Ugrás a tartalomhoz

A takarmányozás alapjai

Bokori József, Gundel János, Herold István, Kakuk Tibor, Kovács Gábor, Mézes Miklós, Schmidt János, Szigeti Gábor, Vincze László

Mezőgazda Kiadó

A takarmányozás alapjai

A takarmányozás alapjai

Bokori, József

Gundel, János

Herold, István

Kakuk, Tibor

Kovács, Gábor

Mézes, Miklós

Schmidt, János

Szigeti, Gábor

Vincze, László

2003


Tartalom

1. A takarmányok kémiai összetétele és a táplálóanyagok sorsa az állati szervezetben
A szárazanyag- és víztartalom
A takarmány N-tartalmú anyagai
A fehérjék
Az NPN-anyagok felhasználása a kérődzők takarmányozásában
A lipidek
A zsírok
Összetett gliceridek
Glicerin nélküli lipidek
A zsírok avasodása
A zsírok szerepe a gazdasági állatok takarmányozásában
A nyersrost
A nyersrost összetétele
A nyersrost szerepe a takarmányozásban
Nitrogénmentes kivonható anyagok
Vitaminok
A vitaminok jellemzése és a vitaminellátás jelentősége
Zsírban oldódó vitaminok
Vízben oldódó vitaminok
Vitaminszerű anyagok
A takarmányok egyéb biológiailag aktív anyagai
Ismeretlen Növekedési Faktor (UGF) és Állati Protein Faktor (APF)
Antinutritív anyagok
Ásványi anyagok
Az ásványi anyagok szerepe és felosztása
Makroelemek
Mikroelemek
2. A háziállatok emésztésének sajátosságai
A kérődzők emésztésének takarmányozás-élettani sajátosságai
A szénhidrátemésztés
A fehérjeemésztés
A zsíremésztés
A ló emésztésének sajátosságai
A sertés emésztésének sajátosságai
A nyúl emésztésének sajátosságai
A baromfi emésztésének sajátosságai
A takarmányok emészthetősége
Az emészthetőség megállapítása
Az emészthetőséget befolyásoló tényezők
A takarmány emészthetőségének szerepe a gyakorlati takarmányozásban
3. A takarmányok táplálóanyagainak átalakulása az állat szervezetében
Az energiaforgalom
A takarmányenergia átalakulása a szervezetben
Az energiaforgalom mérése
A szénforgalom
A respirációs vizsgálatok
A respirációs vizsgálatok adatainak felhasználása az energiaforgalom mérésére
Nitrogénforgalom
Vízforgalom
A sav–bázis egyensúly
A sav–bázis egyensúly fogalma
A sav-bázis egyensúly szabályozása és annak zavarai
4. A takarmányok táplálóértékének mérése
A takarmányok energiaértékének mérése
Naturális takarmányegységek
A táplálóérték mérése az emészthető táplálóanyag és az emészthető energiatartalom alapján
A táplálóérték mérése a metabolizálható energiatartalommal
Takarmányok energiaértékének mérése a nettó energiatartalom alapján
A takarmányok fehérjeértékének megállapítása
A fehérje takarmányozási értékének megállapítása monogasztrikus állatoknál
A takarmányok fehérjeértékének megállapítása kérődzőknél
5. Az állati termelés takarmányozási alapjai
A gazdasági állatok takarmányfelvétele
Éhség, étvágy, jóllakottság, étvágytalanság
A takarmányfelvétel szabályozása
Az életfenntartás táplálóanyag-szükséglete
Az életfenntartás energiaszükséglete
Az életfenntartás fehérjeszükséglete
Az életfenntartás ásványianyag-szükséglete
Az életfenntartás vitaminszükséglete
A növekedés és hústermelés táplálóanyag-szükséglete
A fejlődés és növekedés törvényszerűségei
