Ugrás a tartalomhoz

Agrokémia és növényvédelmi kémia

Loch Jakab – Nosticzius Árpád

Mezőgazda Kiadó

A műtrágya-felhasználás tendenciái Kelet- és Nyugat-Európa országaiban

A műtrágya-felhasználás tendenciái Kelet- és Nyugat-Európa országaiban

A műtrágya-felhasználás Európában a XIX–XX. század fordulójától napjainkig az ipar és a gazdaság fejlettségével változott. Nyugat-Európában már a II. világháború előtt jelentős műtrágya-felhasználás jellemezte a gazdálkodást Dániában, Hollandiában és Németországban. A statisztikai adatokból nyomon követhető a termések növekvő tendenciája a műtrágya-felhasználás fokozódásával.

Hazánkban a II. világháború után a műtrágyatermelés és -behozatal fejlődése, a nagyüzemi gazdálkodás, a fejlett agrotechnikai módszerek térhódítása jelentős változásokat idézett elő a tápanyag-gazdálkodásban és a terméshozamokban. A termések megkétszereződését a felfelé ívelő szakaszban alapvetően az új, nagy termőképességű fajták bevezetése és az agrotechnika fejlesztése eredményezte, az említett tényezők között a trágyázásnak meghatározó szerep jutott.

A műtrágya-felhasználás tendenciái külföldön

A FAO statisztikái alapján megállapítható, hogy 1985-től Nyugat-Európa országaiban is csökkent a műtrágya-felhasználás. A csökkenés okai:

• a gazdaságilag fejlett országokban kialakult túltermelés,

• a viszonylag nagy szervestrágya-felhasználás,

• környezetvédelmi megfontolások.

A műtrágya-felhasználás átlagos csökkenése az EU, illetve Kelet-Európa országaiban:

Terület A csökkenés mértéke 1985–95 között

EU N: 12% P: 34% K: 26%

Kelet-Európa N: 55% P: 80% K: 80%

A csökkenés mértéke lényegesen kisebb az EU-államokban, mint Kelet-Európa országaiban.

A műtrágya-felhasználás 1994/95. évi tényleges adatait Európa egyes országaiban a 3. táblázat tartalmazza. Látható, hogy az EU országai között igen jelentős különbségek vannak. A fejlett mezőgazdasággal rendelkező országokban viszonylag nagy a felhasználás, míg a többi országban lényegesen kisebb. A tényleges felhasználási adatok jól szemléltetik, hogy Kelet-Európa országaiban az említett nagyarányú csökkenés miatt mennyire elmarad a műtrágya-felhasználás a közös piac országaitól.

3. táblázat - Műtrágya-felhasználás Európa egyes országaiban, 1994/95 évben (FAO-adatok alapján)

Ország

N

P2O5

K2O

változás (%) 1985–95

kg/ha

N

P

K

Hollandia

189

32

38

-24

-24

-32

Dánia

115

19

37

-16

-52

-27

Belgium/Luxemb.

114

35

68

-14

-49

-30

Németország

105

26

39

-15

-61

-46

Görögország

94

40

13

-24

-7

+30

Norvégia

122

38

72

+3

-48

-19

Egyesült Királyság

86

26

29

-9

+4

+16

Svédország

73

16

17

-14

-62

-57

Franciaország

82

37

49

-2

-40

-17

Finnország

72

33

36

-9

-43

-36

Írország

100

33

42

+37

0

+2

Olaszország

49

31

21

-31

-37

-12

Svájc

56

29

51

-16

-36

-22

Ausztria

49

17

21

-26

-57

-62

Spanyolország

37

21

17

-5

+11

+42

Portugália

34

20

12

0

0

+20

EU országai

74

29

32

-12

-34

-26

Csehszlovákia

38

7

8

-62

-90

-90

Magyarország

41

4

7

-52

-93

-90

Bulgária

26

4

<1

-6

-91

>-93

Lengyelország

45

15

17

-37

-67

-76

Albánia

13

3

0,1

-81

-86

-93

Románia

17

7

2

-71

-78

-71

Jugoszlávia

15

5

6

-56

-67

-57

Kelet-Európa

29

8

8

-55

-80

-80

Egykori SZU

4

1

2

-78

-89

-78


Figyelemre méltó ugyanakkor, hogy az élelmezési gondokkal küzdő Egyiptomban, Észak-Koreában, Dél-Koreában ugyanebben az időszakban a 200 kg/ha feletti nitrogénfelhasználás 10–50%-kal növekedett.

Az Egyesült Államokban, ahol eddig viszonylag alacsony volt a műtrágya-felhasználás (N: 25, P2O5:10 , K2O 11 kg/ha) a nitrogénműtrágya-felhasználás mintegy 30%-kal növekedett 1985–95 között.

A kiragadott példák alapján megállapítható, hogy a műtrágya-felhasználás nagymértékben függ az egyes országok gazdasági fejlettségétől. A termőhelyi adottságok, termelési célok egyaránt szerepet játszanak. Az EU országaiban a változás tendenciáit a termelési szint is meghatározza.

Megállapítható, hogy hazánkban nemzetközi összehasonlításban is rendkívül alacsony a műtrágya-felhasználás, különösen, ha figyelembe vesszük kedvező termelési adottságainkat. A fenntartható mezőgazdaság alapelvei megkívánják, hogy a jövőben az ökológiai tényezők messzemenő figyelembevételével növeljük a felhasználást.

Kérdések

1.Mi jellemzi a különböző országok műtrágya-felhasználását?

2. Hogyan változott a felhasználás az EU országaiban, illetve Kelet-Európában?

3. Milyennek minősíthető a hazai felhasználás a külföldi adatokkal összehasonlítva?