Ugrás a tartalomhoz

Bevezetés a szociológiába

Andorka Rudolf (2006)

Osiris Kiadó

ALAPFOGALMAK ÉS SZAKKIFEJEZÉSEK

ALAPFOGALMAK ÉS SZAKKIFEJEZÉSEK

Agresszív nacionalizmus Az a felfogás, amely szerint a nemzetnek, amelyhez az egyén tartozik, más nemzetekkel vagy a társadalmon belüli kisebbségekkel szemben, amelyeket nem tekintenek a nemzet részének, harcolni kell a nemzeti érdekek érvényesítéséért.

Alkoholizmus Az orvosi definíció szerint az az alkoholista, akinél már kialakult a tartós nagy mennyiségű ivás következtében a dependencia vagy függőség, vagyis aki már nem képes uralkodni az ivás iránt érzett vágyon. Szociológiai értelemben az az alkoholista, akinek életében a szeszesital-fogyasztás súlyos problémákat okoz, például felbomlik a családja, elveszti a munkahelyét, balesetet okoz, lerokkan. Újabban az alkoholizmus kifejezés helyett szokás az „alkohollal kapcsolatos problémák" (alcohol related problems) kifejezést használni.

Állam Az a politikai intézmény, amely egy pontosan körülhatárolt földrajzi területen egyedül alkalmazhat kényszert.

Állandó és ideiglenes vándorlás A magyar lakásbejelentési rendszer megkülönbözteti az állandó és az ideiglenes bejelentkezést, az állandó és az ideiglenes lakóhelyet. Az állandó lakóhely megváltozása az állandó vándorlás, az ideiglenes lakóhelyre költözés és az ideiglenes lakóhely megszüntetése az ideiglenes vándorlás.

Anómia Az anómia Durkheim szerint a társadalmi viselkedést szabályozó normák meggyengülése. Következménye a deviáns viselkedések elterjedése. Az anómia Merton szerint a társadalmilag elfogadott célok (például meggazdagodás) és a társadalmilag megengedett viselkedés közötti ellentmondás, például az, hogy tanulással, munkával, takarékossággal nem mindenkinek sikerül meggazdagodnia. Merton szerint az anómia sokkal gyakrabb a társadalmi hierarchia alján, mint a csúcsán. Ebben a tankönyvben az anómiát ennél szélesebb értelemben használtuk. Beleértjük nemcsak a normák és értékek összezavarodását, hanem az élet értelmének elvesztését, az önértékelés elvesztését, az elmagányosodást, a hatalomnélküliség, tehetetlenség érzését is. Mások az anómiát azonosítják a társadalom dezorganizációval, dezintegrációjával. Ebben a széles értelemben az anómia közel azonos az elidegenedéssel.

Átmeneti rítus Az egyik életszakaszból a másikba való átlépést szimbolikusan megerősítő szertartások. A hagyományos társadalmakban az ilyen rítusok igen elterjedtek voltak. A mai magyar társadalomban is megtaláljuk azonban a nyomaikat, maradványaikat. Ilyen átmeneti rítus például az érettségi bankett, a katonai szolgálat utáni leszerelés megünneplése, a nyugdíjba vonulás ünnepélyes körülményei egyes munkahelyeken.

Attitűd Az a készség, hogy az egyén bizonyos tárgyakra, személyekre, helyzetekre meghatározott módon reagáljon. Az attitűdök hátterében értékek állnak, az attitűdök azt fejezik ki, hogy bizonyos értékek tudatos vagy nem tudatos elfogadása milyen konkrét viselkedéseket és véleményeket eredményez.

Autonóm munkacsoport Új munkaszervezési forma, amely szerint a munkafeladatokat nem az egyes munkások kapják, hanem teljes munkacsoportok, amelyek azután saját elgondolásaik szerint szervezik meg azok elvégzését.

Autoritárius rendszer Olyan diktatórikus politikai rendszer, amely semmilyen ellenzéki politikai tevékenységet nem tűr meg, de a társadalom tagjainak magánéletébe nem szól bele.

Beiskolázási arányszám A beiskolázási arányszám kimutatja, hogy a megfelelő életkorban lévők mekkora százalékos aránya jár óvodába, általános iskolába, középiskolába, felsőfokú iskolába. Úgy szokás számítani, hogy az adott iskola nappali oktatásában részt vevők számát osztják az ezen iskolába járók szokásos életkori csoportjainak létszámával.

Belső vándorlás Belső vándorlásnak nevezzük az olyan lakóhelyváltozást, amely átlépi a település határát. Tehát nem minősül vándorlásnak a nagyváros egyik kerületéből a másikba költözés, viszont vándorlásnak számít az egyik községből a szomszédosba való költözés.

Beveridge-i szociálpolitika A második világháború alatt W. Beveridge angol liberális politikus által kidolgozott szociálpolitika, amely gondoskodik arról, hogy a társadalom egyetlen tagja se kerüljön lényegesen hátrányos helyzetbe.

Bürokrácia Olyan szervezet, amelyben az ügyintézés pontosan meghatározott szabályok szerint történik, a bürokraták között pontos munkamegosztás érvényesül, pontosan meghatározott elvek szerint választják ki és léptetik elő őket. Munkafeladataikat, jogkörüket, a fölé- és alárendeltségi viszonyokat szabályok rögzítik. A bürokrácia működése tehát kiszámítható, ugyanakkor személytelen.

Centrum Azok az országok vagy régiók, amelyek a gazdasági fejlődésben élen járnak.

Chi-négyzet A chi-négyzet próbát elsődlegesen arra használjuk, hogy megállapítsuk: a kapott eredmények alapján szignifikáns összefüggésre lehet-e következtetni két mért változó között. Ezen túlmenően a chi-négyzet érték alapján arra is lehet következtetni, hogy az összefüggés mennyire erős.

Cirkuláris mobilitás Az összes mobilitásnak az a része, amely annak következtében jön létre, hogy két személy mintegy „helyet cserél” a társadalmi struktúrában.

Civil társadalom A társadalomnak azok az autonóm szervezetei – az egyesületek, körök, egyházak stb. -, amelyek nem függenek az államtól. Egyes szerzők beleértik az állampolgároknak azt a magatartását, hogy részt vesznek a közügyekben és a közösség javát igyekszenek előmozdítani.

Család Együtt élő kiscsoport, amelynek tagjait házassági vagy leszármazási, más szóval vérségi (esetleg örökbefogadási) kapcsolat köti össze.

Család funkciói A család öt fő funkcióját szokás megkülönböztetni. Ezek: 1. termelés, 2. fogyasztás, 3.demográfiai reprodukció (gyermekek születése), 4. a gyermekek szocializációja, 5. a felnőttek pszichés védelme.

Családmag Más néven nukleáris család. Három típusa: 1. házaspár, 2. házaspár és gyermek, 3. egy szülő és gyermek.

Csecsemőhalandóság Az egy éven aluliak halandósága. A csecsemőhalandósági arányszám az adott évben meghalt 1 éven aluliak száma osztva az adott évben születettek számával.

Decilis eloszlás A szociológiai adatfelvétel során megfigyelt értékek tíz egyforma esetszámú kategóriába rendezése a megfigyelt értékek nagysága szerint. A legalsó decilisbe kerül például a megfigyelteknek az a 10 százaléka, akinél a legalacsonyabb értéket figyelték meg, a második decilisbe a következő legalacsonyabb 10 százalék stb.

Demográfia A népességszámmal, a népesség összetételével és az azokat meghatározó népesedési folyamatokkal (születések, halálozások, házasságkötések és válások, külső és belső vándorlások) foglalkozó tudomány.

Demográfiai átmenet Az a folyamat, amelynek során valamely népesség a magas születésszám és halálozás állapotából átmegy az alacsony születésszám és halálozás állapotába. A demográfiai átmenet előtt mind a születések, mind a halálozások gyakorisága magas és nagyjából egyensúlyban van. Az átmenet folyamán először a halálozások, ezt követően a születések gyakorisága csökken. Ennek következtében a népesség egy ideig gyorsan nő. Az átmenet végén a születések gyakorisága lecsökken a halálozások gyakoriságának szintjére. Így a népesség növekedése megáll.

Demokrácia Olyan politikai rendszer, amelyben a társadalom tagjai békés és intézményesített eszközökkel leválthatják azokat, akiknek a kezében a hatalom van.

Diszkrimináció Egyes emberek hátrányos kezelése azon az alapon, hogy valamely meghatározott csoport tagjai.

Egyenlőség Megkülönböztethető a pozíciók egyenlősége és a pozíciókba való bejutás esélyeinek egyenlősége. A pozíciók egyenlősége azt jelenti, hogy a társadalom minden tagjának, foglalkozásától, iskolai végzettségétől stb. függetlenül, egyenlő a jövedelme. Tágabb értelemben az egyenlőség kiterjed a lakásviszonyokra, vagyonra, lakóhelyre, sőt az elégedettségre is. A pozíciókba való bejutás esélyeinek egyenlősége azt jelenti, hogy a társadalom minden tagjának egyenlő esélye van arra, hogy a magasabb jövedelmet és más privilégiumokat biztosító pozíciókba bejusson.

