Ugrás a tartalomhoz

Immunológia

Anna, Erdei, Gabriella, Sármay, József, Prechl (2012)

Medicina Könyvkiadó Zrt.

Immunológia

Immunológia

Erdei, Anna

Sármay, Gabriella

Prechl, József

2012-09-01

Kivonat

Az immunológia ismeretanyagát egyedülálló módon bemutató könyv.


Tartalom

Bevezetés az immunológiába
1. 1. fejezet – A veleszületett és az adaptív immunitás kialakulása, egymásra épülése
A veleszületett immunitás – az első immunológiai védelmi vonal
Felismerés a veleszületett immunrendszerben – a patogénhez asszociált molekuláris mintázat (PAMP) és a mintázatfelismerő receptorok (PRR) szerepe
Fagociták szerepe a veleszületett immunvédekezésben
A patogének komplementrendszer által való felismerése
Az NK-sejtek szerepe a veleszületett immunitás során
Az adaptív immunitás jellemzői
Fajlagos immunitás, memória
2. 2. fejezet – Patogének, antigének, haptének – immunogenitás, antigenitás
Patogének
Az antigén fogalma
Az antigén immunológiai sajátságai
Az antigének kémiai sajátságai
Az antigének dózisa és alkalmazásának módja
3. 3. fejezet – Az immunrendszer sejtjei, szövetei és szervei
Az immunrendszer sejtjei és kialakulásuk, a hemopoézis
A veleszületett immunrendszer sejtjei
Mononukleáris fagociták: monociták és makrofágok
Dendritikus sejtek
Granulociták
Hízósejtek
Follikuláris dendritikus sejtek
Az adaptív immunrendszer sejtjei
B-limfociták
T-limfociták
A limfociták klónszelekciójának elve
Az immunrendszer sejtjei, szövetei és szervei
Elsődleges nyirokszervek
Másodlagos nyirokszervek és szövetek
A bőr nyirokelemei
Az immunválasz anatómiája
Immunválasz a nyálkahártyákban
Immunválasz a bőrben
A szisztémás immunválasz kialakulása
Az adaptív immunválasz kialakulása
4. 4. fejezet – A sejtmembrán és a receptorok általános szerkezete, az immunsejtek sejtfelszíni molekulái
A sejtmembrán molekuláris szerveződése
Az immunsejtek plazmamembránjának felépítése
A membrán mikrodomének: lipidtutajok (raftok) és kaveolák
A mikrodomének kompartmentalizáló hatása: a membránfehérjék raftasszociációja és funkcionális következményei
A receptorok általános jellemzői
Sejtmembránreceptorok
Intracelluláris receptorok
A veleszületett immunrendszer receptorainak jellegzetességei
Toll-szerű receptorok (TLR) családja
Helikázok szerepe a nukleinsav-felismerésben (RLR)
C-típusú lektinreceptorok (CLR)
Pentraxinok
Scavenger receptorok
Integrinek
Limfociták antigén-felismerő molekulái
A B-limfociták receptora (BCR) és koreceptorkomplexe
A T-limfociták receptora (TCR) és koreceptorai
Az immunsejtek receptorai, koreceptorai, adhéziós és kostimulációs molekulái
Sejtadhéziós molekulák
Az aktiválódásban és differenciálódásban szerepet játszó járulékos molekulák
Sejthalálreceptorok és járulékos molekuláik
Fc-receptorok
Fcγ-receptorok (FcγR)
Fcε-receptorok (FcεR)
Fcα-receptorok (FcαR)
Polimer Ig-receptor (poli-IgR)
Neonatális Fc-receptor (FcRn)
FcR-ok által közvetített funkciók
5. 5. fejezet – Citokinek
A citokinek általános jellemzői és funkciói
A citokinreceptorok szerkezete
A hemopoetikus citokinek és receptoraik
Közös γ-láncot tartalmazó citokinreceptorok és ligandumaik
Közös β-láncot tartalmazó citokinreceptorok és ligandumaik
Közös gp130-láncot tartalmazó citokinreceptorok és ligandumaik
Az IL-12 család
Az IL-17 család
Az interferonok és az IL-10-család citokinjei és receptoraik
