Ugrás a tartalomhoz

Agrokémia és növényvédelmi kémia

Loch Jakab – Nosticzius Árpád

Mezőgazda Kiadó

Mikroelemtrágyák

Mikroelemtrágyák

A mikroelemtrágyák oldhatóságuk alapján gyors és lassú hatású trágyák csoportjába oszthatók. Felhasználásuk szerint megkülönböztetünk talaj- és permetezőtrágyákat, illetve mindkét célra egyaránt alkalmas vegyületeket. A mikroelemtrágyáknak csak egy része alkalmas egy-egy elem célirányos pótlására. Jelentős részük több mikroelemet tartalmazó nitrogén-, foszfor- vagy NPK-trágya.

Gyorsan ható mikroelemtrágyák

Tápelemtartalmuk vízoldható, ezen alapszik gyors hatásuk. Tulajdonságaik és felhasználásuk alapján az alábbi csoportokba sorolhatók:

• szervetlen, vízben oldható vegyületek,

• kelátok,

• mikroelemtartalmú nitrogén-, NPK-műtrágyák,

• mikroelemtartalmú szuperfoszfát.

Szervetlen vízoldható vegyületek

Az itt felsorolt vegyületek használata háttérbe szorult, mivel permetezőtrágyaként csak kis koncentrációban alkalmazhatók. Érvényesülésüket a talajban a talaj kémhatása korlátozza. Lúgos talajon oldhatatlan vegyületek képződnek, ezért ezeken a talajokon elsősorban permetezőtrágyaként vagy savanyúan ható nitrogénműtrágyával keverve javasolható a használatuk. Talajtrágyaként alkalmazva gondot okoz a viszonylag kis mennyiségek egyenletes kijuttatása. Ezért is célszerű e mikroelemsókat makroelemtrágyával keverten vagy vízben oldva kiadagolnunk.

A leggyakrabban használt vegyületek:

FeSO4·7H2O  9,8% Fe

MnSO4·7H2O 27,0% Mn

CuSO4·5H2O 25,4% Cu

ZnSO4·7H2O 22,8% Zn

H3BO3 11,3% B

Na2B4O7·10H2O 11,3% B

Na2B8O13·4H2O 20,5% B

(NH4)6Mo7O2·4H2O 54,4% Mo

Na2MoO4·H2O 39,6% Mo

A vas pótlására többnyire csak lúgos talajon van szükség. Általában vas(II)-szulfátot használnak permetezőtrágyaként. A vas(III)klorid csak stabilizáló adalékkal használható permetezőtrágyaként, amely a hidrolízisét megakadályozza. A kálium- vagy nátrium-hexaciano-ferrát(II), illetve (III) és vas(II)-oxalát is alkalmas a vas pótlására. A komplexek használata azért előnyös, mert fémtartalmuk nem csapódik ki a talajban.

A mangán-szulfát változó kristályvíztartalommal kristályosodhat, amit a hatóanyag-tartalom számításánál figyelembe kell venni. Savanyú talajon talajtrágyaként, lúgos talajon permetezőtrágyaként használják, vagy nitrogénműtrágyával keverve juttatják a talajba.

Réz- és cinktrágyázásra a réz- és a cink-szulfát alkalmas. A két vegyületet gyakran együtt alkalmazzák, mivel fokozzák egymás hatását. Talajtrágyaként is felhasználhatók, de érvényesülésük függ a kémhatástól, és a réz erősen kötődik a talaj szerves anyagához is.

A bór vízoldható vegyületei közül korábban a bórsavat és a bóraxot használták. Újabban Solubor néven kapható a könnyen oldható nátrium-borát, amelynek összetétele Na2B8O13 · 4H2O összetétellel jellemezhető. Bórtartalma 20,5%. Hazai és külföldi tapasztalatok szerint kedvező bórhatást érhetünk el, ha a bórt magnéziummal együtt adjuk. Jól használható a bórsavgyártás mellékterméke az ún. bór-magnézium, amely bórsav és magnézium-szulfát keveréke.

