Ugrás a tartalomhoz

Állatorvosi járványtan I. - Állatorvosi mikrobiológia, bakteriológia, virológia, immunológia

dr. Medveczky István, dr. Rusvai Miklós, dr. Varga János, dr. Tuboly Sándor

Mezőgazda Kiadó

Állatorvosi járványtan I. - Állatorvosi mikrobiológia, bakteriológia, virológia, immunológia

Állatorvosi járványtan I. - Állatorvosi mikrobiológia, bakteriológia, virológia, immunológia

dr. Medveczky, István

dr. Rusvai, Miklós

dr. Varga, János

dr. Tuboly, Sándor

1999


Tartalom

Köszönetnyilvánítás
Előszó
Rövidítések jegyzéke
1. Bakteriológia
Általános bakteriológia
A baktériumok jellemzése és helyük az élők világában
A baktériumok morfológiája
A baktériumok alakja és nagysága
A baktériumsejt szerkezete
A nukleáris állomány
A cytoplasma
A cytoplasmahártya
A sejtfal
A baktériumok burokanyagai
A baktériumok csillói
A fimbriák (pilusok)
A baktériumok spórái
A baktériumok morfológiájának vizsgálata
Mikroszkópos vizsgálatok
A baktériumok megfestése
A baktériumok anyagcseréje
Autotróf baktériumok
Heterotróf baktériumok
A szénhidrát-anyagforgalom és a baktériumok energianyerése
A nitrogén-anyagcsere
A zsíranyagcsere
Vitamin- és kiegészítőanyag-igény
Pigmenttermelés
A baktériumok fontosabb enzimjeinek és anyagcseretermékeinek a kimutatása
A nitrogénforgalom enzimjei és anyagcseretermékei
A szénhidrátforgalom enzimjei és anyagcseretermékei
A baktériumtevékenység gyakorlati hasznosítása
A baktériumok tenyésztése
A baktériumok növekedése és szaporodása
A környezet hatása a baktériumok szaporodására
A baktériumok ellenálló képessége a fizikai és kémiai hatásokkal szemben, sterilezés, fertőtlenítés
A mikrobák elölésére szolgáló fizikai hatások
Egyéb kemoterapeutikumok
A baktériumok genetikája
A genetikai anyag szerkezete és funkciója
Extrakromoszomális genetikai elemek (plazmidok)
A baktériumok változékonysága
A baktériumok genetikai anyagának a vizsgálata
A genetikai anyag megváltoztatásának lehetőségei a baktériumokban
Pathogenitás és infectio
Pathogen és saprophyta mikroorganizmusok
A virulencia
A virulencia nem toxikus tényezői
A baktériumok toxinjai
2. Részletes bakteriológia
A baktériumok rendszertana
Bacillus
Clostridium
Clostridium colinum
Clostridium tetani
Clostridium botulinum
Escherichia
Salmonella
Citrobacter
Egyéb pasteurella fajok
Brucella
Serpulina
Chlamydiák
Ureaplasma
Dimorf gombák
3. Virológia
Általános virológia
A vírus fogalma
A vírusok eredete
A vírusok szaporítása
A vírusok tisztítása és koncentrálása
A vírusok morfológiája
A vírusok kémiai összetétele és vizsgáló módszerei
A vírusok szaporodása (multiplikációja)
A vírus és környezetének kölcsönhatásai
Vírus–vírus kapcsolatok
Vírus–sejt kapcsolatok
Vírus–szervezet kölcsönhatások
A vírusfertőzés típusai
A vírusfertőzések diagnosztikája
Védekezés a vírusfertőzések ellen
4. Részletes virológia
DNS-vírusok
Parvoviridae
Papovaviridae
Herpesviridae
Adenoviridae
Poxviridae
Hepadnaviridae
Nem besorolt DNS-vírusok
Az afrikai sertéspestis vírusa
Csirkeanaemia-vírus
RNS-vírusok
Reoviridae
Birnaviridae
Picornaviridae
Caliciviridae
Togaviridae
Flaviviridae
Coronaviridae
Orthomyxoviridae
Mononegavirales
Paramyxoviridae
Filoviridae
Torovirus genus
Rhabdoviridae
Bunyaviridae
Arenaviridae
Retroviridae
Még nem csoportosított RNS-vírusok
Bakteriofágok
Néhány fontosabb fág
Prionok
Az állatok prionmegbetegedései
5. Immunológia
Immunológia, immunitás, immunrendszer
Az immunológia története
Az immunitásról általában
Az emlősök immunrendszere
Antigének
Az immunrendszer molekuláris egységei
MHC hisztokompatibilitási antigének (major histocompatibility complex)
Lymphokinek és cytokinek
Interferonok
Az immunválasz kinetikája
Humorális immunválasz
Celluláris immunválasz
Baktériumokkal szembeni immunválasz
Vírusokkal szembeni immunválasz
Parazitákkal szembeni immunválasz
Gombákkal szembeni immunválasz
Transzplantátumokkal szembeni immunválasz
Daganatokkal szembeni immunválasz
Immuntolerancia
A magzatok immunválasz képessége
Az újszülött állatok immunválasz képessége
Természetes passzív (maternalis) immunitás
Nem specifikus védelmi rendszerek
Természetes ellenállás
A halak immunrendszere
A madarak immunrendszere
Az immunrendszer phylogenesise
Immundeficienciák
Autoimmunitás
Szervspecifikus autoimmun betegségek
Szisztémás autoimmun betegségek
Allergia
Az immunprophylaxis
Passzív immunizálás (szérumterápia)
Aktív immunizálás (vakcinázás)
Az immunprophylaxis lehetőségei és korlátai
Immundiagnosztika
6. Irodalom

