Ugrás a tartalomhoz

Fanchali Jób-kódex

Tóth Tünde, Földes Zsuzsa

Mezura –- CHER –- Bibliopolisz

APOLLONIUS HISTÓRIÁJA

APOLLONIUS HISTÓRIÁJA[115]

[p. 153] [116]



                        SZEP CHRONICA
                MİKEPEN AZ APOLONIVS NEVES KİRALJ
egi Meſenek megh feitiſiÿrth bủidoswán az Tenge
ren mindeneket elủeßtet, es ủigre halaß ûhaban
Alteſtrates kiralj ẅdúaraban, mene melÿnek leania
az zep Lúcina aſzonÿ az kiraljfit megh ßeretủín
hoʒa mene Es mekepen az Apoloniủs az kiralisagra
haza menủin az Tengeren feleſegit es leanijat elủeßtj
es mekepen eȍket sok eßtendeö mủlủan meghtalalta
es nagj[117] ǒrǒmmel es bekeſeggel orßagaban bie ủeủe

Az[118] ſzent Jras mongia hogÿ ſzoros ủt vagion
        az örök boldogsagra, es ßomorủságok altal
        ßokot mennj az> ember az ủigȧſagra, erröl egi
        zep peldát mondok enis nektek halgaſsatok iol rea
Antiochùs kiralÿ ủralkodik valla nagi Antiochiaban
        kinek zep leania annal teöb ſem valla elado emberkorba
        sok ủitėz ủrfiak hercʒegek akiralıt érte ßolgaliak vala
        De az Jstentelen kiralỳ kinek adgia, meg aỳon gondolkogik

                                                                                ektelen

[p 154]


                
        éktelen kiủanſagh zep leannia feleöl ziủiben geöke-
        reʒÿk geötreödik magaba langal ſʒerelmebe el-
        meiÿben bủskodik
Vegre megh geöʒetik mert egi reitek haʒba leaniaủal
        ủitkeʒik kinek ſiraſara, nagÿ iaigataſara
        egi ủen aſzonÿ bie lipek, Mitt iaigatcz aſzoniom
        nekj mongia valla, bantasod kiteŏl eſik
Oh en edesſ daÿkam mìt ne Sÿriak ùgi mond Attiam
        mikeppen veßte, aʒt alitom vala hogi giarlo
        voltomnak eö volna ereöſseghe, de ſzeöʒeſigemnek
        draga ủiragiaba kegietleneöl megh töre.
Ninc mitt tenned ủgÿ mond az ủin aſzonÿ menden attiad
        hatalmaſsagha, kinek nagi ereÿe ſok ſzomßed földeket
        menap megh holdoltatta ìlj ereös Attianak egi
        genge leanʒo ellene mìt alhatna.
Eleg nagÿ latorsagh, teöle kijrt leſzen Jſtentöl-beőn-
        tetiſse, de melto banatiat nagÿ keſereöſigit felſi-
        ged megh enhicze az megh leött gonoßnak nincz
        iob orủoſsagha, mint az elfeleitiſe
De a gonoz Attia örủendez magaba mint ha iol

                                                                                volna dolga
                
                

[p 155]


                
volna dolga, ſemmÿ ſzomoruſagh ninch gondolatiaban vagiỏ
        nagj ủig lakaſsa. chak aʒon forgattia elmeÿt mint toȗab
        eʒ dolgot ben tarhaſsa
Ezokáert Vrak napröl napra teöbben aʒ Leant[119] kerÿtK>k[120] valla Mert
        annak ʒepsigit, teokelleteſségit meſze elhalliak vala, de
        mit vele Attia otben chelekednÿk az kün nagi titok valla
Latta nem niủghatnek az sok kireök miat rola Meset
        formalla, Leant annak adna azt hirdettj valla, aʒki aʒt
        meg odhatna.[121] Sok ủitieʒ Vr fiak[122] akireſre eʒel eö
        felindìtot valla.
A ki a Mesere nem felelhet walla feit vetettj valla.
        az lean kiriſteöl eʒʒel akireöket retentj valla, mert ez
        valla nekj minden gondolattia, mint maganak tarthaſsa.[123]
Egi Apoloniủs neủeö feö kiralj fi erkeʒek Tÿriabeöl
        kj nagi bator ziủel be meniủen az Meset kerdj valla
        kiraliteöl, Monda nekj kiralj ha megh nem talalod nem felße az halaltủl
Mondmegh chak ȧz Meſet gondom leſzen vgimond nekem az
        értelmire, keủeſet tekintek varos kapủianal felfeögeßtet
        feÿekre, Jm meg mondom vgimond kiralj hallgas rea aʒ en
        nehez Meſemre.

                                                                                A gonozsagh
                
                

[p 156]


                
A gonozsag ủiſelÿ beönben geönerkedủin Annÿaj húſal lakom
        kereſem battiamat az en Añam ferÿet, eſ ſohút nem talalom
        megh hallad az Meſet, azirt enis teöled az értelmit meg ủarom
Felele az Jffiủ nem hazủdal benne hogÿ az gonozsag ủiſelj
        mert tekench magadra es aʒt megh mủtattia az mẏket chele
        keddel, Aʒ Annaÿ húsiſ a tenen leaniod, kıt fertelmeseöl eßel
Az kẏralj eʒt halủȃ raita megh ijede, monda nagÿ haragıaban
        taủủl vagÿ goromba roß vakmereö Jffiủ az Mese megh
        odasba, de az en ſʒemeim kedủeʒnek teneked eregi gior
        san hazadban,
Harmincz napot hagÿok hogÿ te gondolkogial az
        Mesenek értelmin, hogi ha megh talalod az leant
        elủihed éſmet hoʒȃ megh teȯủin, deha megh nem
        leled, feiedet ủitettem ſzinte hazadra keöldủin
Haború elméủel az Jffiủ mıngiaraſt haÿoira erede
        Sīet hazaiaban, de Antiochẅſ is tıtkon vtana ereßte
        Parancholuăn neked vgimond Taliarche, az Jffiat
        elủeßeſsed
Mert az en Meſemnek értelmit megh lelte kit
        zủủem ßerínt banok Es ha erette Jeö, nem leßen
        mitt tennem Leanj nìékeöl maradok, teneked peneg-
        len ha Jo hirrel Jeöß megh sok pinßt io ßagot adok

                                                                                siet taliarch[us]
                
                

[p 157]


                
Siet Taliarchús sok kinchel haìoủal Fegÿuerrel az Tengerȇ
        de Apoloniủſ mar othon keönủeit olủaſsa nagÿ ereöſsen ha
        megh talaltae az kiralý Meſeit ŭagi penig rola megen.
Megh talaltam ŭgìmond de nem tủdom megiek elkelj miatta
        ủeßnem, mert ủgian ijol érʒem hogÿ ủtanam ereßt kiủel
        megh eöleteſsen hatalmasb nalammal ninchen mit meủeljnem
        bủidoſoủa kelÿ lennem.
Nagÿ ereöſ galiakatth az Tengerre mindgiart ẃonatta
        keſzitette temerdekj kinchet es ßazeʒőr kebel bủʒat rea
        tetette amelle sok rúhat, minden fele marhatt ſzerßamot
        sokat ßerʒe
Keủeſed magaủal harom ora korban eÿel az ủìʒre mene
        ekeſ beßidekkel bủcſúʒik haʒatúl, ha ſoha megh nem
        Jeönne nagi ſzokogaſokkal ſÿralmas Jaj ßokkall igj
        ủtana erede.
Mas napra ủiradúa mind az egiz ủaros úala nagi bodủlaʒbȃ
        mert hoủa leȍtt legen Jambor feiedelmek, ſenkj nem
        tủgya valla, mìnden ủıgaſagot mınden múlatſagoth megh
        tiltottanak valla.
Sakban ŏlteezinek hamủazaak feieketh, kiraliokat gia
        ſzolliak, mert hogi eömaganak legen elmeníſe ſoha megh
        ſem gondoltaak, de hogi ellenſigre ereìet keßiche ma-
        gogban Alitottak,

