Ugrás a tartalomhoz

Bevezetés a szociológiába

Andorka Rudolf (2006)

Osiris Kiadó

TÁBLÁZATOK KÉSZÍTÉSE ÉS ELEMZÉSE

TÁBLÁZATOK KÉSZÍTÉSE ÉS ELEMZÉSE

Az adatok elemzésének első lépése rendszerint az, hogy megnézzük minden egyes változónk gyakorisági eloszlását, tehát azt, hogy a különböző kódkategóriákba hány megkérdezett személy került, például hány értelmiségi, hány szakmunkás stb. van a vizsgált személyek között, vagy hányan vannak, akik saját bevallásuk szerint

1. naponta,

2. hetente egyszer,

3. ritkábban, mint hetente,

4. sohasem fogyasztanak szeszes italt.

Ezután végiggondoljuk, hogy mely változópárok kombinációját volna érdemes megvizsgálni, és ennek megfelelően kétdimenziós kereszttáblákat készítünk. Például érdekes lehet az a kérdés, hogy van-e különbség a különböző társadalmi rétegek alkoholfogyasztásának gyakorisága közt, és ezért elkészítjük a társadalmi rétegek tagjainak az ivás gyakorisága szerinti megoszlását bemutató táblázatot. Először többnyire „vízszintesen és függőlegesen” „kiszázalékoljuk” a táblázatot, vagyis kiszámítjuk a százalékos megoszlásokat, és azokat összehasonlítjuk. Ha a százalékos megoszlások különbségeket mutatnak, például a naponta stb. ivók aránya társadalmi rétegenként eltér, akkor a nominális szinten felhasználható statisztikák egyikével (chi-négyzet stb.) ellenőrizhető, hogy a kimutatott különbségek szignifikánsak-e (tehát nem lehetséges-e, hogy csak a véletlen okozta őket) és hogy milyen erősek.

Kellőképpen nagy minták esetében három vagy négy változót kombináló, tehát három- vagy négydimenziós táblázatokat is lehet készíteni, ezek „olvasása” azonban a dimenziók számának növekedésével egyre bonyolultabbá válik.

A nominális szinten mért változók elemzésénél az volt az alapvető probléma, hogy a régebbi módszerekkel többnyire nem lehet nagyobb számú változó hatását együtt elemezni. Márpedig a társadalmi jelenségekről általában feltételezzük, hogy nem egyetlen okuk van, hanem sok tényező együttesen befolyásolja őket. Joggal feltételezhetjük például, hogy a társadalmi mobilitást, az egyén által elért társadalmi pozíciót nemcsak egyszerűen az apa társadalmi-foglalkozási pozíciója befolyásolja, hanem ezenkívül az apa iskolai végzettsége, az anya hasonló adatai, a testvérek száma, a lakóhely, a látogatott általános és középiskola jellege, színvonala, a tanárok részéről kapott biztatás, a család birtokában lévő könyvek száma stb. A loglineáris elemzés módszere lehetővé teszi több (de nem nagyon nagyszámú) nominális változó együttes elemzését, az eredmények értelmezése azonban meglehetősen bonyolult feladat.