Ugrás a tartalomhoz

Agrokémia és növényvédelmi kémia

Loch Jakab – Nosticzius Árpád

Mezőgazda Kiadó

Kevéssé vagy nem ismert hatású fungicidek

Kevéssé vagy nem ismert hatású fungicidek

A foszetil (efozit Al) esetében korábban olyan megfigyelést végeztek, amely szerint a növény ellenálló képességének fokozásával fejti ki hatását, azonban több tény is a spórák csírázásának gátlása mellett szól. Önmagában almatermésűek tűzelhalásos megbetegedésekor, valamint uborka-, saláta-, dohányperonoszpóra ellen más fungicidekkel kombinálva használatos. Szisztemikus fungicid protektív és kuratív hatással. A foszetil Al a foszetil alumíniumsója.

Néhány fungicid konkrét biokémiai hatásáról keveset tudunk; bár a végeredmény, a gombák életére gyakorolt kedvezőtlen hatás jól ismert, a hatás konkrét okát nem ismerjük.

Az etoxiquin mikrobaölő hatása antioxidáns hatásának köszönhető. Az alma, körte tárolása során héjbarnulás (scald) lép fel. Ez elvileg bekövetkezhet úgy is, hogy a polifenolok (flavonok, antociánok) a levegő oxigénjével kinoidális szerkezetű vegyületté oxidálódnak a fenoloxidázok hatására, majd színes melaninná alakulnak. Ugyanezen folyamatok felléphetnek mikrobák által okozott sérülések helyén. A gyümölcs természetes védekezési reakciójában vesznek részt a polifenoloxidázok. Az antioxidánsok hatásosan védenek mind a mikrobák nélküli héjbarnulás, mind a mikrobák ellen.

A gyűrűs nitrogéntartalmú vegyületeket vizsgálva megállapították, hogy a piperidinnek azok a származékai hasznos antioxidánsok, amelyeknél a vegyület nitroxid szerkezetű szabad gyökké alakul.

A 2,2,6,6-tetrametil-piperidin-nitroxid a szkvalén oxidációját olyan jól gátolta, mint az etoxikvin.

Mivel az etoxikvin toxicitása kicsi, ezért takarmányok tartósítására, így szárított lucernaliszt karotintartalmának megőrzésére is felhasználták. Az etoxikvin-nitroxid szerkezetének felderítésére akkor került sor, amikor már a prolinról is bebizonyították, hogy oxidatív közegben nitroxidjává alakul, és ezzel antioxidánsként viselkedik. Az etoxikvin-nitroxidot létre tudták úgy hozni, hogy oldatán fény jelenlétében levegőt buborékoltattak át, de akkor is képződött, ha telítetlen lipid oxidált termékével elegyítették. Az etoxikvin úgy fejti ki antioxidáns tevékenységét, hogy először nitroxidjává alakul.

A szabad gyökök (nitroxidszármazékok) antioxidáns hatását annak tulajdonítják, hogy a szabad gyök lép reakcióba – az oxigén helyett – a szubsztrát szabad gyökével. Az antioxidánsok közül hazánkban az etoxikvin és a difenil-amin engedélyezett téli alma héjbarnulása elleni felhasználásra. Az antioxidánsok – ha egyébként nem toxikusak – többnyire antikarcinogén hatással is rendelkeznek, ezt az etoxikvin esetében is bizonyították egér- és patkánykísérletekkel.

A héjbarnulás a tárolás során szokott fellépni, többnyire a tárolási időszak vége felé. A tárolt gyümölcsöt vagy bepermetezik az etoxikvin vagy difenil-amin oldatával, vagy a gyümölcsöt belemerítik a hatóanyag oldatába a tárolás megkezdése előtt, a betakarítást követő egy héten belül. Az USA-ban végzett vizsgálatok szerint a piacon vásárolt friss almák 47%-án tudták kimutatni a difenil-aminos kezelést. Ez arra mutat, néha betakarítás után minden gyümölcsöt kezelnek függetlenül attól, hogy akarják-e tartósan tárolni alacsony hőmérsékleten vagy sem. Almaborban nem, de almapépben koncentrálódott mértékben volt megtalálható a difenilamin, ám általában nem haladta meg az engedélyezett mértéket.

A diklofluanid és a tolilfluanid szerkezetében megtalálható az N-trihalogén-alkiltio kötésmód, amelyet a 8.2.3 fejezetben tárgyalt folpet és kaptán esetében is láttunk. A tolilfluanid esetében a több hatóhelyű gátlást említik meg, ami elképzelhetővé teszi, hogy a most tárgyalandó két vegyület ugyanúgy a szulfhidril-csoportot köti meg, mint a folpet és a kaptán; erre utal a több hatóhely. Bizonyíték azonban nincs az –SH csoport megkötésére, így ez feltételezés marad. Mindkettő kontakt hatású, protektív fungicid. A diklofluanidot is használják alma és körte tárolás során fellépő héjbarnulása, valamint gyümölcsfák esetében varasodás, peronoszpóra és botritisz ellen. A tolilfluanidot szintén használják tárolási betegségek ellen, ezzel végezve a gyümölcsfa utolsó permetezését. Csávázásra is használatos.

A cimoxanil levélfungicid, protektív és kuratív hatással. Kontakt és mély hatású, a spóraképződést is gátolja.

A fluazinamról tudjuk, hogy úgynevezett szétkapcsoló hatással rendelkezik A szétkapcsolókra az a jellemző, hogy a mitokondrium membránrészében lezajló terminális oxidációról lekapcsolja az ATP-képzést, azaz a légzésnek nem lesz eredménye. A tápanyag-felhasználás fölöslegessé válik, és ez az aerob élőlények pusztulásához vezet. Az anaerob élőlényekben a terminális oxidáció folyamata meg sem található. A részleteket a szétkapcsolókat részletesen tárgyaló fejezetben tárgyalhatjuk.

A himexazol heterociklusos vegyület. Konkrét hatásáról nincs információnk. A himexazol szisztemikus, talajfungicidként és csávázásra használható. Néhány növény növekedését fokozza.

A nitrotál-izopropil nem szisztemikus kontakt fungicid, protektív hatással. Más fungicidekkel kombinálva alma, szőlő, zöldségfélék lisztharmat elleni védelmére használják. A fenitropan kontakt fungicid, cereáliák, kukorica, rizs és cukorrépa magok kezelésére (csávázására) használják.

A guazatin név eredetileg 1,1’-imino-di-(oktametilén)-diguanidint jelentett, a ma használatos egy reakciókeveréket tartalmaz. Cereáliák és kukoricamagok csávázására használják, ilyenkor mint madárriasztó (repellens) is hatásos. Deszkák gombásodás elleni védelmére is használatos. Valószínűnek látszik, hogy az oxidatív foszforilációt gátolja, ez lehet az egyik oka a fungicid hatásnak.

Az n lehet nulla, egy és kettő. Az R lehet hidrogén vagy

Ez utóbbi alkotja 75%-ban az R-csoportot, és a hidrogén csak 25%-ban.

A guazatinnal közel azonos az iminoktadin, amelynek triacetátját használják.

A pirazofosz szerves tiofoszforsav-származék, amely azonban a csoportosításban szereplő inszekticid, akaricid vegyületektől eltérően kimondottan fungicid tulajdonságú. Szisztemikus hatású, protektív és kuratív aktivitással. Számos kultúrnövény, így gabona, uborka, alma, komló, petrezselyem, szőlő gomba kórokozója főleg lisztharmat ellen használatos.