                                                                                Jm taliarchủſis
                
                

[p 158]


                
Jm Taliarchủsis nagÿ ủizi ereöủel nem ſokara el Jútta
        a Varasba menne lattia minden hellek, hat be ẅadnak
        ʒarolủa, nagi ßomorủſagan Varasbelj nipnek chú-
        dalkoʒik magabann
Okat egÿ emberteöl chak titkon kérdeʒÿ mj legen
        ez dolognak valla vgi mond egj jo jambor feiedelme
        Kirallia az Varosnak eʒ eÿel aʒelment nem tủggiủk
        mellj felj es aʒon Sÿrankoʒnak.
Taliarchủs halla, lön nagÿ úigasagban tére mingia-
        raſt ủißaa Kÿraljnak megh monda hogi Apoloni[us]
        bủidoſnj eſset volna, nem tủggiak melj felj ßantalan
        búʒaùal kinchel elfogot volna
Antiochủs halla, ki nitot pechetes leủelet elkeöldeʒj
        hogi Apoloniủſt vallakj megh eőlnj nagi beö jútalmat
        vennj ha kj megh fognais ſok eʒer Aranion rabủl
        kÿralj megh vennÿ
Minden felj sokan baratj keʒeölis iffiat kereſnj keʒdík
        mert az Jủtalomnak erröl valla ßeúek Vrfi megh
        ủtaltek, keủis ember marad tekelleteſegben az kit er
        az Aiandek
Hegien, ủeölgen, ủiʒen, feölden mind egi Arant ù>adaßak
        az Vrfiat, de ſohủlt nem lelejk, ủigre Antiochús
        keßetette galiakatth, hogì eöʒʒe kergeſse a

                                                                                 derek
                
                

[p 159]


                
        a derek tengeren talam keʒben akathatth
Jme azonkeʒben Apoloniủsis Tarsis Varoſba Jútta, kit
        az Tenger parton Sietalnẏ egi ember Elinat[us] megh latta
        oia magat kerj, mert Antiochủsnak vólna nagi haragiaba
Seött Aianndekotis nagiot igirt ủgimond aki teged megh őlhet
        eſ moſtis mindeneöt megh ijo baratidis ſzelliel kereſnek teged
        az nagÿ igiretek mind ellensiegidé tȍttek aʒokat neked
Ez ſzókkal elmenne onnait Elinat[us] az kiralẏi bankodik
        setal az ủíʒ parton tekentel ala s fel giakortan fohaßkodik
        latti hogÿ egi ember siet Arczủl rea chak hamar elirkeʒik
Strangủllio neủe köſzenne az Vrnak Allapatiat kerdeʒj
        mert termetireölis es tekintetiról feö embernek ételj
        megh beßilj nekj mi okon kelletet eſ honnat elbủdoſnj
Seött edes baratom az tj Varoſtokban akarom ủgì mond
        laktom, nem neʒhettek arra hogÿ Tÿrủsban nekem
        volna nagÿ kiraljsaghom ti tarsotok leßek talam
        kȍʒetektō>k bekeſegben lakhatom
Strangủlio monda ủram te felsíged ennekem megh
        bochaſson, de kiſseb ez varos hogÿ nem felſegedet hogi
        nem felſegedet
> kedủe ßerint tarthaſsa, Mas az, hogi
        az ßŭkſigh rettenetes ehsegh, naponkent ßorongattia.

                                                                                Felele
                
                

[p 160]


                
Felele az Vrfi halat az Jſtennek hat tü bator agiatok
        Antiochủs eleött hogi fủtaſsom tỏrtint ennekem tủ
        hoʒattok, mert bủʒam sok vagion nem draganis
        chak[124] tủ bee fogadgiatoke
Monda Strangủlio nem nem chak keſzek leßủnk[125] tege-
        det bee fogadnẏ, de ha megh ſegiteß, feienkint
        mellieted keßek leßủnk[126] megh halnj. ketten beme
        ninek ot Apolloniủs eképen keʒde ßolnj
Tarsisban lakozo nepek megh halliatok, kik moſt
        igen eheßtek, en Apoloniủs Tÿrủſnak kirallia
        titeket megh ſegillek. Mert nilủan elhittem hogÿ
        ÿo tetelemreöl tijſ megh emlekeßtek
Adok bủʒat nektek ßaz eʒer köbelliel, chak
        niolc 8 pınʒen köblet, megh kößenik nekj aian
        lak magokatth mingiart meghadak aʒ pinßt, de
        Apoloniủs aʒtis meghadata iſmet ủißaa nekiek
Az Varos örölủin illien Jo ủendegnek egi oßlopot
        őlette, kit emlekeʒetre az varosſ piachan nekj
        felemeltette, Neủet a kiralinak es Jo tetemenÿt
        rea felmeczetette.
Mÿkoron az Kiralj ot nem igen sokat batron
                                                                                
                                                                                mūlatot
                
                

[p 161]


                
        mủlatot volna, Strangủlio Inte toủab ha lehetne ot
        Immar nemủlatna, mert Antiochủsnak ennj ideö allatt
        Immar hireŭủel vólna.
Elindủla aʒìrt Tÿrenủm Tengeren Pentapolis uãroſba
        mind az egiß Tarsis nagi hala adaſsal keſíri az Galiaba
        búhzúʒigh mindentȯl nagi keſereöſiggel> könúeʒiſekkel
        ŭadnak nagÿ ſzokogasban
Harom napot eijet hogi az ſzel ſʒolgaluãn Jmar
        mentenek volna ſzertelen nagi ſzelúeß nagi hertelen
        ſeggel a ủiʒen tamat valla aʒ eſö az eghet az napot
        az ủillam ßemek elöl elfoga.
Kezde az Gallıakatt az ſzel haijtogatnj nagÿ ha-
        bokkal chapdoſnj, Vegre elrontanj, az eggik darabian
        keʒde Kÿralj keủßnj, ßolgaj elúeßtek chak eömagat
        pủßtan egi hab a partra vette
Az tenger mingiaraſt hogi Apoloniủst ki ủet chen-
        deſsedek, Merö ủiz rȗhaija nem tủd hoủa lennj ma-
        gaba reminkedÿk, hertelen elötte egi nagi erös pis-
        gas halaß chak megh alapek
Sÿrankoʒủa kerj az Apoloniủs hogi könÿỏrủlien
        raita, mert ninchen marhaja, kinche, es ßolgaÿ
                                                                                
                                                                                az ủizben
                
                

[p 162]


