Ugrás a tartalomhoz

Faépítés

Andor Krisztián, Bejó László, Hantos Zoltán, Józsa Béla, Karácsonyi Zsolt, Oszvald Ferenc Nándor, Sági Éva, Szabó Péter, Wehofer Valéria

Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft.

Borított vázas faházrendszer

Borított vázas faházrendszer

A borított vázas faházrendszer falszerkezete fűrészáruból készül, adott osztásközzel elhelyezett oszlopok, és kétoldali borítás összeépítésével. Az oszlopok keresztmetszete szerint elkülönítünk palló- és gerendavázas szerkezetet. A pallóvázas szerkezetek szerkesztési elvei némiképp hasonlóak a helyszínen szerelt és az üzemben előkészített rendszerek esetén. A bordakiosztást, vagyis a bordák tengelyvonalainak távolságát az építőlemezek mérete határozza meg. Az építőlemezek közül a gipszrost-lap, az OSB-lap és a gipszkarton lap 125 cm széles. Gipszkartonból, (és néhány kereskedőnél gipszrostból is) kapható 120 cm-es, de a 125-ös jóval elterjedtebb. Így a bordaosztás 125 cm, illetve az osztóbordákkal együtt 62,5 cm. Az osztóbordára azért van szükség, mert az építőlemez behorpadását csak azzal lehet elkerülni. A fagyapot-lemez 100, illetve 200 cm táblaméretű, így ott az 50 cm-es osztás a kedvezőbb. A bordaelemek vastagságát az határozza meg, hogy a borítólemezek kellő biztonsággal toldhatóak legyenek. Ha két lemezt a szerkesztési elvek figyelembevételével U-kapcsokkal akarunk toldani egy bordaelemen, akkor legalább 5, de inkább 6 cm vastag elemet kell alkalmaznunk. A bordák szelvénymagassága (a fal vastagságának irányába vett mérete) a bordaközbe tervezett hőszigetelés méretétől függ. Rendszerint 10 és 20 cm közötti érték. Ennél vastagabb szigetelést már több falréteg alkalmazásával, vagy szerelő-lécvázzal, illetve homlokzati hőszigeteléssel lehet beépíteni. Nem érdemes a végtelenségig növelni a bordamérettel a falvastagságot, mert az itt említett szerkesztési elvek alapján kialakuló bordaváz statikailag sokszorosan túlméretezett szerkezetet ad. Viszont a borda hőhídként viselkedik a szerkezetben, ezért a homlokzati szigetelés, vagy a szerelő-lécváz közeinek szigetelése határozottan ajánlatosabb megoldás.

Bordakiosztás

Gerendavázas szerkezetek

Gerendavázas szerkezetek esetén keveredik a hagyomány a modern elemekkel. Gyakori, hogy az elemeket összecsapolják, ácskötéseket készítenek, de ezen kötések inkább csak a szerelés megkönnyítését, és a mester (vagy a megrendelő) megnyugtatását végzik. A teherátadást, illetve a kötést valamilyen kötőelem (facsavar, átmenő csavar, vasalat) végzi. Ezt a tartóvázat inkább faborítás alkalmazása esetén alkalmazzák, 80-100 cm tengelytávolsággal. Kedvezővé teszi az épület erőviszonyait, ha az oszlopok kiosztása azonos a tetőszerkezet szarufáinak kiosztásával, vagy épp a födémgerendák kiosztásával. A koszorúgerenda terhelését nagymértékben csökkenti, ha a felsőbb teherhordó elemek alatt oszlop van. Lambéria, hajópadló, vagy egyéb falburkoló-léc alkalmazása esetén nincs kötött osztástáv, azonban le kell mondanunk a burkolat teherhordó jellegéről is. Ez esetben mindenképp szükséges dúcok, támaszok beépítése. A külső oldali burkolatként alkalmazható nagyobb keresztmetszetű fűrészáru, akár gerenda is. Ilyenkor a külső gerendák átlapolt (grótolt) sarokkötéseivel boronafalas szerkezet imitálására is van lehetőség. Fontos megjegyezni, hogy ez a szerkezet inkább megjelenésével hódíthat, mint műszaki tartalmával. Hátránya, hogy a hőtárolótömeg céljára is alkalmas gerendafal a külső oldalra kerül, aminek a faanyagvédelmére is gondot kell fordítani. Emellett a boronafalas szerkezetekre jellemző süllyedés jelensége itt is tapasztalható, azzal a különbséggel, hogy itt csak a külső burkolatot érinti a mozgás, nem a tartószerkezetet.

Bordakiosztás

Borított vázas szerkezetek

A borított vázas szerkezetek falszerkezetei azonos alapelvek szerint épülnek fel, függetlenül az előregyártottság fokától. A faltól, mint külső térelhatároló teherhordó elemtől több funkciót is elvárunk. Ezt az elvárást egy ilyen réteges szerkezet esetén több, különböző alkatrész együttesen elégíti ki. A teherhordást a bordaváz végzi, míg a merevítést a borítás. Egyes gerendavázas szerkezetek esetén a merevítést dúcokkal oldják meg, de a teherhordó borítás alkalmazása a jobb megoldás. A bordaváz anyaga 5-8 cm vastag, 10-20 cm magas szerkezeti fenyő. Általában erdeifenyő, lucfenyő, vagy jegenyefenyő. A nedvességtartalma 10-12 % között kell, hogy legyen, de legfeljebb 13-14 % lehet. A gyalult felület nem követelmény, de az egyenes és egyenletes falsíkok kialakításához mindenképp ajánlatos legalább a magassági méretét gyalulva készíteni. A faanyag lehet normál fűrészáru, vagy hossztoldott szerkezeti fa. Használható még többszelvényű hossztoldott fa is, sőt, nagyobb áthidalásokhoz a rétegelt-ragasztott gerenda beépítése is szükségessé válhat. A teherhordó borítás céljára használható OSB-lap (belülre legalább OSB-3, kívülre OSB-4, vastagság legalább 15 mm); forgácslap (legalább 18 mm vastag, vízálló kivitel, csak belső oldalra); gipszrost-lap (12 vagy 15 mm vastag, külső oldali beépítés csak abban az esetben, ha a homlokzati szigetelő rendszer már az üzemi előkészítés során rákerül a gipszrost lapra); rétegelt lemez (legalább 12 mm vastag, vízálló, szerkezeti célokra is használható lemez, ami külső oldalra is tehető, de lehetőleg ne érje csapadék, és kapjon burkolatot a lehető legrövidebb időn belül); ritkább esetben cementkötésű forgácslap (legalább 15 mm vastag, inkább csak a külső oldalra), vagy cementkötésű fagyapot-lemez (min 25 mm vastag).

