Ugrás a tartalomhoz

Matematikai versenyfeladatok

Makó Zita, Szilágyi Ibolya, Téglási Ilona

Kempelen Farkas Hallgatói Információs Központ

12. fejezet - Tehetséggondozás és versenyfelkészítés

12. fejezet - Tehetséggondozás és versenyfelkészítés

A tehetség összetevői és felismerése

A tehetség fogalmát sokan sokféleképpen fogalmazták meg, általánosságban el lehet mondani, hogy mindenki tehetséges valamiben, csak meg kell találni, hogy miben. Most egy a matematika tanulásának szempontjából releváns felosztását nézzük a tehetség összetevőinek:

  • átlag feletti általános képességek: absztrakció, memória, kommunikáció, információ feldolgozás, intelligencia (bal agyfélteke fejlettsége);

  • átlag feletti kreativitás (jobb agyfélteke fejlettsége);

  • átlag feletti motiváció: érdeklődés, kitartás, érzelmi stabilitás, hálózatépítés;

  • átlag feletti speciális képességek, originalitás egy vagy több adott területen.

Ezen négy elem közül a tehetséges gyermek több összetevővel rendelkezik, de esetleg valamelyikben kevésbé jó. A tanár feladata lényegében az, hogy felismerje e képességeket, és amiben gyengébb, azt erősítse. A tehetséggondozás nem könnyű feladat, mert sokszor a tehetség bizonyos olyan tulajdonságokkal is jár, amelyek az iskolai életben „hátrányosnak” számítanak (magatartási problémák, túlzott aktivitás vagy túlságosan visszahúzódó természet, antiszociális megnyilvánulások, stb.). A tehetség kibontakoztatásában nagyon fontos a pozitív, támogató háttér, amely kudarcpálya helyett sikerpályát épít fel. Mivel a tehetség összetevőit nagyon nehéz „mérni”, a felismeréséhez jó pedagógiai és pszichológiai képességekkel kell rendelkeznie a tanárnak is. Fontos a bizalom tanár és tanítvány között, de fontos a szülőket is bevonni a folyamatba. Sok szülőben él egyfajta félelem a tehetségtől, amelynek gyökerei abban rejlenek, hogy a tehetséges gyermek gyakran érzi magát kirekesztettnek. Ezért a környezet nevelése éppen olyan lényeges eleme a tehetséggondozásnak, mint magával a tehetséges gyermekkel való foglalkozás. A művészvilágban gyakran tapasztalható „kiégés” jelenségének elkerülése végett is figyelmet kell fordítani erre az aspektusra.