Az ábrák listája

1. A baktériumsejt szerkezete. Osztódó Listeria monocytogenes. Az éppen lefűződő két sejtben a maganyag szétvált, az osztódás csaknem befejeződött, miközben a harmadik leánysejtben a maganyag szétválása éppen folyamatban van, a sejt lefűződése még épphogy csak megkezdődött. (A Freie Universität, Berlin, Állatorvosi Fakultása Elektronmikroszkópiai Laboratóriumának felvétele)
2. Osztódó Listeria monocytogenes, mindkét leánysejtben a cytoplasmamembránból betüremkedő nagyméretű mezoszóma (membrántest). A mezoszóma érintkezik a maganyaggal. (A Freie Universität, Berlin, Állatorvosi Fakultása Elektronmikroszkópiai Laboratóriumának felvétele)
3. Osztódó Staphylococcus aureus. Az újonnan képződött két sejtben az osztódás tovább folytatódik, jól látható a mezoszóma. A vastag sejtfalat kívülről burok veszi körül. (A Freie Universität, Berlin, Állatorvosi Fakultása Elektronmikroszkópiai Laboratóriumának felvétele)
4. Corynebacterium pseudotuberculosis. Középen a gombolyagszerűen feltekeredett DNS. (A Freie Universität, Berlin, Állatorvosi Fakultása Elektronmikroszkópiai Laboratóriumának felvétele)
5. Erysipelothrix rhusiopathiae. Hosszú, karcsú pálcika, vastag, a Gram-pozitívakra jellemző sejtfal. Jól látható a nukleáris állomány, a mezoszóma és a poliriboszómaszemcsék tömege. (A Freie Universität, Berlin, Állatorvosi Fakultása Elektronmikroszkópiai Laboratóriumának felvétele)
6. Actinomyces pyogenes. Az osztódó sejtet először egy vékony cytoplasmamembrán fűzi ketté. A membrán mindkét leánysejtben kapcsolatban van a kromoszómával. (A Freie Universität, Berlin, Állatorvosi Fakultása Elektronmikroszkópiai Laboratóriumának felvétele)
7. Osztódó Escherichia coli. A maganyag szétválása még folyamatban van, miközben a két sejt lefűződése is előrehaladt. A sejtfal vékony és rajta kívülről a lipopoliszacharid réteg (külső membrán). (A Freie Universität, Berlin, Állatorvosi Fakultása Elektronmikroszkópiai Laboratóriumának felvétele)
8. Az Escherichia coli peptidoglükánjának szerkezete. Az egymással párhuzamosan futó heteroglükán-láncokat két azonos tetrapeptid alegység kapcsolja össze
9. A Staphylococcus aureus peptidoglükánjának a vázszerkezete. (M = N-acetil-muraminsav; G = N-acetil-glükózamin)
10. Glicerin teichosav. Ala = alanin, R = hidrogén, glükóz, aminocukrok stb.
11. A Salmonella typhimurium lipopoliszacharidjának szerkezete.KDO = keto-dezoxi-oktánsav, Hep = glicero-mannoheptóz, Glü = glükóz, Gal = galaktóz, P = foszfát
12. Csillós Escherichia coli baktérium. (45 000 ×, az Országos Állategészségügyi Intézet felvétele)
13. Fimbriák Escherichia coli baktériumok felületén (175 000 ×)
14. Clostridium tetani spóraszerkezete (106 000 ×, az Országos Állategészségügyi Intézet felvétele)
15. A glükolízis folyamata. A kettős nyilak a glükózból keletkezett 2 molekula glicerin-aldehid reakcióit jelzik; egy molekula glükózból összesen 2 molekula piroszőlősav, 2 ATP, 2 NADH+2 H+ keletkezett
16. Az Enterobacter aerogenes glükózfermentációja és lehetséges végtermékei
17. A lactobacillusok glükózfermentációja
18. Az alaninlebontás lehetséges folyamatai a baktériumokban
19. A baktériumok szaporodásának szakaszai. A – lag, B – exponenciális, C – stacioner, D – regresszív fázis
