Ugrás a tartalomhoz

Agrokémia és növényvédelmi kémia

Loch Jakab – Nosticzius Árpád

Mezőgazda Kiadó

Kevert műtrágyák

Kevert műtrágyák

A kevert műtrágyák egyszerű vagy egyszerű és összetett műtrágyák keverése révén előállított két- vagy többkomponensű műtrágyák. Használatukkal csökkenthető a kiszórás költsége. A műtrágyakeverék tulajdonságait a komponensek tulajdonságai határozzák meg. Éppen ezért a komponenseket úgy kell megválasztani, hogy kémiai reakció következtében ne léphessen fel hatóanyag-veszteség, és a keverék tulajdonságai (oldhatóság, higroszkóposság stb.) lehetőleg ne legyenek rosszabbak, mint a keveréshez felhasznált műtrágyáké. A cél jó minőségű, könnyen kezelhető, homogén és stabil műtrágyakeverékek előállítása. A műtrágyakeverés ipari és mezőgazdasági üzemben is elvégezhető.

A keverés kémiai feltételei:

• A szuperfoszfát nem keverhető kalciumtartalmú műtrágyákkal, javítóanyagokkal, mivel foszfátreverzió jöhet létre.

• A szabad savat tartalmazó szuperfoszfát nem keverhető ammónium-nitráttal, mert nitrózus gáz képződik.

• Az ammóniumsók nem keverhetők bázikus hatású műtrágyákkal, pl. Thomas-salakkal, mert ammónia képződik.

• Nem keverhető a karbamid szuperfoszfáttal és ammónium-nitráttal, mivel e műtrágyák a karbamiddal nedvszívó addukt vegyületeket képeznek.

A keverés fizikai előfeltételei:

• Nem keverhetők egymással a különböző formájú és szemcse-összetételű (pl. por, kristályos anyag; apró és normál szemcsés) műtrágyák, mivel mozgatás, szállítás, kiszórás közben újra szétválnak (szegregálódnak), inhomogén műtrágya jön létre, és kiszóráskor az egyes komponensek szórásképe is eltérő.

• Csak hasonló vagy közel azonos szemcseméretű komponensekből készíthető homogén műtrágyakeverék, amelynek összetétele, megoszlása és tápanyagtartalma minden térfogategységben azonos.

• A homogenitást kedvezőtlenül befolyásolja, ha a komponensek hatóanyag-tartalma között nagy a különbség, és a kívánt hatóanyag-tartalom érdekében nagyon eltérő mennyiségeket kell összekeverni.

• A keveréshez felhasznált műtrágya nem lehet nedves, tapadós, összecsomósodott. Kívánatos, hogy a szemcsék kopásállósága megfelelő legyen, a porladó szemcsékből álló műtrágya nem alkalmas a száraz keverésre.

• A keverésnél figyelembe kell venni a műtrágyák higroszkóposságát is, amely adott hőmérsékleten a levegő relatív nedvességtartalmának függvénye. Kritikus relatív légnedvességnek nevezzük azt a páratartalmat, amelynél a műtrágya nem ad le és nem vesz fel nedvességet a levegőből.

A műtrágya annál higroszkóposabb, minél kisebb relatív nedvességtartalom mellett vesz fel nedvességet a levegőből (40. táblázat). A keverékek kritikus nedvességtartalma mindig kisebb, mint a komponenseké, ami ugyancsak nehezíti a stabil, könnyen kezelhető műtrágyák előállítását.

A műtrágyák keverhetőségének jellemzésére többféle ajánlás ismert, amelyek a kémiai összeférhetőség figyelembevételével írják le a keverés lehetőségét. Általában megkülönböztetést tesznek aszerint, hogy a keveréket közvetlenül felhasználják-e vagy sem (50. ábra).Közvetlen felhasználás esetén ugyanis lehetővé válik az egyébként nem javasolt műtrágyakeverékek előállítása, pl. a szuperfoszfát és a karbamid keverése, mivel a higroszkópos termék képződése időben elhúzódó folyamat.

