kel ennel na
                gẏob biʒonsagh? En ủagẏok az te Angelicad, en ùagiok az kẏth te
                megh holtnak híttel lenni:
Credủlủs? Immar nilủan latom oh, oh oh:
        
        

[p. 369]


        
Julia Mierth ſírz ides Tirsissem? talam telliesıggel el feletkeʒtel
                rolam az the Angelıcadrol? Aʒt banod hogj ìsmet megh talaltalak? Ugẏe?
                ſzoll leölkem?
Credulủs Eöreömemben nem szolhatok ủala: Nem feletkeʒtem el[672] megh rolad!
                en edes Angelicam, nem lehetne aʒ ſoha, mert kjczoda aʒ kẏ elfeleitheſse
                az eö elteteö lelkett edes Angelicam? Oh ket ſzemem ủilaga, nem tet soha
                enni gonoʒt ūelem aʒ ſʒerencze, aʒ mennj jot moſt ủelem teſʒen! Hat ủgyan
                te ủagẏ az en edes Angelicam? mi noha latlak, hallak, de aligh hiſʒem megh
                magam ſzemejmnekis, fẅleimnek is:
Jủlia. En szinten azon kippen en edes Thirſísom, míert hogẏ tıʒenket
                eʒtendeigh ủalo keresesimben, sohủl ſemmi hirt nem halotam feleòled. s
                immar moſt ủeletlen kippen illien hamar egẏben hoza Iñ benönketth.
                noha latlak de aligh hiſʒek enmagamnakÿs: Jol eöſmerem az ſep helitt,
                az kirūl emlekeʒel, mikor amaz arniekon egíẇtt alủszủnk ủala s en megh
                ualami föủel giogıetalak megh!
Credúlủs: Oh aldot ſzerenche! oh boldogh s eörủendetes nap kj eʒ
                ẅdötth attad[673] ernem. De miczoda gonoz gondolat ủolt aʒ ȧ Monthȃ
                tol. hogy tíged el alủson!
Júlia: Erch megh! aʒ utan hogẏ am aʒ feöldre eſem, nȇ czak te ha
                nem egíebis minden. aʒt hitte hogẏ megh holtam, Latủan[674] aʒt[675] Montan,
                menten[676] Aʒ Attiamhoʒ iủttoth. s mondota nekẏ hogẏ eö ủalami fẅủell
                feöl tủd tamaʒtani engem, ha megh eleủenednem, nekẏ adgion aʒ Attiȃ
                hazas tarſủl. Attiam míntth keserủes ember nekj igert mingẏarth.
                s Montanis ottan megh orủoslot engem: De megh czalta aʒ latroth
                aʒ reminsıgh, Mertt mihelt megh ertem eʒ czalardsagath hogy mínd
                ủagẏon az dologh, azonnal el szökem, s aʒ ủlta czak tiged kereslek
                eördekröl eördekre en edes Thirsisem:
        
        

[p. 370]


        
Credủlủs. Mierth ẇaltoʒtattad megh neūedet? hol laktal enni sok eʒtȇdeigh
Jủlia. Hat the ides leölkem mìerth nem neúeʒted magad Thirſisnek ha
nem Credủlủsnak:? Credulús: Aʒert hogẏ hazankba[n] ſenkj
ſemmi hirtth ne kaphatna feleölem! Julıa. Enis ſzinten aʒ erth!
                De minth eltel teis aʒ ulta, hogẏ onnan hazủl el jeöttel?
Credủlủs Menniủnk aʒ en ſʒalaſomra, s oth besʒeliẇk egẏ ma
                ſnak, mínden niaủoliaínkoth, kireöl eöremmel emlekezhettúnk
                immar moſt hala Istennek. De ủalion ki jeö taủol ahon?
                mint ha Sẏlủanủs ủolna Galatheataủal, neſʒe mitth beſʒilnek s
                neủettnek, en híszem megh keöniėröltek egẏ maſon. Jer úonniủk
                fel fele egẏ keủeſe magủnkoth, halliủk mit beſʒilnek!

Sena V.


