Ugrás a tartalomhoz

Agrokémia és növényvédelmi kémia

Loch Jakab – Nosticzius Árpád

Mezőgazda Kiadó

A cink

A cink

A cink egyes enzimeket specifikusan, más enzimeket nem specifikusan aktivál. A peptidázok aktiválásán keresztül részt vesz a fehérje-anyagcserében. Az auxintermelés serkentése révén – a mangánnal kölcsönhatásban – szabályozza a növények növekedését.

Cink a talajban

A cink a rézhez hasonló tulajdonságokkal rendelkezik. A talajban kizárólag kétértékű formában található, a talaj adszorpciós komplexuma erősen megköti, koncentrációja a talajoldatban csekély, a H+-koncentráció növekedtével oldhatósága növekszik, komplexképzési hajlama is a rézéhez hasonló. A cink a biotit, az augit és a különböző csillámok kristályrácsában is előfordul. A kolloidban gazdag talajokban általában több a cink, mint a homokokban. Az adszorpciós komplexumhoz Zn2+, ZnOH+, illetve ZnCl+ formájában kötődhet. Az így adszorbeált Zn2+-ionok csak részben cserélhetők ki. Különböző cinksók is előfordulhatnak a talajban, ezek oldhatósága változó. Sok foszfátot tartalmazó talajokban nehezen oldható cink-foszfátok képződnek. A cink mozgékonysága a talajban csekély, a mozgékonyság a savanyúság fokozódásával növekszik.

A cink felvétele, eloszlása és szerepe a növényben

A cinket a növények viszonylag kis mennyiségben veszik fel. A növények cinktartalma mégis többszöröse a réztartalomnak (35. táblázat).

35. táblázat - Néhány növényi rész cinktartalma

Növény

Zn-tartalom (mg/kg)

Füvek

25–35

Vörös here

165

Fehérhere

36

Rozs (szalma)

13

Búza (szalma)

24

Cukorrépa (levél)

160

Takarmányrépa (levél)

66


A cink felvételét a gyakorlatban döntően a talaj kémhatása és foszfortartalma határozza meg (44. ábra). Feltételezik, hogy a túlzott foszforellátás a növényben is zavart okozhat, gátolja a cinkigényes karbohidráz enzim működését.

44. ábra - A Zn-vegyületek oldhatósága a talajban (Amberger 1983)

kepek/44abra.png


A cink a magnéziumhoz és a mangánhoz hasonló hatást fejt ki a növényi szervezetben. Néhány enzim, köztük az enoláz, Mg2+-, Mn2+- és Zn2+-ionokkal egyaránt aktiválható. A cink azonban egyes enzimeket, így pl. különböző dehidratázokat és néhány peptidázt, specifikusan aktivál.

A cink részt vesz a nitrogén-anyagcserében, egyes szerzők szerint kihat az RNS-szintézisre is. A cink hiánya ennek következtében, esetenként a nitrogénhiányhoz hasonlóan jelentkezik. Az auxinképződés serkentése azon alapszik, hogy a cink katalizálja a triptofán szintézisét. A triptofán a ß-indolil-ecetsav prekurzora. A cink közvetve elősegíti az auxinképződést, míg a mangán az auxinfelesleg kialakulását gátolja. A két elem együttesen szabályozza a növények növekedését.

A cinkhiány és következményei

A különböző kultúrnövények cinkigénye eltérő. Nem érzékenyek a cinkhiányra a gabonafélék, így a zab, a búza, az árpa és a rozs. Valamivel érzékenyebb a burgonya, a paradicsom, a cukorrépa, a lucerna és a vörös here. Érzékenyen reagál a cinkhiányra a kukorica, a komló, a len és a bab. Ugyancsak érzékenyek a különböző gyümölcsfélék és a szőlő. A cinkhiány többnyire klorózis formájában figyelhető meg a fiatalabb levelek interkosztális részein. A levelek kicsinyek („little leaf”).

Kérdések

1. Milyen formákban fordul elő a cink a talajban?

2. Milyen talajtulajdonságok befolyásolják a felvételét?

3. Milyen enzimeket aktivál a cink, és mi a szerepe az anyagcsere-folyamatokban?

4. Miben áll a cink–mangán kölcsönhatás?

5. Melyek a cink hiánytünetei, milyen kultúrák reagálnak érzékenyen a hiányra?