Ugrás a tartalomhoz

Bevezetés a szociológiába

Andorka Rudolf (2006)

Osiris Kiadó

Bevezetés a szociológiába

Bevezetés a szociológiába

Andorka et al., Rudolf

2006-03-31

Kivonat

A könyv a szociológia tudományának alapkérdéseit, történetét és módszertanát tárgyalja, illetve konkrét társadalmi jelenségeket dolgoz fel.


Tartalom

ELŐSZÓ A MÁSODIK, JAVÍTOTT ÉS BŐVÍTETT KIADÁSHOZ
ELŐSZÓ AZ ELSŐ KIADÁSHOZ
1. 1. fejezet │A SZOCIOLÓGIA MINT TUDOMÁNY
A SZOCIOLÓGIA TUDOMÁNYA
A TÁRSADALMI STRUKTÚRA, INTÉZMÉNYEK, KULTÚRA
A TÁRSADALOMTUDOMÁNYOK TÖRTÉNETI KIALAKULÁSA
A SZOCIOLÓGIA TÁRGYA, MÓDSZERE ÉS ALAPVETŐ SZEMLÉLETE
A TÁRSADALOMTUDOMÁNYOK EMBERKÉPE
MIRE JÓ A SZOCIOLÓGIA?
A SZOCIOLÓGUS SZEREPEI
SZOCIOLÓGIAI KUTATÁS ÉS POLITIKAI CSELEKVÉS
A SZOCIOLÓGIAI KUTATÁSOK OBJEKTIVITÁSA
ÖSSZEFOGLALÁS
VITAKÉRDÉSEK
ALAPFOGALMAK ÉS SZAKKIFEJEZÉSEK
AJÁNLOTT IRODALOM
2. 2. fejezet │A SZOCIOLÓGIA TÖRTÉNETE
AZ ELŐFUTÁROK
AZ „ALAPÍTÓ ATYÁK”
A KLASSZIKUSOK KORTÁRSAI
A KÉT VILÁGHÁBORÚ KÖZÖTTI SZOCIOLÓGUSOK
A SZOCIOLÓGIA IRÁNYZATAI A MÁSODIK VILÁGHÁBORÚ UTÁNI ÉVTIZEDEKBEN
ÚJ ELMÉLETI ORIENTÁCIÓK AZ 1980-AS ÉS 1990-ES ÉVEKBEN
A MAGYAR SZOCIOLÓGIA TÖRTÉNETE
ÖSSZEFOGLALÁS
VITAKÉRDÉSEK
ALAPFOGALMAK ÉS SZAKKIFEJEZÉSEK
AJÁNLOTT IRODALOM
3. 3.fejezet │A SZOCIOLÓGIA MÓDSZERTANA
A SZOCIOLÓGIAI VIZSGÁLAT LÉPÉSEI
A probléma megfogalmazása
Elméleti hipotézisek
Operacionalizálás
Adatgyűjtési módszerek
Elemzés
Az eredmények közzététele
MINTAVÉTEL
KÉRDŐÍVKÉSZÍTÉS
MEGKÉRDEZÉS VAGY INTERJÚ
VÉLEMÉNYEK ÉS ATTITŰDÖK MÉRÉSE SKÁLÁKKAL
KÓDOLÁS
ADATFELDOLGOZÁS
MÉRÉSI SZINTEK
Nominális szint
Ordinális szint
Intervallumszint
Aránymérő szint
TÁBLÁZATOK KÉSZÍTÉSE ÉS ELEMZÉSE
EGYSZERŰ STATISZTIKAI MUTATÓK
KÉT- ÉS TÖBBVÁLTOZÓS ELEMZÉSI MÓDSZEREK
ETIKAI KÉRDÉSEK
ÖSSZEFOGLALÁS
VITAKÉRDÉSEK
ALAPFOGALMAK ÉS SZAKKIFEJEZÉSEK
AJÁNLOTT IRODALOM
4. 4. fejezet │ EGYENLŐTLENSÉG, SZEGÉNYSÉG
ALAPFOGALMAK
Egyenlőség-egyenlőtlenség
Méltányosság, igazságosság
Szegénység
MÓDSZEREK
Háztartásijövedelem-felvétel
Háztartáspanel-felvétel
Létminimum
Jövedelmi decilisek
ELMÉLETEK
Az elfogadható egyenlőtlenség mértéke
Egyenlőtlenség a történelemben
Az egyenlőtlenség és a szegénység okai
NEMZETKÖZI TENDENCIÁK
Szegénység a fejlődő országokban
Szegénység a fejlett országokban
MAGYARORSZÁGI HELYZET
Szegénység 1945 előtt
Szegénység és egyenlőtlenség a rendszerváltás óta
Kik a szegények?