                
        az ủíʒben veßtek volna, latod en magamis mint ßalat-
        tam vgimond chak egi eömegbe gatiaba
Ha velem ijolnem técſz, megh chak ennem vallot sem tȗdom
        honneit vegiek, maga Kiralj fiủ volnek Tÿriaba
        aʒirt enis elhigied, de Im az ßerenche latod mint
        megh chủfolt, nem tủdom hoủa legiek
Köniereöle raita az halaß, hazahoz ủeúe, es enie
        adȧ, ket kenteſe valla, eggiket meg hagia, maſi-
        kat nekj ada, varos köʒel vala, oda igaʒitta ta-
        nachaủal oktata
Menÿ be az varosba nekj mongia valla, talalß
        ot enned vallot, Attiſtrateſ Kiralÿ lakik it eʒ
        helibe, keres teis ßolgalatot, Nefeleichel engem
        ha jól leßen dolgod, egiebet nem kiủannok
Megh keößenj nekj tanachat az Wrfj az Warosba
        bie Jủtta, gondolkodik aʒon magat kiheʒ adgia, kj
        keönierölne raita, Latta tehat am egi meʒitelen ger-
        mek az vczaba fútoſna
Olaial az feit mind bìe kepeölette, es ereȍſsen
        kialtia. halliatok megh vgimond ßolgak s Jeóủene-
        nek, mert kiralj kialtattia, kj aʒt kiủannia hogi
        megh moſothaſsek, menủen az Lapta haʒba,

                                                                                Kiralÿis
                
                

[p 163]


                
Kÿraliis ot leſzen, egiz ẇdủaraủal mìndenre gongdáa
        leßen, az Jeöủeŭeneknek az feöredeö vtan eligh
        ételek leßen, Halla eʒt az Vrfj hoʒʒa vetkeʒeödik
        menne a Lapta ßinben
Jt olÿ ſzokaſ walla, hogÿ a ki haſznoſsan feőrednj
        akar valla, magat legh eleößer a Lapta Jatekon az
        megh Jʒaʒtia valla, es annakủtana ßepen veritiket
        le moſogattia valla,
Elirkeʒik Kiralj Trancelokon altal az laptat chap-
        nj keʒdj Apoloniủsis magat eleö vettj Kÿralinak ùißaa[127]
        vetj, magat uiſeleſit latủan giorsoſagat Kÿralj igen
        kedủelj
Kÿralj kadba eöle de Apoloniủſ rủhaiat rea ủeủe
        aʒ haʒbeöl kj menne kiralj egi Jnasnak hagia megh
        teritenj az feöredö vtan mert volna eönekj vele
        keūiſ beßẏdÿ
Nem sok üdeö mủlúa Kÿralj ủißaa menne az Tÿrủſtis
        elủiủek paranchola kiralj hogÿ le ẇet keßtetnek, mas
        rủhaba eȯlteʒnik vgi Aranias Barſonẏ ólteʒeö rủha-
        ủal megh aìandekoßtatek
Az etket elfogaak Kÿralj chak maganak egi ſze-
                                                                                
                                                                                cʒelben
                
                

[p 164]


                
        cʒelben eölj valla, ſʒemit felemelủin Apoloniủsnak
        moſdanek mondia valla, azmi ßaúok volna, aʒt
        hadnak maßorra, ottan ebid ủtanra
Ednehanÿ úrakkal a Hopmester taủủl Kiraliteöl
        le eőltetj, Ot mindenek eßnek chak Apolloniủs
        feit lefeögeßtete, Kiralj gazdagsagaath, Aranj eʒúſt
        mủủt ßemlelj nagj keönnieʒúȇ
Mondanak netaland Kiralj gazdagsagat ez az
        ember Jriglj Monda Kiralj inkap hiſzem hogÿ
        nagÿ kara fogot eßibe Jeőtnj, mert chak ter-
        meteıs niekj megh mùtattia hogÿ nem kechin
        rendbelj
Mondom azirt Jfiú neked monda[128] Kiralj ủelùnk ŭigan lakozal
        megh athat megh neked Jñ mindeneketh aki feiet
        fellet all en hoʒamis penigh minden ßúksigedben
        bator biʒủaſt folomÿall.
Ezenben bie iủta az Kiralÿ Leania neủe Lủcina
        valla, Tizennegi eßtendeös az Attia vendegit
        rendel chokollia valla, Attiahoʒ megh tirủin
        az Apoloniủſt kerdj kichoda volna.
Monda Kiralj niekj egiebet leanom en feleöle
                                                                                
                                                                                nem tủdok
                
                

[p 165]


                
        nem tủdok, Hanem az mint latam halaß rúhaiarúl
        ßelủeßteöl haniatatot, Kerdeʒd meg te Jobban, tủdom
        mj eleöttủnk eö ſemmit megh nem tagad
Termetihez kepeſt a Leanj az Jfiat keʒdj aʒirt
        kirdeʒnj, Ki eleö beßilủin minden bủidoſasath keʒde
        ıgen keönủeʒnj az Leanj zep ßokkal edes beßidekkel
        batiat enìhetenÿ
Mienk ủagÿ Jmmaron Jfìủ Apolonj Semnit te ne
        bankogial, chak az hogÿ Atiamteöl Leanj mongia
        valla, megh aiandekoßtaſsal, Nam az moſasbais
        teöb zolgaj felleőtth nekj kedủeſt ʒolgaltal
Megh keßenj nekj zepen az Kiraljfj minden io akara-
        tiat, Paranczola Kiralj hogi zep Lŭcinanak hoʒnak
        bie az Virginat kinek ủereſeủel zepen ủigaʒtalna
        az Attia lakodalmatth
Miniaÿan dichirik az K. Leaniat, hogi beölch a
        Mủsicaba chap Apoloniủs a teöb ủendegek keöʒt
        Semmit rea nem ßola, Kirdj okat K. aủagi túdatlan-
        nak netaland alitanaa
Felele az Vrfi Jgaʒan meghmondom Felsiged megh
        bochaſsa, mert az Leanẏ aßonj chak tanolnj keʒte de megh
        megh ſem tanolta, adaſsa keʒemben nekem az Virginat
        es felſiged megh lattia
                
                

[p 166]


                
Nagÿ geönereösìges ekes zep Notakot az Jffiủ
        vernj keʒdj, melliet chodal valla mind K. mindt
        penigh az egiß aßtal ńepe az leanj nem túggia
        megien őrőmiben, nem göz bie telnj vala
Szemit az Vrfiteöl elnem ủeſzj valla, giors kezeit
        chzodallia, es tekintetihôʒ ekeſ termetihőʒ mindt
        az Notakat ßabnaa, Atiat aʒonkerj ellene ne legen
        mert megh aiandekoʒna
Tiz ezer araniat es hủs ezer Tallert elseöben
        nekj ada sok draga rủhaúal es egi Pohar ßekkel
        az Aiandekot tolda, hủß ßolgatis ada tẏʒ
        ßolgalo leant es az vendigh eloßla
Apoloniủsìs Kiraliteöl bủchút úeőn elakara
        menie, de az Leanj kirj az Attiat maraßa, chak
        ma elne ereße mert ben a Varbais niủgalmas
        ßalaſsa nekj rendelủe lenne
Azon eijel penigh dús ßerelme miat az Leanj
        nem alhatek, chak Apoloniüs forga elmeiben
        ezzaka mind kinlodek, reggel Atiat kerj hogi
        mind tanetủal Vrfiủal megh ßegeödnek
Keủiſ ideö mủlủa nem nagj faratsaggal

                                                                                az Lanj
                
                

[p 167]


