Ugrás a tartalomhoz

Agrokémia és növényvédelmi kémia

Loch Jakab – Nosticzius Árpád

Mezőgazda Kiadó

Agrokémia és növényvédelmi kémia

Agrokémia és növényvédelmi kémia

Loch, Jakab

Nosticzius, Árpád

204


Tartalom

1. Agrokémia
Általános agrokémia
Az agrokémia tárgya
A trágyázás potenciális környezetkárosító hatásai
Kérdések
A műtrágya-felhasználás tendenciái Kelet- és Nyugat-Európa országaiban
Kérdések
A növények kémiai összetétele
Víz- és szárazanyag-tartalom
Hamutartalom, hamu alkotórészek
Szervesanyag-tartalom
A növényi tápelemek és osztályozásuk
A tápelemek osztályozása
Tápelemtartalom
Tápanyagfelvétel
A gyökéren keresztüli tápelemfelvétel
A gyökéren keresztüli tápanyagfelvételre ható tényezők
Tápanyagfelvétel levélen keresztül
A tápanyagellátás és a vízháztartás kapcsolata
A vízfelvételre ható tényezők
A vízleadásra ható tényezők
Tápanyagellátás és vízhasznosulás
A tápanyagellátás és a termés mennyiségének kapcsolata
Kérdések
A tápanyagellátás hatása a termés minőségére
Kérdések
Gabonafélék
Gyökér- és gumós növények
Olajnövények
Gyepek
Zöldség és gyümölcs
Talajkémiai ismeretek
Tápanyagformák a talajban
A talaj tápanyagkészletének változása
A talajoldat összetétele, az ionok mozgása
A talaj kémhatása
A talaj redoxipotenciálja
Az ionadszorpció és szerepe a tápanyag-gazdálkodásban
2. Tápelemek a talajban, a növényben
A nitrogén
Nitrogén a talajban
A nitrogén felvétele és szerepe
A nitrogénhiány és -felesleg hatása
A foszfor
Foszfor a talajban
A foszfor felvétele, eloszlása és szerepe
A foszforhiány tünetei, hatásai
A kálium
Kálium a talajban
A kálium felvétele, eloszlása és szerepe
A káliumhiány és következményei
A kalcium
Kalcium a talajban
A kalcium felvétele, eloszlása és szerepe a növényben
A kalcium hiánya és következményei
A magnézium
Magnézium a talajban
A magnézium felvétele, eloszlása, szerepe
A magnézium hiánya és következményei
A kén
Kén a talajban
A kén felvétele és szerepe a növényben
A kénhiány és következményei
A vas
Vas a talajban
A vas felvétele, eloszlása és szerepe a növényben
A vashiány és következményei
A mangán
Mangán a talajban
A mangán felvétele és szerepe
A mangánhiány tünetei
A réz
Réz a talajban
A réz felvétele, eloszlása és szerepe a növényben
A rézhiány és következményei
A cink
Cink a talajban
A cink felvétele, eloszlása és szerepe a növényben
A cinkhiány és következményei
A molibdén
Molibdén a talajban
A molibdén felvétele, eloszlása és szerepe a növényben
A molibdénhiány és következményei
A bór
Bór a talajban
A bór felvétele, eloszlása és szerepe a növényben
A bórhiány és következményei
3. Műtrágyák
Nitrogénműtrágyák
Ammóniumsók
Fémnitrátok
Lassan ható nitrogénműtrágyák
Foszforműtrágyák
A foszforműtrágyák nyersanyagai
A kénsavas feltárás, szuperfoszfát
Nyersfoszfátok feltárása foszforsavval
Dikalcium-foszfát
Termofoszfátok
Thomas-salak
Káliumműtrágyák
Káliumműtrágyák előállítása, nyersanyagok
Kálium-klorid-tartalmú műtrágyák előállítása
Kálium-szulfát-tartalmú műtrágyák előállítása
Magnéziumtartalmú káliumműtrágyák
Összetett műtrágyák
Ammónium-foszfátok
Ammonizált szuperfoszfát
Nyersfoszfátok feltárása salétromsavval
Magnézium-ammónium-foszfát, MgNH4PO4
Kálium-nitrát, KNO3
Kálium-metafoszfát, KPO3
Kevert műtrágyák
Kérdések
Folyékony műtrágyák
Cseppfolyós ammónia és nitrogénoldatok
NP- és NPK-oldatok
Szuszpenziós műtrágyák
Talajjavító anyagok és mésztrágyák
Talajjavító anyagok
Mésztrágyák
Magnéziumtrágyák
Kérdés
Mikroelemtrágyák
Gyorsan ható mikroelemtrágyák
Lassan ható mikroelemtrágyák
4. Szerves trágyák
Az istállótrágya