A molibdénpótlás szükségessége, a többi mikroelemmel ellentétben, elsősorban savanyú talajon merülhet fel, erre a célra a nátrium- és ammónium-molibdenát egyaránt felhasználható.

Kelátok

A kelátok sajátos szerkezetű fémkomplexek. A kelátképző vegyületek több datív kötés kialakítására alkalmas, kötetlen elektronpárral rendelkeznek, polifunkciós ligandumok. Ez teszi lehetővé, hogy fémekkel stabil gyűrűs szerkezetű komplexeket, kelátokat képezzenek. A ligandumok rákollószerűen veszik körül a központi fémiont, ezért beszélünk kelátokról („chelé” görögül rákolló). A kelátok vízben oldódnak, de kismértékben disszociálnak. Disszociációs állandójuk 10–10–10–20 nagyságrendű, vagyis igen stabilis vegyületek.

A fémkelátok vízoldhatóságuk és stabilitásuk következtében permetező- és talajtrágyaként egyaránt felhasználhatók. További előnyük, hogy mikroelemtartalmuk lúgos talajban sem csapódik ki, jól érvényesül.

Komplexképző vegyületként kezdetben szinte kizárólag amino-polikarbonsavakat használtak. Ezek egyik legismertebb képviselője az etilén-diamin-tetracetsav (EDTA).

A komplex kötés a nitrogénatomok kötetlen elektronpárjai és a karboxil-csoportok között alakul ki. A fémkomplex térszerkezetét az 52. ábrán mutatjuk be.

52. ábra - Zn – EDTA komplex térszerkezete

kepek/52abra.png


A gyakorlatban az amino-polikarbonsavak nátrium- vagy káliumsóit használják, mivel ezek vízoldhatók. A komplexképzők az egyes fémionokkal különböző stabilitású komplexeket képeznek. A stabilitás ugyanazon komplexképző esetén a fémion töltésétől függ.

A nagy stabilitású komplexek igen eredményesen használhatók talajtrágyaként.Levéltrágyázás céljára a kisebb stabilitású komplexek is megfelelnek, mivel ezek levélen keresztül könnyebben vehetők fel.

Hazánkban különböző komplexképzők felhasználásával több mikroelemtartalmú termékcsaládot fejlesztettek ki, illetve állítanak elő.

Megnevezés Komplexképző vegyületek

PERETRIX EDTA

FOLISOL glicin-citromsav

MIKROMIX karbamid-N-N’-bis-(2-hidroxi-5-szulfobenzil) K-, illetve Mg-sója

VOLIGOP citromsav-borkősav

FITOHORM dimetil-glicin-2,2’-hidroxi-5,5’-parafenol-szulfonsavas K

A ligandumok, illetve ligandumpárok fémionkötő képességének erőssége:

EDTA >> glicin – citromsav ≥ citromsav – borkősav > > citromsav – ecetsav > dimetil – glicinszármazék > karbamidszármazék.

A komplexképzőből és mikrotápelemekből álló fémkomplexek lehetnek egy-egy elemet tartalmazó monokelátok és több tápelemet tartalmazó polikelátok. A mikrotápelemek célirányos pótlására csak a monokelátok alkalmasak. A polikelátokat specifikus összetétellel egy-egy kultúra mikroelemtrágyázására javasolják.

Az EDTA komplexeket hazánkban a Peremartoni Vegyipari Vállalat gyártja. Peretrix márkanéven makro- és mikroelemtartalmú oldatokat, valamint egyedi fémkelát levéltrágyaoldatokat állítanak elő.

Peretrix monokelátok

bóroldat 1,0% B,

cinkoldat 3,8% Zn,

kobaltoldat 4,0% Co,

magnéziumoldat 2,4% Mg,

mangánoldat 4,0% Mn,

molibdénoldat 1,2% Mo,

rézoldat 4,1% Cu,

vasoldat 4,0% Fe.

A glicin-citromsav alapú mono- és polikelátokat a Budapesti Vegyiművekben, Folisol márkanéven gyártják. Összetételüket a 48. táblázat tartalmazza. A Folisol készítmények valódi oldatok, vízzel jól elegyednek; egymással, valamint NPK-oldatokkal keverhetők. A monokelátok talaj- és permetezőtrágyaként egyaránt felhasználhatók, a növényspecifikus polikelátok használata permetezőtrágyaként javasolt.