A hőszigetelés funkció több rétegben megtalálható. Ahol szinte mindig megjelenik, az a bordaköz. A bordaközben elhelyezett hőszigetelés lehet ásványgyapot, üveggyapot, vagy szigetelő farostlemez paplan. Ezek az anyagok külső falak a hő- és hangszigetelést szolgálják, a belső falakba pedig hangszigetelés céljára kerülnek beépítésre. Paplanszerű szigetelőanyagok alkalmazása esetén ügyelni kell arra, hogy kapható típusok közül a legkönnyebbek nem alkalmasak arra, hogy függőlegesen építsék be, mert idővel (vagy készház esetén már a szállítás közben) összesüppednek, és a fal felső sávja hőszigetelés nélkül marad. A termékek katalógusában általában meg van jelölve, hogy alkalmas-e függőleges beépítésre, vagy sem. Belső falakban elvileg nem szükséges az üreg teljes szigetelése, a hangszigetelés szempontjából az is megfelelő, ha egy 10 cm vastag bordaközbe csak 5 cm szigetelőpaplan kerül. Ilyen esetben azonban nagyobb a veszélye a paplan roskadásának, hiszen meg is hullámosodhat. További, elterjedőben lévő szigetelőanyag a cellulózrost. Ez az anyag az üzemi előkészítés során, de a légsodrásos befúvás révén a helyszínen is beépíthető a bordaközbe. Nagy előnye, hogy bármilyen formájú üreget ki lehet vele szigetelni. A másik, lehetőség a homlokzati hőszigetelés. Ez a legegyszerűbb esetben a külső borítólemezre rögzített expandált polisztirol réteget jelent. A polisztiroltáblák rögzítése OSB-lapra csak dübelezéssel oldható meg, de a dübelek alkalmazása gipszrost alkalmazása esetén is szükséges, még ha a rendszer ragasztóvakolata elégségesnek is tűnne a célra. Hasonló módon készül az ásványgyapot alapú homlokzati hőszigetelés. Ez viszont jóval kisebb párafékező tulajdonságú, ami a szerkezet páratechnikai viselkedését javítja. Hasonló hatást érünk el, ha a bordaváz külső oldalára hőszigetelő tulajdonságú borítólemez készül. Ez lehet vastag, önhordó szigetelő farostlemez, vagy fagyapotlemez. Ezekre mindegyikére közvetlen felhordható a homlokzati vakolat is. Kapható polisztirol magréteggel gyártott fagyapotlemez is, ami kétség kívül nagyon jó szigetelőképességgel bír, de arra ügyelni kell, hogy a polisztirol réteg miatt a párafékező mutatószám erősen megnövekedik. A harmadik lehetőség, hogy a bordaváz belső oldalán kerül kialakításra egy kiegészítő hőszigetelő réteg. Itt egy szerelő lécvázat kell elképzelni, ami valójában a gépészeti vezetékek burkolat alatti elvezetését teszi lehetővé, de a falszerkezet hőszigetelésének fokozására a vezetékek elhelyezése után a kialakuló kazettákat szintén ki lehet tölteni valamilyen lágy (üveggyapot, vagy ásványgyapot) szigetelőpaplannal. Amennyiben ez a szigetelőréteg a párazáró rétegen belülre kerülne, akkor azt az ökölszabályt kell alkalmazni, hogy a párazáró fólián belül eső hőszigetelés vastagsága ne legyen több, mint a teljes hőszigetelés vastagságának ötöde. 33. ábra – ásványgyapot paplan, üveggyapot paplan, farostlemez paplan, cellulózrost

A párazáró-párafékező funkció legegyértelműbben egy belső burkolat alatti párazáró fólia elhelyezésével biztosítható. Az alkalmazott fólia mindenképp nagy páradiffúziós ellenállású, erre a célra gyártott párazáró fólia legyen. A falszerkezet hőszigetelést alumínium-kasírozással ellátott, ú.n. hőtükrös párazáró fóliával növelhetjük. Ezek hatása számszerű hőszigetlés-növekedéssel nem adható meg, mert a szabványok a szerkezetek hőszigetelő-képességét az anyagok hővezetési ellenállásából számítják, egy ilyen hőtükrös fólia pedig a hősugárzást befolyásolja. A gyártók azonban különböző kísérleti helyzetekben mért eredményeik alapján megadnak viszonyszámokat, amik alapján mindenki mérlegelheti a hőtükrös fólia beépítésének előnyeit. A „lélegző” falszerkezetek kialakításakor nem építenek be párazáró fóliát, de a párafékező réteg ilyenkor sem hagyható el. Párafékező réteg lehet egy OSB vagy rétegelt-lemez alátétborítás, ami párazáró ragasztószalaggal van az illesztési fúgáknál folytonosítva. Párafékező rétegként alkalmazható párafékező fólia, vagy papír is. Ezek beépítése azonos a párazáró fóliával, de páradiffúziós ellenállásuk nem olyan magas. A párazárás-párafékezés témához ökölszabály kapcsolható. Az egyik, hogy lehetőség szerint a falszerkezet rétegrendje belülről kifelé egyre kisebb páradiffúziós ellenállású rétegeket tartalmazzon. Egy réteg páradiffúziós ellenállása nem csak az anyagától, hanem természetesen a rétegvastagságtól is függ. A másik ökölszabály, hogy a megszakított párazáró/párafékező réteg semmit sem ér. Hiába kerül akár a legjobb minőségű párazáró fólia a falszerkezetbe, ha a sarkoknál, toldásoknál, villamos csatlakozásoknál, nyílászárók körül nincs folytonossá téve. Ezzel eljutottunk a légzárás, légtömörség problémájához. Fűtésidényben a belső térben megnövekszik a páranyomás. Ez a belső páranyomás pedig megtalálja azokat páratechnikailag tömítetlen pontokat, ahol megindulhat a kültér felé. Durvább kivitelezési hibák esetén ugyanezen a helyeken akár a „szél is befújhat”, vagyis szabályozhatatlan filtráció alakulhat ki. Ez pedig (különösen jól szigetelt terekben) jelentősen növeli a fűtés energiaigényét. Ezért minden olyan helyen, ahol a párazáró réteg megszakításra kerül, el kell végezni a tömítést.