Az interferonok és receptorai
Az IL-10 család
Az IL-1-család és receptoraik
Receptor-tirozinkinázokhoz kötődő citokinek
Receptor-szerin/treoninkinázokhoz kötődő citokinek
A TNF- és a TNFR-család
A kemokinek és receptoraik
A citokinek képződésének és hatásának szabályozása
A citokinek szerepe az immunválasz szabályozásában
A sejtek érésében és a nyirokszervek kialakulásában résztvevő citokinek
A sejtek homing folyamataiban résztvevő citokinek
A citokinek szerepe a gyulladásos folyamatokban
Az effektor válasz szabályozása, a CD4+-T-sejt populációk
6. 6. fejezet – Jelátviteli mechanizmusok az immunrendszer sejtjeiben
Jelátvivő molekulák: kinázok, foszfatázok, foszfolipázok, adapter fehérjék
A sejten belüli jelátadás folyamata
Jelátadó (signaling) komplexek kialakulása
A jelátadó molekulák szerkezeti elemei: SH2, SH3, PTB, PH domének
SH2-domének
SH3-domének
PTB-domének
PH-domének
Fontosabb jelpályák
Tirozinkinázok által aktivált jelpályák
Foszfoinozitid-kinázok által aktiválható jelpályák
A foszfolipáz C által elindított jelpálya
A MAPK-jelpálya
G-fehérjék közreműködésével aktivált jelpályák
Az antigénfelismerő receptorok jelátvitele
A B-sejt receptorkomplex jelátviteli mechanizmusai
Tirozinkinázok aktiválódása által elindított jelpályák
A T-sejt receptorkomplex által közvetített jelátadás
T-sejtek aktiválásában részt vevő fontosabb adapter fehérjék
Az ellenanyagok Fc részét felismerő, aktiváló receptorok jelátviteli mechanizmusai
Az NK-sejtek receptorainak jelátviteli mechanizmusa
Citokin- és kemokinreceptorok jelátviteli folyamatai
Adhéziós molekulák jelátviteli mechanizmusa
7. 7. fejezet – A komplementrendszer
A komplementrendszer komponensei
A komplementrendszer aktivációja
A klasszikus úton történő aktiváció
A lektinindukált úton történő aktiváció
Az alternatív úton történő aktiváció
A membránkárosító komplex kialakulása
A komplementrendszer működésének szabályozása
A komplementreceptorok szerkezete és szerepe
A C3 aktivációs fragmentumaival reagáló receptorok (CR1, CR2, CR3, CR4, CRIg és C3aR)
A C5a- és C3a-receptor
C1q-t kötő sejtmembránstruktúrák
A komplementaktiváció biológiai következményei
A komplementkomponensek bioszintézise
A komplementrendszer működésének kisiklása, kóros folyamatok kialakulása
8. 8. fejezet – A gyulladás immunológiai vonatkozásai
A gyulladás jellemzői
Plazmaenzimrendszerek szerepe és kölcsönhatásaik
Sejtszintű események gyulladás során
Sejtszaporulat a gyulladás területén
Fagociták szerepe a gyulladás kialakításában és okának megszüntetésében
A gyulladás szisztémás hatásai
Krónikus gyulladás
Szöveti regeneráció
9. 9. fejezet – A fő hisztokompatibilitási génkomplex
A humán MHC felépítése és jellegzetességei
A kiterjesztett MHC (xMHC) felépítése
Az MHC-ben elhelyezkedő gének szerveződése és típusai
A klasszikus MHC-gének sajátságai és öröklődése
A klasszikus hisztokompatibilitási gének által kódolt fehérjék szerkezeti jellegzetességei és biológiai funkciói
Az MHC-I membránfehérjék szerkezete és funkciója
Az MHC-II-membránfehérjék szerkezete és funkciója
Az MHC-gének nagy számának valamint polimorfizmusának kialakulása és funkcionális következményei
Az MHC-molekulák peptidkötő funkciójának szerkezeti alapjai
Az MHC-molekulák biológiai funkciói
