Ugrás a tartalomhoz

Matematikai versenyfeladatok

Makó Zita, Szilágyi Ibolya, Téglási Ilona

Kempelen Farkas Hallgatói Információs Központ

Zrínyi Ilona Matematikaverseny

Zrínyi Ilona Matematikaverseny

Az 1989/90-es tanévben Háriné Kun Éva javaslatára a kecskeméti Zrínyi Ilona Általános Iskola matematikai munkaközösségének három tagja (Csordás Mihály, Gálné Szalontai Mária és Háriné Kun Éva) elhatározták, hogy mindegyikük rendez az iskola tanulóinak egy-egy matematikaversenyt. Ekkor Csordás Mihály javasolta, hogy az általa szervezett versenyt városi szinten 3-8. osztályos tanulóknak rendezzék meg, és a verseny formája feleletválasztós teszt legyen. Az első versenyt 1990-ben rendezték meg. A hagyományos versenyektől eltérő forma nagy sikert aratott a tanulók körében. Ez arra buzdította a szervezőket, hogy a következő évben az egész megyében, majd 1992-től országos szinten rendezzék meg a versenyt. 1993-ban az ország minden megyéje, 1994-ben Budapest minden kerülete bekapcsolódott a versenybe. 1995-ben először vettek részt a versenyen a határainkon túl élő magyar gyerekek Erdélyből, Kárpátaljáról és Szlovákiából. Az egész verseny szervezeti formája 1995-től megváltozott, az addigi megyei szervezést egy központi országos szervezés váltotta fel. Ennek lényege, hogy az addigi megyénként eltérő szervezés egységessé vált. Ettől kezdve az addigi kézi javítást szkenneres javítás váltotta fel. 1997-től az országos döntő idején a versenyzőket a Matekergo nevű újság tájékoztatja a legfontosabb eseményekről. A 2005. évi verseny óta a feladatok javítása, az adatfeldolgozás a Matematikában Tehetséges Gyermekekért Alapítvány (Kecskemét) saját tulajdonú szkennerével (a T-Mobile Magyarország adta támogatásként) és feldolgozó programjával (Cardinal Kft.) történik. Ez még pontosabb és gyorsabb feldolgozást tesz lehetővé. 2007-től bevezették az interneten történő nevezést. 2008-tól megkezdődött a Zrínyi és Gordiusz versenyek fokozatos összevonása. Az évek során kialakult a verseny végleges formája, sajátos arculata.

Az 1. forduló kiírása az interneten jelenik meg szeptemberben. A nevezést az iskolák szintén interneten tehetik meg november végéig. A verseny nevezési díja 1000 Ft/fő, határon túli tanulók számára 300 Ft/fő. Január végére számítógéppel elkészülnek a verseny lebonyolításához szükséges dokumentumok (tanulók ülésrendje, kódlap, feladatlapok). Februárban az utolsó előtti pénteken kerül sor az 1. forduló lebonyolítására megyénként a szervezők által felkért 10-15 iskolában. A kódlapok értékelését az alapítvány munkatársai végzik számítógép segítségével. Vasárnap késő este kerülnek fel a pontszámok az internetre. Itt mindenki megnézheti a saját pontszámait, megoldásait, és a következő hét szerdán 14 óráig nyújthat be kifogást a javítással kapcsolatban. A határidő lejárta után az eredmények véglegesek. A versenyt követő második és harmadik héten minden megyében megtörténik az ünnepélyes eredményhirdetés. Az egyéni eredmények mellett az egyes iskolák három fős csapatait is értékelik, így az iskolák között is folyik verseny. A megyei eredményhirdetés után az eredmények azonnal láthatóak az interneten. Az országos döntő három napos, általában Kecskeméten (2007-ben Veszprémben és 2010-ben Székesfehérváron) rendezik, a versenyt gazdag szabadidős programok egészítik ki. Ezeken a döntőbe jutott 430-450 tanuló és hivatalos kísérőik ingyenesen vehetnek részt.

Minden évfolyam feladatsorát egy gyakorló pedagógus állítja össze. A feladatsorok összeállítói szeptemberre olyan feladatokat keresnek, amelyeket több évfolyam feladatsorában is szerepelhetnek. Ezek közül és a Mategye Alapítvány által kiírt pályázatra érkező feladatokból kiválogatásra kerülnek a feladatsorokban szereplő közös és hasonló feladatok. A feladatsorok először egy belső lektoráláson mennek át (mindegyik feladatsort három másik készítő nézi át és javítja), majd két külső lektor véleményezi a feladatsorokat. Ezután készülnek el a végleges változatok. Az alapítvány a feladatsor összeállításáért járó összeg nagyobb részének kifizetését feltételek teljesítéséhez köti. Ilyenek például a következők: a megyei feladatsor első ötödének megoldási átlaga 80% feletti, a hibátlan megoldók száma 1 és 5 közötti, az országos döntőbe jutás ponthatára az elérhető maximális pontszám 80-90%-a, a döntő győztesének eredménye 90% feletti legyen, a díjazott helyeken ne legyen holtverseny, stb. Ez a rendszer garantálja a jó feladatsorok előállítását. A feladatsorokban az egészen egyszerű és a nagyon bonyolult feladatok is helyet kapnak. A verseny – a kezdeti idegenkedést leküzdve – szakmai körökben is egyre elismertebb lett. Az 1995/96 tanévtől kezdve több éven át a MOZAIK módszertani napok keretében Csordás Mihály és Nagy Tibor az ország különböző városaiban (Budapest, Győr, Miskolc, Pécs, Szeged, Székesfehérvár és Szombathely) előadást tartottak a verseny tanulságairól. Az 1995. évi békéscsabai és a 2005. évi salgótarjáni Rátz László vándorgyűlésen Csordás Mihály feladatmegoldó szemináriumot tartott a verseny feladataiból. A 2009. évi veszprémi Rátz László Vándorgyűlésen Csordás Mihály és Csordás Péter tartottak előadást a verseny szervezeti formájáról és a verseny feladatainak megoldása során előforduló tipikus gondolkodási hibákról. Azóta is egyre többször jelennek meg cikkek szakmai folyóiratokban, amelyek a verseny feladataival, tanulságaival foglalkoznak. A verseny elindulásakor a szervezőkben megfogalmazódott, hogy sokféleképpen lehet valamit csinálni, de csak jól érdemes. A verseny mindenkori szervezőit ez az igényes munkára való törekvés mind a mai napig jellemzi. Ez tette lehetővé, hogy az egész rendezvény kicsit a matematika ünnepévé vált, s Kecskemét a legnépesebb magyarországi matematikaverseny központja lett.

A résztvevők száma a 2009/2010-es tanévben az 1. fordulóban 52 563 fő volt, a 2. fordulóban 435 fő volt.

Telefon: 06-76/483-047

E-mail: mategye@mail.datanet.hu

Fax: 06-76/483-047

Honlap: http://www.mategye.hu