Ugrás a tartalomhoz

Bevezetés a szociológiába

Andorka Rudolf (2006)

Osiris Kiadó

TÁRSADALOMPOLITIKA

TÁRSADALOMPOLITIKA

Egyrészről el kell fogadnunk, hogy a politikai demokrácia alakulása nagymértékben függ a társadalom demokratikus kultúrája és a civiltársadalom fejlődésétől, ezért illúzió lenne azt várni, hogy egy-egy alkotmányjogi szabállyal meg lehet teremteni a szilárd demokratikus társadalmi viszonyokat. Szemléletesen fejezi ezt ki R. Dahrendorf a keleteurópai forradalmakról 1990-ben publikált könyvében: a politikai rendszerváltozást meg lehet valósítani 6 hónap alatt, ennyi idő alatt meg lehet írni és el lehet fogadtatni egy új alkotmányt; a gazdaság talpra állításához 6 év lehet elég; a demokratikus társadalmi viszonyok megteremtéséhez és megszilárdításához azonban 60 év is szükséges lehet.

Másrészről azonban nem feledkezhetünk meg arról sem, hogy konkrét jogszabályok egy adott időszakban erősen befolyásolhatják a politikai viszonyok alakulását, és az utóbbiakban megindult jó vagy rossz fejlődést később nem lehet már visszafordítani. Csak példaként említek ilyen jogszabályokat: a parlamenti választási rendszer (van-e százalékos küszöb, amely a listás képviselői mandátumok elnyeréséhez szükséges; listás vagy egyéni szavazókörzeti választás vagy ezek milyen kombinációja) a kormány, a parlament és a köztársasági elnök egymáshoz viszonyított hatásköre stb. Ezeknek az alkotmányjogi kérdéseknek tisztázása a politikatudomány témakörébe tartozik.

Teljes mértékben a konkrét jogszabályoktól függ az állam szerepe a jóléti szolgáltatások területén. Az utolsó évtizedekben a szociológián belül, sőt attól némileg már elkülönülve új tudományág kezdett kialakulni, amely a szociálpolitikát kívánja tudományos eszközökkel vizsgálni és döntéseit megalapozni. Ennek a könyvnek a társadalompolitikával foglalkozó alfejezetei utalnak a szociálpolitika tudománya által vizsgált kérdésekre, teljes körű tárgyalásuk azonban külön „szociálpolitika”-tankönyv feladata lesz.