A felületképzés a belső oldalon rendszerint gipszkarton-lemezzel történik, de gipszrostot alkalmazva belső oldali merevítő borításként szintén glettelhető, festhető felületet kapunk. Mindkettő anyag alkalmas arra, hogy párás helyiségbe kerüljön, de gipszkartonból ilyenkor a zöld papírral készülő impregnált típust kell alkalmazni. Gipszrost lemezhez kapható olyan kellősítő adalék, amellyel előkészítve víztaszító tulajdonságokat kap. Lambéria, illetve faborítás is alkalmazható, ez csupán vevői megrendelés kérdése. Ilyenkor a lambéria alatt gondoskodni kell merevítő borításról. Külső oldali (homlokzati) felületképzésként leggyakrabban nemesvakolatot alkalmaznak. Polisztirol homlokzati hőszigetelés esetén megfelel a műgyantás bázisú dörzsölt vakolat, de ásványgyapot, illetve farost szigetelés esetén nyílt pórusú, lélegző vakolatot kell alkalmazni. A fagyapot-lemezre (akár kívül van, akár belül) ásványi vakolat kerül. Kültéri faburkolat esetén gondoskodni kell a burkolat mögötti légrétegről, és kiszellőzéséről. Ökölszabályként mondható, hogy a függőleges elhelyezkedésű faburkolat mögötti légréteg vastagsága a kiszellőzetett felület magasságának 1-2%-a legyen. Ez vízszintesen futó burkolat esetén a függőleges párnafák között tökéletesen megoldható. Függőleges burkolat alatti vízszintes lécvázat azonban hézagosan eltolva kell elhelyezni, hogy a felfelé történő szellőzés (ha néhány kitérővel is, de) akadálymentes legyen. A profilozott vízszintes burkolat fektetésénél ügyelni kell arra, hogy a felületen lecsurgó csapadék ne tudjon se a profilokba, se a burkolat mögé bekerülni. Jó megoldást biztosít a paralelogramma keresztmetszetű homlokzati burkolatléc. Azt vízszintesen, de hézagosan elhelyezve a mögöttes kiszellőztetés megoldott. Ha a faburkolat alatt (különösen a hézagosan helyezett faburkolat alatt) olyan szigetelés, vagy burkolólemez van, ami nem zártpórusú, akkor a párnafákkal egy páraáteresztő (tető-) fóliát is rögzíteni kell a felületre, ami levezeti a burkolat mögé jutó nedvességet a lábazathoz.

Külső oldali burkolat lehet még palalemez, vagy akár fazsindely is. Ezek alá a faburkolathoz hasonló lécváz szükséges. A burkolati kiszellőztetett légrétegre a faburkolatnál ismertetett 1-2%-os szabály alkalmazható. Homlokzati kő- vagy klinkertégla burkolat elhelyezhető, de ilyen esetben a bordavázat a megnövekedett és külpontos önsúlyra ellenőrizni kell. Ragasztott burkolat alá cementkötésű forgácslapot kell alkalmazni borítólemezként. Kapható már kő- vagy téglaburkolatot imitáló műanyag burkolati lemez is. Ezek a palalemezhez hasonlóan lécvázra rögzíthetőek, átszellőztetett légréssel. Kisméretű homlokzati téglaburkolat esetén a burkolat nem rögzíthető a könnyűszerkezetes falhoz. Az alaptest peremére kell ráterhelni a téglafalat, és az eldőlés elleni rögzítő kampókat szabd csupán a bordavázhoz rögzíteni. Ilyen falburkolat mögött mindenképp kell kiszellőztetett légréteget hagyni. Az alsó be- és felső kiszellőzésre egy-egy hézagosan rakott téglasor, illetve erre a célra gyártott rácsos szellőzőelemek alkalmazhatóak.

Téglaborítás
Palaborítás
Táblás burkolat
Homlokzati faburkolat

Az egyes elemek egymáshoz rögzítése a technológia függvényében többféle lehet. Rögzítőelemként csak minősítéssel rendelkező, szerkezeti célokra gyártott, rozsdamentes, vagy felületkezelt kapocs/szeg alkalmazható. Ezt betartva elfogadott, hogy a megfelelően rögzített burkolat „összetartja a falat”. Vagyis a bordaelemek egymáshoz vannak ütköztetve, a rögzítést pedig az adja, hogy a borítólemez minden elemhez kellő (a szegély mentén körben 7-8 cm, míg az osztóbordán 15 cm) sűrűséggel hozzá van kapcsozva/szegezve/csavarozva. Ez nagyüzemi előkészítés esetén meg is valósítható, ahol a bordaváz összeépítése során csupán ideiglenes rögzítésre alkalmas hullámszegeket lőnek a keretbe, és a következő lépésben a borítás precíz szegezése során áll össze az önhordó és merev falelem. Helyszíni szerelésnél a bordaváz építéséhez facsavarokat, és huzalszegeket alkalmaznak. A borítás rögzíthető U-kapoccsal, szeggel, ritkán csavarral. A kapocs és a szeg beütése természetesen pneumatikus belövővel történik. Ez üzemi körülmények között könnyedén meg is oldható. Helyszíni szerelésnél inkább a csavart alkalmazzák, de hordozható kompresszorok segítségével a kapocs használata is megoldható. Csavart kell alkalmazni olyan lemezdarabokhoz, amiről tudható, hogy valamilyen szerelési művelet céljára még vissza kell bontani. Ilyen művelet lehet gépészeti szerelés, vagy panelek hossztoldása. Az üzemileg előkészített elemek egymáshoz rögzítése speciális, rozsdamentes szerkezeti ötvözetből készülő, vagy felületkezelt facsavarok, ú.n. faépítészeti csavarok használatosak. Ezek gépi, akár ütve-csavarozós behajtásra is alkalmas állványcsavarok.

Kapcsolóelemek
Kapcsolóelemek

Kiegészítő elemek között a legfontosabb a villanyvezetékek gégecsöve, illetve a villanyos aljzatok. Ezek a gyors és egyszerű villamos vezetékezést teszik lehetővé. Villamos aljzatból könnyűszerkezetes épületekhez olyat kell alkalmazni, ami rendelkezik tömítő gumiszegéllyel, és hozzárögzíthető a párazáró fóliához. A gégecső befűzése még a burkolatok rögzítése előtt történik. Fontos, hogy a vezeték vonalában éles késsel egy vágatot kell készíteni a vezeték részére, különben benyomja a szigetelőpaplant, és hézagos lesz a térkitöltés. Elhagyhatatlan kiegészítő elem még a daruzóheveder, amit az üzemi előkészítés során, még a burkolatok felrögzítése előtt rá kell fűzni a panel felső elemére. Kis panelek esetén elegendő egy darab, de nagyobbaknál kettő alkalmazandó