        
                                                        ACTUS V SCENA V.
                                                Sẏluanủs, Credulủs, Galathea, Jūlia.
                                                
Syluanus. Bocʒasd megh leölkem, hogy aʒt tetettem mint ha mas hogy eʒt
                ſʒeretem ủolna ìnkab naladnal, s nıencʒen eleöted. aʒ nagy boſʒủsagh, kj aʒ te
                regi kemin uoltodbủl ßallot uala ſziủemre mellj kegietlensiggel remintelẽsıgbȇ
                eytetell uala feleöled, hogẏ aʒt hittem, hogj soha ủeſʒeʒ be ſʒerelmedbȇ. Tied
                mìnd leölkem s mind ſziủem, eszem, fejem, gondolatom, mindenem, eʒ útan
                ſem ſzepsígh ſem egieb ſemi el nem ſzakazthath teöled engem!
Galathea: Inkab the boczas ennekem, ha míngıart aʒ mellj nap engem ſzeretnj
                keʒtell, nem beöczwltem az te ſʒerelmedet, aʒmit erdemleted ūolna tẅlem!
Sylủanủs. Isten hozot minden jowal edes Tarſom Credulủs, lam egiủt latlak Ju
                liaủal, Talam az ſʒerelem eö maga ſzerzet eſʒúe benneteket!
Credúlủs. Az beʒegh: s eʒ ủtan halalnal egjeb ſem ualaʒthat[677] el beñunket egẏ
maſtủl: Sẏluan[us]: Hala az Vr Iſteñek nem tūdok mit tennem erömemben
                Im minketis egẏẅủe keȯte az ſʒerelem feöl bomolhatatlan kötelesiggel
                mellj këtelesigunk igaz hogj aʒ elötth megh tagủlt ủolt de azert fel nȇ
                bomloth, fel ſem ſzakadot ſoha az czomoja!

                                                                                                        Jủlia
        
        

[p. 371]


        
Julia Lam mondam en aʒ eleötis hogj nem tarthat az harag[678] sokaìgh keözëtettek;
                mert azok az kik bizoniaban s ualoban ſzeretik egẏ maſt, ha ủalami tiſʒtesigben jaro dologban
                nem ūeʒnek eöszủe, ſem míerth egiebíerth ủgẏ megh nem haraghatnak hogj ısmigh megh ne
                bekellienek. Mertt aỳ elſeö ſzerelem aỳ, az ky embernek ſziủet egeti, s feöỳi, noha
                maſodikis nem bẅủiti aỳerth!
Credủlủs. Oh aldot ủr Isten, kẏ minẏajủnkhoʒ[679] illen kegielmes ủagẏ:
                eʒ eleött ìtt aʒ hegẏeken ủeölgieken mìnd cʒak sítam vítam, de legien
                hala Istennek eʒ utan kialtok ſʒollok s newettek!

                                                        Dienes keözikben szoll!
                                                        
Dienes. Isten agẏon io eſtūelith uram jo hẃr mondok: eʒ eſtủe ellek[680] egýk
                jủh ketteöth, ollj nagy mìnd kėtteö,[681] hogẏ ha ſʒarủok ủolna mìndeniket eggj
                egẏ koſnak allıtanad! Sẏlủan[us]: Legıen tied Attıamfia Dıenes!
Dıenes: Isten adgẏon ſzaʒ annit kegielmednek erete!
Galathea: Im en is megh adom aʒ Ingeth:
Dıenes Haja, haja, ſeöle hißem ioll ìartam ma!
Syluanủs. Jer aʒ en ſʒalaſomra! Credulủs: Jere!
Jủlia. teıs, egıút egìẇk megh az ủoczorat:
Credulủs. Had[682] mennıúnk inkab haza! Sylú. Nem mẽtek hittemre!
Credulủs. Bar úgẏ legien aʒ minth parancholod!
Syluañus. Eredgy eleöl Dienes eölıük megh aʒ borjniủt, kj ma egẏ hete hogy leth:
kiſʒicz io uocʒorath: Dıenes: Ihon megıek: Keſʒe minth mint ímmaris az níalà
                mínth ha hangjak jarnanak aʒ ſʒamban, hogy aʒ jo lakaſt erʒem: Elủetem, eördegh
uigdie el az ſẇlt repath: Sylủan: Hoſʒa aʒ keʒed Galathea fogh keʒen
                Juliat teis Credủlủs s meñiủnk ủgy ùigan aʒ ſzalaſra:
                
  

Conclusio



                                                        conclủsio.
                                        Dıenes szol aʒ Comedia halgatoknak!
                                        
Dıenes: Hallıatok io Vraım, eörömeſt[683] voczorara hinalak tıteketis, ha aʒ
                vaczoralo haʒ igen kiczin nem ủolna, de nem fertek be, mert ıgen ſʒoros:
                Tiỳs penigh ſzep Aßoniok, it bar aʒ Bokrok keözt ne uarakoʒatok aʒ Vo-
                cʒorara merth egẏẇt eſtủere kelùe megh ragad benneteket, ủalami
                ket Labủ farkass uadgj medẃe: Finis:
            



[383] Modern kiadása: Eckhardt, 1959.