48. táblázat - Folisol készítmények

Folisol monokelátok (komplexképző glicin-citromsav)

Megnevezés

Hatóanyag-tartalom (%)

   

Mikromix Cu

5,0

   

Mikromix Fe

5,0

   

Mikromix Mg

5,0

   

Mikromix Zn

5,0

   

Folisol polikelátok

Megnevezés

Hatóanyag-tartalom (%)

Fe

Mn

Zn

Cu

B

Mo

Folisol gabona

0,15

0,45

0,30

0,30

0,15

Folisol kukorica

0,15

0,45

0,60

0,30

0,15

Folisol cukorrépa

0,30

0,30

0,30

0,30

0,90

Folisol burgonya

0,15

0,60

0,15

0,30

0,15

Folisol őszibarack

1,12

0,37

0,37

0,15

0,30

0,00015


A Mikromix termékcsaládot a Péti Nitrogénművekben állítják elő. Komplexképzőként a karbamid-N-N'-bis-(2-hidroxi-5-szulfobenzil)-Mg sóját használják fel. A mono- és polikelátok összetétele a 49. táblázatban található. Felhasználásuk a karbamid komplex kis stabilitása miatt csak levéltrágyaként javasolható.

49. táblázat - Mikromix termékcsalád

Mikromix monokelátok (komplexképző karbamidszármazék)

Megnevezés

Hatóanyag-tartalom (%)

   

Mikromix Cu

5,0

   

Mikromix Fe

5,0

   

Mikromix Mg

5,0

   

Mikromix Zn

5,0

   

Mikromix polikelátok

Megnevezés

Hatóanyag-tartalom (%)

Mg

Fe

Mn

Zn

Cu

B

Mo

Mikromix kalászos

2,00

1,75

0,50

0,50

0,10

Mikromix kukorica

1,40

2,60

0,50

0,40

0,10

Mikromix burgonya

2,75

1,25

0,40

0,50

0,10

Mikromix cukorrépa

1,50

2,00

0,50

0,90

0,10

Mikromix lucerna

3,80

3,00

9,60

Mikromix rét-legelő

3,30

1,00

0,25

0,40

0,05


Kérdések

1. Mit nevezünk gyorsan ható mikrolemtrágyának?

2. Melyek a fontosabb szervetlen vízoldható vegyületek?

3. Milyen komplexképzőket ismer? Jellemezze tulajdonságaikat és általában a kelátokat!

4. Milyen komplexképzők felhasználásával készülnek a Sequestren, Peretrix, Folisol, Mikromix termékcsaládok tagjai?

5. Mire használhatók a mono-, illetve polikelátok?

Mikroelemtartalmú nitrogén és NPK permetezőtrágyák

A permetezőtrágyák lehetnek NPK-oldatok vagy mikroelemtartalmú nitrogén, illetve NPK készítmények. Utóbbiak vízoldható vegyületek vagy koncentrált oldatok, amelyeket hígítva használunk. A permetezőtrágyák a mikroelemeket komplex kötésben tartalmazzák.

A Tomasol levéltrágyák változó összetételű NPK-oldatok, amelyek vagy önmagukban, vagy a Folisol fémkelátoldatokkal keverve használhatók. Mindegyik a Budapesti Vegyiművek terméke. Összetételük a következő:

Megnevezés N% P2O5 K2O

Tomasol 5  20  10

Tomasol B 4   8  16

Tomasol K –  20   5

A Mikramidszilárd halmazállapotú műtrágya, amely karbamidból és mikroelemekből (Fe, Mn, Cu, Zn, B és Mo) áll. Hatóanyagtartalma: 45% nitrogén, 0,4% kálium-oxid, 3% mikroelem komplex kötésben. Talaj- és levéltrágyaként is felhasználható.

A bór-karbamid 2,5% bórt és 14% nitrogént tartalmazó oldat, s hígítva használható.