                
        az Leanj megh tanola, de ßerelme miat Apoloniủsnak
        egiſsighe megh bomla, chak ferteng Agiaban nem tủd
        hoúa lennj neheʒeöl naprủl napra
doctorok Jeöủinek az Púlſủſt megh lattaak
        hat ninczhen semmj dolga, chak ßerelem miat
        mongiak az Atianak az leanj hogı bủs volna, kiben
        ellentarto Kiraliis ne volna[129] lenne, mert dolgha
        feleö volna
Harom ieleſ firfj Kiralj nembeöl ủalok Leant
        kiretik valla, de mìnt ez ideig semmj io valaßok
        Kiraliteöl nem leöt valaa chak moſtansagh iſmet
        ủgian eʒen dolgot ßorgalmaßtattiak valla
Kiralj megh eöʒenj hogi eö Sennj valaßt moſtanis
        nem athatna, mert tanủlsagh miat az Leanj halalra
        elbetegedet volna, ketſegh ha lehetne ez vilagra
        teöbbej nekj megh fordủlaſa
Mind az altal ủgimond hogÿ ne Jtillietek ŭgimond
        keủilsegnek feleölem az tj neŭeteket es gazdagsagto-
        kat adgiatok irủa nekem Leaniomnak keöldem az
        valaß mj[130] leßen en nektek megh jelentem
Apoloniủsteöl az Jraſt az K. Leanianak bie keöldj

                                                                                Leanj
                
                

[p 168]


                
Leanj elolủaſaa es az Kiraljfinak akaratiat megh
        értj, Monda meſterinek ha mas lenne ferijem te
        kiủủeöled bannadé
Nem banam aſzoniom ẁgi mond az Kiraljfi mert
        en melto nem vagiok, de akar kj vegien teged
        feleſigeöl Nagıot aủal haßnalok, mert az is
        ủtanad nagÿ io vram leßen, enìs kedủeſ ßolgatok
Felele az Leanj bizonj haſzeretnel nem hiſzem
        hogÿ nem bannad, de te ez czedủlat azmint ne-
        kem hoßtad Iſmet Atiamnak Adgiad az migh
        megh olủaſsa azt te mind megh ủarÿad es az
        valaßt megh hoʒʒad
Megh olủasaa K. az Leanj iraſaat, meliben-
        Irủa ez valla az tengerj habteöl haniatat-
        tot legen életemnek heö tarſa. Mellik keʒeö-
        letek Kiralfiak vgimond Kiralj az kj ez uoln[131]
En ủagiok az ủgimond, monda a nagiobik mert
        chak keúeſse mủlek, hogi az Habokmiat minden
        haÿoimmal a Tengerbe nem ủeßek, Seöt niege
        haÿonak moſtis oda vagion chak keteöủel ßa-
        ladek&
                
                

[p 169]


                
Az masik felele mit haʒủcz ha ſoha teőbjſer tengert
        sem lattal, seöt megh haʒadblủis keöniủ megh ßamlalnj
        a mennjßer kjmaßtal, iob volna halgatnod hogÿ nem
        Kiralj eleőtth ily hazủgsagot ßolal
Az leủelet Kiralÿ az Meſternek ada talam iobban
        értenj, megh értj az Jffiủ hogi az Leanj inkap az
        teöbinel ßeretnj, de ſemmit nem ßola chak elpiro-
        sſodék a kiraleis ủeßteglj
Kÿralÿ hogj megh érte Leania ſzerelme hoủa ủol-
        na keduele, az Kÿraljfiakat reminſigh ủalaßall
        megh hazokhöß ereßte, Titkon chak egiedeöl
        es az meſteriủel Leaniahoz bie mene
Kerde ha ſzeretj Meſterit Leania mert eö igen
        akarÿa Szerelmeket irtùin Meniekeʒeöt nekik K.
        friſet chinala, Arannìal eʒeöſtel minden gaʒdagsaggal
        Leaniat haʒaſita
Aſzſʒonÿ hogi ủiselnj ielensighe úala atioknal lak-
        nak valla, minden mủlatsagot Apoloniủsis mint Kiralj
        ŭgÿ eöz valla, mindennap ŭadaßnj aŭagi Madaraßnj
        eggiủt kÿ iarnak valla

                                                                                Egÿczer
                
                

[p 170]


                
Egÿczer az Kiralifi chak masodmagaŭal a parton sie-
        tal walla, Jŭta egi fris haÿo kit Apoloniủs elein
        eſmir valla, Kerdj ha Tÿrủsbúl Jeönne, onnait
        Jeöủủnk, az Haìos mongia valla
Hallotad e ŭgimond egi Apoloniủs neủeö feiedelme-
        keth, iol hallotam monda, es ha megh talalnam
        mondanek nagÿ örőmet, mert mind Leanioſtól
        Antiochús K. menekeö miat elủeßet
A Corona Penigh Apoloniủsnak es az Orßag tartatek
        kit moſt minden fele orßagra mindeneöt kereſtetik
        bodogh az az ember akj rea talal, mert nagi úrra tetetik
Amikor[132] haza Jeöz keres megh chak engem az úrfi
        mongia valla, mert engemet hÿnak Apoloniủsnak
        kj laktam Tÿriaba, megh aiandekoʒlak akkor oßtan
        Jobban mikor leßek haʒaamban
Be mene megh monda zep Feleſiginek hogÿ nekj
        elkelj mennj, de mijrt hogi neheßkes illien meßj
        vtra nem merj vele ủinnj Aſzonj hogi eʒt halla
        keʒde ighen Sÿrnj ekkepen Sapolodnÿ
Ha masút ủolnakis megh kellene Jeöned latủan
        aʒt mint moſt ủagiok, de enis elmigek úagẏ
                
                

[p 171]


                
        élek vagÿ halok teöled elnem maradok, megh eskeöttem
        veled, emeßenek eggiủt mind ketten meg az habok
Ha moſt engem it hacz soha en ùtanam teőbbj
        ide nem Jeöhecz, mert az orßagh megh tart es ilÿ
        meße feöldre Semmikepen nem ereßt, nem mindenkor
        leßen a Tengeris czendes hogÿ te ide eủezhecz
Nem neʒhetek arra hogÿ nehezkes ủagiok, mert
        en teged ßeretlek, hogi ha megh halokis eʒen en ha-
        lalom leßen vgi tetczik keönieb, Aʒirt ſemmikepen[133]
        en elnem maradok, hanem ủeled elmegiek
Kergiủk megh Atiadat az Vrfj aʒt mongia laſsủk mj
        akarattia, megh kirdik a Kÿralıt, leania beßidit
        megh irtj helin hagia, Noha teöb nalanal magʒattia
        nem valla ſem fia ſem leannia
Keſzủllinek giorsan 32 Galliaúal sok Arannial ezúſtel
        draga Sok rủhakkal minden fele Jokkal, ßantalan ſok
        éleſſel Egi napot varanak kj ʒep tißta lenne mıngiart Jndủlnanak
Nem sokara az is nap fennieſégeben az eghre feliöt[134] valla
        kiralj kekeſiri Leaniat es veÿt zepen az Tenger Partra
        Sÿrủa Apolgattia mint keteöt egi Arant igÿ teölek elủalt valla
Ednehanÿ nap mủluã Jme nagj az Tengeren nagi hab

                                                                                ßelúeß
                
                

[p 172]


