Ugrás a tartalomhoz

Agrokémia és növényvédelmi kémia

Loch Jakab – Nosticzius Árpád

Mezőgazda Kiadó

Magnéziumtrágyázás

Magnéziumtrágyázás

Magnéziumhiányos talajokon a növények magnéziumtartalma és a termés is növelhető magnéziumtrágyázással. A magnézium elősegíti a szénhidrátok képződését, ezért kedvezően befolyásolja a burgonya, a cukorrépa, a gyümölcs és a szőlő minőségét. Réteken és legelőkön az állatok magnéziumellátása szempontjából is fontos a magnéziumtrágyázás. A magnézium említett hatása még magnéziumszegény talajokon is csak megfelelő NPK-ellátás mellett érvényesül.

A magnéziumhiány fokozódik az intenzív talajhasználattal, a talajok savanyodásával, kilúgzódásával. Az országos talajvizsgálat adatai szerint a hazai talajok nagy része magnéziummal jól, és csak mintegy 10% gyengén, illetve közepesen ellátott. Viszonylag nagy kiterjedésben fordulnak elő magnéziumhiányos talajok a Nyírségben és Somogy megyében, ezeken a magnézium pótlásáról feltétlenül gondoskodni kell.

Magnéziumtrágyázásra elsősorban vízoldható vegyületek (Keserűsó, Kieserit) javasolhatók. Savanyú talajokon felhasználhatók a dolomittartalmú műtrágyák (Agronit, Kardonit) is. A magnéziumtartalmú káliumműtrágyák (Kornkáli, Patentkáli stb.) előnye, hogy hatóanyaguk vízoldható. A magnéziumigényes kultúrák rendszerint káliumigényesek is, így a két elem együttes pótlása nem okoz aránytalanságot az ellátásban.

A felsorolt magnéziumtrágyák közül a Keserűsó (MgSO4·7H2O) maradék nélkül oldódik vízben, ezért általában permetezőtrágyázásra használják, 5%-os oldat formában. A permetezőtrágyázás a gyümölcs- és szőlőtermesztésben, valamint a szántóföldi kultúrákban egyaránt alkalmazható. Gabonaféléknél pl. a kalászolás időszakában alkalmazva hozzájárul a zászlóslevél életben tartásához és ezen keresztül az ezerszemtömeg növeléséhez.

Keserűsó permetező trágyázásával növelhető a burgonya keményítő-, a cukorrépa cukor-, a napraforgó olajtartalma. A permetezőtrágyázás magnéziumszegény talajon nem pótolhatja a talajtrágyázást. A Kieseritet (MgSO4·H2O) valamivel kisebb oldhatósága miatt talajtrágyaként használjuk.

A különböző szántóföldi kultúrák termésével elvont magnéziummennyiséget a 61. táblázat tartalmazza. A trágyázás során egyrészt a növények igényét, másrészt az egyéb tápanyagokkal való ellátást is figyelembe kell venni. A növekvő műtrágya-felhasználás, ezen belül a nagyobb arányú káliumadagolás szükségessé teszi a magnézium pótlását, különösen magnéziumhiányos talajokon és magnéziumigényes kultúrák esetében.

61. táblázat - A terméssel kivont magnézium mennyisége (kg/ha)

Növény

Kivont MgO

Gabonafélék

8–14

Cukorrépa

47–56

Takarmányrépa

25–36

Burgonya

25–28

Lucerna

21–28

Hereszéna

38–43

Réti széna

20–30


Magnéziumszegény, savanyú talajokon dolomittal vagy dolomittartalmú javítóanyagokkal a kémhatás állapot rendezése mellett a talajok magnéziumtartalma is növelhető. Erre a célra különösen az úgynevezett önporló dolomitok alkalmasak, amelyek képződési viszonyaik folytán finomszemcsések és könnyebben oldódnak, mint más dolomitok.

Kérdések

1. Hazánkban milyen talajokon, illetve kultúráknál van szükség a magnézium pótlására?

2. Milyen vegyület használható permetezőtrágyázásra?

3. Milyen magnéziumvegyület és műtrágyák használhatók talajtrágyázásra?

4. Milyen talajokon jöhet szóba a dolomitok felhasználása?