Az MHC-gének és -fehérjék kapcsolata a veleszületett immunitással
Az MHC egyéb génjei
MHC-I-szerű molekulák
MHC-II-szerű molekulák
Az MHC-ben kódolt nem MHC-szerű fehérjék
A CD1-molekulacsalád
Az MHC-molekulák sejtfelszíni megjelenésének szabályozása
MHC-II-gének
Nem klasszikus MHC gének
Az MHC-fehérjék sejtfelszíni megjelenésének gátlása vírussal fertőzött és tumoros sejtekben
Az MHC és betegségek kapcsolata
10. 10. fejezet – Az adaptív immunrendszer antigénfelismerő molekulái
Az ellenanyag-molekula és a BCR szerkezete, kölcsönhatása az antigénnel
Az immunglobulin szupercsalád
Immunglobulinok
Ellenanyagok funkciója
Effektor funkciók
A komplementrendszer klasszikus útjának aktiválása
T-sejtek antigén-felismerő receptora, a TCR
A T-limfociták antigént felismerő működésének sajátosságai
A T-limfociták antigén-felismerő receptora: a T-sejt-receptor (TCR)
11. 11. fejezet – A limfociták antigén-felismerő receptorkészletének kialakulása, a limfociták túlélése és érése a limfoid szövetekben
A limfociták fejlődésének áttekintése
A B- és a T-sejtvonalak elkötelezettsége
Az antigén-felismerő receptorláncok génjeinek szomatikus átrendeződése és kifejeződése
A B- és a T-limfocita-repertoár kialakulását befolyásoló szelekciós folyamatok
A limfociták altípusainak kialakulása
A B- és a T-limfociták antigénkötő receptorainak kialakulása
Az immunglobulin gének genomikus szerveződése
A TCR génlókusz szerveződése
A V(D)J-rekombináció
A B- és a T-sejtek diverzitásának kialakulása
A korai B- és T-sejtfejlődés transzkripciós szabályozása
A B-limfociták fejlődése
A B-limfociták fejlődésének állomásai
Az érett B-sejtrepertoár szelekciója
A B-limfociták B-1 és marginális zóna (MZ) populációja
A T-limfociták fejlődése
A tímusz szerepe a T-limfociták fejlődésében
A T-sejt fejlődésének fázisai
Az MHC-elkötelezett αβ-T-sejtek érése során lezajló szelekciós lépések
Az érett B- és T-limfociták antigén-felismerő receptora és a sejtek aktiválódása
12. 12. fejezet – Az antigén bemutatásának folyamata
Az endogén antigének prezentációjának útja
Az endogén fehérjék lebontása
Az MHC-I-molekulákhoz kötődő peptidek szállítása
Az MHC-I-peptidkomplexek kialakulása az ER-ben
Az exogén antigének prezentációjának útja
Az exogén anyagok és részecskék felvétele
A peptidek megkötésére alkalmas MHC-II-molekulák sejten belüli szállítása
Az exogén fehérjék lebontása
Az MHC-II – peptid komplexek kialakulása az endo/lizoszómában
Keresztprezentáció
A dendritikus sejtek, mint specializálódott hivatásos antigén-prezentáló sejtek
Prezentáció konvencionális dendritikus sejtek által
Prezentáció plazmacitoid dendritikus sejtek által
Antigén-bemutatás CD1-molekulák által
A lipidek felvétele és enzimatikus átalakítása
A lipid transzfer fehérjék szerepe a lipidantigének prezentációjában
13. 13. fejezet – A celluláris immunválasz és effektor folyamatai
A T limfociták antigén-felismerő képességének jellegzetességei
A hivatásos antigénprezentáló sejtek szerepe a T-sejt-aktiváció folyamatában
Az immunológiai szinapszisok szerepe a celluláris immunválasz kialakulása során
A T-sejt aktiválásának jelátviteli folyamatai
A kostimuláció szerepe a T-sejt-aktivációban
A CD4+ T-limfociták szerepe az adaptív immunválasz kiváltásában
A naiv CD4+ T-sejtek aktiválódását biztosító sejtkölcsönhatások