TÁRSADALOMPOLITIKA
A jóléti állam kiépülése
Viták a jóléti államról
A magyar jóléti rendszer
ÖSSZEFOGLALÁS
VÁLTOZÁSOK AZ EZREDFORDULÓN
Nemzetközi tendenciák
Hazai tendenciák
VITAKÉRDÉSEK
ALAPFOGALMAK ÉS SZAKKIFEJEZÉSEK
AJÁNLOTT IRODALOM
5. 5. fejezet │ TÁRSADALMI SZERKEZET ÉS RÉTEGZŐDÉS
ALAPFOGALMAK
Társadalmi szerkezet, státus és szerep
Társadalmi rétegződés
Társadalmi osztály, réteg, státuscsoport, elit
MÓDSZEREK
Survey-módszer
Önbesorolásos módszer, presztízsvizsgálat, társadalmi-gazdasági státus
ELMÉLETEK
Harmónia-, konfliktus-, csere- és kényszerelméletek
Konzervatív és radikális elméletek
A társadalmi szerkezet kategóriáinak elméleti alapjai
Sokdimenziós társadalomszerkezet-elméletek
Pénztőke, kulturális tőke, szociális tőke
Hatalomelméletek
Új marxista társadalomszerkezet-elméletek
Presztízs, társadalmi helyzet és társadalmi miliő
A társadalmi helyzet hatása az egyén életére, nézeteire
A társadalmi kategóriák száma
NEMZETKÖZI TENDENCIÁK
A társadalmi szerkezet változása
A „munkásosztály elpolgárosodása” és az „osztályok elhalása”
MAGYARORSZÁGI HELYZET
Társadalmi szerkezet a két világháború között
„Két osztály és egy réteg”
Rétegződésvizsgálatok
Elméleti modellek
A jövedelmi és életkörülmény-különbségek növekedése a rendszerváltozás óta
TÁRSADALOMPOLITIKA
ÖSSZEFOGLALÁS
VÁLTOZÁSOK AZ EZREDFORDULÓN
Hazai tendenciák
VITAKÉRDÉSEK
ALAPFOGALMAK ÉS SZAKKIFEJEZÉSEK
AJÁNLOTT IRODALOM
6. 6. fejezet │VÁROS ÉS FALU
ALAPFOGALMAK
Város és község
Egyéb formák
Urbanizáció, városodás, városiasodás
Szuburbanizáció, szegregáció, slum, invázió, szukcesszió, filtráció
MÓDSZEREK
ELMÉLETEK
Urbanizáció
A városi és a falusi életmód különbségei
Városökológiai elméletek
NEMZETKÖZI TENDENCIÁK
Urbanizációs tendenciák
Szegregáció és slumosodás a nagyvárosokban
Az emberi kapcsolatok és a lelki egészség
MAGYARORSZÁGI HELYZET
Késleltetett városfejlődés
Tanyák
Városhiányos településhálózat
Az életkörülmények különbségei
Regionális különbségek
Budapest városökológiai övezetei
Lakásviszonyok
TÁRSADALOMPOLITIKA
Településfejlesztési politika
Lakáspolitika
ÖSSZEFOGLALÁS
VÁLTOZÁSOK AZ EZREDFORDULÓN
Nemzetközi tendenciák
Hazai tendenciák
VITAKÉRDÉSEK
ALAPFOGALMAK ÉS SZAKKIFEJEZÉSEK
AJÁNLOTT IRODALOM
7. 7. fejezet │TÁRSADALMI MOBILITÁS ÉS VÁNDORLÁS
ALAPFOGALMAK
Társadalmi mobilitás
Nyitott és zárt társadalom
Vándorlás (migráció)
Állandó és lakónépesség
Ingázás, nemzetközi vándorlás, vándorlási egyenleg
MÓDSZEREK
Az ISA-paradigma
Az összes mobilak aránya, strukturális és cirkuláris mobilitás
Stratifikációs paradigma, útelemzés
Loglineáris paradigma
A belső vándorlás adatforrásai és arányszámai
A nemzetközi vándorlás adatforrásainak hiányossságai
ELMÉLETEK
A társadalmi rendszerek hatása a mobilitásra
A strukturális tényezők hatása a mobilitásra
Az „amerikai álom”
Mobilitás a posztindusztriális társadalmakban
Környezet vagy öröklés
Mobilitás a szocialista társadalmakban
A mobilitás társadalmi hatásai
Mobilitás és társadalmi egyenlőtlenség
Az ember mint vándorló lény
A belső vándorlás átmenetének elmélete
A nemzetközi vándorlások átmenetének elmélete
NEMZETKÖZI TENDENCIÁK
Történeti vizsgálatok
Nemzetközi összehasonlítások
Az iskolai végzettség hatása a mobilitásra
A belső vándorlás
Nemzetközi vándorlások
MAGYARORSZÁGI HELYZET
Történeti kutatások
Nemzedékek közötti mobilitás
Társadalmi mobilitás rétegenként
A mobilitási esélyek egyenlőtlensége
A magyar mobilitás és a nemzetközi trendek