Az istállótrágya alkotórészei
Az istállótrágya kezelése
Trágyakezelési eljárások
Az istállótrágya felhasználása
A trágyalé
Kérdések
A hígtrágya
A hígtrágya keletkezése
A hígtrágya mennyisége, összetétele
A hígtrágya felhasználása
Egyéb szerves trágyák
Baromfitrágya
Tőzegfekáltrágya
Komposzt
Zöldtrágyák
5. A trágyázás agrokémiai alapjai
Nitrogéntrágyázás
A műtrágyák megválasztása
Az adagok megállapítása
Foszfortrágyázás
Kérdések
Káliumtrágyázás
Kérdések
Mésztrágyázás, kémiai talajjavítás
Mésztrágyázás
Kémiai talajjavítás
Magnéziumtrágyázás
Kérdések
Mikroelemtrágyázás
Kérdések
6. A tápanyagszükséglet megállapítása
A talajok tápanyag-ellátottságának megítélése
Biológiai módszerek
Kémiai módszerek
Műtrágyázási szaktanácsadás
Szántóföldi növények NPK-szükséglete
A mésztrágyázás
A magnéziumtrágyázás
Kalcium és magnézium együttes visszapótlása
A mikroelemtrágyázás
Az állókultúrák trágyázása
7. Növényvédelmi kémia
Alapismeretek
8.  Fungicidek
A lebontó folyamatokat gátló szervetlen hatóanyagú fungicidek
A glükolízist és az acetil-CoA-képződést gátló szervetlen fungicidek
A terminális oxidációt gátló, szervetlen hatóanyagú vegyületek
Lebontó folyamatokat befolyásoló szerves vegyületek
Rézionszállítók
Ditiokarbamát-származék fungicidek
Respirációt gátló, eltérő szerkezetű fungicidek
A terminális oxidáció elektrontranszportját gátló fungicidek
A makromolekulák szintézisét gátló fungicidek
A cellulóz bioszintézisét gátló fungicid
A kitin szintézisét gátló fungicidek
Fehérjeszintézist gátló fungicidek
Szteroidok szintézisét gátló fungicidek
Sejtmembránt károsító fungicidek
Az ozmózisnyomásra ható fungicidek
Kevéssé vagy nem ismert hatású fungicidek
9.  Szétkapcsoló vegyületek
Fungicid, akaricid hatású szétkapcsolók
Inszekticid hatású szétkapcsoló
Herbicid hatású szétkapcsolók
10.  Inszekticidek
Az idegtevékenységre ható inszekticidek
A gamma-amino-vajsav működését befolyásoló vegyületek
Az acetil-kolin működését befolyásoló vegyületek
Az acetil-kolin receptorra ható inszekticidek
Az acetil-kolin-észterázra ható vegyületek
A rovarok fejlődésére ható inszekticidek
11.  Akaricidek
12.  Herbicidek
A növények növekedését befolyásoló vegyületek
Természetes eredetű növekedésszabályozó vegyületek
Auxinhatású herbicidek
A sejtosztódást gátló herbicidek
A fehérjék szintézisét gátló herbicidek
Klór-acetanilid-származék herbicidek
A fehérjék kicsapását előidéző herbicid
Az elágazó szénláncú aminosavak képződését gátló herbicidek
Szulfonilurea-származék herbicidek
Imidazolinon-származék herbicidek
A glutamin szintézisét gátló herbicid
A gyűrűs aminosavak képződését gátló herbicid
A protoporfirinogén IX oxidáz enzimet gátló herbicidek
Az acetil-CoA-karboxiláz enzimet gátló herbicidek
Ariloxi-fenoxi-propionsav-származékok
Ciklohexándion-származékok
Cellulózbioszintézist gátló herbicid
Zsírsavak szintézisét gátló herbicidek
A karotinszintézist gátló vegyületek
Klorofillbioszintézist gátló herbicid
A fotoszintézis fényreakciójára ható herbicidek
Karbamidszármazék herbicidek
Karbamátszármazék herbicidek
Anilidszármazék herbicid
Uracilszármazék herbicidek
Piridazinonszármazék herbicid
Piridazinszármazék herbicid
Oxadiazolidinon-származék herbicidek
Triazinszármazék herbicidek
Triazinonszármazék herbicidek
Bipiridiliumszármazék herbicidek
Egyéb fotoszintézist gátló herbicidek
13.  Növényi növekedésszabályozók
14.  A kultúrnövényt valamely herbicid hatásától megvédő vegyületek
15.  Talajfertőtlenítők
16.  Rodenticidek
17.  Molluszkicidek
18. Felhasznált irodalom
Agrokémia
Növényvédelmi kémia

