Ugrás a tartalomhoz

Bevezetés a szociológiába

Andorka Rudolf (2006)

Osiris Kiadó

ÖSSZEFOGLALÁS

ÖSSZEFOGLALÁS

A vallásszociológiában hosszú ideig uralkodott a szekularizáció elmélete. Eszerint a fejlett társadalmakban fokozatosan gyengül a vallásosság, az egyházak egyre kisebb szerepet játszanak. Ma úgy látjuk, hogy a szekularizáció több lazán összefüggő folyamatból tevődik össze, ezek: a racionális gondolkodás terjedése és ezzel a világ jelenségei vallásos magyarázatának háttérbe szorulása; a nem sajátosan vallási feladatok (államigazgatás, oktatás, betegápolás, szegénygondozás stb.) leválnak az egyházakról, specializált intézmények feladatkörévé válnak; végül átalakul az egyházak szervezete, gyengül a hierarchia, erősödik a laikusok szerepe. Egyik említett folyamat sem jár szükségképpen együtt a vallásosság csökkenésével, viszont átalakítja a vallásos gondolkodást, a rituálékat, a vallásos világképet. Megmaradhat viszont a vallás alapvető funkciója, hogy az emberek és a társadalom végső kérdéseire válaszokat nyújtanak. Az elmúlt évtizedekben a fejlett országokban olyan új tendenciák jelentkeztek, amelyek megkérdőjelezik a szekularizáció folytatódását. Ilyen a vallásos ébredés egyes országokban, elsősorban az Egyesült Államokban, a fundamentalizmus megerősödése, továbbá az új vallási mozgalmak megjelenése.

Magyarországon a szocialista korszakban kezdetben erős, később gyengülő vallásellenes propagandamunka folyt, és az állam korlátozta az egyházak működési szabadságát. Ennek ellenére a magukat vallásosnak mondók aránya viszonylag magas maradt, bár az 1970-es évek második feléig csökkent. 1978 után azonban megfordult a csökkenési tendencia, egyre többen mondták magukat vallásosnak.

Amikor azonban a vallásosságra vonatkozó kérdést több válaszalternatíva felkínálásával tették fel, kitűnt, hogy a megkérdezetteknek csak egy kisebbsége „vallásos az egyház tanítása szerint”, és vesz részt rendszeresen, hetente istentiszteleti alkalmakon. Meglehetősen nagy viszont a társadalomnak az a része, amely a „maga módján vallásos”, és általában érdeklődő, barátságos attitűdöt mutat a vallással és az egyházakkal szemben. Nem lehet még világosan látni, hogy a vallásosság terjedésének tendenciája 1990 után folytatódott-e. Mindenesetre Magyarországon is megjelentek az új vallási mozgalmak.