Egyház Vallási szervezet, amelynek többnyire nagyobb létszámú tagsága van. A papság elkülönül a laikusoktól. A tanításra helyezi a súlyt.

Életciklus Az egyéni életcikluson belül különböző életszakaszokat lehet megkülönböztetni, mint 1. a csecsemőkort (0-1 éves), 2. gyermekkort (1-12 éves), 3. serdülőkort (12-16 éves), 4. ifjúságot (16 éves kortól a kereső munkavállalásig és családalapításig), 5. felnőttkort (a nyugdíjba vonulásig), 6. időskort (a nyugdíjba vonulás életkora fölött). Az elmúlt évszázadokban az életszakaszok egyre inkább elkülönültek egymástól, és egyre nőtt a számuk is. Ma már meg szokás különböztetni az időskoron belül a „fiatal időskort", amelyben a testi és szellemi képességek még nem csökkennek, és az „idős" időskort, továbbá az ifjúság és a felnőttkor közé beékelődő „posztadoleszcens" életszakaszt, amelyben az egyén jogilag már felnőtt, de még rászorul a szülők támogatására. Ezáltal a felnőttkor kezdete egyre idősebb életkorra tolódik.

Élethosszig tartó tanulás Egy olyan gyűjtőfogalom, amelybe beletartozik az iskolarendszerben zajló formális tanulás mellett minden egyéb tervszerű tanulási tevékenység is. Így a szervezett módon zajló nem formális oktatás (pl. munkahelyi továbbképzés, nyelvtanfolyam) és az informális jellegű tanulás is (pl. szakmai folyóiratok olvasása).

Életminőség Az egyénnek az élet nem anyagi dimenzióiban való „jólléte". A fogalom bevezetése a szociológiába azon a felismerésen alapul, hogy a magas anyagi életszínvonalon kívül lelki szükségletek kielégítése is szükséges ahhoz, hogy az ember igazán jól érezze magát. Ezek a lelki szükségletek egyrészt a jó emberi kapcsolatokra, másrészt arra az érzésre vonatkoznak, hogy az ember életének van értelme.

Életmód A mindennapi tevékenységek rendszere, konkrétabban az, hogy a társadalom tagjai mindennapi életükben milyen tevékenységeket végeznek, ezekre átlagosan mennyi időt fordítanak, hol végzik ezeket a tevékenységeket (otthon, munkahelyen stb.), kik vesznek részt ezekben a tevékenységekben, miért végzik ezeket a tevékenységeket, s mit jelentenek azok a számukra. Az életmódról az időmérleg-felvételek adják az alapvető adatokat, finomabb vizsgálatok szükségesek azonban a különböző tevékenységek tartalmának, jelentőségének, hatásának feltárásához.

Életstílus Az életmóddal rokon fogalom. Az egyénnek szabadon beosztható idejében töltött tevékenységeit, az ezekben a tevékenységekben megnyilvánuló preferenciákat, ízlést öleli fel.

Élettörténet A szociológiai adatfelvétel egyik „puha", tehát kevéssé standardizált módszere. Főképpen a társadalmi struktúra, mobilitás és életmód kutatásában használják. A megkérdezett személy töb- bé-kevésbé kötetlenül elmondja saját élettörténetét, esetleg családja élettörténetét, arról való szubjektív értékítéleteit, életcéljait, azok megvalósulását vagy meg nem valósulását.

Életvilág A fenomenológiai szociológiában használt fogalom. A mindennapi élet azon elemeit jelenti, amelyeket a társadalomban élő személy adottnak vesz: az embertársakat, azoknak a mienkhez hasonló tudatát, a velük való kapcsolatok létesítésének lehetőségeit, a környezet tárgyait. Az egyénnek a társadalomban való eligazodását, tevékenységét segíti az, hogy az életvilágát ismeri és adottnak veszi.

Életvitel Az életmóddal rokon, azzal majdnem azonos értelmű fogalom. A Max Weber műveiben szereplő „Lebensweise" kifejezés magyar fordítása.

Elidegenedés Karl Marx szerint az elidegenedés abból áll, hogy a bérmunkás munkájával olyan termékeket állít elő, amelyek felett nem ő, hanem a tőkés rendelkezik. Tágabb értelemben az elidegenedés azt jelenti, hogy az ember idegenül érzi magát a társadalomban, nem kötődik hozzá és nem számíthat a társadalom segítségére, ha arra szüksége van. A mai szociológiában meg szokták különböztetni az elidegenedés öt dimenzióját: a hatalomnélküliséget (powerlessness), az élet értelmetlenségének érzését (meaninglessness), a normátlanságot (normlessness), az elmagányosodást (isolation) és végül az önmagától való elidegenedést (self-estrangement), vagyis az önértékelés elvesztését. Az elidegenedésnek ez a kiterjesztett fogalma közel áll az anómia fogalmához.

Elit A társadalmi hierarchia csúcsán elhelyezkedő kis létszámú – az uralkodó osztálynál kisebb – csoport.

Előítélet Negatív érzelmi viszonyulás valamely csoport tagjaival szemben csak azért, mert a kérdéses csoport tagjai.

Emberi beruházás Azok a ráfordítások, amelyek az egyén munkájának termelékenységét közvetlenül, a tárgyi termelőeszközöktől függetlenül növelik. Ide tartoznak elsősorban az oktatás és az egészségi állapot javítására fordított ráfordítások. Az emberi beruházások elmélete szerint ezek a modern gazdaságban a legfontosabb termelési tényezőt alkotják.

Epidemiológiai felvétel A testi és lelki betegségek elterjedtségének kérdőíves, a lakosság megkérdezésén, esetleg orvosi vizsgálatán alapuló módszerrel történő felmérése.

Érték Kulturális alapelvek, amelyek kifejezik, hogy az adott társadalomban mit tartanak fontosnak és kívánatosnak, jónak vagy rossznak.

Etnikai csoport Egy adott társadalom azon tagjainak csoportja, akik közös kulturális identitás tudatával rendelkeznek, amely megkülönbözteti őket a többségtől vagy a többi etnikai csoporttól.

Etnocentrizmus Az a felfogás, hogy a saját etnikai csoport vagy nemzet magasabb rendű a többieknél.

Faj Az angol „race” fogalom megfelelője, helyesebb lenne tehát magyarul „rassznak” nevezni, mert biológiai értelemben az egész emberiség egyetlen fajhoz (species) tartozik. Fajnak – helyesebben rassz- nak – nevezik a szociológiában az embereknek olyan csoportját, amelyet biológiailag örökölt – vagy örököltnek gondolt – testi jellemzők, elsősorban a bőrszín alapján definiálnak. Leggyakrabban a fehér, fekete és sárga rasszt szokták megkülönböztetni. A fajok az emberiség történelme során erősen keveredtek, ezért valójában a társadalmi környezet vagy maga az egyén dönti el, hogy ki melyik fajhoz tartozik.

Faktoranalízis Többváltozós matematikai-statisztikai módszer, amelynek segítségével az egyes megfigyelési egységekről rendelkezésre álló sok adatot néhány változóba, faktorba tömörítik. Az így kapott faktorokat elméletileg kell a kutatónak értelmeznie.

Fejlett ország Olyan ország, ahol az egy főre jutó GDP magas.

Fejlődő ország Olyan ország, ahol az egy főre jutó GDP alacsony.

Feketegazdaság A társadalom jólétét nem növelő, kifejezetten bűnöző jellegű haszonszerző tevékenységek.

Félperiféria A centrum és periféria között elhelyezkedő országok vagy régiók.

Fenomenológiai szociológia Husserl fenomenológiai filozófiájára támaszkodó irányzat. A mindennapi életvilág vizsgálatát állítja a szociológiai kutatások középpontjába. A fenomenológiai szociológiát Alfred Schütz fogalmazta meg.

Filtráció Az adott lakások egyre szegényebb személyek, családok lakóhelyeivé válnak. Miközben a lakók fokozatosan jobb lakásokhoz jutnak, tehát a lakáskategóriák között „fölfelé” mozognak, a lakások egyre alacsonyabb társadalmi helyzetű személyek, családok otthonává válnak, tehát mintegy „lefelé” mozognak.

Formációelmélet Marx elmélete a történelem folyamán egymást szükségszerűen követő társadalmi rendszerekről, amelyek az ősközösség, a rabszolgatartó társadalom, a feudális társadalom, a kapitalizmus és a szocializmus, majd azt követően a kommunizmus.

Funkcionális analfabetizmus Az a jelenség, hogy az egyén elvégezte ugyan az iskola néhány osztályát, esetleg 8 általános iskolai osztályt is, mégsem képes úgy olvasni, hogy a szöveget megértse, és nem képes mondatokat leírni.

Funkcionalizmus Az a szociológiai irányzat, amely a társadalmi jelenségek nyílt és rejtett funkcióinak kutatását állítja a középpontba.

Gazdasági fejlődés Az egy főre jutó GDP növekedése mellett a gazdasági szerkezet átalakulása, a gazdálkodás hatékonyságának emelkedése.

Gazdasági növekedés A GDP-nek vagy az egy főre jutó GDP-nek a növekedése.