Nemzedéken belüli mobilitás, elitcsere
TÁRSADALOMPOLITIKA
ÖSSZEFOGLALÁS
VÁLTOZÁSOK AZ EZREDFORDULÓN
Nemzetközi tendenciák
Hazai tendenciák
VITAKÉRDÉSEK
ALAPFOGALMAK ÉS SZAKKIFEJEZÉSEK
AJÁNLOTT IRODALOM
8. 8. fejezet │NÉPESSÉG, NÉPESEDÉS, EGÉSZSÉGÜGYI ELLÁTÁS
ALAPFOGALMAK
Demográfia
Termékenység, halandóság, reprodukció, morbiditás
MÓDSZEREK
A születések mutatói
A halálozás mutatói, a halandósági tábla
Csecsemőhalandósági és természetes szaporodási arányszámok
ELMÉLETEK
A demográfiai átmenet elmélete
A termékenység közgazdaságtani és szociológiai elméletei
NEMZETKÖZI TENDENCIÁK
Népességszám
Halandóság
Termékenység
MAGYARORSZÁGI HELYZET Népességszám
Halandóság
Termékenység
TÁRSADALOMPOLITIKA
ÖSSZEFOGLALÁS
VÁLTOZÁSOK AZ EZREDFORDULÓN
Nemzetközi tendenciák
Hazai tendenciák
VITAKÉRDÉSEK
ALAPFOGALMAK ÉS SZAKKIFEJEZÉSEK
AJÁNLOTT IRODALOM
9. 9. fejezet │KIEMELT DEMOGRÁFIAI CSOPORTOK: NŐK, IDŐSEK, FIATALOK ÉS GYERMEKEK
ALAPFOGALMAK
Az időskor alsó határa
A fiatalkor határai
A gyermekkor és serdülőkor
MÓDSZEREK
Népszámlálások
Szociológiai adatfelvételek
ELMÉLETEK
A nemek közötti különbségek okai
A férfiak és a nők közötti munkamegosztás
Az egyén életciklusának szakaszai
A felnőttkor előtti és utáni életszakaszok elkülönülése és meghosszabbodása
NEMZETKÖZI TENDENCIÁK
A nők hátrányai a világ különböző országaiban
A nyugdíjrendszerek problémái
Az ifjúság problémái
A gyermekek relatív elszegényedése a fejlett országokban
MAGYARORSZÁGI HELYZET
Nők
Idősek
Fiatalok
Posztadoleszcencia Magyarországon
Gyermekek
TÁRSADALOMPOLITIKA
A nők hátrányai mérsékelésének lehetőségei
A magyar nyugdíjrendszer problémái
Családpolitika
ÖSSZEFOGLALÁS
VÁLTOZÁSOK AZ EZREDFORDULÓN
Nemzetközi tendenciák
Hazai tendenciák
VITAKÉRDÉSEK
ALAPFOGALMAK ÉS SZAKKIFEJEZÉSEK
AJÁNLOTT IRODALOM
10. 10. fejezet │FAJ, NEMZET, ETNIKAI CSOPORT, KISEBBSÉGEK
ALAPFOGALMAK
Faj, rassz
Nemzet
Nemzeti és vallási kisebbség, etnikai csoport
Rasszizmus, etnocentrizmus, nacionalizmus
Előítélet, sztereotípia, diszkrimináció
MÓDSZEREK
ELMÉLETEK
A nemzettudat kialakulása
Az agresszív nacionalizmus kialakulásának okai
NEMZETKÖZI TENDENCIÁK A feketék helyzete az Egyesült Államokban
A multikulturális társadalom
Az autoritárius személyiség
MAGYARORSZÁGI HELYZET
A nemzettudat Magyarországon
A roma kisebbség helyzete
A zsidó vallási kisebbség és az antiszemitizmus
TÁRSADALOMPOLITIKA
ÖSSZEFOGLALÁS
VÁLTOZÁSOK AZ EZREDFORDULÓN
Nemzetközi tendenciák
Hazai tendenciák
VITAKÉRDÉSEK
ALAPFOGALMAK ÉS SZAKKIFEJEZÉSEK
AJÁNLOTT IRODALOM
11. 11. fejezet│CSALÁD
ALAPFOGALMAK
Csoportok
Család, családmag, háztartás
Házasságtípusok
MÓDSZEREK
ELMÉLETEK
A családfejlődés evolucionista elmélete
A háztartások történeti változásai Európában
A család funkciói
A szerelem és a szexualitás történeti változásai
Háború a család körül
A gyermekek helyzete a családban
A felnőttek és idős szüleik közötti kapcsolat
NEMZETKÖZI TENDENCIÁK
MAGYARORSZÁGI HELYZET Háztartásnagyság és háztartástípusok
Házasságkötés
Válás
Házasságon kívüli születés
A családok életciklusának változásai
A házastársak kiválasztása
A család funkcióinak változásai
A családra vonatkozó társadalmi normák
TÁRSADALOMPOLITIKA
ÖSSZEFOGLALÁS
VÁLTOZÁSOK AZ EZREDFORDULÓN
Nemzetközi tendenciák
Hazai tendenciák
VITAKÉRDÉSEK
ALAPFOGALMAK ÉS SZAKKIFEJEZÉSEK
AJÁNLOTT IRODALOM
12. 12. fejezet │OKTATÁS
ALAPFOGALMAK
Oktatás, nevelés, a társadalom integrációja
Emberi beruházás
MÓDSZEREK
