Ugrás a tartalomhoz

Agrokémia és növényvédelmi kémia

Loch Jakab – Nosticzius Árpád

Mezőgazda Kiadó

Foszfortrágyázás

Foszfortrágyázás

A foszfor elősegíti a virág és magképződést, javítja a minőséget. A foszfortrágyázás növeli a talaj termékenységét, csökkenti a termésingadozást. Az 53. ábrán a gabonaegységben kifejezett termések alakulása látható a talaj oldható foszfortartalmának függvényében. A jobb ellátottság mellett nemcsak növekszik a termés, hanem csökken az ingadozás is.

53. ábra - A termés mennyisége és ingadozása különböző P-ellátottságú talajokon (Buchner, Sturm 1980)

kepek/53abra.png


A foszfortrágyázásnál figyelembe kell vennünk a foszforvegyületek rossz oldhatóságát. A talaj 300–600 kg/ha nagyságrendű könnyen oldható foszforkészletéből mindössze 1–2 kg van oldott formában jelen a talajoldatban. A növények ellátását éppen ezért az újra oldódás sebessége határozza meg. A gabonáknál pl. legalább hússzor kell megújulnia a talajoldatban jelen lévő mennyiségnek ahhoz, hogy a növényállomány szükségletét fedezze. Különösen nagy a növények igénye a bokrosodás és kalászolás közé eső mintegy húsznapos időszakban, amikor a fejlődés igen intenzív.

A kedvezőtlen átalakulási folyamatok következtében a műtrágyák foszforvegyületeinek oldhatósága rohamosan csökken a talajban. Éppen ezért még a talajvizsgálatok alapján megfelelően ellátott talajokon is célszerű valamennyi foszfort pótolni, hogy friss, könnyen oldható foszfátok legyenek jelen, a foszfortrágyázás csak az igen jól ellátott talajokon mellőzhető.

Az 1970-es 80-as években – az intenzív műtrágyázás időszakában – általában a növények igényét meghaladó foszforadagokat használtak. A műtrágyázási szaktanácsadás ajánlásai is erre ösztönöztek. Így alakult ki a pozitív foszformérleg: több foszforműtrágyát használtunk fel, mint amennyit a terméssel elvontunk. Az utóbbi évtizedben éppen ellenkezőleg, negatív a mérleg, mivel csak néhány kg/ha a felhasználás országos átlagban, ami veszélyezteti talajaink termékenységét.

Az adagokat a talajvizsgálatok figyelembevételével állapítják meg; külföldön is a bőséges foszfortrágyázás javasolt. Németországban pl. még megfelelő ellátottság esetén (C) is a terméssel kivont foszfor másfélszeresét javasolják felhasználni, fenntartó adagként (54. ábra). Gyenge ellátottságnál (A) 2,5–3,0, közepes ellátottságnál (B) 2,0–2,5 szorzók alkalmazását javasolják. Jó ellátottság (D) esetén a terméssel elvont mennyiségek pótlását tartják szükségesnek, és csak az igen jó (E) kategóriában nem javasolnak pótlást. A különböző adagokkal az ellátottság hosszabb idő alatt a megfelelőhöz közelít. A hazai ajánlások nem differenciálnak ilyen erőteljesen, de tendenciájukban hasonlók.

54. ábra - Javasolt P-adagok, különböző ellátottságú talajokon (Vetter 1974)

kepek/54abra.png


A foszforműtrágya-adagok megállapításánál figyelembe kell vennünk a talajok kémhatását és karbonátosságát is. Szélsőségesen savanyú talajokon (pH < 5,0), valamint nagy kalcium-karbonát-tartalmú talajokon a lekötődés nagyobb. Savanyú, kötött talajokon anionadszorpcióval kell számolnunk.

Hazánkban legelterjedtebb a szuperfoszfát használata, amelyet granulált és sima (őrölt) formában hoznak forgalomba. A granulált műtrágya lassabban oldódik, és így a kedvezőtlen lekötődési folyamatok lassabban játszódnak le, mint a sima szuperfoszfát esetén. A dikalcium-foszfát és dikalcium-foszfát-tartalmú összetett műtrágyák citrátoldhatóságuk miatt csak savanyú talajon használhatók.

A foszforműtrágyát alaptrágyaként adjuk; a trágyaadagok megosztása általában nem szokásos. A műtrágya ésszerűbb felhasználása érdekében egyes kultúráknál (pl. gabonaféléknél) sortrágyázást is alkalmaznak. A sortrágyázás helyileg nagy tápanyag-koncentrációt okoz, s ezzel elősegíti a növények kezdeti fejlődését.

A tartalékoló trágyázás lényege, hogy több év adagját egyszerre adják ki. Hazánkban nem terjedt el, mivel talajaink nagy részén fennáll a lekötődés veszélye.

A feltöltő trágyázás célja a gyengén ellátott talajok ellátottságának növelése egyszeri nagy adaggal vagy többszöri emelt adagokkal. A szuperfoszfáttal való feltöltés nem javasolható, mivel a vízoldható foszforvegyületek gyorsan átalakulnak a talajban. Feltöltésre elsősorban olcsó, kis oldhatóságú foszfátok, pl. finomra őrölt szekunder nyersfoszfátok vagy Thomas-salak-őrlemény javasolhatók, ha rendelkezésre állnak. Mindkettő csak savanyú talajon alkalmazható eredményesen. Használatuk nem terjedt el, mivel csak importból hozzáférhetők.

Külföldről monoammónium-foszfátot, diammónium-foszfátot, esetenként triple-szuperfoszfátot szereztünk be, elsősorban a folyékony műtrágyák előállításához.

A foszfor túladagolásának nincs közvetlen káros vagy kedvezőtlen hatása, nem okoz termésdepressziót. A foszforműtrágyák nem savanyítják jelentős mértékben a talajt. Közvetett hatásként csökkent cinkfelvétel következhet be a talajban képződő cink-foszfát gyenge oldhatósága miatt.

Kérdések

1. Miként befolyásolja a foszfortrágyázás a termést?

2. Mi indokolja a bőséges foszfortrágyázást?

3. Milyen talajtulajdonságokat kell figyelembe venni a foszforadagok megállapításánál?

4. Mi a tartalékoló, illetve feltöltő trágyázás célja? Milyen anyagokat használhatunk feltöltésre?

5. Milyen a hazai foszforműtrágya-választék?