A Wuxál mikroelemtartalmú NPK-oldat, összetétele: 9% nitrogén, 9% P2O5, 7% K2O. A mikroelemek (Fe, Mn, Zn, Cu, B, Mo) kelátok formájában vannak jelen a tömény oldatban, amely növekedésserkentő anyagot (ß-indolil-ecetsavat) és B1-vitamint is tartalmaz. Permetezésre 0,1–0,3% koncentrációban használják.

A Wuxál szuszpenziós levéltrágya többféle összetételben készül, NPK-tartalma nagyobb, mint a normál Wuxálé, ezen kívül magnéziumot is tartalmaz. Egy-egy mikroelem kiemelt koncentrációban szerepel, a többi mikroelem mennyisége a standard kivitelnek megfelelő.

A Peretrix Fx,y,z,M oldat makro- és mikroelemeket változó összetételben tartalmazó levéltrágya (x = a névleges nitrogéntartalom N%-ban; y = a névleges foszfortartalom, P2O5%-ban; z = a névleges káliumtartalom, K2O%-ban; M = a névleges összes mikrotápelem-tartalom).

Az oldat a mikroelemeket EDTA komplexben tartalmazza. Gyártó: Peremartoni Vegyipari Vállalat.

A Volldünger Linz makro- és mikroelemeket tartalmazó, kristályos anyag. Összetétele: 14% N, 7% P2O5, 21% K2O, 1% MgO, 1% mikroelem (Fe, Mn, Cu, Zn, Co, B).

A műtrágya neve (teljes trágya) arra utal, hogy a legfontosabb makro- és mikroelemeket egyaránt tartalmazza. Felhasználása elsősorban a szőlő- és gyümölcs-, valamint a zöldségtermesztésben javasolt. Permetezőtrágyaként kultúránként eltérő koncentrációkban (0,2–1,5%) használható. Szilárd formában a talajba is munkálható.

A Voligop készítmények nitrogén alapú, makro- és mikroelemtartalmú levéltrágyák. Valamennyi termék 16,3% nitrogént, továbbá makro- és mikroelemeket is tartalmaz. A változó elemek közül egy mindig nagyobb koncentrációban fordul elő, a levéltrágya felhasználási területe ennek megfelelő. A készítmények nagyobb része oldat, kisebb része szilárd termék. A komplexképző citrom- és borkősav. A polikelátok összetételét az 50. táblázatban közöljük.

50. táblázat - Voligop polikelátok (komplexképző citromsav-borkősav)

Megnevezés

Hatóanyag-tartalom (%)

N

Mg

Fe

Mn

Zn

Cu

B

Mo

C

Oldatok

Voligop Mg

16,3

1,24

0,08

0,17

0,02

0,05

0,04

0,01

Voligop Fe

16,3

0,04

10,8

0,17

0,02

0,05

0,04

0,01

 

Voligop Mn

16,3

0,04

0,08

5,17

0,02

0,05

0,04

0,01

Voligop Zn

16,3

0,04

0,08

0,17

5,02

0,05

0,04

0,01

Voligop Cu

16,3

0,04

0,08

0,17

0,02

5,05

0,04

0,01

Voligop B

16,3

0,04

0,08

0,17

0,02

0,05

1,04

0,01

Voligop Mo

16,3

0,04

0,08

0,17

0,02

0,05

0,04

5,00

Voligop Co

16,3

0,04

0,08

0,17

0,02

0,05

0,04

0,01

1,0

Voligop normál

16,3

0,02

0,05

0,10

0,01

0,03

0,025

0,04

Voligop–2

16,3

0,24

0,50

1,00

0,10

0,30

0,25

0,07

Szilárd termékek

Voligop normál

40,1

0,05

0,12

0,24

0,02

0,07

0,06

0,12

Voligop–2

30,2

4,44

0,91

0,85

0,18

0,55

0,45

0,13


A Fitohormtermékcsalád makro- és mikroelemtartalmú, bioaktív anyagokat is tartalmazó készítményekből áll. A termékek részben egy-egy elem pótlására alkalmas monokelátok, részben különböző kultúrákhoz ajánlott polikelátok. A komplexképző minden esetben: dimetil-glicin-2,2'-hidroxi-5,5'-kálium-parafenol-szulfonát. A készítmények összetételét az 51. táblázat tartalmazza.