Iskolai végzettségi arányszámok
Beiskolázási arányszámok
ELMÉLETEK
Az iskola szerepe
Kulturális tőke és nyelvi készségek
Öröklés
A meritokratikus társadalom
NEMZETKÖZI TENDENCIÁK Az iskolai végzettség és a beiskolázási arányszámok növekedése
Az iskolai végzettség hatása az életpályára
MAGYARORSZÁGI HELYZET A magyar népesség iskolai végzettsége
Iskolázottság és társadalmi helyzet
Az oktatásból kimaradtak helyzete
A kisegítő iskolák
TÁRSADALOMPOLITIKA
ÖSSZEFOGLALÁS
VÁLTOZÁSOK AZ EZREDFORDULÓN
Nemzetközi tendenciák
Hazai tendenciák
VITAKÉRDÉSEK
ALAPFOGALMAK ÉS SZAKKIFEJEZÉSEK
AJÁNLOTT IRODALOM
13. 13. fejezet │ GAZDASÁG
ALAPFOGALMAK
A közgazdaságtan és a gazdaságszociológia viszonya
Informális, második, szürke- és feketegazdaság
Szervezet, intézmény, bürokrácia
MÓDSZEREK
ELMÉLETEK
A gazdasági élet szereplőinek motivációi
Gazdasági mechanizmusok: reciprocitás, redisztribúció, piac
Vita a szocialista gazdaságról
A „menedzserek forradalma”
A bürokratikus szervezetek
A gazdasági fejlődés társadalmi korlátai
NEMZETKÖZI TENDENCIÁK A tudományos munkaszervezés és az emberi kapcsolatok irányzat
Gépesítés és automatizálás
Autonóm munkacsoportok és a munkás-önigazgatás
A munkaerőpiacok
Munkanélküliség
Az informális gazdaság
MAGYARORSZÁGI HELYZET
Üzem- és munkaszociológiai vizsgálatok
A vállalatok és a kormány közötti alku
A második gazdaság
Vállalati gazdasági munkaközösségek
A privatizáció
Az új gazdasági elit és a magánvállalkozók
A munkanélküliség
A háztartások alkalmazkodása a gazdasági nehézségekhez
TÁRSADALOMPOLITIKA
ÖSSZEFOGLALÁS
VÁLTOZÁSOK AZ EZREDFORDULÓN
Nemzetközi tendenciák
Hazai tendenciák
VITAKÉRDÉSEK
ALAPFOGALMAK ÉS SZAKKIFEJEZÉSEK
AJÁNLOTT IRODALOM
14. 14.fejezet │ÁLLAM, KORMÁNYZAT, POLITIKA
ALAPFOGALMAK
Állam, kormányzat, politika
Hatalom és uralom
Tradicionális, karizmatikus és racionális-legális uralom
Demokrácia, totalitarizmus, autoritarizmus
Párt, nyomást kifejtő csoport, mozgalom
Civil társadalom
Jóléti állam
MÓDSZEREK
ELMÉLETEK
Az állam
A nemzetállam
Demokrácia és gazdasági fejlettség
Állampolgári kultúra
Totalitarizmuselméletek
Demokrácia és piacgazdaság
NEMZETKÖZI TENDENCIÁK
A demokráciák számának változása
A pártok támogatottsága
Kiábrándulás a politikából
Helyi hatalmi viszonyok
A jóléti juttatások
MAGYARORSZÁGI HELYZET
A piacgazdaság és a demokrácia támogatottsága
A pártok szavazótáborának összetétele
Közvélemény a jóléti juttatásokról
TÁRSADALOMPOLITIKA
ÖSSZEFOGLALÁS
VÁLTOZÁSOK AZ EZREDFORDULÓN
Nemzetközi tendenciák
Hazai tendenciák
VITAKÉRDÉSEK
ALAPFOGALMAK ÉS SZAKKIFEJEZÉSEK
AJÁNLOTT IRODALOM
15. 15.fejezet │ÉLETMÓD
ALAPFOGALMAK
MÓDSZEREK
Időmérleg
Háztartás-statisztika
Megfigyelés és élettörténet
ELMÉLETEK
Az életmód szerepe Max Webernél
A hivalkodó fogyasztás
Az időfelhasználás szociológiája
Munkáséletmód és a szegénység kultúrája
Praxis és habitus Bourdieu-nél
Társadalmi miliők
NEMZETKÖZI TENDENCIÁK A szabadidő növekedése
Időmérleg-vizsgálatok
Egyéb vizsgálatok
MAGYARORSZÁGI HELYZET
Időmérleg-vizsgálatok
Jövedelemkiegészítő munkák
Újabb tendenciák
A férfiak és nők életmódja közötti különbség
A társadalmi rétegek életmódjának különbségei
Életstíluscsoportok
A szegények és a romák életmódja
TÁRSADALOMPOLITIKA
ÖSSZEFOGLALÁS
VÁLTOZÁSOK AZ EZREDFORDULÓN
Nemzetközi tendenciák
Hazai tendenciák
VITAKÉRDÉSEK
ALAPFOGALMAK ÉS SZAKKIFEJEZÉSEK
AJÁNLOTT IRODALOM
16. 16.fejezet │KULTÚRA, ÉRTÉKEK ÉS NORMÁK, SZOCIALIZÁCIÓ
ALAPFOGALMAK