GDP (Gross Domestic Product) Magyarul bruttó hazai termék. Az adott évben belföldön előállított termékek és szolgáltatások összege, pontosabban a hozzáadott értékek (a kibocsátás és ráfordítás különbsége) összege, az állóeszközök amortizációjának levonása nélkül (ezért bruttó hazai termék). A GDP a nemzetgazdaság évi teljesítményét méri. Az egy főre vagy lakosra jutó GDP-t nem lehet egyértelműen a jólét mutatójának tekinteni, mert a jólétet számos olyan pozitív és negatív tényező (például környezetszennyezés) is befolyásolja, amelyet a GDP-ben nem vesznek számításba.

Globális város Olyan nagyváros, amely központi szerepet játszik a nemzetek fölötti kereskedelem, szolgáltatások területén és így világgazdasági központnak tekinthető (pl. Tokió, New York).

Habitus P Bourdieu francia szociológus által használt fogalom. A mindennapi tevékenységek és ízlésválasztások mögött meghúzódó alapvető és következetes beállítódásokat, attitűdöket jelenti. A habitus kifejezi, hogy az egyén melyik társadalmi osztályhoz tartozik. Mintegy az osztályhoz való tartozás előfeltétele az osztályban elfogadott habitus.

Halandósági tábla A korspecifikus halálozási arányszámokból kiszámított tábla, amely korévenként megadja, az adott korévet megért népességből hányan halnak meg egy éven belül, hányan érik meg következő születésnapjukat, továbbá egy hipotetikus 100 ezer főnyi újszülött népességből hányan érik meg az adott életkort, valamint az adott életkort megért népességnek mekkora a továbbiakban még várható átlagos élettartama.

Harmóniaelmélet Az elmélet szerint a társadalom lényege a tagjai közötti együttműködés, más szóval a konfliktus csak alkalmi üzemzavar.

Hatalom Az a viszony, amelyben a hatalmat birtokló személynek módja van arra, hogy a hatalmának alávetett személyt rábírja, hogy szándékainak megfelelően viselkedjék. A hatalomnak alávetett személy vagy azért viselkedhet a hatalmat birtokló szándékainak megfelelően, mert az erre kényszeríti, vagy azért, mert jogosnak, legitimnek tartja a hatalmat birtoklónak ezt az igényét. Ezt a legitimnek tekintett hatalmat nevezik uralomnak.

Házassági mobilitás Az a jelenség, amikor a férj és a feleség, vagy a vőlegény és a menyasszony más-más társadalmi rétegbe tartozik.

Háztartás Az együtt lakó és a megélhetési költségeket megosztó, együtt fogyasztó emberek csoportja. A háztartás tagjai nem szükségképpen egy család tagjai vagy rokonok.

Hivalkodó fogyasztás T. Veblen amerikai szociológus vezette be a fogalmat. A gazdag és „dologtalan” osztályhoz tartozóknak azt a törekvését jelenti, hogy mások előtt nyilvánvalóvá tett fényűző fogyasztásukkal mutassák be, hogy a szerényebb jövedelműeknél sokkal magasabb pozícióban vannak a társadalmi struktúrában, sokkal többet engedhetnek meg maguknak.

Homo oeconomicus A klasszikus és még inkább a neoklasszikus közgazdaságtan emberképe. Eszerint az ember önérdekét követi, hétköznapibban kifejezve mindezt: az ember önző lény. Minden döntésével, tevékenységével arra törekszik, hogy saját hasznát növelje. A hasznot sokszor leszűkítik az anyagi haszonra.

Homo sociologicus A szociológia emberképe. Eszerint az ember tevékenységében elsősorban a társadalmi környezete normáinak igyekszik megfelelni, ezeket követi, a társadalomban értékeknek tekintett célokat igyekszik megvalósítani. Ezek egyike lehet az anyagi siker, de emellett szerepet játszhat például a család iránti szolidaritás, általában az altruizmus, a becsület, a hősiesség, az intellektuális vagy művészi teljesítmény, a hírnév.

Ideológia Szűk értelemben ideológiának nevezzük azokat az eszméket, amelyek valamely társadalmi csoport, osztály, réteg, párt érdekeinek előmozdítását szolgálják, e csoport tényleges viselkedésének adnak látszólagos tudományos, morális, filozófiai vagy vallási alátámasztást, mintegy azt sugallva, hogy ez a viselkedés szükségszerű, helyes, s mindenkinek a javát szolgálja. Tágabb értelemben ideológiának neveznek minden eszmerendszert, amely a társadalmat leírja, értelmezi.

Időmérleg Az az adatfelvétel, amelyben a megkérdezett személyek napi tevékenységeit jegyzik fel, az adott nap 0. órájától a 24. órájáig, vagy ébredéstől elalvásig. Fel szokás jegyezni továbbá ezeknek a tevékenységeknek helyszínét és a részt vevő személyeket. Ezekből az adatokból kiszámítható a társadalom egészének vagy egyes csoportjainak, rétegeinek átlagos napi időmérlege, tehát például az, hogy mennyi időt töltenek a főfoglalkozású munkával, olvasással stb., mennyi időt töltenek otthonukban, munkahelyükön, kikkel (házastárssal, gyermekkel, munkatársakkal, barátokkal) mennyi időt töltenek együtt. Az időmérleg-felvételek adják meg az életmód kutatásához szükséges keretadatokat.

Igazságosság Igazságosnak nevezik azt a társadalmat vagy jövedelemeloszlást, amelyet a társadalom minden tagja elfogadhatónak tartana egy olyan kiinduló helyzetben, amikor még nem tudja, hogy kedvezőbb vagy kedvezőtlenebb pozíciót fog elfoglalni a társadalomban.

Informális gazdaság Azok a többnyire kisméretekben folytatott gazdasági tevékenységek, amelyek nem jelennek meg a hivatalos nemzeti jövedelem számításokban, de a társadalom jólétét növelik.

Ingázás Ingázásnak nevezzük azt a jelenséget, amikor az egyén lakóhelye és munkahelye más-más település területén fekszik. A lakóhely és a munkahely közötti utazás, az „ingázás” naponta vagy ritkábban történik. Ha az egyén nem tér haza naponta a lakóhelyére, akkor a munkahelye településén ideiglenes lakóhellyel kell hogy rendelkezzék.

Intelligenciahányados (IQ) Az intelligenciát mérő teszten elért pontszám. Átlagértéke 100, az ennél alacsonyabb pontszámot elértek az átlagosnál alacsonyabb, a magasabb pontszámot elértek az átlagosnál magasabb intelligenciájúak. Általában azt tartják, hogy az intelligenciatesztek nem az intelligenciát magát, hanem annak külső megnyilvánulásait, a tájékozottságot, bizonyos feladatok megoldására való képességet mérik.

Internalizálás A normák és értékek olyan fokú elsajátítása, hogy az egyén belső meggyőződésből, külső szankciók hiányában is azoknak megfelelően viselkedik.

Intézmény Intézményen vagy társadalmi intézményen a szociológiában általában nem egy konkrét vállalatot, szervezetet értünk, hanem egy adott társadalmi tevékenység elvégzésének módját, az ehhez kapcsolódó szabályokat, normákat és értékeket. Például intézmény a család, a vállalat, az egyház, a kormányzat általában, tehát nem annak konkrét megjelenési formája. A társadalmi intézmények igen fontos szerepet játszanak a társadalomban, mert azáltal, hogy rutinszerűvé tesznek bizonyosfajta viselkedéseket, megkönnyítik az együttműködést. Az intézmények változásában testesül meg a társadalom változása. Gondoljunk a kapitalista vállalat kialakulására vagy a jelenlegi óriásvállalatok létrejöttére. A szociológia mindig nagy súlyt helyezett az intézményekre, a közgazdaságtannak korábbi institucionalista (intézményes) irányzata és mai neoinstitucionalista irányzata szintén ezt állítja a középpontba. Ezen iskolák szerint a neoklasszikus közgazdaságtan által leírt piaci modell mellett vagy helyett a gazdasági intézmények működését kell vizsgálni, amely sok tekintetben eltér a piaci modellben feltételezett viselkedéstől.

Invázió Valamely társadalmi réteg vagy etnikai csoport tagjai kezdenek tömegesen beköltözni a településbe vagy városrészbe.

Ipari társadalom Az a társadalom, amelyben a foglalkoztatottak jelentős része az iparban dolgozik, és amelynek szerkezetére, intézményeire ennek következtében az ipari munka követelményei nyomják rá bélyegüket.

Ipari társadalom elmélete Az iparosodás alapvetően átalakítja nemcsak a gazdaságot, hanem a társadalmat, a politikai rendszert és a kultúrát is. A gazdaságban a nyereségre, a hatékonyságra és a folyamatos növekedésre való törekvés uralkodik, a társadalmi kapcsolatok racionalizálódnak, a politikában előbb-utóbb létrejön a demokrácia, a kultúrában a modern értékek (meggazdagodás, karrier, kezdeményezőkészség, egyéni felelősségvállalás stb.) válnak uralkodókká.

Jólét Sokdimenziós fogalom, amely magában foglalja a jövedelmen és fogyasztáson kívül az egészségi állapotot, a műveltséget, a közbiztonságot, a szabadon beosztható idő mennyiségét stb.