                
        ſzelủez tamada, kin az terhes aſzonÿ igen elremöle
        tellieſiggel elhala, ot al Ligozides regj ÿo deakia[135]
        de ßaủat nem halhattia
Ezkepen egi leant ez ủilagra hoza de eömaga el-
        hala, nem túggiak meggienek, orankent az habis mert
        neủekedìk valla, sírnak es Jajgatnak minden rend-
        bieliek ủadnak Jñ markaba
Seöt Apoloniủs rủhaÿat magarủl mind le ßagatta
        valla, nagi keſereöſeggel a teſtre búrủlúan
        ủgi remenkedik valla, nem tủggia hon kerÿen
        kiteöl ſegitſiget, mert az habhozis kapna
Szerelmes Lùciam, úrfi mongìa ủalla mit mongiak
        mar Atiadnak, hogi chak éledelủl hoàtalak ủot
        ide az Tengerj halaknak, mert ủagi mind elúeßủnk
        ủagi halua tegedet it elnem hordoßhatúnk
De az kormaniosis ereöſsen kialtia hogi a teſtet
        ki ủetnek mert a rettenetes nagi tengerj ßelủeß
        mind inkap neủekednik, egi holt haßontalan
        teſtirt nem kellene, magokat ủeßteneek
Nem leön mit mıủelni Apoloniủsnak Koporsot
        chinaltatta kit feniủ ủiaßall temerdeken beleöl
        mind bie eöttette valla, Egi reß tablachkara
        mind az egiß dolgot zepen meghirta valla

                                                                                Kiralj
                
                

[p 173]


                
        Kiralj rủhakban az teſtiet felßerzik a koporsoban teủek
        az Tablat feihőz a labahoʒ penig eʒer Araniat teönek
        nagi sirủa ſzokogủa az koborsot fogak es az Tenger-
        be vetik
Az Leankat zepen Annia zerelmeierth az daika-
        ủal tartattiȧ, hogi Altisratesnek zep Lủcina helÿen
        Tharſiat biemủtaſsa, mert igen felủala Lŭcinaėrt
        eſnik a kiralj haragiaba
Az hab akoporsot harmadnap kj úetj Ephesủs ủarosa
        nal mikor Cerimones doctor kủn sietalna az ỏ tanitủa-
        niủal, fogak a koporsot, es hazahoz ủiủik[136] adoctornak
        nagi moddall,
Felnita az doctor latta tehat benne egi kiralÿ lea-
        nìa fekßik ßepen feleöteʒủe. Piros orczalattia, ủelık
        hogi chak, aloßik, minden ßepſigh benne, megh nem
        veßet ßene, a doctor czủdalkoʒik
Egi tablachat latta feie allat lenÿ, azt zep laſsan
        kj ủonnÿa es az raita valo iraſt elolúaſa, az mint el-
        olúaſhattaa, kit Apoloniủs keſerẇes igikkel ekkepen
        bie irt valla
Nagÿ kesereösiget hagiot ez teſt nekem es
        
                                                                                az eö ſʒeõleinek
                
                

[p 174]


                
Kÿ nagi faidalomúal ßeölŭin egi leaniat ủege leőn életi-
        nek, ha kj rea talalß, legi otalmaʒoÿa, kêrlek, tißteſiginek
Aʒ eötßaz Araníerth, temesdbie az feöldbe, keölch rea
        az eötßazat, chendes ùig elmiủel, ủgi ủarhaſsad read
        Jñ irgalmaſsagat, ùgi legen nekedis, kj bie rakÿa ßie-
        pen az feőldbe tagaidath
Elakara mingiart a doctor temetnÿ a teſtet tiſzteſ-
        siggel, de egi tanìtủania kj eörìʒj valla, megh eſmeri
        hogi megh elÿ, felgiogita mingiart meſtere lattara
        nagi beölch meſterſigekkel
Megh kerdziek teöle ki nemʒette volna, dolga
        mint teörtint volna, kit hogÿ megh értenik bie kiſe-
        rek ʒepen diana Templomaba, megh ideö Jartaban
        Apoloniủsra talam rea talalna
Eö penigh Jmmaron nagÿ ſzomorủsagban Tarsisba
        Jŭtot valla, es Strangủlionak Regi gazdaianak
        haʒaba ßálott valla, minden ßerencheit mìnden bủi-
        doſaſit, nekj megh monta valla
Aʒirt édes gazdam az Wr mongia walla, nekem
        elkelj ſietnem, mert engemet varnak Jmar regteōl
        fogúa, nem túggiak hoúa leöttem, Tarsiat it ha-
        giom mind daikaſtủl neked, ủelem elnem ủihettem

                                                                                Philomaciaúal
                
                

[p 175]


                
Philomaciaủal az te leanioddal kìrlek tarchad es neủel-
        lied, eligh kinchet hagiok, kiủel felekeſíched, egienes
        erkeölchre ßorgalmatoſaggal, kérlek hogi eggiengeſsed
En penigh mind addig mìgh fernek nem adom meg nem bo-
        rotủalkoʒom, ủgi segillìen Iñ, es io vton enghem, mindeneöt
        ủgi hordoʒʒon, tijs hìủek legetek, kit az en lölkemis néktek megh halalhãſon
Ez ſzo ủtan éſmet, hoioira mingıȧrt Apoloni[us] ßala, kikket
        sok éleſsel, sok teõʒes ßerßammal ỏ megh rakatot valla, sok ủi-
        tez hadnagiok ieles keʒeö nepek ötet keöủetik valla
Mind Antiochiat mind penig Tiriat, mingiaiaſt elfoglala, mint
        az ket ủaroſnak kiralianak magat ot megh koronaßtata, az Tarto-
        manitis mind hozaia haita, partosìt leuágata
Tarsiat ezkeözbe Philomaciaúal azgazda tanétattia
        mert eöt eßtendeÿe mar ßeöletiſinek, regen bie kereölt vala
        kilencz eßtendeöre igen beölch leöt valla, az philoshophiaba
Egìkor Ligozides az Leanÿ daikaÿa, tehat megakar halnj
        kj legen az Attia Annia, es haʒaÿa az Tarſiat kirdeʒi, haʒam-
        nak ez ûaraſt, Strangủliot vgimond tūdóm Atiamnak lennÿ
dionisiades penigh az en Aniam, Nenem Philomacia, en ennil
        egiebet az te kirdiſedre, nem tủdom mondania, Nagiot fohaz
        kodek adaìka magaba, keʒde ìgen Sirnia
Vaÿnem ủgi goromba, Tarsianak monda, mert chak gaz-
        daid eʒek, mert Apoloniủ az Atiadnak neúe, ki Tÿrúsba
        eủeʒet, Aniadnak Lŭcina nagi K. Leania, Atiad is K. nemʒet

                                                                                Ellened
                
                

[p 176]


                
Ellened a gazdak az en holtam ŭtan ezokaért ha ủetnek
        menÿ fel a Piarchra mert ot az Atiadnak neủe> egi
        oßlopot emeltek, fogd megh aʒt, es mond eʒt, a leania
        ủagiok kenek eʒt emeltetek
Aʒ ủaras mingiaraſt mitt Atiad vele teött, rola meghemle-
        keʒik. Semmj niaúolliadat, niomorủsagodat, higied el-
        nem ßenủedik, de Strangủliois Apoloniŭsért neked
        ſokkal tartoʒik
Ez ſzok keöʒet lelkit daika kj bochatta, Leanj sirattia
        valla nagi friſſen mindennap> Teſtit harmadnapig a
        feöld ßinín tarta, mig koporsot rakatta, aʒútan Pompaúal
        eltemette valla eßtendeigh giaßola
Eßtendeö eltelủin gazdag rúhaiba iſmet ỏlteʒik
        valla, nagi friſſen mindennap mint K. Leania az
        Scholaba ÿar valla, a Koporsohozis mindennapon
        egicʒer ſirnj elmìgen valla
Jſzoniủ Jaj ßoủal, Atìat Anìat Leanj ot mindennap
        kialtia, ſem ennÿ ſem Jnia nem kelj nekj ſokßor ke-
        ſerủes banattiaba, mert eßibe veötte hogi Stran-
        gùliois nekj hamis gaʒdaÿa
dioniſiadeſ ſeőt mikoron egiczer a Scholaba
        kereſne es Tarſìa mellet Philomaciatis az
        eö Leaniat vinne, hogi amaßt dichirnik eʒt

