Ugrás a tartalomhoz

Agrokémia és növényvédelmi kémia

Loch Jakab – Nosticzius Árpád

Mezőgazda Kiadó

Káliumtrágyázás

Káliumtrágyázás

A kálium kedvezően hat a termés mennyiségére és minőségére. Káliumhiányos talajokon növeli a szárazanyag-produkciót, javítja a gabonafélék és a kukorica szárszilárdságát. Elősegíti a szénhidrátok (cukrok, keményítő, cellulóz) képződését. Véd a stresszhatásokkal szemben, fokozza a növények fagytűrő képességét, javítja a vízháztartást és a betegség-ellenállóságot.

A káliumtrágyázás elengedhetetlen része a növények harmonikus tápanyagellátásának. A terméssel elvont kálium mennyisége viszonylag nagy. A gabonafélék termésével átlagban 100–150 kg, a kapásokkal mintegy 200–250 kg K2O-nak megfelelő kálium hatóanyagot vonunk el hektáronként. Ennél is nagyobb a zöldség- és gyümölcsfélék káliumigénye, a terméssel elvont hatóanyag mennyisége meghaladja a 300–350 kg-ot.

A káliumtrágyázás során a növény igényén kívül a talaj káliumellátottságát, az agyagtartalmat és az agyagminőséget kell figyelembe venni. Minél nagyobb a talaj agyagtartalma, annál több kicserélhető káliumot kell tartalmaznia azonos ellátottság eléréséhez.

A hazai talajok agyagásvány-összetételét röntgendifrakciós vizsgálatok alapján Stefanovitsés mtsai. jellemezték. Térképet szerkesztettek, amelyen feltüntették a domináns agyagásvány-társulásokat(55. ábra). A társulások a jelmagyarázatban a növekvő káliumkötő képesség sorrendjében követik egymást. A térképen a sűrű, keresztirányú vonalkázás jelzi azokat a területeket, ahol a szmektitek dominánsak és így a legnagyobb a káliumfixálás veszélye. Hangsúlyoznunk kell azonban, hogy a káliumfixálás csak 15% agyagtartalom felett számottevő.

55. ábra - Magyarország agyagásványtérképe (Stefanovits és mtsai. 1984)

kepek/55abra.png


A talajok káliumháztartásának jellemzésére további térképek is készültek. Az egyik a káliumhordozó (csillám, illit, káliumföldpátok) és a káliumkötő ásványok (szmektitek) arányát, valamint az agyagtartalmat tünteti fel. A talajok káliumszolgáltatása akkor tekinthető jónak, ha az agyagtartalom jelentős és a hányados számértéke is nagy.

A műtrágyázási szaktanácsadásban közvetlenül hasznosítható a másik térkép, amelyen az agyagtartalmat és az agyagásványok mennyiségét ábrázolták. A káliumkötés a két adat szorzatával jellemezhető. Ha az értékszám kisebb, mint 8, a káliumkötés elhanyagolható, 8–16 között mérsékelt 16–32-ig jelentős, 32 felett igen erős.

A térképek jól érzékeltetik azokat a különbségeket, amelyek a káliumszolgáltatás, valamint a káliumműtrágyázás várható hatása tekintetében fennállnak. Élesen elkülönülnek a dunántúli dombsági tájak és a Duna–Tisza közi homokhát kevés káliumot szolgáltató, de a káliumműtrágyák érvényesülését nem akadályozó talajai az Alföld és az Északi-középhegység káliumot erősen megkötő talajaitól.

A térképek segítségével a mélyebb rétegek káliumszolgáltatásáról, illetve -megkötéséről is képet alkothatunk. Az ország nagy részén a művelt réteg alatti rétegek káliumellátottsága jelentősen eltér a feltalajétól, erre a jövőben több figyelmet kell fordítani.

A káliumtrágyázásra kálium-klorid és kálium-szulfát műtrágyákat használunk. Egyes növényfajok kloridra érzékenyek, ezért trágyázásukra a kálium-szulfát használata javasolt.

Kloridérzékeny növény a dohány, a burgonya, a bogyós gyümölcsök és a szőlő. A gabonafélék, a répa, a vörös here, a lucerna, továbbá a rétek és legelők növénytársulásai nem érzékenyek, így trágyázásukra kálium-klorid használható. A klorid kedvezőtlen hatása nagy adagban alkalmazva a kloridra nem érzékeny növényeknél is jelentkezhet.

A káliumműtrágyák savanyító hatása azon alapszik, hogy K+-ionok kicserélik a talajkolloidokon adszorbeált H+-ionokat, ezzel növelik a savanyú talajokon az aktuális savanyúságot.

Kérdések

1. Mennyi káliumot vonunk el a talajból évente a gabonafélék, kapások, zöldség- és gyümölcsfélék termésével?

2. Milyen talajtulajdonságokat kell figyelembe venni a káliumadagok megállapításánál?

3. Mi a szerepe az agyag mennyiségének és minőségének?

4. Milyen térképek készültek a hazai talajok káliumellátottságának jellemzésére?

5. Mi a jelentősége a kálium-szulfát használatának egyes kultúráknál?