Ugrás a tartalomhoz

Agrokémia és növényvédelmi kémia

Loch Jakab – Nosticzius Árpád

Mezőgazda Kiadó

13. fejezet -  Növényi növekedésszabályozók

13. fejezet -  Növényi növekedésszabályozók

E vegyületekre jellemző, hogy a növény növekedésére, fejlődésére vannak hatással, de nem herbicidként használják őket. A növényvédelem szempontjából mégis fontos szerepet töltenek be. Az engedélyezési listában szereplő sorrend (abc sorrend) szerint vesszük sorra őket.

A daminozid mint növényi növekedésszabályozó (plant growth regulator) csökkenti a nodiumok közti növekedést, azaz rövidebb, tömörebb lesz a növény. A növény levelei abszorbeálják, és végigvándorol az egész növényen. Felhasználják dísznövények termesztésénél és vörös here, lucerna magtermesztésénél termésszabályozásra.

A dimetipin defóliáns és deszikkáns hatású és a növény epidermiszében a fehérjeszintézisre van hatással. Érésgyorsításra és deszikkálásra használják napraforgó-, szója-, rizs-, borsó-, repce-, burgonya- és kukoricakultúrában. Csökkenti a magok nedvességtartalmát kukoricában, rizsben, repcemagban, napraforgóban.

Az etefonról már volt szó az 5.1.1.5 fejezetben. Szisztemikus hatású növényi növekedésszabályozó. Az egész növényben szétterjed, és etilénre bomlik, ez az etilén fejti ki érésgyorsító hatását, amit főleg gyümölcsfáknál használnak ki. Virágkötődés elősegítésére uborkánál, érésszabályozásra paradicsomnál és paprikánál, gépi betakarítás elősegítésére szilvánál, cseresznyénél, meggynél és ribiszkénél használják. Kalászosoknál és kukoricánál a megdőlés megakadályozására, fiatal almafáknál a virágkezdemény fejlődésének serkentésére is használható,

A ftalanilsavat a terméskötődés fokozására használják paradicsom-, paprika-, bab-, borsó-, lencse-, szója-, lucerna-, bíborhere-, rizs-, meggy-, szőlő-, alma-, napraforgó-kultúrában.

A heptopargil sokat ígérő termésfokozó hatóanyag. Magok kezelésével használják kukorica, rizs, cukorrépa esetében. Pre- vagy posztemergens használattal bab, borsó, kukorica, napraforgó és különböző zöldségfélék esetében alkalmazzák.

Az indolvajsav mind a sejtosztódásra, mind a sejtnyúlásra hat. Láttuk, hogy az indolecetsav a természetes növényi hormon, az auxin. Az indolvajsav minden valószínűség szerint indolecetsavra bomlik a növényben, hiszen a zsírsavak – mint láttuk a fenoxivajsav lebomlásánál – két szénatomonkénti, acetilcsoport alakban való lebomlása indolecetsavhoz vezet. Dugványok gyökérfejlődése elősegítésére használatos.

A klórmequatról (CCC) szintén volt már szó az 12.1.1.2. fejezetben. Láttuk, hogy a gibberellinszintézis gátlásával fejti ki hatását. A szár megrövidül és megerősödik, hatására a növény szilárdabbá válik. A fejlődési ciklusra is hat, a virágzásra, érésre van befolyással. Növeli a klorofill és a gyökér képződését. Búza, rozs, árpa és triticale esetében a rövidebb és erősebb szár miatt csökkenti a dőlést, dísznövényeknél elősegíti az oldalágak képződését és a virágzást. Megelőzi a körte, barack, szilva érés előtti lehullását.

A maleinsav-hidrazidot mind a gyökér, mind a levél képes felvenni, a növényben áramlik. Gátolja a sejtosztódást a merisztéma részben, de nincs hatással a sejtnyúlásra. Van némi herbicid hatása is. A gyepek, bokrok és fák növekedésének gátlására használható. Burgonya, hagyma, répa tárolása során csírázásgátlásra alkalmazzák a leggyakrabban. 2,4-D-vel együtt alkalmazva herbicidként használják. Felhasználható a dohány hónaljhajtásainak fejlődésgátlására is.

A normál dekanol el nem ágazó, tíz szénatomos alkohol. Vagy önmagában, vagy n-oktanollal (el nem ágazó, nyolc szénatomos alkohollal) keverve használják. Legfontosabb felhasználási területe a dohány kacsképződésének gátlása.

A paklobutrazol levélen, száron, gyökéren egyaránt felvehető, a növényben a merisztéma részhez áramlik. A gibberellin bioszintézisét gátolja, és ezzel a sejtosztódás mértékét csökkenti, zömökebb növényt hoz létre, egyúttal fokozza a virágzást és gyümölcsképződést. Már kémiai szerkezetében is nagyon emlékeztet a triazolszármazék fungicidekre, és valóban rendelkezik némi fungicid aktivitással is. Gyümölcsfák növekedésének csökkentésére, a gyümölcsmennyiség (virágrügyképződés) fokozására, a pázsitok növekedésének csökkentésére is felhasználható.

Az unikonazol a száron és gyökéren át vehető fel, és a növényben a xilémen áramolva a növekvő részekhez vándorol. Ez is a gibberellin bioszintézisét gátolja. A vegetatív növekedést gátolja, fokozza a virágzást, ezt a tulajdonságát főleg dísznövényeknél használják. Fáknál a vegetatív növekedés csökkentésére, a metszés szükségletének csökkentésére alkalmazható.