[384] A ó ékezete majdnem a következő szó a-ja felett van.

[385] Az e fölött rövidítésjel: ‘kegyelmeteknek’.

[386] Az s javítva valamiből, a v bal szára fölött a mikrofilmen fekete pötty.

[387] Nem ’gondoltak’, hanem ’gondoljak’!

[388] Az m első szára hiányzik, így n-nel kezdődik a szó?

[389] A második ö-nek csak egy pontja látszik.

[390] A bekezdés szövege mellett a belső margón mintha egy groteszk ceruzás fejrajz látszana igen halványan.

[391] Nem: ’követték’, hanem: ’követtík’.

[392] Az i pontja az a fölött van.

[393] A szó felett vonás: rövidítésjel: ’kegyelmetek’.

[394] A szó igen-ből van javítva.

[395] Mintha mindkét pont a második i-re lenne kitéve.

[396] A teknek fölött rövidítésjel.

[397] A tekhez fölött rövidítésjel.

[398] A teki fölött rövidítésjel.

[399] A tek fölött rövidítésjel.

[400] A gtek fölött rövidítésjel, a g későbbi javítás, rálóg az alatta levő sorra.

[401] A ne fölött rövidítésjel.

[402] Sic!

[403] A második e fölött rövidítésjel.

[404] A t felső szárra rövidítésjellé kanyarítva.

[405] A második k szára köré rövidítésjel kanyarítva.

[406] Ettől a sortól vastagabb tintával. Másik kéz.

[407] A három sor más kéztől, fekete tintával.

[408] Az mm szára kevesebb eggyel.

[409] A második betű nem é, többször előfordul az e-nek ez az írásmódja a szövegben.

[410] A j az bal szárából javítva.

[411] Az e felett látszó folt a túloldalról üt át.

[412] Az i pontja az a fölött van.

[413] Fölösleges pötty.

[414] Az n másból javítva.

[415] A szó után folt a filmen.

[416] A z másból javítva.

[417] A szó utólag beszúrva a nem re fölé.

[418] Az s fölött paca?

[419] Az i pontja az u fölött van.

[420] Az ak javítva másból?

[421] A második ſ t-ből javítva.

[422] Az ő e-ből javítva.

[423] Az i pontja nagyon magasan van.

[424] Az ö ë-nek látszik.

[425] Az l szára az o ékezetéből indul.

[426] A második l a filmen inkább t-nek látszik.

[427] Az s bal felső szárán levő vonal miatt ʒ-nek tűnhet.

[428] Az at d-ből vagy k-ból javítva.

[429] Balra hajló ágú d-ből t-re, majd jobbra hajló ágú d-re javítva.

[430] Az ſ z-ből javítva.

[431] Az utolsó betű laza vonalvezetés miatt s-nek tűnik. Párszor előfordul.

[432] A bal margón kérdőjel, az ennek adgik aláhúzva.

[433] A Credulus, Sẏluanus, Galathea, Dienes, Echo szavak elé, valamint a prológus első bekezdése elé pontok kerültek, mintha valaki megszámolta volna ezeket.

[434] Az ßt ſt-ből javítva.

[435] A d g-ből javítva.

[436] A szó vége másból javítva.

[437] A t d-ből javítva.

[438] A második betű m lenne, de egyel kevesebb szára van?

[439] A sor fölé beszúrva.

[440] Az első t o-ból javítva.

[441] A g ÿ-ból javítva.

[442] Az e után először rövid s-t (vagy s-nek látszó ʒ-t?) írt, azt javította hosszú s-re.

[443] Az m utólag beszúrva a szó fölé.

[444] Az a fölött nem ékezet, hanem a fölötte levő sorban tett javítás jele.

[445] Az r után egészen a z-ig paca.

[446] A c előtt e-nek és i-nek is olvasható a betű, Eckhardt, 1959 i-nek veszi.

[447] A második l javítva e-ből.

[448] Az ſz ſt-ből javítva.

[449] A szó vége ben-ből javítva.

[450] A szó felett félkör alakú rövidítésjel.

[451] A szó regll-ből javítva.

[452] Az ej ek-ből javítva.

[453] A szó vége ban-ból, vagy Eckhardt, 1959 szerint bul-ból javítva.

