Ugrás a tartalomhoz

Bevezetés a szociológiába

Andorka Rudolf (2006)

Osiris Kiadó

ÖSSZEFOGLALÁS

ÖSSZEFOGLALÁS

Az emberiség történetének túlnyomó részében a Föld népességszáma alacsony volt és igen lassan nőtt. 1750 után a halandóság fokozatos javulása következtében Európában és az európai népességek által lakott tengerentúli országokban a népesség növekedése felgyorsult. A halandóság csökkenését azonban hosszabb-rövidebb idő múlva követte a termékenység csökkenése. Ma ezekben az országokban a születések száma alig nagyobb, mint a halálozások száma, egyes országokban azonban már alacsonyabb a születések száma, mint a halálozásoké. 1950 után a fejlődő országokban a halandóság igen gyorsan javulni kezdett. Mivel a termékenység csökkenése a legtöbb országban hosszabb ideig nem indult meg, évtizedeken keresztül igen gyorsan nőtt ezeknek az országoknak a népessége és ezáltal a Föld népessége is. Mivel azonban már a legtöbb fejlődő országban, különösen a két legnagyobb népességű országban, Kínában és Indiában megindult a termékenység csökkenése, a Föld népességének növekedési üteme a közelmúltban lassulni kezdett. Nem mindegy azonban, hogy a Föld népességszáma végül valamikor a jövő évszázad első felében hány milliárdon stabilizálódik. Abban sem lehetünk biztosak, hogy a Föld népességszáma valóban stabilizálódni fog-e. Elképzelhető nemcsak a további növekedés, hanem a zérus növekedés után a népességszám csökkenésének megindulása is.

Magyarországon a halandóság az 1960-as évek közepéig javult, ezt követően azonban romlási tendenciák jelentkeztek. A halandóság romlása a férfiak között sokkal lényegesebb volt, mint a nők között, és a 40-54 éves korcsoportokban volt a legnagyobb fokú. Ismerjük a halandóság romlását előidéző halálokokat. Ezek a férfiaknál: az infarktus, az agyvérzés, a májzsugorodás, a tüdőrák, az öngyilkosság és a balesetek, a nők esetében: az infarktus, az emlő- és vastagbélrák, a májzsugorodás, az öngyilkosság. Nem tudjuk pontosan, milyen háttértényezők miatt nőtt ezen halálokok következtében a halandóság. Elképzelhető okok: a magas vérnyomás (és az azt előidéző tényezők), az egészségtelen táplálkozás, az alkoholfogyasztás, a dohányzás, a mozgásszegény életmód, az igen feszültségterhes mindennapi élet, végül az egészségügyi ellátás hiányosságai. Az említett tényezők felsorolása érzékelteti, hogy csak igen összetett és szívós megelőző-gyógyító tevékenységgel lehet a halandóság javulását elérni.

A termékenység Magyarországon az 1960-as évek eleje óta alacsonyabb annál, ami a népesség egyszerű reprodukciójához szükséges lenne, vagyis a felnőtt nemzedékek gyermekszáma kisebb a szülői nemzedékek létszámánál. Az egyszerű reprodukció szintjéhez viszonyított hiányt – attól függően, hogy milyen termékenységi mutatókat veszünk alapul – 10-15 százalékra tehetjük. Az 1970-es években a legtöbb európai országban hasonlóan alacsonyra csökkent a termékenység. Az alacsony termékenységet a közgazdaságtani elméletek a gyermeknevelés költségeinek emelkedésével, a szociológiai elméletek a kívánt és az ideálisnak tartott gyermekszám csökkenésével magyarázzák. Úgy látszik, hogy a gazdasági és társadalmi feltételek változása, többek között a családtámogatások bevezetése, illetve emelése elő képes segíteni a termékenység 10-20 százalékos emelkedését, viszont a feltételek romlása további csökkenést indíthat el.