Ugrás a tartalomhoz

Agrokémia és növényvédelmi kémia

Loch Jakab – Nosticzius Árpád

Mezőgazda Kiadó

Egyéb szerves trágyák

Egyéb szerves trágyák

Az egyéb szerves trágyákhoz tartoznak a baromfitrágya, a tőzegfekáltrágya, a komposzt és a zöldtrágyák.

Baromfitrágya

Baromfitrágya sokkal kisebb mennyiségben keletkezik, mint az eddig tárgyalt szerves trágyák, mégis említésre méltó, mivel a nagyüzemi baromfitartás következtében egy-egy üzemben nagyobb mennyiségben is felhalmozódhat. Átlagos évi mennyisége állatonként: galamb 2,8 kg, tyúk 5,5 kg, liba 11,0 kg, kacsa 8,5 kg. A baromfiürülék összetételét a 60. táblázat tartalmazza.

60. táblázat - Baromfiürülék kémiai összetétele

Faj

Nedvesség (%)

Szerves anyag (%)

N (%)

P2O5 (%)

K2O (%)

Tyúk

60–90

8–25

0,9–4,0

0,5–2,5

0,8–2,3

Liba

77–95

4–13

0,5–0,6

0,1–0,5

0,5–1,0

Kacsa

60–85

10–25

1,0–2,0

0,1–1,5

0,6–2,2

Galamb

50–90

3–30

0,5–5,0

0,1–2,8

0,7–2,6


A táblázat adataiból kitűnik, hogy a baromfiürülék esetenként kevesebb vizet és általában több NPK-t tartalmaz, mint a szarvasmarha-, illetve sertésürülék. Ennek következtében koncentráltabb trágya készíthető belőle. A baromfitrágyák gyorsan bomlanak, felhasználhatók komposzt készítésére vagy istállótrágyákhoz keverve.

Tőzegfekáltrágya

Az emberi ürülék is felhasználható trágyázásra. Elsősorban tőzegfekáltrágya formájában alkalmazzák. A tőzeget és a fekáliát 1:5, 1:10 arányban keverik. Az emberi ürülék nitrogénben gazdag (0,8–1,2%), így elsősorban nitrogénigényes kultúráknál használják fel.

Komposzt

A komposztok alapanyagai különböző szerves hulladékok, amelyeket megfelelő adalékokkal kiegészítve kezelnek. A kezelés lényege a kiinduló anyagok többszöri átkeverése, szellőztetése, nedvesítése, ezáltal a szerves anyag lebomlik, és homogén, földszínű, morzsalékos végtermék keletkezik.

A komposztok a kiindulási anyagoktól és kezeléstől függően változatos összetételűek lehetnek. Különböző, könnyen bomló szerves anyagokból készülhetnek:

• gazdaságon belüli vagy konzervipari hulladékokból (pl. zöldségfélék levél- és szárrészei),

• istállótrágyából, tőzeggel felitatott hígtrágyából és tőzeges fekáltrágyából,

• városi szemétből és kommunális eredetű szennyvíziszapokból, valamint ipari melléktermékekből.

A szerves anyag gyors lebontását hulladékok felhasználásakor azzal segítik elő, hogy a kiindulási anyagokat lazán tárolják, többször átkeverik, vagyis aerob feltételeket biztosítanak. Az oxidáció megakadályozza a kellemetlen rothadási folyamatokat. Adalékként talajt és esetenként finom eloszlású kalcium-karbonátot (pl. cukorgyári mésziszapot) is adnak a komposzthoz. A komposzt kb. egy év alatt beérik, ilyenkor már nem ismerhető fel benne a kiindulási anyagok szerkezete.

Az istállótrágya komposztálásakor hasonlóan járnak el. Az istállótrágyát és a komposztföldet (többnyire agyaggal rétegezve) rétegesen rakják fel. Az istállótrágya komposztálása során kicsi a nitrogénveszteség, és jó minőségű szerves anyag képződik.