[454] Az i mintha a-ból lenne javítva, szó elején a vastag i gyakori, de szóközben nem.

[455] A szó talán szemielit-ből javítva.

[456] A szó vége snom-ból javítva.

[457] A másoló elrontotta a Licida-t, Licina-t írt, majd egy a-t, amit s-re javított. Az eredetiben a betűn nem látszik szár, nem volt d.

[458] A rövidítésjel a toldalék fölé van rajzolva.

[459] Az n i-ből javítva.

[460] A második betű javítva, fölötte az ékezet csillag alakú. Eckhardt, 1959 szerint kor-ból javítva kir-re, de ez nem magyarázza az ékezet alakját. Vsz. kir-ből javított a másoló ker-re (’kérj’), ekkor húzta át az ékezetet, ami csillag alakúvá vált.

[461] Esetleg a’meniſʒer?

[462] A ʒ másból javítva.

[463] Eckhardt, 1959: Hiberókötth – sh. „Hib. erókötth” helyett.

[464] A szó vége át van firkálva, a javítást a sor fölé szúrta be a másoló, dt-ből tt-re javított.

[465] Lehet, hogy nem h.

[466] A szó utólag beszúrva a sor fölé.

[467] A szó vége másból javítva, talán f-ből.

[468] A szó fölött két pont van, vsz. in-ből javított ni-re.

[469] A szó vége aìs-ból javítva.

[470] Az et olvasata it is lehet.

[471] A j-n nincs pont.

[472] A ʒ vonalvezetése s-re hasonlít.

[473] A szó végén javítás.

[474] A bal margón ceruzás kérdőjel.

[475] A filmen makßeőnire-nek látszik, eredetileg talán mal sʒè?nire (az è utánkövetkező betűt nem tudom a javítás alatt kivenni), ebből a fekete kéz javította makſʒèmnire alakra.

[476] Az m k-ból javítva.

[477] A szó örizen-ből javítva. A fekete kéz javítása.

[478] A fekete kéz a z/L alakú t-t egyértelműsíti t-re.

[479] A ní m-ből javítva.

[480] Az ſʒ cʒ-ből javítva.

[481] A szó vége javítva.

[482] A szó -ből javítva. A fekete kéz javítása.

[483] A rész egil enẏtj egẏ-ből javítva. A fekete kéz javítása.

[484] Az i-re a pontot a fekete kéz teszi ki.

[485] A feket kéz javítása tartoz taualamitủl-ből.

[486] A szó ủan-ból javítva.

[487] Az eredeti barna kéz javítása almoik-ból.

[488] A ʒ s-ből javítva.

[489] A B ſʒ-ből javítva.

[490] Az ú uí-ból javítva.

[491] A szó Aß-szal indult, majd javította.

[492] Az s t-ből javítva.

[493] Az n a-ból javítva.

[494] Az idö ủö-ből javítva. A fekete kéz javítása.

[495] A j-n nincs pont.

[496] Eckhardt, 1959: tarsom, de egyértelműen t-nek látszik az eredetiben.

[497] Az áthúzás a fekete kéztől származik.

[498] A fekete kéz beírja a második a-t, de mintha eredetileg is ott lenne.

[499] A d javítva.

[500] A kezdőbetű egyértelműen n-nek látszik és nem u-nak. Párszor előfordul ilyesmi a kódexben.

[501] A második e-t i-ből javítja a kéz.

[502] A szó a sor fölé beszúrva.

[503] Az utolsó betű i-ből javítva.

[504] A fekete kéz javítja az l-t r-ből.

[505] A j-n nem látszik pont.

[506] Az m d-ből javítva.

[507] Az utolsó betű m-ből javítva.

[508] A ʒ javítva.

[509] A j-n nem látszik pont.

[510] A j-n nem látszik pont.

[511] Az em felett látható a rövidítésjel.

[512] A fekete kéz javít, vsz. mind-ből.

[513] A kéz e-ről a-ra javított.

[514] Innen más kéz másol egy darabig.

[515] A fekete kéz javít a szó végén n-ről m-re.

[516] A fekete kéz teszi ki az ékezetet.

[517] A kéz h-ról y-ra javít.

[518] A fekete kéz javítja atelet-ből.

[519] A szó kezdőbetűjét a fekete kéz is megrajzolta.

[520] A t d-ből javítva.

[521] A t után és az s elé valaki ceruzával beírt egy e-t.

[522] Először beírt egy d-t majd függőlegessel áthúzta.