A CD4+ effektor T-sejtek differenciálódása
Az effektor T-limfociták aktivációja
A Th-sejtek effektor funkciói
A Th-sejtek szerepe az immunválasz szabályozásában
A késői típusú túlérzékenységi reakció
Az extracelluláris sejtpusztítás sejtjei, mechanizmusai
Az ölősejtek (NK-és CTL) kialakulása, vándorlása
A hatékony (armed) CD8+ T-sejtek jellemzői és effektorfunkciói
A természetes ölő (NK) sejtek működése
Az NK1+ T-limfociták
A perifériás T-limfocita-készlet összetétele és szabályozása
A naiv és a memória-T-limfocita készlet egyensúlyának fenntartása
A memória-T-limfociták jelentősége
14. 14. fejezet – A humorális immunválasz
Az ellenanyagválasz általános sajátságai
A B-sejtek, mint antigén-prezentáló sejtek
A T-sejtektől függő B-sejt válasz eseményei a nyirokszervekben, a csíracentrumok kialakulása
A csíraközpontok kialakulásához vezető sejtkölcsönhatások
A csíraközpontban lezajló folyamatok: szomatikus hipermutáció, affinitásérés, plazmasejtek és memóriasejtek kialakulása
Az izotípusváltás folyamata
B-sejtek differenciálódása ellenanyag-szekretáló plazmasejtté, a B-sejtes memória kialakulása
A citokinek szerepe a humorális immunválaszban
T-independens antigének
B1 B-sejtek és aktiválásuk
Ellenanyagok által közvetített effektor funkciók
Neutralizáló ellenanyagok
Az ellenanyagok Fc-szakasza által közvetített effektor funkciók
A komplementrendszer által közvetített effektor funkciók
Citokinek által közetített effektor funkciók
15. 15. fejezet – Az immunrendszer evolúciója
A gerinctelen állatok immunrendszere
Az ecetmuslica (Drosophila melanogaster) és a pókszabásúak közé tartozó atlanti tőrfarkú (Limulus polyphemus) immunvédekezése
A komplementrendszer evolúciója
A gerincesek immunrendszerének evolúciója
A veleszületett immunrendszer
Az adaptív immunrendszer
16. 16. fejezet – Az immunválasz folyamata és szabályozása
Az immunválasz folyamatának rövid áttekintése
Az immunválasz szabályozása
Az antigén, az ellenanyag és az immunkomplex szerepe az immunfunkciók szabályozásában
Az idiotípus-hálózat szerepe az immunfolyamatok szabályozásában
A citokinek és a kemokinek szerepe az immunfolyamatok szabályozásában
Neuroendokrin szabályozás
Treg-sejtek által történő szabályozás
17. 17. fejezet – Kórokozók ellen kialakuló immunválasz és vakcináció
A patogénnel való fertőződés fokozott előfordulása
A patogénekkel való kölcsönhatás általános jellemzői
A vírusok ellen kialakuló immunválasz
Veleszületett immunválasz
Adaptív immunválasz
A vírusok menekülési útjai
Az extracelluláris baktériumok ellen kialakuló immunválasz
Veleszületett immunválasz
Adaptív immunválasz
Extracelluláris baktériumok menekülési útjai
Az intracelluláris baktériumok ellen kialakuló immunválasz
Veleszületett immunválasz
Adaptív immunválasz
Intracelluláris baktériumok menekülési útjai
A paraziták ellen kialakuló immunválasz
Veleszületett immunválasz
Adaptív immunválasz
A paraziták menekülési útjai
A gombák ellen kialakuló immunválasz
Veleszületett immunválasz
Adaptív immunválasz
A szervezet immunológiai védettségének kialakítása, vakcináció
Aktív immunizálás
Passzív immunizálás
18. 18. fejezet – Túlérzékenységi reakciók
Az I-es típusú vagy azonnali túlérzékenységi (allergiás) reakció
Allergének
Az effektor sejtek érzékenyítésének fázisa – szenzibilizáció