Jóléti állam Jóléti államnak szokás nevezni azoknak a jóléti programoknak az együttesét, amelyeken keresztül az állam messzemenően gondoskodik polgárainak jólétéről. A jóléti államok a második világháború után fejlődtek ki Nyugat-Európában. Az általuk nyújtott támogatások méretei és konkrét típusai is meglehetősen eltérőek.

Jóléti programok Ide soroljuk a nyugdíjat, a táppénzt, a baleset-biztosítást, a munkanélküliségi biztosítást, a családi támogatásokat (családi pótlék, anyasági segélyek stb.), az ingyenes egészségügyi ellátást, továbbá némelyek az ingyenes oktatást is.

Kábítószer vagy drog. Legegyszerűbb jogi definíciója szerint kábítószer és pszichotrop anyag minden olyan szer, amelyet két nemzetközi egyezmény, az 1961. évi Egységes kábítószer-egyezmény és az 1971. évi Pszichotropanyag-egyezmény tételesen felsorol. Bonyolultabb a szociológiai definíció, amely szerint kábítószer minden olyan termék, amelynek fogyasztását tiltják, és/vagy amely befolyásolja a mentális működést, és/vagy fogyasztása veszélyes és visszaéléshez, dependenciához vezethet. Ide tartoznak: 1. az ópium és származékai, 2. stimulánsok, mint a kokain, 3. a hallucinogén szerek, 4. egyes oldószerek, amelyek gőzeinek belégzése kábulatot okoz, 5. egyes orvosi vényre is kapható gyógyszerek, amelyek magukban vagy alkohollal kombinálva kábulatot okoznak és dependenciához vezethetnek.

Kapitalista rendszer Az a gazdasági, társadalmi rendszer, amelyben a gazdasági életet a piac irányítja, és amelyben a termelőeszközök nagy többsége magántulajdonban van. Marx szerint az a rendszer, amelyben a tőkések és bérmunkások viszonya az alapvető termelési viszony.

Karizmatikus uralom A legitimnek tartott hatalomnak az esete, amikor a legitimitás a hatalomnak alávetettek azon meggyőződésén alapul, hogy a hatalmat gyakorló személy erre személyi tulajdonságainak kiválósága miatt alkalmas. Például a népvezér uralma.

Keynesi gazdaságpolitika Az aJ. M. Keynes 1936-ban megjelent könyve alapján kifejlesztett gazdaságpolitika, amelyben az állami gazdaságpolitika a pénzmennyiségen és az állami beruházásokon keresztül úgy alakítja az összkeresletet, hogy az ne maradjon el a javak és szolgáltatások összkínálatától, úgyhogy elkerülhető legyen a gazdasági depresszió és a nagy tömegű munkanélküliség.

Kiterjesztett családi háztartás Olyan háztartás, amelyben egy családmagon kívül családmaghoz nem tartozó rokon vagy rokonok élnek (és esetleg háztartási alkalmazott).

Klaszteranalízis Többváltozós matematikai-statisztikai módszer, amelynek segítségével a megfigyelési egységeket a rájuk vonatkozó nagyobb számú adat alapján kisebb számú klaszterbe, típusba csoportosítják. Az így kapott klasztereket elméletileg kell a kutatónak értelmeznie.

Kohorsz A demográfiában azokat értik egy kohorszon, akik valamely demográfiai eseményt (születést, házasságkötést) egy adott évben éltek át. A legtöbbször születési kohorszot értenek rajta.

Kondratyev-ciklus N. Kondratyev orosz közgazdász az 1920-as években azt az elméletet fogalmazta meg, hogy a világgazdaság fejlődése hosszú – ötven-hetven éves – ciklusokban zajlik. A ciklust valamely új találmánysorozat indítja meg, 25-35 évig az összes fejlett ország gazdasága gyorsan növekszik, ezt követően azonban hasonló hosszúságú depressziós időszak következik, amelyben súlyos gazdasági válságok fordulhatnak elő. Kondratyev szerint az első ilyen hosszú ciklus 1780 körül indult és az 1840-es években ért véget, a második az 1840-es évektől az 1890-es évekig tartott, a harmadik ciklust az első világháború megtörte. Kondratyev halála után más közgazdászok is úgy látták, hogy az 1930-as évek nagy gazdasági válsága valójában a harmadik ciklus vége volt, a második világháború alatt és után kezdődött a negyedik ciklus, amely az 1970-es évek olajválságával fordult át depresszióba.

Konfliktuselmélet Az elmélet szerint az emberi társadalmak alapvető jellemzője a tagjaik között fennálló konfliktus.

Kormányzat Azok az állampolgárok, akik állami hivataluk folytán jogosultak erőszakot alkalmazni a társadalomban.

Korreláció- és regresszióelemzés Két vagy több intervallum vagy aránymérő jellegű változó közötti kapcsolat erősségének és irányának mérésére használható matematikai-statisztikai módszer. A korrelációs együttható, amelynek értéke +1,0 és -1,0 között változhat, kifejezi a változók közötti kapcsolat erősségét (+1,0 igen erős pozitív kapcsolatot, -1,0 igen erős negatív kapcsolatot jelez, 0,0 esetén nincs kapcsolat). A regressziós együttható kifejezi, hogy a független változó egységnyi változása a függő változó hány egységnyi változásával jár együtt.

Kultúra A szociológia kultúrafogalma sokkal szélesebb, mint a köznyelv kultúrafogalma. A szociológiában a kultúra egy adott társadalomra, társadalmi csoportra jellemző normák és értékek, mindennapi és tudományos ismeretek, irodalmi, művészeti, zenei alkotások és ember alkotta tárgyi környezet. A társadalmi élet alapfeltétele a kultúra megléte. A társadalom tagjai által ismert tudás, az általuk elfogadott normák és értékek hiányában a társadalom nem lenne működésképes. A kultúrát a társadalom tagjai szocializációjuk során sajátítják el, teszik magukévá. A szocializáció nagyobb része a gyermekkorban megy végbe, de az egész élet folyamán folytatódik.

Kulturális késés Az a jelenség, amikor a kultúra változása nem tart lépést a külső környezet változásával.

Kulturális pluralizmus Az a jelenség, amikor egy nagy társadalmon belül különböző kultúrájú, szubkul- túrájú csoportok élnek együtt. A fejlett társadalmakat a kulturális pluralizmus növekedése jellemzi.

Kulturális tőke Az egyén iskolai végzettsége, szakképzettsége, tudása, műveltsége. Azok az ismeretek, az a tág értelemben vett kultúra, amellyel az egyén rendelkezik. A kulturális tőke fogalmát használó szociológusok szerint a modern társadalmakban a kulturális tőke a pénztőkéhez hasonló, sőt annál fontosabb szerepet játszik az egyén társadalmi helyzetének meghatározásában. Többnyire azt szokás kiemelni, hogy a kulturális tőke jelentős részét öröklik, a családban sajátítják el.

Latens funkció Valamely társadalmi jelenségnek ki nem mondott, rejtett funkciója, amelyet a szociológiai kutatás tud feltárni.

Létminimum Az az összeg, amely egy embernek szükséges ahhoz, hogy alapvető szükségleteit minimális szinten ki tudja elégíteni. Legtöbbször úgy számítják ki, hogy összeállítanak egy, a tápanyagszükségletet fedező lehető legolcsóbb étrendet, és ennek árához hozzáadják az egyéb szükségletek fedezésének százalékosan becsült költségeit.

LISREL-módszer Az útelemzés továbbfejlesztett változata, amelyben az egyes elméleti változókat nem mérik közvetlenül, hanem több mért változóból faktoranalízis útján állítják elő.

Loglineáris elemzés Olyan matematikai-statisztikai módszer, amelynek segítségével a három vagy több nominális és/vagy ordinális változók kapcsolatát kimutató táblázatokban az összefüggés erősségét ki lehet számítani.

Manifeszt funkció Valamely társadalmi jelenségnek nyíltan megfogalmazott, kimondott funkciója.

Második gazdaság A magyarországi szocialista társadalmi rendszerben azok a többnyire kisméretű tevékenységek, amelyeket többnyire a főmunkahelyen töltött idő után végeztek, vagy amelyeket háztartásbeliek, nyugdíjasok, más inaktív személyek végeztek jövedelmük kiegészítése céljából, és amelyek a társadalom jólétét növelték.

Medián A szociológiai adatfelvétel során megállapított értékek között az adott sokaságon belüli „középső érték”, amely fölött és alatt ugyanannyi számú megfigyelt érték található. Némelykor a számtani átlagnál jobban jelzi az átlagos tendenciát.

Megfigyelés A szociológiai adatfelvétel egyik módszere, amely során a kutató megfigyeli a jelenséget. Megkülönböztetjük a külső megfigyelést, amikor a kutató maga nem vesz részt a megfigyelt jelenségben, csak mintegy kívülről kíséri figyelemmel, és a részt vevő megfigyelést, amikor a kutató maga is részt vesz a megfigyelt jelenségben.

