ÁSVÁNYNÉVTÁR

Ásványnévtár

E szótár az első, a teljesség igényével készült magyar nyelvű ásványnévjegyzék, mely könyv alakban 1995-ben jelent meg, azon célból, hogy segítséget nyújtson nevezéktani kérdések eldöntéséhez. Az időközben újonnan leírt, illetve diszkreditált ásványfajok nagy száma és a nemzetközi nevezéktani ajánlások változása miatt korszerűsítésre és kiegészítésre szorult, hogy e feladatának továbbra is eleget tehessen.

A névtár tartalmazza az érvényes ásványfajok nevét, a név első közlőjét (közlőit) és a név első közlésének évszámát, az ásvány kémiai képletét, kristályrendszerét, esetleges jellemző színét és rendszertani besorolását. Ha az adott ásványfajt valamely lelőhelyéről (általában a típuslelőhelyéről) nevezték el, többnyire azt is feltüntetjük. A mintegy 4000 érvényes ásványtani fajnév mellett további körülbelül 10 000 egyéb ásványtani vonatkozású vagy ásványnévszerű nevet is tartalmaz, magyarázatával együtt.

Az ásványnevek írásánál figyelembe vettük az IMA (International Mineralogical Association) illetékes bizottságnak legfrissebb ajánlásait is, valamint az MTA-nak az ásvány- és kőzetnevek írásmódjára vonatkozó szabályait.

A névtár következő rövid bemutatása során csak a főbb jellemzőket tekintjük át, a részleteket a névtár előtti Bevezető és a Tájékoztató (használati útmutató) tartalmazza

A névlista előtti Bevezetés ismerteti az ásványnévadás történetét, bemutatja az ásványnevek és a könyvben szereplő többi név fajtáit, tanácsokkal szolgál a nevek használatára és írásmódjára vonatkozóan.

A modern tudományos elnevezések -it végződésűek (nagyon ritkán a francia eredetű -in végződés is előfordul). Az ásványnévadás történetéből megtudhatjuk, hogy ez nem volt mindig így. A régóta ismert ásványok neve így gyakran nem az adott ásvány eredeti felfedezőjétől származik, hanem egy későbbi szerző adta, sokszor minden további vizsgálat nélkül. Példaként az Erdélyben felfedezett nagyágit elnevezései közül ragadunk ki néhányat.

- a legrégibb leíró jellegű név: Aurum Galena, Ferro et particulis volatilibus mineralisatum („galénával – azaz ólom-szulfiddal –, vassal és illó részecskékkel ásványosodott arany”) – SCOPOLI, 1769; hasonló típusú: or gris lamelleux („szürke leveles arany”) – BORN, 1790

- „népszerű” nevek: Nagiakererz („nagyági érc”) – WERNER, 1789; Blättererz („levélérc”) – BINDHEIM, 1783

- binomiális név: Plumbites foliaceus – DANA, 1837

- modern ásványfajnév: nagyágit – HAIDINGER, 1845

Természetesen az Ásványnévtárban az -it végű modern tudományos neveken kívüli elnevezések közül csak az ismertebb, a régebbi szakirodalomban gyakoribb nevek szerepelnek.

A könyv szótári részében az érvényes fajneveken kívül megtalálhatók azok szinonimái, valamint rendszertani összefoglaló nevek, elegysorok nevei, változatnevek; keverékek, álalakok nevei; ásványok és drágakövek kereskedelmi elnevezései – sőt esetenként mindezek téves vagy idegen írásváltozatai is. Az ásványnevek mellett számos, formailag ásványnévre emlékeztető, de valójában kőzet-, műtermék- vagy fosszílianév is található a névtárban.

Az ásványvilág legnépszerűbb képviselői, a drágakövek kereskedelmi elnevezéseiből is jócskán található a névtárban, közöttük olyan megtévesztő vagy félrevezető elnevezések, mint az értékesebbnek tartott drágakövek nevének felhasználásával a kevésbé értékesek számára megalkotott nevek (pl. kaprubin, máramarosi gyémánt). E sajnos olykor még ma is használt kifejezések azt sugallják a vevőnek, hogy a ténylegesnél értékesebb drágakövet vásárol. Köztudott a szakemberek számára, hogy a „kaprubin” valójában nem rubin, hanem „csak” vörös színű gránát, hasonlóképpen a „máramarosi gyémánt” kifejezés színtelen hegyikristályt, azaz kvarcot takar, amely értékét tekintve nem veheti fel a versenyt az igazi gyémánttal. A névtár bevezetésében is szerepelt a Nemzetközi Ékszerész Szövetség 1955 óta érvényes előírása, amely tiltja a „féldrágakő” kifejezés használatát a „kevésbé értékes” drágakövek megjelölésére. Sajnos, még ma is jelennek meg könyvek, ismeretterjesztő és szakcikkek egyaránt, amelyekben ez a helytelen – és ráadásul bizonytalan tartalmú – kifejezés szerepel.

A Függelékben több hasznos információ (helyesírási szabályok, kémiai táblázatok) mellett olvasható egy egyszerűsített rendszertani táblázat is, amely nemcsak az új ásványfajok leírása, illetve korábbiak diszkreditálása miatt, hanem a rendszertani ismeretek fejlődése következtében is módosult a korábbi könyvben közölthöz képeset.