20. A penicillinek szerkezete
21. A szulfonamidok és a diamino-pirimidinek támadáspontja a folsavszintézisben
22. Staphylococcus aureus antibiotikum-érzékenységének vizsgálata Resistest-korongokkal
23. Escherichia coli laktóz operonjának és kapcsolt regulátorgénjének szerkezete. A laktóz operon a kromoszóma 10. percében helyeződik; a számok az egyes génekben, lókuszokon talált bázispárok számát mutatják
24. Fágkonverzió okozta antigénszerkezet-változás a Salmonella E-csoportban
25. Egy R-plazmid szerkezeti modellje Az A-E jelzi a plazmid transzferjében szerepet játszó gének, rezisztenciatranszfer-faktorok egy részét; Nm = neomicin, Km = kanamicin, Sm = streptomicin, Szu = szulfonamidok, Kl = kloramfenikol, Te = IS-elemek segítségével a plazmidba épülő tetraciklin-rezisztencia, transzpozon
26. Bacillus anthracis egér lépében (tolridiukékkel festve, 1250 ×)
27. Clostridium septicum fonalai tengerimalac hashártyájáról készített kenetben (fukszinnal festve, 1250 ×)
28. Clostridium tetani levestenyészetből, spórák és vegetatív alakok (Gram-festés, 1250 ×)
29. Clostridium botulinum levestenyészetből (Gram-festés, 1250 ×)
30. Staphylococcus aureus agartenyészetből (Gram-festés, 1250 ×)
31. Streptococcus equi subsp. zooepidemicus levestenyészetből (Gram-festés, 1250 ×)
32. Erysipelothrix rhusiquthiae telepek neomicint tartalmazó szűrőpapír körül
33. Listeria monocytogenes agartenyészetből (Gram-festés, 1250 ×)
34. Actinomyces pyogenes véresagarról (Gram-festés, 1250 ×)
35. Mycobacterium bovis szarvasmarha nyirokcsomóban (Ziehl–Neelsen-festés, 1250 ×)
36. Mycobacterium bovis, M. tuberculosis és M. avium telepei Petragnani-féle tojás táptalajon
37. Dermatophilus congolensis agartenyészetből. Elágazódó, haránt feltöredezett fonalak (Gram-festés, 1250 ×)
38. Escherichia coli telepek neutrálvörös-laktóz agaron
39. Salmonella typhimurium telepek bizmut-szulfit-agaron
40. Fusobacterium necrophorum fonalak elhalt szövetekben (fukszinnal festve, 1250 ×)
41. Actinobacillus (Haemophilus) pleuropneumoniae agar táptalajon Staphylococcus dajkatelepek mellett
42. Haemophilus paragallinarum telepek főtt vért tartalmazó agartáptalajon, Staphylococcus dajkatenyészet mellett
43. Brucella abortus vetélt szarvasmarhamagzat burkában, intracellulárisan (Köster-féle festés, 1250 ×)
44. Bordetella bronchiseptica agartenyészetből (Gram-festés, 1250 ×)
45. Campylobacter fetus subsp. venerealis agartenyészetből (Gram-festés, 1250 ×)
46. Serpulina hyodysenteriae agartenyészetből (fukszinnal festve, 1250 ×)
47. Serpulina hyodysenteriae elektronmikroszkópos képe (8000 ×)
48. Leptospira pomona elektronmikroszkópos képe (8000 ×)
49. Chlamydia psittaci vetélt juhmagzatban (30 000 ×, az Országos Állategészségügyi Intézet felvétele)
50. Mycoplasma bovis elektronmikroszkópos képe (106 000 ×, az Országos Állategészségügyi Intézet felvétele)
51. Mycoplasma arginini telepei agaron (Stipkovits László anyagából)
52. Rhizopus sp. sporangiumának felépítése (fukszinfestés, 1250 ×)
53. Aspergillus fumigatus tenyészet Sabouraud-agaron
54. Penicillum sp. spóratartó képletei (fukszinfestés, 1250 ×)
55. Candida albicans Sabouraud-agarról (fukszinfestés, 1250 ×)
