Ugrás a tartalomhoz

Agrokémia és növényvédelmi kémia

Loch Jakab – Nosticzius Árpád

Mezőgazda Kiadó

A trágyázás potenciális környezetkárosító hatásai

A trágyázás potenciális környezetkárosító hatásai

A terméssel elvont tápelemek a műtrágyákkal és szervestrágyákkal pótolhatók, használatuk hozzájárul a termékenység fenntartásához, illetve növeléséhez. Alkotórészeik a talajban is előforduló növényi tápelemek. A műtrágyák és szerves trágyák szakszerűtlen használata vagy túladagolása környezetkárosító hatású lehet.

A trágyákpotenciális környezetkárosító hatása az alábbi következményekkel járhat:

• kiegyensúlyozatlan tápelemarányok kialakulása a talajban,

• a talajsavanyúság fokozódása,

• a talajoldat nitrátkoncentrációjának növekedése,

• a felszíni természetes vizek eutrofizációja.

Kiegyensúlyozatlan tápelemarányok elsősorban egyoldalú műtrágyázással, egy-egy elem túladagolásával alakulhatnak ki, és átmeneti zavarokat okozhatnak a növények táplálkozásában.

A talajsavanyúság fokozódásához a különböző trágyák különböző mértékben járulhatnak hozzá, azonban a savanyúság kialakulását és változását több tényező okozhatja:

• a talajban lejátszódó kilúgzási folyamatok,

• a műtrágyák és szerves trágyák átalakulása a talajban,

• a savas esők és légköri üledékek.

A felsorolásból kitűnik, hogy a talajsavanyúság elsődleges oka a talajképződés során meghatározott feltételek között lejátszódó kilúgzás. A talajsavanyúságot növelhetik a trágyák és a légköri lecsapódások. A légköriszennyeződések részben az iparból, részben a fűtőanyagok és üzemanyagok elégetéséből származnak (gázemisszió).

A talajsavanyúság kedvezőtlenül befolyásolja a növények táplálkozását, elősegíti a toxikus elemek oldódását, a talajok degradációját, így a savanyúság fokozódása mindenképpen kerülendő. A trágyák savanyító hatása elsősorban a kolloidban szegény, kis pufferkapacitású talajokon érvényesül.

A nitrogénműtrágyák közül legnagyobb mértékben az ammóniumsók savanyítják a talajt. Az ammóniumsók savanyító hatása több okra vezethető vissza:

• savanyúan hidrolizálnak,

• fiziológiás hatásuk savanyú (az NH4+-ion ellenében H+-iont ad le a növény),

• az NH4+-ion nitrifikációja során H+-ionok keletkeznek.

A foszforműtrágyák közül a szuperfoszfát savanyító hatását szabad savtartalma és a gipsz savanyú hidrolízise okozza. A káliumműtrágyák savanyító hatása azon alapszik, hogy a K+-ionok kicserélik az adszorbeált H+-ionokat a talajkolloidok felületéről. A nitrogénműtrágyák savanyító hatása a műtrágyák helyes megválasztásával mérsékelhető. Valamennyi műtrágya savanyító hatása mésztrágyázással kompenzálható.

A szervestrágyákátalakulása a talajban is hozzájárulhat a savanyúság fokozódásához (nitrifikáció során H+-ionok termelődnek), ugyanakkor az almos trágyában jelen lévő, pufferoló hatású alkotórészek csökkenthetik a műtrágyák savanyító hatását.

A talajoldat nitrátkoncentrációjának növekedése a túlzott nitrogéntrágyázás következménye. Káros hatása azzal függ össze, hogy valamennyi talajba jutó nitrogénműtrágya nitrogéntartalma (ammóniumsók és karbamid is) levegős viszonyok között nitrifikálódik, vagyis NO3-N képződik belőlük. A talajoldatban kialakuló nagy NO3-N-koncentráció hatása kettős: egyrészt nitrátfelhalmozódáshoz vezet a növényekben, és a táplálékláncon keresztül veszélyeztet embert s állatot, másrészt a talajvízbe leszivárogva veszélyezteti az ivóvízkészletek tisztaságát.

Az előzőekben felvázoltak alapján különös gonddal kell eljárnunk a nitrogénműtrágyák megválasztásánál és adagjaik meghatározásánál, hogy környezetkárosító hatásukat minimálisra csökkentsük. A szerves trágyák helytelen használata is hozzájárulhat a nitrátkoncentráció növekedéséhez.

A felszíni vizek eutrofizációja nem más, mint a vizek tápanyagokban, elsősorban nitrogén- és foszforvegyületekben való gazdagodása. Az eutrof víztérben oxigénhiány alakul ki, algásodás, hínárosodás lép fel. Az eutrofizációt a szerves trágyák, műtrágyák gondatlan használatán kívül egyéb kemikáliák, pl. mosószerek szennyező hatása is okozhatja.

Kérdések

1.Mi a trágyázás és a tápanyag-gazdálkodás célja?

2. Melyek a növényi produkciót meghatározó tényezők?

3. Mi az összefüggés a műtrágya-felhasználás és a búza, kukorica termése között hazánkban?

4. Melyek a fenntartható gazdálkodás legfőbb szempontjai?

5. Melyek a környezetkímélő tápanyag-gazdálkodás ismérvei?

6. Milyen hatása van a pozitív, illetve negatív tápanyagmérlegnek a talaj termékenységére?

7. Melyek a trágyázás potenciális környezetkárosító hatásai?