51. táblázat - Fitohorm készítmények

Fitohorm monokelátok (komplexképző glicinszármazék)

Megnevezés

Hatóanyag (g/100 cm3)

Fitohorm 10 B

bóroldat

 0,7

Fitohorm 14 N

nitrogénoldat

27,0

Fitohorm 24 Mg

magnéziumoldat

 4,0

Fitohorm 30 P

foszforoldat

18,0

Fitohorm 32 S

kénoldat

30,0

Fitohorm 39 K

káliumoldat

 4,5

Fitohorm 40 Ca

kalciumoldat

15,0

Fitohorm 54 Mn

mangánoldat

 0,3

Fitohorm 55 Fe

vasoldat

 4,0

Fitohorm 58 Co

kobaltoldat

 0,5

Fitohorm 63 Cu

rézoldat

 4,0

Fitohorm 65 Zn

cinkoldat

 3,0

Fitohorm 95 Mo

molibdénoldat

 0,3

Fitohorm polikelátok

Megnevezés

Hatóanyag-tartalom (%)

Mg

Fe

Cu

Zn

B

Mo

Co

Standard

0,2

0,2

0,06

0,06

0,03

0,0005

0,0005

Standard B (búza)

0,2

0,2

0,18

0,06

0,03

0,0005

0,0005

Standard K (kukorica)

0,2

0,4

0,06

0,15

0,03

0,0005

0,0005

Standard A (alma)

0,2

0,4

0,12

0,12

0,03

0,0005

0,0005

Standard SZ (szőlő)

0,3

0,4

0,12

0,12

0,05

0,0005

0,0005

Standard Z (zöldség)

0,3

0,4

0,06

0,06

0,05

0,0005

0,0005

Natur (adalék nélkül)

0,3

0,4

0,06

0,06

0,05

0,0005

0,0005

A polikelátok makroelemtartalma egységesen

Nitrogén

1,5% N

     

Foszfor

2,5% P2O5

     

Kálium

1,0% K2O

     

A Fitohorm standard készítmények (a Fitohorm natur kivételével) hormonhatású adalékot (citokininek, indometacin) is tartalmaznak, illetve az adalékok egy részét (giberellin, indol-vajsav, indol-ecetsav) kevés vízben oldva, a felhasználáskor kell az oldatokhoz hozzáadni.

A Zeafert kukorica-levéltrágya, amely mikroelemeket, aminosavakat, giberellinsavat és vitaminokat tartalmaz.

Mikroelemtartalmú szuperfoszfát

A makroelemtrágyák kiegészítése mikroelemekkel azzal az előnnyel jár, hogy a viszonylag kis mennyiségben szükséges mikroelem vegyületek egyenletes kiszórása így jobban biztosítható, mint önmagukban. A makroelemtrágyák közül a szuperfoszfát mikroelem kiegészítése terjedt el. A szuperfoszfát mindig tartalmaz valamennyi szabad savat, amely a mikroelemtartalom oldódását még lúgos talajon is lehetővé teszi.

Előállításának legegyszerűbb módja a szuperfoszfát és mikroelem vegyületek keverése. Erre a mikroelemtartalmú ásványi anyagok vagy ipari hulladékok alkalmasak. A mikroelem vegyületek a szuperfoszfát szabad savtartalmában oldódnak.

A nyersanyagokat olyan mennyiségben kell a szuperfoszfáthoz adagolni, hogy annak szabad savtartalma ne csökkenjen 1,5–2% alá. Így a szuperfoszfátban 1–2% vízoldható mikroelemtartalom érhető el. A Tiszamenti Vegyiművekben bórtartalmú szuperfoszfátot, illetve kevert PK-műtrágyát állítottak elő (10% P2O5, 24% K2O, 0,2% B).

Kérdések

1. Milyen nitrogén-, illetve NPK-alapú mikroelem-trágyákat ismer?

2. Miben különböznek a Tomasol, Mikramid, Volldünger Linz, Peretrix, a Wuxál, Voligop, Fitohorm, illetve Zeafert készítményektől?