Méltányosság Méltányosnak nevezzük a társadalmi berendezkedést, a jövedelemeloszlást stb., ha minden állampolgár akkora javadalmazásban részesül, amelyik arányos a társadalomnak nyújtott szolgálatával.

Mélyinterjú A szociológiai adatfelvétel egyik módszere, amelyben a kutató vagy a kérdező hosszú és többé-kevésbé kötetlen beszélgetést folytat a vizsgált személlyel, illetve csak kérdéseivel tereli a vizsgált személyt azon kérdések felé, amelyekről adatokat kíván gyűjteni. A mélyinterjú igen időigényes módszer, a kapott információk feldolgozása igen intenzív munkát igényel, viszont lehetővé teszi a jelenség alapos megismerését, főképpen a vizsgált személy motívumainak, véleményeinek, értelmezéseinek feltárását.

Mérési szintek A szociológiai vizsgálatban szereplő változók természetétől függően négy mérési szintet különböztetnek meg: 1. nominális változók, amelyek különböző kategóriákba rendezhetőek, de a kategóriák nem számszerűsíthetőek és sorrendbe sem rendezhetőek; 2. ordinális változók, amelyeknek kategóriái sorrendbe állíthatók, de nem számszerűsíthetőek, 3. intervallum jellegű változók, amelyek számszerűsíthetőek, ezáltal sorrendbe is állíthatók, de ezek a számértékek olyan skálán helyezkednek el, amelynek nincs egyértelmű zérus pontja, ezért nem állíthatjuk, hogy az egyik érték valahány- szorosa a másiknak; 4. aránymérő jellegű változók, amelyek olyan skálán számszerűsíthetőek, amelynek van zérus pontja, tehát állíthatjuk, hogy az egyik érték valahányszorosa a másiknak. A változók mérési szintjétől függ az, hogy milyen statisztikai mutatókat lehet kiszámítani és milyen matematikai-statisztikai módszereket lehet felhasználni az elemzésnél.

Meritokrácia Olyan elképzelt társadalom, amelyben az egyén társadalmi pozíciója egyáltalán nem a társadalmi származástól, hanem csak „érdemektől”, vagyis a tehetségtől, szorgalomtól és teljesítménytől függ.

Migráns Az a személy, aki eredeti (szokásos) lakóhelyének országát elhagyja, azaz részt vesz a nemzetközi vándorlásban. A távozási (kibocsátó) ország szempontjából a személyt kivándorlónak, a fogadó ország szempontjából bevándorlónak nevezik. A bevándorlók között megkülönböztetjük a hazatérő (visszatérő) magyar állampolgárt és a Magyarországra bevándorló külföldit.

Minősítés (labelling). A deviancia minősítési elmélete szerint valaki nem azért válik deviánssá, mert valamilyen viselkedést mutat, cselekményt követ el, hanem azért, mert a társadalom vagy annak megfelelő intézményei (rendőrség, bíróság, elmeorvosok stb.) deviánsnak nyilvánítják, ráakasztják a „bűnöző" vagy „elmebeteg" címkét, rásütik a „bélyeget" (stigmát).

Mintavétel Azoknak az egyéneknek vagy más megfigyelési egységeknek kiválasztása a teljes sokaságból (populációból), akiket megkérdezni, megfigyelni stb. akarunk. A mintavétel előnye, hogy nem szükséges a sokaság minden tagját megvizsgálni. A kiválasztott mintával kapott eredményeket abban az esetben általánosíthatjuk a teljes sokaságra, ha a mintát reprezentatív módszerrel választottuk.

Mobilitási esélyek egyenlőtlensége Ez a fogalom azt jelenti, hogy a privilegizáltabb rétegből származó egyénnek nagyobb esélye van privilegizált pozícióba jutni, mint a hátrányosabb rétegből származónak.

Modernizáció elmélete A modernizáció elmélete abból indul ki, hogy a társadalom négy alrendszerében, nevezetesen a gazdasági, a társadalmi, a politikai és a kulturális alrendszerben párhuzamosan mennek végbe a modernizáció irányába mutató változások. Ezek egymást erősítik, illetve – ha az egyik alrendszerben nem következik be a modernizáció – meggátolják a többi alrendszer modernizációját. Például versengő piacgazdaság hiányában nem lehetséges modernizáció a társadalmi és a politikai viszonyokban, vagy a modern gondolkodásmód, kultúra, értékek és viselkedései normák elterjedése nélkül nem lehet hatékony piacgazdaságot megvalósítani. A modernizáció a társadalmi jelenségek számos más területén, többek között a családban és gyermekszámban, az életmódban, a szabadidő eltöltésében is alapvető változásokat hoz magával. A modernizációelmélet új megfogalmazásai hangsúlyozzák a társadalmak újításra való képességét, mint a modernitás fontos kritériumát, továbbá figyelmet fordítanak a modernizáció által előidézett társadalmi konfliktusokra, a modernizációnak több útját látják lehetségesnek és nem zárják ki a modernizációs kudarc előfordulását.

Modernizáció Sokdimenziós fogalom, jelenti többek között az iparosodást, majd a szolgáltatások növekedését, a városiasodást, az iskolai végzettség emelkedését, a demográfiai viselkedés megváltozását (a gyermekszám tervezését), az emberi viselkedés motívumainak és normáinak, továbbá az értékeknek a megváltozását. A sok különféle modernizációfogalom közül ebben a tankönyvben a modernizációnak azt a definícióját használjuk, amely a modern társadalomnak hat alapvető kritériumát emeli ki: 1.hatékony piacgazdaság, 2. magas életszínvonal, 3. társadalmi integráció, 4. magas iskolai végzettség és jó egészségi állapot, 5. többpártrendszerű demokrácia, 6. modern mentalitás, gondolkodásmód, értékek és normák, kultúra.

Módusz A szociológiai adatfelvétel során megállapított értékek közül az a kategória, amelybe a legtöbb vizsgált személy vagy más megfigyelési egység került.

Morbiditás A beteg állapot gyakorisága egy adott népességben (prevalencia), vagy az új megbetegedések gyakorisága egy adott népességben (incidencia).

Mozgalom Olyan, viszonylag kevéssé szervezett politikai társulás, amelynek célja a társadalom alapvetőnek tartott problémájának megoldása, legtöbbször a társadalom alapvető megváltoztatása. Ennek érdekében a társadalom összes tagját vagy legalább azok többségét próbálja mozgósítani.

Munkanélküliségi arány Másképpen munkanélküliségi ráta. A regisztrált munkanélküliek száma osztva a gazdaságilag aktív népesség (foglalkoztatottak és munkanélküliek összege) számával. Regisztrált munkanélküli az, akinek nincs munkaviszonya, nem nyugdíjas, nem tanuló, továbbá munkát keres.

Munkásönkormányzat Olyan szervezeti formák, amelyekben a munkavállalóknak beleszólásuk van munkahelyük gazdálkodásának, szervezetének, a munkakörülmények kérdéseibe.

Nemek közötti különbségek Az emberiségen belüli egyik legalapvetőbb különbség a férfiak és nők különbsége. Ez megnyilvánul a testi jellemzőkben, a lelkialkatban, az iskolai végzettségben, jövedelemben, életmódban és mentalitásban. Vitatott kérdés, hogy e különbségek milyen arányban származnak a vitathatatlanul meglévő genetikai eltérésből és milyen arányban a nemek eltérő szocializációjából. Vitatott kérdés az is, hogy a nemek közötti munkamegosztás mennyire hasznos a társadalmaknak, vagy mennyire alapul a férfiaknak a nők fölötti uralmán.

Nemzedékek közötti mobilitás A társadalmi mobilitásnak az a fajtája, amikor a gyermek felnőttkori társadalmi pozíciója eltér szülei társadalmi pozíciójától.

Nemzedéken belüli mobilitás A társadalmi mobilitásnak az a fajtája, amikor az egyén társadalmi pozíciója saját foglalkozási életpályája közben változik meg.

Nemzet A nemzet azon személyek csoportja, akik az adott nemzet tagjainak tekintik magukat, illetve akiket a társadalmi környezet e nemzet tagjának tart.

Nemzeti kisebbség Egy adott társadalom azon tagjainak csoportja, akik nem a többségi nemzethez tartozóknak tekintik magukat, vagy akiket a többségi nemzet nem tart tagjának.

Nemzetközi vándorlás Az országhatárokat átlépő lakóhelyváltozást nevezzük nemzetközi vándorlásnak. Míg a belső vándorlás a legtöbb országban teljesen szabad, a nemzetközi vándorlást egyes államok engedélyhez kötik. A letelepedési és a munkavállalási engedély még távolról sem jelenti az állampolgárság megadását. A második világháború után a nagy gazdasági fellendülés idején Nyu- gat-Európa számos vendégmunkást engedett be azzal a feltevéssel, hogy „vendégek” maradnak és idővel visszaköltöznek hazájukba. A visszaköltözés azonban ma, amikor ezekben az országokban a munkaerőhiány eltűnt és a munkanélküliség megnőtt, meglehetősen ritka, a vendégmunkások nagy többsége maradni kíván a fejlett országokban.

Nemzettudat A nemzet tagjainak az a tudata, hogy ugyanannak a nemzeti közösségnek a tagjai, egymás iránt kisebb-nagyobb szolidaritást éreznek.

