Ugrás a tartalomhoz

Alapjogok. Alkotmánytan II.

János, Sári, Bernadette, Somody (2008)

Osiris kiadó

14. A KÖZÉRDEKŰ INFORMÁCIÓHOZ VALÓ JOG

14. A KÖZÉRDEKŰ INFORMÁCIÓHOZ VALÓ JOG

14.1. NORMATÍV ALAPOK

A közérdekű információhoz való hozzáférés a közéletben való részvétel fontos feltétele. Az állampolgárok információhoz juthatnak szűkebb és tágabb közösségeik állapotáról, fontosabb jellemzőiről, ítéletet alkothatnak az állami, önkormányzati szervek tevékenységéről, annak hatékonyságáról, jogszerűségéről stb. Lehetségessé válik a közérdekű adatok kezelésére hivatott szervek állampolgári ellenőrzése. Ahogyan az Alkotmánybíróság megfogalmazza: „A közérdekű információhoz való szabad hozzáférés lehetővé teszi a választott népképviseleti testületek, a végrehajtó hatalom, a közigazgatás jogszerűségének és hatékonyságának ellenőrzését, serkenti azok demokratikus működését. A közügyek bonyolultsága miatt a közhatalmi döntésalkotásra, az ügyek intézésére gyakorolt állampolgári ellenőrzés és befolyás csak akkor lehet hatékony, ha az illetékes szervek felfedik a szükséges információkat" [32/1992. (V. 29.) AB hat.].

Az alkotmány szerint: „A Magyar Köztársaságban mindenkinek joga van a szabad véleménynyilvánításra, továbbá arra, hogy a közérdekű adatokat megismerje." [61. § (1) bek.].

A személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról az 1992. évi LXIII. törvény (Atv.) rendelkezik.

A törvény szerint közérdekű adat „az állami vagy helyi önkormányzati feladatot, valamint jogszabályban meghatározott egyéb közfeladatot ellátó szerv vagy személy kezelésében lévő, a személyes adat fogalma alá nem eső adat" (2. §

  1. pont). Adott esetben bizonytalanságot okozhat a közfeladatot ellátó szerv fogalma. Az adatvédelmi biztos többször is foglalkozott ezzel a kérdéssel, megállapítván például azt, hogy a szakszervezet nem közfeladatot ellátó szerv.1

Az Atv. az állami vagy helyi önkormányzati feladatot, valamint jogszabályban meghatározott egyéb közfeladatot ellátó szerv és személy általános kötelezettségeként írja elő, hogy a feladatkörükbe tartozó ügyekben – ideértve a gazdálkodással kapcsolatos ügyeket is – segítsék elő a közvélemény pontos és gyors tájékoztatását [19. § (1) bek.].

A közfeladatot ellátó szervek rendszeresen közzé, vagy más módon hozzáférhetővé teszik a tevékenységükkel kapcsolatos legfontosabb, így különösen a hatáskörükre, illetékességükre, szervezeti felépítésükre, a birtokukban lévő adatfajtákra és a működésükről szóló jogszabályokra vonatkozó adatokat. E szervek hatáskörében eljáró személyek neve és beosztása – ha törvény másként nem rendelkezik – bárki számára hozzáférhető, nyilvános adat [19. § (2) bek.].

Az Atv. – másik oldalról – a közérdekű adathoz való hozzáférés lehetőségét alanyi jogként is megfogalmazza: A közfeladatot ellátó szerveknek lehetővé kell tenniük, hogy a kezelésükben lévő közérdekű adatot bárki megismerhesse [19. §

  1. bek.].

Az Atv. nem tartalmaz olyan korlátozó rendelkezést, amely a közérdekű adatok megismerését meghatározott célhoz kötné. Ezáltal a szabályozás megengedi azt is, hogy a kérelmező ne csupán közérdekből, hanem például saját jogos érdekei érvényesítése vagy csoportérdek megvalósítása céljából kezdeményezze a közérdekű adat megismerését. Az Atv. szerint a közérdekű adatot kezelő szerv nem jogosult az adatkérés céljának vizsgálatára sem [19/1995. (III. 28.) AB hat.]. Ha a közérdekű adatra vonatkozó kérést nem teljesítik, a kérelmező bírósághoz fordulhat.