                                                                                penigh
                
                

[p 177]


                
        penigh alaznak nagi neheʒ neủen veủe
Gondola magaban, Jmar elmúlt annak tiʒennegÿ eßtendeÿe
        hogi Apoloniủs it hagiủan Tarſiat Tÿrìaban eủeʒe
        nem Jeö teőbbj ide, az daikais megh holt kiteŏl
        tủdnìk felnie
Megh eȍlettem inkap ſok draga gazdagsagh marad en ream
        rola, kiủel leaniomat ßepen felepitem ki beöntetne megh
        rola, de mi modon legen, no eßemben júta, nam vott nagi
        keöniủ mogdia
Jme egi falủbủl iủta bie hoʒaÿa egi ỏróg ßeleŏ kapas
        aúal megh ßerʒeödik igen nagi neheʒen leön Keőʒtek az
        tokmalas, iambor ember leủen nem kelj valla nekj az
        artatlan vir ontas
De nem leön mìtt tennj rea igirj magat, chak hogi irche
        a mogiat, megh mủtatta nekj Dioniſiades a daika kopor-
        soiat, holot ßep Tarſıa ſirủa hìủia valla akkoris
        Attiat, Aniat,
Mas napot ủaranak es az Parazt ember magat ot-
        ben megh uỏnnia, be Jeöủe Tarſia ßokot ÿdeibe
        haÿat az ember kapa, es az feöldhöʒ ſủita, hogi aʒon
        oltalnal ötet felmeßarolna

                                                                                Könőregh
                
                

[p 178]


                
Köniőregh Tharſia, Vram mit ủitettem úalaha te ellened?
        aʒt sem tủdom kj vagi, ſoha nem iſmertem ſemmj nemʒetſi-
        gedet, Köniörủlj megh raìtam Vram ne úeßes el ilj
        beöntelen enghemet.
Theophìl[us] monda, mert az valla neủe, ŭgi ủagion te nem
        ŭittil, de az Attiat nadgiot, hogi tegedit hadgiot
        ſok kinchel eőlteʒettel, mert aʒirt eollek megh,
        aủagi ha it hagiot, hogi ninch valaki veled
Felele az Leanj Vram ha beöntelen ennekem megh
        kelj halnom chak eʒt engedgied megh, hogi az Jſte-
        neknek en Sírủa megh gionhaſsam, megh engedj
        niekj lean tirdre eſsik, Imatkoʒik chak laſsan
De Jme hertelen az Tenger Partìarủl harom tolùaj
        megh latta, oda fủtamanak eſʒìbe ſem ủiủj, az ember,
        ſiủalkodủa, megh fogak aleant, a Tengerre ủiủik az
        ember elßalada,
Dioniſideſ kerdj Theophilủſt eliarte ez dologba
        en elijartam vgimond, de az Varas eleőtt kirlek
        eőlteʒùnk giaßban Sirÿunk giaßba, Sirỳúnk es
        ha kierdik, mongiủk aʒt hogi megholt az ʒep leany Tarſia
Strangủllio halla, chak elalmelkodek ez dolgon
        eömagaba, mert hire ſem valla az feleſiginek

                                                                                ìlÿ
                
                

[p 179]


                
ilÿ alnok tanachaaba; mit miuieltel vgimond hitúan aßonj
        allat, az Kiralj leanianak

Tủdode az Varaſt minemeó ehſegbeöl Attja kißaba-
        dita, maga ßủksegiủel ſemmit nem gondola, mindent
        minekeönk ada te tủod Vr Iñ ſemmj rißem ninchen
        Tharſia halalaba
Viủik az Tolủaiok zep Leant Tharſiat Mȧchilena
        varoſba, az teöb rabok keőʒet leteūek eȍtetis, es bochat-
        taak araba, egi keriteö meſter ereöſsen kerengi, hogi
        meghủedgie bordelba
De Athanagoras az Varosnak Vra, ekes termetit
        latúan, ßemermeteſsigit lefeögeßtet feit, ßep orcza-
        iat chudalủan, megh akara vennj ßaz Aranion kérj
        nem vehettj dragaban
A keriteö giorſan kiet ßázat igire chak eöüeÿe
        teheſse, Athanagorasiſ ennek boßúÿara harom ßaʒra
        felméne, egimaſra mind addigh felúerek az Arat hogi
        eʒerre rea menne
No nem ủeſzekedem az bordelj Meſterrel Athanago-
        ras mongia, meghengedem vennj, es oßtan mikoron
        bíe ủißj az bordeliban, leghelſeö en leßek, akj
        hoʒa megek, megh rontom ùiragiaba
                
                

[p 180]


                
Aʒ Bordelj meſterrel elkelletik mennj zepleanj
        Tharſianak, kj egi ùndok kepet bordeliban tart
        valla, neủeʒủen Priapủsnak, aʒt Imadgiak valla
        térdekre le eſùin az ßegin Rab Leàniok
Bordelj meſter mondgia, Jmadgiad eʒ kepet, eſsil
        terdre eleötte Hogi lehet az vgimond ha ſoha
        nem lattam illen ektelenſiget, megh kelj lennj
        vgimond az Meſter, mert dragan vöttelek meg teged
Monda az Leanʒo, meghis úram kérlek, ne úeßes
        el enghemet, ne ferteßteſsem megh az kep Jmȧdaſsal
        azen ßeöʒeſiegemet, kÿrt mind őrőkj iot mondok útanad
        es dichirlek tegedet
Felele az meſter tủdode hogÿ nalam nem fog Semmj
        keönergis, mint az Hohernalis nem haßnal embernek
        tùdod Semnj fiʒetis, aʒìrt ne keönieregh se neſi-
        rankoʒʒal, mert haʒna ìgen keöủis
Mind azaltal hagia hogi az Vicemeſter zepen
        feleölteʒtetnj, felibe megh irna hogi fel girat adna
        akj elõbe erne, aʒủtan az keöſsigh chak egi egi
        pinʒeris ßabadon ferteßtetnj
Bieủiủik egihazba nagÿ Trombita ßoủal, dobßoual

                                                                                a Tharſiat
                
                

[p 181]


                
a Tharſiat, ot Athanagoras de egi Patiolattal biefette
        az Orczaÿat bie mėne elſeöbe hogi megh ferteßteſse
        az ßep Leanj Tharſiat
Tharſia mingiaraſt Labaihoz eſủen kérlek Vram
        thegedet, ne kiſebichedmegh vgimond ilj meltatlan
        az en ßeőʒeſegemet, K. Leannia vagiok noha az
        ßerenche ebbe hoʒta igiemett
Ezt Athanagoras halủan elpirúla, Orczaýat
        elforditta, Megh kerdeʒj Jobban es mindt megh
        beßilj Alapatiat Tharſia, Hủß Araniat adúan
        az eö viragÿaban aʒ ßep leant megh hadgia
Teöbbet adtam ùgimond hoginem azmitt read az bor-
        delj meſter vetet, amit nekem mondal, mond azoknakis
        chak akik hoʒad bie Jeȍnnek, es tißtan meghmaracz
        eʒen ßeȍzeſigben neked igen felelek
Jgi Athanagoras az Aiton kj menne, Mas erkezik
        heliebe, az dolgot annakis mikint az elſeönek ren-
        del mind megh beßilj Hetủen ket Aranniat az Lean-
        nak ada, es eleöle kj menne
Ezt Athanagoras moſologÿa valla, de semmit
        nem ßol valla, vißha mennek valla beö pinßt adủan