Részletek

A nyílászárók nem hagyhatóak ki a felsorolásból. A vázas faházakhoz a piacon kapható műanyagprofilos, fa, fa-alumínium kombinációjú ablak/ajtó bármelyike alkalmazható. Üzemi előregyártáskor ezek beszerelhetőek, de ajánlatos csak kiékelni, és előzetesen rögzíteni, míg a beállítás, végleges rögzítés, tömítés műveletét a helyszínen elvégezni. Erre azért van szükség, mert a szállítás során apró elmozdulások várhatóak, és a helyszíni utánállítás így mindenképpen szükséges. A nyílászárókhoz kapcsolódóan kerül szóba az árnyékolás. Egy könnyűszerkezetes épület viszonylag kis hőtárolótömeget képvisel, így a nyári hővédelem szempontjából kritikusnak mondható. Megfelelő tájolás, üvegezési felületek átgondolt elhelyezése, és végül az árnyékolástechnika az, ami kompenzálja ezt a hátrányt. Árnyékoló szerkezetek közül megemlíthető a külső árnyékvető, de az ilyen nem része a szerkezetnek, így részletesebben nem tárgyaljuk. A redőny és a zsalugáter alkalmazása jelentősen befolyásolja a nem csak a homlokzati képet, de a falszerkezetet is, ezért ezeket már a tervezési folyamat során figyelembe kell venni. Redőnyszerkezetek között két típust különíthetünk el. Az egyik a külső dobozos, a másik a rejtett dobozos redőny. A külső dobozos redőnyszerkezet az ablak tokmagasítójára van szerelve, így külön szerkezeti vonatkozása nincsen. Mindenestre érdemes figyelembe venni, hogy a tokmagasító elem egy kész ablak esetén csak úgy alkalmazható, ha annyival kisebb tokkülméretű ablak készül. Értelemszerűen ez csökkenti az üvegfelületet. Tanácsos tehát egy tokmagasítással (jellemzően 10-12 cm) magasabb ablaknyílást hagyni, hogy a terven szereplő ablakméret ténylegesen tartható legyen. Ennél összetettebb kérdés a rejtett redőny elhelyezése. Ezek a szerkezetek hozzávetőlegesen 25-35 cm magasak, így az ablak feletti áthidalást jelentősen feljebb kell elhelyezni. A szerkezet vastagsága miatt figyelni kell arra, hogy az alkalmazott falszerkezet elegendő vastag legyen a befogadására. A rejtett redőny dobozai gyakran fel vannak szerelve homlokzati hőszigetelő lemezzel, így külön hőszigeteléssel már nem kell ellátni. Az ablak feletti áthidalás méretezésekor figyelembe kell venni a redőny önsúlyát, hiszen az erre az áthidalásra van felfüggesztve. Önhordó redőnytok esetén az ablaknyílás melletti bordaelemeket úgy kell kialakítani, hogy a redőny doboza a szükséges mértékben fel tudjon feküdni azok tetején. Némiképp különlegesebb megoldás a zsalugáter. Ezek rögzítése történhet egy keret segítségével, ami az ablaknyílás külső síkjába kerül, vagy zsalugáter-zsanérokkal. Keret alkalmazása esetén fontos, hogy a keret a homlokzati hőszigetelés felhordása előtt kerüljön a helyére, vagy a szigetelés rögzítésekor maradjon egy káva, ahol a keret a fal tartószerkezetéhez rögzíthető. A zsalugáter zsanérok olyan L-alakú vasalatok, amik lehetővé teszik, hogy a zsalugáter becsukva a fal síkján belülre kerüljön, kinyitva pedig maradjon néhány centiméter távolság a zsalugáter és a fal között. A zsalugáter mozgatása többletterhet jelent a szerkezet számára, továbbá a zsanérok rögzítéséhez is elengedhetetlen, hogy bordaelemhez kerüljenek. Emiatt gondoskodni kell arról, hogy az ablak két szélén kellő teherbírású és méretű bordaelem legyen beépítve.

Zsalugáter
Rejtett redőny

Helyszínen szerelt faházrendszer

A fachwerk modernizációja. A fűrészáruból készült vázrendszert kétoldalról építőlemezzel burkolva, a kialakult bordaközöket szigetelve készül. A felületképzés alkalmassá teszi, hogy a homlokzati oldalon kiegészítő hőszigetelő-rendszerrel legyen ellátva. A helyszínen szerelt kifejezés nem tartalmazza, hogy a váz gerendákból készül-e, vagy pallóból, a merevítést dúcok végzik-e vagy a megfelelően rögzített teherhordó építőlemez. Mindezek megválasztására a tervezés során adódik lehetőség, fontos, hogy az építés során ez már nem változzon.

Gerendaváz

A helyszínen szerelt szerkezet előnye, hogy teljesen rugalmas a tervezési és a kivitelezési folyamata egyaránt. Egyszerű eszközökkel, költséges gyártógépsor nélkül is kivitelezhető. Ezzel a szerkezettel szinteltolásos épület, íves falszerkezet egyaránt készülhet. Jól kiküszöbölhetőek az alapozási egyenetlenségek. A gerendavázas szerkezet a vasalatok és kötőelemek kiegészítéseként további biztonságot nyújtó, és az építést könnyítő csapokkal, lapolásokkal is készülhet. A merevítő dúcok már az építőlemezek felszerelése előtt is merevítik a szerkezetet. A helyszínen beépített hőszigetelés nem rázódik össze a szállítás során, a párazáró fólia folytonosítása könnyen, megbízhatóan elvégezhető. A gépészeti szerelvények elrejtése a szerkezetbe megoldható. A szerkezet hátrányai nem idegeníthetőek el Az előnyeitől. A rugalmas tervezési és kivitelezési folyamat gyakorta válik ötletszerű, esetleges műveletek átláthatatlan sorozatává. Az egyszerű kivitelezés csábítja a kontárokat, és a kalákaszerű építkezőket. Mivel nem igényel üzemi előkészítést, gyakran alkalmazzák olyan kivitelezők, akik nem rendelkeznek saját telephellyel sem. Az alapanyagot a fűrészüzemből, válogatatlanul, és magas nedvességtartalommal vitetik az építés helyszínére, ahol az időjárás viszontagságainak van kitéve a legkedvezőbb esetben is legalább 2-3 hétig. Ezután a nedves faanyagot bezárják az építőlemezek, illetve a párazáró fólia és a polisztirolos homlokzati szigetelés közé. A faanyagból távozó nedvesség, pára a hőszigetelésben megreked, ami káros következményeket von maga után. A helyszíni műveletek minősége hatóságilag ellenőrizhetetlen, a minőségbiztosítás nem megoldható.