14.2. A KÖZÉRDEKŰ ADATOK MEGISMERÉSÉNEK KORLÁTAI

  1. Az Atv. szerint tehát: a közfeladatot ellátó szerveknek lehetővé kell tenniük, hogy a kezelésükben lévő közérdekű adatot bárki megismerhesse, kivéve,

  • ha az adott törvény alapján az arra jogosult szerv állam vagy szolgálati titokká nyilvánította, továbbá

  • ha a közérdekű adatok nyilvánosságához való jogot – az adatfajták meghatározásával – törvény honvédelmi, nemzetbiztonsági, bűnüldözési vagy bűnmegelőzési, központi pénzügyi vagy devizapolitikai érdekből, külügyi kapcsolatokra, nemzetközi szervezetekkel való kapcsolatokra, bírósági eljárásra tekintettel korlátozza.

Az államtitokról és a szolgálati titokról az 1995. évi LXV. törvény rendelkezik. Eszerint: „Államtitok az az adat, amely a törvény mellékletében (államtitokkör) meghatározott adatfajta körébe tartozik, és minősítési eljárás alapján a minősítő megállapította, hogy az érvényességi idő lejárta előtti nyilvánosságra hozatala, jogosulatlan megszerzése vagy felhasználása, illetéktelen személy tudomására hozása, továbbá az arra jogosult részére hozzáférhetetlenné tétele sérti, vagy veszélyezteti a Magyar Köztársaság honvédelmi, nemzetbiztonsági, bűnüldözési vagy bűnmegelőzési, központi pénzügyi vagy devizapolitikai, külügyi vagy nemzetközi kapcsolataival összefüggő, továbbá a Kormány és az ügyrendje alapján létrehozott testület zavartalan működéséhez fűződő érdekeit, valamint az igazságszolgáltatás érdekeit" [3. § (1) bek.].

„Szolgálati titok a. minősítésre felhatalmazott által meghatározott adatfajták körébe. tartozó adat, amelynek az érvényességi idő lejárta előtti nyilvánosságra hozatala, jogosulatlan megszerzése és felhasználása, illetéktelen személy részére hozzáférhetővé tétele sérti az állami vagy közfeladatot ellátó szerv működésének rendjét, akadályozza a feladat- és hatáskörének illetéktelen befolyástól mentes gyakorlását" [4. § (1) bek.].

Az államtitokká, szolgálati titokká minősítésre jogosultak körét a törvény 6. §-a határozza meg.

  1. Az Atv. rendelkezik a közérdekű adat nyilvánosságáról is.

A személyes adat nem közérdekű, ennek következtében általában nem lehet közzététel tárgya, azaz nem nyilvános: a törvény azonban közérdekből – az adatok körének kifejezett megjelölésével – elrendelheti a személyes adat nyilvánosságra hozatalát. Minden egyéb esetben a nyilvánosságra hozatalhoz az érintett hozzájárulása, különleges adat esetében írásbeli hozzájárulása szükséges.

Az érintett hozzájárulását megadottnak kell tekinteni az érintett közszereplése során általa közölt vagy a nyilvánosságra hozatal céljából általa átadott adatok tekintetében [3. § (3)-(4) bek.].

  1. A közérdekű adat – szemben a személyes adattal – a természeténél fogva általában nyilvános, kivéve a már említetteket (államtitok, szolgálati titok), továbbá: „ha törvény másként nem rendelkezik, a belső használatra készült, valamint a döntés-előkészítéssel összefüggő adat a keletkezését követő harminc éven belül nem nyilvános. Kérelemre azonban a szerv vezetője az adatok megismerését e határidőn belül is engedélyezheti" [19. § (5) bek.].

  2. A közérdekű adatok nyilvánossága és az üzleti titok védelme folyamatos konfliktusban áll egymással – írja 1998-as beszámolójában az adatvédelmi biztos.2