[523] Az ß-t s-ből javította.

[524] Az n javítva, tekiletel-nek kezdte írni.

[525] A másoló kőno-nek kezdte írni.

[526] Az ő bal ékezete az l szárában. A szót a fekete kéz javította, talán szelóes-ből.

[527] A szó hizem-ből javítva.

[528] Az E-t e-ből javították barna tintával.

[529] A z elé az ſ-t utólag szúrta be.

[530] Az o u-ból javítva.

[531] A szó eleje termen-ből javítva.

[532] A szó végén a d t-ből van javítva.

[533] A z-t s-ből javítja.

[534] Eckhardt, 1959: Bekaua – a kérdéses helyen azonban az e i-nek is olvasható. Az e-nek és az i-nek is van olyan írásmódja, ami ebben a helyzetben szerepelhet, és a kettő a megtévesztésig hasonlít egymásra. A jegyzetekben is felhívtuk a figyelmet erre.

[535] A fekete kéz itt Aranẏ eʒőue-ből Aranẏủeſʒőue-t ír, vagyis aranyesőből aranyvesszőt csinál, a korábbi a helyes alak.

[536] A d s-ből javítva. (Logikusabb lenne egy eredeti t.)

[537] Az E ő-ből javítva.

[538] A h-t a fekete kéz áthúzta.

[539] A z ʒ-ből javítva.

[540] Az ſ s-ből javítva.

[541] Először Azonis-t (’Asszony is’-t) kezdett írni, ezért a d z-ből javítva.

[542] Mintha itt is ʒ-nek indult volna a z.

[543] A szó vége javítva.

[544] Az o u-ból javítva.

[545] A z r-ből javítva.

[546] Az ékezetet a fekete kéz tette ki.

[547] A szó fölött nincs ékezet, csak papírt ért a tolla.

[548] A d alsó félkörét később rajzolta be a kéz.

[549] A mind mitt-ből javítva.

[550] A második l-t pótlólag írta be a kéz.

[551] Innen a korábbi kéz folytatja a másolást.

[552] Az m n-ből javítva.

[553] A z e-ből javítva.

[554] A második pont nem lehet az alatta levő sor ı-jének ékezete, mert attól túl távol van.

[555] Az íe ú-ból javítva. A ʒ fölé az s pótlólag beszúrva.

[556] A szó elejét a feket kéz pacája takarja. Eckhardt, 1959 tudom-ra javít, de a paca alól kilógó szárak inkább látom-ra utalnak.

[557] A d t-ből javítva.

[558] Az a d-ből javítva.

[559] Az első ö két ponta túl közel esett egymáshoz, ezért a másoló mégegyet betett.

[560] A j-n nincs pont.

[561] A d t-ből javítva.

[562] Az akkor akor-ból javítva.

[563] Az ö-re kétszer is kitette a két pontot.

[564] Az első o e-ből, a harmadik a-ból javítva.

[565] A szó siralmemen-ből javítva.

[566] A h ʒ-ből javítva.

[567] Az ö-n három pont van.

[568] Az E l-ből javítva.

[569] Mintha menni-ből lenne javítva.

[570] A szó ūiſelgelelni-ből javítva.

[571] Az eredetiben itt két vonás van, ami a filmen s-nek is tűnhet.

[572] A fölött rövidítésjel.

[573] A második l r-ből javítva.

[574] A rövidítésjel a dtek fölött húzódik.

[575] A szót ßep-ből javította a fekete kéz.

[576] Az l s-ből (esetleg ʒ-ből?) javítva.

[577] A szó javítva, eredetileg h-val indult.

[578] A szó felett nincs rövidítésjel.

[579] Az i a sor fölé beszúrva.

[580] A ʒ-t l-ből javította a fekete kéz.

[581] A k-t s k-ból javította a fekete kéz.

[582] A szót szelleszigh-ből javította a fekete kéz.

[583] Az u w-ből van javítva.

[584] Az u n-nek látszik.

[585] Az n m-ből javítva.

[586] A j-n nincs pont.

[587] A j-n nincs pont.

[588] A két t fölött vonás.

[589] A ttet te-ből javítva.

[590] A szó vége mintha javítva lenne.

[591] Az I-n van pont.

[592] A szó előtt tintanyom.

[593] A j-n nincs pont.

[594] Az s d-ből javítva.

[595] A j-n nincs pont.

[596] Az n u alakú.

[597] Az ß másból javítva.

[598] Az ſ ʒ-ből javítva.