Kultúra, szubkultúra, kulturális pluralizmus
Normák
Értékek
Szocializáció, szerep, státus
Az élet minősége
Kulturális szakszociológiák
MÓDSZEREK
Rokeach, Inglehart és Kohn módszere az értékek vizsgálatára
Az attitűdök vizsgálata
Az élet minőségének vizsgálata
ELMÉLETEK
A gazdasági alap és a kultúra kölcsönhatásai
Értékek változásának elméletei
A nevelés dilemmái
Az élet minőségének három dimenziója
NEMZETKÖZI TENDENCIÁK
Az értékek változása
A szocializációt befolyásoló körülmények
Az élet minőségének vizsgálata
MAGYARORSZÁGI HELYZET
A tradicionális értékek uralma
Normák és életminőség a magyar társadalomban
Könyvolvasás, televíziózás
TÁRSADALOMPOLITIKA
ÖSSZEFOGLALÁS
VÁLTOZÁSOK AZ EZREDFORDULÓN
Nemzetközi tendenciák
Hazai tendenciák
VITAKÉRDÉSEK
ALAPFOGALMAK ÉS SZAKKIFEJEZÉSEK
AJÁNLOTT IRODALOM
17. 17.fejezet │DEVIÁNS VISELKEDÉS
ALAPFOGALMAK
Deviáns viselkedés
MÓDSZEREK
Statisztikai mutatók
Viktimológiai felvételek
Az alkoholizmus becslési módszerei
Epidemiológiai vizsgálatok
ELMÉLETEK
A deviancia funkciói és diszfunkciói
A szociológiai elméletek jellemzői
Biológiai elméletek
Pszichológiai elméletek
A szocializáció zavarai
A bűnözés magyarázata a racionális választás elmélete alapján
Kulturális elméletek
Anómiaelméletek
Minősítési elmélet
NEMZETKÖZI TENDENCIÁK
Öngyilkosság
Bűnözés
Alkoholizmus
Kábítószer-fogyasztás
Lelki betegségek
MAGYARORSZÁGI HELYZET
Öngyilkosság
Bűnözés
Alkoholizmus
Kábítószer-fogyasztás
Lelki betegségek
A deviáns viselkedés okai Magyarországon
TÁRSADALOMPOLITIKA
ÖSSZEFOGLALÁS
VÁLTOZÁSOK AZ EZREDFORDULÓN
Nemzetközi tendenciák
Hazai tendenciák
VITAKÉRDÉSEK
ALAPFOGALMAK ÉS SZAKKIFEJEZÉSEK
AJÁNLOTT IRODALOM
18. 18. fejezet │ VALLÁS
ALAPFOGALMAK
Vallás és vallásosság
Egyház, szekta, felekezet, kultusz
Civil vallás
Fundamentalizmus
MÓDSZEREK
ELMÉLETEK
A vallás funkciója a társadalomban
A gazdaság és a vallás összefüggései
A szekularizáció elmélete
NEMZETKÖZI TENDENCIÁK Szekularizációs tendenciák
Fundamentalizmus
Új vallási mozgalmak
MAGYARORSZÁGI HELYZET
A magyar társadalom felekezet szerinti összetétele
A vallásosság változásának tendenciái
TÁRSADALOMPOLITIKA
ÖSSZEFOGLALÁS
VÁLTOZÁSOK AZ EZREDFORDULÓN
Nemzetközi tendenciák
Hazai tendenciák
VITAKÉRDÉSEK
ALAPFOGALMAK ÉS SZAKKIFEJEZÉSEK
AJÁNLOTT IRODALOM
19. 19. fejezet │TÁRSADALMI VÁLTOZÁS
ALAPFOGALMAK
Társadalmi változás
Gazdasági növekedés, gazdasági fejlődés, társadalmi fejlődés
Jólét, életminőség
Gazdaság- és társadalomtípusok
Centrum és periféria
MÓDSZEREK
ELMÉLETEK
Rostow elmélete
Az ipari társadalom elmélete
A modernizáció elmélete
Elias civilizációs elmélete
Dependenciaelmélet, centrum és periféria
A modernizáció új elmélete
Forradalomelméletek
NEMZETKÖZI TENDENCIÁK
MAGYARORSZÁGI VÁLTOZÁSOK
Modernizációs kísérletek, 1825–1945
A szocialista modernizációs kísérlet kudarca
Rendszerváltozás Magyarországon
Életszínvonal
Társadalmi szerkezet
Emberi erőforrások
Modern mentalitás, értékek, normák
Demokrácia
TÁRSADALOMPOLITIKA
ÖSSZEFOGLALÁS
VÁLTOZÁSOK AZ EZREDFORDULÓN
Nemzetközi tendenciák
Hazai tendenciák
VITAKÉRDÉSEK
ALAPFOGALMAK ÉS SZAKKIFEJEZÉSEK
AJÁNLOTT IRODALOM
20. BIBLIOGRÁFIA
21. A VÁLTOZÁSOK AZ EZREDFORDULÓN CÍMŰ FEJEZETEKHEZ KAPCSOLÓDÓ BIBLIOGRÁFIA
A. Függelék
OKTATÁS
KUTATÁS
KÖNYVTÁRAK
FOLYÓIRATOK
KÖNYVKIADÁS
MAGYAR SZOCIOLÓGAI TÁRSASÁG
TÁRSADALOMTUDOMÁNYI ADATBANKOK
SZOCIOLÓGIA PORTÁLOK
ANDORKA RUDOLF TÁRSADALOMTUDOMÁNYI TÁRSASÁG
ALAPFOGALMAK ÉS SZAKKIFEJEZÉSEK

A táblázatok listája

2.1.
