Ugrás a tartalomhoz

Bevezetés a szociológiába

Andorka Rudolf (2006)

Osiris Kiadó

ÖSSZEFOGLALÁS

ÖSSZEFOGLALÁS

Az életmód kutatása, annak összefüggése a társadalmi struktúrával, a struktúrában elfoglalt pozícióval Max Weber óta felkeltette a szociológusok figyelmét. Ennek ellenére az életmód szociológiájának fogalmai, elméletei és módszerei sokkal kevésbé kifejlettek és egységesek, mint más szociológiai ágazatokéi. A hatvanas évek óta elterjedt az időmérleg-felvétel módszere, ez azonban csak az életmód keretadatait, a különféle tevékenységekre fordított napi időt tudja kimutatni, az életmód valódi tartalmának kutatásához finomabb módszerek szükségesek. Az életmód kutatásának az ad jelentőséget, hogy az egyénnek és a családnak a társadalmi struktúrában elfoglalt helyzete erősen meghatározza az életmódját, többek között azt, hogy mennyi a szabadon beosztható ideje, ezért az életmód társadalmi különbségei nagyok. Másrészt maga az életmód meghatározza az egyén társadalmi helyzetét, például csak azt tekintik értelmiséginek, aki ennek megfelelő életmódot folytat. Van olyan elmélet is, amely szerint az életmód a fejlett társadalmakban erősebben tagolja a társadalmat, mint a munkamegosztásban elfoglalt pozíció, a jövedelem, az iskolai végzettség alapján definiált osztályok és rétegek.

Az időmérleg-felvételek szerint a magyar társadalmat a különféle munkatevékenységekkel töltött idő – az időmérleg-technika szakkifejezésével élve: a társadalmilag kötött idő – hosszú volta jellemezte az 1960-as évektől az 1980-as évek végéig. Ennek fő oka a második gazdaságban jövedelemkiegészítő tevékenységekkel töltött igen hosszú idő. A rendszerváltás után a foglalkoztatás csökkenése, a munkanélküliség elterjedése, a korábban második gazdaságnak, most helyesebben informális gazdaságnak nevezett tevékenység megnehezülő feltételei miatt a társadalmilag kötött idő rövidült. Ez azonban nem járt a megnövekedett szabadidő változatosabb és igényesebb eltöltésével. Elsősorban a televíziónézés korábban is hosszú ideje hosszabbodott meg még jobban.

A szabadon beosztható idő hossza és annak felhasználása társadalmi rétegenként erősen különbözik, ebben is nagyon lényegesen társadalmi egyenlőtlenség mutatkozik meg. A nők társadalmilag kötött ideje jóval hosszabb a férfiakénál, ezért kevesebb a szabadidejük. Ez elsősorban annak a következménye, hogy a nők végzik a háztartási munka túlnyomó részét.

Vitatott kérdés, hogy a szegények és a romák átlagostól eltérő életmódja csak a szegénység következménye-e, vagy szerepet játszik benne valamilyen speciális „szegénységkultúrájuk”, amely akadálya lehet annak, hogy a szegénység körülményei közül kiemelkedjenek.