Különleges megoldások

Kispaneles faházrendszer

Kispaneles faház alatt olyan pallóvázas szerkezetet értünk, ami egy (vagy esetenként kettő) borítólemeznyi hosszúságú panelok (teljes magasságú falszakaszok) formájában, üzemi előregyártásban készül. Az így készült táblákat a helyszínen egy horgonycsavarokkal lerögzített talpgerendára egymás mellé helyezik, majd rögzítik. A paneltömeg függvényében ez kézi erővel, vagy daru segítségével történhet. A panelek egymáshoz rögzítését összehúzó vasalatokkal, vagy csavarral lehet megoldani. Nútféderes, vagy idegencsapos kialakítás esetén precízebb illesztés érhető el. Az összeépített falakat felülről koszorúgerendával össze kell kötni. Enélkül az épület merevsége nem lesz kielégítő. A belső oldali párazárás folytonosságát a panelok élére felfutatott, és tömítőszivaccsal rögzített fóliával lehet biztosítani. Másik megoldás, hogy a panelek belső oldalára csak az alátétborítás kerül rá az üzemben, a végleges burkolat a fóliával együtt a helyszínen kerül beépítésre. A homlokzatképzést mindenképp érdemes a helyszínen elkészíteni, mert a kis panelszakaszok tetszetős összedolgozása nem készíthető el az üzemben. Ha az üzemben mégis rákerül a homlokzati hőszigetelés és a nemesvakolat is a panelokra, akkor a homlokzaton a toldásoknál egy-egy fúga képződik. Ezt a fúgát széles deszkával letakarva könnyedén ki lehet alakítani a korábban szóba került fachwerk-imitációt. A kispaneles szerkezet egy átmeneti állapot a helyszínen szerelt, és a nagypaneles technológiák között. Gyártásához egy kisebb, célszerszámokkal felszerelt üzem, építéséhez egy olcsóbb autódaru már elengedhetetlen, azonban ezek költsége még messze nem közelíti meg a nagypaneles technológia beruházási költségeit. Az építés időigényessége jóval kisebb, mint egy szerelt házé, az időjárási viszonyok kevésbé befolyásolják az épület minőségét, és így már lehetőség adódik egy részleges minőségbiztosítási rendszer alkalmazására is. Viszont mindent összevetve talán félmegoldásnak tűnhet egy nagypaneles rendszerrel szemben, így azok a vállalkozások, akik már belekezdenek üzemben előregyártott házak kivitelezésébe, inkább a nagypaneles technológiát építik ki.

Kispaneles rendszer
Alsó csomópont
Felső csomópont
Vízszintes csomópont

Nagypaneles faházrendszer

Nagypaneles faház alatt olyan pallóvázas szerkezetet értünk, ami teljes falhosszúságú panelek formájában, üzemi előregyártásban készül. A panelek hosszméretét több dolog korlátozza: az egyik a gyártósor szokványos mérete lenne, de elméletileg ettől még lehetne nagyobb paneleket gyártani. A másik a szállítás. Közúton normál teherszerelvény platóján 13 hosszú elemek szállíthatóak. Ez nem csak a kész fal hosszát korlátozza, hanem a vízszintesen végigfutó bordaelemhez használt alapanyag, a hossztoldott szerkezeti fa hosszát is. Persze a bordaelem hossztoldása elvileg megengedett, de egyszerűbb, ha valamilyen költséges hossztoldás helyett eleve végigfutó elem van beépítve. Ha az építkezés megközelítése normál kamionszerelvénnyel nem megoldható (pl. szűk utcában, vagy nehezen járható terepen van), akkor a kisebb szállítójármű platójához (pl. 7,5 m) igazítják a legyártott panelek méreteit. Az így készülő falakat a helyszínen daruval emelik a helyükre, és talpgerenda alkalmazásával, vagy anélkül, L-vasak segítségével a fogadó betonlemezhez (fogadószint), illetve állványcsavarok segítségével egymáshoz rögzítik. Az épület merevségét az biztosítja, hogy a síkjukban merev (tárcsaként működő) panelek egymásra merőlegesen csatlakoznak, és sarok-éleik mentén mereven össze vannak csavarozva. Az egyes panelek hossztoldása T-csatlakozásokban ütköztetve a merevség elvesztése nélkül megoldható. Szükség esetén (pl. szabadon álló falszakasz hossztoldása) használható a kispaneles hossztoldáshoz hasonlatos összehúzó vasalat is. Ezt a pontot érdemes a födémgerendák fektetési irányának helyes megválasztásával tehermentesíteni, vagy visszakötni egy merevebben rögzített falpanelhez. A nagypaneles technológia viszonylag költséges gyártósort, darukat, nagy kamionokat követel meg, cserébe folyamatosan ellenőrizhető, gyors, tiszta építési folyamatot biztosít. Közepes és nagy mennyiségek esetén (főleg az automatizálható üzemi műveletek révén) azonban mindez kifizetődik. A következőkben egy nagypaneles rendszer kerül bemutatásra az egyes csomópontokon keresztül. Fontos megjegyezni, hogy a bemutatott födém- illetve tetőmegoldások bármilyen üzemi előkészítettség esetén hasonlóan alakulnak, a helyszínen szerelt és a paneles födém/tetőszerkezet között csak a szerelési technológia különbözik. A szerelt rendszerben a tartószerkezetként szolgáló faelemeket egyenként, mérőeszközök segítségével teszik a helyére, és rögzítik, majd erre a szerkezetre kerül a kétoldali rétegrend, illetve a köztes szigetelés. A paneles rendszerben a tartószerkezeti elemekből a tervezett tengelytávnak megfelelően (az egyik oldali borítás segítségével) az üzemben előre gyártott elemeket, paneleket készítenek. Kétoldali borítás alkalmazásával a köztes szigetelés is elhelyezhető. Gyártás- és építéstechnológia kérdése, hogy a végleges rétegrend mely részei kerülnek az üzemi előkészítés során a szerkezetre. Ügyelni kell arra, hogy a szállítás-daruzás során sérülhet, deformálódhat a panel, így a műveleteket átgondolva kell meghatározni az előkészítettség fokát. A sérülékeny anyagokat (pl. a belső gipszkarton burkolat) nem érdemes előre felrögzíteni. A födém- és tetőpanelek fektetve szállítandóak, így a szélességi méretük a teherautó-raktér szélességéhez igazodik. Ellentétben a falpanelekkel, amik állítva, vagy meredek szögben döntve szállítandóak, és magasságukat kell a raktér magassági méreteihez igazítani. A daruzóhevederek elhelyezésénél ügyelni kell arra, hogy a falpanelekhez elégséges 1-2 akasztási hely a fektetett elemeknél nem elegendő. Legalább 3, de inkább 4 heveder alkalmazandó. A tetőpaneleken a hevedereket úgy kell elhelyezni, illetve a daru akasztó-sodronyainak hosszát úgy kell meghatározni, hogy a felemelt panel a tetősík hajlásszögének megfelelően álljon. Így a panel könnyedén a ráültethető az előre elhelyezett szelemenekre.