Az ábrák listája

1. A műtrágya-felhasználás ötéves országos átlagai (N + P2O5 + K2O), kg/ha, szántó, kert, gyümölcsös (KSH adatok alapján)
2. Az őszi búza és kukorica ötéves országos átlagtermései, kg/ha (KSH-adatok alapján)
3. A tavaszi árpa N- és P-tartalmának alakulása (Finck 1969)
4. Az aktív tápanyagfelvétel vázlata
5. A szemhozam alakulása a K-diffúzió függvényében (Mengel 1976)
6. Vízadszorpció a talajfelületen
7. Különböző mechanikai összetételű talajok pF-görbéi (Várallyay 1976)
8. A levegő telítettségi vízgőztartalma (g/m3) a hőmérséklet függvényében (Schmalfuss 1963)
9. NPK kezelés hatása a szálkásperje szárazanyag-produkciójára csernozjom talajon (saját kísérletek)
10. NPK kezelés hatása a szálkásperje összes és fajlagos vízfogyasztására csernozjom talajon (saját kísérletek)
11. NPK-kezeléskombinációk hatása a kukorica szárazanyag-produkciójára (saját kísérletek)
12. NPK-kezeléskombinációk hatása a kukorica fajlagos vízfogyasztására (saját kísérletek)
13. A termés növekedése a hatástényezők függvényében
14. Növekvő N-adagok hatása a termésnövekedésre
15. N-, P-, K-termésgörbék (Boguslawski 1958)
16. A trágyázás hatása a termés mennyiségére és minőségére
17. A fehérjefrakciók változása kiegészítő N-trágyázás hatására (Amberger 1977)
18. A N-adagok hatása a cukorrépa termésmennyiségére és -minőségére (Amberger 1977)
19. A N-adagok hatása a lenmag olaj- és nyersfehérje-tartalmára (Amberger 1977)
20. A tápanyag-szolgáltatás modelljei a) statikus, b) kinetikus (Buzás 1987)
21. Tápelemek oldódása a pH függvényében (Troug 1948)
22. Kultúrnövények termesztésének pH-optimumai (Klapp 1951)
23. A talajok redoxipotenciálja és a pH-értékek közötti összefüggés; a reakcióban részt vevő anyagok aktivitása 10-5 mol/l, O2-nyomás = 1 atm (Horneman)
24. Vas-oxihidrát felületi töltésének változása a közeg kémhatásától függően
25. A térerő és az ioneloszlás alakulása (Mengel, Kirkby 1979)
26. Az egy- és kétértékű adszorbeált kationok arányának változása a talajnedvesség függvényében (Wiklander 1958)
27. Az anionadszorpció és a pH kapcsolata (Scheffer, Schachtschabel 1979)
28. A nitrogén körforgalma
29. A borsó és gyökérgümőinek N-tartalma a vegetációs időszak különböző szakaszaiban (Virtanen 1953) 1. fertőzési időszak, 2. gümőképződés, 3. intenzív N-szállítás a gazdanövénybe, 4. bakteroidok átalakulása baktériumokká
30. Foszfátok oldhatósága a pH függvényében (Lindsay és Moreno 1960)
31. A foszforsav disszociációja a pH függvényében (Mengel, Kirkby 1987)
32. A kukoricaszem P-vegyületeinek alakulása az érés folyamán (Schmalfuss 1952)
33. A talajoldat K-tartalma és a kicserélhető K+ közötti összefüggés homok- és agyagtalajon (Mengel 1976)
34. A K-fixálás hatása az illitrétegek duzzadóképességére (Schachtschabel 1961)
35. A transzspirált vízmennyiség a lucerna K-tartalmának függvényében (Blanchet és mtsai. 1962)
