Ugrás a tartalomhoz

Fanchali Jób-kódex

Tóth Tünde, Földes Zsuzsa

Mezura –- CHER –- Bibliopolisz

EURIALUS ÉS LUCRETIA HISTÓRIÁJA

EURIALUS ÉS LUCRETIA HISTÓRIÁJA[231]



                        IGEN ZIEP HISTORIA SIGMOND[232] CHASZAR-
                                NAC ideiben leőtth dologh Az nömes
                                Kiet zemelreöl Eủrialuſreől es Lucre-
                                tiarủl, es azocnac egimashoʒ walo
                                

[p. 213]



                                zerelmekreől, Lucretianac halalaról Eúria-
                lủshoʒ valo zerelminec miattha minth leőtth halala

        

Prima pars



                                                PRIMA PARS
                                                        
Soc Ereőſ ferfiac beolchec es kirallioc ßerelem miat
        veßtec, Jffiac zep leanoc mergeſ nilaÿ miath meghemiʒ-
        tettenec Orßagoc pủßtultac, Varosoc esVarac mindt
        feőldic leö törettec
Parisnac öröme Priam[us] Kiralinac birodalmat elủeßtj
        Troiat elteöretj, Hectort leúagata, Kiralitis megheőletj
        Illen[233] orßaganac mınden tartomanít ellenſig keʒben eitj
Egi Poganj Aßoniẏs Szamſonnac elmijt ollj igen meghúakita
        aʒeö monthatatlan ereiet elủiủj s ßemit ki tollatatta eöma-
        gatis vigre poganiokkal eße az feöld ala bủrita
Szent Daủidnac fia beőlch Salomon K. Jstenil kedủes vala
        de Fharaho K. leania ßerelme miat balủinat Imada, min-
        denfele renden az Vac ßerelemnec vagion Jllen hatalma
Sokàkrúl ßolhatnec kinec peldaiokrủl lehetne teöb beßidem
        de moſt kiủaltkepen kiet Ifiủ ßemilnec ßerenchiet éneklem
        kikben mìrges voltat igen megh mủtatta az kegıetlen ßerelem
Eggic Eúrialȗs masic Lùcretia mind az ketteő ʒiep úalla
        teőrhetetlenkepen egimaſ ßerelmire felgeriettenec valla, kinec
        sebes teöʒe miàt ŭigeʒetre az eggic megh holt valla

[p. 214]


        
Aʒirt most ỏth reſzre beʒedemet roloc, es az eneket oßtom, az
        elseö reßibe az ỏ ßerelmecnec indủlatiat megh mondom, aʒủtan
        egimaſnac kölet leúelec mas rißeben megh irom
Soc szerencheiekreöl es nagi zerelmekreól kiet rißiben
        eneklec, Vtolso reßeben zórniủ halalarùl az Aßonnac
        beßellec, ha rea halgattoc ßerelem hatalmat ebeöl meghirthetitec
Mikoron eleößer Senas varoſaban Sigmond chaßar ment
        valla, draga keßeölettel es nagi tıʒteſeggel őtet fogattac
        valla, Sz. Martha Temploma mellet egi Palotat nekj keßetetec ủala
Czeremoniacnak ủigeziſe útan az Templombúl ki lipic
        Mentiben niegi Aßonj egimashoʒ haſonloc eleötte
        megh alapec, Aʒocnac ʒiepſigit chaßar mikor latta
        loủarủl le ủgordÿc
Eö ideie ßerint iollehet az chaßar immar ifiú nem valla
        de az bủiaſagra termeßetj ßerint giorß es hailando
        valla, az ziep aßoniockal valo niaiaſagban ǒ giȯner-
        kedic valla,
Aſzonioc köziben magat elegitủin fordủla ßolgaihoz
        kerdj hogi ha lattac valaha éltekben haſonlot Aßo-
        niochoʒ Megh halattac vgimond aʒ emberj kepet hason-
        loc Angialokhoʒ
Aſzonioc eʒt latúan ſzömeket az feöldre leghottan le-
        feogeßtic, ßemirmeteſsiggel az ö ʒiepſegeket inkap

                                                                                                        meghekeſitic
        
        

[p. 215]


        
megh ekeſitic, Eö tekintetekkel Sigmond Chaßar ßiủit ighen
        megh ſebeſittic.
Thermettel orczaŭval rủhaúal eʒek kóʒt Lủcretia zeb walla
        kj megh hủß eßtendeőt eö ideie ßerint megh nem haladot
        valla kj miat nemʒette[234] Menelaūs niekj meltatlan Ura valla
Ennec at teöbinil Allapatia magasb haia biủſegeſb> valla
        Araniban köúekben annac eőteʒiſe zep Arani ßini valla
        zep magas homloka ſemmj ſzemergiſsel nem rủtitattot valla
Szemöldeke nìekj ekes[235] modra hailot, fekette ßeme valla
        orra ßiep edgienes tellies roſa ßíneö piros orchaia valla
        clariſ ßineö Aiaka feier apro foga zep kichin ßaia valla.
Eörủendetes ßaùa ekeſsen ßolaſa tıʒteſegeſ triefaia, Min-
        deneknil kedủes Jffiaknal ßerelmeſb soknal eö niaiaſagha
        nem filinc ſem miriß de nagimertekleteſ mınden maga tartaſa
Aranÿ göng es ezőſt zep draga keöúekkel rủhaiat ekeſitic
        chaßar ủdủaranal nagi soc feö emberec chac ötet emlegetic. Vala
        hoủa tereöl mindenecnec ßemec ó rea forditattic
Vdȗar nepe keöʒj egi ʒiep Jfiủ legin franceabúl Jeōt valla
        Eủrial[us] neủe, gaʒdag nemʒetſeghe, de köʒep ember valla
        harmincz kiet eßtendeös ßiep ekeſsen iaro tellies orczaiủ valla
Maga ùiſeliſe edgienleö erkeölche chaßarnal igen kedủes
        Szolgakkal ßerßammal, Arannial[236] rȗhakkal aʒeö ßalasa tellies
        
        

[p. 216]


        
        De ʒerelem ellen aʒʒal es nem lehet erös es geöʒedelmes
Nem soc Ideö mủlūan latūan ezec egimast felette megh
        kedủelic, Iol lehet ſem eddi ſem maſic ßerelmit egimas-
        nac nem ielenic, de aʒ felgeriedet teöʒet ſokaiglan
        eőc elnem fedeʒhetic
Egimaſsal sokaig beßeddel ßolaſval eóʒúe nem ferkeʒtenec
        mert mind nemʒetſeggel nielủil es ßolaſſal, egimaſtúl
        keölembeʒtec, chac tekintiſekkel es aʒ ö ßemekkel
        egimaſſal beßiltenec
Megh sebeseölt zủvel felgeriet elmiủel Lūcretia bủskodic
        Hazas voltaát Lattia, Urat nem ßeretj, ßeöntelen gondol-
        kodic, sem eÿel ſem nappal az ßerelem miiat elmeẏo
        nem niủghatic
Semmÿ geönereöſegh ninchen en Uramban ô magaban
        aʒt mondgia Geöleölſegeſ ʒaủa soc eölelgetiſi, kedủe-
        tlen chokolaſſa, Jeöủeủenÿ Jfiủnac chac tekintiſeis
        nalam feleöl haladgia
Az felgeriet langot olch megh moſt elmidben[237] ha lehet
        Lủcretía, Vaiha az lehetne bıʒonj az en ßiúem
        nem Uolna bủſkodaſba, de ßokatlan ereö akaratom
        ellen elmimet haborgattia
Tủdom mi volna Job de moſt az gonoʒbat, kelÿ ennekem
        keöúetnem, Jeöủeủenÿ emberrel oh en búſúlt
        
        

[p. 217]


        
        ziwem, mj keöʒem vagıon nekem? kÿrt hogj idegen
        orßagbelj agira geriedeʒ az en leőlkeőm
Nem de nem athaté ugìan eʒen feőldis ki kedủemben
        leheſſen, hogi ha az en ʒiúem moſtanj Uramtủl jllen
        ighen idegen, de kepe termete zep Eủrıalùsnac ßeönte-
        len ủl ßủủemben
Kıt nem indithatna Jffiủ zep orczaÿa ủiteʒi Allapattia
        kj az en ʒiủemet biʒonj keletinel fellieb altalhatotta?
        Maid ketſegben eſem eȯis ha ßerelmit en hoʒam nem mủtattia
Nem túdok mit tennem? Elarúlhatomé az en tiʒtaſago-
        mat? Vallamelj idegen firfıra biʒamé titkomat es maga-
        mat? Ki ha megh ún enghem mas leant ßeretmegh elhadgia
        en Agiomatt
De nem azt mủtattia ékes abraʒattia Vigh es Nömes erkeőlche
        Vallamj chalardſag kit kellene felnem hogi ó benne lehetne
        Ottan megh eſkúttem hogi en ßerelmemet ſoha elne feleiche
Nem felec biʒonial minden kiſedelmet maid ki ủetec
        ziủemból, Az en Zìepsigemet mert ö is ßerettj latom
        tekintetibeól, Vagi ìt marad Velem, Vagi úele elủißen
        eſmerem erkỏlchebeől
Vallion elhagíame feriemet Aniamat? Az en kedủes haʒamat
        ne engedie Isten hogi en chelekedgiem illien nagi gonoßsa-
        got? De kegietlen Aniam giakortaa megh bantia aʒ en
        ùigaſſagomath

                                                                                                        Férfiniekeöl
        
        

[p. 218]


        
Ferfiniekeől penigh örömeſben lennik, hogi nem Urammal
        elnec! Haʒam ot lehetne hol Eúrialủſſal kedủem ßerint
        elhetnéc! De vißontagh hüttem, es en nemʒetſegem
        nagi kiſebſegbe eſnek.
Mitt arthat ennekem kit ingien sem halloc az
        kôſsignekc beßide? Az kji hitit neủit fölette eöriʒj
        ninch semmj meröſsigi! Nem uÿonnan tőrtint
        es nem chak en raitam İlj dolognak keʒdete
Sziep Illonat Paris akarattia niekeől elnem ủihette
        volna, Medeat az Jason Colcos ßigetibeöl kï nem
        hoʒhatta wolna, Az sokaſag kőʒet ha enis ủitkeʒem
        ſenkj nem chủdalhattia.
Az kepen sokaig az zep Lúcretia magaban tủsakodek
        de az ʒerelemteõl minden okoſſaga úigre megh úaketatek
        Eủrialủsnakis haſsonlatos langal elmeÿe geőtretetic
Chaſzar Udủaranak melette ziep haʒa Lủcretianac Vala
        Mas feleỏl melette chak koʒel hoʒaia Eúrial[us] ßalaſſa
        ùdủarban mentiben aßont az ablakrúl mindennap
        ìol lathattia
Naponkent ziep keöúet[238] pej loúan haz eleótt, ónen
        magat hantattia Az chaßar eleőtis giakortaa
        ßemeit ablak felj fordittia, kıbeől ßerelmeket óma
        gais chaßar eßeben vötte wala

                                                                                                        Az kik eʒt
        
        

[p. 219]


        
Az kik eʒt mondam ßoktak ninch azokban hamiſsagh, Hogi
        az ßeginiec köʒt alachon haʒokban lakhatık az tiʒtaſagh
        draga palotakban ßemirmeteſſiget nem tarthat aʒ gaʒdagſag
Valakj mindenkor kedủe ßerint lakic ßỏntelen ßomiúhoʒik
        Jelen voltat megh ún megh tiltot dolgokra giakortaa[239] igie-
        keʒik mert az io lakaſtủl az gonoß kiủanſagh inkap
        felgerießtettic
Jgiekezik vala ziủibeöl kj ủetnj zerelmit Lủcretia
        haʒban rekeʒkedủin mar az Cupidonac teöʒit megholtia
        valla, de mihelt megh latza Jffiat, az megh allút lang
        iſmet fel lobanna
Giakran gondolkodik kinek nagi ʒerelmit, batran meghie-
        lenthetnj. Mert az titkon válo tőʒ az ô elmeÿt sokkal in-
        kap eghetne, Vra ßolgaj kóʒt egi vin ember valla, kenek
        Sosias neúe
Nemet nemzetsigbeöl igen Jambor es heő ßolga Sosias vala
        Ennec illen modon titkat Lúcretia megh ielentette valla
        Mikor nagi Sereggel aʒ eö haʒa mellett Chaßar bie megen valla
Tekìnched Soſia melj igen ziep Jffiac az chaßar kereöl
        vannak mindt eʒ ủilagh ßerint eʒekhőʒ haſonlok biʒonj
        nem talaltatnac, Rủhakkal, ßerßammal, Termettel, Sziep-
        siggel mındent feleỏl haladnak
        
                                                                                                        Vaiha
        
        

[p. 220]


        
Vaiha az Vr Isten Urat ezek keʒeől nekem engedet volna
        kiknec ßeepſegeket, ha moſtan nem latnam ſoha nem hittem
        wolna, de mond megh ennekem ha melj eʒek keʒeöl
        eſmeretedben volna,
Sokat ezec keʒeöl eſmerek Aßoniȏ az ʒolga azt felele
        Az franciabelj Eúrialủſt iss meg kerdj hogi ha
        eſmerné, Sosias aʒt monda az ó Aßonianak hogi
        aʒtis iol eſmernj
Szola Lủcretia tùdom Jamborsagod hogi nem mon-
        dod ſenkinek, megh vallom teneked felgeriedet töʒit
        eheʒ nagi ßerelmemnek, Jelench megh önekj kerlek
        hoʒa valo akaratiat ʒiuemnec,
Felele az ßolga mit haloc tetőled gonoßsagh az Aßoniȏ
        nem hogi megh miủelnim de megh elmembeis bıʒonj
        en nem bochattom, Aʒ en Vínſegemre hidgied en
        Uramatt ſoha elnem Arȗlom
Jnkap eʒen kirlek tekinch megh nemʒetted göʒd megh
        te ßerelmedet, moſt megh igen könien az ủionnan
        Jndúlt túʒet meghenhitened, kj hogiha felgeried
        ſemmj orủoſaggal eleit nem veheted
Az ßeretet sokka titkon nem maradhat ónenmaga kiteried[240]
        ha Vrad meghtủdgia gondold megh erkeőlchit mit chele-
        ßik veled, monda Lùcretia hallgas en Urammal ziúe-
        met ne ießed.

                                                                                                        Ki halaltủl
        
        

[p. 221]


        
Ki halaltủl nem felj megh hidgied Sosia nem rettegh
        maſ dologtủl, wallamit en ream hoʒand az ßerenche
        elkelj ßenủednem attủl, de megh nem ßeönhettem
        igaʒan megh vallom az en kìủanſagomtủl
Felele Sosias mit ủeßted magadot ßigeneted nemʒetted
        chak teniked leßen te nemʒetid keʒeöl paraʒna aßonÿ
        neủed, gondolatod penigh sok eőrʒeő ʒemelý köʒte ta-
        lam ủighöʒ ſem vißed
Melleted ủin Aniad feried es leanid ßőntelen veled
        vannak, Vrad haʒanipe es Jambor ßolgaj ſoha elnem
        taủoʒnak, ha eʒek halgatnak a keöfalok[241] read es aʒ
        Aitok kealtnakk
Ha senkj teneked eőrʒeőd nem volnais lattia Jsten dol-
        godat, Eö elnem ßenúedj ha te megh nem ßönel gonoß
        gondolatidat, gondold megh Uradat ne rủtich magadoth
        tartch megh tiʒtaſagodoth
Aſzonÿ ezt felele azt igazan mondod ſzerelmes Atiamfia
        de aʒ Uralkodo megh deöhet ßerelem ßíủemet haborgattia
        Tủdúan az gonoßra akaratom ellen, hanniat homloc indittia
Nagi sokat magamban rúla gondolkottam ellene Tủsakodtam
        de nem vott mit tennem feiemet Imaron alaia hodoltattam
        kerlek ne hagi enghem legi ſegìtſegemben[242] aʒ mit moſt
        read bıʒtam

                                                                                                        Nadgiot

[p. 222]


        
Nadgiot fohazkodek Sosias eʒt halúan. Monda Lucre-
        tianak, Azen gondban farat ủen feíemirt ßoloc, mint
        biʒott Aßonianac[243] Neủeßesd hiredet enÿhich megh
        elmidet tarch megủ neủiet Uradnac
Monda megh fogadom ßodat nem hadgiom el meg ßemer-
        meteſſigem Megh geöʒem halallal az en ßerelmemet
        hogi ha elnem vitettem,[244] Vaſsal ủagi mereggel tiʒ-
        taſagomat en talam megh eöriʒhetem[245]
Ighen megh ìede Sosias eʒt halủan monda hogi nem
        ßenủedem,,[246] Szola Lủcretia ha en vegeʒtem te
        megh nem tilthacz enghem, Erre ſok feö aßonj
        emberek peldaia int es veʒirel enghem
Latủan eʒt az ʒolga, semmit aßonianal, hogi beßide
        nem fogna, Monda, Eletire hogi nem mint hitire
        mar nagiob gongia volna Fogada hogi mennil ha-
        marab talalna Eúrialúſnac ßolna
Eʒel felgeriedet elmeijt Aßonnac io Reminſighre
        inche:[247] Az ö fogadaſat chak ßoúal igirj, de bie
        nem tellieſitj. Hogi hallogataſſal aßonnac ße-
        relmit ỏ megh kiſebitené
Nagi sok ideiglen Aßonianak zìủiet Remínsígel taplala
        de hogi haʒủgſagban Jmar nem maradna az
        Jffiủhoʒ indúla, oh melj ighen ßeret egi Aßonj
        teged monda

                                                                                                        Kerdeʒkedi-
        
        

[p. 223]