Panelméretek
Daruzás

A vízszintes sarokcsomóponton látható az alkalmazott rétegrend: belülről kifelé: 15 mm gipszrost lemez, 1 réteg párazáró fólia, 6/12 bordaváz, közötte 12 cm ásványgyapot hőszigetelés, 15 mm gipszrost lemez, 5 cm polisztirol-lemez, homlokzati nemesvakolat. Ez a rétegrend manapság egy minimális rétegrendnek mondható. Komolyabb hőszigetelési igényeket lehetne kielégíteni vastagabb (10-12 cm) homlokzati szigeteléssel, belső oldali, szerelő lécváz közé fektetett kiegészítő ásványgyapot szigeteléssel. A falszerkezet hőtároló tömegét két réteg belső oldali burkolattal lehet javítani, pl. forgácslap+gipszkarton, OSB lemez+gipszkarton, rétegelt-lemez+gipszkarton, vagy egyszerűen dupla réteg gipszkarton. De ezek csak a fal külső rétegeinek vastagságát módosítják, az itt látható szerkezeti megoldások ugyanígy alakulnak. Megjegyzendő, hogy a bordaközi szigetelés, és a bordák vastagságának növelése nem eredményez akkora javulást, hiszen a 6/12-es bordaváz statikailag elegendő, a bordaközi szigetelés pedig a bordák hőhíd-hatása miatt kevésbé hatékony, mint pl. a homlokzati szigetelő rendszer. A sarokkapcsolat légtömörségét a rétegek lépcsőzetesen kialakított egymásba kapcsolódása, és az illesztési hézagba helyezett szivacscsík biztosítja. Az üzemben a párazáró fólia túlnyújtva készül, és vissza van hajtva a panel élére, erre kerül rögzítésre a szivacscsík, ami a panelek összecsavarozása során összenyomódik, és légtömör kialakítást biztosít. A panelek összecsavarozása homlokzatról, a magasság mentén egyenletesen elosztott 3-4 db, szerkezeti célra minősített facsavarral történik. A csavarok helye ezután a homlokzati vakolattal eltüntethető.

vízszintes sarokcsomópont

A vízszintes T-csomóponton látható, hogy a belső fal rétegrendje a homlokzati szigetelést, és a párazáró fóliát egyaránt mellőzi. A bordaköz részleges szigetelése a hangszigetelő tulajdonságok céljára megfelelő. A hőtárolótömeg és a „dobozhang” elkerülése szempontjából a belső falak burkolatának megkettőzése itt is előnyös lehetne. A T-kapcsolat csavaros rögzítéséhez szükséges, hogy a külső falba az adott helyen egy plusz-borda is beépítésre kerüljön. A nagypaneles elemek hossztoldására a legbiztosabb, és legmerevebb megoldás, ha egy T-csatlakozásnál történik. A toldandó elemek élén itt is szükséges a szivacscsík, amit itt nem a csavarok szorítanak össze, hanem az építésnél használandó szorító-szerszám. A csavarozás eltolva készül, hogy a belső fal élén lévő bordaelem repedés-veszélye csökkenjen.

T-csomópont
T-csomópont toldással

A vízszintes belső sarokcsomóponton a belső falak sarok-csatlakozási megoldása látható. Mivel az egyik panel éle (bütüje) látható, ezért azon az élen, a vakolható felület kialakítására egy réteg gipszkarton, illetve gipszrost lemezt kell felszerelni. A felszerelendő lemez vastagságát a panel hosszában, illetve a borda elhelyezésében figyelembe kell venni a tervezés során. Tanácsos ezt a lemezt átlapolva készíteni, csökkenve a lemeztoldások mentén a glettsimítás megrepedésének veszélyét.

Vízszintes belső csomópont

Nem derékszögű csatlakozás esetén két megoldás használható: a szélső bordaelemek deltoid keresztmetszetű kialakítása, illetve egy deltoid alakú sorolóelem felszerelése az egyik panelre. Akármelyiket is alkalmazza a gyártó, külső falak esetén a párazáró fólia visszahajtása, illetve a tömítőszalag alkalmazása kötelező, ezen felül gondoskodni kell olyan bordáról, ahová a szerelőcsavar kellő tartással behajtható.

135°-os külső falkapcsolat, sorolóelemmel
135°-os belső falkapcsolat, deltoid keresztmetszetű élbordával

Nyílászáró beépítés megoldására több változat is létezhet. A legjobb megoldások a nyílás körüli hőhídak csökkentését irányozzák meg. A hőhíd csökkentésének legegyszerűbb módja a homlokzati szigetelés visszafordítása az ablak/ajtó tokjára. Nagyon fontos odafigyelni a párazáró fólia folytonosságára. Ez úgy érhető el, hogy a belső burkolat takarása alatt a fóliát és a nyílászáró tokját egy széles, párazáró ragasztószalaggal átragasztják. Használható megoldás, hogy beépítés előtt a nyílászáró tokjának élére egy csík párazáró fóliát rögzítenek, ami könnyen összedolgozható a fal párazáró fóliájával.

nyílászáró-beépítés vízszintes csomópontja

A falszerkezet-alaptest kapcsolata a függőleges metszeten mutatható be legjobban. A panel elhelyezése úgy történik, hogy a szerkezeti rész kerüljön egy síkba az alaptest (fogadólemez) élével. Így a homlokzati szigetelés és a vékonyabb lábazati szigetelés között egy vízorr alakul ki. A homlokzati szigetelőrendszer vízcseppentővel ellátott lábazati indítóprofilon nyugszik. A lábazat magassága legalább 30-50 cm legyen, és lehetőség szerint készüljön kavicságy az épület körül. Ez megakadályozza, hogy káros mennyiségű víz csapódjon fel a vízszigetelés szempontjából kényes lábazati csatlakozáshoz. A fogadólemezen üvegszövet-erősítésű bitumenes lemezszigetelés készül. Ezt célszerű az építés előtt csak a falak vonalában lefektetni, a helyiségek alatt pedig csak közvetlenül az aljzatolás előtt készíteni. Így elkerülhetjük a szerkezetépítés során előforduló sérüléseket. A falak alá természetesen olyan széles csíkot kell tenni, hogy az előírt átlapolással összedolgozható legyen a később lefektetett rétegekkel. A falak rögzítése L-vasakkal történik, amiket az építés előtti napon, csaptatózsinorral kitűzött fal-vonalak mentén, beton-dübelekkel rögzítenek. A dübelnél átszúrt vízszigetelést bitumenes kent szigeteléssel, illetve ragasztóval kell folytonosítani. a falpanel alján túllógatott párazáró réteget össze kell dolgozni a vízszigetelő réteggel. A legegyszerűbb megoldás itt is a visszahajtás és tömítőszalag alkalmazása. Amennyiben a falak szintezéséhez használt ékelés nem teszi lehetővé, hogy párazárás folytonosságát a tömítőszalag biztosítsa, úgy a fóliát egy toldással a vízszigeteléshez kell ragasztani. Az aljzatolás során lefektetik a lépésálló szigetelést, majd erre egy polietilén fólia kerül, hogy az aljzatbeton nedvessége ne szivárogjon el a szigetelés felé. Fontos, hogy a beton körül dilatációs szivacsréteg kerüljön elhelyezésre. A padlóburkolat lehet kőlap, kerámia, parketta, laminált padló, PVC, vagy egyéb burkolati anyag. Padlófűtés esetén a fűtéscsövek (a hagyományos építési technológiákkal azonos módon) aljzatbetonban kerülnek kialakításra. ábra – nyílászáró-beépítés vízszintes csomópontja

falszerkezet és alaptest kapcsolata

Belső falak és alaptest kapcsolatánál a nyílások kialakítását kell megemlíteni. A falpanel alsó vízszintes eleme nagyjából azonos vastagságú a lépésálló hőszigeteléssel. A technológiai fólia folytonos lefektetésével megóvhatjuk a faelemet a beton nedvességétől, és folytonos alzatbeton-téteget tudunk kialakítani. Ezután tetszőlegesen készülhet küszöbös, vagy küszöb nélküli belső ajtó, a falszerkezet nem korlátozza az igényeket.