36. A calmodulin vázlata (Mengel, Kirkby 1987)
37. Különböző korú burgonyalevelek Mg-tartalma hiányos Mg-ellátás mellett (Werner 1960)
38. Összefüggés a kukoricalevelek Mg-tartalma és a CO2-asszimiláció között (Peaslee, Moss 1966)
39. Növekvő szulfátadagok hatása a szulfát-S- és szerves S-tartalom alakulására napraforgólevélben (Deloch 1960)
40. A cisztein–cisztin átalakulás
41. A glutation oxidált és redukált alakja
42. A mangánvegyületek átalakulása a talajban
43. A szem nélküli bugák aránya (%) a zabszem Cu-tartalma (mg/kg) függvényében (Russ 1958)
44. A Zn-vegyületek oldhatósága a talajban (Amberger 1983)
45. A bór szerepe a szénhidrátképzésben (Amberger 1983)
46. Izobutilidén-dikarbamid (IBDU) előállítása
47. Krotonilidén-dikarbamid (CDU) előállítása
48. Reakciótermékek képződése az idő függvényében, kénsavas feltárásban (Ullmann enciklopédia VI., 1955)
49. Sók oldhatósága a hőmérséklet függvényében (Pozin 1952)
50. A műtrágyák keverhetősége (Mezőgazd. Kem. kézikönyv, MVE, 1972)
51. Polifoszforsavak szerkezete
52. Zn – EDTA komplex térszerkezete
53. A termés mennyisége és ingadozása különböző P-ellátottságú talajokon (Buchner, Sturm 1980)
54. Javasolt P-adagok, különböző ellátottságú talajokon (Vetter 1974)
55. Magyarország agyagásványtérképe (Stefanovits és mtsai. 1984)
56. A termés nagysága és a levél ásványianyag-tartalma közötti kapcsolat (In: Mengel 1976)
57. Az EUF készülék sematikus rajza
58. A kloroplaszt membránjának egy részlete. A szaggatott vonal az elektron útját jelzi. PR = pigmentrendszer, PQ = plasztokinon, PC = plasztocianin, cyt = citokróm, Fd = ferrodoxin, ATP-áz = adenozin-trifoszfatáz
59. A mitokondrium-membrán elektrontranszportja. A b, c, c1, a és a3 – a hozzá kapcsolódó (Fe3+), illetve (Fe2+) jelöléssel – a megfelelő citokrómokat jelenti. Az önmagában szereplő Fe3+ és Fe2+ jelölés a vas-flavoprotein vasionjára utal
60. Az ingerületvezetés sémája
61. A növényi pigmentek és kloroplasztszuszpenzió fényelnyelése. a) kloroformban oldott b-karotin fényelnyelése log I0/I (extinkció vagy abszorbancia) értékben mérve, b) tetrahidrofuránban oldott 1. klorofill a, 2. klorofill b fényelnyelése log I0/I értékben mérve, c) sötétben tartott és megvilágított búzakloro-plaszt-szuszpenzió differenciaspektruma százalékos értékben mérve
62. A fotoszintetikus elektronáramlás sémája. Sorszámokkal az elektronáramlás gátlásának helyeit tüntettük fel
63. A Q és B molekulát védő, herbicidmegkötő szerepet ellátó fehérje elhelyezkedésésnek szemléltetése
64. Triazinszármazékok iránt rezisztens Amaranthus retroflexus 2. fényreakció-értékének szemléltetése. A sötétben tartott megvilágított DPIP-tartalmú kloroplasztszuszpenziók fényelnyelésének különbsége 580 és 770 nm között. 1. kezeletlen, 2. 10 mmol/l aktinit pk-val, 3. 10 mmol/l linuronnal kezelve
65. Kötőhelyek sematikus ábrázolása

