Ugrás a tartalomhoz

Agrokémia és növényvédelmi kémia

Loch Jakab – Nosticzius Árpád

Mezőgazda Kiadó

Zsírsavak szintézisét gátló herbicidek

Zsírsavak szintézisét gátló herbicidek

A lipid fogalomba a zsírsavak, viaszok, neutrális zsírok, foszfolipidek, karotinoidok, szteránvázas vegyületek tartoznak. Ezek általában apoláros oldószerekben jól, vízben gyakorlatilag nem oldódnak.

A tiolkarbamátszármazék herbicidek a kutikula viaszrétegének szintézisét, a kloroplaszt zsírsavainak képződését, a telítetlen zsírsavak (olajsav, linolsav) keletkezését egyidejűleg gátolják. A karotinoidok és a kinonok szintézise viszont nem gátlódik.

A zsírsavak szintézisének gátlása nemcsak a kutikula elvékonyodásához (ezzel a nagyobb vízvesztéshez, fertőzésekkel szembeni nagyobb érzékenységhez), hanem a sejt membránjai működésének sérüléséhez is vezet. A mitokondrium-membrán szükséges tartozékai a foszfolipidek, ezek szintézise szintén gátlódik, ami a légzés szabályozásában, az oxidatív foszforilációban idézhet elő zavart.

Mivel e herbicidek csak a zsírsavak szintézisét gátolják, az azonos prekurzort (acetil-CoA) igénylő karotinoidszintézist nem, ez arra utal, hogy nem a zsírsavak képződésének az elején gátolnak, hiszen a mevalonsavon keresztül képződő termékek szintézisét nem akadályozzák. E herbicideknek a kultúrnövényre gyakorolt hatását csökkenteni, vagyis szelektivitását növelni lehet megfelelő vegyületekkel. A hatást ellensúlyozó szereket antidótumoknak nevezzük.

Általánosságban elmondható, hogy e vegyületek a gyökéren, esetleg a hajtáson át vehetők fel. Többnyire szisztemikus hatásúak, azaz a növényben áramlanak is. Főleg egyszikű gyomokat irtanak, de néhány kétszikűt is. A pusztulás tüneteit tekintve egy-egy vegyületet csírázásgátlóként vagy növekedésgátlóként említenek. Sőt a bentiokarbot egyesek a fehérjeszintézist gátlókhoz sorolják. Nagyon valószínű, hogy a fő hatás, a lipidszintézis gátlása mellett más folyamatokat is befolyásolnak, de a csírázásgátlást, illetve a növekedésgátlást önmagában a lipidszintézis blokkolása is előidézheti.

Az EPTC leggyakrabban kukoricakultúrában használatos. Azonban a kukorica is megsínyli az EPTC-kezelést, ezért a kultúrnövényt (kukoricát) védő antidótumot, más néven safenert, illetve magyarul védővegyületet is visznek be formáláskor a hatóanyag mellé. AD-67, diklórmid a leggyakrabban használt antidótum (lásd a 12.2.1. és 14. fejezetet). Ha más kultúrában például napraforgóban, lucernában alkalmazzák, akkor az antidótum nélküli készítményt használják. De használható burgonyában, babban, borsóban, cukorrépában, lóherében is.

A vernolát nagyon hasonlít képletében az EPTC-hez. Szabadalomvédelmi okok miatt a felfedezett alapvegyülethez hasonló felépítésű valamennyi biológiailag aktív vegyületet szabadalmi oltalom alá helyezik. A vizsgálatok során aztán kiderül, hogy a molekulaszerkezet egészen kicsi változtatása – jelen esetben egy etilcsoport propilra történő cseréje – az alaptulajdonságot nem nagyon módosítja, de az alapvegyülettel azonos értékű, esetleg bizonyos gyomok ellen hatékonyabb vegyületet nyerhetünk. Az, hogy a szabadalmi oltalom idejének lejárta után is forgalomban van az új szer, azt bizonyítja, hogy az alapvegyülettel azonos értékű vagy bizonyos esetekben még hatékonyabb is. Kukoricában, szójában, babban, dohányban alkalmazható. Kukoricában való alkalmazásakor antidótummal, leggyakrabban diklórmiddel keverve hozzák forgalomba.

A butilát abban tér el az EPTC-től, hogy a nitrogénhez kapcsolódó két propilcsoportot cserélték le izobutilra. Alaptulajdonságában nem nagyon tér el az előzőektől. Főleg kukoricában használják, de itt is szükség van antidótum használatára.

A bentiokarbot szokták tiobenkarbnak is hívni, mindkét név elfogadott. Az előzőektől annyiban tér el, hogy a S-atomhoz p-klórbenzil csoport kapcsolódik, ez már lényegesen változtat a felhasználási lehetőségén. Egyszikű és egynyári kétszikű gyomok irtására használják rizsben.

A cikloát esetében a nitrogén két szubsztituense közül az egyik egy ciklohexilcsoport, a másik maradt alifás etilcsoport. Cukorrépában, spenótban használható egy- és kétszikű gyomok irtására. Főként a cukorrépában való felhasználása gyakori.

A molinát esetében a karbaminsav nitrogénje egy hattagú szénváz által alkotott gyűrűbe épül be. A gyökér veszi fel, és a növényben akropetálisan áramlik a levelekig. Kétszikű és egyszikű gyomokat irtanak vele rizsben. A rizsre nem toxikus.