A növekedő állatok táplálóanyag-szükséglete
A takarmányozás hatása a húsminőségre
A gyapjútermelés táplálóanyag-szükséglete
A takarmányozás hatása a gyapjútermelésre
A gyapjútermelés energia- és fehérje-szükséglete
A szaporodási folyamatok táplálóanyag-szükséglete
A takarmányozás hatása a nőivarú állatok szaporodási folyamataira
A takarmányozás hatása a hímek nemi aktivitására
A tejtermelés táplálóanyag-szükséglete
A tej táplálóanyagainak képződése
A tejelő állatok táplálóanyag-szükséglete
A takarmányozás hatása a tej és tejtermékek minőségére
A tojástermelés táplálóanyag-szükséglete
A nemi érés és a takarmányozás
A tojástermelés energia-, fehérje- és ásványianyag-szükséglete
A takarmányozás hatása a tojás minőségére
A munkavégzés táplálóanyag-szükséglete
Az izommunka kémiai alapjai
Az izommunka táplálóanyag-szükséglete
6. Takarmányismeret
Zöldtakarmányok
A legelő
Szántóföldi termesztett zöldtakarmányok
Gyökér-, gumós és kabakos takarmányok
Silózott (erjesztett) takarmányok
Szénák
A fűfélék szénái
A pillangósok szénái
A keverék zöldtakarmányok szénái
Szénalisztek és forró levegővel szárított zöldlisztek
Mezőgazdasági melléktermékek
Szalmafélék
Pelyva- és törekfélék, egyéb növényi maradványok
Magvak és termések
A gabonamagvak
A hüvelyes magvak
Az olajos magvak
Egyéb magvak
Élelmiszer-ipari melléktermékek
Malomipari melléktermékek
Növényolaj-ipari melléktermékek
Cukoripari melléktermékek
Szeszipari melléktermékek
Sörgyári melléktermékek
Keményítőgyári melléktermékek
Konzervgyári melléktermékek
Állati eredetű takarmányok
Takarmány-adalékanyagok
Hozamfokozók
Egyéb takarmány-kiegészítők
7. A takarmányok tartósítása
A takarmányok tartósítása erjesztéssel
A silózás során lejátszódó mikrobiológiai és biokémiai folyamatok
A takarmányok erjeszthetőségét befolyásoló tényezők
Az erjedés szabályozásának módszerei
A silózás veszteségei
Silótípusok
A silózás gyakorlati végrehajtása
A szemes kukorica tartósítása erjesztéssel
A takarmányok tartósítása szárítással
A szálastakarmányok szárítása
Szemestakarmányok szárítása
Szemestakarmányok tárolása
Szemes termények hűtve tárolása
Gyökér- és gumós takarmányok eltartása
8. A takarmányok előkészítése
A tömegtakarmányok előkészítése
Szeletelés
Szecskázás
Pépesítés
Pácolás
A szálastakarmányok darálása
Pelletálás (granulálás), brikettálás (pogácsázás)
Bálázás
A szálastakarmányok kémiai kezelése (szalmafeltárás)
Az abraktakarmányok előkészítése
Hőközlés nélküli fizikai előkészítési módszerek
Hőközléssel járó fizikai előkészítési módszerek
9. Takarmánykeverék-gyártás
Receptúrakészítés
Az alapanyagok előkészítése
Az alapanyagok tisztítása
Az alapanyagok aprítása
Bemérés
Keverés
Granulálás
10. Takarmányozási táblázatok
A szarvasmarha táplálóanyag-szükséglete
A juh táplálóanyag-szükséglete
A sertés táplálóanyag-szükséglete
A baromfi táplálóanyag-szükséglete
A lovak táplálóanyag-szükséglete (Magyar Takarmánykódex, 1990)
A nyulak táplálóanyag-szükséglete (Magyar Takarmánykódex, 1990)
Takarmányok jellemzői
11. Felhasznált fontosabb forrásmunkák