3. Miben különbözik a mikroelemtartalmú szuperfoszfát és a mikroelemtartalmú ammonizált szuperfoszfát?

Lassan ható mikroelemtrágyák

Jellemző tulajdonságuk, hogy mikroelemtartalmuk vízben kis mértékben oldódik, oldódásuk a talajban lassú, ezért hatásukat csak lassan fejtik ki.

A lassan ható műtrágyák két nagy csoportba oszthatók. Az egyik csoportba tartoznak azok a trágyák, amelyek előállítása valamilyen makroelemtartalmú műtrágya gyártásához kapcsolódik, és mikroelemtartalmuk 2%-os citromsavban teljes egészében feloldódik. Ezek a következők:

• fém-ammónium-foszfátok,

• mikroelemtartalmú ammonizált szuperfoszfát,

• mikroelemtartalmú kálium-metafoszfát,

• egyéb lassan ható mikroelemtrágyák.

A lassan ható műtrágyák másik csoportjába tartoznak az úgynevezett mikroelemtartalékot képező műtrágyák, amelyek mikroelemtartalma még citromsavban is gyengén oldódik.

Fém-ammónium-foszfátok

A magnézium-ammónium-foszfát előállításához hasonlóan egyéb kétértékű fémekből (Fe, Mn, Cu, Zn, Co) is lehet fém-ammónium-foszfátokat előállítani MeNH4PO4 összetétellel. A fém-ammónium-foszfátok fém- és foszfortartalma jelentős. A fémek mennyisége a fém atomtömegétől függően 16–36% között ingadozik. Foszfortartalmuk 36–46% P2O5, nitrogéntartalmuk 7–9% N (52. táblázat).

52. táblázat - A fém-ammónium-foszfátok elméleti összetétele (Almássy–Gáti–Scheiber 1964)

Vegyület és színe

Móltömeg

N (%)

P2O5 (%)

Fém (%)

Izzítási veszteség (%)

MgNH4PO4 · 6H2O fehér

254,4

5,71

28,92

9,91

54,65

MgNH4PO4 · H2O fehér

155,4

9,02

45,69

16,65

28,36

FeNH4PO4 · H2O zöld

186,9

7,5

37,98

29,89

19,29

ZnNH4PO4 fehér

178,4

7,85

39,79

36,65

14,60

MnNH4PO4 · H2O rózsaszín

186,0

7,53

38,16

29,53

23,68

CuNH4PO4 · H2O kék

194,6

7,20

36,48

32,66

22,64

CoNH4PO4 · H2O bíbor

190,0

7,37

37,36

31,03

23,25

(NH4)3P(Mo3O10)4 sárga

1876,5

2,24

3,78

61,36

4,16


Egy-egy elem pótlására fém-ammónium-foszfátok külön-külön is előállíthatók. Ismert azonban a mikroelemtartalmú magnézium-ammónium-foszfát is, amely csak kis mennyiségben tartalmazza az egyéb fém-ammónium-foszfátokat. Általában a következő összetétellel gyártják: 8% N, 45% P2O5, 14% Mg, és 1–3% mikroelem.

Mikroelemtartalmú ammonizált szuperfoszfát

A mikroelemtartalmú szuperfoszfát vízoldható mikroelemtartalma ammonizálás hatására fokozatosan csökken, mivel az ammonizálás mértékének megfelelően a vízoldható fém-foszfátok citromsavoldható foszfátokká alakulnak át.

A szuperfoszfát magnézium-, cink-, mangán-, réz- és kobaltvegyületek jelenlétében számottevő foszfátreverzió nélkül ammonizálható, ez teszi lehetővé a lassú hatású mikroelemtartalmú szuperfoszfát előállítását. Az érlelt szuperfoszfáthoz mikroelemadalékot kevernek, és a keveréket ammóniagázzal vagy cseppfolyós ammóniával ammonizálják, mintegy 6% nitrogén eléréséig.