        
Kirdeʒkedſire tóbbet annal niekj Sosias nem felele
        Eúrialủs ȏtet honneit Ieȏt es kj vott Ingen ſem eſ-
        merhete Hogi ziep Lūcretia keỏlte volna hoʒa aʒt
        ỏ ſoha nem vele,
de az zerelemnek kemenj nìla ziùiet altal hatotta wala
        ſeḿi niŭgodalma ſem eijel ſem nappal nekj[248] nem lehet valla
        titkon valo langtủl aʒó ßiùe belȏl megh emißtetic valla
Regi ereőßigit ìol tùdủan feölette ìgen chủdallıa walla> magat
        Szidalmaʒa ʒiùit hogi elhatta wolna elibj okoſſagat Mert
        az ßerelemnec ìrʒj ȏ magaban göʒhetetlen hatalmat
Eʒt mondgia magaban moſt túdom mj lıgen az ßerelemnec
        töʒe, Kibben nagi röttegis nagi soc gondolkodas rōủid
        annac örȏme. Nem tủſakothatom, mint eßemben vettem
        ſemikepen ellene
Illic enhoʒamis az mitól magokat kìralìoc ſem ohattac
        sem Beólch Alexander sem aʒ erȯſ Samson elnem taúoʒ-
        hattac. Sòth amaʒ ighen Bőlch Ariſtoteleſtis ßentnec it
        nem talaltaac
Hercủleſrȏl mondgiac hogi kardiat ėlủetủen gủſalliat
        vŏt keʒeben, Hogi ßereteöinec ilj engedelemmel lehetne
        io kedủiben Soha[249] ónalanal ereȯſb viteʒ nem volt aʒ
        feold kerekſigiben

                                                                                                        Termeßettȏl
        
        

[p. 224]


        
Termiſzetòl vagion hintetùin ſzìủủnkben az ſzerelem-
        nek magủa Vadak es madarak fene Oroſlanok
        vannak birodalmaban! Tengerbelj halak, uıʒben
        ſem lehetnek miatta batorſagban
Aʒ Jffiakot biria veneknek megh alȗt ziùeket fel-
        emelj. Mindeneket megh göʒ es ßokatlan tȏʒʒel
        aʒ ßiueket[250] ſegitj[251] Hat mit ereökedem termißetem[252]
        ellen moſt enis igiekeʒnj

                                                                                Ezeknec útana embert keres
                                                                                ȗala, ki altal elúigeʒe, Jesủs
                                                                                egi barattia efíle dolognac
                                                                                choda okos mestere. Egi aßont
                                                                                fogada, kitōl Eủrial[us] ıllen
                                                                                leủelet
                                                                                kulde[253]

Secunda pars


        
                                                SECVNDA PARS
                                                Argúmentúm:
                                                
Non potúere diủ Vallidủm cohibere fủrorem
        Prodidit in censas charta manúsqʒ faces
Köſzenetem vtan Iraſomban neked egiſseget
        kiúanok, Hogi ha en magamnac aʒ the ío ked-
        ủedben egißſiget talaloc, Mert mindt egeßſeget
        s mìndt io Remenſiget en chak tetöled varok
En magamnal imar Lủcretia teged sokkal inkap ßeretlek
        velem temagadis eßedben vehetted, melj igen kedúeltelek
        megh ßerʒet[254] ʒiúemnek sok fohaʒkodaſj bıʒonſagi lehetnek
Tūdom temagadis giakortaa ìol lattad az en abraʒatomat
        netalam ßantalis latủan ßemeımbeől sok keónihúla
        taſimat, kerlek ủed io neúen ha megh nítom neked
        moſt aʒen titkaimat

                                                                                                        Aʒte
        
        

[p. 225]


        
Az the nagi ʒiepsïeged kedủes ekeſsiged mar megh foghot enghemet
        moſt veßem eßemben ßerelem ereit hogi lattalak tegedeth
        de[255] az Cupidonak birodalma ala hodoltattal enghemet
Sokat ereőlkettem megh ủallom teneked hogi eʒt elkerőlhetnem
        te[256] nagi ßiepsigedteöl, ekes termetedteöl igen meg göʒetettem
        mar te rabȏd vagiok finies ʒemeidteöl mert en megköteʒtettem
Nem lehetek imar soha en magamnak tỏbbj birodalmaban
        Etelem Jtalom es gondolkodaſom vagion te hatalmodban
        mind eiel mind nappal téged kiủanlak varlak en Agíamban
Te magad tarhacz megh chak te ūeßthecz elis: Valaʒd el
        moſt edgekit Tegi vallaʒt ennekem leủeledból hogi
        en irtheſsem megh elmidet, Beßidelis ne legi moſtan
        keölemb[257] hoʒam, mint lattam ʒemeidet
Nem nagi dologh hidgied oh zep Lủcretia töled aʒ mit
        kiủanok Eleg leßen nekem ha ednehanj igit en teúeled
        ßolhatok aʒ en leủelemben teöled ennil teőbbet biʒonj
        en nem kiủanok
Eʒt ha megh engedet boldogſagban elek, ha megh tartod
        elủeßec, Jmar hiúſegedre biʒtam en maghamat, kit
        felette ßerettec legi io egisigben oh en edes leölkeöm
        talam veled lehetek

                                                                                                        Pechet
        
        

[p. 226]


        
Pechet allatt gìǒrſan leủelet uen Aßonj Lùcretianak ùiùj
        Aʒ önen haʒaban, ßerenche vgi hoʒa chak ónen magat
        lelj, kitȯl hoʒta wolna kiủanſagat annak höſigit
        megh ielentj
Gonoß hire neúe az egiß Varoſban aʒ Vin Aßonnac ủala
        hogi eʒt kötikj hoʒa igen nagi ßegennec az Lủcretia
        tarta Michoda tegedet hoʒot en haʒamhoʒ gonoß
        aßonj aʒt monda
Tißteſsiges ʒemilt alnok beßideddel hogi merß megh kiſir
        getnj, Nỏmeſ aßonnÿoknak hogi mered adgiokot te
        megh ßigienitenj, Jffiaktủl leủelet ủndok aßonj ember
        hogi merß nekem mùtatnj
Ha tißteſsigemet es Jffiủsagomat moſt megh nem tekintenim
        leȗelet ſenkinek ſoha nem hordoʒnal, veled aʒt che-
        lekednim, Menniel aʒírt mindgiart leűeledel edgiủt
        gonoß aßonj enteőlem
Aủagi ad keʒemben had igeſsem mind el alnok iratoſidat
        temagad siesel migh Uram megh nem latt ne eöſse
        megh hatadat, tőbj soha nelaſd alnok aßonjember,
        aʒen Abraʒatomat
Az leủelet kapa ßagatta tapoda, az hamủba bie vettj
        kiri az ủin Aßonj tȗduan Aßonioknak erkölchit igi
        felele Megh bochaſd aßoniom nalad kedủeſnek eʒt
        aʒ en ʒiủem vilte
                                                                                                        
                                                                                                        Ha aʒt nem
        
        

[p. 227]


        
Ha azt nem engedet kitol hoʒad Jeöttem hogi iſmegh ahoʒ
        teriek, Szodat megh fogadom de megh laſd hogi kiteöl en-
        ghem hoʒad keóltenek, giorſan vißaa tere es io reminſiget
        ven az Jffìú leginnek
Monda ùitìeʒ Jffiủ legi nagi ùigaſagban ighen ßeret teged
        latom ſokkal inkap hogi nem mint te ötet kedủelj ʒıepſigedet
        ighen chokolgatta ßiepen megh olủaſaa moſt aʒ te leủeledet
Nem leỏn óregsige[258] hogi valaßt tehetne mindgiart kiủansa-
        godra, de elnem mūlattia röủidnap valaßtot io leßen[259]
        Jraſodra, Ven Aßonj ki Ieőủe ſoha teőbbj rea az Iffiủ
        nem talala
Az elßakadoʒot Papiroſt aʒủtan Lủcretia felßedj, Mindenik
        darabìat leủelinek iſmegint helire heliheßtettj: Eʒerßer
        olủaſa ighen chokolgattaa ladaiaban bie tieùj
Leủilnek hol edgic hol maſik egeie ßiủit ighen fủrdallia
        Vegeʒj magaban hogi eö akaratiat az Jffiúnac meghirna
        Eʒen igikkel irt leúelet Vitieʒnek köwettúl ködt Valla
                                                                Lúcretia Eúrialo.
Had el ne reminlied az mit megh nem nierhecz Eủriale
        ʒiủedben Leùillel keőuettel ne ſırch megh enghemett
        io hiremben neủemben, hidgied hogi nem talalß
        aʒok kóʒt enghemet kiket gondolß ʒiúedben[260]

                                                                                                        Nem nágiok
        
        

[p. 228]


        
Nem ùagiok bizonnial Jffiủ Eúriale kinek moſtan alitaß
        hogi keriteŏ Aßont tiʒteſıgem ellen en haʒomhoʒ bochat
        taß! En életem tiʒta keres mas ßeretót mert en-
        ghem megh nem chalhacz
Edgiebekkel vgi élÿ az mint neked tetczik de en
        teölem elßōnÿl. Semmit ne kerÿ teőlem leúeleid altal
        illien ủakmereöſıggel, Tủdom hogi meltatlan ember
        vagi en hoʒam aʒirt legi egiſſıggel
Jol lehet kemínnek tetczek ez é leủil Jffiủ Eủrialủs-
        nak Mert keölembeʒ valla ßaúaual mindenben
        aʒ elkódet Aßonnak, Mindt aʒ altal arra ủtat nita
        nekj irhatnanak egimaſnak
Hún az kőủetnekis kit ziep Lủcretia hoʒaia ködet
        valla, de ighen bủſkodik hogi aʒ Olaß nìelúen
        mìegh ßolnj nem tủd valla, Az ßeretet ebben
        ighen giorſaa tiủj, mert hamar megh tanŭla
                                                                                Eúrialȗs Lủcretiæ!
Nekj megh felele énte arra ötet rea ne haragủdnik
        mert Jeöủeủenj liủin nem túttam kj legien kitől
        leùelet köldik Tiʒteſſıgeſ dologh kereſő ßerelem
        oka hogi neked Jrik
Biʒoniara tủdom oh zep Lủcretia ʒemirmetes ủol

                                                                                                        todot
        
        

[p. 229]


        
        todat, Nem moſtan halottam kit inkap ßerettem aʒ the
        tiʒtaſſagodat, Hidgied Lủcretia hogi enis gȍlȍlek ßem-
        telen Aßonìokatt
Fellieb valo Joßag ʒemirmeteſıegnil ninch aßaniallatban
        mert az ziep abraʒat elùeßendỏ Joßag es vagion elmủ-
        laſban, kihőʒ hanem Jarủl aʒ ßemirmeteſſigh nin-
        chen dichiret abban
Aʒìrt ßerettelek es aʒirt dichirlek[261] mindeneknel főlette
        olj dolgot nem kírek kj miat keöſebúlj io hiredbe ne-
        ủedbe, de mit Jraſombủl elmid megh nem irthet beßi-
        dem megh ielenche
Az leủilel edgiủt draga Aiandekot Lủcretianak kűlte
        kirj ne múlatna hanem leủelire mindgiaraſt valaßt
        tenne, nem ſok idö mủlȗan az zep Lủcretia niekj
        igien felele
                                                                                Lȗcretia Eúrialo:
Elủȫ[262] leúeledet nem panaſzolkodom mar az the kóủetedröl
        sót[263] nagira bechölem aʒ mit nekem irtal hoʒam nagi
        ßerelmedreől, Mert ſokkan ßerettek heaban enghemet, peldat
        úehecz aʒokrù
Hogi beßilhes velem en tölem nem lehet söt údgian nem akarȏ
        ha fechke nem lehecz edgeedòl en tȯled nilùan nem talaltatom

                                                                                                        hogiha
        
        

[p. 230]


        
        Hogÿha akarnamis örʒököl es magas haʒaktủl megh tiltatom
Aiandekit vöttem mert az ö ʒiep miủec enghem gönerketetnek
        ım egi göröt költem érettek hogi nalam heaba ne legienek
        aʒ Aiandekoknal nem keủeſebet Ir Iñ legen veled
                                                                                Eủrial[us] Lủcretiæ
Böủeb zoủal erre ủalazt Eủrial[us] tón zep Lủcretianak
        nagi órómem vagion hogi viget vetettil panaßolkodaſod-
        nak, de hogi ßerelmemet keủiſre bechöled eʒ oka
        banatomnak
Tủdom hogi nagi sokkan teged ßerettenek de mint en igi
        nem Jgtek, Talan te nem hißed mert latom helie ninch
        te nalad beßedemnek, ha veled ßolhatnek biʒonìara
        nalad vtalatos nem lenik
Vaiha ideiglen fechkije lehetnik aʒ mint te magad
        iród, Jol lehet bolhaủa őrőmeſben lenik netenid bie
        ablakod. Eʒt en nem vgi banom hogi nem ßolhacʒ
        velem mint aʒt hogi nem akarod
Semmit en egiebet hanem te elmidnek io akaratiat
        veßem, ha lehetne tȏled mijrt Lūcretia hogi nem
        ßollanal velem, kinil iob akarod eʒ vilagon ninchen
        mijrt ủtalß megh enghem
Ha azt parancholod hogi aʒ töʒre meníek abbanis en
        engedec, Legien akaratod ha modod nem lehet hogi
        en teủeled legiek, AƷ alkalmatlanſagh ha chak
        al ellenùnk, abban enis engedek

                                                                                                        Valtozasd
        
        

[p. 231]


        
Valtoʒtasd meg ebben kérlek Lūcretia aʒ te akaratodat
        heaban valonak aʒ hol mondod lennj aʒen faratſagomat
        nem illik tehoʒad ilj nagi kegietlenſegh meg hidgied aʒen ßomat
Legi ſzelideb hoʒam ha éltem akarod moſtan te ʒeretődhőʒ
        Mert ha vgi beßileß akaratom nieköl ember öldekleö
        leßes, hogi nem maſ fegiủernel, kemenj beßededdel te
        kỏniebben megh eőlhecz
Semmit en tetöled teőbbet nem kiủanok hanem hogi enghem
        ßeres, ebben nem talalhacʒ semminemȏ okot kit en elen-
        nem vethes, Attúl nem tiltanak kik őrʒenek tiged hogi enghe-
        met ne ßeres
Boldognac alitom magam ha aʒt mondod hogi te ßerecz
        enghemet, Akarom hogi vötted el aiandekimat es nem
        ßegted kedúemet, netalam aʒokis eßedben iủtatnac vala-
        mikor enghemet
Jol lehet nem nadgiok voltanak de talam ezek sokkal
        köſebbek, kikket eʒ leủillel edgiủt en teneked mostan úion-
        nan keöldek, chak te ßereteödirt eʒeket ne ủtalj röủidnap
        teőbbet keödek
Az melj Aranj göröt ennekem köldettil úiombúl kj nem eſik
        hellietted en tölem minden nap chokokkal aʒ megh nedủeſi-
        tettik, Legi egiſigben mar, Jgi aʒ en ʒiúemıs töled vigaß-
        taltattik

                                                                                                        giakortaa
        
        

[p. 232]


        
Giakortaa egimaſnak Jllien leủeleket irogattanak valla
        Vigre Lūcretia aʒ ö nagi ßerelmit megh ıelentette valla
        kirȯl egi leúelet eʒen ertelemre Eurialúſnak Jra
                                                                                Lủcretìa Eúrialo
Őrömeſt akarnek viteʒ Eúriale en teneked engednj, Aʒ en
        ßerelmemben aʒ mint tölem kired teged rißeſſj tennj
        mert te Nemeſſiged es ekes erkeőlched tölem aʒt
        megh érdemlj
Jghen tetczik nekem az the nagi ʒipſeged es ekes[264] tekin-
        tettid, de nem leßen Jomra ha enis köúetem aʒ the
        nagi ʒerelmedet, Eſmirem magamat nem tarthat ße-
        relmem nagi mertekleteſſigith
Tudom hogi ſokaig te it ez Varoſban aʒ mint hallom
        nem leßes, Ha iatekban eſſủnc hoùa legiec oßtan
        mikoron elmenendeß, elnem marathatnek aʒt alitom
        penigh hogi veled elnem vißeß
Sokaknac peldaj rettentnek enghemet aʒ the nagi ʒerelmedtől
        kic elhagiattanak ʒerelem ideien idegen emberekteől
        de aʒ teőbj kóʒt kiủaltkepen aʒmint halottam eʒek feleől
Mikoron az Jaſon Colcoſ ßigetiben az nagi sarkant megh
        őlj? Es aʒ Aranj giapiat ö ven Attiahoʒ Görög orßag
        ban ủiúé Medeat megh chala kinek ſegitſegit akorj
        dolgaban kérj
Megh öletet volna Cretaban These[us] az nagi Mino

                                                                                                        taùrúſtúl
        
        

[p. 233]


        
minotaúrủſtủl, hogi ha Ariadne tanachaủal meghnem
        ßabadùlt volna attủl, kit edgiedöl hadgia egi pùßta ßi-
        gedben elhoʒủan ö Attiatủl
Jghen megh chalattek dido Æenastủl aʒ önnen ủendigitöl
        mikor bie fogada vgi mint fủtot embert Troīa veßedelmeből
        mindt okot s mindt fegiủert halalra talala az idegen embertöl
Keölſeö ßerelmekben nagi ſoc ủeßedelmet giakran ha-
        lottam lennj, Aʒirt ſemmikepen Alnok ßerenchire nem merem
        feiem vetnj, ßarnias aʒ ßerelem idgiủt veled edgiut elkeʒd
        tölem röpőlnj
Nektek firfiaknak aʒ ʒerelem ellen ereőſb elmitek ủagion
        Aſʒnÿ allatoknak ßerelemnec chellia halalban vötủe va-
        gion, nem chak ßeretetnek[265] ök, hanem döheskednek mindenel
        nilủan vagion
Ha tarsat nem talal ninchen rŏttenetesb aʒ mũ ßeretesủnknel
        mert ha felgeriedủnk, hirőnc hatra vetủen nem gondo-
        lủnk ſemmiuel, ninch maſ orủoſſsagủnk hanem chak hogi
        legủnk aʒ mj ßeretöinkel
Aʒ mj taủủl tölủnk aʒt mj sokkal inkap nagiob bủʒgosagal
        kìủaniủk, chak eleg leheſſen mj bủiaſagúnknak halalúnkat
        ſem ßanìủk aʒ mj eletönket es aʒ mj hǒitủnketh chak
        ſemminek alitiúk
Nömes zemielÿ hazas es gaʒdag Aßonÿ vagiok iob

                                                                                                        aʒirt
        
        

