Ugrás a tartalomhoz

Bevezetés a szociológiába

Andorka Rudolf (2006)

Osiris Kiadó

5. fejezet - 5. fejezet │ TÁRSADALMI SZERKEZET ÉS RÉTEGZŐDÉS

5. fejezet - 5. fejezet │ TÁRSADALMI SZERKEZET ÉS RÉTEGZŐDÉS

A társadalmi szerkezet vizsgálata szorosan összekapcsolódik az egyenlőtlenség problémakörével. Közhelynek számít, de a társadalmi szerkezet kutatása szempontjából mégis igen fontos megállapítás, hogy az ember társadalmi lény. Ha őseink nem szerveződtek volna kis társadalmi csoportokba, majd az emberiség története folyamán nem alakultak volna ki egyre nagyobb társadalmak, az ember a maga nagyon korlátozott képességeivel sohasem tudott volna egymagában úrrá lenni a természet erőin. A társadalom tehát elengedhetetlenül szükséges az emberiségnek a jelenlegi feltételek közötti életéhez, fennmaradásához és fejlődéséhez. Az emberi társadalmak azonban nem egyszerűen az egyének formálatlan halmazai. A társadalmat alkotó egyének között többé-kevésbé állandó viszony alakul ki, ennek alapján az egyes személyek különböző társadalmi pozíciókat foglalnak el, és ezekben többé-kevésbé tartósan meg is maradnak, sőt pozíciójukat a gyermekeikre is átörökítik. Más szóval a társadalmaknak szerkezetük van. Ezek a pozíciók – és az őket betöltő személyek – egyáltalán nem egyenlőek. Egyes pozíciókkal nagy hatalom és igen kedvező anyagi körülmények, további privilégiumok járnak, míg más pozíciók betöltőinek semmi hatalmuk sincsen és szegények. Tehát a társadalmat a mindenkinek hasznos együttműködés és ugyanakkor az egyenlőtlenség jellemzi.

Ezzel összefüggésben a kisebb vagy nagyobb emberi társadalmak (a törzsektől a nemzeti társadalmakig, sőt a világtársadalomig) távolról sem tekinthetőek ideálisaknak, sok bajnak, szenvedésnek, konkrétabban elnyomásnak, kizsákmányolásnak a forrásai.

A társadalmi szerkezet szociológiája a társadalmak legalapvetőbb természetét, szerkezetét, az egyenlőtlenségeket és azoknak igazságos vagy igazságtalan voltát vizsgálja. Ezért azt mondhatjuk, hogy a társadalmi szerkezet a szociológia tudományának egyik középponti kérdése.

ALAPFOGALMAK

Társadalmi szerkezet, státus és szerep

A társadalmi szerkezet és rétegződés, valamint a hozzájuk kapcsolódó társadalmi osztály, réteg, státuscsoport stb. fogalmakat távolról sem használják egységesen a világ szociológiai irodalmában. Ebben a tankönyvben a következő definíciókat alkalmazom:

A társadalmi szerkezeten a társadalmon belüli különböző pozíciók közötti viszonyokat értjük. A társadalmi pozíciókat egyes emberek, illetve csoportok foglalják el, tehát a szerkezet konkrétabban a különböző pozíciókat betöltő egyének és csoportok közötti viszonyokat jelenti. Ilyen különböző pozíciók például a vállalatvezetők és a szakképzetlen munkások pozíciói. A közöttük lévő viszony azt jelenti, hogy egyebek között a vállalatvezető utasításokat adhat a munkásoknak, és a vállalatvezetőknek jóval magasabb a jövedelme, mint a munkásoknak.

Az amerikai szociológiában ezt némelykor úgy fogalmazzák meg, hogy a társadalmi szerkezeten belül státusok vannak, a státusok betöltői meghatározott szerepek szerint viselkednek, és ezek a szerepek meghatározott viszonyokat írnak elő az őket betöltők számára. A bérmunkás például követni tartozik a vezetők utasításait. Ezek a meghatározott viszonyok alkotják a társadalmi szerkezetet.

A társadalmi szerkezet elmélete többnyire néhány kategóriába foglalja össze a különböző pozíciókat (például gazdasági vezető, munkás, paraszt). Ezek a kategóriák különböznek egymástól a vagyoni állapot (tőketulajdon), a társadalmi munkamegosztásban elfoglalt hely, a szűkös javakhoz való hozzájutás módja és mértéke (bér, önálló jövedelmek, tőkejövedelem stb.) tekintetében. Ezért e kategóriák között enyhébb vagy élesebb érdekellentétek állnak fenn.