Az effektor sejtek – hízósejtek és bazofil granulociták – jellemzői és aktiválódása
Az allergiás reakció azonnal lejátszódó eseményei, a tünetek kialakulása
Az allergiás reakció késői fázisa
Az I-es típusú túlérzékenységi reakció megnyilvánulási formái
Lehetséges beavatkozási pontok az allergiás reakció gátlására
II-es típusú túlérzékenységi reakció
III-as típusú túlérzékenységi reakció
IV-es típusú túlérzékenységi reakció
19. 19. fejezet – Tolerancia és autoimmunitás
A tolerancia kialakulásában és fenntartásában szereplő mechanizmusok
Centrális és perifériás tolerancia
Az immunológiai tolerancia indukciója
Orális tolerancia
Az anya–magzat-kapcsolat immunológiája
Autoimmunitás – a saját antigénekkel szemben kialakuló immunválasz
Az autoimmun betegségek általános jellemzői
Az autoimmun betegségek kialakulásában szerepet játszó tényezők
A kialakult tolerancia áttörésének lehetőségei – az autoimmun kórképek kialakulása
A kórokozók szerepe az autoimmun folyamatok kiváltásában
Az autoimmun betegségek során fellépő szövetkárosító folyamatok
20. 20. fejezet – Transzplantációs immunológia
Alapfogalmak
Transzplantációs antigének
A kilökődési reakciók típusai
Ellenanyagok szerepe a graftkilökődésben
Sejtek részvétele a kilökődési reakciókban
A kilökődési reakciók megelőzése
A vérképző őssejt-transzplantáció (hematopoietic stem cell transplantation – HSCT)
Graft versus host (GVH) betegség és graft versus leukaemia (GVL) hatás
21. 21. fejezet – Öröklött és szerzett immunhiányos állapotok
Az immunhiányos állapotok általános jellemzése
Elsődleges (öröklött) immunhiányos állapotok
A limfoid sejtek fejlődésének és működésének hibái
A DNS-javító mechanizmusok defektusai
Limfoproliferatív, ill. autoimmun folyamatok kialakulásához vezető immunhiányos állapotok
Egyéb, komplex immunhiányos kórképek
A veleszületett immunrendszer működéséhez kapcsolódó hibák
A fagocitafunkció és az intracelluláris ölőképesség zavarai
A komplementrendszerhez kapcsolódó immunhiányos állapotok
Másodlagos (szerzett) immunhiányos állapotok
A HIV és az AIDS
22. 22. fejezet – Tumorimmunológia
Onkológiai alapfogalmak
Az immunrendszer szerepe a daganatok kialakulása során
A daganatok elleni immunválasz
Tumorantigének
Immundeficiencia esetében kialakuló daganatok
Az immunválasz elkerülése
A gyulladásos környezet és a karcinogenezis kapcsolata
Immunológiai tolerancia a daganattal szemben
Daganatok megelőzése oltással
Daganatok immundiagnosztikája
Immunterápiás lehetőségek a daganatok kezelésében
Terápiás vakcináció
Monoklonális ellenanyag-terápiák
Passzív immunizálás sejtekkel
Immunmoduláció
Limfociták rosszindulatú burjánzásai
B-sejtes tumorok
T-sejtes tumorok
23. 23. fejezet – Az immunrendszer klinikopatológiája
A fontosabb immunológiai betegségek a túlérzékenységi reakció típusa szerint
Autoimmun betegségek
Öröklött és szerzett immunhiányos állapotok
Limfoproliferatív kórképek klinikopatológiája
Mieloproliferatív kórképek
Histiocitás proliferációk
A. Függelék
Jelentősebb immunológiai felfedezések és az immunológiai vonatkozású Nobel-díjak
A sejtfelszíni molekulák CD (Cluster of Differentiation) rendszere
Rövidítések
Jelmagyarázat (szerkezeti egységek)
Aminosavak
Aminosavak genetikai kódja
Citokinek és citokinreceptorok kifejeződése és legfontosabb hatásaik
Védőoltások, vakcinák
Glosszárium