[p. 234]


        
aʒirt moſt ennekem aʒ the ßerelmedet kj nem alhatatos en
        ßiúembỏl kj vetnem, Ne legiec Sophonnac es Philiſnek
        tarſa moſt miegh elkereölhettem
Kerlek aʒírt teged ſzönil megh ne kiủand hoʒad en ʒerelmemet
        Olch megh magadbais hogi ha teöled lehet aʒ felgeriedet
        töʒet, Ferfj vagi es nagiob eröſſeged vagion ßerelem
        megh nem geőʒhet
Ha ſzeretcz enghemet mijrt igiekeʒel az en ủeßedelmemre
        aʒ io akarattal aʒ the kiủanſagod, nilúan nem firhet
        ößủe te Aiandekidirt egi draga kereʒtet keöltem
        legi egiſigben
Vıʒtegh nem lehette Vìtieʒ Eủrial[us] hogi aʒ leúelet latta
        mert aʒ Vionnan irt beßid aʒ eö ßiủit felgerießtette
        valla, Aʒirt illien> Jllien ʒoủal zep Lủcretianak
        mas leúelet irt Valla
                                                                                Eủrial[us] Lủcretiæ
Oh en edes leȯlkeöm te zip Lủcretia legi nagi io egiſig-
        ben kj keȗis mireggel ủigaʒtalaſt keöttil ennekem le-
        úeledben Melj mirget mindgiaraſt elủeßteß[266] aʒt
        úelem ha lehecz velem ßemben
AƷ thenen göröddel megh pechilt leúelet> mikor keʒem-
        heʒ Jútta sokßor megh olúaſam es megh chokolgatā
        de maſra inteß abba, hogi nem mint en hoʒam valo
        ßerelmednek kiủanſagha mủtattia

                                                                                                        Aʒon kerß

[p. 235]


        
Aʒon kirß enghemet, hogi ne ßereſellek mert artok aʒʒal ne-
ked Jdegen firfinak hajlando ßerelmit mert te nem keöủet-
heted, Megh chalt aßonioknak pieldaitul irod hogi te ma-
gadot filted
Olj ighen ziep moddal es draga Jgikkel Jrasod ekeſited
hogi aʒokal inkap aʒen ʒerelmemet te read felgerießted, Elmid-
nek nagi voltat chủdaltatod inkap hogi nem elfeleitetted
Vallion kj geölőlnj zeretōiet latȗan> aʒirt hogi bolcheſſigit
latna, kit ha lagitanj ʒerelmem akartad ne mủtogattal volna
Te tủdomaniodat es Beölcheſegedet titkolnod kellet Volna
Jllen Jrasoddal nilȗan megh nem olthad az en ʒiủemnek
töʒit, mert mikor olủaſom aʒ the leúelednek chủdalom ekeſ-
sigit, inkap felgeriedek hogi te ʒiepſegednek latom nagi bólcheſiget
Sziepſig es beölcheſsigh io erkőlch ekeſsigh szeretetnek
tegedet, Mondgiad aʒ köủeknek hogi valtoʒtaſſagh megh aʒ
ö termißeteket, fordich megh vıʒeknek follíaſít vgi enis
elfeleıtlek tegedeth
Mikor az fenies nap eö keletj felj az egen ủißaa fordủl
mikoron aʒ hedgiek hootủl őreghednek aʒ erdök aʒ Vadaktúl
aʒen ʒerelmemis elidegenedik az ʒep Lủcretiatủl
Az mint te alitod higied nem olj köniú dologh az firfiaknal
az felgerjet langot hogi ök megh olthatnak hamarab az aßoniok
aßonioknal

[p. 236]


        
aßonioknal, Seöt némeliec mondgiak hogi ebben ereösbek
        leanniok aʒ Jffiaknal.
De nem tủſakodom mostan sokat errȍl terek en beßedemre
        ßŭkſigh hogi felelek aʒthe leúelednek mindenik chikellire
        kiủaltkepen aʒhol ſok peldakot hoʒȗvan ßolß aʒ Jöủeủenekre
Edgienlö ùetek aʒ mind az ferfiakban mind aʒ Aßonj nepekben
        aʒ mit eleö hanial nagi fris beßidekkel te ekes leúeledben
        ſokan Aßonioktúl ferfiak köʒölis megh chalattak ögekben
Priamȗsnak fıat Troil[us] herczeget az Criseis meg chala
        Iffiủ delphibủſt Paris vtan aʒ ʒiep Jlona elarúla
        az ördönges Circe aʒö ßeretöit barmokaa valtoʒtata
Meltatlan dologh eʒ ha keȗeſnec ủitkit mindenekben alitiak
        eʒec peldaiabủl az Ieöủủineket ha mint chalardnak
        mondgiak, menj aßonÿallat vagion eʒ Vilagon
        gölöſigben hoʒhattiak
Jllik hogi azokrủl píeldat ùegiủnk aʒ kik megh nem
        chalatkoʒtanak mint Antoniủſsal az zep Cleopatra
        ủıgik megh marattanak, nem ßủkſigh hogi teőbben
        aʒok kȯʒöl moſtan eleö ßamlaltaſſanak
Értem hogi Olủastad aʒ beölch Oúídiús kenùiben az
        Verſeketh kibeöl megh értheted aʒ görög Jffiaknak
        idegen ʒerelmeketh, elhattak érette ßeles orßago-
        kot, haʒokot, nemʒetteket
Eʒen kerlek teged Lölkeőm Lủcretia hogi ne gon-
        
                                                                                                        dold
        
        

[p. 237]


        
dold aʒokot, aʒkiknek éktelen dolgok elenʒene aʒmj gondo-
        latủnkat, kik ighen keủeſſen talaltatnak ha megh ßamla-
        lodis aʒokat
Nem aʒirt köủvetlek hogi teőled elủaliam hanem hogi ße-
        reſselek Eltemben naladnal eʒ vilagon teőbbet ſoha ne
        eſmerheſſek, Jeöủeúennec ne mongi mert aʒ akara-
        tom hogi it ŭalo leheſſek
Ot lehet en haʒam valahol te leßeß ßerelmem Lúcretia
        hogiha ideìglen eltaùoʒandomis ſietủe Iöủek haʒa
        dolgaimat ʒiepen hogi elrendelheſsem megek német orßagban
Tủdom hogi talalok alkalmatoſsagot it megh maradasomban
        sok dolgaj vannak elmúlhatatlanok Chaßarnak eʒ orßag-
        ban, Aʒoknak gondgiokat felúeßem magamra maradok
        eʒ Varoſban
Ha penigh igi nem fog köủetſıgben Jöủek ide Hetrủriaban[267]
        auagi a chaßarnak Heltartoia leßek ebben aʒ Tarto-
        maniban Hißem hogi megh nierem mert en kedúes
        vagiok chaßarnak vdúaraban
Semmit ne felj aʒirt en geönereöſighem ziȗem es Remin-
        sighem, mint en leölkem niekeöl biʒonj nalad níekeöl nem
        lehet aʒ en éltem, könieröl en raitam mert mikepen
        az hoo naptúl megh emißtettem
Tekinch megh mủnkamat, es ßöntelen valo nagi saniarù

                                                                                                        sagomath
        
        

[p. 238]


        
sagomath, Ves veget Imaron te ſok kinʒaſidban halaʒd
        elhalalomat, Mind eijel mind nappal sok eſedeʒíſemet
        tủdod vigiaʒaſimat
Latod abraʒatom nagi ʒerelem miat melj ighen meg hirŭa-
        dot, alig tarthattia mar leőlkeömet en teſtem, anira
        megh faradot, Szöleid, germekid megh őltem ủolnais
        igi alhatnad boßủdot
Ha te idgien beöntecz engem ßereteödet Vallion smit
        miúelß aʒʒal ki raitad boßút tỏt aủagi aki neked
        volt vallamiben karal, biʒonj eheʒ kepeſt elße-
        nủethetetlen haragod leßen aʒʒal,
Oh en egiſsigem oh en ủigaʒtalom Aßoniȏ Lủcretia
        ủigi bie te kedủedben hogi aʒ en leölkeömet[268]
        aʒ kin ne ſaníargaſſa, ha ßerecʒ enghemet
        gıòrſan ìrd megh nekem eʒ ʒiúem akarattia
Szabad leßen nekem imar aʒt mondanom hogi en te
        ßolgad vagiok, lam aʒ Jambor es hiủ ßolgakat
        ßerettik Chaßarok es kiralliok, Soha mindenfele
        rendet feleỏl halad aʒoknak meltoſagok
Legi io egiſigben es io ßerencheben oh en geŏnereö
        ſighem, te ùagi Reminſighem felelmem ßerelmem
        eʒ vilagban életem, Legi io kedủel hoʒam es
        io akarattal, chak igi tarthacz megh enghem

                                                                                                        Mint az
        
        

[p. 239]


        
Mint az beleöl romlot toronj kıuủl latủa göʒhetetlennek
        tetcʒik deha nagi koſokkal tördelnj keʒdìk ìghen hamar
        megh terik, Aʒonkepen Aßonj Jffiú beßiditeöl naponként
        geöʒetettık
Szorgalmatoſsagat eö ʒeretöínek hogi iol eßiben ủiủj
        nedgied leủeliben eltitkolt ßerelmit nilủabban meghielentj
        Illien leủeleủel Eủrialús ßiủit ßertelen felgerießtj
                                                                                Lủcretia Eúrialo
Jmmar biʒoniara teőbbj te ellened en nem tủſakothatom
        te nagi ʒiepſegedet en nagi ßerelmemben reßetlene nem
        hadgiom megh geöʒettil Imaron en ereös elmimet neked
        megh hodoltattom
Oh, en ʒegin feiem hogi elüeőm teteöled eleőßer leủeledet
        eʒ leön oka nilủan nagi veßedelmemre vetettem életemet
        hogi ha az te heöted es okos tanachod megh nem ſegit engemet[269]
Tarch megh Eủriale aʒ the fogadasod kit leúeledben
        irtal, ha ßerelem ala tủdatlanſagh miat mar enghemet
        haitottal ha elhadnal biʒonj mınden Arùloknel felliebb
        gonoßb Arủlo volnal
Kȏniủ megh chalnotoc az zegin edgii> egigijugìủ aßonÿ
        alatokat Szegenb annal nektek megh nem tartanotok aʒ tj
        fogadaſtokat, Aʒirt ha nem leßeß Allando Jelench megh

                                                                                aʒthe
        
        

[p. 240]


        
        aʒthe akaratodot
Helin miegh az dologh megh valtoʒtathattiủc aʒmj kìùansa-
        gunkot, aʒ mit megh kelj banink igen otalmaʒʒúk
        moſt megh attủl magúnkat, Veget megh kelj neʒnūnk[270]
        hogi felbe ne hadgìủk elkeʒdett tanachúnkot[271]
Aſzonj ember ùagiok[272] en keúeſſet[273] tủdok tennemagad iol
        latod, ream eſ magadra hogi ha firfiủ vagi le-
        gen neked nagi gondot, Jmar tied leßec hogi ha
        fogadaſod es hötedet megh tartod
Eʒt ha nem múủelnim hiủſıgedbe hogi ha moſtan
        kietſeges volnik, de biʒom tebenned hogi órőkj
        batran neủed allat elhetek, Jsten legen veled
        en geőnereöſighem Veʒire életemnek
        
        
        

Tertia pars


        
        
                                                                                TERTJA PARS
                                                                                Argúmentúm
                                qúam vir qúam mater, qủam Janủa firma tenebat
                                Artib[us] eſt tandem foemina victa ſủis

Ennekủtanais nagi sok leúeleket egimaſnak köldeʒi-
        nek, mindt eggik mindt maſik olj nagj bủʒgoſagal
        egimaſnak felelenek Mindt aʒ keteönek mar chak
        aʒ kiủanſagok, hogi edgiủt leheſſenek
Fölette neheʒnek es lehetetlennek ez dologh tetczik

                                                                                                        tetcʒik valla
        
        

[p. 241]


        
tetcʒik walla, mert ſoha ſe kiủủl ſe beleöl edgiedeöl
        Lủcretia nem valla, Vra menelaùs ſok ßemekre ȍtet
        eörʒenj bıʒta walla.
Aʒ olaßok kőʒet igen elteriedet ūietek eʒ mindeneknil
        hogi feleſegeket ſokkal inkap eőrʒik Arannales eʒeöſtil
        eßekben nem veßik hogi nagiob bolondſagh ſemmj
        nem lehet enniel.
Az megh tiltot dolgot az Aßonj emberek sokkal inkap
        kiủaniak, Aʒ mit akarß baniak aʒ mit te nem akarß
        ủißontag aʒt kiủanniak[274]
Mint aʒ Vereöfenien melj könien egi sereg bolhat
        megh öriʒhetnj: Szıntein ollian keönnien akarattia
        nìekeöl[275] aßont megh otalmaʒnj chak heaba eörʒik
        aʒkj önenmagha nem akar tißta lennj
Szelidithetetlen mindennek megh hidgÿk Vad aʒ
        Aßonÿ allat, kit ſemmj eöriʒet ſem penigh ereöſſigh
        soha nem ʒabolaʒhat, Mert ö aʒ öröket> örʒöket
        ſokkal inkap eörʒj, olj ighen okos allat
Oth egi Jffiủ legin Attiafia walla, az zep Lủcretianak
        kitöl leủeleket giakortaa[276] köld vala batran Eủrialúsnak
        mert ʒerelmit annak megh mondotta Valla mint heö
        Attiafianak

                                                                                                        Ennek lakohelie
        
        

[p. 242]


        
Ennek lakohillie Lūcretia Annia hazahoʒ kỏʒel vala
        oda Lūcretia Annia latogatnj gıakortaa megen vala
        Aʒirt ilj ủigeʒiſt ök egyenleö kepen aʒal tötenek vala
Mìkoron Aʒ Annia ʒiep Lủcretianak Sztegihaʒban[277]
        menne eö kamoraiaban Eủrialủſt Jffiủ aʒkoron
        rekeʒtene Anniat mint ha latnj Lủcretia menne Eủri-
        alủſſal lenne
Ket napot hadgianak kik eßtendeönilis hoßabaknak
        tetcʒenek, de it aʒ ßerenche semit nem ßolgala
        aʒ ö ùigeʒeſeknek, mert megh irtj Aßonj Iffiat ki
        rekeʒtj. napían aʒ Vegeʒeſnek
Nagi ßomorìſagos köủetſeget Iffiủ ủin az Eủrialùs-
        nak latȗan Lủcretia hogi kj nilatkoʒot alnokſaga
        dolgoknak, Monda hogi olj Utat kereſek nem
        alhat Aniam ellene Annak
Egi Pandal[us] neùủ sogora ferienek ot az Varaſban
        valla, Ennekis titkait aʒ ʒiep Lủcretia megh ie-
        lentette valla, Mert aʒ felgeriet lang aʒ ö el-
        mieben megh nem niúghatik valla
Aʒt öʒenj titkon eő ʒereteöienek hogi eʒel baratkoʒ-
        nik, mert eʒ io erkeőlchủ es aʒ eö dolgaban hiū
        embernek latatnek, Eʒ altal önekik ʒemben lete-
        lekben mod es ủt talaltatnek
De nem tetczik vala aʒ Eủrialủsnak hogi titkat

                                                                                                        arra
        
        

[p. 243]


        
arra biʒna Menelaūs körȍl ßöntelen forganj kit ʒemeiúel
        latna, mert ìgen fel walla netalam Vallamj chalard
        ſagh abba Volna
Tanachkoʒas kőʒben Eủrial[us] arra Chaßartủl Valaßtat-
        tek, Koronaʒatiarủl vegeʒne Papaủal Romaban bie
        keöldetik. Melj keövūetſigh niekık zep Lủcretiaúal igen
        nehiʒnek tetcʒik
De nem leön mit tennj mert raita Chaßarnak kemenÿ
        parancholattia, kiet egiß holnapigh chaßar dolga
        iaérth ö Romaban mūlatta, adig Lủcretia Siralmas
        rùhaban ſötit haʒban eőlt valla,
Mindennek chủdallìak de nem tủdgiak okat ö ßomo-
        rùſaganak, soha vigaſagat nem lattiac önekj mint
        egi eoʒủegi Aßonnac, Vgi tetcʒik önekik mint ha
        fogiatkoʒaſſa volna fenies napnak
Aʒ eö haʒanipe latủan eʒt hogi fekßik ßöntelen eö
        adgiaban, Betegnek alitiak mert ſoha eʒ eleőtt nem
        vott ilj nagi banadban, nagi ſok orủoſſagot kirelnek
        önekj vannak nagi búſkodaſban
Senkj neủetſigit eönekj nem latta, sem Adgiabŭl
        felkeȍltit, Miglen Eùrialús eleiben hala Sigmond
        chaßar menetit, mint egi melj Alombúl ottan felſerkene
        hogi hala jöúetelit

                                                                                                        Lewetj
        
        

[p. 244]


        
Leủetj magarūl Aßonj gıaʒ rủhaiat ékeſsen fel
        eőlteʒik, haʒanak ablakit mindt megh nitogatta ßiủì
        ben megh valtoʒek, kit hogi latta chaßar Eủriale
        monda netagad aʒ mit latek
Senkj Lùcretiat te taủủl litedben itkìn ſoha nem latta
        de hogi te megh Ieöttil, lattìủc Jmar felkelle Piros
        hainal chilagha, mint hogi aʒ hủrủtnak igi aʒ ße-
        relemnek ninch ſemj titok haʒa,
Trefalß te en ủelem Chaßar aʒ mint ßoktad Eủrial[us]
        aʒt mondgia, nem tủdom mj legen Aʒmiröl nekem
        ßolß Chaßar eleöt aʒt mondgia, Aʒ the loủaíd
        nak nieritiſek inkap ỏ tet felinditotta
Eʒeket megh mondùan Titkon Lủcretiat aʒirt ó
        tekintelj es elfeletkeʒủin aʒ eö ʒìep ʒemilit[278] neha
        rea feögeʒtj, Jeöuetile vtan chak aʒ intiſekkel
        leön elſeö keßenetj
Enehanj nap mủlùan Niſủſnak nagi gondgia Eù
        rialủſra walla, Piacʒot megh niʒj melj Menela-
        ủsnak chak haʒa megeőt walla, Honnit ablakara
        ʒiep Lủcretianak tekintet lehet walla,
Kủfart Aiandokkal ot megh engeßtủin monda Eủri-
        alủſnak, Aʒ ablakrủl ʒinit mindennap lathatod
        te ßereteö matkadnak Valla egi ßúkſìgh helj
        chak harom ỏlnire elleniben Ablaknak