belső fal és alaptest kapcsolata ajtónyílásnál

A külső falak felső csomópontja egyszintes, vagy két teljes szintes épületek esetén fal és rácsostartó-tető kapcsolat. Fő jellemzője, hogy a födém mindenképp helyszínen szerelt kivitel, hiszen csak a rácsostartók elhelyezése után, azok alsó övéből alakítható ki. Az alsó övek és a szerelő lécvázak közötti tereket ásvány- vagy üveggyapot szigeteléssel, esetleg cellulózrosttal lehet kitölteni. A párazáró fólia célszerűen a lécváz és a rácsostartó közé kerül, hogy a mennyezeti villanyszerelés ne szakítsa meg a fólia folytonosságát. A mennyezeti fólia átlapolással, és ragasztószalaggal rögzíthető a falszerkezet felső oldalán túllógatott fóliával. A mennyezet felső oldalán OSB borítás készülhet, ugyanis a rácsrudak közti terek padlástérként hasznosíthatók. Az eresz kialakítása többféle lehet: a rácsostartó alsó öve dobozolt párkány kialakítását teszi lehetővé, de ha a rácsostartó csak a fal külső síkjáig ér, lehetőség nyílik ál-szarufavégek rögzítésére, és látszó szaruzatos, felülről lambériával borított ereszkialakításra. Oromfalas kialakítás esetén készülhet dobozolt ereszvég, de látszó szaruzatos ereszhez látszó szaruzatos oromzat illik. Ezt úgy lehet megoldani, hogy a fal felső síkjára egy talpszelemen kerül rögzítésre, ami kinyúlik az oromfal elé. Ez a talpszelemen lehet a falpanel túlnyújtott felső eleme is, de akkor azt mindenképp gerenda-keresztmetszetből kell készíteni. Erre a talpszelemenre rögzíthető a hagyományos nyeregtető szarufapárja. Az oromfal burkolása történhet a homlokzati hőszigetelés folytatásával, ilyenkor az oromfalat adó rácsostartóra szerelő lécváz, és építőlemez burkolat kerül. De készülhet faborítással is.

külső fal és dobozolt ereszkialakítású rácsostartó tető
külső fal és látszó szarufavéges ereszkialakítású rácsostartó tető
rácsostartó tető oromfalas kialakítással

Tetőtér-beépítéses épületek esetén fal-födém-térdfal csomópontról beszélünk. A födémgerendák (akár egyenként elhelyezett, akár panelosan előregyártott födémről beszélünk) a falpanel felső élére ülnek rá, és hosszú faszerkezeti csavarokkal vannak lerögzítve. A falpanel felső eleme emiatt általában gerenda-keresztmetszet, vagy dupla palló. A gerendázat iránya általában olyan, hogy a tetőszerkezet oldalirányú terheit a gerendázat hosszában viselje. A födémbe szigetelés csak a lépéshang-szigetelés céljából kerül, így 5-10 cm-nél többet nem szokás betervezni. Mivel mindkét szint fűtött, ezért a födémbe párazáró fólia nem kerül, azonban az alsó és a felső falszerkezet párazáró fóliáit össze kell dolgozni. Ezt a födémszerkezet „kikerülésével”, a homlokzati szigetelés belső síkján lehet elvégezni. Paneles födém esetén célszerű a födém élére egy csík párazáró fóliát rögzíteni, ami szereléskor tömítőszalagok segítségével összeköti a két falpanel túlnyújtott fóliáit. A térdfal (oromzat esetén oromfal) rögzítése a földszinthez hasonlóan L-vasakkal történik. Az L-vasak a födémgerendákhoz vannak rögzítve, szerkezeti facsavarok segítségével.

külső fal-födém-térdfal kapcsolat, tetőtéri aljzatbetonnal
külső fal és oromfal kapcsolata, száraz födémmel

Fontos függőleges csomópont a nyílászáró-beépítés. Az alsó csomópontok közül megkülönböztetünk bejárati ajtó, teraszajtó, valamint ablakcsomópontot. Felső csomópontok nagyjából azonosak, legfeljebb (a nyílásszélesség függvényében) gyengébb- vagy erősebb áthidaló beépítése szükséges. Bejárati ajtó alsó csomópontjánál a külső tér vízelvezetését kell figyelembe venni. Ezt a külső oldalról felhajtott kiegészítő vízszigeteléssel (lehet bitumenes szigetelőlemez, vagy fémlemez egyaránt), valamint a külső felület 1-2 %-os lejtős kialakításával érhetjük el. A külső oldal lépésálló szigeteléssel való ellátása a csomópont hőhídasságát jelentősen csökkenti. Egy kisméretű előlépcső esetén ez nem okoz többletköltséget.

Teraszajtó esetén feltételezzük, hogy a terasz és az épület dilatációs házaggal van elválasztva. Ez szempontból is ajánlatos megoldás. Egy teraszhoz elegendő egy keskeny, kis teherbírásra méretezett alaptest, és dilatációs házagot alkalmazva megszakítjuk a lábazati kapcsolat hőhídját is. A terasz beton fogadólemezén kialakíthatunk egy lejtős, vízszigeteléssel ellátott felületet, ahová párnafákra fektetett faburkolatot tehetünk. A faburkolat házagossága, és a fogadólemez lejtése biztosítja a vízelvezetést, míg a párnafák magasságával egészen a teraszajtó küszöbéig emelhetjük a szintet. A párnafák közé esztétikus kavicsterítés készülhet. Az ablak alsó csomópontjánál a parapet-elem keresztmetszetének kiválasztásával jelentősen csökkenthetjük a csomópont hőhidasságát. A külső oldalon a vízelvezetés szempontjából szükséges egy vízorral túlnyújtott könyöklő, ami anyagát tekintve lehet kő, műkő, fémlemez, műanyag, vagy fa. A belső oldalon egyaránt tehetünk ablakdeszkát, vagy befordíthatjuk a belső oldali burkolatot.