56. Vírusok szaporítása embrionált tyúktojásban. Az embrionált tyúktojás szerkezetének és a choroallatois hártyára történő oltásnak a sematikus rajza
57. Egyrétegű sejttenyészet készítése
58. Sejtklónozás
59. Vírustisztítás és -koncentrálás affinitás kromatográfiás eljárással
60. Vírustisztítás és -koncentrálás gradiens ultracentrifugálással (inkomplett és komplett virionok)
61. Negatívkontraszt-EM technika
62. Vírusárnyékolás
63. A virionpartikula (adenovirus) szerkezete. A római számok az egyes struktúrpolipeptidek sorrendjére utalnak a poliakvilamid gélben végzett elektroforézist követően
64. Helikális szimmetriájú virion
65. Az ikezahedron képe élközéppontos, lapközéppontos és tengelyszimmetrikus vetületben
66. Kapszomerek felépítése (trimerek, penta- és hexamerek, dimerek)
67. Binális szimmetriájú virion
68. Komplex szimmetriájú virion
69. Vírusnukleinsav-térképezés (dr. Benkő Mária felvétele). Az egyes sávokban restrikciós enzimmel kezelt vírusnukleinsav-fragmensek elektroforetikus képe látható. Az elektroforetogram azonossága a vizsgált vírusminták azonosságát valószínűsíti (pl. az 1. és 3., valamint a 7. és 9. minta
70. „Ragadós végű” fragmensek
71. Nukleinsav-klónozás
72. Nukleinsav hibridizációs eljárás
73. Heteroduplex technika
74. A vírus-DNS-nukleotidsorrend meghatározásának sematikus rajza
75. Nukleotidsorrend meghatározáshoz használt poliakrilamid gél fényképe (dr. Benkő Mária felvétele)
76. Hibridomasejt-előállítás folyamata
77. Hibridomasejt mikroszkópos képe (A: egy B-lymphocytából és egy myelomasejtből, B: két lymphocytából és két myelomasejtből összeolvadt hibridomasejt)
78. Vírusok szaporodásának lépései (magyarázat a szövegben)
79. Vírusok szaporodási ciklusa
80. Az adszorpciós fehérjék speciális elhelyeződése
81. A penetráció általános formái (magyarázat a szövegben)
82. Dupla szálú DNS-vírusok (DNS/2) makromolekuláinak szintézise (Lomniczi (1978) után módosítva). Magyarázat a szövegben
83. Szimpla szálú DNS-vírusok (DNS/1) makromolekuláinak szintézise (parvovirus)
84. Pozitív szálú RNS-vírusok (+/RNS) makromolekuláinak szintézise (magyarázat a szövegben)
85. Negatív szálú RNS-vírusok (-RNS) makromolekuláinak szintézise(magyarázat a szövegben)
86. Dupla szálú RNS-vírusok (RNS/2) makromolekuláinak szintézise (magyarázat a szövegben)
87. Pozitív szálú RNS-t DNS-re átíró vírusok (+/RNS/DNS/2) makromolekuláinak szintézise (magyarázat a szövegben)
88. Vírusok nukleokapszidjainak összeépülése (magyarázat a szövegben)
89. Vírusok kiszabadulása az eukaryota sejtből bimbózással (budding)
90. A rekombináció típusai (magyarázat a szövegben)
91. Orthomyxovírusok rekombinációja (antigén csuszamlás)
92. Fenotípusos keveredés, transzkapszidáció (magyarázat a szövegben)
93. Vírus–sejt kapcsolatok (Lomniczi (1978) után módosítva)
94. A vírusfertőzések típusai a sejt szintjén
95. Az interferonok indukciója
96. Az interferonok vírusellenes hatása
97. Malignus transzformáció (mikrotumor) egyrétegű szövettenyészetben (900 ×) (Nász I. felvétele)
98. A c-onc- és v-oncgének elhelyeződése a genomban
99. A sejtzárványok típusai (Fenner (1987) után módosítva) cytoplasma
100. Vírusok cytopathogen hatása (sejtlekerekedés). Aujeszky-vírussal (K-61 törzs) fertőzött sertésvesesejt (SEM 1400 x)
