Ugrás a tartalomhoz

Agrokémia és növényvédelmi kémia

Loch Jakab – Nosticzius Árpád

Mezőgazda Kiadó

11. fejezet -  Akaricidek

11. fejezet -  Akaricidek

Számos inszekticid rendelkezik akaricid tulajdonsággal is. Főleg a szerves foszforsav-, tiofoszforsav-, ditiofoszforsav-származékok, valamint a szerves karbamátszármazék inszekticidek nagy része atkaölő tulajdonságú is. A piretroidok között az akrinatrin, fenpropatrin, bifentrin szintén rendelkezik akaricid hatással is. E fejezetben azokkal a vegyületekkel foglalkozunk, amelyeket kimondottan atkaölő tulajdonságuk miatt alkalmaznak. Emlősökre az akaricidek általában nem vagy kevéssé mérgezőek.

Néhány olyan vegyületet használunk, amelynek ismerjük a hatásmechanizmusát is, számosét nem ismerjük.

A cihexatin nem szisztemikus kontakt hatású akaricid. A triszubsztituált ónszármazékokhoz tartozik, azaz a terminális oxidáció elektrontranszportját állítja le, úgy hat, mintha ATP-t vittünk volna be nagy fölöslegben. Gyümölcsösök, szőlő, szója, szamóca atka elleni védelmére használják. A fenbutatin-oxid ugyanezen csoportba, a terminális oxidáció elektrontranszportját gátlókéba tartozik. Kontakt és gyomor hatású akaricid. A kártevő atkák széles csoportjának bármely fejlődési szakaszban lévő egyedeit pusztítja. Gyümölcsösben, paprikában, paradicsomban, uborkában, dísznövényeknél takácsatkák ellen használják.

Érdemes összehasonlítanunk a fungicidként használt fentinhidroxid és az akaricidként használt cihexatin képletét. Az eltérés közöttük csak a három szubsztituens aromás, illetve nem aromás jellegében van. A fentinhidroxidban három fenil-csoport, míg a cihexatinban három ciklohexil-csoport található, az élőlények csoportjaira kifejtett hatásuk mégis nagyon különböző, holott azonos biokémiai folyamatot gátolnak. Nagyon valószínű, hogy a membránokon való áthatolásuk eltérősége miatt fejt ki egyik fungicid, másik akaricid hatást.

A dienoklór az axonális idegingerület vezetés gátlójaként ismert, kontakt hatású akaricid. Főleg a peterakás idején hatékony. Üvegházi körülmények között hosszú a maradék aktivitási ideje. Többnyire dísznövényeknél, üvegházban használatos. A klórpropilát szintén az axonális ingervezetésre ható kontakt akaricid. Gyümölcsösben, dísznövényeknél, cukorrépában, zöldségféléknél használják.

A flucikloxuron vedlést gátló akaricid, inszekticid, csak tojás és lárva állapotban hat. A kitinszintézist gátló benzoilfenil-karbamid-származék. A felnőtt atkákra és rovarokra nem hat. Alma, szőlő, dísznövények takácsatkái ellen használják. A brómpropilát kontakt hatású akaricid, amelynek nagy a maradék aktivitása. Almatermésűek, szőlő, csonthéjasok, szója atka elleni védelmére használják. Az atkát minden fejlődési stádiumban pusztítja. Az axonális ingervezetésre hat.

A fenazaquin, a piridaben, a tebufenpirad és a fenpiroximat kémiai szerkezetében kevés hasonlóságot lehet találni. Az aromás maghoz közvetlenül vagy néhány atom közbeiktatásával (fenpiroximat) kapcsolódó tercier butilcsoport mind a négy vegyületben megtalálható. Valamennyiben van nitrogéntartalmú heterociklusos gyűrű. Biokémiai hatásukat viszont azonosnak tekintik. A terminális oxidáció elektron szállítóláncában a NADH-ubikinon reduktáz (komplex I) működését akadályozzák meg, azaz a NADH elektronja nem tud eljutni az ubikinonra, ezzel a terminális oxidáció folyamata leáll. A fenazaquin kontakt akaricid, a mozgékony formákra taglózó hatású, jó az ovicid aktivitása is. A mitokondriális elektrontranszportot gátló hatása miatt emlősökre is mérgező, a patkányon mért LD50 = 136 mg/kg. Almatermésűek és szőlő atkáinak irtására használják leggyakrabban. A fenpiroximát emlősökre gyakorlatilag nem mérgező. Almatermésűek, őszibarack, szőlő atkáinak irtására használják a leggyakrabban.

A piridaben gyors taglózó hatású és hosszú maradék aktivitású akaricid, inszekticid. Főleg a lárva és nimfa állapotra hatékony. Gyümölcsfák, dísznövények, zöldségfélék atkái, levéltetvei ellen alkalmazzák.

A tebufenpirad akaricid, inszekticid, amely minden fejlődési állapotban hatékony. Almatermésűek, körte, szőlő, paprika atka és levéltetű kártevői ellen használatos.

A flufenzin kontakt ovicid. A tojásölő hatást a felnőtt atka szervezetébe táplálkozáskor bejutó hatóanyag idézi elő. Az atkák fejlődési fázisaira is károsan hat. Gyenge méreg. Almatermésűek, őszibarack, szilva és szőlő atka kártevői ellen használatos. A hexithiazox kontakt és gyomor hatású akaricid. Ovicid, larvacid és nimficid aktivitással egyaránt rendelkezik, azaz mind tojás, mind lárva, mind nimfa alakban károsítja az atkákat, de nem hat a felnőtt egyedekre, bár a kezelt nőstény tojásai nem életképesek. Gyakorlatilag nem mérgező emlősökre. Almatermésűek, csonthéjasok, szőlő, bab, uborka takácsatkái ellen alkalmazzák.

A klofentezin speciális akaricid kontakt hatással; hosszú a maradék aktivitása. Az embrió fejlődét gátolja, a tojásokra és a fiatal mozgó formákra hat, a felnőtt atkákra hatástalan. Van féreghajtó tulajdonsága is. Gyakorlatilag nem mérgező. Almatermésűek, csonthéjasok, szőlő takácsatka kártétele ellen használatos.

A propargit kontakt hatású, hosszú maradék aktivitási idővel. Alma, csonthéjasok, szőlő, paprika, szója atka kártevői ellen használják. Gyenge méreg. Főleg a mozgékony stádiumban hatásos akaricid.

A tetradifon hosszú hatásidejű, a levél szöveteiben áramló akaricid. A nőegyedeket sterilizálja, ezzel életképtelen tojások létrehozását idézi elő. Fokozott kontakt hatása van a tojásokra és valamennyi nem felnőtt (adult) állapotra. Gyümölcsösökben, zöldségféléknél, dísznövényeknél, szőlőben használják atka kártevők ellen.

Az amitráz kontakt és légúti hatású akaricid, inszekticid, bár főleg akaricidként hatásos. Az idegtevékenységre hat, felfokozott idegműködést idéz elő az atkában. Az úgynevezett oktopamin receptorral lép kölcsönhatásba. Atkák irtására használják alma-, szilva-, szőlő-, szamóca-, komló-, cukorrépa-, szója-, bab-, paprika-, uborkakultúrákban, a körtelevélbolha pusztítására is alkalmas. Lepkék hernyói és háziállatok ektoparazitái ellen is hatásos.