Norma Viselkedési szabály, amely előírja, hogy a társadalom tagjainak bizonyos helyzetekben hogyan kell és hogyan nem szabad viselkedniük. A norma megszegését mindig valamilyen szankció bünteti. Sokféle norma érvényesülhet egymás mellett: büntetőjogi normák, erkölcsi normák, szokások, illemszabályok stb.

Nukleáris családi háztartás Olyan háztartás, amelyben csak egyetlen családmag vagy nukleáris család tagjai (és esetleg háztartási alkalmazottak) élnek.

Numerus clausus (zárt szám) Az az oktatáspolitika, amely az adott iskolába vagy iskolatípusba felvehető tanulók, hallgatók számát vagy az oda felvehető valamilyen kritérium alapján kiválasztott hallgatók (például értelmiségi származásúak) számát vagy arányát szigorúan meghatározza.

Nyitott és zárt társadalom A mobilitási szakirodalomban nyitottnak tekintjük azt a társadalmat, amelyben a mobilitási esélyek egyenlőtlensége csekély, könnyű átlépni az egyik társadalmi rétegből a másikba. Zártnak tekintjük azt a társadalmat, ahol az esélyegyenlőtlenségek nagyok, az egyik rétegből a másikba való átlépés nehéz.

Nyomást kifejtő csoport Olyan szervezett politikai csoport, amelynek célja nem a politikai hatalomra jutás, hanem a politikai döntések befolyásolása saját körülhatárolt érdekeinek megfelelően.

Nyugat-európai házasságkötési minta Nyugat-Európában a késő középkortól a XIX. századig érvényesült házasságkötési minta, amely szerint viszonylag későn házasodtak és viszonylag sokan maradtak életük végéig nőtlenek, illetve hajadonok.

Oktatás Az oktatás funkciói: az ismeretek átadása, a nevelés vagy személyiségfejlesztés, a társadalmi integráció. A hagyományos társadalmakban főképpen a család, a rokonság és a helyi közösség keretében történt az oktatás, a modern társadalmakban egyre inkább az iskolákban.

Operacionalizálás Az elméleti hipotézisek mérhető formában történő megfogalmazása s a hipotézisben szereplő változók olyan formában történő definíciója, amely lehetővé teszi a szociológiai adatfelvételek alapján történő mérést.

Öregedés A népesség öregedése azt jelenti, hogy az idős emberek aránya a népességen belül nő. A népesség öregedésének csak kisebb mértékben oka a születéskor várható átlagos élettartam hosszabbodása; nagyobb mértékben a születésszám csökkenése – vagyis az, hogy az egymást követő nemzedékek létszáma nem nő, hanem változatlan, sőt csökken – okozza azt, hogy először a gyermekek, később a felnőttek aránya is lecsökken, ennek következtében az időseké megnő.

Párt Olyan szervezett politikai csoport, amelynek célja a politikai hatalom megszerzése és megtartása.

Peremváros Agglomerációs övezetben újonnan kialakult olyan település, amely szolgáltató központként működik, így maga is jelentős számú ingázót vonz.

Periféria Azok a centrummal gazdasági kapcsolatban álló országok vagy régiók, amelyek a gazdasági fejlődésben hátramaradtak.

Politika A hatalom megszerzésére és megtartására, az állami döntések meghozatalában való részvételre, a döntések befolyásolására irányuló tevékenység.

Posztadoleszcencia A fiatalkor és a felnőttkor közötti életszakasz, körülbelül a 18. életévtől a húszas évek végéig. Ebben az életszakaszban az egyén jogilag már nagykorú, tehát felnőtt, de még nem vagy csak fokozatosan tölti be a felnőtt szerepeket; még nincs saját rendszeres munkahelye és jövedelme (például mert még tanul); ha van is jövedelme, a szülőktől anyagi támogatást kap; még nincs önálló lakása, a szülők háztartásában él; még nem alapított saját családot. A felnőtt szerepek vállalására fokozatosan kerül sor, ezért a posztadoleszcencia és a felnőttkor között nincs éles határ.

Posztindusztriális vagy szolgáltatási társadalom Olyan társadalom, ahol a foglalkoztatottak nagy része a szolgáltatások területén dolgozik.

Praxis P Bourdieu francia szociológus által használt fogalom. A mindennapi tevékenységeket és ezeknek a cselekvő számára való értelmét jelenti.

Presztízsvizsgálat A rétegződés vizsgálatának egyik módszere. Az interjúvolt személyeket arra kérik fel, hogy különböző foglalkozásokat értékeljenek, rangsoroljanak azok presztízse, megbecsültsége alapján. Az így kapott értékeléseket vagy rangsorokat azután átlagolják, a kiszámított átlagok a kérdéses foglalkozási csoportok presztízspontszámai.

Puha költségvetési korlát Ez a Kornai János által bevezetett fogalom azt fejezi ki, hogy a szocialista gazdasági rendszerben a vállalat bevételei, saját pénzeszközei nem szabtak kemény korlátot a vállalat kiadásainak, amely korlát túllépése a vállalat csődjével fenyegetett. A szocialista gazdasági rendszerben ugyanis a vállalatok számíthattak arra, hogy a kormányzattal való alkun keresztül pótlólagos szubvenciókhoz, hitelekhez vagy egyéb kedvező feltételekhez juthatnak, így elkerülhetik a veszteségessé válást és annak következtében a csődöt.

Racionális-legális uralom A legitimnek tartott hatalomnak az az esete, amikor a legitimitás alapja az, hogy a hatalmat birtokló személy az elfogadott alkotmányjogi szabályoknak megfelelően jutott hatalomra és az érvényes jogszabályokat követve gyakorolja hatalmát. Ilyen általában a demokratikus rendszerek kormányzata.

Rasszizmus A rasszizmus szerint az egyik faj magasabb rendű, mint a többi.

Rekombináns tulajdoni formák D. Stark amerikai szociológus szerint Magyarországon a rendszerváltás utáni privatizáció folyamán nem tiszta magántulajdonú vállalatok alakultak ki, hanem az állami és a magántulajdon különféle keverékei, „rekombinációi”.

Reprezentatív minta Akkor mondjuk a kiválasztott mintát reprezentatívnak, ha a sokaság minden tagjának egyenlő esélye van a mintába való bekerülésre, tehát a mintába kerülteket véletlenszerűen választottuk ki a teljes sokaságból.

Reprodukciós együttható A népesség reprodukciójának szintetikus mutatója. Azt fejezi ki, hogy a népesség bővítetten, azonos számban vagy szűkítetten reprodukálódik, más szóval hogy az egymást követő korosztályok, generációk egyre nagyobbak, változatlan létszámúak vagy egyre kisebbek. A bruttó vagy nyers reprodukciós együttható azt fejezi ki, hogy egy nőre élete folyamán hány leányszülés jut. A nettó vagy tiszta reprodukciós együttható azt fejezi ki, hogy egy nőre hány olyan leány jut, aki (a halandóság figyelembevételével) a helyére fog lépni a következő nemzedékben. A bruttó reprodukciós együtthatót a korspecifikus termékenységi arányszámokból számítják ki, azoknak összegezése útján, de csak a leányszüléseket figyelembe véve. Ha az együttható értéke 1,0, akkor egy anyára átlagosan egy leányszülés jut, ha ennél alacsonyabb, akkor kevesebb, tehát a népesség reprodukciója szűkített, ha több, akkor a népesség reprodukciója bővített. A halálozást figyelembe vevő nettó reprodukciós együttható a mai magyarországi demográfiai körülmények között 2-2,5 százalékkal alacsonyabb a bruttó együtthatónál. A reprodukciós együtthatókat legtöbbször az adott év termékenységi adataiból számítják, ezért azt fejezik ki, hogy az adott évi korspecifikus termékenység, vagyis korcsoportonkénti szülési gyakoriság mellett hány leányszülés jutna egy nőre, illetve a halandóság figyelembevételével hány leány lépne egy anya helyére. A reprodukcióról tisztább képet adnak a kohorszadatokból, vagyis az egy adott évben vagy adott években született nők által 15. éves életkoruktól 50. születésnapjukig ténylegesen szült gyermekek számából kiszámított reprodukciós együtthatók. Ehhez nagyon pontos statisztikai adatok szükségesek és csak akkor számíthatók ki, amikor valamely női kohorsz elérte 50. életévét.