101. Vírusok cytopathogen hatása (syncytium) Aujeszky-vírussal (utcai vírustörzs) fertőzött sertésvesesejtek (SEM 1400 ×)
102. Nem fertőzött egyrétegű sertésvese-sejttenyészet (SEM 1400 ×)
103. Enterális kórképet okozó vírusok támadáspontja
104. A perzisztáló vírusfertőzések típusai (Fenner (1987) után módosítva)
105. A vírusizolálás folyamata
106. Plakkok szövettenyészetben
107. Reovirusok elektronmikroszkópos képe fertőzött sejtben (Az Országos Állat-egészségügyi Intézet felvétele)
108. Rotavirusok immun-elektronmikroszkópos képe (Az Országos Állat-egészségügyi Intézet felvétele)
109. Parainfluenza 3 vírus IF képe fertőzött sejt cytoplasmájában (dr. Köves Béla felvétele)
110. Adenovírus IF képe fertőzött sejtmagban
111. Filterhibridizációs eljárás
112. Polimeráz-láncreakció (PCR) folyamatábrája
113. Vírusneutralizáció hatásmechanizmusának sematikus képe (A: eredményes vírusfertőzés, B: neutralizáló ellenanyagok jelenlétében a vírus nem tud fogékony sejtreceptorához kapcsolódni)
114. Plakkszámlálással történő infektív titermeghatározás szövettenyészeten (Dr. Kükedi András anyagáról készült felvétel)
115. Hemagglutináció-gátlás sematikus képe
116. Hemagglutináció-gátlás
117. Egyes vírusellenes szerek szerkezeti képlete
118. Bovin parvovirus (Az Országos Állategészségügyi Intézet archívumából) Ritchie A. felvétele
119. Parvovirusgenom
120. Parvovirusok szaporodása
121. Bovine papillomavirus (EM). (Az Országos Állategészségügyi Intézet archívumából) Ritchie A. felvétele
122. Papillomavirusok elhelyezkedése a papillomában
123. Papillomák kutya szájában
124. Szarvasmarha herpesvirus (BHV–3) (Országos Állategészségügyi Intézet archívuma, Ritchie A. felvétele) (EM)
125. Herpesvirus genom osztályok
126. Herpesvirusok multiplikációja. Murray és mtsai. (1990) után módosítva
127. Adenovirus negatív kontraszt elektronmikroszkópos képe (Országos Állategészségügyi Intézet archívumából) Ritchie A. felvétele
128. Adenovirusok multiplikációja
129. Adenovirusok CP-hatása: zárványképződés borjúvese szövettenyészeten
130. Poxvirus (papagájhimlő) virionjának EM képe. (Országos Állategészségügyi Intézet archívumából) Ritchie A. felvétele
131. Poxvirusok multiplikációja
132. Poxvirus zárványok
133. Poxvirus által okozott pockok CAM-on
134. Hepadnavirus szerkezete
135. Hepadnavirusok multiplikációja (Murray és mtsai. (1990) után módosítva)
136. Afrikai sertéspestis vírus sematikus képe
137. Afrikai sertéspestis: hemadszorpció és cytoplasmazárványok fertőzött sertéslymphocyta-tenyészetekben
138. Reovirus virionjainak negatívkontraszt-elektronmikroszkópos képe (Ritchie, A. felvétele)
139. Birnaviridae. A fertőző bursitis vagy gumboroi betegség vírusával fertőzött sejt EM képén jól látható a citoplasmazárványokban a virionok parakristályos rendeződése. (Az Országos Állategészségügyi Intézet archívumából.)
140. Picornavirus virionjainak negatívkontraszt-elektronmikroszkópos képe (Ritchie, A. felvétele)
141. Calicivirus virionjainak negatívkontraszt-elektronmikroszkópos képe (Ritchie, A. felvétele)
142. Coronavirus virionjának negatívkontraszt-elektronmikroszkópos képe (Ritchie, A. felvétele)