                                                                                                        Innen
        
        

[p. 245]


        
Innen Eủrial[us] sok ideigh níʒe sokaig uárakaʒek ha
        tórtinet ßerint aßonj Arra Jeönne kiben megh
        nem chalattek Nem sok ideö múlủan ielen aʒ ablak-
        rúl Lủcretia latatek
Ket fele tekinte monda mit chinalß it ʒerelmem Lủcretia
        hoủa mìg maragi megh oh en kiet ʒememnek ekeſ ủila-
        goſsagha Tekinch ìde ream oh en ſegitſigem leölkeöm-
        nek ŭigaſsagha
Vagiok Eurial[us] neʒ megh ʒemeliemet aʒ te ßereteỏ
        matkad, Monda Lùcretia Te ủagi ʒerelmem ủaiha latnad
        ßiủemet Moſt ßolhatok veled de megh ŏlelnelek ha feie-
        det haitanad
Eúrial[us] monda nem neheʒ dolog eʒ maidan megh che-
        lekßem, Aitodat ʒarold bie migh en aʒ laitoriat aʒ
        ablakra felteßem, zerelmủnk órómit sokaa halogattiúk
        aʒ mit eßemben veßem
Ha éltem akarod monda ne mield aʒt mert aʒ nem ion-
        kra vagion Jnneit iob kiʒ feleól tüdod hogi ennekem
        gonoß ßomßedom vagion, Sòt az kủfarnakis biʒoniara
        nalam keủes hitele vagion
Jnnen beßilhetủnk de mas ủtat arra kelj minekȗnk
        
                                                                                                        kereſnúnk
        
        

[p. 246]


        
        kereſnŭnk Eúrial[us] monda halalom aʒ varas> latas[279] es aʒ mj
        beßiliſủnk hogi ha kiet keʒönkel ʒiúem Lúcretía
        öʒúe nem ölelkeʒủnk
Sok beßilis ūtan nad ßalon egimasnak aiandekot
        adanak nem teőbb aiandeka leön Eúrialùſnak
        mint aʒ ö matkaianak, Elnem titkolhattak de
        hire leön ebben am az Ven Soſiaſnak
Monda ủen Sosias chak heaban alok ßeretőknek elene
        elủeß az Aßoniom haʒa megh ßegenól ha gondot
        nem viſelek, Aʒ kiet gonoß keʒeöl iobb aʒ köſsebikit
        ha valaßtom niekiek
Aſzoniom ßerelme hogi ha titkon liend ſemmit nem art
        eőnekj latom hogi megh ủakúlt ſem hirit ſem neùit
        mar megh nem tekinthetj, Jo hirit megh tartom
        ßemirmeteſsigit ha megh nem öriʒhetj
Nem akarom haʒa hogi megh ßigenölien sem hogi
        megh őllie magat, mùnkamot nem ßanom elmegiek
        megh tủdom tŏle aʒ eö ßandokat, Migh lehette tȍ
        lem ellene alottam hogi elhagiatnam dolgat
Latom semmikepen hogi az gonoßsagot elnem taủoʒ-
        tathatom hogi aʒ titkon ligen Imaron ennekem chak
        arra kelj gondolnom, Aʒ titkon lȯtt dologh megh
        nem leöt dologtủl nem kŏlembeʒ alitom

                                                                                                        közenſiges[280]
        
        

[p. 247]


        
kóʒenſıges ùitek mìnden emberekben az faitalan bủıaſagh
        ſenkj nìnchen ollian ember eʒ vilagon kit nem bant aʒ
        kìủanſagh, Aʒ kj okoſſaggal chelekeßik annal vagion moſt
        aʒ tiʒtaſſagh
Eʒeket megh mondúan Latta Lủcretiat hogi Agiashaʒbủl
        Jeönne, Semmit nem mủlatta Aßonianak ottan ỏ eleiben
        mene, Eő tỏle megh kirdj mijrt hogi ʒerelmit mar vele nem koʒlene[281]
Eủrialủſt nilủan te ighen ßeretted aßonianak aʒt mongia
        tŏlem eltitkolod de megh laſd kinek higj dolgodot ne biʒd
        maſra, Mert elſeö beolcheſſigh ne ßeres: Maſodic hogi aʒ ne
        legen tủdȗa
Magad kȯủetniekeól elnem ŭigeʒheted te igiekeʒetedeth
        tủdom sok idŏtól fogúa megh tanủltad hoʒad en höſigemet
        Parancholj Aßoniom érted ßerenchere vetem aʒen feiemet
Nagi gondom Vot nekem hogi aʒ te ßerelmed kj ne nilatkoʒ-
        taſsek: Te megh ne bönteſsil aʒ te firied penigh kiſebſegben
        ne eſsek. Minden nemʒetſiged es aʒte Ven Aniad megh ne
        ßigienőlteſſik
Monda Lủcretia: biʒoni igaʒ aʒ mit mondaß nekem Sosia, min-
        denkor nagi hittem biʒodalmom vagion aʒ te Jamborſagodba
        de reſt es ellenʒỏ vallal elib nekem aʒen kiủanſagomban
Moſtan hogi te magad aianlod magadot nem felek chalardſagtúl
        hogi edgiủt leheſſek aʒ en ßeretómmel varom Jambor

                                                                                                        sagodtúl
        
        

[p. 248]


        
        sagodtủl, Jol tủdod megh giủlat ßerelemnek langiat nem
        valhatom megh atủl
Keried Eủrialủst[282] nekem meg kelj halnom mert nem túdok
        mit tenem, biʒonj nagi bolondſagh hogiha tủſakodol
        ebben megíſ ellenem, Eggiủt ha lehetnek talam oʒtan
        mertekleteſb lenne ßerelmem
Menniel aʒirt gìorſan ʒiep Eúrialủshoʒ Atiamfıa Sosia
        mủtas vtat nekj mikıppen leheſſsen kònnien hoʒam
        iủtaſſa, Nedgied napot varion es akkoron leßen iob
        alkalmatoſſagha
Az paraʒtſsag kŏʒȯl búʒat hoʒnak aʒkor Vramnak ŭdŭa-
        raba aʒkoron bie Jeȍhet hogi ha ölteʒendik ßegin
        ember rúhaban garadichon horgion aʒkor eöis
        búʒat Vramnak tarhaʒaba
Tủdod elſeő aito garadich meleől nilik az en Agiasha-
        ʒamban, Aʒ napon ot leßek mond megh eőniekie
        aʒ belſeö kamoraban, Thöbitól elúalik chak eöma-
        ga lidgien ủgi Iủſſon bie haʒomban
Jol lehet eʒ dologh az Ven Soſiasnak igen nehiʒnek tetcʒik
        de nagiob dologtủl felủin ö ellene ſemmit nem tủſa-
        kodek Eő magat talala aßonnia tanacha nekj
        megh ielentettik
Halủan Eủrialȗs ủgi mint keöniủ dolgot aʒt ỏ ſeminek
        vele, zep Lủcretianak paranchollatiahoʒ önen

                                                                                                        magat
        
        

[p. 249]


        
        magat keßitj, de aʒ nedgied napj varas kiſedelmit
        hoßủ idönek vele,
Oh te balgatak ßìủủ megh setetőlt lilek es úakmereő okoſsag
        oh te retentetlen elme ßeretökben mijrt vagi olj nagi
        vakſagh hogi chak ìgen kichin dolognak tenalad tetcʒik
        eʒ nagi gonoßſagh
Milehet olj ighen magas Alachonnak kit te nem alitanal
        mj lehet olj igen bie ʒarlot kit nitủa lenie nem monda-
        nal, mi lehet olj igen veßedelmes aʒmit kȯniúnek nem
        tartanal
Chak heaba töled aʒ hazas firfiak feleſegeket eőrʒík
        tórủin es felelem aʒ ßemirmeteſſik raìtad nem vralkodik
        ellened nem alhat ſenkj aʒ mủnkais, neked iateknak tetcʒik
Minden allatoknak megh ßeliditȍie ßerelem melj éktelen
        feö gaʒdagh es kedúes, Jffiủ bôlch es okos, firfiat mire
        vißen hogi barſon rȗhaiat leúetúen magara darocʒot
        ßokot vedgien
Ki ennekeleőtte nagi geöneröſigben felneúekedet valla
        hogi terhet Vallain hordoʒon ʒerelem moſt kinßeritj arra
        Aʒ Piachon alúan mint egi tereh hordoʒo önőn magat
        arúllia
Oh melj hȍhetetlen choda dologh vott eʒ hogi illen
        nagi firfiat aʒ paraßtſagh köʒet kelj kereſnj moſtis

                                                                                                        kj tanachaủal
        
        

[p. 250]


        
ki tanachaủal tarchat Aʒ ʒeles vilagon mar nagiob
        valtoʒaſt en nem tủdom kj halhat
Ez ủot aʒ miről ßolt aʒ Bőlch Oiid> Oủidiủs valtoʒaſrủl
        ìrt kỏnúbe hol aʒ embereket kóúeknek barmoknak
        valtoʒtattia kepeben Circe ßeretóit fene bestiakka teßj
        termeßetekben
Mert olj oktalanúl aʒ ʒerelem tőʒe aʒ emberben geriedeʒ
        hogi eßit elhagìan oktalan allattúl chak keueſſet kő-
        lembeʒ Megh vakủlt elmeje megh kemenủlt ʒiùe ha-
        ſonlo aʒ köủekhőʒ
Eúrial[us] lattaa felteczet Az hajnal kit chak alig
        var valla, Aʒ Alaủalo niep koʒe elegÿủlủe boldog-
        nak mongia Matkaìa haʒanal sakokban aʒ bủʒat
        nagi ßiủe ßerinth horgia
De alaiötiben aʒ garadichokon tŏbbitòl elmarada
        ȧgiaſhaʒ Aitaìat megh nita mikepen Soſias hatta
        walla, biemenủen edgieȯl aʒ ʒiep Lùcretiat haʒ-
        ban talalta walla
Közeleb ìarùlúan hoʒaja ʒiep ßoủal[283] öniekie kößene
        legi io egiſegben Leölkem Lucretía eletem Remınſigem
        moſt hogi te magadat talaltalak vagion ʒiủemnek
        nagi öröme
Aʒ mit rigteöl fogúan kiủantam te tőled imar moſtan
        megh niertem ſemmj kóʒbe vetiſ ſem penig fal

                                                                                                        ninchen
        
        

[p. 251]


        
        ninchen kóʒötted es kōʒettem Moſt bıʒonj ßabadon aʒ en
        ßeretőmet chokolom eſ ölelem
Eủrialūſt latủan az ziep Lūcertia ìgen elalmilkodek
        ìol lehet az Tanach Jffiủnac ötōle ßolga altal adatek
        nem hihietj valla leleknek alittia olj igen chodalkoʒik
Aʒ ölelgetiſen es chokolgataſson de ủegre megh esmere
        monda te vagi é it oh en ʒiủem lelökem ifiủ ʒiep
        Eūriale hoʒaja ßoritta ʒıep feir orczaiat aʒ
        pıroſſsagh bie telj
Moſt[284] latom biʒonnial monda vagion hoʒam teneked
        nagi ʒerelmet, hogi ìlj veßedelmes dologra érettem
        te feiedet vettetted, meg hidgied hogi enis ſoha nem
        kereſek mas ßeretōd helleted
Vidgie az Vr Jsten nagi io ſzerenchiủel ủighöʒ mj
        ßerelmúnket, leölkeömet Eröủel attanak firiemnek
        elhadgiom aʒiert éretted eőtet
Szùksig aʒirt moſtan oh en ủig ʒerelmem es en geöneö-
        sighem, hogi ủesd le eʒ vndok rūhat kit vöttil moſt te
        read en erettem, Aʒ te ʒiepſegedet engegi hogi lathaſ-
        sam, mủtasd megh magad nekem

                                                                                                        Leủetúen
        
        

[p. 252]


        
Leūetủen az Vndok rūhakat magarủl fenlik zep
        rủhaiaban, az beßiliſ köʒben fủtamek Sosias meg
        ala aʒ Aitoban monda magatokat oiatok im hol
        Jó Menelaúſ aʒ haʒban
Lūcretìa monda ūagion egi röütek helj it aʒ en
        Agiam allat, aʒ kikben tartanj aʒen Vram ßokta min-
        den draga marhaiat, Kirȯl ìrtam neked, abban
        moſtan menibie Vram ot megh nem lathat
Jol eßedben úedgied igen megh öriʒʒed magadat moʒ-
        dūlastủl, nem tủda mit tennj aʒt kelle mivelnj aʒ
        mit hala aßontủl, Megh nita aʒ aitot Lủcretia
        hogi ßot hala aʒó Vratủl
Menelaủs ketten bie mene Bertúſsal leueleket
        kereſnek, kikre mongiak Valla hogi ßủkſige vol-
        na varoſbelj köſsignek Soholt nem talalak Mene-
        laủſ ottan monda feleſigenek
Jol eſzemben nem Jeőtt de talam bie teöttem az rőitek
        ben aʒokot, otis megh kereſsem[285] meniel Lủcretia hoʒ
        eleößer vilagot ighen megh rötenne mihellien meg
        halla Eủrialủs eʒ ßokat
Mar gölölj Vala aʒ zep Lủcretiat igi bủskodic

                                                                                                        magaban
        
        

[p. 253]


        
        magaban. Oh gonoß ßerenche mijrt hoʒal enghem illien
        nagi bolondſagban, Bủiaſagom miat imhol kelj akadnom
        moſt nekem aʒ haloban
Elūeßtem hiremet neŭemet Chaßarnal ūalo kedủeſsigemet
        abbanis kietſegem vagion hogi megh tarcham it aʒen
        életemet, Oh minden bolondok koʒt en bolondab mint
        veßtemel feiemet
Akaratom ßerínt eitem en[286] magamat ez nagi úeßedelem-
        ben, ha ilj dragan agiak beʒeg köủis ỏrőm vagion aʒ
        ßerelemben, Rüủid gönereöſſigh nagi hoʒʒú banatok rekeʒ-
        tetetnek ebben,
Vaiha meniorßagért kellene ßenủednem ez nagi nimo-
        rūſagot, aʒ ōrōke valo órómiert vennem fel eʒ nagi Sania-
        rủſagot, Kire kichin föſthőʒ haſonlo ỏrómért moſt
        vetettem magamat,
Ihol imar pielda es ßidalom vagiok mindeneknek
        elötte Sigen Vallaſ niekȯl nem lehet feiemnek innen
        menekediſe, mert ha kj mehetnek senkinek ʒerelme tobbe
        nem rekeßtene
Vigÿ kj en Istenem Jffiủsagomnak moſt ne niʒd tủdatlan-
        sagat Tarch megh Vram enghem hogi te felſigednek
        engeßtelliem haragiat, Mar eßemben vöttem hogi
        
                                                                                                        nem kellet
        
        

[p. 254]


        
        nem kellet Volna ßeretnem Lủcretiat
Nem ʒeretet biʒonj hanem mint egi ʒarủaſt halora
        haitott enghem, Tủttam chalardſagat aßonjemberek-
        nek megis elnem kereőlim. Eleőtt aʒen napom nınch
        teöbb ſegitſigem naladnal en Jſtenem
Sziep Lủcretiais olj ighen ßertelen eʒen meg retent
        Valla, Hogi nem mint ömagat ßeretöit ſokkal
        ìnkabban feltj Valla, de nagi giorſoſaggal orủósagot
        iſmet eʒelen talalt Valla,
Monda imhol ùagion Vram az ablakon egi kichin
        Jskatủla, ha iol emlekeʒnim ennekem vgi tetczik
        hogi oda tetted Volna, Erette fủtamek akarattia
        ßerint ala eitette Valla,
Monda hamar Vram mert nem akaratommal ablakrúl
        ala eitim Fủſsatok érette kart addig ne Valliúnk
        en Jnneit feleöl nıʒem, gíorſan mind aʒ ketten ala
        fủtamanak hogi ſemmj elneúeßen
Ebỏl minden ember eßiben Vehetj Aßonj embernek
        dolgat, melj ighen konien ỏ mikor akaria megh ia
        cʒotattia Urat, ki aßonj embertöl ſoha nem chalattot
        ßentnek mondhattia magat
Retribủabelj modra magas Valla haʒa Menelaūs

                                                                                                        nak
        
        
        

[p. 255]


        
nak, nagi sok garadichok kiken ök fel iarnak raìta chi-
        nalủa vadnak Migh oda Jarnak mas hellet adanak addigh
        Eủrialúſnak
Mindent felßedinek ủißontag aʒ haʒban mindketten feliủ-
        tanak de hogi chak edgietis az iſkatủlaban ök megh nem
        talalanak, Röitekben kereſik ot giorſan megh lelik
        oßtan kj indủlanak
Sziep Lủcretiais az aìtot megh nitúan monda Eu-
        rialủſnak, Jer kj mar en leölkeöm ßerelmem Sủmaia
        kj vagi ủigaſagomnak Jöùelkj kùt feie gönereöſi-
        gemnek minden niaiaſagomnak
#Semmit ne felj Jmar mert ßabad meʒeie vagion
        vìgaſagủnknak. Moſtan hellie vagion ŏlelgetiſinknek
        es chokolgataſinknak. Aʒ hiv ʒeretöket nem hadgia az
        Isten kedủeʒ nìaiaſagioknak
Jöūel ʒiep Rosa ßal Jeöủel ʒiep Liliom moſt aʒen
        kebelemben, mìt allaß en vagiok aʒ te Lủcretiad mijrt[287]
        vagi rettegiſben, Mijrt ketelkedel en hoʒam: hogi mıngiart
        nem Jeöß aʒen őlemben
Alig ủethete kj megh retent ʒiủíből Eủrial[us] felelmet, igen
        ólelgetj es megh chokolgata mingiaraſt ßeretöít Monda
        hogi melto vagi kijrt en felvegiem az felelemnek terhit

                                                                                                        Kar Volna
        
        

[p. 256]