Az ábrák listája

1.1. A takarmány összetétele
1.2. Aminosav-kiegészítés hatása a sertések teljesítményére (Liu és mtsai, 1998)
1.3. Az összes aminosav – esszenciális aminosav arány hatása a sertések N-visszatartására (Heger és mtsai, 1998)
1.4. Metionin- és lizintúletetés hatása a csibékre (Han és Baker, 1993)
1.5. A lipidek felosztása
1.6. A takarmányzsír minőségét jelző mérőszámok alakulása az avasodás során
1.7. A szénhidrátok lebontása a bendőfermentáció során
1.8. A-vitaminhiány. A nyelőcsőmirigyek hámjának elszarusodása okozta csomócskák
1.9. D-vitaminhiány. Angolkóros csibék (kalciumpótlásra gyógyultak)
1.10. E-vitaminhiány. „Táplálkozási agylágyulás”, encephalomalacia
1.11. B-csoportbeli vitaminok aktivitásának változása brojlertápban 121 °C-on való tárolás alatt
1.12. Tiaminhiányban szenvedő csibe
1.13. Kéthetes, B2-hiányban szenvedő csirke – „Görbeujj betegség”
1.14. Biotinhiány malacon – „Rongyostalpúság”
1.15. A szarvasmarha szántóföldi takarmányai alapján a mangán- és rézhiányos területek Magyarországon (Szentmihályi, 1982)
2.1. A szarvasmarha előgyomrainak vázlata (jobb oldali nézet)
2.2. Az egyes gyomrok űrtartalmának százalékos aránya és annak változása a borjú életkorának függvényében (Jeroch, 1976)
2.3. A cellulózbontó mikroorganizmusok számának és a bendő illózsírsav- termelésének változása a kor függvényében borjakban (Jeroch, 1976)
2.4. A ló bélcsöve (Kovács Gy., 1988) 1. epésbél, 2. éhbél, 3. csípőbél, 4. vakbél, 5. remesebél, 6. végbél, 7. pilorus
2.5. A sertés gyomra (Kovács Gy., 1967) 1. nyelőcső, 2. nyelőcsői részlet, 3. cardiamirigyek, 3a. diverticulum, 4. fundusmirigyek tájéka, 5. pilorusmirigyek tájéka
2.6. A nyúl gyomor és bélrendszere 1. gyomor, 2. vékonybél, 3. vakbél, 3’. féregnyúlvány, 4. remesebél proximális része, 4”. remesebél disztális része, b – bélfodri nyirokcsomó, p – hasnyálmirigy
2.7. 2.7. ábra. A tyúk hasűri szervei 1. mirigyes gyomor, 2. zúzó gyomor, 3. epésbél, 4. éhbél, 5. csípőbél, 6. kettős vakbél, 7. remesebél, 8. kloáka, 9. máj, 10. hasnyálmirigy, 11. lép, 12. vese, 13. petefészek, 14. petevezető
3.1. A takarmányok energiájának átalakulása az állatok szervezetében
3.2. Respirációs berendezés vázlata (Schiemann, 1981) 1. levegőbevezetés, 2. levegőelvezetés, 3. klímaberendezés, 4. levegőztető ventilátor, 5. hűtés, 6. fűtés, 7. etetőzsilip, 8. vályú, 9. önitató, 10. állítható vályúzáró, 11. biztonsági berendezés, 12. biztonsági harang, 13. állítható ellensúly, 14. vizelettölcsér, 15. bélsárgyűjtő, 16. fejőállás a megfigyelő ablakkal és a gumikesztyűkkel, 17. kamraajtó a megfigyelő ablakkal
3.3. A szervezet víztereinek összefüggése
4.1. 4.1. ábra. A metabolizáltság hatása a metabolizálható energia értékesülésére km= ME transzformációs hatásfoka életfenntartás esetén, kl= ME transzformációs hatásfoka fejtermelés esetén, kf= ME transzformációs hatásfoka zsírtermelés esetén
5.1. A kérődzők önkéntes takarmányfogyasztásának szabályozása
5.2. Az állat hőszabályozásában részt vevő tényezők
5.3. A testalkotó szövetek viszonylagos napi tömeggyarapodása a fejlődés során (Soltner, 1984)
5.4. A holstein-fríz tehén energiamérlege és testtömegváltozása a laktáció során (Zintzen nyomán)
6.1. A sejtfal és sejttartalom alkotórészeinek változása a növény fejlődése során (Holmes, 1989)
6.2. Az adagolt szakaszos legeltetés vázlata
6.3. A sávosan adagolt legeltetés vázlata
6.4. Zöldtakarmányok karotintartalma a növények vegetációs stádiumától függően (Hennig, 1971)
6.5. A búzaszem szerkezeti felépítése (keresztmetszet)
7.1. Az erjedés lefolyása kis szárazanyag-tartalmú (20%) lucerna silózásakor (Weissbach, 1973)
7.2. Összefüggés a sav- és szárazanyag-tartalom között
7.3. A rendkezelő gép munkaműveletei
7.4. A Hesston 5800 hengeres nagybálázó gép működési vázlata (Gáts és mtsai, 1981)
7.5. A Vámosi-féle egydugósoros szellőztetéses szárítóberendezés vázlata
7.6. A Vámosi-féle egydugósoros bálaszárító berendezés vázlata
7.7. 1000 t befogadóképességű szárító-tároló pajta (Vámosi és Markovszky, 1985)
7.8. Az LKB forgódobos zöldtakarmány-szárító vázlata (Endrődi és mtsai, 1978) 1. kemence, 2. szárítódob, 3. szecskaventilátor, 4. szecskaciklon, 5. kalapácsos darálók, 6. lisztciklon
7.9. Az SZLB csatornarendszerek felépítése (Komka, 1979) 1. főcsatorna, 2. mellékcsatorna, 3. kitároló láncos szállító, 4. légelzáró, 5. tolózár, 6. terelőlemez, 7. pótcsatorna