50. ábra - A műtrágyák keverhetősége (Mezőgazd. Kem. kézikönyv, MVE, 1972)

kepek/50abra.png


40. táblázat - A műtrágyák felosztása a higroszkóposság alapján

Higroszkóposság

KRL

A műtrágya megnevezése

Igen higroszkópos

< 60

ammónium-nitrát,

kalcium-nitrát

Higroszkópos

60–70

ammónium-klorid,

nátrium-nitrát

Csak gyengén higroszkópos

70–80

karbamid

Nem higroszkópos

> 80

kálisók,

ammónium-szulfát

szuperfoszfát

KRL = kritikus relatív légnedvesség


Mezőgazdasági üzemekben a száraz keverési eljárást (bulk blending) használják.

A gyakorlatban – kedvező szemcseméret-hasonlóság esetén – a következő műtrágyák jöhetnek számításba keverési komponensként:

ammónium-nitrát (AN), mészammon-salétrom (MAS),

karbamid (U), szuperfoszfát (SP),

triple szuperfoszfát (TPS), szemcsézett kálium-klorid (KCl),

monoammónium-foszfát (MAP), diammónium-foszfát (DAP).

A felsorolt műtrágyákból készíthető keverékek:

NP-műtrágya NPK-műtrágya

AN + MAP AN + MAP + KCl

AN + DAP AN + DAP + KCl

MAS + TSP MAS + TSP + KCl

MAS + MAP MAS + MAP + KCl

MAS + DAP MAS + DAP + KCl

U + MAP U + MAP + KCl

U + DAP U + DAP + KCl

SP + DAP SP + DAP + KCl

MAP + KCl

DAP + KCl

Az elmondottakból kitűnik, hogy a műtrágyakeverés nagy körültekintést igényel, és a mezőgazdasági üzemben szinte lehetetlen valamennyi körülménynek eleget tenni. Éppen ezért, bár bizonyos gazdasági előnyökkel jár, az üzemen belüli keverés nem javasolható. Célszerűbb az iparilag kevert műtrágyák használata.

Az ipari üzemben rendszerint kevés víz hozzáadásával, meleg vagy hideg eljárással folyik a keverés, majd a keveréket szárítják, szemcsézik. Néhány hazai kevert NPK-műtrágya ipari előállítását az alábbiakban ismertetjük.

A Peremartoni Vegyipari Vállalat korábban szuperfoszfát ammonizálásával és kálisó hozzákeverésével 4-14-14 összetételű NPK-műtrágyát gyártott. A szuperfoszfát kis hatóanyag-tartalma miatt a termék hatóanyag-tartalma is alacsony. Újabban triple szuperfoszfát, illetve ammónium-foszfátok felhasználásával nagyobb hatóanyag-tartalmú műtrágyákat is készítenek (41. táblázat).

41. táblázat - Hazai kevert NPK-műtrágyák

Gyártó

Megnevezés

Hatóanyag-tartalom (%)

N

P2O5

K2O

Péti Nitrogénművek

NPK-komplex

16,5

16,5

16,5

Peremartoni Vegyipari Vállalat

PERETRIX PERETRIX PERETRIX PERETRIX

4

8

8

8

14

20

21

26

14

28

21

16

Tisza menti

NPK kevert

2

18

18

Vegyiművek, Szolnok

PK kevert

0

10

24,5


A Péti Nitrogénművekben a dikalcium-foszfátból és ammónium-nitrátból álló NP összetett műtrágyát kevernek mono- és diammónium-foszfáttal, valamint kálium-kloridal, a termék hatóanyagtartalma 16-16-16. További iparilag kevert NPK-műtrágyák állíthatók elő az ammónium-foszfátokból. Ezekkel, valamint a magnéziummal és a mikroelemekkel kiegészített NPK-műtrágyákkal a megfelelő fejezetekben foglalkozunk.

Kérdések

1. Mi jellemző a kevert műtrágyákra?

2. Melyek a műtrágyakeverés fizikai és kémiai előfeltételei?

3. Mit kell elkerülnünk a műtrágyakeverés során?

4. Mi a különbség az ipari és mezőgazdasági üzemben végzett műtrágyakeverés között?

5. Milyen ipari termékeket ismer?

6. Milyen műtrágyák keverhetők a mezőgazdasági üzemben?