        
Kar ủolna ha ìngien adnanak ilj igen edeſ gönerȯseget
        kar volna vennie nagi faratſag nielkeöl ıllien ôleleſeket
        Eʒeßer megh halnek ha feltamothatnek ėrted adnam
        leölkeömet
Oh en io ßerenchem es en boldogsagom vallion te-
        ged latlaké Aủagí talam alom mủlando iatekia
        ßemeimet fokta bie Vallìon keʒeimben oh en edeſ
        leölkeöm keʒeidet latomé> tartomé
Akkor Lủcretia zep rancz niekeöl valo ủekonj rú-
        haban Valla, kibeöl tagainak ʒiep ékes termettek
        ighen megh tetcʒik walla, Niaka feirſige ßemeinek
        fenie vgian Vìllagnak valla,
Eörủendetes ʒeūe ʒiep ủig tekintette pìros feier
        orcʒaia, ekes neȕetiſe es nagi mértekletes aʒ
        ö moſiolodaſa, ʒìep keſkenj dereka, tellies aʒ ö
        mellie es ekes Alapattia
Jffiủ Eúrial[us] ſemikepen magat megh nem tartoʒtat-
        hatta Felelemit feleitủen miertekleteſsiget aʒkoron
        hatra hagia, Aʒ mi ßerelmủnknek moſt ủegiủk
        geömelchit Lủcretianak monda
Jffiủnak elößer mint ha tȗsakodnek ellene Lúcretia
                                                                                                        
                                                                                                        monda
        
        

[p. 257]



        monda hogi hitire es tiʒteſigire nekj nagi gongıa
        volna, beßidnil chokoknal ölelgetiſeknil ö teöbbet
        nem kiủanna
Eủrial[us] ßola nem túdod mit mondaß ßerelmem Lủcretia
        ha nem tūdgia ſenkj hogi mì ketten vagiủnk Eʒtis megh
        nem tūthattia, Ha valakj tủdgia bolond ember leßen
        eʒtis ha nem alittia
Enekủl hirönket ha megh keösebitıúk tủdatlansagh mi
        tölủnk, Ez az ßerelemnek gömölche ki nekȍl biʒonnial
        nem lehetőnk Job inkap megh halnom hogi nem mint
        e haʒbūl aniekeöl mi kimenúnk


[288]

Monda Lủcretìa gonozsagh eʒ teöled Eủrialús felele
        gonoʒſagh aʒ el úőt Jokkal hanem élnil mikor teöled
        lehetne, Nagi ſok kiủanſagom mủnkam s faratſagom
        hat chak heaba lenne[289]
Nem ŭgi lön eʒeknek dolgok mint Thamarnak Hamon-
        nal tőrtint Valla hogi az elſeö dologh aʒö ßerelmekben
        úeget úetetet volna, hanem ſokkal nagiob langot ele-
        beníel bennek gerieʒtet valla

[p. 258]


        
De eßekben Iủtta nem lenne Jaúara hogi ha sokaa ot
        lenne, egi keủeſet eủek iùek matkaiaủal aʒútan elkj
        menne gonoßt eö feleőle aʒ paraßt rúhaban akor
        ſenkj nem vele
Olj igen chủdallia valla magat azkor Eủrial[us] ủtaban
        vallion mire velne Chaßar ha igi latna, mongia
        valla magaban, Biʒonj chak neúetſigh chủfsag
        es ßidalom lennék en aʒ Vdȗarban
Tủdom hogi ennekem ſoha mind adighis biekeſſiget
        nem hadna, Miert vöttem volna ream paraßt
        rúhat mig tőlem megh nem tủdna, de maſra mon-
        danam mer tủdom kedủiben nekijs Lủcretia
Rủhaiat le ủetủen az kìk ónekie hiẇ baratj úala
        nak, Megh beßilj nekik hoʒaia ßerelmit aʒ ʒep
        Lủcretianak melj nagí felelemben eleößer aʒutan
        nagi ỏròmben Voltanak
Aʒtis mondgia Valla beʒeg nagi bolondsag vot bara-
        tim enteőlem hogi ilj ßerenchere egi Aßonj keʒebe
        biʒtam Vot aʒen feiem, Maga aʒen Atíam kis
        germek koromban nem igi tanıta enghem
Az Aßoninıpeket hailando kegietlen Vadanak mon
        gia valla, de aʒ koron niluan Atiam tanítaſaat
        elfeleitettem valla, mikor Vallaimat aʒ Nagi ʒak
        
        

[p. 259]


        
        bủʒaủal en megh terheltem Valla
Melj rủt éktelensigh es melj nagi kiſsebsigh en raitam eſset
        volna, ha valakj enghem aʒ búʒa hordaſban megh eſmer-
        hetet volna, Aủagi Menelaùs aʒ kereſkediſben ha ream
        talalt volna
Nagÿ kemenÿ tőrủinek ủagion it azoknak az kik paraʒ-
        nalkodnak. de feleſegekert annal ſokkal nagiobb haragiok
        ferfiaknak, Eggik vereſseggel maſik fegiuerrelis ellenekal aʒoknak
De ha Menelaủs ßintein megh engette Volnais életemet
        nemde megh keteʒủín nem kủdet volnaé az chaßarnak engemet
        melj nagi kacʒagaſſal es nagí kialtaſſal foktak volna enghemet
Bezek nagi bolondsagh volt akkor en bennem ha moſtan
        megh gondolom, Melj ſok veßedelem allot feiem fellet, hogiha
        eleö ßamlalom, kikbỏl Lủcretia altal lőtt ennekem biʒonj
        ßabadủlaſom
Oh te bőlch es Nómes hiú Aßoniallat mit nem biʒhatnek
        read? Hogiha eʒer feiem volnaís ennekem mijrt nem biʒhat-
        nam read, Latom hiủſegedet nem olj alhatatlan mikepen
        az ingỏ Nad
Tủcz te ßeretnijs aʒ te ßeretödet megis túdod eörʒenj? Mert
        ki tủdod volna ilj hirtelenſeggel ilj io útat gondolnj
        Melliel kereſöket aʒ röitek helekröl eltủdna forditanj
The neked Aianlom az en életemet az kit te megh tartottal
        nem tủlaidonìtom bıʒonj en magamnak hogi elek eʒ vılagban

                                                                                                        Nem
        
        

[p. 260]


        
        Na>[290] Nem[291] kemellıem töled hidgied Lúcretia aʒmit enekem atal
Oh draga elmeiö kegies tekintető gönerösiges nielủủȍ
        oh ßiep feir tagȗ tellies abraʒatủ, niaias ekes beßidő
        vallion smikor leßen veled mūlataſom Igaʒ es hiủ ʒeretȯ
Sziep aiakaidat ủig ʒerelmem úallion mikor chokolgathatom
        ßiep ekeſſen ßolo rebegỏ nielủedet mikor halgathatom
        kiet feier melliedet vallion ʒiủem leőlkem mikor tapogathatom
Biʒonj kichin dologh baratom Achates aʒmit te taủủl
        lattal, Menil keʒelb leend annal ßebnek tetcʒik eʒ aßonj
        abraʒattal, En aʒ Libiaj kìralní aßontis ʒebnek
        nem mondom Annal
Nem chủdalom en azt ha Kandalis kiralj az ỏ ziep
        feleſigit, Aʒ ö hiủ tarſanak akarta mùtatnj latna tellies
        ỏrómit Enis nagi òròmeſt megh mủtatnam neked Lucretianak teſtit
Megh nem beßilhetem en kölemben neked az ö chủda ʒepſigit
        te ſem ertheted megh aʒ ö ʒerelminek mondhatatlan ōrőmet
        tủdom hogi nem banod megh nem beßılhetem ennek göneröſiget
Jgi beßilgetinek Eủrialủſs ketten Tarſaủal Achateſsel
        Lủcretia dolgat nem merj kőʒlenj ìgÿ aʒỏ feleiủel. Egiebek-
        nek nem híen Soſiaſt ßegenlj bantanj beßidiủel
        
        

Quarta pars

       
        
        
                                                        QVARTA PARS
                                                        Argủmentủm.
        
        

[p. 261]



                                Alter Amans Pacorȗs erat qủem foemina spreủủt
                                        Eủrialo gratủm præbŭit ipsa Thorủm

Egÿ Pacorủs Neủő tiztes legenÿ Panoniabủl walla
        olj ighen felette az zep Lủcretiat eʒis ßeretj walla
        de Eủrialủſſal aʒ ßerenche nekj nem egiarant ßolgala
Mijrt hogi ziep Valla gondola hogi ŏtet Lucretia ßeretne
        mert ūig tekìnteti es nìaias beßide niekj aʒt Ielenteni
        Aʒìrt aʒt gondola magaban az Jffiủ hogi aʒt megh kiſirtene
Beölchen chelekedìk leủelet fölette ủıkonj hartiara Ira
        ighen bie köteʒj hogi megh ne tecʒenik egi bokor ủiolaba
        ziep Lủcretianak niùta mikor mene leaníủal Templomba
Nem ủeủe el teöle ủiragot az Aßonj ö magat megh ßégenlj
        Aʒ ven Aßonj énti hogi tŏle elúennj aʒ nem nagi dolgot
        tenne, elủiủi de eggik leanianak ada, tök hogi taủủl mene
Aʒonkőʒben elỏ vallamj tanúlo deakok érkeʒinek! Viragot
        elkirik Leanioktủl keönnien kit tölek megh nierenek, leúelet
        megh lattak kit aʒ Virag kóʒj bie köteʒủe lelenek
Nagi kedủekben elib deakok vallanak feölette aßonioknak
        de hogi az chaßarnak Udȗara ßienaſban lón megh útaltatanak
        Az fegiủerʒergiſben töb gönerōſiget aʒủtan talalanak
Inneit sok gölölſség, harag es Jrígségh köʒettek tamad Valla
        aʒ Viteʒlö nepnek mékint arthatnanak ök kereſkednek valla

                                                                                                        Az Violanakis

[p. 262]


        
        aʒ Violanakis alnokſagat aʒirt megh ielentettik Valla
Hogi azt megh olủaſaak ſemmit nem kiſinek ủiủek Menelaúsnak
        Eö haʒahoʒ menủen feddiſſel ßitokkal ßola Lủcretianak
        Vegre megh engedj hogi megh irtj ßaúat Jambor úen Aßonianak
Soha nem törhetj hamar az Jffiủra panaſla az chaßarnak
        Jffiủ megh eſkeöủik hogi ſoha nem ßolna teöbßer Lủcretianak
        de hötet megh ßege mert ö mas leúelet ìra iſmet aßoninak
Farsangnak elein telnek köʒepiben ez dolog tőrtint ủala
        mikoron aʒ Varas ßöntelen Jatekban es ùigaſagban
        volna, aßoníok ủcʒakra ifiak ablakokra hot hagigalnak Vala
Gondola Pacor[us] alkalmatoſsagha hogi az koron io Volna
        Chủda bȯlcheſſeggel aʒ megh irt leúelet ủiaßban bie takara
        hogi megh kiſirtenj ha Lủcretianak ßerelme volna hoʒa
Aztis okoſsaggal hoban bie chinala ablakon bie hagita
        töʒheʒ keʒel eſsik aʒ hoo es az Viaʒ leủilröl elolủada, Menela[us]
        latta leúelet olúaſaa feleſigit dorgalaa
Ebbỏl megh irthetj nilúan minden ember ßerenchinek ereit
        kj mikor akaria ſokaig mủtattıa nemelnek kedủeſsigit
        nemelinek Vißontag ſemmj okoſsaggal nem hagia elómentit
Aʒt mongiak nagi sokan hogi az zerenche nem arthat az bölch
        embernek, kit megh kelj engednem aʒoknak kiknek olj nagi imar
        bölcheſſigek hogi chak igaz okos es bőlch eröſigbe ủagion
        gȍneröſigek
Eßesnek, gazdagnak ſzeginnek, betegnek, ninch ſemmj kölemb
        sigek, eʒek aʒ Phalaris reʒ bikaiabanis bodog

                                                                                                        ſagban
        
        
        

[p. 263]


        
        ſagban élhetnek, kik köʒöl chak igen keủeſek alitom eʒ Vi-
        lagban lehetnek
Jgaz dolog aʒirt: minden embereknek köʒenſeges életek, kedùe-
        ziſe niekȯl igen ßökelkedik nilúan az ßerenchinek, kiket akar
        le niom es aʒ kiket akar teöle fel emeltetnek
Pachorúsnak dolgat ìgen bőlch tanachnak vallion kj nem
        mondana, kj ʒiep ủiragokban leúelet aʒútan hoban takarta
        ủalla, de az vak ßerenche beölch okoſſaganak elene alot valla
Ezt halủan Pacor[us] hogi ỏ alnoksaga kj nilatkoʒot volna
        elßökik nem mere tőbbj megh maradnj chaßarnak vdủaraba
        nem eſik karara aʒ Eȗrialūſnak Jffiủnak elfủtaſa
Nem heaban zoktak köʒ píelda beßidben magiarok aʒt mondanj
        hogi aʒ melj kó varat ſenkj nem oſtromol köniủ aʒt megh tartanj
        kinek[292] ßeretöie nìnchen köniủ annak tiʒtaſagot tartanj
Vala egi kis ßoros ủcza Lùcretianak agias haʒa mellet
        honnan aʒ kíet falon ßinten aʒ ablakra akar kijs fel mehet
        de nappal nem mere aʒt megkiſertenj mert aʒ chak eiel lehet
Törtinnik aʒomban kele falủiaban mennj Menelaủsnak
        kiủel iſmet alkolmatoſſagot ada Jffiủ Eủrialủsnak Eiel éſtaloba
        mene tanachabủl ö az Ven Soſiaſnak
Szienaban röıtezủe igen varia valla hogi Sosias ìelt tenne
        dromo neúủ ßolga Iöúe hogi loúaknak iaßolban ßienat
        úetne, chak egi kis hia lőn Jffiủ Eủrialủſt villaủal
        megh nem ére

                                                                                                        Hertelen
        
        

[p. 264]


        
Hertelen Sosias latúan megh fủtamek monda ßolga
        tarſanak had nekem eʒ mũnkat menibe ủiſeld gongiat
        te aʒmj Vachoranknak, Moſtan kelj iol laknúnk mert
        tủdod erkőlchit aʒmj föſủin Vrủnknak
Mìkor ithon ùagìon ìol tùdod mint kimelj tŏlúnk ő
        mindeneket aßoniúnk io kedủủ moſtan fóʒet niekủnk
        ö ßiep draga etkeket meniel aʒert giorſan mig
        enis bie megiek kiſzichel mindeneket
Monda dromo mindgiart elmegiek mert arra ủagion
        nekem nagi gondom Vramnak aßtalat hogi nem
        mint loủait órómeſben vakarom, bator ſoha tőbbj
        onnan megh ne Jöien Jstentōl aʒt kiủanom
Felele Sosias hogi eʒt halom töled dichirem en dolgodat
        enis megh ủaltoʒtattam volna mar régen eʒt az
        föſùin Vramat de Aßoniom enghem regúelj etkekel
        gìakortaa tartoʒtattot
Moſtan ithon ninchen egìủnk ìgìủnk semit eʒ eiel
        ne alủgiủnk Migh ö haʒa nē Iö addig erölhetủnk
        nagi ủigan lakoʒhatủnk Egi egiß holnapıg nem
        talal ö Annit aʒ menit moſt megh ißủnk
Dromo hazban mene Eúrial[us] latủan az Szienabúl
        felkele, Soſiaſt dichirj ßorgalmatoſſagat önekj

                                                                                                        megh keßen
        
        

[p. 265]


        
megh kößené gìorſan aʒ kiet falon ʒiep Lúcretianak
        agias haʒaban mene
Latuan Lủcretia ottan megh őlelj zépen megh chokolgata
        Ven[us] dolga vtan borral ʒiep etkekkel Eủrialủſt iol
        tarta, keùeſet mủlatta mert aʒ Menelaủſ aʒomban
        haʒa Iútta
Hirt tỏn Ven Sosias Aſzonj az étkeket aʒtaltủl
        mınd elraka, Rettene az Jffiủ nem tủd mìt tennie
        elfủtnj akar vala, de mogìat talalak Vra eleiben
        kj mene Lủcretia
Oh en edes Vram mar aʒt Velem Valla hogi te Paraßtaa
        löttil hogi enni ìdeìgh akaratom nielkòl te az falủba
        keſil ketelkedem hoʒad netalam vallamj leant ot meg ßerettil
Tŭdom ferfiaknak ö feleſegekhőʒ valo hủtlenſegeketh
        maſủt ne halj hogi ha eʒ kietſigtȯl akarß megh
        öriʒnj enghemet; en mind étlen itlan varlak egiel velem
        im hoʒatok étkeket
De az Menelaủs kiủủl az falủban Jmar úachoralt
        valla, Aʒirt agias haʒban vgi mint faradt ember
        ö ìgen ſiet valla, hogi megh kiſelhetne vıßontag
        önekj monda ziep Lúcretia
Dosalìa neủő falủbủl Jobagiȏk ma borokat hoʒanak

                                                                                                        Eröſsen
        
        

[p. 266]


        
        ereöſsen dichirik de aʒok enteȍlem megh nem koſtolta-
        tanak Jerủnk aʒ pincʒieben kȯſtollíúk megh 
        öket ha ioknak talaltatnak
Job keʒiủel giertat bal keʒiủel penigh ủranak keʒit
        foga, Aʒ alſo pincʒieben ketten egimaſ mellet igi
        meninek ök ala, gondola hogi elment Imar
        Eúrial[us] Vrat iſmet felhoʒa
Mas napra kelinek aʒt hißem hogi Vra hoʒa kietſe-
        ges Valla, mert aʒ Vcza[293] feleöl köfallal ablakot
        bie chinaltatta walla, aʒ kúfar haʒatis elúonata
        honnan egimaſnak ßolnak Valla
Latủan az ſzereteȯk ezen mind az ketten igen elbúsúla-
        nak, Nem feleitettikel aʒö ʒerelmeket ſokat gondol-
        kodanak, Eßiben Pandal[us] felȯl valo tanach
        iùta Eùrialúſnak
Hinnj Pandalûsnak semmikepen elib Eủrial[us] nem mere
        de hogi latta Volna ʒiep Lúcretiàúal kölemben
        nem lehetne. Vtolſo kietſeges orúoſagot aʒkor
        mint bőlch orủos vgi iủiủ
Gìorſan ßalaſsara Pandalūst hiúatta, melette le
        óltetj, Ketten maradának mert ßolgait onan
        feienkint mìnt kj kőldj, kirj hogi az mijrt
        hiùatta ſenkinek aʒt megh ne Jelentenj

                                                                                                        Hogi
        
        

[p. 267]