Az érdekellentét lehet csupán objektívan adott, vagy tudatosulhat is. A társadalmi szerkezet ezen tömbjei lehetnek osztályok, rétegek vagy más csoportok. A társadalmi szerkezet fogalmából nem következik, hogy ezek a tömbök (osztályok, rétegek) feltétlenül hierarchikus sorrendben helyezkednek el egymáshoz viszonyítva. Amikor a társadalmi szerkezetet vizsgáljuk, akkor a társadalom működésének mélyebb törvényszerűségeire kérdezünk rá. Ezért a szerkezetfogalom erősen elméletigényes.

Társadalmi rétegződés

A társadalmi rétegződés a különböző ismérvek – mint a foglalkozás, beosztás, munkahely, iskolai végzettség, lakóhely – alapján megállapított társadalmi kategóriák helyzetének eltérése, hierarchikus sorrendje az életkörülmények és az életmód különböző dimenzióiban. A rétegződés vizsgálatában megkülönböztetett kategóriák lehetnek az osztályok, a rétegek vagy más kisebb társadalmi csoportok. A rétegződésvizsgálatban általában több ilyen csoportot különböztetnek meg, mint a szerkezetvizsgálatban. Ezek azonban minden esetben hierarchikusan rendeződnek el, pontosabban ekkor mindig azt vizsgáljuk, melyik van kedvezőbb és melyik kedvezőtlenebb helyzetben. Ezért a rétegződés erősen empirikus fogalom.

A társadalmi szerkezet és a rétegződés vizsgálata azonban nem különül el egymástól élesen a szociológiában. Egyrészt a különböző társadalmi pozíciók közötti viszonyok, a közöttük meglévő egyenlőtlenség empirikus rétegződési vizsgálatokkal deríthető fel, a társadalmi szerkezet alapvető jellemzői a társadalmi rétegződésben tükröződnek. Másrészt a rétegződés empirikus vizsgálatában lehetőleg olyan kategóriákat – osztályokat, rétegeket stb. – próbálnak felhasználni, amelyek a társadalmi szerkezet elméletei szerint egymástól eltérő pozícióban vannak.

Társadalmi osztály, réteg, státuscsoport, elit

Társadalmi osztálynak nevezzük a termelőeszközökhöz való viszony alapján definiált társadalmi kategóriákat. A termelőeszközökhöz való viszony alapján az eredeti marxi értelmezés szerint három osztályt lehet megkülönböztetni: a termelőeszközöket nem birtokoló munkásokat, a csak saját maguk foglalkoztatásához elegendő termelőeszközzel rendelkező kispolgárokat vagy önállókat (kisiparosokat, kiskereskedőket, önálló parasztokat) és azokat a tőkéseket, nagybirtokosokat, akik annyi termelőeszközt birtokolnak, hogy azokkal bérmunkásokat foglalkoztatnak. Az osztályfogalmat az újabb szakirodalomban néhány szerző kiterjeszti egyrészt olyan módon, hogy a munkahelyi viszonyok alapján megkülönböztethető kategóriákat (például vállalati vezetőket, felsőszintű szakembereket és munkásokat) is osztályoknak nevezi, másrészt olyan módon, hogy nemcsak a termelőeszközök tulajdonosait, hanem az azok fölött rendelkezőket (vállalati vezetőket) is különálló, az egyszerű alkalmazottaktól megkülönböztetendő osztályként kezeli.

Társadalmi rétegnek nevezzük a foglalkozás, iskolai végzettség, lakóhely, a jövedelem nagysága stb. alapján definiált társadalmi kategóriákat. A magyar szociológiában a foglalkozás jellege (például értelmiségi, szakmunkás) alapján megkülönböztetett kategóriákat szoktuk rétegeknek nevezni. Egyes szerzők szerint a társadalmi réteg olyan gyűjtőfogalom, amelynek egyik speciálisabb fogalma az osztály, amely a termelőeszközökhöz való viszony alapján megkülönböztetett réteg.

A státuscsoport fogalmát egyes szerzők az előbb megadott rétegfogalommal azonosan használják. Mi itt a fogalomnak Kolosi Tamás (1984) által bevezetett definícióját használjuk: a státuscsoport az olyan egyének vagy családok csoportja, akik az általa használt hét dimenzióban együttvéve hasonló helyzetben vannak.

Munkajellegcsoportnak nevezte Ferge Zsuzsa (1969) a társadalmi munkamegosztásban elfoglalt hely, konkrétabban a foglalkozás jellege alapján megkülönböztetett kategóriákat. A jelen könyv fogalmai szerint ezek társadalmi rétegek.

Elitnek szokás nevezni a társadalmi hierarchia csúcsán elhelyezkedő kis létszámú

– az uralkodó osztálynál szűkebb – csoportot. A szociológiában legtöbbször hatalmi elitről beszélünk, tehát a politikai és gazdasági hatalmat kezében tartó szűk csoportról. A szociológiában általában nem használjuk az elit fogalmát hétköznapi értelemben, vagyis mint a „legkiválóbbakat”.