Ugrás a tartalomhoz

Agrokémia és növényvédelmi kémia

Loch Jakab – Nosticzius Árpád

Mezőgazda Kiadó

A bór

A bór

A mikrotápelemek között a bór az egyetlen nemfémes elem. A bór szerepe sokrétű, de hatásmechanizmusa csak részben tisztázott. Elősegíti a tápelemfelvételt, a virág- és termésképzést, a szénhidrátok szállítását, felhalmozódását, a pozitív vízmérleget.

Bór a talajban

A bór a talajban csillámokban és ásványokban fordul elő. Viszonylag nagy a turmalin bórtartalma. A szilikátok (glaukonit, muszkovit) kalcium-borátokat tartalmaznak. A bór egy része a szerves vegyületek lebontása, illetve a mállásfolyamatok következtében bórsav (H3BO3), illetve borátok formájában található. Előfordulhat a talajoldatban szabad anionként és a talajrészecskékhez kötve.

A borátionok a talajrészecskék felületén nem specifikusan kötődnek. A bór kötődése eltér a foszfát- vagy molibdenátionok specifikus megkötésétől, ezért a bór savanyú közegben jól felvehető. A kötődés laza, de kimutatható: minél nagyobb az agyagfrakció aránya a talajban, annál kisebb a vízoldható bórtartalom az összes bórtartalomhoz képest. Meszezés hatására csökken a felvehető bór mennyisége a talajban.

A bór felvétele, eloszlása és szerepe a növényben

A bórt a növények borátion formájában veszik fel. A bór mozgékonysága a növényben korlátozott. Esetenként megfigyelhető, hogy a növény talajfelszínhez közeli részeiben nagyobb a bórtartalom, mint a felszíntől távolabb eső részekben. A jó bórellátás és a transzspiráció elősegíti a bór akropetális vándorlását.

A bór a vegetatív részekben halmozódik fel. Az egyszikűek bórtartalma és bórigénye kisebb, mint a kétszikűeké (36. táblázat). A túladagolás toxikus hatású.

36. táblázat - Különböző növényfajok bórtartalma (mg/kg szárazanyag) (Amberger 1983)

Növényfaj

mg/kg

Növényfaj

mg/kg

Árpa

2,3

Borsó

21,7

Rozs

3,1

Fehérmustár

22,2

Búza

3,3

Sárgarépa

25,0

Kukorica

5,0

Lucerna

25,0

Spenót

10,0

Káposzta

37,1

Burgonya

13,9

Retek

64,5

Lóbab

15,4

Répa

75,6

Paradicsom

15,0

Mák

94,7


A bór élettani szerepét tekintve alapvetően különbözik a többi mikrotápelemtől. Beépülése a foszfátionéhoz hasonló. Alkoholos OH-csoportokkal, különösen cukrokkal, bórsav-észtereket képez. A bór e sajátsága alapján hozzájárul a sejtfalak stabilitásának fokozásához.

A bór is részt vesz az auxinszintézis szabályozásában. Bórhiány esetén gátolt a sejtosztódás és akadályozott a kambiumsejtek fejlődése. Ennek következtében a gyökér- és szállítószövetek kialakulása akadályozott.

Bór hiányában a szénhidráttranszportban támadnak zavarok. Az asszimiláció folyamán keletkezett szerves vegyületek szállítása lelassul, és a levelekben szénhidrát halmozódik fel, ezzel szemben más szervekben szénhidráthiány alakul ki. A szénhidrátok felhalmozása következtében a fehérjeszintézis is lassabbá válik, növekszik az oldható nitrogénvegyületek mennyisége.

A jó bórellátás elősegíti az aktív ionfelvételt a gyökerek jobb szénhidrátellátása révén, ezzel függ össze a virág- és a termésképzés javulása is. A bórral jól ellátott növények vízhiány esetén a transzspiráció korlátozása révén jobban tudnak a vízzel gazdálkodni, mint a bórhiányos növények. A bór hatása a vízháztartásra ugyancsak a szervek differenciálódásával és a szénhidrátok eloszlásával magyarázható.

A virág- és termésképzésre gyakorolt hatása miatt a mikroelemek közül a bór befolyásolja legnagyobb mértékben a termés mennyiségét. A termés minőségére is kedvező hatású a jó bórellátás. A gyümölcsök és a cukorrépa cukortartalmát, a burgonya keményítőtartalmát fokozza.

Kimutatták, hogy a bór a szénhidrát-anyagcserében a glükóz-1-foszfát glükóz-6-foszfát illetve a glükóz-6-foszfát ribulóz-5-foszfát átalakulásokban szabályozó szerepet lát el. E folyamatok gátlásával segíti elő a szénhidrátok képződését (45. ábra).

45. ábra - A bór szerepe a szénhidrátképzésben (Amberger 1983)

kepek/45abra.png


A bórhiány és következményei

Cukorrépánál bórhiány esetén a szív- és szárazrothadás figyelhető meg. A szívrothadás gátolt gyökérnövekedéssel és a tenyészőcsúcs abnormális fejlődésével kezdődik, a levélnyél megvastagodik és törékennyé válik. A legfiatalabb levelek merev tartásúak és kezdetben mélyzöld, illetve kékeszöld színűek. Később klorotikusokká válnak és a tenyészőcsúccsal együtt elhalnak. A nekrózis a répafej üregesedéséhez vezethet (szívrothadás).

A sejtfalak rugalmasságát biztosító bór hiánya rideg, törékeny sejtfalakat okoz a répatesten. A répa könnyen sérül, varasodás lép fel, nő a gombás és baktériumos fertőzések veszélye, romlik a tárolhatóság. A baktériumos fertőzések a szárazrothadás okai. A cukorrépára leírt hiánybetegség a takarmányrépára is jellemző, a varasodás az almánál is előfordul.

Kérdések

1. Milyen formákban található a bór a talajban?

2. Milyen talajtulajdonságok befolyásolják felvételét?

3. Milyen formában veszi fel a növény bórt, és hogyan épül be?

4. Milyen élettani folyamatokban vesz részt a bór, és miként hat a termés mennyiségére, illetve minőségére?

5. Melyek a bórhiány tünetei és következményei?