Ugrás a tartalomhoz

Agrokémia és növényvédelmi kémia

Loch Jakab – Nosticzius Árpád

Mezőgazda Kiadó

Az ozmózisnyomásra ható fungicidek

Az ozmózisnyomásra ható fungicidek

A vegyületek két csoportja hat e helyen. A fenilpirrolokra és a dikarboximidekre egyaránt az jellemző, hogy hatásukra a sejt ozmózisnyomása változik meg erőteljesen. Megnő a poliglikolok, főleg a glicerin mennyisége. A gombákra gyakorolt hatás spektruma közel azonos e két vegyületcsoport esetében. A hatás megjelenési formája is közel azonos: duzzanat, elágazás és repedés jelenik meg a csíratömlőben. Az eredmény a spórák csirázásának gátlása lesz. E fungicidekkel előidézett hatás megfordítható alfa-tokoferollal és piperonil butoxiddal. Korábban a lipidek peroxidációját tapasztalva a reaktív oxigén keletkezését tételezték fel, ma ezt nem tekintjük fő hatásnak. Valószínűnek látszik, hogy az ozmózis okozta sokkra adott válasz eredményeként nő meg a glicerin mennyisége. Feltételezik, hogy az ozmózist érzékelő jel átviteli folyamatára hatnak e fungicidek, de a két vegyületcsoport nem azonos helyen avatkozik be a folyamatba

A fenilpirrolok csoportjába a fenpiklonil és a fludioxonil tartozik, míg a dikarboximidek csoportjának az iprodion, a procimidon és a vinklozolin atagja.Az iprodion kontakt fungicid protektív és kuratív hatással. A spórák csírázása gátlásának következménye a micéliumnövekedés gátlása is. Zöldségféléknél, szántóföldi növényeknél és gyümölcsfáknál egyaránt használatos. A vinklozolin protektív hatású, nem szisztemikus fungicid. Szintén használható szántóföldi növények, gyümölcsfák, zöldségfélék védelmére.

A procymidon szisztemikus fungicid protektív és kuratív hatással. A gyökéren abszorbeálódik, és a levelekbe, virágokba áramlik.

A fenpiklonil enyhén szisztemikus hatás mellett inkább kontakt fungicidnek tekinthető. A fludioxonil levélfungicidként is használatos zöldségféléknél, rizsnél, gabonánál és gyepnél, de csávázásra is használható.