4.1. 4.1. táblázat ♦ A KSH által számított létminimumértékek 1993 és 1994 júniusában
4.2.
4.3. 4.2. táblázat ♦ Szegénység a fejlődő országokban régiónként, 1985
4.4. 4.3. táblázat ♦ Az alacsony jövedelmű kategóriákba tartozók száma és aránya a népességben
4.5. 4.4. táblázat ♦ A jövedelemegyenlőtlenség mutatóinak alakulása 1962-től 1987-ig
4.6. 4.5. táblázat ♦ A hátrányos helyzetben lévők aránya a depriváció hat dimenziójában
4.7. 4.6. táblázat ♦ Decilis eloszlások: az egy főre jutó jövedelem szerinti háztartásdecilisek részesedése az összes személyes jövedelemből, 1992-1995
4.8. 4.7. táblázat ♦ A szegények aránya korcsoportonként, társadalmi rétegenként és etnikum szerint különböző szegénységi küszöbök esetén, 1994
4.9. 4.8. táblázat ♦ Az egyenlőtlenségek és a szegénység az OECD-országokban a teljes népesség és az egyes korcsoporthoz tartozók arányában
4.10. 4.9. táblázat ♦ A jövedelmi egyenlőtlenségek és a szegények részarányának alakulása Magyarországon, 1987–2003
4.11. 4.10. táblázat ♦ A jövedelmi szegénységbe kerülés esélyhányadosai (logisztikus regresszió); tisztítatlan hatások és többváltozós modell, 2002
4.12.
5.1. 5.1. táblázat ♦ Öt gazdasági-társadalmi rendszer fő sajátosságai E. O. Wright szerint
5.2. 5.2. táblázat ♦ A magyar társadalom szerkezete és az egyes osztályok és rétegek évi egy főre jutó jövedelme, 1930/1931.
5.3. 5.3. táblázat ♦ Az átlagos havi egy főre jutó jövedelem társadalmi rétegenként, forint
5.4. 5.4. táblázat ♦ Az intézményes kiutalás (tanácsi, szolgálati lakás kiutalása, öröklakás kiutalása) útján lakáshoz jutottak aránya társadalmi rétegenként, 1978
5.5. 5.5. táblázat ♦ Az aktív keresők százalékos megoszlása rétegek között 1949-1990
5.6.
5.7. 5.6. táblázat ♦ A háztartások életszínvonalának és életmódjának kiválasztott mutatói a megkérdezett aktív kereső férfi társadalmi-foglalkozási helyzete szerint 1981-ben
5.8. 5.7. táblázat ♦ Az egy főre jutó átlagos évi háztartási jövedelem társadalmi rétegenként, 1993–1995
5.9. 5.8. táblázat ♦ Lakásfelszereltség, egyes tartós eszközök birtoklása és külföldi utazás, 1994
5.10. 5.9. táblázat ♦ A magyar népesség összetétele a lakhely településtípusa, legnagyobb iskolai végzetség és munkaerő-piaci helyzet szerint 1990-ben és 2001-ben (%)
5.11. 5.10. táblázat ♦ A foglalkoztatottak foglalkozási csoportok közötti megoszlása a nők és a férfiak körében (%)
5.12. 5.11. táblázat ♦ A relatív jövedelmi pozíció változása 1987 és 2003 között a háztartásfők életkori és iskolázottsági kombinációival jellemzett háztartásokban
6.1. 6.1. táblázat ♦ Az egy főre jutó háztartási jövedelem átlaga az országos egy főre jutó jövedelem átlagának százalékában
6.2. 6.2. táblázat ♦ A lelkiállapot problémáinak testi és lelki megnyilvánulásai, településkategóriák szerint, 1993
6.3. 6.3. táblázat ♦ Infrastrukturális fejlesztések 1990-2003
7.1. 7.1. táblázat ♦ A kereső nőknemzedékek közötti társadalmi mobilitása 1992-ben
7.2. 7.2. táblázat ♦ A kereső nők nemzedékek közötti társadalmi mobilitása 1992-ben
7.3. 7.3. táblázat ♦ Hipotetikus mobilitási adatok három társadalmi réteg megkülönböztetésével
7.4.
7.5. 7.4. táblázat ♦ Két összehasonlított ország hipotetikus mobilitási adatai két réteg, a szellemi és a fizikai foglalkozásúak megkülönböztetésével
7.6.