Slum A leromlott fizikai állapotú és szegények által lakott városrész angol neve. A magyar „nyomornegyed” kifejezés a slum kifejezésnél valamivel élesebben hangzik, ezért használjuk inkább a slum kifejezést.

státus Az egyén által a társadalomban és társadalmi intézményekben elfoglalt pozíció. Egy személy többféle státust foglalhat el. Például egyszerre apa, férj, gyermek, tanár és valamely egyesület vezetőségi tagja. Minden státushoz elvárások kapcsolódnak, amelyeket a társadalom támaszt a státust betöltők viselkedését illetően. Ezeket az elvárásokat vagy viselkedési normákat nevezik szerepeknek. Az angol nyelvű szociológiai irodalomban a Max Weber által használt „rend” fogalmat státusnak fordították, ebben az értelemben a státus a megbecsülés és az életmód alapján megkülönböztetett társadalmi kategória. Ebben a könyvben nem az utóbbi értelemben használom a státus kifejezést, hanem az előbb említett eredeti értelmében.

státuscsoport A szociológiai szakirodalom némelykor a Max Weber-féle „rend”- vagy a társadalmiré- teg-fogalommal azonos értelemben használja. Ebben a könyvben a Kolosi Tamás által bevezetett sokkal körülhatároltabb értelemben használom: státuscsoport az egyéneknek vagy családoknak az a csoportja, amelynek tagjai az általa megkülönböztetett hét dimenzióban együttvéve hasonlóan helyezkednek el, tehát hasonló az anyagi színvonaluk, a fogyasztásuk, az életmódjuk, a lakásuk, a lakókörnyezetük, a munkájuk és a hatalmi pozíciójuk.

Struktúra (szerkezet) A struktúra legelvontabb értelemben azt jelenti, hogy egy adott sokaság nem egyszerűen azonos sajátosságokkal bíró és azonos helyzetű egyedek halmaza, hanem a sokaság tagjai eltérő pozíciókat foglalnak el, és e pozíciók miatt meghatározott viszonyban állnak egymással. A struktúra fogalmát Marx vezette be a szociológiába. Mindenekelőtt a társadalmi struktúrára gondolt, vagyis arra, hogy a társadalmon belül vannak kizsákmányolók és kizsákmányoltak, elnyomók és elnyomottak, tőkések és bérmunkások. Amikor ma a társadalmi struktúra vagy szerkezet fogalmát használjuk, akkor arra gondolunk, hogy a társadalmon belül több (nem szükségképpen kettő, mint Marxnál) nagyobb tömb létezik, ezek helyzete eltérő (kedvezőbb vagy kedvezőtlenebb), és ez a helyzet meghatározza e tömbök tagjainak életkörülményeit, gondolkodását. A struktúrafogalom használatával a szociológusok azt szokták sugallni, hogy nem a felszíni jelenségeket, hanem a mély – sokszor csak elméletileg feltárható – jelenségeket, viszonyokat vizsgálják. A struktúra fogalmát más, ennél szélesebb értelemben is használják a szociológiában. Beszélnek egy szervezet, intézmény struktúrájáról. A kulturális antropológia és a szociológia sokat kutatott témája a rokonsági kapcsolatok szerkezete, amely társadalmanként némileg eltérő. Gondoljunk a sógorok és sógornők eltérő helyzetére különböző társadalmakban. A strukturalizmusnak nevezett társadalomtudományi irányzatok eredetileg nyelvészetből származnak, a nyelvek nyelvtani struktúráját tanulmányozták. Ezek az irányzatok a struktúrák állandóságát és a társadalom tagjainak életét, viselkedését, gondolkodását meghatározó erejét hangsúlyozzák.

Strukturális mobilitás Az összes mobilitásnak az a része, amely annak következtében jön szükségképpen létre, hogy a társadalmi struktúra megváltozik, pontosabban hogy a szülők társadalmi összetétele eltér a gyermekeik társadalmi összetételétől.

Strukturalizmus A nyelvészetből átvett szociológiai irányzat, amely a társadalomban meglévő tartós struktúrák kutatását helyezi az érdeklődés középpontjába, s ezeknek a struktúráknak igen erős determináló szerepét hangsúlyozza.

Survey-módszer A szociológiai adatfelvétel legtöbbet használt módszere, amely abból áll, hogy a vizsgálni kívánt népességből (populációból) mintát választunk, a mintába került megfigyelési egységekről standardizált kérdőívet töltünk ki, a kérdésekre adott válaszokat kódoljuk, a kódolt adatokat táblázatok alapján vagy matematikai-statisztikai módszerekkel elemezzük.

Szegénység Szegénynek mondjuk egy társadalmon belül azokat, akiknek jövedelme a kiválasztott szegénységi küszöbnél alacsonyabb. A szegénységi küszöb lehet egy valamilyen módszerrel meghatározott létminimum, ebben az esetben beszélünk abszolút szegénységről. De a szegénységi küszöböt meghatározhatjuk az adott társadalomban átlagos jövedelem valamilyen százalékában, ebben az esetben beszélünk relatív szegénységről. Végül szegénynek mondhatjuk a társadalom legalacsonyabb jövedelmű részét, például tíz vagy húsz százalékát. A szegénységfogalmat ki lehet terjeszteni olyan módon, hogy nemcsak az alacsony jövedelműeket tekintjük szegényeknek, hanem azokat is, akik más ok miatt (például betegség, alacsony iskolai végzettség) vannak az átlagosnál lényegesen rosszabb helyzetben. Az utóbbi típusú szegénységet szokták deprivációnak is nevezni.

Szegénységi küszöb Az a jövedelemszint, amelynél kisebb jövedelműeket szegénynek tekintjük. A szegénységi küszöb lehet a létminimum, de meghatározható más módon is, például az átlagjövedelem bizonyos százalékában.

Szegregáció A településeken, elsősorban nagyvárosokon belül elkülönülnek a különböző társadalmi rétegek és etnikai csoportok lakóhelyei. Mivel a szegregáció többnyire azzal jár, hogy a szegényebb és a kisebbségi etnikumhoz tartozó népesség lakta városrész leromlik, a szegregáció súlyos problémákat okozhat.

Szekta Vallási szervezet, amelynek kisebb létszámú tagsága van. Többnyire nincs elkülönült papsága. A vallási érzelmekre helyezi a súlyt.

Szekularizáció Leegyszerűsítve a vallás és az egyház szerepének, befolyásának gyengülését értik rajta. Alaposabb értelmezés szerint a szekularizáción belül több folyamatot lehet megkülönböztetni: a racionális gondolkodás terjedését; a nem sajátosan vallási feladatok végzésének függetlenülését az egyházaktól; végül az egyházi hierarchia gyengülését, a laikusok szerepének megnövekedését. Ezek a folyamatok nem szükségképpen kapcsolódnak össze. Legújabban olyan jelenségeket figyelhetünk meg (vallási ébredés, fundamentalizmus, új vallási mozgalmak), amelyek kétségessé teszik a szekularizációs tendencia folytatódását.

Szerep A valamely státushoz tartozó viselkedési minták, jogok és kötelezettségek együttese. Például az egyetemi oktató szerepének normái: színvonalas előadásokat tart, lelkiismeretesen vizsgáztat, tudományos kutatásokat végez, publikál. A társadalom elvárja, hogy e státusokat betöltők megfeleljenek a velük szemben támasztott viselkedési elvárásoknak.

Szervezet A társadalom tagjainak többé-kevésbé személytelen kapcsolatokra épülő nagyobb csoportja, amelyet konkrét cél megvalósítására hoztak létre, és amelynek tevékenységét pontosan szabályozzák.

Szimbolikus interakcionizmus Az a szociológiai irányzat, amely az emberek közötti kapcsolatok, interakciók kutatását helyezi a szociológiai kutatás középpontjába. Az elmélet megfogalmazója Herbert Mead.

Szociális t ő ke Az egyén társadalmi kapcsolatai. A szociális tőke fogalmát használó szociológusok szerint a szociális tőke – a pénztőke és a kulturális tőke mellett – fontos szerepet játszik az egyén társadalmi helyzetének meghatározásában.

Szocialista rendszer Az a gazdasági, társadalmi és politikai rendszer, amelyben a gazdasági folyamatokat központilag megtervezik, a termelőeszközök túlnyomó többsége állami tulajdonban van, és amelyben egypártrendszerű diktatúra van. Marx szerint az a társadalmi rendszer, amelyben a termelőeszközök társadalmi tulajdonban vannak, a munkásosztály az uralkodó osztály és – legalább átmenetileg – proletárdiktatúra érvényesül.

Szociális városrehabilitáció Olyan elslumosodott területeken szervezetten zajló, mind a lakásokra, mind a közterületekre kiterjedő megújítási folyamat, amely arra törekszik a felújítás előtt, hogy a területen lakó lakosok ne szoruljanak ki a felújítás miatt felértékelődő területről.

Szocializáció Az a folyamat, amelynek során a megszületett csecsemő személyisége fokozatosan kialakul, másképpen amelynek során a gyermek elsajátítja a társadalmi normákat és értékeket, megtanulja a különféle társadalmi szerepekben elvárható viselkedést. A szocializáció nagy része a gyermekkorban történik, de a felnőttkorban is folytatódik.

Szórás (standard deviáció) Egyszerű statisztikai mutató, amely azt fejezi ki, hogy a megfigyelt értékek mennyire térnek el a számtani átlagtól.

Sztereotípia Torzításokon, túlzásokon és leegyszerűsítéseken alapuló negatív elképzelések, előtéletek együttese valamely csoporttal szemben.

Szubkultúra Egy nagy társadalmon belül élő kisebb társadalmi csoport (például etnikai kisebbség) kultúrája, mely eltér a többség kultúrájától.