A műtrágya összetétele a mikroelemadaléktól függően változik, minden összetevője citromsavban oldható:

P2O5 = 15,5% Cu =  0,30%

N =  6,1% Mn =  0,25%

Mg =  0,5% Mo =  0,15%

Zn =  0,4% Co =  0,10%

Mikroelemtartalmú kálium-metafoszfát

A kálium-metafoszfát előállítására közölt eljárásokkal mikroelemtartalmú kálium-metafoszfát is előállítható, ha a kiinduló anyagként szolgáló kálium-kloridhoz vagy kálium-szulfáthoz mikroelemsókat is adunk. Az így előállított műtrágya a mikroelemeket vízoldható formában tartalmazza.

Lassan ható mikroelemtartalommal rendelkező kálium-metafoszfát előállítására magyar kutatók dolgoztak ki eljárást. Az eljárás reakcióegyenletei:

2H3PO4 + K2SO4 + MgCO3 = 2KH2PO4 + MgSO4 + H2CO3

(CaCO3) (CaSO4)

KH2PO4 = KPO3 + H2O

Előbb mikroelemtartalmú kálium-dihidrogén-foszfátot állítanak elő. A mikroelemvegyületeket foszforsavban oldják, és a foszforsav + kálium-szulfát tartalmú oldatot kalcium-karbonát, magnézium-karbonát keverékkel semlegesítik. A közbülső terméket szárítják, majd a kálium-dihidrogén-foszfát elbontása végett 750 °C-on megolvasztják, és az olvadék hirtelen lehűtésével állítják elő a végterméket.

A műtrágya mikroelemtartalma változó, általában néhány tized százalék mikroelemet tartalmaz. A makro- és mikroelemtartalom zöme citrátoldható.

Egyéb lassan ható mikroelemtrágyák

Ide tartoznak a lassított hatású mikroelemtrágyák. A mikroelemtartalom lassú oldódását vagy a műtrágyaszemcsék bevonásával, vagy azzal érik el, hogy a vízoldható vegyületeket adszorbensekhez kötik.

Lassan oldódó bevonat képződik pl. fémoxidok és fém-szulfátok egymásra hatásával. A szuperfoszfátszemcséket réz-oxid-, cink-oxid-porral keverik majd réz-szulfát-, cink-szulfát-oldattal nedvesítik és szárítják. A hőkezelés hatására jól tapadó bázikus bevonat képződik, amely vízben nem oldódik, csak gyenge savakban. A mikroelemtartalmú műtrágyák oldódása műanyag bevonattal is lassítható.

Mikroelemek megkötése adszorbenseken. A mikroelemvegyületek oldatát különböző adszorbensekre (lignin, tőzeg, lignit, aktív szén, agyagásványok, esetleg kation- vagy anioncserélő műgyanta) viszik, és szükség szerint szárítják. A talajban a mikroelemtartalom lassan, fokozatosan oldódik, illetve szabadul fel.

A mikroelemek nagy molekulatömegű műanyag polimerekbe is ágyazhatók. A poliuretánból készített habpolimereket főleg üvegházi cserepes növényekhez használják mint táptalajt. A lassan ható nitrogénműtrágyáknál tárgyalt karbamid-formaldehid kondenzátum is lehet mikroelemhordozó.

A mikroelemtartalékot képező műtrágyák a kifejezetten mikroelemhiányos talajok trágyázására szolgálnak. Hosszú időn át folyamatosan ellátják a növényeket mikroelemekkel. Ilyenek a fémfeldolgozó ipar hulladékai, amelyeket vagy közvetlenül használnak fel, vagy koncentrált fémtrágyákat állítanak elő belőlük. A komponensek rendkívül kis oldhatósága tartós hatást eredményez.

Hasonló tulajdonságúak az üveggyártás melléktermékei, illetve az ezekből előállított szemcsés üvegtrágyák, frittek. Újabban habosított szilikát alapú mikroelemtrágyákat is készítenek, amelyek vizet is képesek tárolni.

Kérdések

1. Melyek a lassan ható mikroelemtrágyák, és hogyan használhatók fel?

2. Melyek a lassított hatású mikroelemtrágyák, illetve mikroelemtartalékot képező anyagok?