7.7. 7.5. táblázat ♦ A külföldi állampolgárságú személyek száma és aránya néhány európai országban az 1980-as évek közepén
7.8. 7.6. táblázat ♦ Az összes és a strukturális mobilitás aránya Magyarországon, 1962–1992
7.9. 7.7. táblázat ♦ Az 1993. évi elitcsoportok összetétele tagjaiknak 1988. évi társadalmi helyzete szerint
7.10. 7.8. táblázat ♦ Az összes és az ingázó aktív keresők átlagos oda- és visszautazási ideje a lakóhely és a munkahely között, 1990
7.11. 7.9. táblázat ♦ A külföldiek száma és a teljes népességen belüli aránya 18 nyugat-európai országban, 1990–2000 (ezer fő)
7.12. 7.10. táblázat ♦ Azon külföldi belépők és kilépők száma és országcsoportok szerinti összetétele, akik tartózkodási, bevándorlási engedélyt kaptak, illetve egyéb állandó itt-tartózkodási státussal rendelkeztek az 1990-2000 közötti időszakban
7.13. 7.11. táblázat ♦ A migrációs motivációk megoszlása (említések aránya) az összes bevándorló, körében, illetve az egyes migrációs típusba tartozók körében
7.14. 7.12. táblázat ♦ A teljes és minimálisan szükséges (strukturális) mobilitási arányszámok, 1992, 2000
7.15. 7.13. táblázat ♦ A vezető-értelmiségi-hivatalnok és a vállalkozó (nem mezőgazdasági önálló) rétegek rekrutációja (belépési mobilitási arányok) 1992; 2000; 20–69 éves férfiak
8.1. 8.1. táblázat ♦ A születések néhány mutatója, valamint a nyers halálozási arányszám és a természetes fogyás arányszáma Magyarországon, 19941
8.2. 8.2. táblázat ♦ Az 1994. évi magyarországi férfihalandósági tábla részei
8.3. 8.3. táblázat ♦ A születéskor várható átlagos élettartam, kiemelt években
8.4. 8.4. táblázat ♦ Ezer lakosra jutó halálozás a 40-59 éves korcsoportokban
8.5.
8.6. 8.5. táblázat ♦ A házas nők megoszlása a kívánt gyermekszám szerint
8.7. 8.6. táblázat ♦ A száz házas nőre jutó élveszületések száma kiemelt iskolai végzettségi rétegenként
8.8. 8.7. táblázat ♦ A világ és Európa népessége, 1800–2050
9.1. 9.1. táblázat ♦ A férfiak és nők napi időmérlege, 1977–1993
9.2.
9.3. 9.2. táblázat ♦ Az egyedül, házastárssal és másokkal egy háztartásban élő idős emberek aránya, 1995
9.4. 9.3. táblázat ♦ A lelkiállapot problémáinak testi és lelki megnyilvánulásai a felnőtt népesség egészében és az idős népességben, 1993
9.5. 9.4. táblázat ♦ A fiatal felnőtt nemzedékek megoszlása iskolai végzettség szerint, 1990 (százalék)
9.6. 9.5. táblázat ♦ Az aktív keresők kiemelt három rétegének havi átlagos munkajövedelme életkor szerint,a réteg átlagához viszonyítva, 1987
9.7. 9.6. táblázat ♦ A népesség megoszlása az egy főre jutó jövedelem kvintilisei között életkor szerint, 1994
9.8. 9.7. táblázat ♦ A 18–28 éves férfiak és nők lakása és háztartása, 1989
9.9. 9.8. táblázat ♦ A háztartások megoszlása az egy főre jutó jövedelem kvintilisei között a családban élő gyermekek száma és családtípus szerint, 1995
9.10. 9.9. táblázat ♦ A 15-64 éves nők és férfiak foglalkoztatottsága és a női részmunkaidős foglalkoztatás aránya Európában 2002-ben
9.11. 9.10. táblázat ♦ A nők és a férfiak munkával töltött ideje (perc) és a nők által végzett munka aránya (százalék) egyes európai országokban az ezredfordulón, napi átlagos idő
9.12. 9.11. táblázat ♦ A családi együttélés típusai a 60-75 éves válaszadók között korcsoport és nemek szerint, 2001-2002-ben
10.1. 10.1.táblázat ♦ A nacionalizmusra utaló közvélemény-kutatási adatok Amerikából és európai országokból, 1991
10.2. 10.2. táblázat ♦ A magyarok, cigányok és zsidók rossz tulajdonságai, az adott rossz tulajdonságot jellemzőnek mondók aránya, százalék, 1994
10.3. 10.3. táblázat ♦ A romákkal kapcsolatos lakossági vélemények – az adott állítással egyetértők aránya az összes megkérdezett körében, 1994–2002 (%)
10.4. 10.4. táblázat ♦ A roma foglalkoztatottak aránya nemek, régiók, és iskolai végzettség szerint 1971, 1987, 1993, 2003
11.1. 11.1. táblázat ♦ A háztartásokban élő népesség és a háztartások megoszlása háztartástípusok szerint, 1990
11.2. 11.2. táblázat ♦ Kisgyermekes anyák és apák átlagos véleménye arról, hogy mennyire tartanak pozitívnak különböző családi életformákat (100 = igen pozitív, 0 = igen negatív)
11.3. 11.3. táblázat ♦ A házasságban és élettársi kapcsolatban élők aránya az összes megfelelő korú nő százalékában, és az élettársi kapcsolatban élők aránya az összes párkapcsolaton belül, 25-34 éves nők (2000-2002)
11.4. 11.4. táblázat ♦ Különböző életkorú gyermekek megoszlása Magyarországon a szülők száma, párkapcsolati típusa és szülői helyzete alapján, 2000
12.1. 12.1. táblázat ♦ A népesség iskolai végzettsége a megfelelő korú népesség százalékában, 1941–19902
12.2. 12.2. táblázat ♦ A megfelelő életkorú népességből beiskolázottak aránya, 1950 és 1995
12.3. 12.3. táblázat ♦ A népesség iskolai végzettsége korcsoportonként, 1990
12.4.