A táblázatok listája

1.1. 1.1. táblázat. A veleszületett immunrendszer szolúbilis elemei
1.2. 1.2. táblázat. A veleszületett immunrendszer sejtasszociált molekulái
1.3. 1.3. táblázat. A veleszületett és a szerzett immunitás jellemzőinek összehasonlítása
2.1. 2.1. táblázat. Gyakrabban alkalmazott adjuvánsok
3.1. 3.1. táblázat. A vér sejtes elemeinek átlagos megoszlása egészséges emberben
3.2. 3.2. táblázat. A hemopoetikus sejtvonalak elkötelezettségében fontos transzkripciós faktorok
3.3. 3.3. táblázat. Granulocitapopulációk és hízósejtek jellemző sejtfelszíni struktúrái
3.4. 3. 4. táblázat. A másodlagos nyirokszervek szerveződése és jellemzői
4.1. 4.1. táblázat. Veszélyt jelentő molekuláris mintázatok és felismerésük
4.2. 4.2. táblázat. Az emberi Toll-szerű receptorok és ligandumaik
4.3. 4.3. táblázat. Integrinek családjai, jellemzői
4.4. 4.4. táblázat. Az FcγR-ok jellemzői
5.1. 5.1. táblázat. A citokinhatás módjai
5.2. 5.2. táblázat. A citokinek funkció szerinti csoportosítása
5.3. 5.3. táblázat. A JAK- és TYK-kinázok, valamint a STAT-fehérjék részvétele a különböző citokinek által indukált jelátvitelben
7.1. 7.1. táblázat. A komplementrendszer kaszkádjának komponensei
7.2. 7.2. táblázat. Emberi Ig-osztályok és alosztályok komplementaktiváló képessége
7.3. 7.3. táblázat A komplementaktiválás három fő fázisa
7.4. 7.4. táblázat. A komplementaktiválás klasszikus és lektinfüggő útjának, valamint az alternatív út C3– és C5-konvertáz enzimek kialakulásához szükséges komponensek összehasonlítása
7.5. 7.5. táblázat. Az alternatív utat aktiváló anyagok
7.6. 7.6. táblázat. A komplementrendszer aktiválódását szabályozó szolúbilis molekulák
7.7. 7.7. táblázat. A komplementrendszer aktiválódását szabályozó integráns membránfehérjék
7.8. 7.8. Komplementreceptorok
8.1. 8.1. táblázat. Baktériumfelvétel következtében stimulált makrofágokból felszabaduló monokinek helyi és szisztémás hatása
8.2. 8.2. táblázat.Az IL-1 és az IL-6 sokrétű, védekező funkciókat összehangoló hatása
8.3. 8.3. táblázat. Akut fázis fehérjék
9.1. 9.1. táblázat. Az xMHC-ben található génszuperklaszterek és génklaszterek
9.2. 9.2. táblázat. Az MHC-I- és az MHC-II-glikoproteinek szöveti megoszlása
9.3. 9.3. táblázat. Az MHC-I- és MHC-II-molekulákhoz kötődő peptidek sajátságai
9.4. 9.4. táblázat. A nem klasszikus MHC-szerű fehérjék jellegzetességei, biológiai funkciói
9.5. 9.5. A vírusok antigén-prezentációt befolyásoló hatásai
10.1. 10.1. táblázat. Emberi Ig-osztályok, alosztályok (izotípusok) és néhány jellemzőjük
10.2. 10.2. táblázat. Az Ig-molekulák effektor funkciókban aktív csoportjainak lokalizálása
10.3. 10.3. táblázat. A B- és T-sejtek antigén-felismerésének jellegzetességei
11.1. 11.1. táblázat. A különböző mechanizmusok hatása az Ig- és TCR-repertoár kialakításában
12.1. 12. 1. táblázat. Antigén-bemutatás MHC-I és MHC-II fehérjék által
12.2. 12. 2. táblázat A dendritikus sejtek internalizáló receptorai
12.3. 12.3. táblázat A hivatásos antigén bemutatósejtek jellegzetességei
13.1. 13.1. táblázat. A T-sejt-aktivációt elősegítő TNFR-TNF molekulapárok
13.2. 13.2. táblázat. Az effektor T-limfociták funkcionális összehasonlítása
13.3. 13.3. táblázat. Az NK-sejtek főbb jellemzői
13.4. 13.4. táblázat. Az emberi NK-sejtek ölőfunkciójának szabályozásában résztvevő receptorok