Szuburbanizáció Az a jelenség, amelyet a fejlett országok nagyvárosaiban az 1960-as évek óta figyeltek meg, azaz a városi népesség egyik – többnyire jobb módú – része elhagyja a város központi részeit és a városkörnyéki kertes-családiházas övezetbe költözik. A szuburbiák lakossága többnyire a jobb módú- akból áll, de Budapest körül vannak a szegényebb, vidékről közelmúltban felköltözött rétegek által lakott szuburbiák is.

Szukcesszió Valamilyen újfajta lakosság kiszorítja a település vagy városrész régebbi lakosságát, azaz az újfajta lakosság tömegesen költözik be, a régi lakosság viszont elköltözik.

Születéskor várható átlagos élettartam A halandósági viszonyok legszintetikusabb mutatója. A halandósági táblából számítják ki. Azt fejezi ki, hogy egy megszületett csecsemő az adott halandósági viszonyok, vagyis korspecifikus halálozási arányszámok mellett átlagosan hány évig élne. Többnyire külön kiszámítják a férfiakra és nőkre vonatkozóan. Mivel legtöbbször az adott évi halálozási adatokból számítják ki, ténylegesen sem az adott évben születettek, sem bármely más nemzedék, kohorsz átlagos élettartama sem egyezik meg vele pontosan, a halandósági viszonyok ugyanis egy-egy kohorsz élete folyamán változnak.

Szürkegazdaság A kifejezetten nem tiltott gazdasági tevékenységek, amelyek növelik a társadalom jólétét, de kibújnak a jövedelemadó fizetésének kötelezettsége alól.

Társadalmi fejl ő dés A gazdasági fejlődés mellett az életszínvonal emelkedése, városiasodás, az iskolai végzettség emelkedése, a halandóság javulása stb.

Társadalmi jelz ő számok Más néven szociális indikátorok. Olyan statisztikai mutatók, amelyek valamely fontos társadalmi jelenség alakulásáról tömör és átfogó információt adnak és lehetőleg hosszú idősorokban állnak rendelkezésre.

Társadalmi mili ő Az életmód (és az értékorientációk) alapján meghatározott társadalmi csoportok. Az, hogy a társadalmi miliő fogalma előtérbe került a szociológiában, összefügg azzal az elmélettel, amely szerint a hagyományos osztályok és rétegek jelentősége a modern társadalmakban elhalványul.

Társadalmi mobilitás A társadalmi mobilitás az egyén vagy a család társadalmi helyzetének változása, átlépése az egyik társadalmi osztályból, rétegből a másikba. A társadalmi mobilitást általában a foglalkozás alapján definiált rétegkategóriák közötti helyváltoztatásként vizsgálják empirikusan, lehet azonban a jövedelmi, iskolai végzettségi, lakóhelyi stb. kategóriák közötti mobilitást is vizsgálni. Megkülönböztetjük a nemzedékek közötti és a nemzedéken belüli vagy karriermobilitást.

Társadalmi osztály A termelőeszközök tulajdona vagy ilyen tulajdon hiánya alapján megkülönböztetett társadalmi kategória. Vannak szociológusok, akik a végzett munka jellege, a hatalom stb. alapján megkülönböztetett kategóriákat is osztályoknak nevezik.

Társadalmi réteg A foglalkozás, iskolai végzettség, lakóhely, a jövedelem nagysága stb. alapján hasonló helyzetben lévők csoportja.

Társadalmi rétegz ő dés A különböző ismérvek – mint a foglalkozás, beosztás, munkahely, iskolai végzettség, lakóhely – alapján definiált társadalmi kategóriák, helyzetének, életkörülményeinek, életmódjának különbségei, e rétegek hierarchikus sorrendje különböző dimenziókban.

Társadalmi változás A társadalom szerkezetének, intézményeinek, kultúrájának változása.

Társadalmi-gazdasági státus A foglalkozási csoportok átlagos jövedelme és átlagos iskolai végzettsége alapján kiszámított – a presztízshez hasonló – pontszám.

Teljes termékenységi arányszám A korspecifikus termékenységi arányszámok összege 15-től 49 éves korig, vagyis az egy nő által 15-től 49 éves korig szült gyermekek átlagos száma.

Termékenység A születések száma a szülőképes életkorú (15-49 éves) női népességhez vagy annak valamely korcsoportjához viszonyítva.

Termékenységelméletek A születések gyakoriságát, a családok gyermekszámát megmagyarázni kívánó elméletek. A termékenység közgazdaságtani elmélete szerint a szülők a gyermekek felnevelésének költségeit és a gyermekektől várható hasznot vetik össze, amikor gyermekeik számáról döntenek. A termékenység szociológiai elmélete szerint a szülők a gyermekszámra vonatkozó döntésnél azokat az értékeket és normákat követik, amelyeket társadalmi környezetük elfogad.

Totalitárius rendszer Olyan diktatórikus politikai rendszer, amely nemcsak a politikai ellenzékiséget nem tűri, hanem a társadalom tagjainak mindennapi életébe, gondolkozásába is bele kíván avatkozni.

Több családmagból álló háztartás Olyan háztartás, amelyben egynél több családmag él együtt (és esetleg egyéb rokon és háztartási alkalmazott).

Többdimenziós skálázás Többváltozós matematikai-statisztikai módszer, amelynek segítségével a megfigyelési egységeket a rájuk vonatkozó nagyobb számú adat alapján kisebb számú (egy-két-há- rom) dimenzióban sorba rendezik, és nekik számszerű értékeket adnak, úgyhogy a megfigyelt egységek egymástól való távolsága mérhető.

Tradicionális uralom A legitimnek tekintett hatalomnak az az esete, amikor a legitimitás a hagyományon alapul. Például a királyok uralma.

Új osztály M. Gyilasz által bevezetett fogalom a kelet-európai szocialista társadalmak uralkodó osztályának megnevezésére. Gyilasz szerint az új osztály az állami és pártbürokrácia vezető pozícióban lévő tagjaiból áll.

Új vallási mozgalmak A közelmúltban megjelent, tág értelemben véve vallásos jellegű mozgalmak a fejlett országokban, például a Hare Krisna mozgalom.

Uralom A jogosnak vagy legitimnek tekintett hatalom.

Urbanizáció A városi népesség növekedése (városodás) vagy a települések városias jellegének erősödése (városiasodás). Kétséges, hogy a városi népesség aránya tovább fog-e nőni a fejlett országokban, mivel az utolsó évtizedekben megfigyelhető az a tendencia, hogy a városi lakosság egy része kiköltözik a város környéki szuburbiákba, ahol a város közelségének előnyeit és a városi környezet negatívumaitól (rossz levegő, zaj, rossz közbiztonság) való mentességet kombinálni tudja.

Útelemzés A korreláció- és regresszióelemzés továbbfejlesztett változata, amelyben a megfigyelt változók között többféle ok-okozati kapcsolatot tételeznek fel, és a kapott eredményeket egy útábrában mutatják be, ahol nyilak jelzik az ok-okozati kapcsolatok irányát, és a nyilak mellé írott együtthatók fejezik ki az ok-okozati kapcsolat erősségét.

Vallásosság A vallásosság nehezen mérhető és többdimenziós fogalom. A következő dimenziókat lehet megkülönböztetni: 1. hit a vallási tételekben, 2. bizonyos rituálék gyakorlása, 3. vallási ismeretek, 4. vallási élmények, 5. a vallás erkölcsi normáinak követése.

A vallás individualizálódása Annak a jelenségnek az elterjedése, miszerint egyre többen szabadon válogatva a vallási hitelvek és gyakorlatok közül, saját maguknak alakítanak ki valamiféle személyes vallást.

Vándorlási egyenleg Belföldi vándorlásban az odavándorlás és az elvándorlás különbsége, nemzetközi vándorlásban pedig a bevándorlás és a kivándorlás különbsége.

Varianciaanalízis Két- vagy többváltozós matematikai-statisztikai elemzési módszer, amely akkor alkalmazható, ha az egyik megfigyelt változó intervallum vagy aránymérő jellegű, a másik vagy a többiek lehetnek nominális jellegűek. A varianciaanalízis kimutatja, hogy a nominális változó vagy változók a számszerűsíthető változó szóródásának mekkora részét magyarázzák meg, s milyen erős közöttük a kapcsolat.

Város A statisztikai kimutatásokban a város azokat a településeket jelenti, amelyeknek az adott időpontban városi államigazgatási rangjuk, pozíciójuk van. A városok és a községek közötti határvonalat meg lehet valamely népesség számánál, például 5000 lakosnál is húzni. Árnyaltabb definíció szerint az a település nevezhető városnak, amely saját lakossága és a környező falvak számára ellát bizonyos központi funkciókat, magasabb szintű iskolák, egészségügyi intézmények és művelődési intézmények találhatók benne. Van olyan szociológiai definíció is, amely a városi életmódot tartja a város kritériumának.

Vegyes gazdaság Olyan gazdaság, amelyben a termelőeszközök magántulajdona és köztulajdona keveredik, a gazdaság működésének szabályozásában a piac mellett gazdasági terv is szerepet játszik.

Viktimológiai felvétel A bűnözés intenzitása mérésének módszere, amikor egy lakossági mintát kérdeznek meg, hogy meghatározott időszakban, például az elmúlt évben milyen bűncselekményeknek vált áldozatává.