                                                                                nekj
                
                

[p 182]


                
        nekj, de kj nagi keón hủlatua, kit az it kủn allok egimaſra
        tekìntủin elalmelkodnak valla
Masnap az Meſternek Leanÿ az pinßt ủiủj, ihon
        ủgimond az ado, Felele az Meſter aʒt igen akarom
        hogi vagi ilÿ adakoʒo, Euủtanis hagiom hogi az
        pinß giủteſben, ne legi hatrab marado
De hamar megh halla hogi miegh ßeȍzesighe hellin
        az Tharſianak, meg hadgia tarſanak hogi
        felfelj vinnj, erne ủigit mar Annak, elủiủj az
        leant kerdj ha vgi volna, az mint mongiak tarſanak
Felele az Leanj migh Isten akarÿa en mind
        addigh ßeöʒ léßek, Mond az Vice meſter mond
        megh tehat az pinßt tegnap honneit ßerʒetted
        Síraſomêrt attak ertùen nÿaủoliamath vgimond
        megh keſereőlik
De kérlek tegedis keöniereőlj megh raitam, ne ronch
        megh ủÿragomban, felele nem tủdom meggiek, mert
        ßertelen feöſúenj ez az en Vram, ha mj hea léßen
        a felủetet ßarcznak, fogia kernj en raitam
Monda az Leanzo, azt en ream ủeßem, hogi az
        Suḿa[137] megh léßen, Vgi kj a Piarczra ot ennekěm

                                                                                maidan
                
                

[p 183]


                
        Jndủl io kereſetem, mert io deak vagiok eʒennel min-
        denreöl diſpủtalok ékeſsen,
Ki ủiủik azirt az Leant az Piaczra,[138] kezde dispủtal-
        nia, Hon tanolta legen az nagi beölchen ßolaſt az kỏſsig
        vgi chủdallia, fùtnak minden feleől chủdaiara nekj ſim>
        ſuḿatis adnak valla
Eʒ ideö Jartaban Jmar az tiʒen negi eßtendeö
        elteőlt valla, hogi Apoloniủs dolgot hon ủigeʒủin
        Tharſisba Jủtot valla, Reghi gaʒdaiahoz a Stran-
        gủliohoʒ Kÿralj Jſmet bie ßalla,
Eliede mingiart Strangủlio raita monda felesigi-
        nek, Am Apoloniủs it vagion kit mondal te rigen
        elủeßetnek, mìt feleliủnk[139] nékj ha Tharsìat kerdj
        ÿaj mj ßegìn feiủnknek
Giazban eőltezinek nagi hirtelensiggel Jelentik
        banatiokath, bie Jủta kiralijs es kerdeʒj teőlek
        hoủa tȍttik Tharſiat, sok ideÿt mondnak, hogi eötet
        giaßoliủk keſeregiủk halalat
Mert soha nem tủggiúk michoda niaủolía ßalla
        hertelen rea, egi hietık fekhetik chak beteg aggiaba
        .nagi hertelen elhalla, seőt emlekeʒetre az Varoſis

                                                                                nekj
                
                

[p 184]


                
        niekj ßep keöủet faragtatta
Aʒt ot kún megh lathad a Tengernek Partian hollot
        eltemettúk, minden ekeſsiget amj rea felfirt rea
        raktủk takartủk, az mi hatra marad aʒt tefelſi-
        gednek, mind épen megh tartottủk
Sir Apoloni[us] az hazbeöl kj menne, monda hiủ ßol-
        gainak, rakÿatok haiokat mert ſemmj ideÿe ninch
        it mủlataſomnak, addigh en megh latom ßomorủ
        haílekat ßerelmes Tharſiamnak
Nezủen a koporsot elfakada Sírủa tere az
        hajokfelj Szerelmes Tharſajm> tarſaìm ßolgaı-
        nak monda, ủeſsetek az Tengerbe, mìt kinlodom
        toúab, mert nÿlủan nem elek ennj keſereöſigben
Elodak az haÿot alola ủiʒben all, de feleölis
        eȍteʒik, mert ủrokhoʒ kepeſt mega riủißekıs
        ſʒep Tharsiat kesergik, ereöſ zokogaſsal sȯró
        kőnieziſsel a Haiot nedủeſsitik
Akarnanak ủißa mennj Thÿriaba de nagi ßelủeß
        nem hadgia, mert Machilenaba az habtùl úerete
        hollot valla Tharſia, az Kormanios Meſter nagÿ
        ỏrỏmre nekjk mindgiart ielt adot valla
Az haÿofenekin Apoloni[us] sir kerdj mi dologh úolna
        
                                                                                az egiß
                
                

[p 185]


                
az egiß varoſnak nagi óróme napa mondgiak hogi
        ez nap volna, senkinek bankodnj de ủigan lakoʒnj
        mindennek ßủkſigh volna
Nadgiot fohaßkodek magaban az K. monda bator
        vgi legien, a koniha meſternek megh hadgia minden-
        nek öis beöủen föʒeſsen, de ſemmj ỏrỏmet az nap
        eömaganak ſenkj megh ne Jelenchen.
Seöt chak feleÿeis senkit ne bochaſson az örzeönek
        meg hadgia, mert mingiaraſt nekj mindt az ket laba-
        nak ßarait meghrontatna ónekj nem volna Semmj ủi
        gaſagha mert oda ʒep Tharſia76
Vadnak ủìg lakasban az Varàsbeliek nagi étel-
        ben Jtalban, Vegre kj Jeöñinek mindt az Tenger
        partra az Bortúl ʒaioſodúan, kj kj haijot néʒel, hol elin-
        dithaſsa az lakoʒaſt ủiobban
Jm Athanagoras latúan az Kiralinak zep Aranias
        haijoiat, de nem tủdúan kie hogÿ eö Arra medgien ủÿai-
        ủal ủgi[140] mutogat, felhiủak az Vrat az K. ßolgaÿ elinditak az lakaſt
Kirdÿ kie legen az zep Cÿfras haÿo, hon laknanak
        eömagok, mert ſenkít keʒeőlek eö nem eſmírhetne, kichoda
        volna Vrok megh mondak nekie hogi Apoloniủs volna
        az eö Kÿraliok

                                                                                Eömagais
                
                

[p 186]


                
Eőmagais mondnak ez haioban úagion de chak sÿr es
        bankodik, mert zep Feleſige Leania megh holtak
        azmiolta bủioſik, sȍt az banat miat ő magatis
        feltiúk hogi halala tȍrtinnik
Vigh Athanagoras megh kerdj Kiraljnak neủit, es
        hoʒʒa menne, kerj ne bankodnek hanem maganakis
        egi kiczìniet kedúeʒne Ennek Jnnek vele, talam
        ennj banat Vtan ìủtna óróme
Megh ſem halla zaủat, sŏt megh hozaÿais nehezen
        bochatatta, Athanagorasis egi Leanérth keőlde, kiúel
        ùigaßtaltatna, ez valla Tharſia Apoloniúſnak egie-
        tlen egi Leania
Az Bordelj Meſternek ßaz Araniat keȍlde, chak
        hogi hoʒa ereße, mert ỏ latta valla, melj hathato
        volna, az Tharsia beßide, de megh ſem gondolta
        hogi Attiaủal leant, igien ßembe keriche
Lėanÿ elirkeʒik, keri az Haioban Kiralihoz ala mene
        ekes beßidiủel nagi ßomorủſaghat forditana
        ỏrỏmre, Leanj ala mene, egi ßaủan ſem teröle
Apoloniủsnak a niakan chigethe> Tharſia
        chigede es vgi kirj, mủllianakel Kiralj hogi