13.5. 13.5. táblázat. A naiv, az effektor és a memória-T-limfociták jellegzetes sajátságai
13.6. 13.6. táblázat. A CD8+ memória-T-limfociták effektor (TEM) és centrális (TCM) alpopulációinak funkcionális sajátságai
13.7. 13.7. táblázat. A memória-T-limfociták vándorlását szabályozó sejtfelszíni molekulák és receptorok
13.8. 13.8. táblázat. A természetes (nTreg) és az indukált (iTreg) szabályozó T-limfociták fenotípusos és funkcionális sajátságai
14.1. 14.1. táblázat: A TD- és a TI-antigének jellemzôinek összehasonlítása
14.2. 14.2. táblázat
14.3. 14.3. táblázat: Az emberi immunglobulin osztályok és alosztályok funkciói
15.1. 15.1. táblázat. Az immunrendszer kialakulásának egyes lépcsőfokai*
15.2. 15.2. táblázat. A legjellemzőbb veleszületett és adaptív immunelemek megjelenése az állatvilágban az evolúció során *
16.1. 16.1. táblázat.Neuroendokrin mediátorok hatása az immunrendszerre
16.2. Példák az immunrendszer szabályozásában ismerten szerepet játszó mikro-RNS-ekre
17.1. 17.1. táblázat. Különböző patogének eltérő utakon jutnak a szervezetbe
17.2. 17.2. táblázat. A leggyakoribb emberi megbetegedést okozó kórokozók
17.3.
17.4. 17.3. táblázat. Vírusok célsejtekhez való kötődésében szerepet játszó molekulák
17.5. 17.4. táblázat. Vírusok menekülési mechanizmusai
17.6. 17.5. táblázat. Néhány fontos protozoon jellemzői
18.1. 18.1. táblázat. A túlérzékenységi reakciók csoportosítása Gell és Coombs szerint
18.2. 18.2. táblázat. Gének, melyek strukturális, ill. promoter variánsai kapcsolatban állhatnak az atópiás hajlam kialakulásával
18.3. 18.3. táblázat. A leggyakoribb allergének
18.4. 18.4. táblázat. Hízósejtek, bazofil és eozinofil granulociták aktiválásakor felszabaduló mediátor anyagok és funkcióik
18.5. 18.5. táblázat. IV-es típusú túlérzékenységi reakciót okozó antigének/intracelluláris patogének
19.1. 19.1. táblázat. Az egészséges szervezetben kimutatható, autoreaktív T-sejtek és autoantitestek által felismert antigének
19.2. 19.2. táblázat. Néhány autoimmun betegség jellegzetességei
19.3. 19.3. táblázat. Immunhiány és autoimmun betegségek kapcsolata
19.4. 19.4. táblázat. Néhány autoimmun kórképben szereplő immunpatológiai folyamat
20.1. 20.1. táblázat. A transzplantátum eredet szerinti elnevezése és az átültetést követő immunológiai reakció
21.1. 21.1. táblázat. Elsődleges immunhiány-betegségek
21.2. 21.2. táblázat. A T-limfocita-aktiváció leggyakrabban előforduló zavarai
21.3. 21.3. táblázat. Fagocitasejtek működési zavarai és az okozott fertőzés
21.4. 21.4. táblázat. Az AIDS-re jellemző leggyakoribb opportunista kórokozók és tumorok
22.1. 22.1. táblázat. A tumorantigének csoportjai
22.2. 2 2 .2. táblázat. Monoklonális antitest-terápiák daganatok kezelésére . Rekombináns monoklonális antitesteket az orvostudomány egyre több területén használnak, egyik kiemelt alkalmazás a tumorterápia. Az alábbi táblázat az engedélyezett ellenanyagokat tartalmazza, ezek listája folyamatosan bővül. Látható, hogy többféle mechanizmussal gátolják a daganatsejtek szaporodását, illetve idézik elő azok pusztulását. Egyes ellenanyagok megfelelő konjugátumai (cetuximab cirkónium-89 konjugátuma) képalkotó eljárások segítségével (pozitron emissziós tomográfia - PET) alkalmasak a daganat szervezeten belüli lokalizációjára is.
22.3. 22.3. táblázat. Limfoproliferatív megbetegedések
A.1.
A.2.
A.3.
A.4.
A.5.
A.6.
A.7.