143. Orthomyxovirus (sertésinfluenza) virionjának negatív kontraszt elektronmikroszkópos képe (Ritchie, A. felvétele)
144. Paramyxovirus (parainfluenza 3) virionjának negatívkontraszt-elektronmikroszkópos képe (Ritchie, A. felvétele)
145. Rhabdovirus (VSV - New Jersey) virionjának negatívkontraszt-elektronmikroszkópos képe (Ritchie, A. felvétele)
146. A retrovirusok csoportosítása
147. A bakteriofágok csoportosítása
148. Prionmolekula szerkezete
149. „A fertőző fehérje” modell (magyarázat a szövegben)
150. Az agyszövet alapállományának szivacsszerűvé válása (spongioform encephalopathia). Szarvasmarha BSE (külföldi eset) (dr. Vetési Ferenc felvétele)
151. A thymus kéreg- és velőállománya (hematoxilin-eozin festés, 160 ×)
152. Plazmasejtek csoportja a lép folliculusaiban (ELMI, 14500 ×, az OÁI felvétele)
153. Centrum germinativum a nyirokcsomóban (hematoxilin-eozin festés, 160 ×)
154. A SALT működése
155. Macrophagok receptorai
156. T-lymphocyták receptorai
157. A lymphocyták differenciálódása
158. B-lymphocyták receptorai
159. Kemospecifikus antigének
160. Az immunglobulinok alapszerkezete
161. Az immunglobulinok doménszerkezete
162. Az immunglobulin molekula fragmentumai
163. Az IgG-molekula felépítése
164. Az IgM-molekula felépítése
165. Az IgA-molekula felépítése
166. Anti-idiotípus antitestek
167. Hibridomasejtek előállításának vázlata
168. Az Ig-ok képződésének genetikája
169. Az MHC-fehérjék és a T-sejt receptorszerkezete
170. A T-sejt-felismerés mechanizmussa
171. Primer immunválasz
172. Szekunder immunválasz
173. A kettős felismerés modellje
174. A T-sejt-aktiválódás módja
175. A bakétriumokkal szembeni immunválasz
176. Virusokkal szembeni immunválasz
177. Parazitákkal szembeni immunválasz
178. A transzplantátum sorsa a recipiensben (I. R. Tizard után)
179. A transzplantátum kilökődése
180. A daganatsejt felületi antigénjei
181. A daganatsejt és az immunrendszer kölcsönhatása
182. NK sejt felületi struktúrája
183. A B-sejtes tolerancia formái
184. Az immuntolerancia kiváltása egerekben
185. A szarvasmarhamagzat immunológiai fejlődése
186. A szarvasmarhamagzat immunválasz képessége
187. A maternalis immunitás formái
188. A maternlis Ig-ok felszívódása borjakban
189. A colostrum-Ig-ok felszívódása az enterocytákban (ELMI, 32 000 ×)
190. Ig-ok az enterocyták plazmájában (ELMI, 18 000 ×)
191. Colostrumból származó lymphocyta az epithelsejtekben (ELMI 32 000 ×)
192. A komplementrendszer működése
193. A Cooper-féle séma
194. A pemphigus formái (I. R. Tizard után)
195. Az anaphylaxiás reakció vázlata
196. A cytotoxikus reakció vázlata
197. IC-k az endothelsejtekben
198. IC-k a tüdőszövetben
199. IC-k a veseglomerulusokban
200. A plazmidklónozás vázlata
201. A vakcinázást követő immunstatus alakulása
202. Az ABR próba
203. Az antiglobulin-próba vázlata
204. A Marrack-féle rácselmélet
205. Az identitási reakciók
206. Az AGP próba
207. A Mancini-féle próba
208. Szérumfehérjék immun-elektroforézise
209. Szérumfehérjék immun-elektroforézise agarközegben
210. Rocket-elektroforézis
211. A direkt komplement kötési próba vázlata
212. Az indirekt komplementkötési próba vázlata
213. ELISA próba vázlata
214. Adenovírusok kimutatása szövettenyészetben
215. Direkt IF eljárás
216. Indirekt IF eljárás