                                                                                ha lehetſiges
                
                

[p 187]


                
        ha lehetſigeſ felſegédnek banattj, ha bıʒủaſt ßolha-
        tok az en beőlcheſegem felſeged megh éſmerj
Haragiaban K. Leanihoʒ leggiente, mert masnak
        velj valla, mint bordeliba lakta> lakot ỏ Tharsiat
        chak vgi bechủllj valla, mert nem tủggia valla hogi
        ßinte az volna az ỏ edes Leania
Leanj sirủa mondgia chùdalom en K. az the kemenj
        zủiedet az en ßeöleimis Kiralj nembeöl valok
        veled en beßilhetnik Alteſrates K Leania volt
        Aniam Lùcinanak neủeßtik
Hogi Apoloniủs halla raita kapa hat te ủolnal
        Tharſia, Vgi neủeʒnek vgimond, felủgrik az Agibeöl
        Leaniat apolgattia, ßantalan ßolgaìt nagi ủigh
        ỏrỏmibe mind eößủe kialtoʒa
Athanagorasis a nagÿ ủigasagra gÿorſan ala
        fủtamek, Czủdallia mi dologh Reminſeghe kủủl mert
        ez ủigaſagh eſsik, Athanagorasnak mind az egìß dolgot
        rendßerìnt megh beßillek
De Athanagoras mindgiart terdre eſsik es azon
        kerj Kÿralit, hogi ne adna maſnak hanem inkap nekj

                                                                                zep
                
                

[p 188]


                
        zep Leannìat Tharsiat, mert ỏ oltalmaßta hogi el
        nem veßtette ßeöʒeſige ùiragjat
Kÿralj megh igire de az Bordelj Meſtert ha eőis
        keʒbe adna, rettenetes kÿnra am mingart az la-
        trot Kÿralj keʒiben ada, az Varaſt peniglen ßaʒ
        eʒer Arannial Kÿralj Aiandekoʒaa
Athanagorasnak az Leant úgian ot Kÿralj> az
        Varoſban megh ada, de mind az Veiủel Tharſis
        Varoſ altal Tÿriaba indủla, Jntetek almaba for-
        ditana vtat Ephesủs ủaroſara
Diana aſsonnak ot ủagion ÿol tūdod Kÿralj gazdag
        temploma, Jllik hogi felſeged ennj bủidoſaſat
        nekj eleö ßamlallia, Minden ßerencheit, minden
        allapatiat ot nekie Aianlia
Elterítj ùtat azirt Ephesủsra ủeli ùej s Leania
        az Templomban mene nagi fen ßoủal elő bủido-
        ſaſat ßamlallia Ot all ßep Lủcina az ßokat halgattia
        gondolkodik magaba,
Toủab nem alhattaa, hat te ủolnal ùgimond
        o K. az en vram, mert Lủcina neùem Altiſtrates
        K. penig az edes Atiam, hala az Jſtennek.

                                                                                reminsighem
                
                

[p 189]


                
        remínſighem kiủủl hogi latlak édes vram
Tetczek egi Alombủl ủalo serkenisnek az Apolo-
        niủſnak Elfogia magaban nagi ßerelme miat
        czúg niakan Lủcinanak, Sírnak nem keölemben
        ha egimaſtủl eſmet elủalnj akarnanak
Ephesủsbủl azirt K. elindủla nagi Antiochi-
        aba, ot viobban magat s az ʒep feleſigit K.
        coronaßtatta, ủigre mindeneſteöl nagi órómmel rakủa
        bie ßala Tÿriaba
Ot ſem sokat lakek Athanagorasnak ada mert
        az orßagot ỏmaga Tharsisba Jöủin megh kereſj
        gazdaÿat Strangủliot, mind feleſegeſteöl rettenet-
        tes kinnal megh eölette az latrot
Onnat eleredủen iỏủe az Jpahoz Pentapolis
        varoſba, kit aʒt tủdgia valla Jdeiehỏʒ kepeſt
        hogi régen megh holt volna, de lam megh elÿ valla
        es nagi ỏrómebe chak hogi megh nem holt valla,
Nem ủalla magʒattiȧ teöb zep Lủcinanal
        kire az orßag maradna, Apoloniỏsnak hadgia
        eʒokaért Aʒtis teſtamentomba, vdgian ot

                                                                                létebe
                
                

[p 190]


                
        letebe, Apoloniủsnak Altiſrates meg halla
Kÿralj a halaßtis am megh kereſtetj kj ennj
        adot valla, es kj tanachabȯl az varoſba
        meniỏin Kÿralihoʒ Jủtot valla, megh aian-
        dekoʒa minden nemʒetiủel, nagi Vra tötte valla
Niolczủan eßtendeigh elt Apoloniús aʒútan
        Lủcinaủal sok fia Leannia marattak vtana
        tellies birodalommal, hogiha eʒ dologba
        ſemmj nem volt, kerlek, meg erd egi nem tùdomal
Az kj ez eneket rendelj ủerſekben ighen
        biʒik Jſtenben, mint Apolonıủs K. az Ten-
        geren bủidoſủan elmeÿeben, az eòʒer
        eöt ßaʒnak, es az niolczủan niolcznak
        ketſeges elejben                Amen.
                                                               finis per me Joannem Job de
                                                               fanchalj Aỏ 1603. die vere
                                                               13.8bris estue gierta vilagnal &.
                
                



[115] PRHA-0043;RMKT 16/4: 69–93.

[116] Ezen az oldalon új kéz veszi át a másolást.

[117] A j e-ből rajzolva.

[118] Az A iniciálénak hely hagyva.

[119] A két szó a sor fölé van beszúrva, helyét a szövegben a teöbben után tett csillag jelöli.

[120] Az ÿ után a tévedésből leírt t-t K-val javította a amásoló, majd áthúzta, és az áthúzás után írt egy k-t.

[121] A szó utolsó betűjének fülfelé kunkorított szára helyettesíti a pontot.

[122] Az i a-ból javítva.

[123] A második t pótlólag beszúrva a sor fölé.

[124] A szó előtt kimaradt az „adom”

[125] Az u fordítva, n-szerű.

[126] Az u fordítva, n-szerű.

[127] Esetleg ùißan?

[128] Beszúrva a sor fölé.

[129] A következő sorból került ode.

[130] Az uẏ es a mj írása ugyanúgy néz ki.

[131] Javítva uona-ból.

[132] Az ek és az ik kötésének hasonlósága ebben a szóban is megfigyelhető.

[133] Az ek és az ik kötésének hasonlósága ebben a szóban is megfigyelhető.

[134] Az ö előtt eredetileg e, de a sor felett javítva i-re.

[135] Dajkája helyett.

[136] A szó előtt áthúzás.

[137] A betűk szára szerint inkább Suñna lenne.

[138] A c r-nek indult.

[139] Jegyzetekbe: gyakori az ékezetcsere az i-n van az u ékezete,

[140] A szó a sor fölé beszúrva.