Ugrás a tartalomhoz

Agrokémia és növényvédelmi kémia

Loch Jakab – Nosticzius Árpád

Mezőgazda Kiadó

17. fejezet -  Molluszkicidek

17. fejezet -  Molluszkicidek

A puhatestűek között a csigák okoznak leginkább mezőgazdasági kárt. A vízben élő puhatestűek ember és állat között közvetítenek fertőző élősködőket.

A csigák irtására elvileg néhány inszekticid is képes (karbamátszármazékok, néhány foszforsavszármazék). Gyakorlatilag azonban két, kimondottan csigák ellen kifejlesztett készítményt szokás használni, a metaldehidet és a merkaptodimeturt.

A metaldehidnek gyomor és kontakt hatása van a puhatestűekre. Kontakt hatása renyhe mozgást idéz elő, ezt a puhatestű fokozott váladékképződéssel igyekszik kompenzálni, de ez a fokozott váladékképződés kiszáradáshoz vezet. Csupasz és házas csigák ellen egyaránt hatékony. Nem fitotoxikus, ha nem visszük a növény levelére a szert. Szájon át bejutva az emlősök szervezetében is gyomor- és bélirritációt okoz, savtúltengéssel.

A merkaptodimetur vagy más néven metiokarb karbamátszármazék hatóanyagként acetil-kolin-észteráz-gátló. Nem szisztemikus hatású inszekticid és akaricid is, egyúttal madárriasztó (repellens). Főleg a meztelen és házas csigák ellen használják, bár számos hernyó és talajlakó kártevő ellen is hatásos. Rovar kártevők ellen magok csávázásával is használják kukorica, repce, répa esetén. Molluszkicidként is az idegtevékenység gátlásával hat.