Ugrás a tartalomhoz

Növényi biotechnológia és géntechnológia

Dudits Dénes, Heszky László

Agroinform Kiadó

Előszó a harmadik, átdolgozott, bővített kiadáshoz

Előszó a harmadik, átdolgozott, bővített kiadáshoz

,,És megáldá Isten őket

és mondá nékik Isten:

Szaporodjatok és sokasodjatok

és töltsétek be a földet

és hajtsátok birodalmatok alá;

és uralkodjatok a tenger halain,

az ég madarain és a földön

csúszó-mászó mindenféle állatokon.

És mondá Isten:

Imé, néktek adok minden maghozó füvet az egész föld színén és minden fát,

amelyen maghozó gyümölcs van;

az legyen néktek eledelül.”

Mózes első könyve 1. 28., 29. (Károli Gáspár fordításában)

A növénytermesztés, kertészet és erdészet állítja elő az emberiség számára – a nap sugárzó energiájának megkötésével – a primer szervesanyagokat, az alapvető élelmiszereket és az állati takarmányokat, emellett az ipari termelés számára sokféle alapanyagot, valamint energiát is szolgáltat. A világ népessége rohamosan nő, ennek következtében drámaian csökken annak a területnek a nagysága, melyen egy ember szükségleteit meg kell termelni. Az egy főre jutó termőterület a világon 1950-ben 0,51 ha volt és ez 2025-re 0,17 ha-ra fog csökkenni.

Az alap- és alkalmazott növénytudományok feladata, hogy eredményei olyan mértékű fejlődést váltsanak ki a termelésben, ami lehetővé teszi a szükségletek 0,17 ha-on való kielégítését. E probléma végleges megoldása a klasszikus növénytudományoktól önmagukban nem várható, azokkal a növények genetikai termőképessége már nem fokozható olyan mértékben, amennyire szükség lenne. Erre csak a molekuláris biológia, biotechnológia és géntechnológia legújabb eredményeit és módszereit felhasználó és azokat továbbfejlesztő alkalmazott növénytudományok – beleértve a növénynemesítést is – lesznek képesek.

Az 1980-as évektől, a molekuláris biológia rendkívül gyors térhódításával az alap- és alkalmazott növénytudományok módszertani megközelítéseiben forradalmi változás következett be. A molekuláris módszerek alkalmazása amellett, hogy racionális megközelítéseket tesz lehetővé a kutatásban, várhatóan meg fogja változtatni az emberiség szemléletét a mezőgazdasági termeléssel kapcsolatban is. A molekuláris megközelítésben a növénytermesztés végül is nem több, mint néhány tucat növényfaj életfolyamatainak hasznosítása a társadalom számára. Napjaink növénytermesztését, kertészeti és erdészeti termelését felfoghatjuk úgy is, hogy nem búzát, kukoricát, zöldséget, gyümölcsöt, fát stb., hanem cukrot, fehérjét, olajat, cellulózt, alkaloidokat stb. termelünk. A vegyi üzemek, melyek ezeket az anyagokat előállítják, a növények, pontosabban a növényi sejtek. A termelőfolyamat pedig a növények anyagcseréje.

A modern mezőgazdaság és az azt szolgáló tudományok az elmúlt évszázadok során igyekeztek a maximumot kihozni azokból a biológiai rendszerekből (szántóföldi, kertészeti, erdészeti fajok), melyeket a természet felkínált. A XX. században a növénynemesítés eredményeinek alkalmazása biztosította azt a fejlődést, mely képes volt élelmiszerrel ellátni a Föld gyorsan növekvő (1999. október 12-én elérte a 6 milliárd főt) lakosságát. Nem tették meg azonban azt a kicsi, de mégis óriási lépést, mely a növények képességeinek, tulajdonságainak mesterséges megváltoztatását tette volna lehetővé. Az évszázad végétől viszont a tudományos lehetőség már adott.

A molekuláris megközelítésre alapuló tudományok lehetővé teszik, hogy az élő szervezetek – jelen esetben a növények – működését (életét) vezérlő genetikai programot mi emberek változtassuk meg, az emberiség (a gazdaság) igényeinek megfelelően. Ez az új biotechnológia és géntechnológia lényege, lehetősége és stratégiája. A növényi biotechnológia és géntechnológia a növénynemesítés lehetőségeinek kiszélesítésével járul hozzá a fenntartható fejlődés megvalósításához, különös tekintettel