        
Hogi teneked erröl ßolliak mongia nekj giakortaa
        elùigeʒtem de megh nem lehetet mert te hiủſegedet
        enire nem eſmertem Moſt imar megh mondom mert
        sok baratimtủl Jamborſagod értettem
Jol tùdod mi legìen az emberek köʒet az ßerelem hatalma
        nem tủdom vetekteöl vagi penigh erötul vagion-é biro-
        dalma, Ninch olj eròſ ember kinak ʒiủe vagion hogi
        vele nem volt gongia
Mindeneknil ßenteb aʒó ideieben az daủìd K. walla
        öfia Salomon mindeneknil bőlcheb Samſon eröſeb
        valla de aʒìrt eggikis ßerelem tôʒitȯl magat megh
        nem ohatta
Fel giùlat elminek gonoʒ ßerelemnek eʒ penigh termi-
        ßetj hogi mikor tilalma vagìon ſokkal nagiob akor
        geriedeʒiſe Semmj orủoſſaga ninch teöb hanem mikor
        vele ʒiep ßereteőie
Voltanak regenten aʒ mi idönkbenis ferfıak es Aßo-
        niok kiknek ßerelmeknek megh tiltaſa miat teȍrtit
        ßerniủ halalok, Vißontag aʒ edgiủt valo letel vtan
        elmult nagi buʒgoſagok
Ninch iobb az embernek mint ideie koran engednj
        ʒerelemnek. Eltörik haioia valakj ellene veʒirrel[294]
        
        

[p. 268]

 
                
        es eúeʒik[295] ſokkal batorſagosb ha mingiart mentiben
        bochattia aʒ ßeleknek
Ezt azirt beßilem hogi nagi zerelmemet teneked megh
        ielenchem kiben ha akarod lehet töled nekem igen
        nagi ſegìtſigem, aʒmj haßon innen köủetkeʒek
        eʒtis teneked megh beßilem
Nem tŭdom mi dologh ighen megh ßerettem en az zep
        Lủcretiat kiben ninchen ùìtkem mert ßerenche
        biria embernek akaratiat, kinek birodalma vagion
        mindeneken kık laknak[296] aʒ eg ȧllat
Aʒt alitom ủalla en az it lakoʒo Aßoni alatok felel
        hogi elmiekbenis aʒt viſelnek aʒmj tetczenik
        ö ßemekbeỏl, de mìnt ha etetó volna ö ßemekben
        vgi chalattam megh etōl
Elhittem valla en biʒonial[297] hogi ßeret enghemet Lủcretia. Mikoron
        ö kegies ʒemeìùel giakran engem tekintel valla
        Vißontagh hogi ötet ßeretnim ʒiepſige ara keßerit ủala
De eſzemben ủiùim hogi en az haloban heaban rekeßtetem
        aʒủtan hogi öis enghemet ßereſſen mindt aʒon igie
        keßtem, nagi ſok ìraſommal es könergiſimmel
        aʒtis Imar megh niertem
Felgìủladt az Aßonj en penigh geriedek mind az
        ketten elúeßönk Aʒ mj eletủnknek hoʒabitaſa
        ra orủoſagot nem lelúnk, hogi ha te minekúnk

                                                                                                        aʒmj ße
 
 

[p. 269]


        
        aʒmj ßerelmủnkben nem leßeß ſegìtſegúnk
Vra mind ő ủőczeủel nem kölemben örʒik mındenkor Lúcre-
        tiat mìnt az eröſ Sarkanj Colcos ßıgetiben örʒj az
        Aranj giapiat Es aʒ harom feö Cerberủs ßöntelen őrʒj
        pokol kapŭiat
Sok idötöl fogủan eſmerem en Jmar az thi hazatokné-
        pet, Nemeſsek gaʒdagok vattok iol halottam en eʒ thi
        hireteket, de bar Lủcretiat ne lathattam volna aʒ thi
        nemʒetſegteket
De úallion ki lehet ellene alhato az gonoß ßerenchenek
        kj nem valaßtasbúl hanem tőrtinedból ada aʒ ßerelem-
        nek mındt ketten götrődúnk eſ alatta vagiúnk az gonoß>
        minden veßedelemnek
Jol lehet megh eddig igen elröıtettủk aʒmj nagi ßerel-
        múnket de ha eʒútanis elnem fedeʒhettiủc elủeßtiủc
        mi fejünket, ha te megh nem tartod eßeſ tanachoddal
        moſt aʒmj eletönketh
Talam megh lehetne tölem hogi magamban aʒt en megh
        enhitenim thi nemʒetſegteknek hireirt neủeirt biʒonẏ
        megis múủelnim hogi ha haßnotokra es tiʒteſigtekre
        valonak en aʒt velnim
de Lủcretianak megh döhet ʒerelmit immaron ìol eſme-
        rem, Vagi magat megh ỏlnj ha Jneit elmennek vagi
                                                                                                        
                                                                                                        megh kereſne
        
        

[p. 270]


        
        vagi megh kereſne enghem, aʒ tj haʒatokat es nemʒetſigteket
        ìgi megh kiſebitenim
Ez ūott az en dolgom kit te hiủſegednek akartam megh
        ielentenj, Moſt kereſsủnk ủtat kiủel eʒ gonoßat
        tủggiủk eltaúoßtatnj Erre ſegitſeget tenaladnal töbet
        nem túdúnk kıt kereſnj
Magamat en neked aianlom igirem[298] atiamfia Pandale En-
        gedj ßerelmúnknek ne legen enilis inkap felgeriediʒiſe
        ha eggiủt lehetúnk netalam megh ßönek nem leßen
        nagi ereie
Tudod minden rißit es minden Jarasat Menelaủs haʒanak
        tủdod aʒtis mikor valahoủa leßen ùta önen maganak
        tủdod mikor ủihecz bie kamoraiaban engem Lủcretianak
Menelaủs őche choda ʒorgalmatos őrzőie az Aßonnak
        minden beßidire es tekintiſire ủigiaʒ Lủcretianak
        minden neúetiſit es fohaʒkodaſat megh niʒj kire úannak
Ha lehetne töled, nilúan megh kellene az embert iaczotat-
        núnk mikor Menelaủs taúủl leßen aʒkor egimaſsal
        tanachkoʒúnk, Aʒtis eliktaſsad mindt aʒ teöb őrʒökel
        hogi ne legen bantaſúnk
Tủdom hogi teneked hiſzen Menelaủs eſ ßodat
        megh fogaggia talam Jsten adgia hogi Lùcretiatis
        te keʒedben aianlia, kit hogi ha megh mıẁel te altalad
                                                                                                        lehet
        
        

[p. 271]


        
        lehet vtủnknak ßabadſagha
Sok io köủetkeʒik ebbỏl kit megh irthet az te beőlch okoſsa-
        god, mert aʒ tji haʒatok tißteſſigit eʒʒel te Iobban megh
        tarthatod, aʒ mj ßerelmúnket te elfedeʒheted Lủcretiat
        megh tartod
Ha egi eiel nekem titkon engedtettik nem art Menelaủsnak
        de eʒ megh nem lìùin vtannam Iöủiſe ha leßen aʒ Aßonnak
        mindennek megh tủggiak es nagi keſebſigi leßen tj
        haʒatoknak
Gondolodé melj nagi neủetſìge leßen ȍ raìta aʒ koſsegnek
        aʒ egiß Varoſnak ßigenire eſsik nem chak aʒ egi
        nemʒetnek, latod nem eſik iol dolgủnk ha elene tủſa
        kodol te ennek
de talam mondanad hogi megh halion inkap fegiuerrel vagi
        mireggel, de Jai bıʒonj annak kj megh fertőßtetj keʒit
        az ember ủirel es aʒ kichin ủitket Jstennek ellene
        bőntetj nagi úetekkel,
Nem io aʒ gonoßat megh őrőgbıtenj iob meg kőnebitenj
        aʒ kiet gonoß köʒet ßủkſig aʒ köſsebet mindenkor
        valaßtanj, mint hogi az iok köʒöt az nagi iob iot ßoktak
        mindenkoron dichirnj
Nekónk minden ủtủnk Valahoúa terȍnk mindenöt
        úeßedelmes, eʒ, aʒ kit mủtatok talam te altalad nem leßen
        veßedelmeſ
        
        

[p. 272]


        
        veßedelmıs, kiúel mind úirednek mind penigh ennekem nem
        keủes haßnot teßeß
Jghen megh búsúltam hogi latom götrödnj az Aßont en miattȃ
        hogi nem mint tegedet ủntatnalak inkap gölölſigit ki-
        ủannam, de teóle nem lehet en ſem hagihatom el Jmar
        arra Jủtottam
Semmj reminsigúnk biʒoniara ninchen minekủnk eletúnkben
        hogi ha aʒ mj haionk fogiatkoʒaſt talal aʒ te meſter-
        sigedben es nem ủiſeltetik az the bőlch gondoddal
        elmídben chendeſigben
Most aʒirth segitch megh minket io hìriben tarch megh
        nemʒetſegedet, io teteminidért hogi halaadatlannak
        nȇ alitaß enghemet, Aʒon igiekeʒem hogi nagi feöemberré
        teheſselek tegedet
Túdod hogi en kedủes ủagiok az Chaßarnal neked
        mindent nierhetek, moſt penigh eſkößem es aʒ en
        hötemre neked fogadaſt téßek, hogi tennen magadnak
        es nemʒetſigednek feő Jſpanſagod nierek
Az mj zerelmủnket, magủnkat hirőnket en teneked aianlom
        te nemʒetſigednek neüit tizteſſigit, aʒ te hötedre
        bıʒom, te tarhacz minket meg chak te úeßthecʒelis
        magủnkat read hagiúk

                                                                                                        Mosolodek
        
        

[p. 273]


        
Moſoliodek eʒen hogi hala Pandal[us] egi keủeſset hallgata
        monda hogi értettem de biʒonj akarnam ha eʒ nem
        tȍrtìnt volna, Nektek engednem kelj hogi ha mar aʒ dolog
        köʒtettek Iöt aniba
Tủdom nemʒetesigem hogi ha nem engedek eſik nagi ʒida-
        lomban, feìenkìnt mìatta leßúnk nagi ßigenben es
        nagi botrankoʒaſban, latom hogi geriedeʒ es ömaga-
        nakis ninchen birodalmaban
Hogì ha nem talalom eleit megh őlj nagi bủſủltaban
        magat, aủagi az Ablakrủl az ßerelem miat ala hagitia
        magat, Latom hogi nem niʒj sem hirit sem neùit sem aʒ ő
        Jambor Vrat
Sokat ő ellene ʒoltam ʒidalmaßtam lagitanj akartam
        mindeneket ủtal éretted ő nekj ſemmit nem haʒnalhattam
        te ủagi elmeiben teged kiủan gondol, kin ìgen chủdalkoʒtam
Gìakortaa enghemet hozaìa ßolitȗan Eúrialủsnak mondot
        mint ha nem ȏ úolna aʒ ʒerelem miat anira megh ủaltoʒot
        kinil tiʒtabb, okoſb aßonialatot egiʒ Varos nem tartot
Oh melj choda dologh hogi az zerelemnek ủagion ilj nagi
        ereie, es aʒ embereknek ő termißetekben illien erős tőrúénie
        kinek orùoſaggal ßùkſeg volna hogiha moſt alhatnank elene

                                                                                                        Mondom
        
        

[p. 274]


        
Mondom en magamis hogi mas ủtat ebbe biʒonj nem talalhatúnk
        hanem aʒ kit tenen magad moſt mủtattal abban kelj mar eliar-
        nủnk, en erette leßek neked hirj teßem chak hogi időt talaliủnk
Nem illik en hoʒam töled eʒ dologban>ért[299] hogi valamit kiủanek
        chak hogi e file hirt es reank Iöúendő neúet eltaúoßtat-
        nek, Eủrilaủ[us] monda bón volna ha eʒirt Ioủal neked nem lenik
Az mint megh igirtem az feö Jspansagot hidgied neked megh
        ßerʒem chak hogi elne ủeſſed eʒt aʒ meltoſagot, töled ha
        en megh nierem, Felele Pandal[us] chak eböl ne ledgien
        eredetj nem vettem
Ha ream neʒendó ßabadon akarom hogi ennekem adaſek
        de Jllen ok allat, nem akarom ſenkj nekem köteleʒteſsik
        hogi ha tödet> hired[300] nielkeöl eʒ megh lehet valla órómeſt
        aʒon valek
Elmegiek mar töled azt mongia Pandal[us] legi nagi io egi-
        sigben: Teis aʒonkepen Eủrial[us] monda legi nagi io
        egiſigben de ha ʒiủet atlal hogi edgiủt leheſſúnk
        legi érte mindenkepen
Elúalek Pandal[us] Jffiủtủl es eʒen fölette örúendeʒtek
        eleößer hogi illien ieles feö emberrel ö meg esmer
        kethetik, maſodcʒor reminlj hogi az Tartomaniban
        feö Jspaña[301] tetetnek

                                                                                                        Chuda
        
        

[p. 275]


        
Chiủda kiủansagha az megh igirt tißtre az Pandalúsnak
        valla, Jol lehet beßiddel mint ha nem kellene aʒt ie-
        lengetj valla, Aßonialathoʒ haſonlo erkeőlche öniekj
        ebben valla,
Oh melj chủdalatos es megh míerhetetlen az Istennek
        tanacha, hogi ö eʒ ủilagot ioknak gonoßoknak egiarat
        oßtogattia meltatlanoknakis aʒ meltoſagokra vtokat
        megh nitotta
Sok rend es garadich tùdgia minden ember ủagìon az
        nemeſſigben, de ighen keủeſet talalß kj eʒekben igaʒan
        iủtot volna, hogi ha iol megh haniod veted eredetit
        eʒeknek mìndenekben
Minden orßagogban aʒokot alittiak moſt igaʒ nemeſeknek
        az kik ßabadſaggal es gaʒdagſagokkal feletib biủelködnek
        ſoha az gaʒdagſag ritkan Jar melette aʒ Jambor viteʒſegnek
Koborlas Uſora, es az Arủltatas ſokat Nemeſitet megh
        sokat hiʒelkedis haʒủgſag ủit eleö ſokat ủndok fősúenſegh
        nemellet öldekles es feleſigenek ủitke gaʒdagitot megh
Jghen ritkan ủagion az kj igazſaggal geöiteſsen gaz
        dagsagot aʒt tartiak hogi aʒkj minden feöủet kaßal aʒ
        rakhat nagi aßtagot Akar honnan legen nem kirdik hol
        vötte chak hogi legen nagi Sakod

                                                                                                        Az gonoßủl
        
        

[p. 276]


        
Az gonoſzūl gȍitet gazdagsagh iủtalma hidgied aʒ hamisag-
        nak kj aʒ mas úilagon ſúlioſagos terhe leßen az gonoßok-
        nak, Aʒìrt chak aʒt tartom nemeſnek ủalakj megủtaloia anak
Nem bechölem biʒonj az draga rủhakat es az nagi Palotakat
        falủkat loủakat draga ßerßamokkal kißitet vacho-
        rakot, mert eʒekben ſokßor latam vralkodnj valamj[302]
        bolondokot
Tủdatlansag aʒìrt az kj mind eʒekbe úelj a Nemeſsiget
        mert ha ìgi Volna ez minden fele ủitek tehetne
        nemeſeket, az mj Pandalùſùnk chak keritiſiủel
        talala Nemeſsiget
Nem sok ideö mủlủan eſsik haborủsag kiủủl ot az
        falùban mert Menelaủsnak Jobadgiat megh ölik aʒ
        őnen falủiaban, ßủksiegh leön kj mennj hogi ö tőrúin
        ßerint veget tehetne abban
Monda Lủcretia tủdod édes Vram, hogi te nehez ember
        ủagi, te neheʒ iggeteö loủaidon ne menÿ mert moſtis
        beteges vagi kér es keȍchen egi poroßkat talam
        könnieb hogi illien erötelen vagÿ
Tùdakoʒnj keʒde halủan Menela[us] holot talalhatnanak
        feleli Pandal[us] hallom hogi io vagion Jffiủ Eúri-
        alủsſnak, hogi ha parancholod en magam elmegiek
        mind ha kirnim magamnak

                                                                                                        Monda
        
        

[p. 277]


        
Monda Menela[us] akarom ha elmegi: Pandal[us] mentem menne
        Eủrial[us] könien loūat niekj ada, magaban eʒt felele
        te aʒ en loủamon en feleſigeden ögetek Menelae
Azt ùigezik köʒtek eìel eöt ora kor Eủrial[us] ot lenne
        es rea halgatna mikoron aʒ haʒban Pandal[us] éneklene
        Menela[us] loủon elmene az eis hamar elköʒelithe
Aſzoni Adgias haʒban Eủrìal[us] kiủủl az ìelt chak
        alig úaria de nem halhat ſemmit aʒ ora peniglen
        Jmaron elmūlt vala, Achates aʒt mondgia hogi megh chủ-
        foltattot kiủel ot ketten valla
de neheznek tetczik az Sok Varas ủtan hogi heaban
        elmenne, hol egi hol mas okat aʒ kiſedelemnek forgattia
        ö ßiủiben, de hogi Menela[us] öúche ielen valla Pandal[us]
        nem énekle
Semmít nem alủſzik Menela[us] őche chalardsagtủl ighen felj
        Pandal[us] eönekj monda nem alủßúnké mind eʒ egeß éiel
        biʒonj en alhatnam mert aʒ mínt aranʒom vagion Imaron
                                                                                                                eÿfel
Chủdalkoʒom raitad hogi Jffiủ korodban ủen ter-
        mißeted vagion kik viratta felj alhatnek,[303] mert ßaraʒ
        niaúollia raitok vagion, nem tủdom mit ủigiaʒ ierủnkel
        mert biʒonj imar ideie vagion

                                                                                                        Monda
        
        

[p. 278]