A táblázatok listája

1. A műtrágya-felhasználás és a búza-, kukorica-termésátlagok alakulása hazánkban (KSH-adatok alapján)
2. Műtrágya-felhasználás Magyarországon (KSH-adatok alapján)
3. Műtrágya-felhasználás Európa egyes országaiban, 1994/95 évben (FAO-adatok alapján)
4. Kultúrnövények víztartalma (a friss zöldtömeg, illetve termés százalékában)
5. Néhány kultúrnövény hamutartalma
6. Néhány növény fő termésének átlagos kémiai összetétele a nyersanyag százalékában (Klecskovszkij–Peterburgszkij 1967)
7. A növényi tápelemek csoportosítása kémiai tulajdonságuk és élettani funkciójuk, szerepük alapján (Mengel 1976)
8. A tápelemtartalom értékhatárai a növényi szárazanyagban
9. A vízellátás hatása a szálkásperje szárazanyagának N-, Ca- és Mg-tartalmára (relatív értékek 4 év átlagában VK 75 = 100%)
10. Összefüggés a talaj pórusátmérője és a pF-érték között
11. Kultúrnövények transzspirációs együtthatója (Frank és Hank szerint)
12. Különböző növények transzspirációs együtthatói (Briggs és Shantz szerint)
13. N-, P-, K- és Ca-kezelések hatása a szálkásperje fajlagos vízfogyasztására savanyú homoktalajon
14. Mg-kezelés hatása a szálkásperje fajlagos vízfogyasztására savanyú homoktalajon
15. Kiegészítő nitrogénadagok hatása a búza termésére és minőségére (Amberger 1976)
16. A cukorrépa vetésterülete, termése és cukortartalma Magyarországon (cukoripari adatok)
17. A K hatása a cukorrépa cukor- és káros nitrogéntartalmára (Amberger 1976)
18. A nitrogénellátás hatása a burgonyagumó fehérjetartalmára (Kämpf 1961)
19. A kálium hatása a burgonya termésére és keményítőtartalmára (Braunschweig 1972, Mengel 1961)
20. A káliumtrágya hatása a napraforgó termésére és minőségi mutatóira (Glas 1988)
21. Növekvő nitrogénadagok hatása az őszi repce termésére és minőségére (Amberger 1976)
22. A növekvő nitrogénadagok hatása a perje frakcióinak változására (Goswami és Willcox 1969)
23. Növekvő nitrogénadagok hatása a gyep termésére és a keményítőhozamra (háromszori kaszálás) (Schechtner és Deutsch 1966)
24. A botanikai összetétel változása gyepen, a trágyázástól függően (Mengel 1976)
25. A füvek, a pillangósok és az egyéb lágyszárú növények nyersfehérje- és ásványianyag-tartalma szárazanyag-százalékban (König 1957)
26. Néhány fontosabb szántóföldi növény átlagos tápanyagigénye (Sarkadi 1957)
27. A tápanyagok kimosódása különböző talajokon (kg/ha/év) (Vömel 1965/66 szerint)
28. A talajoldat tápanyag-koncentrációja (mmol)
29. Redoxifolyamatok redoxipotenciál-értékei a talajban
30. Az érett zab ásványianyag-tartalma a szemben és a szalmában (mg/g szárazanyag) (Scharrer és Mengel 1960)
31. Különböző növényfajok K- és Ca-tartalma levélben és szárban (mval/10 g légszáraz anyag) (Scharrer és Mengel 1960)
32. Különböző növények termésének kéntartalma (%) (Deloch 1960)
33. A vashiány mértéke és ennek összefüggése a vas- és klorofilltartalommal dohánylevelekben (Jacobson 1945)
34. Néhány növényi rész réztartalma
35. Néhány növényi rész cinktartalma