A felső csomópont kivitele hasonló a vízszintes csomóponthoz. A homlokzati hőszigetelést vissza kell fordítani a tok elé, és ide egy vízcseppentős indítóprofilt is be kell építeni. Tokmagasítós külső redőnydoboz annyival magasabb nyílást kell készíteni, amennyit a tokmagasító megkövetel. Rejtett redőnydoboz esetén a szerkezet kialakításnál a redőny gyártójának előírásait kell figyelembe venni. Nyílászárók beépítésekor a párazáró fólia folytonosságára a vízszintes ablak-csomópontnál említett megoldásokkal kell eljárni.

bejárati ajtó alsó csomópontja
ablak alsó csomópontja
ablak felső csomópontja, tokmagasítós külső redőnnyel
ablak felső csomópontja, rejtett redőnnyel, rétegelt ragasztott áthidalóval

A tetőszerkezet általában egyszerű, szelemenes fedélszék. Gyakori megoldás, hogy az oromfalakra letámasztott középszelemenek, illetve gerincszelemen nagy keresztmetszetű rétegelt-ragasztott gerendából készülnek, és nincs szükség köztes alátámasztásra. A szelemenes fedélszék előnye, hogy a szarufák paneles kivitelben is felhelyezhetők rá. megfelelő számú szelemen alkalmazásával viszonylag alacsonyra csökkenthető a tetőből eredő vízszintes teher. A tető merevítését a tetőtéri térdfalak és harántfalak keretszerű összekötése, valamint a fogópárszinten, és a tetősíkokon kialakított merevítő burkolatok végzik. A hőszigetelés a szarufák-, és a belső oldali szerelő lécváz között elhelyezett ásvány-, vagy üveggyapot szigeteléssel, szarufák síkjára fektetett teherhordó farostlemezzel, valamint szarufák feletti poliuretán-hab szigeteléssel oldható meg. A párazáró fólia folytonossága itt is elengedhetetlen. A belső oldali hőtárolótömeg a burkolat többszörözésével javítható. Ez egy tetőtér esetén különösen fontos, hiszen a tetősíkokat sokkal kedvezőtlenebb szögben éri a napsugárzás, mint a falakat. A tetősík külső oldalán páraáteresztő fólia (tetőfólia) kerül, majd ellenlécek és tetőlécek. Az ellenlécek magassága a tetősík hosszának, és a tető hajlásszögének függvényében határozandó meg, a héjazat alatti kiszellőzés biztosításának céljára. Ne elégedjünk meg a fektetett tetőléccel, főleg egy vastagon szigetelt tetősík esetén, az ellenléc magassága legyen 5-8 cm között. A cseréplécek távolsága a cseréptípus függvénye, amiről a gyártó a műszaki adatlapokon, és tervezési segédletekben rendelkezik. Héjazatként alkalmazható bármilyen cserép, zsindely, vagy fémlemez. Ezek alkalmazása a hagyományos szerkezetű épületekkel teljesen azonos.

tetőszerkezet és térdfal kapcsolata
tetősík és fogópársík kapcsolata
tetősík és fogópársík kapcsolata, paneles fogópársík
gerinccsomópont

Az állványszerkezetes faház

A vázas építési mód egy másik példája az állványszerkezetes épület. Itt a függőleges tartószerkezet nagy keresztmetszetű oszlopokból áll, amik az épület teljes magasságáig emelkednek, és egyben a tetőszerkezet székoszlopaiként is funkcionálnak. A vízszintes tartószerkezet ezekre az oszlopokra kerül, egy főtartó-melléktartó rendszernek megfelelően. Az épület merevítése az oszlopközökbe helyezett, rendszerint acélsodronyból, vagy köracélból készülő andráskeresztekkel történik. A merevített mezőket valamilyen építőlemezzel, vagy kifalazással látják el, de a merevítés nélküli mezők teljes építészeti szabadságot nyújtanak, gyakori, hogy teljes üvegfelülettel készülnek. Ez az építési mód hatalmas nyílásaival egy szellős, világos, modern építészeti stílust teremt.

állványszerkezetes lakóépületek

A rendszer kialakítása modern anyagokat és megoldásokat követel meg. A nagy keresztmetszetű oszlopok és gerendák általában rétegelt-ragasztott fából készülnek, az oszlop-szelemen kapcsolat betétes-, vagy hengeres fakötés, átmenőcsavar. Az acélsodrony bekötése a csomópontokba acél csomóponti lemezzel történik. Az oszlopok kapcsolat az alappal fémpapucs, vagy hasonló vasalat. A főtartó-melléktartó kapcsolata, ha azok egy síkban vannak gerendafüggesztő vasalattal van kialakítva. A rendszer tartóelemei általában látszó szerkezetként jelennek meg, így kivitelük a legmagasabb esztétikai követelményeknek is meg kell, hogy feleljen. A faelemek látszó minőségűek, csiszolt, fózolt kivitelűek. A vasalatok esztétikus rejtett típusok, általában a fűzőcsavarok végeit lezáró fémkupakokon, vagy fadugókon kívül semmi sem látszik.

Állványszerkezetes rendszer alapelemei
oszloppapucs
gerendafüggezstő vasalat
fémkupakos csavar, fadugó, acéldübel

Az építési rendszer nagyfokú előkészítéssel készíthető. A tartóelemekbe a kötések furatai, sliccei üzemben, kézi, vagy automatizált célszerszámmal készülnek. Ezek biztosítják, hogy a kötések a helyszínen gyorsan, és esztétikusan kivitelezhetőek legyenek. Az építéshez elengedhetetlen az autódaru, hiszen az egyes alkatrészek a nagy keresztmetszetek és hosszak miatt, illetve a helyére emeléskor a már rászerelt vasaltok miatt nagyon nehezek. A merevítések elhelyezése folyamatosan történik. A sodronykeresztek többféleképpen kapcsolódhatnak egymáshoz: legegyszerűbb megoldás, ha mindkét szárban egy-egy feszítő-elem kerül beszerelésre; egy másik, látványosabb megoldás, ha egy acélgyűrű készül, ami az andráskereszt metszéspontjába kerül, és átlósan mind a négy szál bele van kötve egy-egy hatlapfejű csavarral. Mindkét megoldásnál fontos, hogy az épület összeszerelése után (finombeállítás és végelegesítés céljából) után lehessen feszíteni a merevítésnek, hiszen az üvegezett alkatrészek csak azután szerelhetőek be. Az épület vízszintes síkú merevítését a födémszint borítása biztosítja, a korábban ismertetett építési rendszerekhez hasonlóan. A tetőszerkezet kizárólag szelemenes fedélszék lehet.

Állványszerkezetes rendszer - részletek
Állványszerkezetes rendszer - részletek
Állványszerkezetes rendszer - részletek