        
Monda hogi meniủnk el bator de elößer megh laſsúk az
        Aitokot Jarủlủan aʒokhoʒ mind aʒ reteʒegben vetj
        nagi lakatokot, valla egi nagi vaſis kiúel bieʒarlanj
        ßoktak az kapủkat
Keri hogi Pandal[us] Vaſsat felemelnj eöniekj segitene
        mert olj Súlios valla hogi aʒt kiet emberis
        neheʒen felemelnj. halủan Eȗrial[us] mar hogi biemehetne
        lehetelennek víle,
Felele Pandal[us] az Jffiủ leginnek kiteól felß moſt olj ighen
        minem megh oſtromliak aʒ haʒat hogi ʒarod az aito-
        kat ßertelen, hißen aʒirt lakủnk az Varosban hogi
        it leheſſūnk biekeſegben
Meße ủadnak tölūnk kikkel hadakoʒủnk az Florenciaiak
        hogi ha lopotúl felß aʒok ellen aítok iol bieʒarolúa
        vannak hogi ha ellenſigtól eʒ egi haʒban teged
        kőnien megh talalhatnak
Faìnak en Valaìm biʒonj en aʒ terhet moſtan nem emel-
        hetem Törödetis vagiok tereh ùiſelìſre örömet nem
        nem[304] eſmerem, emeld fel ủagi hadel, mert biʒonj
        nem lehet moſt aʒ en ſegitſighem
No am iarion mondja menela[us] eöche bator imar elmeníúnk
        Achateſnek ßola Eurial[us] hogi miegh egi oraig it
        
                                                                                                        lenne
        
        

[p. 279]


        
        legúnk[305] Talam aʒon kőʒben Valakj megh nittia bator
        oßtan elmeniủnk
Melette megh ủnta Valla mar Achates Eủrial[us] ủaraſat
        atkoʒʒa magaban hogi miatta kellet megh ßakaßtanj
        almat Oßtan nem kiſınek egi kis haſadekon megh latak
        Lủcretiat
Jffiủ oda menne monda: Egiſsiggel leölkem zep Lủcretia
        halủan eʒt az Aßonj ighen megh rettenne akara elfútnia
        de batorſagot vőn az felj indủla kerdj kichoda Volna
Felele az Jffiủ en ủagiok ʒerelmem az the Eủrialűsod
        nisd megh en órómem teged regen varlak vagion eifiel
        latod ßaŭat megh eſmerj de migh megh nem lattaa nem
        nita megh aʒ Aitot
Nagi mủnkaúal oßtan az nagi lakatokat reteʒekbeöl
        leßedj, de hogi az nagi tamaß vaſsakot aitorúl ó elnem
        emelhete chak kiet lab niomnera kietfelj az aitot
        neheʒen feßithete
Ighen megh ßoritúan magat Eúrial[us] az aiton bie ßalada
        baratiat Achateſt kérj hogi Eſtraſat onnan kiủúl 
        alana Lủcretiat kapa ßiepen megh ölele ighen megh
        chokolgattaa
Azkor Lủcretìa ö keʒej köʒet nagi hertelen elhala

                                                                                                        Nem túdom
        
        

[p. 280]


        
        nem tủdom őrőmtől aủagj felelemteỏl de ßinie megh
        herủada Rettene az Jffiủ nem tủd mit tennie, okath
        nem talalhattia
Monda ömagaban ha ötet igi hadgiom halalra melto leßek
        ha vele maradok enis biʒoniara ȏ miatta elủeßek
        nem tủdok mit tennem biʒonj minden feleől ủeßede-
        lemben leßek
Oh te boldogtalan zerelem menj méʒ kiet anni mìregh
        benned melj sok veßedelmes hal[306] arnekaban for-
        gottam en éretted chak eʒ Vala hea hogi ủgian
        keʒemben ßeretömet megh olied
Mìert hogi engemet ö eleötte régen inkap te megh
        nem eőltel miert hogí az fene Siủo oroßlannok
        keʒiben nem vötettel miert te kegietlen hogi
        ennekem inkap mìnt eönekj kedủeʒtel
Szerelem megh gȯʒe, halalat nem niʒủen az Aßonial marada
        aʒ megh nemúlt teſtet adgröl felemelúin ʒepen cho-
        kolgata, Sok kóniủhủlataſſal es fohaʒkodaſſal
        önekie eʒt monda
Oh en ủig zerelmem leölkem Lủcretia, hol moſtan
        aʒ the eßed, hol ủannad feöleik[307] és ủig tekintető
        zep fekete kiet ßemed, Mÿrt nem neʒ ream
        nem halaß, nem felelß, mikoron ßolok neked
Mosologial ream mint aʒ eleöt ßoktal en úagiok te
        
                                                                                                        elöted
        
        

[p. 281]


        
        eleöted, Te Eurìalủſod vagiok kjkeʒeimjel[308] kj eölelgetlek teged oh
        en ʒiủem leölkem elßé úagí halủa forgatlak moſt tegedet
Miert nem mondottad hogi megh eölíem magam, halnj, ha
        megh akartal, ha ßolnj nem akarß maidan altal eöttem
        oldalommat aʒ kardal hogi edgiủt vedgie leölkúnket
        az teſtbeöl moſt aʒ kegietlen halal
Oh en ủig életem en geönereöſsighem es kedủes reminſighem
        tellies niủgodalmom, igi úeßé imar el the ūeled aʒen
        feiem, Melegh aʒ te teſted lelket ìrʒek, benned nem hal-
        tal miegh aʒt hißem
Emeld fel zemeid es ekes feiedet életemnek ủiragha
        mijrt nem ßolß nekem igi fogacz vot é bie aʒ te
        adgias haʒadban, eʒ volt é az óröm ea aʒ niủgodalom
        kire enghem hiß walla
Kelifel kerlek teged oh en niủgodalmom tekinch Eủri-
        alủſra Eủrial[us] vagiok hogi nem tekinteß ım>mar aʒ the
        ùigaſagodra, aʒonkòʒben nagi sok köniủhúlatasokkat
        hủlatta homlokara
Mint ha rosa ủiʒel megh öteʒtik wolna az Aſzonj fel
        ſerkene, vgi mint neheʒ alombúl ochódot ember ßemeit
        felemelj Latúan ßeretöit monda: holot valek ʒerelmem
        Eủriale
Mijrt nem engedid hogi en ez ủilagbủl moſt kj múlhatok
        
                                                                                                        valla
        
        

[p. 282]


        
        walla, Aʒ the keʒeidben nagiob boldogſaggal moſt megh
        halhatok walla, Jgi ligen kiủanom mig tölem elúalol
        leölkeömnek kj múlaſsa
Ezeket megh mondủan az agira mınd ketten eggiủt ìndūla-
        nak hollot egiß eíel ủgi kiet ßeretók egimaſsal
        mủlatanak mint az Troia belj haiokban Pariſsal
        Jllona ủigadanak
Marsnak es Venủsnak nem ūot illien kedủes agiok egimas-
        nak mongiak Szep ekes beßeddel mongia Lủcretia
        iffiủ Eủrialúsnak Te ủagi Hanimades te ủagi
        Hippolit[us] nekem Lủcretianak
Eủrìal[us] mongia nem ŭot Polixena biʒonnial zeb na-
        ladnal eleöttem volnais biʒonj inkap ßeretnelek te
        ged Venủſnal, noha ziepſigirȯl nagi sok dichirete
        ủagion az Poetaknal
Neha ziep orczaiat neha zep zemeit ighen dichiri
        walla, neha feier teſtit hol nem latta wolna eö tekin-
        telj walla. Biʒonj ʒebnek latom hogi nem mint en
        úeltem magaban mongia Valla
Jlliennek latta uot Acteon dianat kủtfón az förediſben
        Semmj tag it ninchen kit nem dichirhetnil ez Aßon-
        nak teſtiben, mi lehet ʒep feierb ember[309] ez aßonnal
        feöldnek kerekſigiben

                                                                                                        Megh
        
        

[p. 283]


        
Megh menekettúnk mar az úeßedelemtől oh en ziúem
        ʒerelme, mi lehet olj dologh kit èrted en leölkeőm örömeſt
        nem ßenủedne Oh te ʒiep ekes melÿ es en ßeretömnek
        kiet ʒiep feier chechÿ
Tikteket tartlaké Vallíon ti Vattoké maſt aʒen keʒeimben
        ti ʒep Sima katok,[310] io illattủ tagok ti ủattoké ölemben
        kiß wolnek megh halnom hogi nem kedúem ßegnek illien
        nagi őrőmemben
The ủagi é melettem zerelmem ủagi alom iaczotat moſt enghemet
        ıgaʒ geöneröſegh Jgaʒ geönereöſigh[311] vagion é ʒiúemben
        kj ủigaʒtal enghemet biʒonj vgi aletom nem chak aʒ Alom
        fogta megh en elmimet
Oh geönerösıges chokok meʒel follio édes eölelgetiſek
        oh melj ìghen boldogh es melj örủendetes niaiaſagban
        moſt élek, ſenkit ßerenchesbnek magamnal nem mondok
        ha giakortaa igi lehet[312]
Oh iregi echaka giorsasagos orak mijrt hogi igi ſiettek
        Mijrt őrőmȗnket Valamj keủeſj hogi megh nem kiſlelıtek
        Aggiatok olj hoʒʒú eiet mint Alchmenanak regenten engetettek
Soha röủideb ej l nem tetczet ennekem ennel az echakanal
        Jol lehet en ſokßor voltam daciaban es az Briranủſoknal
        mongiak hogi aʒ eiel sokal röủideb volna hogi nem mint it
        aʒoknal

                                                                                                        Jgi
        
        

[p. 284]


        
Jgi beßìlgetinek Jffiủ Eủrial[us] az zep Lủcretiaủal
        es igi mủlatanak ölelgetiſekkel es giakor choko-
        laſſal Eößủe ßoritkoʒủan ük nagi kedủek ßerint
        ìaczodoʒnak egi maſſal
Megh nem allủt wala az ʒerelem bennek ủtana eʒ dolog
        nak elnem farat wala regi nagi ereie aʒ ö kıủan-
        ſagoknak. De mint az Antæús földböl feltamodúan
        inkap megh ủiủlanak
Az eiel el mủlatủan hainalban kelenek egimaſtúl el
        ủalanak, de naponkent örʒök Lủcretia ellen igen
        ſokaſodanak, kik mìat ſokaig egi maſſal aʒ útan
        ök nem ủigadhatanak
Erőſ az zerelem mindeneket megh gőʒ ellene ſenki nem
        all, nem lehet olj erős ki altal maganak bólchen
        ủtat nem talal, Aʒirt eʒủtanis ſokßor edgiút
        leönek ennek ereie altal
        
        

Quinta pars

     
        
        
        
                                                        QVJNTA PARS.
                                                        Argúmentủm
                                Postqủam nủlla datủr coèủndi copia nủptam
                                                Deſerit Eủrial[us], conditủr illa rogo.

Eủgeniủs Papa Romaj chaßarral aʒ kor megbikilt

                                                                                                        wala
        
        

[p. 285]


        
walla, Eủrialủſnakis chaßarral Romaban keßőlnıe
        kelj walla, Jol lehet titkollia mindt aʒ altal aßonj eʒt
        megh értette walla,
Mert vallion mi lehet olj ighen nagi titkon, kit aʒ ße-
        relem nem érth, kj lehet olj okos hogi kj megh chalhaſſa
        aʒ ủnnỏn ßereteỏit, Aʒìrt Lùcretia halúan megh rettene
        keölde Illen leủelit
Haragŭdnam read hogi ha az en leölkeőm te read haragh-
        hatnek hogi te akaratod Utra keßöliſed tölem el-
        titkoltatek de hogí teged inkap en magamnal ßeretlek
        felnem Jnditattatek
Miert hogi ennekem ủitieʒ Eủriale eʒt megh nem
        Jelentetted Chaßar hogi elkeßól kiủel tenekedis
        tủdom hogi elkelj menned hoủa legiek en el? kinek
        hacz enghemet hogÿ nem ủißes el veled
Mit tegiek niaúolias ha az en ʒerelmem te[313] töled elhagiattik
        kiben niủgoßik megh en elbúſúlt ßiúem ha teöled
        eltaúoʒik ket napot nem élek te ȅretted[314] leölkeöm teſtem-
        beől elkj mŭlik
Könereölj en raitam keöniủhủlatasimban megh aʒot
        leúelemérth aʒ the Jobb keʒedírt es nekem adatot tellies

                                                                                                        igaʒ
        
        

[p. 286]


        
        igaʒ hötedérth ha teöled wallamit érdemlettem ßanÿ
        megh engemet mind eʒekérth
Nem kerlek en arra hogi it maragi velem de hogi elủigi
        enghemet elnem marathatok semmikipen töled iol
        tủdod ʒerelmemet, nem neheʒ dologh eʒ, erch megh
        tanachomat, ebben io modod lehet
Tetettem magamban mint ha Szentegihaʒban meniek en
        eſtủe felj chak maſod magammal Ven Aßonnial leßek
        vgi indủlok a felj kủldel kiet ủagi harom ßolgadot
        akkoron teis ßent egihaʒ felj
Nem nagi mủnka leßen nem alok ellenek, ragattas el
        enghemet, Ne alich magadban hogi ilj éktelenſigh nem
        életne tegedet, nam aʒ Priamúsnak fiais igi talalt
        maganak feleſiget
Eʒel boßŭſagot hidgied en Uramnak igen nagiot nem
        teßeß, bıʒonj aʒ halalis elủalaßt öteőle hogi
        ha te elnem ủißeß, kiủel temagadnak banatot
        ennekem nagi gialaʒatot teßeß> ßerʒeß
De ne legi kegietlen hoʒam letre, ale[315] hogi ha ßerecʒ
        enghemet, ne hagi aʒ halalban kj magamnal
        inkap ßeretlek en tegedet kire Eủrial[us] zep
        Lủcretianak keölde illen leúelet

                                                                                                        Eủrial[us]
        
        

[p. 287]


        
                                                        Eúrialús Lủcretiæ,
Ez ūolt oka hogi en vtamat titkoltam Lủcretia the teöled
        Jdönek eleötte hogÿ hogi[316] tennen magadot fölette ne göteried
        Tủdom erkőlchedót hogi te az banatot, soha megh nem tőrheted
Ne úeld azt magadban hogi elmenien Chaſzar tőbbé mar ide
        nem tér Ha zintein hazankban megenis erre kelj iủnÿ
        mas utra nem tér, Ha masra megenis higied hogi zere-
        tőd hozzad éſmet erre tér
Ne engedgie Jsten nekem hogi meheſsek soha az en ha-
        zamban hanem mìnt Vlißes teủelgeő budoſo legiek
        mind ez ủilagban, Hogi ha nem Jőȗendek ủiſzontagh
        te hozzad Senasnak varoſaban
Semmit ne felj aʒirt ne had el magadat Vÿúl megh te
        erödben, Ne geterd teſtedet uigaztald[317] ziúedet a>elÿ addig
        nagi örőmben, Az ragadas felŏl nem haznos te néked
        az mit irz leủeledben
Gondolodé hogi ha lehetne ennekem nagiob gönereöſighem
        mint hogi ha tegedet zőntelen ủtamban ủiselhetnelek
        ủelem, de tizteſigủnkre nem kìủansagúnkra kelÿ gondol-
        nom ennekem

                                                                                                        Nem
        
        

[p. 288]


        
Nem érdemlj tölem höted es hiủſiged hogi aʒt múủelliem ủeled
        kj miat ßigeniőlj es megh köſebellien io hired es io
        neủed Tartoʒom en aʒʒal hogi ìo tanach ado legiek
        mindenben neked
Tủdod nagi nemʒet ủagi mindenek bechölik az te Nemeſsi-
        gedeth, ſziepnek ßemirmeſnek minden nemʒet keöʒet
        mongiak aʒ the neủedet, Nem chak olaß orßagh
        de mindt Német, Magiar, halotta te hiredet
Ȅrted[318] hatra ủetnim hidgied Lùcretia az en tiʒteſıgemet
        de ha elragadlak melj nagi ßidalomúal ilettem nem
        ʒetedet, minden eſmereöid es baratid kőʒet meghrútit-
        lak tegedet,
Aniad te miatad eſnek törhetetlen, keſerő nagi banadban
        aʒ the gonoß hìred elteried hertelen mindt eʒ egiß
        orßagban, kik teged éſmernek gondold megh mit mondnak
        felöled aʒ Varoſban
Jhon Lùcretia kit Brūtủs tarsanal tiʒtabnak alitottúk
        Aʒ görök Vliſes feleſeginelis ßemirmeteſbnek mon
        tủk, egi paraʒna embert köúet moſt illen hirt ö felöle
        halotúnk
Nem Jllic hogi legen Lūcretìa neúe hanem inkap
        Media kj haʒat elhagiủan Atiat elarúlúan
        Jason vtan indúla Oh melj keſeröſig hogi ha eʒt

                                                                                                        halanam
        
        

[p. 289]


        
        halanam aʒ en ʒiủemben volna
Megh az mi zerelmùnk titkon vagion nalẃnk moſt mindenek
        dichirnek az elragadaſnak vtana hertelen haborodnanak
        eʒek, menj dichiretet moſt vagion tiʒ Annj ßidalmad köẁetkeʒnik
No hadiarion hirőnk: gondold megh ha ủeled kedúem ßerinth
        elhetnék en Chaßar ßolgaia liủin karom nielköl töle elnem
        mehetnek, mert ö tőt gaʒdaga ö teőt hatalmaſſa ellene
        nem véthetnek
Hogi ha elhadnamiſ nem tarthatnalak ùgi tegedet kedủed[319]
        ʒerinth Vdủart ha kőủetnem semmj niủgodalmủnk nem
        lenne kedùủnk ßerinth mert edgiủt az Chaßar nem múlat
        chak heliröl helire ıarúnk naponként
Ha mint egi kőʒ Aſzont taborrúl taborra tegedet hordoʒna-
        lak melj nagi ßidalomúal ủeled egietemben enghemet chủfol-
        nanak, kerlek aʒirt teged hagibekét a file tủdatlan gondolatnak
Gondold megh hiredet tarch megh tiʒteſsiget Jambor nem-
        ʒetſigednek te magadnak kedúeʒ inkap hogi nem mint
        aʒ megh dŏhet ʒerelmnek hogi ha eʒt miüeled teöb geö-
        nereőſighe leßen nagi őrőmŭnknek
Mas ßereteỏd talam hogi ötet kőúetned teghed arra intene
        iőüendőt nem niʒủin chak búíaſagaban hogi teủeled
        elhetne, de ìgaʒ ßeretȯd nem Volna hiredre ki gondot
        nem viſelne

                                                                                                        En aʒmit
        
        

[p. 290]