13.1. 13.1. táblázat ♦ A különféle „második gazdaságbeli" tevékenységekből származó jövedelmek aránya a háztartások összes jövedelmén belül, 1967-től 1987-ig
13.2. 13.2. táblázat ♦ A 16 éves és idősebb népesség foglalkoztatása és munkanélkülisége 1994-ben és 1995-ben
13.3. 13.3. táblázat ♦ A számítógép és az internet, valamint az otthoni internet hozzáférés elterjedése néhány európai országban, 2002, 2003 (százalék)
13.4. 13.4. táblázat ♦ A digitális szakadék indexe (DDIX) rizikócsoportonként az Európai Unióban, Kelet-Europában és Magyarországon, 2002, 2003
13.5. 13.5. táblázat ♦ A vállalkozói hajlandóság alakulása, 1988-2003 (százalék)
14.1. 14.1. táblázat ♦ A demokrácia és a piacgazdaság társadalmi támogatottságára utaló adatok, Magyarország és néhány kiválasztott kelet-közép-európai ország, 1995. ősz
14.2. 14.2. táblázat ♦ Visszatekintő információ az 1990. tavaszi országgyűlési választáson való szavazásról társadalmi rétegenként, 1992
14.3. 14.6. táblázat ♦ Politikai koncentráció a magyar pártrendszerben, 1990-2002
14.4. 14.7. táblázat ♦ Magyarországi választások részvételi eredményei 1990 és 2002 között (százalék)
14.5. 14.8. táblázat ♦ Társadalmi-strukturális tényezők hatása a pártpreferenciákra: többváltozós modellek összefoglaló eredményei
15.1. 15.1. táblázat ♦ A 18-69 éves népesség átlagos napi időmérlege 1976/77-ben, 1986/87-ben és 1993-ban, perc
15.2. 15.2. táblázat ♦ A társadalmilag kötött napi idő nemenként és társadalmi rétegenként, 1976/77, 1986/87 és 1993, perc
15.3. 15.3. táblázat ♦ 20–74 évesek átlagos szabadidős tevékenységei az ezredforduló környékén tíz európai országban (óra és perc naponta)
16.1. 16.1. táblázat ♦ A különböző értékeket fontosnak tartók aránya, 1982
16.2. 16.2. táblázat ♦ Az értékek választásának sorrendje és mediánértéke Magyarországon és Amerikában
16.3. 16.3. táblázat ♦ A 16 éves és idősebb népesség véleménye négy érték fontosságáról, 1994
16.4. 16.4. táblázat ♦ Az elégedettség általános szintje és az elégedetlenek aránya a 16 éves és idősebb népesség körében, 1992–1995
16.5. 16.5. táblázat ♦ A Rokeach-tesztben szereplő cél-és eszközértékek rangsora Magyarországon
16.6. 16.6. táblázat ♦ Az eégedettség általános színtje a felnőtt népesség körében 1992–2002
17.1.
17.2. 17.1. táblázat ♦ Drogfogyasztás a budapesti középfokú iskolák diákjainak körében, 1992
17.3. 17.2. táblázat ♦ A megkérdezett felnőttek véleményének megoszlása az életük értelméről és az önmagukba vetett hitről
17.4. 17.3. táblázat ♦ A megkérdezett felnőttek véleményének megoszlása a és az eszményekről, értékekről távolabbi életcélokról
17.5. 17.4. táblázat ♦ Az alkoholfogyasztás néhány jellemzője a 18-54 éves népesség körében, nemek szerint, százalékban
17.6. 17.5. táblázat ♦ Az alkohol- és drogfogyasztás néhány jellemzője a 16 éves magyar középiskolások körében, 1995, 1999 és 2003
17.7. 17.6. táblázat ♦ Az ismertté vált bűncselekmények száma, 1984–2002
17.8. 17.7. táblázat ♦ Az anómia és az elidegenedés megnyilvánulásai, 1993, 1996, 1997 és 1999 (százalék)
18.1. 18.1. táblázat ♦ A vallásosság mutatói egyes keresztény kultúrájú országokban 1991-ben
18.2. 18.2. táblázat ♦ A népesség megoszlása aszerint, hogy melyik felekezetben keresztelték meg vagy jegyezték be
18.3. 18.3. táblázat ♦ A különböző felekezetekben megkeresztelt 14 éves és idősebb keresők iskolai végzettség szerinti összetétele, 1992
18.4. 18.4. táblázat ♦ Vallásosság a magyar társadalomban
18.5. 18.5. táblázat ♦ A vallásgyakorlás módja felekezetenként, 1992
18.6.
18.7. 18.6. táblázat ♦ Az Istenben hívők és a hetente többször imádkozók aránya néhány országban
18.8. 18.7. táblázat ♦ Egyházi „intézmények” igénybevételének fontossága egyes csoportokban. 2001/2002 (Életünk Fordulópontjai vizsgálat N:16394)
19.1. 19.1. táblázat ♦ Társadalomtípusok Lenski szerint
19.2. 19.2. táblázat ♦ A felnőttek jövedelmi pozíciójának változása négy egymást követő évben, 1992-1995