[599] A m felett vízszintes vonal a nazálisjel.

[600] A sor fölé beszúrva.

[601] A t ſ-ből javítva.

[602] A d t-ből javítva.

[603] A w u-ból javítva.

[604] Az u n-szerű.

[605] Az l z-ből javítva.

[606] Az ẏ j-ből javítva.

[607] A b ó-szerű, vsz. vmi hajszál vagy hasonló került a toll alá.

[608] Az ß e-ből javítva.

[609] A G g-ből javítva.

[610] A lap bal alsó részén ujjlenyomat.

[611] A j-n nincs pont.

[612] A t k-ból javítva.

[613] A j-n nincs pont.

[614] A második ſz ſ-se utólagos.

[615] A ʒ pótlólag.

[616] Az n m-ből.

[617] A második l-en áthúzás.

[618] Az M m-ből javítva.

[619] Az alatta levő sorban az s után következő szöveget kezdte másolni e sor s-je után.

[620] A szó vége másból javítva.

[621] A j-n nincs pont.

[622] A j-n nincs pont.

[623] Az ủet javítva ủít-ből

[624] Az ö-n négy pont van kettő helyett.

[625] A szó kezdőbetűje valószínűleh egy lazán írt h.

[626] A j-n nincs pont.

[627] A D t-ből javítva.

[628] Az utolsó előtti betű a filmen (a lapon lévő foltok miatt) e-nek tűnik, de az eredetiben egyértelműen o.

[629] Az ékezeteket más színnel tették ki.

[630] A szó többszörös javítás nyomait viseli: Szamara > Szamarko > Szamar nak, a ka-nak látszó részt törlésjel fedi.

[631] A szó Szamarha-ból javítva. Elképzelhető, hogy a Szamar után a Lattod-ot kezdte írni, és a forrásban mindkét helyen ’szamár’ és nem ’szamárka’ szerepelt.

[632] A tar bar-ból javítva.

[633] A szó vége javítva; Eckhardt, 1959 kj-nek olvassa.

[634] A szó eökeöth-ből javítva.

[635] Az utolsó betű t-ből javítva.

[636] Először két pontott tett az u-ra, majd összekötötte.

[637] Az ß ʒ-ből javítva.

[638] Az a sor fölé beszúrva.

[639] A j-n nincs pont.

[640] Az n-ről hiányzik a rövidítésjel.

[641] A lap bal alsó részén ujjlenyomat látszik.

[642] Az n m-ből javítva.

[643] A szó arioio-ból javítva Eckhardt, 1959: arolo joll. Vágner Edina, 2001 javítása.

[644] Az m d-ből javítva.

[645] A félkör alakú rövidítésjel a t-re van kitéve.

[646] Az i e-ből javítva.

[647] A második o a-ból javítva.

[648] Az m n-ből javítva.

[649] Az n jobb szára és az y bal szára ugyanaz. A hosszú m-ek (mm) esetében is hasonló a helyzet.

[650] A b p-ből javítva.

[651] Az e i-ből javítva.

[652] A g mintha ʒ-ből lenne javítva.

[653] Az ẏ in-ből javítva.

[654] Az e i-ből javítva.

[655] A d m-ből javítva.

[656] Az a e-ből javítva.

[657] Az oh öſ-ből javítva.

[658] Az u n alakú.

[659] A d t-ből javítva.

[660] Az m d-ből javítva.

[661] A g l-szerű betűből javítva.

[662] A második ö a-ból javítva.

[663] Ezt a mondatot a kódex hátuljára, a 377. lapra is bemásolták.

[664] Az u n alakú.

[665] Ettől a szótól barnább a tinta, eddig aranysárgás barna.

[666] Az első n fölött pont, talán azt jelzi, hogy m kellett volna.

[667] Az imm-nek csak öt szára van.

[668] Javítva kethesemi-ből.

[669] A rövidítésjel félköre a ner fölött.

[670] Az n m-ből javítva.

[671] Az a e-ből javítva.

[672] A szó a sor fölé van beszúrva.

[673] A d t-ből javítva.

[674] Az n m-ből javítva.

[675] Eckhardt, 1959: ezt.

[676] Az n m-ből javítva.

[677] A h a sor fölé van beszúrva.

[678] A g d-ből javítva.

[679] Az ẏ j-ből javítva.

[680] A kezdőbetű a-ból javítva.

[681] Az ė i-ből javítva.

[682] A d t-ből javítva.

[683] Az ſ t-ből javítva.