Ugrás a tartalomhoz

Immunológia

Anna, Erdei, Gabriella, Sármay, József, Prechl (2012)

Medicina Könyvkiadó Zrt.

21. fejezet - 21. fejezet – Öröklött és szerzett immunhiányos állapotok

21. fejezet - 21. fejezet – Öröklött és szerzett immunhiányos állapotok

(László Glória, Bajtay Zsuzsa)

Az immunhiányos állapotok általános jellemzése

A szervezetnek a kórokozókkal szembeni hatékony védelmét csakúgy, mint a saját szövetekkel szembeni toleranciáját az immunrendszer elemeinek folyamatos, összehangolt, több szinten szabályozott működése biztosítja. Az immunrendszer sejtjeinek, azok sejtfelszíni vagy intracelluláris molekuláinak, az immunrendszer működését szabályozó komponensek bármelyikének hiánya vagy nem megfelelő működése immunhiányos (immundeficiens) állapot, illetve kórkép kialakulásához vezethet, amely különböző mértékben csökkent védekezőképességgel jár. Immundeficiencia a hemopoetikus őssejtek, a T- és/vagy a B-sejtek, a fagociták, illetve a komplementrendszer működésének veleszületett vagy szerzett zavarai miatt egyaránt kialakulhat.Elsődleges vagy öröklött immunhiányos állapotokról beszélünk, ha a betegség kialakulásának oka valamely, az immunrendszer működése szempontjából fontos gén hiánya vagy hibás működése. Másodlagos vagy szerzett immunhiányos állapot általában bakteriális vagy vírusfertőzések, alultápláltság, továbbá egyes betegségek kezelése (pl. citosztatikus gyógyszerek, sugárterápia) következményeképpen alakulhatnak ki.

Immunhiányra súlyosbodó, visszatérő fertőzések hívják fel a figyelmet. Az immunrendszer egyes komponensei a különböző patogénekkel szemben kialakuló immunválaszban eltérő mértékben és arányban vesznek részt. Így pl. a humorális immunválasz hiánya vagy csökkent működése elsősorban extracelluláris bakteriális fertőzések gyakori előfordulásához vezet, míg vírus vagy intracelluláris mikrobák által okozott visszatérő infekciók a sejtes immunitás érintettségére utalnak. Az utóbbi esetben gyakrabban alakulhatnak ki tumorok. Az immunrendszer működésének zavarát autoimmun folyamatok megjelenése is jelezheti. Ismert az is, hogy súlyos fertőzések, tumoros megbetegedések és autoimmun folyamatok maguk is előidézhetnek másodlagos immunhiányos állapotokat.

Felhívjuk az olvasó figyelmét arra, hogy a 23. fejezetben bemutatjuk az immunrendszer működésével kapcsolatos különböző kórképek – köztük az immunhiányos állapotok – legjellemzőbb szövettani elváltozásait, immunológiai paramétereit.