Ugrás a tartalomhoz

Immunológia

Anna, Erdei, Gabriella, Sármay, József, Prechl (2012)

Medicina Könyvkiadó Zrt.

A gyulladás szisztémás hatásai

A gyulladás szisztémás hatásai

Az akut fázis reakció

Amennyiben a szervezet nem tudja térben és időben korlátozni a gyulladást kiváltó folyamatokat, azok befolyással lehetnek más, a reakció helyszínétől távolabb eső szervekre is (8.2. táblázat). Így jól ismert az IL-1 és az IL-6 lázkeltő (pirogén) hatása, továbbá az, hogy a magas hőmérséklet a kórokozóknak nem kedvez, viszont a hőemelkedés megvédi a gazdaszervezet sejtjeit a TNFα károsító hatásától. A gyulladással járó citokintermelés hatással van a májban zajló fehérjeszintézisre is, amit akut fázis reakciónak (AFR), az ennek eredményeképpen megváltozott szérumkoncentrációjú anyagokat akut fázis fehérjéknek vagy reaktánsoknak nevezünk. Az akut fázis válaszban csakúgy, mint a szisztémás gyulladási folyamatok, valamint a szeptikus sokk kialakulásában a TNFα, az IL-1 és az IL-6 játssza a főszerepet. Mindhárom citokin fő forrása a makrofág. Elsősorban az IL-6 hatására nő meg a hepatocitákban egyes fehérjék szekréciója (pozitív akut fázis fehérjék), míg másoké csökken (negatív akut fázis fehérjék, 8.3. táblázat).

8.2. táblázat - 8.2. táblázat.Az IL-1 és az IL-6 sokrétű, védekező funkciókat összehangoló hatása

IL-1/IL-6

?

?

?

?

?

 

Máj

Csontvelő, endotél

Hipotalamusz

Zsírszövet, izmok

B- és T-limfociták

Akut fázis fehérjék (CRP, MBL stb.)

képződése

Neutrofil granulociták mobilizációja

Testhőmérséklet növelése (láz)

Fehérje- és energiamobilizáció (a lázzal összefüggésben)

Aktiválás

?

?

?

?

?

Komplement-aktiválás,opszonizáció

Fagocitózis

A vírusok és baktériumok szaporodásának csökkenése, fokozott mértékű antigén-feldolgozás,

megnövekedett fajlagos immunválasz


8.3. táblázat - 8.3. táblázat. Akut fázis fehérjék

Fehérje

Szerep

P o z i t í v

CRP, MBL, C3, C4, B faktor

Cöruloplazmin

Haptoglobin

α1-kimotripszin / α1-proteáz inhibitor

fibrinogén

fibronektin

angiotenzin

Komplementaktiváció, opszonizáció

Szuperoxid anion scavenger

Hemoglobin megkötése, szállítása

Bakteriális proteázok gátlása

Véralvadás

Sejtek kitapadása

Vérnyomás-szabályozás

N e g a t í v

Albumin, transzferrin, transztiretrin

Transzportfehérjék


Az AFR-ban érintett fehérjék változatos szerepet töltenek be számos folyamatban a véralvadástól kezdve, a komplementaktiváción keresztül a transzportig, megerősítve a gyulladás „interdiszciplináris” jellegét. A reakció következtében a máj megváltoztatja a vérplazma összetételét, mintegy felkészítve a szervezetet a hatékony válaszra. Ennek a változásnak – elsősorban a pozitív akut fázis fehérje, a fibrinogén koncentrációemelkedésének – tulajdonítható a fokozott vörösvérsejt-süllyedés, ami a szervezetben zajló gyulladás egyik egyszerű laboratóriumi kimutatási technikájának alapja.

Szepszis

Az egész szervezetre kiterjedő, elsősorban Gram-negatív bakteriumok általi fertőzésekre adott kontrollálatlan gyulladásos válasz a szepszis. A testszerte felszabaduló citokinek hatása végzetes lehet: egyebek között a szisztémásan kialakuló ödéma, a keringő vérmennyiség és a vér fehérjetartalmának csökkenése, neutropénia, kiterjedt, ereken belüli (intravaszkuláris) véralvadás, számos szerv működési zavara, sokkos állapotot, majd halált idézhet elő. Hasonló tünetekkel járhat az ú.n. toxikus sokk, aminek azonban eltérő a mechanizmusa. Ezt a szindrómát a bakteriális szuperantigének által okozott poliklonális T-sejt-aktiváció okozza.

Idegrendszeri hatások

A gyulladás és a központi idegrendszer közötti kapcsolat összetett és kétirányú. A gyulladás kardinális tünetei között is szereplő fájdalom csak az egyik összetevő, mely a szöveti sérülés miatti, a fájdalomérző rostokon keresztül érkező ingereket tükrözi. A láz kialakításában az IL-1-nek van elsődleges szerepe, mely a hipotalamuszban állítja át a szervezet hőmérsékletszabályozását. Emellett a vegetatív idegrendszer rostjai a gyulladási citokinek felszabadulását is érzékelik megfelelő receptoraikkal. A betegségek során észlelhető fáradtság, rossz közérzet és levertség többek között ezeknek az impulzusoknak a következménye. Az idegrendszer saját hatásait részben vegetatív idegeken, részben pedig hormonokon keresztül közvetíti. A másodlagos nyirokszervekben kimutathatók idegvégződések, a makrofágokon pedig kolinerg és adrenerg receptorok is találhatók. Míg a kolinerg stimulusok gyulladáscsökkentő hatásúak, az adrenerg hatások összetettebbek, és a körülményektől függően fokozhatják vagy gátolhatják is a gyulladási citokinek felszabadulását. A hormonális hatások a hipotalamusz–mellékvese-tengelyen keresztül, glukokortikoidok szekréciója révén érvényesülnek (lásd 18. fejezet).