        
En aʒmit teneked haßnodra alitok aʒt igaʒan megh mon-
        dom, Maragi megh it moſtan Varÿ örömmel enghem
        chak eʒ aʒ en tanachom, Menel hamarab lehet hogi
        en megh terheſsek arra leßen nagi gondom
Vadnak az Chaßarnak it Etrủriaban nagi ſok fele dolgaj
        en aʒoknak gongiat magamra felùeßem Chaßaris
        megh engedj, Veled karod niekől hogi sokaa elheſsek
        elmìm ìgÿekeʒethj
Jlj io egiſegben es ßeres enghemet en Leölkőm Lủcretia
        Szìủed ʒerelmemet benned valo langnal kiſebnek ne
        alicha, Akaratom ellen migeken el en[320] moſtan minden
        ember ìol lattia
Megh nìúgoŭek eʒen megh bùſủlt elmeie az zep Lủcre-
        tianak ßaủat megh fogadna chak megh ne chalatnek
        ìra Eủrialủſnak nem ſok idö mủlủan Chaßarral aʒ
        Jffiủ Romaban Indủlanak
Aʒonkőʒben Jffiú Romaban mủlatúan hideg lelesben eſek
        Betegſegh ßerelem tőʒe mìat ßegin egi arant eghe-
        tettik aʒ megh erötlenölt teſtet kiet niaủollia
        haßontalana teúek
Mar kietſsiges walla minden embereknil Eủrial[us]
        élete, chak aʒ orúoſoktúl keſleltetik valla teste-

                                                                                                        ben
        
        

[p. 291]


        
ben aʒ ö leőlke, Chaßar mint egi fiat naponkent meghlatnj
        es ủigaʒtalnj Iüúe
Sok orúosagokkal ßőntelen az Chaßar ötet orủoſoltattia
        de Lủcretianak leủelenil ſemmj tőbbet nem haßnalhatta
        kiből ßeretóit egiſegben lennj akkor értette valla
Aʒ megh könebitj Vallamj rißiben Jffiủnak niaủolaiat
        Agiarùl fel kelle mert vallamenire megh eröſitj labat
        es megh ekeſitj ủìtieʒkedìſiủl chaßar koronaʒatiat
Koronaʒat ùtan Romabùl az Chaßar jöủe Petrúſiúmban
        de hogi miegh ereie ìol megh nem Ieött vala eö ma-
        rada Romaban Onnan elindủlúan chak ùìkonj eröủel
        Iöủe Senaſ varoſban
Latta egi nehani ßor az zep Lủcretiat de vele nem ßolhata
        aʒert leùeleket giakortaa egimaſnak ìrogadtanak valla
        Aʒ elragadaſrùl nagi ſokat egimaſnak titkon tractaltak Valla
De harmadnap mủlủan latta Eẇrial[us] nem lehet ùig dol-
        gaban Aſzonnak Jzene hogi nem marathatna Imaron
        aʒ Varoſban Előbj órómmel lönik mindt aʒ ketten ſokal
        nagiob banadban
Jo loùa hatan mar Jffiủ Eủrial[us] Vchan forgodik valla
        ighen nagi ʒomorủ ʒiúel Lủcretia ablakrủl niʒj valla
        keſereö ſiraſa kőnj hủlataſokkal egimaſra neʒnek valla

                                                                                                        Egienlö
        
        

[p. 292]


        
Egienleö faidalom mindt aʒ ketteő leőlkit felette geötrj
        walla, kik aʒ ö ßiủeknek ßakadaſaath Jmar magogkban
        érʒik walla, mint lelek aʒ testeől olj neheʒen eők
        egimastủl elủalnak valla
Melj ighen Jſzoniủ faidalom halalban legien, az kj nem
        tủggia ket egimaſ ßeretök kiet egimaſ ßeretök[321]
        elủalaſat hogiha ßiủeben megh gondollia eßibe
        ben[322] vehetj Iol lehet aʒ teſtnek nagiob kiniat lathatti
Götrödik az Lilek elhagiȗan az teſtet vgi mint ö ʒereteőit
        Lilektỏl eltaủoʒȗan aʒ testis elhagia kenniat erʒe-
        kenſigit[323] chak eggìk ßenủedj aʒ maſik nem erʒj
        oßtan aʒ kinnak terhit
De mikor kiet Lelek egiben foglaltattot ʒerelemnek altala
        ſokkal veßedelmeſb hogìha megh gondolod aʒoknak
        elủalaſat, Az ìrʒikenſegnek mert mindT aʒ ketőben
        egI arant bırodalma
Bőlch Ariſtotelles[324] az ket baratſagos firfiakrúl aʒt
        mongia hogi noha kiet teſtek vagion de kíet
        teſtben mar chak egi lelek Volna, aʒirt eʒekrőliſ
        minden ember nìlúan vgian eʒt alithattia
Ebböl köủetkeʒik hogi nem az kiet Lìelek taúoʒikel
        egimaſtúl hanem aʒ egi lelek kj kettöben ủala
        mettetik el egimastủl Egi elme es egi ʒiú kj
        kietőbbe Valla, ʒakadael egimaſtủl

                                                                                                        Minden
        
        

[p. 293]


        
Minden érzekensigh tőlek eltaủoʒik eröſsen sirnak
        Valla, aʒö orczaiokban aʒ nagi banat miat ver nem
        maradot walla, Ha kònj hủlataſsok nem lattattot volna
        holtnak mondhatnak Valla,
Vallion s ki irhatna es ki mondhatna megh az ỏ nagi
        banatiokat, kj gondolhatna megh aʒ ö tȯrhetetlen nagi
        ßomorùſagokoth, hanem ha hoʒaiok, mondom haſonlok-
        nak, Aʒ Regi Aſzoniokat
Az Pentesilaȗs[325] mìkor Görögekkel ment Vala Troia ala
        feleſege latủan zep Laodamia ottan földre bủrúla
        ver hertelen valo banat mia aʒ ö orcʒaiaban nem Valla
Mikoron megh érté hadban elößeris hogi Vra megh holt
        Volna, Jghen megh búſủla es megh keſeredik Pariſt atkoʒa
        Valla, nem sok ủdó mủlúan keſeröſegiben halala tőrtint Vala
Poeniciabeli Dido Eneastúl mikoron elhagiattek. Aʒő
        nagi ʒerelme felgeriet leőlkiben ſoha megh nem niủgoúek
        aʒ önnön keʒiủel Æneas töriúel ßiủe altal Veretik
Jffiủ Eủrialȗs hogi ʒemej eleől önekj eltaùoʒek
        földre le búrúla az zep Lủcretiat Leannìok fel emelik
        ỏ aggias haʒaban hogi leőlket vehetne aʒoktủl
        bie ủitettik.
Nagi sok ủdö mủlủan felserkentủen éſmet eſziben magat
        ủiủj, minden ekeſſegit le ủetj ʒiuibȯl erömit kirekeßtj

                                                                                                        Mindt
        
        

[p. 294]


        
        mindt halalaiglan chak polgarj modra valo kedment ủìſele
Senki neủetiſit se trefa beßidit azùtan nem halotta semmj
        enekleſsel ſem penigh örömmel magat nem vıgaʒtalta
        miglen aʒ ßöntelen Valo banat miat eſek nagi niaủaliaba
De mijrt hogi ziủe tȍle es elmeie Jmaron taủủl úala, ủigaʒ-
        talaſt nekj ßomßegi baratj mar nem athatnak Vala
        Aʒ ö keſeredet Ania köʒi kőʒeth[326] leőlkit ö kj bochatta
Az Eủrialủsis hogi zeretöienek elmene ſzine eleől, senkj
        nem halotta mentiben beßidit, ö nekj ſemmj feleől
        de chak gondolkodik ʒiep Lủcretiahoʒ valo tiriſe felól
Hogi onnan el Jöúe Jffiủ az Chaßarhoʒ mene Petrủsiủmban
        es onnan chaßarral az ferrarìaban es Jöúe Mantủa-
        ba, tőb feö Varoſokban es Baſileaban ủigre magiar orßagban[327]
De mig elheteis ſoha niủgodalma nem lón Lủcretianak
        hanem minden eiel almaban kőúetj ủtat Eủrialús-
        nak, mikippen az Jffiú mindenűth köúetj útat Sigmond
        chaßarnak
Halúan Eúrila[us] Aſzonnak halalat igen meghaborodek,
        Felette keſerúes banattal mingiaraſt giaʒ rủhaban
        öteʒik. Soha ſemmj dologh ủigaʒtalaſara nekj nem
        talaltaték
Nem sok ùdỏ mủlủan egi ziep leant Chaßar ȍnekj ßerʒet

                                                                                                        Vala
        
        

[p. 295]


        
        valla, Herczegh nemʒetſegból, ki tißta bőlch okos es jo
        erkölchẅ walla, kìùel holtaiglan Jffiú Eủrial[us] kedủe ße-
        rint élt walla,
Senkj haʒủgsagnak ủalakj olủaſſa ez dolgot ne alicha
        Eʒek peldaiabúl aʒkj ìol megh értj nilủan megh tanủlhattia
        hogi aʒ ßerelmenek mereggel megh tőlt poharat meg ne igia
Az ragalmaʒo ßo taùủl legien Jnnied es aʒ gonoß irig-
        eeg nem aʒoknak irtam kikben vralkodik aʒ balgatak
        keủilſegh, es aʒ kiket ebeöl regien kj faraßtot aʒ reſt
        es tủnìa venſegh
Jffìak en feleìm Jffìaknak haßnokérth eʒeket eőßúő
        ßettem, kik ủtan ballagnj mindenkoron ßokot aʒ kegie-
        tlen ßerelem, hogì ettủl megh tủdgìak magokat öriʒnj
        chak eʒ igiekeʒettem
Képet abraʒatiat maga ủiſeliſit termetetis megh irom
        mirȯl ìſmerik megh hogi elkerölheſſik Jffıaknak megh mútat-
        tom, mert chak ỏ reak ủagion kiủaltkepen eʒ énekben
        nagi gondom,
Germek az zerelem meʒitelen iriak, ninch ó neki zakala, ßeme
        úak ỏ nekj haìlando keʒj vagion nala kiet ßarnia, tegʒi-
        ben oldalan ſok mirges nilaj keʒiben egō faklia

                                                                                                        Jriak
        
        

[p. 296]


        
Irÿak germek képpen mert az kj beőlch okos eʒt elkeröl-
        hetj chak aʒ germekekheʒ haſonlo emberek Vannak
        birodalmaban, kiknek ſemmj eßek ſemmj okoſſagok ninch
        aʒokat oſtromlia
Mezìtelen iriak mert az zeretökben ninchen ßemirmeteſsig
        Vaknak aʒirt iriak mert megh nem lathattia michoda
        aʒ ßemir,eteſsegh ıo chölekedötkóʒt es aʒ teúelgis
        köʒt nínch ỏ nala keùilſsigh.[328]
Aủagi hogi azt ủile[329] hogi chelekedetj mindentôl titkon
        úannak, Eßiben nem veßj mindennek ßemej hogi ô
        rea vigaʒnak, ſem Jstent ſem tôrúint nem néʒj
        únnỏn magat adga az búiaſagnak.
Vadnak sok nÿlaj mert sok embereknek altal leủj ʒiủeket
        ßarniaj aʒt ìrìak hogi chak ídeſtoúa viſelj ô mindeneket
        igen alhatatlan gìakorta elúeßtj aʒ regi őſúenieket
Job keʒiben faklia mert birodalmaban akiknek holdủla-
        ſa ſebeſ egö langủal aʒoknak ßiủőköth ßủntelen
        ſaniargattia, teſteket rủtittia ùegre leölkeketís az
        pokolban taßittia
Sem eijel sem nappal soha nem niúgoßik mindenkor
        olalkodik mindeneket meg gőz ſokakot megh kiſirt
        aʒokon ủralkodik az kiknek ßiủeknek keſedelemit ủethet
        es megh gökereʒhetik

                                                                                                        Elſö
        
        

[p. 297]


        
Elſö Jndùlatiat ha eſzedben ủeßed kônien aʒt megh olthatod
        de eröt ha veßen mikint aʒ Alo fat neheʒ kißakaßtanod: Kit
        veßö koraban kj vonhattal Volna, ủigre ki ſem aſhatod
Gölölj az mủnkat fölette ßeretj ô az hiủolkodokat: Hogiha
        eßed vagion eggìk fegiủered aʒ had el aʒ tủniaſagot; Min-
        denkoron okot talalj ö ellene kiben foglald magadat[330]
Biʒonìal ìol tùdom hogi nem múnkalkoßnak nagi sok fele
        emberek ìeleſben kik laknak varakban kaſtiliokban
        es vrak vtan Jarnak hanem chak magokat attak aʒ
        Bachủsnak Bachủdủtan Venủsnak
Mindenfele ủitek eleößer ßarmazik biʒonj chak rißeg-
        ſigból es annakủtana aʒ nagi ſok hiủolkodaſbủl
        kiket hogi elhagina megh göʒhetö mindent ßorgal
        matoſſagaủal
Vege mar eʒ legen az en Jrasomnak aʒ ßerelem dolgarúl
        aʒ kj töbet akar rola tủdakoʒnj érche az Jraſokbúl
        vtolſo tanachom hogi aʒ kitỏl lehet megj oia magat attúl.[331]
Mikoron irnanak maſfeleʒer ủtan hetvenhet eßtendeőben,
Aeneaſ ſÿlviủſ iraſabol ßerʒek eʒ eneket verſekben,
Bodrog viʒe mellett, Patak varoſaban, aʒ úr gomboſ kerteben.
                                                                                Finis Adeſt operis mercedem Rede[332] Laboris
                                                                                finijt J.J. DF die 12 xbris Aỏ 1604
                                                                                Eſtủe ßombaton 9ora kort ßintein
                                                                                Dnủs[333] adiủtor meủs in eủm Sperabo [et] Salủủs ero &.[334]
        
        



[231] RPHA-1249; RMKT 16/9:11, 403–461.

[232] A D talán T-nek indult.

[233] RMKT: Ilion.

[234] RMKT: Camillák nemzete.

[235] RMKT: kézíj

[236] RMKT: lovakkal

[237] RMKT: magadban.

[238] Sic!

[239] Vagy giakortan?

[240] Másból javítva.

[241] RMKT: kövek is.

[242] RMKT: segítség ebben.

[243] RMKT: asszonyomnak.

[244] RMKT: rejthetem.

[245] A tem szóvég mintha ttem-nek indult volna.

[246] Két vessző van.

[247] RMKT: vive.

[248] A szórendet a szavak felett számok jelzik.

[249] RMKT: Noha.

[250] RMKT: szüzeket.

[251] RMKT: égeti.

[252] Az m jobb szára pókhálóvékony.

[253] A strófa a jobb margóra van beszúrva.

[254] RMKT: megsértett.

[255] RMKT: te.

[256] RMKT: de.

[257] RMKT: keményb.

[258] RMKT: üressége.

[259] RMKT: ő teszen.

[260] RMKT: elmédben.

[261] RMKT: tiszteltelek

[262] A nazálisjel víszintes vonala az ú és az ő ékezete alatt húzódik.

[263] RMKT: nem.

[264] RMKT: kegyes.

[265] RMKT: szeretnek.

[266] RMKT: elveszesz.

[267] Az a után valamitlyen betűt törölt, talán n-t vagy s-t.

[268] RMKT: szívemet.

[269] A szó a sor fölé van beszúrva.

[270] Az u n alakú.

[271] RMKT: dolgunkat.

[272] A k s-ből javítva.

[273] Nem különböztettem meg a az ékezetes v-t az ú-tól sehol.

[274] Itt a másoló kihagyott egy sort.

[275] Az n u alakú.

[276] Esetleg: giakotan?

[277] Az Szt fölött félkör alakú rövidítésjel.

[278] RMKT: szemeit.

[279] A szó a sor fölé beszúrva.

[280] Az ö második pontja a ʒ kezdete.

[281] Az utolsó betű j-ből javítva.

[282] RMKT: gerjed Eurialus.

[283] Az u t-ből javítva.

[284] Az ſ o-ból javítva.

[285] Az r a szó fölé beszúrva.

[286] Az e fölött nem ékezet van, hanem a toll megkarcolta a papírt.

[287] Az r a sor fölé beszúrva.

[288] Üresen hagyott hely.

[289] Itt egy strófa kimaradt az RMKT-hoz képest.

[290] Törölve.

[291] A szó előtt van valami másik szó, paca alatt.

[292] A kezdőbetű másból javítva.

[293] A z ʒ-ből vagy t-ből javítva.

[294] RMKT: evez.

[295] RMKT: az habos vizeknek.

[296] RMKT: vannak.

[297] A szó a sor fölé van beszúrva.

[298] Az r utólag beszúrva a sor fölé.

[299] Az ért a sor fölé beszúrva.

[300] A sor fölé beszúrva.

[301] Az s után először t-t kezdett írni.

[302] A j-n nincs pont.

[303] Tollhiba alhatnak helyett.

[304] Szóismétlés.

[305] A szó lennik-ből javítva.

[306] Tollhiba halál helyett.

[307] Tollhiba vannak füleid helyett.

[308] A szó a sor fölé van beszúrva, a j-n nincs pont.

[309] RMKT: ennél.

[310] Tollhiba karok helyett.

[311] Ismétlés.

[312] RMKT: élek.

[313] A sor fölé pótlólag beszúrva.

[314] A kezdőbetű ékezete jobbra dől.

[315] Javítva, talán Lucretiát kezdett írni.

[316] Szóismétlés.

[317] A szó elején paca.

[318] Az E ékezete jobbra dől.

[319] Javítva kdnek-ből; az e tkp. hiányzik.

[320] A sor fölé beszúrva.

[321] Istmétlés (dittográfia).

[322] Dittográfia.

[323] A szó után valamit átfirkált, talán egy es-t.

[324] RMKT: Aristophanes.

[325] RMKT: Protesilaos

[326] A th egy karakterként van megrajzolva.

[327] A toldalék a sor fölé beszúrva – ennek nem akart új sort kezdeni a strófa végén a másoló.

[328] Tollhiba különbség helyett.

[329] Az i e-ből javítva.

[330] A kövewtkező két strófa nem került bele az RMKT főszövegébe.

[331] Az RMKT főszövegében olvasható kolofón itt nem szerepel.

[332] 1959: Redi

[333] A szó fölött félkör alakú rövidítésjel.

[334] Ez a sor utólagos: halványabb színnel és kisebb betűvel.