A táblázatok listája

1. Egyes Clostridium fajok morfológiai és biokémiai sajátságai
2. A C. perfringens fontosabb toxinjai és az okozott kórképek
3. Az állatokban gyakran előforduló Staphylococcus fajok biokémiai sajátságai
4. A fontosabb Streptococcus fajok biokémiai sajátságai
5. A fontosabb Enterobacterium nemzetségek biokémiai tulajdonságai
6. Egyes Salmonella szerotípusok antigénjei (Kauffmann–White-séma)
7. A fontosabb Pasteurella fajok biokémiai sajátságai
8. A Brucella fajok és biotípusok tulajdonságai
9. A fontosabb Campylobacter fajok biokémiai tulajdonságai
10. A háziállatokban előforduló fontosabb Leptospira-szerotípusok és az okozott kórképek
11. Az állatokban előforduló fontosabb Mycoplasma fajok és az általuk okozott kórképek
12. Baltimore-féle genetikai rendszer
13. A vírus és környezetének függőségi viszonyai
14. A vírusok geno- és fenotípusában bekövetkező változások
15. A vírusokban bekövetkező mutációk típusai és eredményei
16. Interferonok típusai és fizikokémiai jellemzői (egér interferon)
17. Retrovirus gének és funkciójuk
18. Vírusok cytopathogén hatása
19. Perzisztáló fertőzések kialakulásának okai
20. Állatok parvovirusok okozta megbetegedései
21. A parvovirus-fertőzés eredménye vemhes sertésben
22. Papillómavirusok által okozott megbetegedések
23. Papillómavírusok által okozott kórképek
24. Aujeszky-vírus fehérjéinek biológiai szerepe
25. Alphaherpeszvirinae alcsaládba tartozó vírusok
26. Betaherpesvirinae alcsaládba tartozó vírusok
27. Gammaherpesvirinae alcsaládba tartozó vírusok
28. Adenovirusok taxonómiája
29. Adenovirusok strukturproteinjei
30. A Chordopoxvirinae alcsaládba tartozó vírusok
31. A prionok által okozott megbetegedések állatokban és emberben
32. A proinok inaktiválása
33. A thymectomia és a bursectomia következményei
34. Lymphocyták százalékaránya a perifériás vérben
35. Az antigén molekulatömege és antigénhatása közötti összefüggés
36. Az immunglobulin osztályok sajátosságai
37. Szérum immunglobulinok koncentrációja háziállatokban (mg/100 ml)
38. Ember, házi- és laboratóriumi állatok immunglobulin-osztályai és -alosztályai
39. Az immunglobulinok mennyisége a colostrumban és a tejben (mg/ml)
40. Ig-ok felezési ideje napokban
41. Az immunrendszer phylogenesise
42. Primer immundeficienciák háziállatokban
43. Szekunder immundeficienciák háziállatokban
44. A lymphoid szöveteket károsító vírusok
45. Autoimmun kórképek
46. A kutyák hemolitikus anaemiája
47. A túlérzékenységi reakciók
48. Vércsoport antigének háziállatokban
49. A vakcinák típusai
50. Élő és inaktivált vakcinák összehasonlítása
51. Immunmoduláló szerek
52. Szerológiai próbák
53. A szerológiai próbák érzékenysége, a próbákkal kimutatható proteinek mennyisége