Ugrás a tartalomhoz

Agrokémia és növényvédelmi kémia

Loch Jakab – Nosticzius Árpád

Mezőgazda Kiadó

Talajjavító anyagok és mésztrágyák

Talajjavító anyagok és mésztrágyák

A kémiai talajjavítás célja a kedvezőtlen kémhatású, illetve nem megfelelő fizikai és kémiai tulajdonságú talajok javítása. A savanyú talajok javítására kalcium-karbonátot (CaCO3) vagy kalcium-karbonát-tartalmú javítóanyagokat használnak. A lúgos kémhatású és szikes talajokat gipsz vagy egyéb, savanyúan hidrolizáló anyagokkal javítják.

A mésztrágyázás kisadagú kalcium-karbonát pótlása a talajok savanyodásának megelőzésére, illetve a javításra szoruló talajokon a savanyúság mérséklése és a növények kalciumhiányának csökkentése.

Talajjavító anyagok

A kémiai talajjavítás céljaira a természetben előforduló kalciumtartalmú javítóanyagokat, valamint ipari melléktermékeket használnak.

Mészkő

A természetben előforduló mészkő csak finomra őrölve alkalmas talajjavításra. Kalcium-karbonát-tartalma legalább 80% legyen. A tiszta mészkő 90–95% kalcium-karbonátot, néhány százalék magnézium-karbonátot és kevés szilikátot tartalmaz. A mészkő oldódása és így hatása a talaj kémhatására az őrlésfinomság, illetve a szemcseméret függvénye. Az őrlés költségei bizonyos határon túl már nem állnak arányban a hatás növekedésével. A Magyar Szabvány előírásai szerint az őrölt mészkőpor szemcsemérete 1 mm-nél kisebb kell, hogy legyen, a 0,28 mm-nél nagyobb szemcsék részaránya pedig nem érheti el a 20%-ot.

Mésztufa (lágy mészkő)

A lágy mészkövek lényegesen könnyebben őrölhetők. A talajban könnyebben oldódnak, ezért az őrlésfinomsággal szemben kisebbek a követelmények, mint a kemény mészkőnél. Legalább 70% kalcium-karbonátot kell tartalmazniuk, a fennmaradó rész magnézium-karbonát és szilikátok.

Lápi mész (tavi mész)

Laza üledékek, amelyek őrlés nélkül, természetes állapotban, közvetlenül felhasználhatók. Finomszemcsés, gyors hatású javítóanyagok. Kalcium-karbonát-tartalmuk 30–40%. Kedvezőtlen tulajdonságuk, hogy sok vizet tartalmaznak, így szállításuk nagyobb távolságra nem gazdaságos.

Meszes lápföld

Hazai síkláp területeinken gyakran előforduló javítóanyag. Hatóanyag-tartalma kicsi (20–30% CaCO3), így csak a lelőhely közelében használható fel gazdaságosan. Szervesanyag-tartalma 5–15%, ez a tulajdonsága különösen kolloidokban szegény, laza talajok javítására teszi alkalmassá.

Dolomitőrlemények

A dolomit (CaCO3·MgCO3) savanyú, magnéziumban szegény talajokon használható javításra, illetve a kalcium és a magnézium együttes pótlására. A legtöbb dolomitféleség csak finomra őrölve hasznosul. Kivételt képeznek az úgynevezett önporló dolomitok, amelyek sajátos képződési viszonyok, hidrotermális hatások következtében igen finomszemcsések. A dolomitok változó arányban tartalmaznak kalcium- és magnézium-karbonátot, magnéziumtartalmuk 10–13%, ezért réti, szikes és egyéb, nagy magnéziumtartalmú talajokon nem használhatók javítóanyagként.

Önporló dolomitot a Dunántúlon Pátyon és Padragkúton termelnek ki.

Gipsz

Lúgos kémhatású talajok javításához gipsz (CaSO4·2H2O) szükséges. A hazai előfordulású perkupai gipsz ezzel szemben gipsz és anhidrit keveréke. Finomra őrölt állapotban vizet vesz fel, összetapad, ezért csak igen korlátozott mennyiségben használja a mezőgazdaság. Felhasználható az extrakciós foszforsavgyártás mellékterméke, az úgynevezett foszforgipsz is.

Cukorgyári mésziszap

Az ipari melléktermékek közül az egyik legfontosabb és legkedvezőbb hatású meszezőanyagunk, amelyet igen elterjedten használnak Magyarországon savanyú talajok javítására. A cukorgyártás során a répalé derítésénél, finom eloszlású kalcium-karbonát formájában keletkezik. Hatóanyag-tartalma változó, víztartalmától függ. Talajjavításra a már megszikkadt, jól szórható mésziszapot használják, ennek kalcium-karbonát-tartalma kb. 40–50%. A cukorgyári mésziszap kedvező hatását a kalcium-karbonáton kívül jelen lévő kísérőanyagok biztosítják. A mésziszap mintegy 0,5–1,0%-nyi mennyiségben tartalmaz nitrogént, foszfort, káliumot. Szervesanyag-tartalma 10–15%.

Egyéb ipari melléktermékek

A papír-, acetilén- és bőrgyártás során keletkező mésziszap felhasználása nagy körültekintést igényel, mivel a papíripari iszap klórtartalmú, a karbid mésziszapból pedig acetilén keletkezhet, amely a csírázást gátolja. Ezért e javítóanyagok vetés előtt közvetlenül nem használhatók. A bőrgyártásnál képződő iszap sok nátriumvegyületet tartalmaz, ezért felhasználási területe korlátozott. Csak erősen kilúgzott, savanyú talajok javítására használható, előzetes engedélyezés alapján.

Mésztrágyák

Mésztrágyázásra olyan, kalcium-karbonát-tartalmú anyagok használhatók, amelyek finomszemcsések és jól szórhatók. A szórhatóság alapfeltétele a kis nedvességtartalom. A termék nem tartalmazhat káros hatású kísérőanyagokat.

Mésztrágyázásra legalkalmasabb a Péti mész, amelynek hatóanyag-tartalma 84% CaCO3. A Péti Nitrogénműveknél az összetett műtrágyagyártás melléktermékeként keletkezik. A kalcium-nitrátot kalcium-karbonáttá alakítják. Felhasználható ezen kívül bármely kalcium-karbonát-tartalmú javítóanyag, így pl. a finomra őrölt mészkő, ha az általános követelményeknek eleget tesz.

Kérdések

1. Milyen talajjavító anyagokat ismer? Jellemezze tulajdonságaikat, hatóanyag-tartalmukat!

2. Milyen tulajdonság határozza meg alapvetően a mészkő- és dolomitőrlemények hatékonyságát?

3. Milyen ipari melléktermékek használhatók fel talajjavításra?

4. Milyen anyagok használhatók mésztrágyázásra?