A tőzeg nagy adszorpciós képessége és baktericid hatása lehetővé teszi, hogy a komposztáláshoz különböző, kellemetlen szagú és rothadást előidéző alapanyagokat is felhasználjanak (pl. fekáliák és konzervgyári hulladékok). A városi szemetet a nagyobb városok környékén iparszerűen dolgozzák fel.

A komposztokat elsősorban kertészetekben használják fel, de egyéb célra is alkalmazhatók. Szerepük a város környéki területek, városi zöld övezetek trágyázásában a legnagyobb, ahol többnyire nem áll rendelkezésre megfelelő mennyiségű istállótrágya.

Zöldtrágyák

Zöldtrágyázás az az eljárás, amelyben valamilyen gazdasági növényt, mielőtt magját beérlelte volna, trágyaként alászántanak. A zöldtrágyázás növeli a talaj szervesanyag- és tápanyagtartalmát. Szerepe napjainkban inkább az erózió és defláció elleni védekezésben van.

Zöldtrágyaként különböző szálas takarmánynövények vethetők. A pillangósok előnye, hogy a talaj nitrogénkészletét a velük szimbiózisban élő nitrogénkötő szervezetek révén gazdagítják. Zöldtrágyázás hatására mindenképpen nagyobb lesz a talaj művelt rétegének tápanyagtartalma, mivel a növények gyökereik segítségével a mélyebb talajrétegekből is felveszik a tápanyagot, és a zöldtömeget a felső talajrétegbe szántják be.

A zöldtrágyázás hatása függ a bemunkálás időpontjától. A talaj szerves anyagát csak akkor növeli (átmenetileg), ha a szerves anyag nehezen bomló. Minél később szántjuk be a zöldtrágyát, annál nagyobb a zöldtömeg, és annál nehezebben bomló a növény szerves anyaga. A tápanyagtartalom növelése céljából éppen ellenkezőleg, fiatalon kell a növényeket alászántani, amikor a viszonylag könnyen bomló szerves anyagukból a tápanyagtartalom gyorsan felszabadul. A virágzás előtt alászántott zöldtrágyából 10–40%-kal több nitrogén szabadul fel, mint a virágzás után alászántottból.

A zöldtrágyázást általában homoktalajon, hazánkban szikes talajon is alkalmazták. Leginkább elterjedt zöldtrágyanövény a csillagfürt, a somkóró ésa napraforgó. A csillagfürt a savanyú, a somkóró a meszes homoktalajok zöldtrágyanövénye. A napraforgót szikes- és homoktalajok szervesanyag-tartalmának növelésére alkalmazzák, mivel nagy a cellulóz- és lignintartalma. A napraforgó beszántása a szikesek fizikai tulajdonságait is javítja, a talajt lazítja. A szegletes lednek, a bíbor here, a vörös here, a szöszös bükköny, a nyúlszapuka, a lóbab, a repce és a mustár is felhasználható zöldtrágyázásra. Az olajretek, a fehér mustár és a facélia nematicid hatású zöldtrágyanövény.

A növekvő műtrágya-felhasználás idején a zöldtrágyázás fokozatosan háttérbe szorult. Kimutatták, hogy gazdaságosabb a másodvetésű zöldtrágyanövényeket takarmányként hasznosítani. A zöldtrágyázás kedvezőtlenül hat a talaj vízkészletére, elvonja a vizet az utána következő főnövénytől. Napjainkban a gyümölcsösök talajának védelmére vetnek a sorok közé zöldtrágyanövényeket, ezzel megakadályozzák a felső talajréteg erózió, illetve defláció miatti károsodását.

Kérdések

1. Mi jellemző a baromfitrágyákra, hogyan használhatók fel?

2. Hogyan használható fel trágyázásra az emberi ürülék?

3. Milyen anyagok komposztálhatók? Milyen adalékokat használhatnak a komposztálás során, mi ezek célja? A komposztok felhasználása.

4. Mi a zöldtrágyázás eredeti célja, és mi a szerepe napjainkban? Milyen zöldtrágyanövényeket használunk savanyú, illetve lúgos talajon?