36. Különböző növényfajok bórtartalma (mg/kg szárazanyag) (Amberger 1983)
37. Nitrogénműtrágyák összetétele és hatóanyag-tartalma
38. Foszforműtrágyák összetétele és hatóanyag-tartalma
39. Néhány káliumműtrágya összetétele, kísérőelemei
40. A műtrágyák felosztása a higroszkóposság alapján
41. Hazai kevert NPK-műtrágyák
42. Karbamid-ammónium-nitrát- (UAN-)oldatok jellemzői (In Almássy–Máté–Zádor: Műtrágyák 1977)
43. Különböző tápanyagarányú NP-oldatok összetétele (alapoldat + UAN) (In Almássy–Máté–Zádor: Műtrágyák 1977)
44. A foszforsav töménysége és a P2O5-tartalom megoszlása közötti összefüggés (In Almássy–Máté–Zádor: Műtrágyák, 1977)
45. Különböző tápanyagarányú NPK-oldatok összetétele (In Almássy–Máté–Zádor: Műtrágyák 1977)
46. Ipari NPK szuszpenziós műtrágyák
47. Magnéziumtartalmú műtrágyák és javítóanyagok magnéziumtartalma
48. Folisol készítmények
49. Mikromix termékcsalád
50. Voligop polikelátok (komplexképző citromsav-borkősav)
51. Fitohorm készítmények
52. A fém-ammónium-foszfátok elméleti összetétele (Almássy–Gáti–Scheiber 1964)
53. A háziállatok ürülékének átlagos összetétele (%)
54. Alomanyagok vízfelszívó képessége és NPK-tartalma (%)
55. Az istállótrágya minősítése
56. 10 t istállótrágya tápanyag-szolgáltatása (kg) (Sarkadi 1975)
57. Sertés- és szarvasmarha-hígtrágyák átlagos összetétele (Csaba–Kiss–Szinay–Vermes 1978)
58. A szarvasmarha-hígtrágya tápanyagtartalmának alakulása a kor, illetve a tartási cél függvényében, 10%-os szárazanyag-tartalmú hígtrágyára vonatkoztatva (Koriath és mtsai. 1975)
59. Különböző korú sertések teljes hígtrágyájának átlagos kémiai jellemzői (%) (Csaba–Kiss–Szinay–Vermes 1978)
60. Baromfiürülék kémiai összetétele
61. A terméssel kivont magnézium mennyisége (kg/ha)
62. Szorzószámok a talaj nitrogénszolgáltató képességének megítéléséhez (Sarkadi 1975)
63. A szántóföldön termesztett növények terméssel felvett NPK-, Ca-, Mg-tartalma (kg/t)
64. A talaj humusztartalmának határértékei (a nitrogénellátottság megítéléséhez)
65. A talaj oldható foszfortartalmának határértékei (a foszforellátottság megítéléséhez)
66. A talaj oldható káliumtartalmának határértékei (a káliumellátottság megítéléséhez)
64/a. A talaj humusztartalmának határértékei (a N-ellátottság megítéléséhez) (MÉM–NAK 1979)
65/a. A talaj oldható foszfortartalmának határértékei (a P-ellátottság megítéléséhez) (MÉM–NAK 1979)
66/a. A talaj oldható káliumtartalmának határértékei (a K-ellátottság megítéléséhez) (MÉM–NAK 1979)
67. Őszi búza fajlagos műtrágyaigénye hatóanyagban kg/tonna terméshez (MÉM–NAK 1987)
67/a. Őszi búza fajlagos műtrágya-igénye hatóanyagban kg/tonna terméshez (MÉM–NAK, 1979)
68. Javasolt mésztrágya adagok CaCO3-hatóanyagban, t/ha (MÉM-NAK 1987)
69. A talajok magnéziumellátottsági határértékei (M KCl-kivonatban mérve)
70. Magnéziumtrágyázási javaslat (Mg kg/ha)
71. Különböző növények második fényreakció-értékének változása kloroplasztszuszpenzióban 50 mmol/l aktinit PK hatására