„Míg Magyarországon a természetes személyek személyes adatait alkotmányos védelem illeti meg, a gazdálkodó szervezetek működésével kapcsolatos adatokat nem. A jogi személyek adataira az adatvédelmi törvény hatálya az adatvédelem tekintetében nem terjed ki, de azzal, hogy az állami vagy egyéb közfeladatokat ellátó szervek birtokában lévő – és személyes adatnak nem minősülő – valamennyi adatot közérdekűnek minősít, voltaképpen ebbe, a mindenki által megismerhető körbe vonja az ilyen adatok egy részét is." Ezzel szemben a Ptk. szerint a személyhez fűződő jogok védelmére vonatkozó szabályok a jogi személyre is alkalmazni kell, kivéve, ha a védelem – jellegénél fogva – csak a magánszemélyeket illeti meg. [Ezt az álláspontot fogalmazza meg az Alkotmánybíróság is; lásd még a személyes adatok védelménél – S. J.] A Ptk. ki is mondja: a személyhez fűződő jogot sért, aki üzleti vagy üzemi titok birtokába jut, és azt jogosulatlanul nyilvánosságra hozza vagy azzal egyéb módon visszaél.

Az üzleti titok nevesített esete: a tisztességes piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény szerint üzleti titok a gazdasági tevékenységhez kapcsolódó minden olyan tény, információ, megoldás vagy adat, amelynek titokban maradásához a jogosultnak méltányolható érdeke fűződik, és amelynek titokban tartása érdekében a jogosult a szükséges intézkedéseket megtette. A közérdekű adat és az üzleti titok konfliktusát egyes területeken sikerült megfelelő törvényi szabályozással feloldani, mint például a közbeszerzésekről szóló 1995. évi XL. törvényben, vagy a rádiózásról és a televíziózásról szóló 1996. évi I. törvényben. A törvények közötti összhang hiánya más területeken több gondot okoz: az információszabadság mint alkotmányos jog határainak bizonytalanságát eredményezi; nehéz dilemma elé állítja az ilyen adatokat nagy számban kezelő állami, önkormányzati és egyéb közfeladatot ellátó szerveket, amelyek mind az üzleti titok jogosulatlan nyilvánosságra hozatalával, mind pedig az adatszolgáltatás jogosulatlan megtagadásával polgári és büntetőjogi szankciók alkalmazását kockáztatják meg."3

  1. A Ptk. 80. (2) bekezdése szerint a képmás és hangfelvétel nyilvánosságra hozatalához nyilvános közszereplés esetében nincs szükség az érintett személy hozzájárulásához. Ebből az következik, mondja az Alkotmánybíróság [19/1995. (III. 28.) AB hat.], hogy a nyilvános képviselő-testületi ülésen – mint nyilvános közszereplés során – elhangzott nyilatkozatok és személyes megnyilvánulások közérdekű adatokká válnak.

Az Alkotmánybíróság 30/1997. (IV. 29.) AB határozata kimondja: „A képviselők számára előírt adatszolgáltatási kötelezettség a képviselő vagyoni, jövedelmi viszonyainak az átláthatóságát hivatott biztosítani."

  1. Az ingatlan-nyilvántartás (telekkönyv) adatai közérdekű adatok, az ingatlan-nyilvántartás közhitelű nyilvántartás. Az ingatlan-nyilvántartás – mint a nemzeti ingatlanvagyon leltára – egyebek között csak akkor tudja betölteni rendeltetését, ha az a közhitelesség és a nyilvánosság elve alapján működik. Az ingatlan-nyilvántartás közhitelessége és nyilvánossága a tulajdonhoz való jog egyik garanciája [8/1998. (III. 20.) AB hat.]. Az 1996. évi LXVI. törvény 16. §-a alapján az ingatlan-nyilvántartást bárki megtekintheti és tartalmáról feljegyzést készíthet, illetve másolatot kérhet.

Egyes felfogások szerint az alkotmánybírósági határozattal szemben felvethető: az ingatlan-nyilvántartás (telekkönyv) esetében nem közérdekű adatokról van szó, hanem személyes adatok – törvény által kötelező – nyilvánosságáról.

Jegyzetek

  1. Az adatvédelmi biztos 490/K/1998. számú állásfoglalása szerint a szakszervezetek nem rendelkeznek közhatalmi jogosítványokkal, állami költségvetési hozzájárulásban nem részesülnek, az egyesülési törvény hatálya alá tartoznak annak ellenére, hogy a tagság védelme és képviselete érdekében kifejtett tevékenysége a társadalmi hasznosság magas fokát éri el. A szakszervezetek tehát nem kötelesek a gazdálkodásukkal kapcsolatos adatokat közzétenni.

  2. Az adatvédelmi biztos beszámolója. Budapest, 1998,139. p.

  3. Uo. 140. p.